Még mindig nem eléggé ismert a hazai autósport kedvelő folklórban, hogy már 1936-ban rendeztek Magyar Nagydíjat, Budapesten, a Népligetben.
Pedig egyenesen a kormányzó, Horthy Miklós fővédnöksége alatt tartott esemény zajos siker volt, még ha voltak is a rendezésnek gyermekbetegségei. Olyanok, mint például az, hogy a jegyek több mint fele hamis volt, a későbbi nyomozás szerint. A Királyi Magyar Automobil Club persze elsimította ezt, felelős nem lett, ahogy az ismert manapság is, hasonló esetekben.
Tervben volt ugyan, hogy 1937-ben is ide látogat a Grand Prix cirkusz, de a háborús előkészületek miatt már csak nemzetközi motorversenyre futotta, akkora parádéra mint egy évvel volt korábban, már nem.
Felvételek az ikonikus eseményről:
Horváth József kezdő fotóriporter azonban ott volt a sűrűjében, amikor még valóban fából épültek az istállók a mai Vajda Péter utca oldalán, és olyan gépekkel gyűrték egymást a merész urak, amelyeket a Mercedes, az Alfa Romeo, vagy az egyik Audi előd, az Auto Union. Köztük egy bátor magyar, Hartmann László, a jelentősen gyengébb félgyári Maseratijával.
A meglepetés versenyeredmény ismert, viszont nagyon kevés álló és mozgókép maradt fenn az utókornak. Eddig, ugyanis a Fortepannak sikerült megszereznie Horváth József hagyatékát, és azt most a nosztalgikus érzületű és örökkön kutatni vágyó honfitársaink elé tárták. Páratlan anyagot láthatunk tőle, 1935 és 1970 közötti időszakból, akár színes felvételeken is, majdnem 1300 kép.
Mi azonban ezúttal csak az 1936-os népligeti Grand Prix hétvégéjére fókuszáltunk, pedig akad még Horváth József „albumában” igazi csemege. Hogy mást ne is emlegessünk, az 1936-os Monte Carlo csillagtúra is járt akkor Budapesten, erről is vannak felvételek, illetve sima és oldalkocsis motorkerékpárok futamairól is maradtak fenn képek, a helyszín ugyanúgy a Népliget.
Nem titok, Hartmann László életműve és az első Magyar Nagydíj megrendezése 1936. június 21-én mint téma, mindig is közel állt hozzám.
Régebb óta kiemelten foglalkozom az eseménnyel, így érdemes a korábbi írásaimat is elolvasni erről. Pedig azóta változtak a webes rendszerek, a nevünk, és sok minden más is.
10 éve még F1Csatorna volt a nevünk, és szinte az egész oldalt aznap ennek szenteltük alá, Kelemen Attila akkori főszerkesztővel. Öt éve már dr. Négyesi Pál autótörténésszel, a magyarjarmu.hu alapítójával már sokkal komolyabb tetteket hajtottunk végre. Kanadából előkerítettük a – nevezzük így – Hartmann örökséget, így akár sosem látott képanyaghoz is juthattunk. Ebből bemutattunk párat a DigiSport reggeli műsorában is akkor, ugyanígy ahogy ma is: a futball Európa-bajnokság kellős közepén.
Idén hasonlóra nem kerül sor, hiszen Pali már Ausztriában él azóta. Sajnos olyan is megtörtént az eltelt évek alatt, hogy egy „jeles” szakírónk felhasználva a kutatási anyagunkat amihez hozzájutott. Túl rendesek voltunk, azt javarészt magáévá tette, és megjelentette. Szerencsére közel sem lett teljes a dolog. Maradjunk annyiban a dolog etikai és egyéb részét nem is firtatva, hogy érdemes kivárni azt, amíg mi elő nem állunk egy sokkal teljesebb képről, az egyik legeredményesebb hazai autóversenyzőnkről.
Az öt évvel ezelőtti írásomhoz képest is már sokkal többet tudunk természetesen az első Grand Prix-nk rendezésével kapcsolatosan. Egyrészt, a Királyi Magyar Automobil Club már a húszas évek végén indítványozta azt, hogy Magyarországon is legyen futam, de a gazdasági világválság közbe szólt. Évekig nem is történt semmi, de végül Hartmann László csillaga oly sebesen ívelt fel és oly fényesen kezdett el ragyogni, hogy a kérdés újra napirendre került. László természetesen oroszlánrészt vállalt a dologban, és külföldi versenyein folyamatosan győzködte a versenytársakat, hogy érdemes lenne majd indulniuk az első Magyar Nagydíjon.
