A Mercedes csapatfőnöke nem meglepő bejelentést téve elmondta, hogy a csapat változatlan felállással folytatja 2026-ban, vagyis George Russell szerződéshosszabbítása is csak kisebb ügyek miatt húzódik.
Ez alapvetően nem számít titoknak azóta, hogy biztossá vált Max Verstappen maradása a Red Bullnál, bár a felek közti flörtölés folytatódhat, amire sejtelmesen Toto Wolff is utalt azzal a mondattal, hogy „két-három év múlva talán változik a felállás.”
A Mercedes csapatfőnöke a Holland Nagydíj után viszont eloszlatott minden kapcsolódó kétséget 2026-ról. „Természetesen velük kettejükkel folytatjuk” – közölte a nem meglepő tényt.
„George-ról optimalizálni akarunk néhány részletet az utazási és marketing kötelezettségekről, hogy mennyi időt kell beleraknia – mondta. – A versenyzőktől a legjobb teljesítményt akarjuk látni, és azt hiszem, mindkettejükre elég sok marketing és média terhet rakunk. Ezt akarjuk újratervezni.”
Wolff hozzátette, hogy a szeptember első hétvégéjén rendezett Olasz Nagydíjon sem várható hivatalos bejelentés. Annak idején Lewis Hamilton esetében is előfordult, hogy váratlanul sokáig húzódott a szerződéshosszabbítása, de ott is ugyanilyen okok vezettek ehhez, vagyis a csapattal többek között azon egyezkedtek, hogy a pilótának mennyi pályán kívüli kötelezettséget kell vállalnia.
Noha hónapokkal ezelőtt úgy tűnt, Verstappen érkezése Russellt teheti feleslegessé, a brit jó teljesítménnyel válaszolt a nyomásra, és most már jobb az alkupozíciója, mint a hullámvölgyben lévő Antonellinek. Úgy hírlik, más F1-es csapatok is keresték őt (konkrétan az Aston Martin merült föl), így a sportágban maradásáért azért nem kellett izgulnia.
Meleg pillanatot úszott meg Oscar Piastri és George Russell a Holland Nagydíj második szabadedzésén, majd a felügyelők megállapították, hogy a McLaren hibázott.
Amikor a Holland Nagydíj második szabadedzésén Alex Albon elásta magát az egyes kanyar kavicságyában és ismét piros zászlóval félbe kellett szakítani a körözést, nem sokon múlt, hogy baleset történjen a bokszutcában. Az Oscar Piastri mögött oda behajtó George Russell ugyanis hatalmasat volt kénytelen fékezni, amikor az ausztrál versenyző visszarántotta elé a kormányt.
Piastri ugyanis már elindult jobbra, hogy beálljon az őt majd a garázsba betoló szerelői gyűrűjébe, amikor hirtelen irányt váltott és visszament a gyorssávba. Russell addigra már közel ért hozzá és úgy vélte, gond nélkül tovább tud haladni, ám egyszer csak ismét megjelent előtte a McLaren, amit blokkoló kerekekkel fékezve sem tudott teljesen elkerülni, és a két autó kerekei összeértek.
Az eset felvétele:
Russell and Piastri having a moment in the pit lane during FP2 😮💥
Ugyanakkor egyik sem sérült, így Russell továbbment, Piastrit pedig betolták a garázsba, az edzés után azonban jelenése volt a felügyelőknél. Ők végül úgy határoztak, hogy a McLaren megszegte a Nemzetközi Sportkódex 12.2.1.h pontját, azaz nem a sportszabályzat 55.5-ös pontját, amiért eredetileg beidézték az ausztrált.
A vizsgálat során megállapították, hogy Piastri útját egy emelőt toló szerelő állta el, a pontverseny éllovasának pedig ezért kellett visszakanyarodnia a gyorssávba, elkerülő manőverre késztetve Russellt. A McLaren elismerte, hogy nem figyelmeztették Piastrit arról, hogy Russell érkezik mögötte, és hogy kezelhették volna másként a helyzetet. A wokingi istállót a felügyelők végül 5000 eurós pénzbüntetéssel sújtották, míg Piastri megúszta büntetés nélkül az esetet.
George Russell a Holland Nagydíj csütörtöki sajtónapján némileg ellentmondott korábbi nyilatkozatának, és kijelentette, nem az volt a kérdés, hogy Max Verstappen kitúrja-e őt a Mercedestől, hanem hogy a csapattársa lesz-e.
Russell a Magyar Nagydíj előtt még arról beszélt, hogy „kockázatos helyzetbe” sodorta őt az elmúlt fél évben az, hogy egy ideig nem egyeztek az érdekei a Mercedesével, és ez a hat hónap sem neki, sem Andrea Kimi Antonellinek nem volt a legmegnyugtatóbb a jövőjük szempontjából, „és egy kicsit ellentmondásos volt.”
