Az F1-es versenyzők érdekvédelmi szervezetének elnöke, Alexander Wurz kifejtette, hogy az autósport belépő szintjén megfigyelhető egy tendencia, ami nem csupán árt a sportnak, veszélyt is hordoz magában.
A korábbi pilótának a figyelmét az F1-es mezőny tagjai hívták fel a problémára, ami a gokartozás világát bolygatja meg. „Fejlettebb padlólemezek, szárnyelemek és leszorítóerőt befolyásoló elemek jelentek meg. Mindannyian úgy reagáltunk, hogy ez teljes őrület, mert a gokartozás klassz, és ezek a dolgok csak még drágábbá, illetve talán veszélyesebbé teszik” – mondta a GPblognak.
„Nem látjuk, mi haszna lenne ennek, csak hátrányokat látunk. Mindenki meg akarja venni ezeket a leszorítóerőt termelő elemeket, de ez nem tesz jót a sportnak és a versenyzőknek sem.”
Egyáltalán ne lepődjünk meg, hogy a jövő reménységei és pártfogóik hajszolják a minél jobb lehetőségeket az F1 felé vezető úton, az ilyen technikai előnyök hozadékai simán sorsdöntőek lehetnek a kiválasztási folyamat során, és természetesen nem mindenki engedheti meg magának a fejlettebb kiegészítőket. A veszély meg például abban leselkedik a fiatalokra, hogy az aerodinamikai idomok a gokartokon esőben ugyanúgy növelik a vízpermet mennyiségét és rontják a látási viszonyokat, mint az F1-es autóknál.
„Valakinek fel kellene szólalnia, hogy hogy vigyázunk a gokartozó kölykökre, és aggódunk értük. Rossznak gondoljuk az irányt, meg kell állítani a folyamatot. Tudom, hogy a gyártók technikai fejlődést akarnak, az üzleti tevékenységük során pénzt akarnak termelni, de a szervezőknek és a szülőknek jeleznie kellene, hogy ne így legyen” – fogalmazott Wurz.
„Mindez szembemegy a biztonsággal, az alacsony költségvetéssel, az előzésekkel, szóval miért tartunk erre? Ha az egész csak a gyártók üzleti hasznát szolgálja, akkor a folyamatra sajnálattal nemet kell mondanunk.”
Az autó- motorsport életveszélyes, és alighanem mindig is az lesz, hiszen bármennyit is fejlődjön a pályák és az autók biztonsága, a hirtelen lassulást egy bizonyos szinten túl az emberi szervezet soha nem fogja tolerálni. Így aztán amíg benne van a pakliban, hogy a versenyzők 2-300 km/órás sebességnél nekicsapódnak valaminek, az is benne lesz, hogy nem élik túl a balesetet. De ettől még tényleg ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy minimalizáljuk a kockázatot?
Ez egy veszélyes sportág
„Egyet kell elfogadni: a Forma–1-es pilóták amikor amellett döntenek, hogy ezt a sportágat választják, akkor az életüket teszik kockára. Most az az érzésem egy kicsit a Forma–1-ben, hogy ha valakivel történik valami nagy baj, akkor azonnal mindenki pánikba esik, hogy úristen, itt valamit változtatni kell a biztonsági szabályokon, mert amikor meghalt 2019-ben a Forma–2-es srác, a Hubert, akkor is rögtön mindenki pánikba esett, hogy azonnal nézzük át, hogy mit lehet változtatni. De könyörgöm, ez a sportág erről szól.”
Ezek Czollner Gyula, az egykori Forma–1-es kommentátor Vegas Sports Hungary podcastjában mondott szavai, amelyek remekül rávilágítanak arra a kettősségre, ami a mai napig körülveszi az autóversenyzést. Hiszen mióta világ a világ, ez az egyik legveszélyesebb sport, amelyben időről időre bizony meghalnak a versenyzők, még ha a halálos balesetek gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent is.
Ám miközben ez az alapvetés továbbra is igaz, az FIA, az F1, a csapatok és pilóták igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kockázatvállalás ésszerű keretek között maradjon. Erre törekedett a versenyirányítás az idei Belga Nagydíjon is, amikor sokak szerint túl sokáig várt a futam elindításával a vizes pályán. Czollner Gyula is úgy véli, hogy hamarabb el kellett volna engedni a versenyt, mert „el kéne fogadni egy ilyen helyzetben, hogy benne van, hogy meghal valaki”, és ezt a pilóták is tudják, és „ezért nézünk rájuk hősökként, gladiátorként, mert vállalnak valami olyan pluszt, amit sok ember lehet, hogy nem merne bevállalni.”
De megért volna egy újabb életet az, hogy lássunk egy rendes esőversenyt? Persze mindenki szeretné, ha a jelenlegi autókkal is lehetne klasszikus esőfutamokat tartani, de ez jelen pillanatban nem kivitelezhető, mert az autók és gumik kialakítása miatt olyan mennyiségű víz kerül a levegőbe akkor, amikor nagyon vizes a pálya, hogy szinte a nullára csökken a látótávolság. Megoldás persze kell, de addig is vonjuk meg a vállunkat és tegyük kockára a pilóták életét?