Voltak persze gondok, az első rendezés körül
Hazánk első Grand Prix-je végül 1936-ban került megrendezésre, természetesen ez is igazán magyarosra sikeredett. Igazi, vagy önjelölt arisztokraták, újságírók, magas rangú tisztségviselők, valamint kalandorok és zsiványok is egymás kezébe adták a kilincset. Olykor a telefonkagylót is, és mindenki az előjogaira hivatkozva akart magának, és barátainak jegyet szerezni a versenyre. A KMAC titkársága persze ellenállt, pedig ha tudták volna…
Tudták volna, hogy bizony élelmes ember a magyar. Magyarán jegyet hamisít, ha már nem látták el túl bonyolult másolást nehezítő elemekkel a kartonpapírt. A versenyt követően vagy két hónapig nyomozták, hogy miképp lehetett ugyanolyan sorszámmal több száz (!!!) jegy, összességében pedig több ezer, amely nem hivatalos forrásból származott. Nem is annyira meglepő így már talán az, hogy 1936-ban hatalmasat bukott a dolgon anyagilag a „promóter” Királyi Autóklub, így egy évvel később inkább már kétkerekűek számára rendeztek ugyanitt Grand Prix-t, utána pedig már erőteljessé vált a háborús hangulat és készültség, így a Magyar Nagydíj elfelejtődött egy időre…
Fotó: Badics Gergely/machinaagilis.com
Fotó: Badics Gergely/machinaagilis.com
Fotó: Badics Gergely/machinaagilis.com
Fotó: Badics Gergely/machinaagilis.com
Magunk részéről mindenesetre tisztességgel ápoljuk ennek az emlékét, ha már a politikusaink elfeledték a dolgot az elmúlt 85 évben. Voltak persze itt még nemzetközi versenyek a hatvanas évek végén. De a Budapest rali egyik szakaszaként is utoljára a nyolcvanas években voltak a Népligetben versenyautók, versenyszerűen. Változatlanul azt gondoljuk, hogy remek Formula E helyszín lehetne, és bizony, tud erről Alejandro Agag is, hiszen konkrét forgatókönyvet adtunk a kezébe, hogy miért is lenne ez jó dolog…
Van persze újdonság is!
Szerencsére a digitális technológia is folyamatosan fejlődik. Ma már megtekinthetjük a verseny rövid összefoglalóját feljavított képminőség mellett, akár 60 fps-sel is! Egyáltalán nem lennék meglepve azon, ha 5 év múlva mindezt már utólag, mesterséges intelligenciával színezetten is megtehetnénk…
Végül, de nem utolsósorban az idei igazán figyelemfelkeltő lead képért és a cikkben található további renderelt illusztrációkért köszönettel tartozunk Badics Gergelynek, akinek további munkásságát érdemes megnézni a https://machinaagilis.com nevű weboldalán.
Hans-Joachim Stuck szerint az jó, hogy Mick Schumacher a mezőny végén mutatkozik be a Forma-1-ben, 2021-ben. A német versenyzőlegenda pontosan tudja, hogy mit érez most a 21 éves honfitársa, hiszen az ő apja is híres autóversenyző volt, Hans Stuck, aki még az ismert magyar pilóta, Hartmann László korában versenyzett. Az Auto Bildnek beszélt erről:
„A szüleim pontosan rendesen neveltek, ahogy az látható most Mick esetében is. Soha nem volt komoly elvárás, amit megkövetel egy ilyen családnév. Így könnyebb elviselni ezt a terhet is, amit ez a név jelent.”
Stuck szerint az is tökéletes megoldás Schumachernek, hogy a Ferrari a kis amerikai Haas csapathoz rakta be, ami jól működhet majd az ifjú német azon törekvésével, hogy megvesse a lábát és rátaláljon a sebességére ezen a számára új kategóriában. A 70 éves Stuck így folytatta:
„Igazán tisztelem Mick Schumachert, ahogyan ezt csinálja. Úgy vélem az is jó, hogy nem egy győzelemre képes autóban ül, így lesz ideje az egészhez hozzászokni. Amikor eljön majd az ideje, nyerni fog, de ehhez még idő kell. Nyugodt körülmények között meg kell ismernie a rendszert, a pályákat, a csapaton belüli nyomást, és így tovább. Mindenkit arra kérek, hogy hagyjanak neki erre időt.”