Ezzel szemben Zandvoortban arra a kérdésre, hogy bármikor is kételkedett-e abban, hogy bizonytalanná vált a jövője a Mercedesnél, Russell így felelt: „Nem, egyáltalán nem. Inkább az volt a kérdés, hogy ki lesz a csapattársam. Eléggé racionálisan látom, hogy miként működik ez a sport, a csapat pedig úgy érezte, hogy nem kell szerződést hosszabbítania. Én pedig nem igazán éreztem azt, hogy nagyon erőltetnem kell, amikor eljutott a dolog egy bizonyos pontra. Jobban hiszek magamban, mint valaha” – idézi az Autosport a pilótát.
Mint ismert, a Mercedes az idén is egyeztetett Max Verstappennel egy esetleges átigazolásról, ami végül 2026-ra nem fog megvalósulni, de jó ideig reális forgatókönyvnek tűnt. És mivel mind Russell, mind Andrea Kimi Antonelli szerződése az idei szezon végéig szól, nem volt egyértelmű, hogy a holland kinek a helyére érkezhet, de Russell elmondása szerint Antonellinek kellett volna új csapat után néznie.
„Mindig is hittem magamban, az eredményeim pedig mindig alátámasztották ezt – folytatta Russell. – Nemcsak az idei formámról van szó, hanem a teljes karrieremről 10 éves koromtól kezdve. Úgyhogy igen, ha bebiztosítod magad és teljesítesz, soha nem kell semmi miatt aggódnod.”
Ezzel együtt a 27 esztendős pilóta továbbra sem írt alá szerződéshosszabbítást a Mercedesszel, de elmondása szerint ez nem azért van, mert ne akarná mindkét fél a közös folytatást.
„Jelenleg pozitív egyeztetések zajlanak. Mint mondtam, semmi nem fog történni a nyári szünet alatt, mert egyik részről sem volt oka annak, hogy történjen, mivel élvezni akartuk ezt a rövid pihenőt, de a dolgok a jó irányba tartanak. Mint mondtam, biztosra kell mennünk, hogy ez a megfelelő lépés és egyikünk részéről sincs időnyomás, úgyhogy tovább tarthat, mint általában, de nincs okotok többet belelátni ebbe, mint ami a valóság” – mondta Russell, kiemelve, hogy rengeteg teendője van mind neki, mind a csapatnak, és a világ nem áll meg csak azért, hogy nyugodtan megtárgyalhassák a hosszabbítást.
Hogy mennyi időre kötelezné el magát a csapat mellett, illetve a Mercedes mennyit hajlandó ajánlani neki, az még szintén nem dőlt el. „Figyelembe kell venned, hogy mi előnyös a számodra, és azt is, hogy mik a kockázatok. Figyelned kell a kockázatot és a megtérülést. De lojális vagyok a Mercedeshez, mert annyi támogatást adtunk egymásnak az évek során, és mint mondtam, a Mercedesszel akarok nyerni, de mindennek megfelelőnek kell lennie. Jelenleg azt vitatjuk meg, hogy egyéves hosszabbítás lesz vagy többéves, és innen lépünk majd tovább.”
George Russell elmondása szerint az idő múlásával már egyre kevésbé aggódik a Mercedesszel való szerződéshosszabbítása miatt, de tett egy olyan ajánlatot, amitől minden munkaadónak felcsillanna a szeme.
Hónapok óta görgő téma a Forma–1-es paddockban a Mercedes 2026-os pilótafelállása, hiszen furcsa módon Russell elé még mindig nem tett le egy szerződést a csapat, noha a képlet jelentősen egyszerűsödött azóta, hogy Max Verstappen jövő évre történő átigazolásának esélye minimalizálódott – a holland a következő szezonra is a Red Bull-lal készül.
Így a Mercedesnél kevés értelme lenne váltani, és kevés jó opció is maradt erre. Végképp furcsa lenne, ha megválna a csapat Russelltől, aki az istálló húzónevévé vált Lewis Hamilton távozása után, stabilan szállítja az eredményeket, a Kanadai Nagydíjon pedig győzelmet is szerzett. De Kimi Antonellit sem feltétlenül lenne helyes lépés lecserélni, dacára az utóbbi futamokon látott gyengélkedésének, hiszen rengeteget fektetett már a Mercedes a fiatal olaszba, akivel hosszú távú tervük van.
Russell szintén a Mercedes saját nevelésű pilótája, de ő az első három szezonját még a Williamsnél teljesítette, s 2022-re kapta meg az ülést a gyári csapatnál – a Mercedes éppen ekkor veszítette el uralkodó szerepét a mezőnyben, Russell viszont nem nyugszik addig, amíg bajnoki címet nem nyer velük – és bár nemrég egy másik interjúban azt mondta, kész erre akár egy évtizedet is várni, most az F1.com-nak nyilatkozva ezt azzal árnyalta, még fizetne is egy bajnokautóért.