Pierre Gasly minden évben megemlékezik Anthoine Hubert-ről ott, ahol barátja 2019-ben halálos balesetet szenvedett | Fotó: Joao Filipe / DPPI
Akkor ne is csináljunk semmit?
A korábbi kommentátor ezután hozzátette, hogy aki vállalja, hogy ezt a sportágat űzi, annak számolnia kell azzal, hogy egyszer ottmarad, amivel nem is lehet vitatkozni, hiszen mi is azzal kezdtük, hogy 100%-os biztonság az autóversenyzésben nincs és soha nem is lesz, amit nyilván a pilóták is tudnak. De emiatt abba kell hagyni a sportág folyamatos biztonságra törekvését csak azért, mert „ez ilyen”?
Czollner Gyula szerint igen. „Szerintem már túl van biztosítva a Forma–1 – mondta a podcastban a téma további fejtegetése során. – Most már ott a ketrec (glória) a fejük fölött, még mit akarunk csinálni? Egy gyorsasági motorsportot ötven éve nem tudnak biztonságosabbá tenni azon kívül, hogy a ruhájukat fejlesztették, de ott megvannak az adottságai egy motornak, nem tudsz bukókeretet adni, és mégis vállalják a kockázatot, és eltemetünk minden évben sajnos egy-két motorversenyzőt.”
Ezután még egy alpesi sízős példát is hozott, ahol szintén évről évre előfordulnak halálos balesetek, majd hozzátette: „el kell fogadnunk, hogy aki erre a sportágra adja a fejét, annál benne van a pakliban, hogy ottmarad, és a szülőknek el kell temetni a saját gyereküket, ami nagyon szomorú. De ez életveszélyes sportág.”
Ezután pedig kijelentette: „Ne akarjunk a Forma–1-ből olyan sportágat csinálni, ami full biztonságos. Nem lehet.”
A glória évről évre életeket ment, az F2-ben az idén is szükség volt már rá:
Azonban az alapján, amit a versenyzők nyilatkoznak, a többségük biztosan nem a halál közelségét szereti a versenyzésben, és ha varázsütésre el lehetne érni, hogy soha többet ne haljon meg senki versenyautóban, alighanem szó nélkül belemennének.
Ezt támasztják alá a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségében (GPDA) igazgatói pozíciót betöltő George Russell szavai is. A Mercedes pilótája 2021-ben csatlakozott a GPDA-hoz, jelenleg pedig Carlos Sainz mellett ő a két igazgató egyike, akik Alex Wurz elnökkel és Anastasia Fowle jogi tanácsadóval rengeteget tesznek azért, hogy az autók és a pályák egyre biztonságosabbak legyenek.
„Nem azt hajszolom, hogy legyen valamilyen örökségem, soha nem ez volt a szándékom, hanem egyszerűen az, hogy ha lehetőséget látok valaminek a fejlesztésére, akkor beszélni akarok róla, különösen, ha a pálya vagy az autó biztonságát érinti – mondta a 27 esztendős pilóta az Autosportnak. – 2012-ben Billy Monger csapattársa voltam, közeli kapcsolatban álltam vele. Látni azt a balesetet élőben (Monger mindkét lábát elveszítette egy F4-es versenyen – a szerk.), aztán látni Anthoine [Hubert] balesetét [2019-ben Spában], mert azt is élőben néztem, émelyítő volt. Amikor ilyen dolgokat élsz át emberekkel, akiket jól ismersz, és úgy hiszed, vannak ötleteid, amelyek javíthatnak a biztonságon, vagy megelőzhetik ezeket az eseteket, akkor természetes, hogy meg akarod osztani.”
„Vagy ott van Romain Grosjean [2020-as bahreini] balesete, amit szintén láttam – folytatta Russell. – Előttem haladt, megelőztem, és még most is itt van a kép a fejemben. Belenéztem a tükörbe, és csak lángokat láttam. Beterítette az egész tükrömet. Ez bárkivel megtörténhetett volna, a világ legjobb pilótájával is. Ez a veszély, amivel szembenézünk. Azt hiszem, ezért akartam jobban bevonódni ezekbe a dolgokba.”
Fernando Alonso vigasztalja Jules Bianchi édesapját fia halála után nem sokkal a 2015-ös Magyar Nagydíjon | Fotó: Francois Flamand / DPPI
Russell tehát szeretné minimalizálni a súlyos sérülések és a halálos balesetek kockázatát, mert nem akar újabb barátokat, ismerősöket elveszíteni. És ha megkérdeznénk az 1994-es mezőny tagjait, hogy szívesebben versenyeztek-e volna már akkor glóriával vagy kopólemezzel, ha ez garantálta volna, hogy Ayrton Senna nem hal meg Imolában, a többségük szinte biztosan igent mondana. Mint ahogyan Jules Bianchi családja és barátai is biztosan azt kívánják, bárcsak már 2014-ben is alkalmazták volna a virtuális biztonsági autó intézményét, mert akkor a Japán Nagydíjon darunak csapódó francia alighanem soha nem veszítette volna el az uralmat az autója felett.