Szenzációs hírt közölt a Hungaroring, mint szervezője a Nagy Futamnak: először lesz látható Magyarországon egy Formula E autó demo közben. Évek óta rendre felmerült szurkolói és szakmai körökben is, hogy az elektromos formaautózás csúcsának is ideje lenne már hazánkba látogatni, és erre végre 2019-ben sor is kerül. Magunk is önjelölt nagykövetként kampányoltunk a dologért tavaly Zürichben az ePrix-n, és egyébként jó a fogadtatása egy leendő magyar versenynek. Továbbra is úgy véljük, hogy ennek a legjobb helyszíne a Népliget lenne, ahol 1936-ban már volt Grand Prix, magyar résztvevővel, Hartmann Lászlóval.
Most az elektromos versenyautó pilótája a Jerome d’Ambrosio lesz, aki vezeti is jelenleg a bajnokságot. Annyi extra magyaros vonatkozása is van az ő szereplésének, hogy az utolsó Habsburg uralkodó dédunokájával, Eleonórával jár a belga versenyző.
Továbbra is tartjuk azt, hogy egyáltalán nem jön át a Formula E autóinak a hangja és sebessége normálisan a televízión keresztül, így tényleg minden szkeptikusnak azt ajánljuk, hogy május 1-én irány Budapest belvárosa, és győződjön meg személyesen is arról, hogy igaza volt-e az előítéleteivel, avagy pont hogy nem. Addig is, itt a tavalyi videónk:
Napra pontosan 117 éve született Hartmann László, a második világháború előtti legjobb és legeredményesebb magyar autóversenyző. 2018-ban sajnos a 80. évfordulóját is ünnepeltük a tragikus halálának május 16-án. A polgári származású sebességhajhász előbb a túraautózásban kezdte falni a kilométereket, majd amikor megvette Zichy gróf Bugattiját, alig pár hétre rá az autóval már sebességi rekordot állított fel. Igazából azonban a hegyi versenyeken, illetve a mai Forma-1 ősének számító Grand Prix versenyzés világában találta meg önmagát.
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van, és az utóbbi években már kifejezetten elhanyagolt volt. Az évforduló alkalmából a mai jeles napra azonban teljes mértékben megújult a sír, tiszta a kő. és újra láthatóvá váltak olyan feliratok is, amiket eddig eltakart a növényzet.
Bogyor Szabolcs, az L.Hartmann-design tulajdonosa volt ezen tettnek a kivitelezője, miután a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat beszerezte, elvégeztette a munkát. És miért pont Hartmannról nevezte el a cégét Szabolcs?
„Hartmann László háromféle Maserati típussal is versenyzett. Az L.Hartmann-Design, Jordáki András tervező munkája révén a legendás Maserati márka legújabb autóihoz tervez karbon és egyéb kompozit elemeket. Terveink szerint teljesen új karosszéria elemekkel rukkolunk elő egy éven belül a márka Ghibli és Granturismo tipusaihoz.” – árulta el a cégvezető.
Ilyen volt. Fotó: Vámosi PéterIlyen lett! Fotó: Bogyor Szabolcs
Egykoron… Fotó: Vámosi Péter… és most! Fotó: Bogyor Szabolcs
Ide vajon mit írhattak jiddis nyelven? Fotó: Bogyor SzabolcsÚjra látható minden felirat. Fotó: Bogyor Szabolcs
Az European Prestige Race egy európai túra mely minden évben más útvonalon ad lehetőséget a kontinens szépségeinek megismerésére, akár egy különleges, de magyar Maserati volánja mögött is. A verseny maga még nyár elején volt, de a szervezők csak most publikáltak videót az eseményről. Magyar résztvevője is volt a túraútnak, Bogyor Szabolcs, és alább az ő beszámolóját olvashatjátok.
A 2018-as évben Németország leghíresebb versenypályája a Nürburgring, Nordschleife volt start helye. Egy egész napos pályateszt és a város bejárása után Luxemburgba ment kezdetben három autó, az egyikük egy Maserati GranTurismo, amely Hartmann László halálának 80. évfordulójára, és az ő tiszteletéle piros-fehér-zöld trikolor
matricát kapott a versenyző karrierjét bemutató újságcikkekkel tarkítva.