„Hetedik éve vagyok az F1-ben. Úgy érzem, hogy a csúcsteljesítményemet nyújtom, de versenyzőként még tovább erősödhetek. Egy évvel ezelőtt idegesebb voltam a szerződésem miatt, mint fél évvel ezelőtt. De most, hogy már ilyen sokat vártam, biztos akarok lenni benne, hogy mindent jól csinálunk vele” – fogalmazott Russell.
„A megállapodásnak megfelelőnek kell lennie számomra és a csapat számára is, az időtartamában is meg kell egyeznünk. Szóval koránt sem csak annyiról van szó, hogy mekkora fizetéssel lennék elégedett. A pénz csak egy nagyon apró része az egésznek.”
„Fizetnék is azért, hogy világbajnok legyek, fizetnék egyáltalán azért, hogy harcoljak a világbajnoki címért. Így állok hozzá, számomra ez a prioritás.”
Az F1 történetében, sőt még közelmúltjában sem példátlan, hogy egy versenyző fizessen az üléséért, bár ez csak rossz anyagi helyzetben lévő kiscsapatoknál szokott előfordulni, ahol a pilóta jelentős szponzori pénzekért cserébe kapja meg a versenyzési lehetőséget – és bár a Liberty Media által teremtett gazdasági környezetben ma már nyereségesen működnek a csapatok, a támogatói háttér jelentősége aligha fog teljesen eltűnni (Franco Colapinto alpine-os ülésében alighanem segített).
Bár a Mercedes esetében kizárható olyan eshetőség, hogy a szerződéshosszabbításhoz még Russellnek kelljen fizetnie, a brit ezen hangzatos nyilatkozatával azt mindenképpen jelezte, hogy karrierje jelenlegi szakaszában a siker sokkal fontosabb számára, mint a pénz.
George Russell felidézte, hogy apja, akit a hétköznapokon alig látott, milyen leckét tanított neki gyerekként, és hogy mennyire nem volt egyszerű megbirkózni azzal, hogy úgy érezte, soha nem elég jó, amit csinál.
Miközben Max Verstappenről már az is tudja, hogy az apja, a korábban szintén a Forma–1-ben versenyző Jos mennyire keményen bánt vele gyerekkorában, George Russell most elárulta, hogy az ő apja sem éppen finomkodott vele. A Mercedes négyszeres futamgyőztese szintén gokarttal kezdte, majd onnan lépdelt felfelé a ranglétrán a Forma–1-ig, elmondása szerint pedig gyerekként annyit látott az apjából, hogy amikor vele van, folyton szidja őt.
Arra a kérdésre pedig, hogy mikor jött rá, hogy nagyon tehetséges, megosztott egy érdekes történetet arról, hogy az apja miként igyekezett őt két lábbal a földön tartani.
„Nem volt más élményem, hogy őszinte legyek, mert ahogy beültem a gokartba, gyors voltam és versenyeket nyertem – ecsetelte a 27 esztendős versenyző az Untapped podcastban. – Valószínűleg nem voltam tisztában [a tehetségemmel], mert az apám annyira kemény volt velem. Mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok elég jó az apámnak. Amikor gokartoztam, akkoriban még nem volt valódi adatelemzés, a gyakorlónapokon még a köridőket sem mérték. Szó szerint az apám volt az időmérő egy stopperrel.”
„Nagyjából öt év után tudtam meg, hogy mindig később nyomta meg a stoppert, hogy a köridejeim lassabbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában voltak. Elmondta a gyakorlások során a többi versenyző idejeit, és mindig azt gondoltam, hogy lassú vagyok. Aztán elmentem a versenyekre és pole-ba kvalifikáltam és nyertem, ami gyerekként annyira összezavart. »Mindig lassú vagyok az edzéseken, de aztán a versenyeken nyerek. Miért van ez?«. Idővel rájöttem, hogy azért csinálta ezt, hogy ne szálljak el magamtól vagy legyek túlságosan magabiztos. Ez egy csodálatos és fontos lecke volt nekem.”
Russell apja hétköznap azért húzta az igát, hogy fia versenyezhessen, majd hétvégente vitte őt a versenyekre és szerelőként, mentorként segítette. Ez az időszak azonban lelkileg nem volt mindig egyszerű a későbbi F1-es pilótának.
„Már azelőtt elment, hogy felkeltem az iskola előtt, és este 8-9-ig nem jött haza, mire én már ágyban voltam. Szóval hétközben nem láttam az apámat. Aztán pénteken este beugrottunk a furgonba és bejártuk az országot. Ha a versenyhétvége nem sikerült jól, üvöltözött velem és igazán keményen hajtott.”