Persze lehet mondani, hogy a modern F1-es pilótákat már más fából faragták, mint az 50-es/60-as/70-es években versenyző elődeiket, akik aztán tényleg minden pályára lépés alkalmával a hallállal néztek farkasszemet, és heti rendszerességgel jártak temetésre. Ám bármilyen meglepőnek tűnhet (már akinek), ők sem ezért szerették az autóversenyzést, mert ha ezért szerették volna, akkor nem hánytak volna sokan az idegességtől a rajt előtt arra gondolva, hogy talán most szállnak be utoljára az autóba. Elfogadták a veszélyt, együtt éltek vele, de nem szerették.
A fő kérdés tehát az, hogy elvesz-e bármit is a Forma–1 vagy általánosságban az autóversenyzés vonzerejéből az, ha az autók biztonságosabbak? Egészen biztosan vannak, akik számára igen, de az F1 jelenlegi népszerűségét elnézve az is biztos, hogy ők vannak kisebbségben. A sportág szereplőit kérdezve pedig az is biztos, hogy bár pánikolni valóban nem kell, a nagyobb biztonságra való törekvés soha nem érhet véget.
Vagy aki szerint igen, az úgy véli, a legjobb lenne továbbra is biztonsági öv nélkül, bőrsisakban, közutakon, fák és szalagkorlátok között versenyezni?
Cikkünk borítóképén Anthoine Hubert édesanyja és testvére látható egy nappal a 2019-es spái tragédia után.
Carlos Sainz lett a grand prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségének (GPDA) egyik új igazgatója. A Ferraritól a Williamshez igazoló spanyol Sebastian Vettelt váltotta.
Sebastian Vettel leköszönt a GPDA igazgatói pozíciójáról, hogy mostantól Carlos Sainz vegye át a helyét, számolt be róla a The-Race. A GPDA-t 1961-ben alapították, majd Ayrton Senna és Roland Ratzenberger 1994-es imolai tragédiája után élesztették újra, azóta pedig folyamatosan működik. 20 éven át főként biztonsági kérdésekben fogta össze a versenyzők véleményét, de mióta 2014-ben a korábbi pilóta Alexander Wurz került az elnöki székbe, a GPDA sokat tesz az F1 jobbá tételéért és a sportágat övező számos problémával kapcsolatban hallatja a hangját.
Wurz munkáját három igazgató segíti: Anastasia Fowle (ő nem volt pilóta, hanem ügyvéd, így üzleti, politikai, jogi és stratégiai tanácsokkal szolgál); George Russell (ő 2021-ben vette át a pozíciót Romain Grosjeantól); és eddig a 2010 óta igazgató Sebasian Vettel volt a harmadik, de őt most Carlos Sainz váltotta. Noha a 2022-es szezon vége óta nem tagja az F1 mezőnyének, az utóbbi két évben Vettel maradt igazgató, ám a GPDA úgy látta, hogy most jött el az ideje új pilótát választani a helyére.
Tavalyi szezon végi csoportkép a GPDA utolsó 2024-es üléséről:
„Szenvedéllyel viseltetek a sportág iránt, és szerintem nekünk, versenyzőknek felelősségünk van abban, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a részvényesekkel közös munka során a sportág számos aspektusának előremozdításáért. Nagyon örülök és büszke vagyok, hogy kivehetem ebből a részem a GPDA egyik igazgatójaként” – mondta Sainz, aki a Williams autóbemutatóján már elmondta a véleményét a GPDA-t jelenleg foglalkoztató egyik legfontosabb ügyben, az FIA káromkodás elleni háborúját illetően.
A spanyol versenyző szerint az olyan, kontrollált környezetekben, mint egy sajtótájékoztató, elég érettnek kell lenniük a káromkodás elkerüléséhez, de azzal nem ért egyet, hogy Mohammed Ben Sulayem FIA-elnök már a csapatrádió közvetítésének betiltását lengeti, és adott eseten az ott elhangzott káromkodásokért is járhat büntetés, noha a Formula E legutóbbi hétvégéjén látottak (vagy inkább hallottak) abba az irányba mutatnak, hogy ezzel kapcsolatban még szorult némi észszerűség az elnökbe.
Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy a GPDA és az FIA között lesz még bőven súrlódás a közeljövőben, hiszen előbbi nyílt levelet írt tavaly az elnöknek, amire Ben Sulayemnek az volt a válasza, hogy senki nem szólhat bele abba, hogy miként irányítja az FIA-t, a pilóták pedig maradjanak a vezetésnél. Sainznak bőven lesz dolga tehát…
George Russell, a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségének (GPDA) igazgatója elmondta, mire jutottak az előzésekkel kapcsolatos megbeszélésen a pilóták, és miként fognak változni a szabályok.