A „hartmannosított” Maserati a Nordschleifén. Fotó: Bogyor Szabolcs
Később a futam Reimsbe a Pommery üzemébe folytatta az útját, ahol további autók csatlakoztak hozzájuk. Veterán Ferrari, TVR, Alfa Romeo és Porsche. A pezsgőüzem bejárása után a francia konyha kápráztatta el a versenyzőket. Természetesen egy ilyen túrának feltétlenül érintenie kell Európa ékkövét, a szerelem városát Párizst. Itt a konvoj egy v10-es Audi R8-cal bővült. A város nevezetességeit érintve az Eiffel-torony tövében, a Szajna parton parkoltak le, a turisták nagy örömére. Az autókat azonnal körbevette négy-öt busznyi a városba látogató turista.
Luxus sportautók út közben. Fotó: Bogyor Szabolcs
Egy fantasztikus nap, feledhetetlen este és egy pompás reggel után a Bourget-tó partján fekvő „Chalet La Prizac”-ot érintve Genfbe ért a futam. A Four Seasons szállodában, természetesen magyar személyzet segítségével foglalták el az indulók a lakosztályaikat. Egy kis pihenés és frissítő zuhany után Genf egyik leghíresebb francia éttermének a sky bárjában a rooftop°42-ben vacsorával és partival zárták a túrát.
1938. május 16, talán a legsötétebb nap a magyar autósportban, hiszen 80 éve ezen a napon hunyt el Hartmann László. A nagypolgári festékkereskedő családjából származó fiatalember mondhatni fenekestül forgatta fel a 30-as évek motorsport életét, mert teljesen mindegy, hogy túraúton vett-e részt, sebességi rekordot állított fel, vagy Grand Prix versenyen indult, általában trófeával térhetett haza.
Igen elhanyagolt karaktere ő, a magyar motorsport történelemnek, és ebből csak egy az, hogy alig 10 évnyi idő adatott meg neki arra, hogy minél többször magasba emeltesse a magyar zászlót a himnusz hangjaira. És már akkor is jó magyar szokás szerint, bőven akadtak irigyek, akiknek nagy volt a szájuk, gyorsabb volt az autójuk, csak a kezük és a lábuk nem…
Két érdekes adalék a halálával kapcsolatban: felesége, Ráhmer Mária minden versenyén ott volt Lászlónak, egy kivételével. Igen, az utolsó, tripoliszi futamon, Melhallában, pedig egy korabeli újságriport szerint érezte, hogy baj lehet, aggódott is. Másik érdekes dolog 1938 ezen szakaszából az, hogy Hartmann gondolkodott már azon, hogy eladja a régebbi Bugattijait, hogy az abból befolyó összegeket is a versenyzésére fordíthassa. Végül egy elgondolkodtató dolgot Mária osztott meg a magyar rádió riporterével 1986-ban, amikor volt hites ura emléktábláját avatták a Hungaroringen: Két opció adódott, pár héttel a végzetesnek bizonyult észak-afrikai verseny előtt: vagy vesz a Stefánia úton egy villát a feleségének, vagy megveszi és felújíttatja a kis 1.5 literes motorú Maseratit, amivel elindult Tripoliszban…
Magáról a balesetről leírások több nyelven is hitelesen visszaadják, hogy mi történt, de fénykép a balesetet szenvedettekről nem került elő. A későbbi Forma-1-es világbajnok Giuseppe Farina a sokkal erősebb 3 literes 12 hengeres Alfa Romeo Tipo 308-asával már épp körözte volna le a Voiturette osztályban 1.5 literes Maserati 4CM-mel versenyző Hartmannt, amikor a rajt cél-egyenes elején összeakadtak, az erős oldalszélnek köszönhetően a némileg irányíthatatlanná vált autók összeakadtak, elvitték a szalmabálát is, László kirepült az autóból, gerinctörést szenvedett, másnapra elhunyt. Eltemetve a Kozma utcai izraelita temetőbe lett, az akkori magyar autó- és motorsportos társadalom főhajtása mellett.
Hartmann László sírja a Kozma utcai temetőben. Fotó: Vámosi Péter
A DIGI Sport ma reggeli adásában az ő alakját és történetét elevenítettük fel 8 percben, kevésbé ismert képek segítségével, amely egy nagyszabású kutatási projekt része, amelyet Négyesi Pál ismert autótörténész is koordinál.