„Fiatal gyerekként arra gondoltam, »Nem látom az apámat, amikor pedig igen, dühös rám, én pedig azt érzem, hogy cserbenhagyom őt.« Ez igen kemény volt. Nagyjából 17 éves koromban jöttem rá, hogy nemcsak anyagilag fektetett belém, ami egy dolog, hanem az idejét is rám áldozta. A belét is ki kellett dolgoznia, hogy megadja nekem a lehetőséget. Aztán amikor volt egy kis ideje, ide-oda vitt az országban. Elképzelni sem tudom, mekkora nyomás és stressz alatt lehetett. Végső soron ezek az évek 7 és 13 éves korom között formálták a személyiségemet, és köszönetet kell neki mondanom ezért.”
Aztán amikor Russell 17 évesen aláírt a Mercedes junior programjába, közölte az apjával, hogy attól kezdve csakis apaként számít rá.
„Így sokkal jobb, mert apaként van jelen, és nem mentorként, szerelőként, sofőrként vagy befektetőként. Akkor ő csinált mindent. És természetesen figyelte, ahogy felnövök, miközben meg akarta adni a lehetőséget és mindent egy lapra tett fel érte. Amikor 17 évesen aláírtam a Mercedeshez, olyan volt, mintha átadná a stafétát. Igazán jót beszélgettünk, amikor ez történt, és elmondtam neki, hogy mit gondolok, hogy azt akarom, hogy apaként legyen mellettem és másként ne. Ezért van az, hogy amikor eljönnek a versenyemre, nem állnak oda a kamerák elé. Nem akarnak rivaldafényt, interjúkat vagy ilyesmit, csak a szüleimként akarnak jelen lenni.”
Az autó- motorsport életveszélyes, és alighanem mindig is az lesz, hiszen bármennyit is fejlődjön a pályák és az autók biztonsága, a hirtelen lassulást egy bizonyos szinten túl az emberi szervezet soha nem fogja tolerálni. Így aztán amíg benne van a pakliban, hogy a versenyzők 2-300 km/órás sebességnél nekicsapódnak valaminek, az is benne lesz, hogy nem élik túl a balesetet. De ettől még tényleg ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy minimalizáljuk a kockázatot?
Ez egy veszélyes sportág
„Egyet kell elfogadni: a Forma–1-es pilóták amikor amellett döntenek, hogy ezt a sportágat választják, akkor az életüket teszik kockára. Most az az érzésem egy kicsit a Forma–1-ben, hogy ha valakivel történik valami nagy baj, akkor azonnal mindenki pánikba esik, hogy úristen, itt valamit változtatni kell a biztonsági szabályokon, mert amikor meghalt 2019-ben a Forma–2-es srác, a Hubert, akkor is rögtön mindenki pánikba esett, hogy azonnal nézzük át, hogy mit lehet változtatni. De könyörgöm, ez a sportág erről szól.”
Ezek Czollner Gyula, az egykori Forma–1-es kommentátor Vegas Sports Hungary podcastjában mondott szavai, amelyek remekül rávilágítanak arra a kettősségre, ami a mai napig körülveszi az autóversenyzést. Hiszen mióta világ a világ, ez az egyik legveszélyesebb sport, amelyben időről időre bizony meghalnak a versenyzők, még ha a halálos balesetek gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent is.
Ám miközben ez az alapvetés továbbra is igaz, az FIA, az F1, a csapatok és pilóták igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kockázatvállalás ésszerű keretek között maradjon. Erre törekedett a versenyirányítás az idei Belga Nagydíjon is, amikor sokak szerint túl sokáig várt a futam elindításával a vizes pályán. Czollner Gyula is úgy véli, hogy hamarabb el kellett volna engedni a versenyt, mert „el kéne fogadni egy ilyen helyzetben, hogy benne van, hogy meghal valaki”, és ezt a pilóták is tudják, és „ezért nézünk rájuk hősökként, gladiátorként, mert vállalnak valami olyan pluszt, amit sok ember lehet, hogy nem merne bevállalni.”
De megért volna egy újabb életet az, hogy lássunk egy rendes esőversenyt? Persze mindenki szeretné, ha a jelenlegi autókkal is lehetne klasszikus esőfutamokat tartani, de ez jelen pillanatban nem kivitelezhető, mert az autók és gumik kialakítása miatt olyan mennyiségű víz kerül a levegőbe akkor, amikor nagyon vizes a pálya, hogy szinte a nullára csökken a látótávolság. Megoldás persze kell, de addig is vonjuk meg a vállunkat és tegyük kockára a pilóták életét?
Pierre Gasly minden évben megemlékezik Anthoine Hubert-ről ott, ahol barátja 2019-ben halálos balesetet szenvedett | Fotó: Joao Filipe / DPPI
Akkor ne is csináljunk semmit?
A korábbi kommentátor ezután hozzátette, hogy aki vállalja, hogy ezt a sportágat űzi, annak számolnia kell azzal, hogy egyszer ottmarad, amivel nem is lehet vitatkozni, hiszen mi is azzal kezdtük, hogy 100%-os biztonság az autóversenyzésben nincs és soha nem is lesz, amit nyilván a pilóták is tudnak. De emiatt abba kell hagyni a sportág folyamatos biztonságra törekvését csak azért, mert „ez ilyen”?