A Katari Nagydíj csütörtöki napján lezajlott az F1-es pilótáknak az a megbeszélése, amit már az USA Nagydíj után beharangoztak, és amelyen megvitatták a versenyzési irányelvek Austinban kidomborodó hiányosságait. Mint arra bizonyára sokan emlékeznek, Texasban több esetben is büntetést osztottak ki a felügyelők olyan helyzetekben, amikor valaki leterelte a másikat a pályáról. A legnagyobb visszhangot a Max Verstappen és Lando Norris közötti csata váltotta ki, amely során a McLaren versenyzője kívülről próbálkozott a holland ellen, aki nem hagyott neki helyet, majd mindketten elhagyták a pályát, de Norris került előrébb, majd büntetést kapott.
Katarban a versenyzők arról tanácskoztak, hogy milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a jövőben könnyebb legyen az ő és a felügyelők dolga is, majd arra jutottak, hogy elsősorban a pályákon kell változtatni, de amíg ez nem történik meg, a versenyzési irányelvek módosítására van szükség.
„Nem gondolom, hogy ez rakétatudomány lenne. Szerintem mindannyian ugyanúgy érzünk. Ha előzöl a külső íven, megcsinálod a kanyart és nem mész le a pályáról, akkor az a te kanyarod. Az ember kemény versenyzést akar látni, azt, hogy a pilóták kerék a kerék elleni párharcot vívnak. Elképesztően néz ki, amikor emberek átmennek a kavicságyon és az autó szórja a szikrákat. Szerintem a felügyelők is felismerik ezt. Ha kívül vagy és megelőznek, akkor pedig a te feladatod meghátrálni” – ecsetelte George Russell, a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségének (GPDA) igazgatója.
„Jelenleg van egy rész a szabályban, amely kimondja, hogy a belül levő versenyzőnek helyet kell hagynia a másiknak a kanyarcsúcsponttól a kijáratig. Ezt kukázni fogják, és remélem, hogy már ettől a hétvégétől” – ismertette Russell a változtatást.
Magyarán, amennyiben világos, hogy a belül levő, előző pilóta be fogja tudni venni a kanyart, a külső íven haladónak kell elvennie a gázt. „Sok versenyző egyetért azzal, hogy ha te a belső íven előzöl, az első számú szabály, hogy a pályán kell tudnod maradni. Ha erre képes vagy, jogodban áll szélesre terelni a másikat, mert a gokartos évek óta mindannyian így csináljuk. Ha belülről előzöl valakit, megvan a jogod ehhez” – mondta Russell, majd rátért a pályák hiányosságaira.
„Azt is megállapítottuk, hogy a legtöbb problémát a pályák okozzák. Beszéltünk számos, Austinban tapasztalt problémáról, és szerintem számos előzést meg sem kíséreltek volna, ha kavicságyak vannak a bukótérben, mint például Ausztriában a 4-es kanyarban. Ha 1-2%-kal átléped a határt, már mész is a kavicságyba. A pályák jelentik a probléma gyökerét, a versenyzési irányelvek pedig a köztes megoldást, amiben meg kell egyeznünk, amíg nem lesz minden pálya rendesen kialakítva.”
Több kavicságyat akarnak / rFotó: Lars Baron/Getty Images/Red Bull Content Pool
A híresek agresszívan védekező, Lando Norrist Mexikóban egymás után két alkalommal is leterelő Max Verstappen úgy véli, a kavicságyak automatikusan megoldják majd a vitás esetek többségét a külső íven történő előzési kísérleteknél is. „Szerintem lassú kanyarban előzni a külső íven sokkal bonyolultabb, mint egy közepesen gyors vagy gyors kanyarban, mert az esetek többségében utóbbiakban az embernek van lendülete. Ha nincs kavicságy, normál esetben következmények nélkül ki lehet menni a bukótérbe. De néhány pályán vagy látunk egy tiszta előzést a külső íven, vagy az illető kihátrál a manőverből, mert fél attól, hogy a kavicságyban végzi. Ez már önmagában megoldja a gondok 90%-át.”
Azzal kapcsolatban, hogy míg minden pályát módosítanak, évek is eltelhetnek, a négyszeres világbajnok ezt mondta: „Ha kevesebb problémát akarunk, akkor kavicságyakat kell elhelyezni. Nyilván ez egyes pályákon nehezebb, mint másokon, de a kérdés az, hogy mennyire akarsz F1-es futamot rendezni a pályádon? Ez ennyire egyszerű.”
Mohammed bin Szulajm, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke évek óta nem teljesíti a Forma–1-es pilóták kérését, többek között ezt is felrótták neki abban a közleményben, amit Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szervezete, a GPDA adott ki.