Czollner Gyula szerint igen. „Szerintem már túl van biztosítva a Forma–1 – mondta a podcastban a téma további fejtegetése során. – Most már ott a ketrec (glória) a fejük fölött, még mit akarunk csinálni? Egy gyorsasági motorsportot ötven éve nem tudnak biztonságosabbá tenni azon kívül, hogy a ruhájukat fejlesztették, de ott megvannak az adottságai egy motornak, nem tudsz bukókeretet adni, és mégis vállalják a kockázatot, és eltemetünk minden évben sajnos egy-két motorversenyzőt.”
Ezután még egy alpesi sízős példát is hozott, ahol szintén évről évre előfordulnak halálos balesetek, majd hozzátette: „el kell fogadnunk, hogy aki erre a sportágra adja a fejét, annál benne van a pakliban, hogy ottmarad, és a szülőknek el kell temetni a saját gyereküket, ami nagyon szomorú. De ez életveszélyes sportág.”
Ezután pedig kijelentette: „Ne akarjunk a Forma–1-ből olyan sportágat csinálni, ami full biztonságos. Nem lehet.”
A glória évről évre életeket ment, az F2-ben az idén is szükség volt már rá:
Azonban az alapján, amit a versenyzők nyilatkoznak, a többségük biztosan nem a halál közelségét szereti a versenyzésben, és ha varázsütésre el lehetne érni, hogy soha többet ne haljon meg senki versenyautóban, alighanem szó nélkül belemennének.
Ezt támasztják alá a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségében (GPDA) igazgatói pozíciót betöltő George Russell szavai is. A Mercedes pilótája 2021-ben csatlakozott a GPDA-hoz, jelenleg pedig Carlos Sainz mellett ő a két igazgató egyike, akik Alex Wurz elnökkel és Anastasia Fowle jogi tanácsadóval rengeteget tesznek azért, hogy az autók és a pályák egyre biztonságosabbak legyenek.
„Nem azt hajszolom, hogy legyen valamilyen örökségem, soha nem ez volt a szándékom, hanem egyszerűen az, hogy ha lehetőséget látok valaminek a fejlesztésére, akkor beszélni akarok róla, különösen, ha a pálya vagy az autó biztonságát érinti – mondta a 27 esztendős pilóta az Autosportnak. – 2012-ben Billy Monger csapattársa voltam, közeli kapcsolatban álltam vele. Látni azt a balesetet élőben (Monger mindkét lábát elveszítette egy F4-es versenyen – a szerk.), aztán látni Anthoine [Hubert] balesetét [2019-ben Spában], mert azt is élőben néztem, émelyítő volt. Amikor ilyen dolgokat élsz át emberekkel, akiket jól ismersz, és úgy hiszed, vannak ötleteid, amelyek javíthatnak a biztonságon, vagy megelőzhetik ezeket az eseteket, akkor természetes, hogy meg akarod osztani.”
„Vagy ott van Romain Grosjean [2020-as bahreini] balesete, amit szintén láttam – folytatta Russell. – Előttem haladt, megelőztem, és még most is itt van a kép a fejemben. Belenéztem a tükörbe, és csak lángokat láttam. Beterítette az egész tükrömet. Ez bárkivel megtörténhetett volna, a világ legjobb pilótájával is. Ez a veszély, amivel szembenézünk. Azt hiszem, ezért akartam jobban bevonódni ezekbe a dolgokba.”
Fernando Alonso vigasztalja Jules Bianchi édesapját fia halála után nem sokkal a 2015-ös Magyar Nagydíjon | Fotó: Francois Flamand / DPPI
Russell tehát szeretné minimalizálni a súlyos sérülések és a halálos balesetek kockázatát, mert nem akar újabb barátokat, ismerősöket elveszíteni. És ha megkérdeznénk az 1994-es mezőny tagjait, hogy szívesebben versenyeztek-e volna már akkor glóriával vagy kopólemezzel, ha ez garantálta volna, hogy Ayrton Senna nem hal meg Imolában, a többségük szinte biztosan igent mondana. Mint ahogyan Jules Bianchi családja és barátai is biztosan azt kívánják, bárcsak már 2014-ben is alkalmazták volna a virtuális biztonsági autó intézményét, mert akkor a Japán Nagydíjon darunak csapódó francia alighanem soha nem veszítette volna el az uralmat az autója felett.
Persze lehet mondani, hogy a modern F1-es pilótákat már más fából faragták, mint az 50-es/60-as/70-es években versenyző elődeiket, akik aztán tényleg minden pályára lépés alkalmával a hallállal néztek farkasszemet, és heti rendszerességgel jártak temetésre. Ám bármilyen meglepőnek tűnhet (már akinek), ők sem ezért szerették az autóversenyzést, mert ha ezért szerették volna, akkor nem hánytak volna sokan az idegességtől a rajt előtt arra gondolva, hogy talán most szállnak be utoljára az autóba. Elfogadták a veszélyt, együtt éltek vele, de nem szerették.
A fő kérdés tehát az, hogy elvesz-e bármit is a Forma–1 vagy általánosságban az autóversenyzés vonzerejéből az, ha az autók biztonságosabbak? Egészen biztosan vannak, akik számára igen, de az F1 jelenlegi népszerűségét elnézve az is biztos, hogy ők vannak kisebbségben. A sportág szereplőit kérdezve pedig az is biztos, hogy bár pánikolni valóban nem kell, a nagyobb biztonságra való törekvés soha nem érhet véget.
Vagy aki szerint igen, az úgy véli, a legjobb lenne továbbra is biztonsági öv nélkül, bőrsisakban, közutakon, fák és szalagkorlátok között versenyezni?
Cikkünk borítóképén Anthoine Hubert édesanyja és testvére látható egy nappal a 2019-es spái tragédia után.
Ahogyan az augusztusban már hosszú évek óta lenni szokott, teljes erővel beköszöntött az F1-es nyári szünet, amelyben nemcsak a pilóták, hanem a csapatban dolgozók is szusszanhatnak egyet, hiszen ilyenkor hetekre bezárnak a gyárak. De természetesen a versenyzők azok, akikről rendszerint látjuk, hogy hol és kivel nyaralnak, úgyhogy most nézzük is néhányukat.
Lando Norris
A pontverseny második helyezettje a Magyar Nagydíj megnyerésével jó szájízzel mehetett szünetre, de csak miután még tesztelt egy napot a Hungaroringen a Pirellinek. Arra viszont talán kevesen számítottak, hogy a kilencszeres futamgyőztes Max Verstappen hazájában, egészen pontosan Amszterdamban tűnik majd fel. Pedig így történt, és mint azt az alábbi rajongói videó mutatja, a 25 esztendős versenyző kamerával a kezében turistáskodott, majd felszállt a híres csatornákban közlekedő hajók egyikére, illetve drukkerekkel is fotózkodott.
Did not expect to see Lando Norris this morning when I went out to get breakfast… filming in Amsterdam during the summer break ahead of the Dutch GP, 3 weeks from now in Zandvoort #landonorris#lando#norris#f1#formula1#mclaren#dutchgp
A négyszeres világbajnok ki mással is nyaralhatna, mint a nemrég újabb taggal bővült csaladjával. A hollandot Szardínián, a Porto Cervo nevű kikötővárosban kapták lencsevégre nála 9 évvel idősebb barátnőjével, Kelly Piquet-vel és lányukkal, Lily-vel, valamint Kelly Piquet Daniil Kvyattal közös lányával, Penelope-val.
A pár nemrég Portugáliában, Pinheirinho Comportában, a Comporta régióban levő partmenit luxusüdülő negyedben vásárolt magának földet és azt tervezi, hogy házat épít oda, a jövőben nyaranta így arrafelé is rendszeresen feltűnnek majd, miközben már eddig is többször látogatták a régiót.
Miután múlt hét szerdán Leclerc is letudta a kötelességét a Magyar Nagydíj utáni Pirelli-teszten, a hét elején őt és barátnőjét, Alexandra Saint-Mleux-t is Szardínián látták, utóbbi pedig meg is osztott néhány fotót az Instagramon a nyaralásról.
A Mercedes versenyzőjének nyaralásáról is a közösségi médiából értesülhettünk, hiszen megosztott négány képet arról, ahogyan barátnőjéve, Carmen Montero Mundt-tal a 27 esztendős versenyző yacht-ján múlatják az időt. Nemrég pedig Russell barátnője mutatta meg egy Instagram Story-ban, ahogyan párja egy elektromos hydrofoil-szörfdeszkán, vagy röviden e‑foilon száguld a tengeren félmeztelenül, miközben csókokat dóbál az őt figyelőknek.
Fernando Alonsót másolná aktív életkorban George Russell, aki biztos benne, hogy ha 40 éves kora felett is az F1-ben marad, egyszer biztosan el fog jönni a szezon, amelyben esélye lesz világbajnoki címet nyerni.
A Mercedes brit versenyzője jelenleg 27 éves, az F1-ben 2019-ben debütált, vagyis idén már 7. szezonját tapossa, a Mercedes színeiben pedig a 4.-et. Amikor 2021-ben megtudta, hogy megkapja a zsinórban nyolc konstruktőri címet szerző istálló egyik ülését, valószínűleg nem azzal számolt, hogy mostanáig is csupán négy futamgyőzelme lesz, ugyanakkor Russell a türelem embere: elmondása szerint kész kivárni, hogy bajnokautót kapjon, még ha ez egy további évtizedbe telik is.