Közleményt adott ki a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szervezete, a GPDA, amelyben kérdőre vonja az FIA elnökét, Mohammed bin Szulajmot. Az F1-es pilóták kiállása azután történt, hogy Charles Leclerc-t a múlt hétvégén 10 ezer eurós (ebből 5000 felfüggesztve) pénzbírsággal sújtotta a szövetség, amiért a Mexikóvárosi Nagydíj után véletlenül kicsúszott a száján az angol „fuck” szó. A történtek további előzménye, hogy Max Verstappent közmunkára ítélték korábban, amiért szintén ezzel a szóval jellemezte a saját autóját (Leclerc egy mexikói versenyszituációval kapcsolatban használta, mondván ez jutott eszébe, amikor megcsúszott és elveszítette a 2. helyet).
A GPDA nemcsak ezt rótta fel Mohammed bin Szulajm FIA elnöknek, hanem egyértelmű célzást tett arra is, hogy bin Szulajm nem mindig úgy beszélt velük/róluk, ahogyan az elvárható lenne, illetve felemlegették azt a 2022-ben nagy port kavart intézkedést, amely szerint a pilótáknak tilos ékszert viselniük az autóban, illetve ellenőrizni fogják azt is, hogy rajtuk van-e a tűzálló alsónemű.
A GPDA ezután arra kérte bin Szulajmot, hogy gondolja át a pénzbüntetések alkalmazását, illetve biztosítson átláthatóságot azok felhasználásával kapcsolatban, mert eddig hiába kérték erre, ez a mai napig nem történt meg.
Mohammed bin Szulajm kihúzta a gyufát a versenyzőknél / Fotó: Hungaroring Média
A teljes közlemény alább olvasható:
„Mint minden sportban, a résztvevőknek be kell tartania a bíró döntéseit, akár tetszik nekik, akár nem, vagy akár egyetértenek vele, akár nem. Így működik a sport. Ez alól a pilóták (a tagjaink) sem kivételek, és ezt teljes mértékben megértik. A tagjaink profi autóversenyzők, a Forma–1-ben versenyeznek, a nemzetközi motorsport csúcsán. Ők a gladiátorok, és minden versenyhétvégén nagyszerű show-t csinálnak a szurkolóknak.”
„A káromkodással kapcsolatban: van különbség a mások sértegetésére irányuló és az általánosabb káromkodás között, mint például az, amit a rossz időjárásra, vagy egy olyan élettelen tárgyra, mint egy Forma–1-es autóra, vagy egy versenyszituáció jellemzésére használunk. Arra buzdítjuk az FIA elnökét, hogy legyen tekintettel a saját hangnemére és nyelvezetére is, amikor a tagjainkkal vagy róluk beszél, akár nyilvánosan, akár máshogy. Továbbá, a tagjaink felnőtt emberek, nincs szükségük arra, hogy a sajtón keresztül instruálják őket olyan triviális dolgokról, mint az ékszerek és az alsónemű viselése.”
„A GPDA számtalan alkalommal kifejezte már azon véleményét, hogy a pilótákra kiszabott pénzbírság nem helyénvaló a sportunkban. Három éve kérjük az FIA elnökét, hogy ossza meg az FIA-nak befizetett pénzbírságok elosztásának és elköltésének részleteit és az ezzel kapcsolatos stratégiát. Azzal kapcsolatban is kifejeztük aggodalmunkat, hogy a pénzbüntetések milyen negatív képet festenek a sportunkról. Ismételten kérjük az FIA elnökét, hogy biztosítsa a pénzügyi átláthatóságot és folytasson nyílt és közvetlen párbeszédet velünk. Az összes részvényesnek (az FIA, az F1, a csapatok és a GPDA) közösen kellene dönteni arról, hogy ezt a pénzt hogyan és hol költik el a sportágunk érdekeit szolgálva.”
„A GPDA konstruktív módon kíván együttműködni minden részvényessel, beleértve az FIA elnökét is, annak érdekében, hogy minden benne dolgozó, azért fizető, azt néző és egyben szerető hasznára promotáljuk a sportágunkat. Mi megtesszük, ami tőlünk telik.”
Miként azt a közlemény is megemlíti a pénzbüntetések felhasználásának stratégiája kapcsán, a GPDA eddig hiába kérte az elnököt az információk megosztására. Ebből adódóan bin Szulajm vélhetően a káromkodással és a pénzbüntetésekkel kapcsolatban általában sem volt hajlandó meghallgatni a GPDA-t, amelynek így nem volt más választása, mint nyilvánosan kérdőre vonni az elnököt.
Azt az elnököt, aki tavaly 250 ezerről 1 millió dollárra emelte a pilótákra kiszabható büntetési limitet, és aki 2021 végi pozícióba kerülése óta sok más mellett azért is rengeteg kritikát kapott, hogy folyamatosan abszurdabbnál abszurdabb „problémákkal” foglalkozik a fontosabb kérdések helyett. A bírságok összegének és gyakoriságának növekedése mögött Joe Saward veterán F1-es újságíró szerint pedig nem más áll, mint az, hogy az FIA növelni akarja a bevételeit, bin Szulajm pedig egyúttal szeretné felhívni magára a figyelmet.