Az Untapped podcast vendégeként Russell beszélt arról, hogy a 24-szeres Grand Slam-bajnok teniszezőtől, a 38 éves Novak Đokovićtól kapott egy hasznos tanácsot arra, hogyan nyújtsa meg az életkorát, amelyben még képes a csúcsteljesítményre, és hogyan ne hagyja, hogy a teste becsapja őt.
„Volt egy nagyon jó beszélgetésem Novak Đokovićtyal az emberi teljesítőképességről. Elmesélte, hogy ő hogyan dolgozik most, és hogyan dolgozott a húszas éveiben. Azt mondta, hogy huszonévesen úgy érezte, simán kihagyhat egy napot az edzőteremben, és annak semmilyen hatása nem lenne rá. De nem tette, és emiatt jelenleg nagyon hálás, mert úgy hiszi, hogy az évek során beletett rengeteg munkának köszönhetően tud még ilyen magas szinten játszani a harmincas éveinek a végén is” – magyarázta Russell, aki igyekszik minden évben kilátogatni a wimbledoni tenisztornára.
„A Forma-1 nem veszi igénybe annyira a testet, mint a tenisz, legalábbis nincsenek folyamatos terhelés alatt a lábak. Ugyanakkor én itt akarok lenni még a negyvenes éveimben is, és látva Alonsót, ebből inspirációt merítek ahhoz, hogy ezt én is meg tudom majd tenni.”
A sporttudomány utóbbi évtizedben látott fejlődésével a legtöbb sportban a karrierek megnyúlását láthatjuk, ennek fényében pedig Russell tényleg úgy érezheti, hogy még temérdek ideje van.
„Nemrég hallottam, hogy [Michael] Schumacher már 32 éves volt, amikor az első bajnoki címét nyerte a Ferrarival. Ehhez képest én most 27 vagyok. Amikor Schumacherre és a Ferrarira gondolunk, a dominancia jut eszünkbe, de az első címét ő is csak a harmincas éveiben szerezte velük.”
„Ezt kell ismételgetnem magamnak, hogy motivált maradjak. Tudom, hogy egy napon meg fog történni. Idén nem az enyém a leggyorsabb autó, de lehet, hogy jövőre, öt év múlva, tíz év múlva az enyém lesz. Az álmom az, hogy világbajnok legyek. Nem tudom, hogy ez mikor fog megtörténni, ezért minden nap dolgozok, hogy készen álljak, amikor elérkezik ehhez a pillanat” – mondta a brit.
Persze az F1 kellően hektikus és sokösszetevős ahhoz, hogy akár csak néhány évre is nehéz legyen előretervezni. Míg a teniszben, amely teljes mértékben egyéni sport, és ahol nincs limitálva a profi sportolók száma, bárki aktív maradhat és benevezhet tornákra, amíg elég versenyképesnek érzi ehhez magát, az autósport királykategóriájában eléggé eltérőek a viszonyok ettől: a mezőnyben 20 körüli az elérhető ülések száma, az újoncok folyamatosan érkeznek, a csapatok pilótapolitikája változhat, és az autók versenyképességi szintjével is nehéz előre számolni.
És tegyük hozzá, Russellnek egyelőre még a következő, 2026-os szezonra sincs szerződése egyetlen csapattal sem, noha Toto Wolff megnyugtatólag többször elmondta már, hogy csapata elsőszámú pilótájának nincs miért aggódnia – azóta pedig végképp, hogyMax Verstappen Red Bullnál maradása is biztossá vált.
A Forma–1-es versenyzők munkahelye közel sem nevezhető átlagosnak, George Russell pedig most egy vicces sztorival mutatott rá, mennyire könnyű is a versenyhétvégéken kívül összekeverniük, hogy milyen nap is van pontosan.
A legtöbb munkahelyen ritkán fordul elő, hogy az ember véletlenül vasárnap is bemenjen dolgozni, és csak a cég bejárati ajtaja előtt jusson eszébe, hogy mindenki más a szabadnapját tölti. Az olyan állások esetében azonban, amelyek nem a dolgos hétköznapok és szabad hétvégék leosztása szerint telnek, az ember nehezebben tudja átlátni a munkanapok rendszerét.
Az autósportban persze a pilóták számára a versenyhétvégék körül összpontosul a munka, a pályától távol töltött napok pedig egy összefüggő időszaknak tűnnek. Russellnek meg is gyűlik a baja annak megkülönböztetésével, hogy a hagyományos munkarendet jobban követő Mercedes-gyárban mikor tudja elérni a kollégáit.
Ezt aközben fedte fel a brit pilóta, amikor csapattársával, Andrea Kimi Antonellivel a Mercedes motorhome-jában rajongói kérdésekre válaszoltak, s Russellnek meg kellett neveznie, melyik a kedvenc napja a héten.
„A vasárnapot mondanám a verseny miatt, de mivel az F1 ennyire hektikus, sokszor elfelejtem, hogy milyen nap is van. Az egész összefolyik. Gyakran előfordul, hogy ráírok valakire a csapatban, és utólag jövök rá, hogy szombati szabadnapjuk van, vagy éppen egy nemzeti ünnep. Hajlamos vagyok megfeledkezni róla, hogy más embereknek van szabadságuk és életük!” – élcelődött Russell.
„A múlt héten elmentem Brackley-be, de elfelejtettem magammal vinni a belépőkártyámat. Felhívtam Marcust [Dudley, a versenymérnöke], hogy ez a helyzet, ki tudna-e jönni elém. Mire azt mondta: »Rómában vagyok.«”
Tegyük hozzá, egy F1-es csapatban koránt sem a versenyzők a legelfoglaltabbak, a nagydíjakra utazó, a berendezést felépítő személyzet ugyanis olykor hetekig úton van, míg a pilóták már vasárnap este hazarepülhetnek, és a következő futam helyszínére elég csütörtökön megérkezniük.
Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke félévi értékelő videót „küldött” a Mercedes F1-es istállójának honlapján regisztrált felhasználóknak, amelyben szokatlan dicséretben részesítette az idei szezon utánra továbbra is szerződés nélkül álló George Russellt. Lehet, hogy a Verstappen-saga után már nem az osztrák üzletember van nyeregben?
„Semmi sem fog történni a nyáron” – közölte Russell még a Hungaroringen a már az év eleje óta húzódó szerződéshosszabbításáról, azaz a brit pilóta úgy véli, nem az augusztus végéig tartó nyári szünetben fog megállapodni a Mercedesszel a 2025 utáni időszakról. Mindez annak tükrében érdekes, hogy Russell nemrég maga vallotta be, hogy voltak olyan időszakok, amelyekben ideges volt amiatt, hogy maradhat-e a Max Verstappennel flörtölő istállóban, ám miután biztossá vált, hogy a holland 2026-ban még biztosan nem lesz a Mercedes tagja, Russell nem siet a hosszabbítással.
A videóban Wolff mindenesetre látványosan igyekezett bókolni a 27 esztendős pilótának. „Ha ránézek George-ra, látom a fejlődését, amit elért azóta, hogy csatlakozott a Forma–1-hez a gyors kölyökként a Williamsben, majd fellépett a Mercedeshez, egyértelműen minden idők legnagyobbja, Lewis Hamilton mellett. Már tavaly is láthattuk, hogy elkezdett erős lenni a nyers tempó terén, az eredmények terén pedig ő volt az erősebb pilóta. Most pedig, hogy Lewis elment a Ferrarihoz, átvette a rangidős pilóta szerepét, ami teljességgel természetesen jött a számára, és teljesít.”
„Még akkor is teljesít, ha az autója nincs a megfelelő szinten. Túlteljesíti az autót, mindig lehet számítani George-ra. A vezetés mellett pedig nyilván nagyszerű a partnereinkkel és rengeteg dolgot csinál, ami segít építenünk a márkát, úgyhogy nem is kívánhatnánk jobb első számú pilótát” – jelentette ki a csapatfőnök.
Fotó: Sebastian Kawka/Mercedes-AMG F1
Ami szemet szúr Wolff szavaiban, az a visszautalása a tavalyi évre, amelyben Russell az összetettben 245-223 arányban legyőzte Hamiltont, miközben mindketten 2-2 futamot nyertek (jóllehet, Hamilton Spában megörökölte az első helyet a csapattárától), az időmérőkön pedig Russell hatalmas verést (5-1 sprintidőmérőkön, 19-5 rendes időmérőkön) mért a hétszeres világbajnokra.
Hogy melyik pilóta a jobb, az tavaly még nagyon érzékeny témának számított, többek között azért, mert Hamilton gyengélkedésének hatására beindultak az összeesküvés-elméletek a csapat körült, júniusban pedig névtelen email kezdett keringeni a sajtóban arról, hogy a Mercedes szabotálja Hamiltont. Wolff később idiótának nevezte a csapatot online zaklatókat, és mindig tartózkodott tőle, hogy nyilvánosan arról beszéljen, melyik versenyzőjük nyújt jobb teljesítményt.
Mivel Russell fölénye ekkora vihart kavart, minimum figyelemfelkeltő, hogy a csapatfőnök most, több mint fél évvel a tavalyi szezon vége után felemlegette az 2024-ben történteket, és alighanem a szerződéshosszabbításhoz van köze. Russellnek aligha eshetett jól, hogy a Mercedes Verstappen miatt hezitált a vele való hosszabbítással, és mivel tényleg klasszis teljesítményt nyújt, a pilótapiacon magas az ázsiója. Most, hogy a négyszeres világbajnok egyelőre kikerült a képből, Russell pozíciója jelentősen erősödhetett a Mercedesszel zajló tárgyalásokban, Wolff pedig ezzel a videóval a jelek szerint megkezdte a hízelgést az első számú versenyzőjének.