Hogy az FIA-n belül mekkora az átláthatóság az olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetében ez ellentétes a szövetség érdekeivel, Saward egy példával támasztotta alá. „Már jó ideje próbálok írni az F1-es belépési folyamattal kapcsolatos bírósági ügyről. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy az FIA zöld utat adott az Andrettinek a beszállásra (aztán később a Formula 1 group elutasította őket), de elutasította a Hitech jelentkezését. Úgy tűnik, a bíróság elfogadta, hogy a folyamat nem volt igazságos, de az ítélet titkos. Az eredmény nagy valószínűséggel az lesz, hogy az FIA kártérítést kell fizessen a Hitech-nek. Miközben mindkét fél megegyezett a titoktartásban, nem látom okát, hogy a Hitech miért tiltakozna az ellen, hogy nyilvánosságra hozzák az ítéletet. Bin Szulajm szeret a teljes átláthatóságról beszélni, de ebben az esetben ez a jelek szerint nem így lesz. Nagyobb kárt okozna a döntés nyilvánosságra kerülése, mint a vádak, melyek szerint az FIA titkol dolgokat” – írta.
Mivel a Hitech rengeteg pénzt ölt abba, hogy felállítson egy F1-es részleget, amit aztán a döntés megszületése után le is építhetett, az FIA-nak vélhetően jelentős kártérítést kell fizetnie, így aztán jól jönne, ha minden egyes fuckért 5-10 ezer eurókat tudna legombolni a versenyzőkről…
George Russell a versenyzők érdekvédelmi szervezetének egyik vezető tagja, és ő lebegtette meg, hogy a pilóták sem pártolják, amiért ilyen piszlicsáré dolgokkal kell foglalkozni. Azt már tudtuk, hogy a belső csevegésükben is nevetségesnek tartották, amiért Verstappent megdorgálta az FIA és közösségi munkára ítélte, és a jelek szerint az ellenvetésüket közösen kiállva fogják kommunikálni a nyilvánosság felé. Előtte egyeztetni is fognak a szövetséggel.
„A versenyzők között sokat beszéltünk a káromkodásról. Kicsit butaság, hogy ez kerekedett ki belőle. Még nem beszéltünk az FIA-val, de reméljük, ez megtörténik Mexikóban. Mindannyian ugyanazt az álláspontot képviseljük” – jelentette ki Russell. Mexikóba jövő héten látogat az F1.
„A jövő héten valószínűleg formálisan is jelentkezünk valamivel, amiben elolvashatják a versenyzők teljes közösségének szavait. Nem akarjuk, hogy elfojtsák a pilótákban a pillanat hevében tett érzelmi reakciókat, és inkább a közvetítésben kellene jobban megválasztani, mit ragadnak ki.”
Ahogy Russell szavaiból kiderül, ők sem a féktelen káromkodás hívei, csak szeretnék, ha kívülről nem próbálnának lakatot erőltetni a szájukra, és más megoldással óvnák meg a nagyérdeműt a kevésbé szofisztikált megszólalásoktól.
„Nekünk, pilótáknak nehéz a feladatunk, mert be vagyunk mikrofonozva, miközben beszélünk a csapattal egy csata kellős közepén. Ugyanakkor kötelességünk az is, hogy átgondoltan válogassuk meg a szavainkat. A jövő héten kiadunk egy nyílt levelet.”
Az már korábban is előjött a téma kapcsán, hogy inkább az F1-es közvetítés rendezőjének kellene szűrőt alkalmazni arról, mi kerüljön adásba.
Mint ismert, a pályán meglehetősen langyos Szingapúri Nagydíj hétvégéjének központi témája Max Verstappen káromkodási ügye volt, amiért közösségi munkára büntették a háromszoros világbajnokot. A versenyzők egyeztetést kezdeményeznek az FIA-val.
Az ügyre nehéz jelzőket találni, sokan bizonyára inkább kínjukban, semmint a szórakoztató jellege miatt nevetnek rajta. Verstappen azt mondta, a versenyzők privát beszélgetőcsoportjában az F1-es vetélytársai közül sokan egyetértettek vele, hogy az egész olyan, mint egy rossz vicc, és semmi kifogásolnivalót sem láttak a viselkedésében.
A versenyzők érdekvédelmi szakszervezetének (GPDA) vezetője, Alexander Wurz azt mondta, erre muszáj lépniük, és rámutatott egy ellentmondásra is. „Hány életfogytiglani közösségi tevékenységre kellene kötelezni Günther Steinert az F-betűs szó használatáért? Őt felmagasztalták az F-betűs szó használatáért, a Netflix világszerte közvetítette, és akkor az nem okozott problémát. Miért lett belőle hirtelen az?” – tette fel a jogos kérdést a Formel1.de Youtube-csatornájának, utalva a Drive To Survive sorozatra és az általa a laikusok számára egyik legismertebbé váló figurára, a Haas korábbi csapatfőnökére.
„A GPDA elnökeként természetesen azt kell mondanom, hogy magunk között megvitatjuk a helyzetet, közös álláspontot alakítunk ki, aztán meghatározzuk, milyen formában beszélünk róla az FIA-val és az elnökével.”
Wurz azt mondta, nem a médián keresztül akarnak megoldást, helyette zárt ajtók mögött próbálják majd jobb belátásra bírni Mohammed bin Szulajm FIA-elnököt. Verstappen fárasztónak találja, hogy a versenyautón kívül még arra is figyelnie kell, hogyan fogalmaz, és a korábbi F1-es versenyző is túlzónak érzi a büntetését.
„Azt gondolom, a versenyzőknek engedni kell, hogy bizonyos mértékig úgy fejezzék ki magukat, ahogy akarják, ha nem támadnak verbálisan másokra és nem használnak diszkrimináló kifejezést – jelentette ki Wurz. – Szerintem túl szigorú büntetést kapott.”
Az F1 vezérigazgatója, Stefano Domenicali, valamint az FIA is felvette a kapcsolatot a versenyzők érdekvédelmi szakszervezetével (GPDA) a Katari Nagydíj kimerítő körülményei miatt.
A Katari Nagydíj emlékezetes maradt arról, hogy rég nem látott módon kifacsarta az F1-es versenyzők szervezetét, többen orvosi ellátásra szorultak. Mivel ez már szinte balesetveszélyes állapotokat teremtett, hamar biztossá vált, hogy az illetékesek vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy hasonló eset ne forduljon elő.
Egy korábbi F1-es pilóta, Alexander Wurz az érdekvédelmi szakszervezet vezetője, és korábban ő maga is úgy vélte, nem szabad következtetések nélkül elintézni a történteket, mert a Katari Nagydíj körülményei valóban kirívóak voltak.
Az Autosport azt írta, Domenicali levélben többek között azt ecsetelte Wurznak, hogy a pilóták mennyire kiváló atléták. Az érintettekkel már megkezdődött a történtek megvitatása és a megoldási lehetőségek keresése.
„Stefano nagyon hamar felvette velünk a kapcsolatot a verseny után – nyilatkozta Wurz a szaklapnak. – A levele informatív volt, és elismerte, mindenki tudja, hogy ez egy nagyon kemény futam volt, a következő katari versenyt pedig az év későbbi részében rendezik majd. Miután jelezte, hogy vizsgálatot folytat, az FIA szintén kapcsolatba lépett velünk. Elkezdtük az eszmecserét, közös óhajunk, hogy alaposan felmérjük a történteket. Párbeszédre van szükség, megfontolt hozzáállással.”
Egy edző szerint a versenyzők szervezetét fel lehetett volna készíteni a borzasztó megterhelésre, de ehhez hosszabb akklimatizálódásra lett volna szükség Katarban. Az Alfa Romeo kínai versenyzője, Csou Kuan-jü azt mondta, neki két-három napba telt regenerálódni a futam után.
A hőség mellett többek között az is növelte a terhelést, hogy a gyors kanyarokkal teli pályán végig maximális erőbedobással, spórolási kényszer nélkül vezethettek a pilóták, mert a gumiproblémák miatt kötelezővé tették a három kerékcserét.
Belgiumban az eső és a verseny megtartásának gondolata száguldott át a paddockon csütörtökön.
Már tegnap is csapadék fogadta a mezőnyt, és az előrejelzések szerint a hétvégén sem fog javulni a helyzet. Sőt, a helyi meteorológiai szolgálat sárga riasztást adott ki a térségre a csapadékmennyiség miatt.
Spa-Francorchamps-ban az elmúlt időszakban is történtek halálos balesetek. Pár hónnappal ezelőtt a 18 éves Dilano van ’t Hoff vesztette életéta pályán, míg 2019-ben Anthoine Hubertszenvedett végzetes balesetet.
Lando Norris 2021-ben, az időmérőn csattant nagyot, ám kisebb zúzódásokkal megúszta az esetet. Vasárnap órákon át várt a mezőny, hogy jobbra forduljanak a körülmények, majd a biztonsági autó mögött megtett pár kör alapján osztottak pontokat.
A jelenlegi hírek szerint az FIA és az F1 nem lesz rest lefújni a programot, ha úgy látják jónak, így belga versenyhétvégének előbb is vége lehet.
A Weather.com legfrissebb előrejelzései szerint az egész hétévégén esőre lehet számítani. A „legszárazabb” esemény a pénteki szabadedzés lehet, ugyanis 47% esély van arra, hogy az adott területen csapadék lesz a kijelölt órában. Az időmérőn már nagyobb esély lehet az esőre. Az éjszaka folyamán is csapadékra kell számítani, így a pálya felszáradására sincs sok esély. Szombaton 90%-ra emelkedik az eső lehetősége, míg vasárnap futó záporokkal számolnak Spa-ban.
Mit gondol a mezőny?
A versenyzők véleménye eltérő. Van aki lazábban kezeli a kérdéskört, de akadnak olyanok is, akik egy kicsit jobban tartanak az eseményektől.
„Ha törlik a versenyt, akkor törlik. Mi pedig majd foglalkozunk akkor a helyzettel” – zárta rövidre a témát Kevin Magnussen.
Valtteri Bottas a látási viszonyokra fektette a hangsúlyt:
„Ha esik az eső, akkor a látási viszonyok számítanak első sorban. Ám ilyenkor kell másnak meghozni a felelős döntést, és irányítani a versenyzőket. El lehet-e kezdeni egyáltalán a versenyt, vagy sem?”
Charles Leclerc a biztonságot tartja a legfontosabbnak:
„A biztonság az első, így nekünk versenyzőknek nem szabad panaszkodnunk, ha nem tehetünk meg elég kört a pályán. Főleg azok után, amik történtek.”
A GPDA nevében George Russell arra sarkalja az FIA-t, legyen bátrak, és ne féljenek megszakítani az eseményeket, ha komolyra fordulnak a dolgok.
„Mindenki versenyezni akar, de amikor 200 km/h-s sebességgel mész végig azon az egyenesen, és nem látsz 50 métert magad előtt, akkor hatalmas balesetek lesznek. Nagy felelősség hárul ránk ezen a hétvégén. Nem akarjuk elveszíteni Spa-t, de bizonyos körülmények között nem tehetünk mást, le kell fújnunk a versenyt. A Formula Regionalon történt baleset óta folyamatosan kapcsolatban állunk az FIA-val. Arról beszélgetünk, hogy min tudnánk javítani” – magyarázta a Mercedes versenyzője.
Nico Hülkenberg úgy véli, a versenyzőknek bátran kell kommunikálniuk a versenyigazgatóval az események alatt.
„Ő hallja a megjegyzéseinket. Ha a fél mezőny azt mondja, hogy ez túl veszélyes, akkor ezt tiszteletben fogja tartani. Tudja, hogy ilyen esetekben mi vagyunk a legjobb bírák.”
A rangidős és legtapasztaltabb Fernando Alonso el tud olyan helyzetet képzelni, mikor az esőfüggöny már túl nagy problémát okoz egy-egy szakaszon. Ha jók lesznek a körülmények, akkor örömmel fog versenyezni Spa-ban.
„Még túl frissek a történtek. Amíg a látási viszonyok lehetővé teszik, addig mindig örömmel fogunk itt vezetni.”
Max Verstappen viszont úgy gondolja, sokkal veszélyesebb pályák is akadnak a versenynaptárban.
„Monacóban és Jeddah-ban is versenyzünk, és szerintem ott veszélyesebb a dolog. Sajnos a balesetek elkerülhetetlenek ebben a sportban. Az autók hajlamosak ‘visszapattanni’ egy-egy nagyobb balesetnél, főleg az Eau Rouge kijáratánál. A helyzet nem jó, de ez már régóta így van. Nem hinném, hogy olyan sokat változtathatunk rajta.”
Sebastian Vettel korábbi Red Bull-főnöke szerint környezetvédelmi tanácsadóként térhetne vissza az F1-be.
Miután a német a 2022-es szezon végén visszavonult a Forma-1-ből, rengeteg találgatás indult arról, hogy mi lesz a következő lépése a motorsport világában. A versenyzők általában végül más bajnokságokban vagy olyan pedigrés versenyeken folytatják, mint a Le Mans-i 24 órás vagy az Indy 500-as verseny. Vettel ugyanakkor egyelőre nem nyilatkozott a jövőjével kapcsolatban, a Grand Prix Drivers Associationben betöltött szerepe pedig még nem dőlt el. Régi csapatfőnöke a Red Bullnál, Christian Horner úgy véli, hogy a németet nem fogjuk látni egy istállónál, ahol rendszeres „kilenctől ötig” tartó munkát vállalna. Az Auto Motor Und Sportnak adott interjújában ennyit mondott erről:
„Nem tudom elképzelni, hogy Seb kilenctől ötig tartó munkát vállaljon, vagy hogy Nagy-Britanniába költözne. Szerintem, annyi más dolog van az életében, amit meg akar tenni és el akar érni, és a családjával együtt egy kicsit szabad szellemű.”
Mivel nem valószínű, hogy Vettel szerepet vállalna egy alakulatnál, Horner szerint a német végül a környezetvédelemmel kapcsolatos szenvedélyét kihasználva az F1 kereskedelmi jogtulajdonosánál tölthetne be szerepet. Így folytatta ezért:
„Sok olyan projektje van, ami iránt óriási szenvedéllyel bír, és azt hiszem, vannak bizonyos dolgok a Forma-1-ben, a vezetésen kívül, amelyekkel kapcsolatban nyilvánvalóan ellentmondásosnak érezte magát. Talán a száguldó cirkusz környezetvédelmi tanácsadójaként, az lehet valami, amit elvállalhat és felhasználhatja a szenvedélyét. Azonban egy csapat mindennapi működésébe nagyon meglepődnék, ha ilyesmibe belekeveredne.”
