A szezonzáró hétvége előtt, már Katarban bebiztosította a Forma–2-es bajnoki címhez szükséges pontelőnyt az olasz Leonardo Fornaroli, annak az Invicta csapatnak a versenyzője, amellyel Molnár Martin is kapcsolatban áll.
Fornaroli 19 pontos előnnyel érkezett a katari hétvégére, de még öt versenyzőnek is volt matematikai, vagy annál jobb esélye is, hogy befogja őt. Az olasz azonban azzal, hogy 6. lett a sprintversenyen, majd a pole-ból rajtolva Victor Martins mögött a második helyen intették le a vasárnapi főversenyen, éppen elegendő pontelőnyt gyűjtött minden riválisával szemben ahhoz, hogy az abu-dzabi szezonzárón már ne lehessen őt befogni.
Egy hétvégén maximálisan 39 pont szerezhető, Fornaroli azonban most egyaránt 41-gyel vezet két legközelebbi üldözője, Jak Crawford és Richard Verschoor előtt.
A sors furcsa fintora, hogy még elvehetik a bajnoki címet Fornarolitól, mármint a behozhatatlan pontelőnyt. Az 5. helyen befutó Arvid Lindbladot ugyanis még vizsgálják a felügyelők egy a biztonsági autó alatt elkövetett szabálytalanságért, és ha legalább 5 másodperces büntetést kap, azzal a mögötte célba érő Verschoor lépne fel az 5. pozícióba, az érte járó extra két ponttal pedig matematikailag még mindig meglenne az esélye a bajnoki címre. Persze ebben az esetben is szélsőséges eredményekre lenne szüksége Verschoornak a jövő hétvégén mindkét futam megnyerésével, a két leggyorsabb körrel és a pole-pozícióval, miközben Fornaroli nulláz, szóval aggodalomra semmiképp nem lesz oka az olasznak. FRISSÍTÉS: Lindblad végül nem kapott büntetést.
A futam után ünneplő Fornarolihoz két F1-es pilóta is odasietett: az egyikük honfitársa, Kimi Antonelli, a másik pedig a brazil Gabriel Bortoleto, aki tavaly szintén az Invictával nyerte meg az F2-es címet. Ráadásul mindketten úgy értek fel a csúcsra, hogy a megelőző szezonban az F3-as címet is bezsebelték.
Az Invicta csapatának tagjaival az idei Magyar Nagydíj alatt készítettünk interjút. A csapatfőnökkel, Geoff Spearrel folytatott beszélgetésünk itt található, bővebben pedig a Rallycafe magazin legutóbbi, 2025/4. számában írunk a csapatról, amelyben Fornaroli és az istállóval annak előző tulajdonosa révén kapcsolatban álló Molnár Martin is megszólal.
Fornaroli ugyan meggyőzően menetelt végig az F1-ig vezető ranglétrán, ám ugyanúgy járhat, mint az előző három F2-es bajnokból kettő, Felipe Drugovich és Theo Pourchaire, akik mégsem jutottak F1-es üléshez. Az olasz nem tagja egyetlen F1-es istálló programjának sem, ráadásul 2026-ra már aligha kaphat versenyzési lehetőséget bárkitől – már csak a Red Bull csapatainál vannak üres helyek, de nekik így is több mint elegendő pilótájuk van azok betöltésére.
Fornaroli kapcsolatban áll azonban a Jaguar Formula E-csapatával, akiknél tesztelt és tartalékpilótává is vált, de az FE következő szezonjának pilótafelállása is kialakult már. A racingnews365 szerint az olasz a Super Formulában köthet ki a következő szezonban.
Az idei évet a brit Forma–4 összetett dobogóján záró Molnár Martin célja, hogy eljusson a Forma–1-be, amihez természetesen az utánpótlás-ranglétra csúcsán levő Forma-2-n át vezet az út. A magyar versenyző az idei Magyar Nagydíjon már belekóstolt abba, milyen a légkör a bajnoki címvédő istállóban, ahol az éllovas Leonardo Fornaroli és Geoff Spear csapatmenedzser is pozitívan nyilatkozott róla.
Magyar szempontból különleges vendége volt a jubileumi 40. Magyar Nagydíjon a Forma–2-ben szereplő, címvédőként a bajnokságot jelenleg vezető Invicta Racingnek, hiszen a jelenlegi éllovas Leonardo Fornarolit a soraiban tudó együtteshez ellátogatott az idén a testvéristálló, azaz a Virtuosi Racing színeiben a brit F4-ben vitézkedő, a szezont végül az összetett 3. helyen záró Molnár Martin.
A két csapat közös múltja okán az Invictánál eleve jobban ismerik a magyar pilótát, mint más F2-es istállóknál, Geoff Spear csapatmenedzser pedig elárulta, hogy a jövőben érdekelheti őket a közös munka Martinnal. Hogy ehhez milyen feltételeknek kell teljesülnie, illetve Fornaroli milyen tanácsot adott Martinnak, arról a nyomtatott Rallycafé magazin 4. számában lehet olvasni.
A lapszámot online ITT lehet megvásárolni, amellett kapható az Auchan, a Spar, az Interspar és a Tesco boltjaiban, a Relay és az Inmedio standjain, valamint az OMV, Shell, Mol és Orlen benzinkutakon.
Igazán eseménydús versenyt láthattunk a Forma–2 monzai főfutamán, a Red Bull egyik juniorja pedig tett róla, hogy vitatkozni is lehessen min.
A jövőre akár az AlphaTauri egyik ülésére is esélyesnek tartott Arvid Lindbladról van szó, aki két balesetet is okozott – előbb a 8. körben szállt bele hátulról az Ascari-sikán előtt a McLaren-junior Alex Dunne-ba, majd az esetet követő biztonsági autós fázis utáni újraindításnál az első sikánban oldalba verte Roman Staneket, miközben a nagy kavarodásnak a Williams-junior Victor Martins is áldozatául esett.
A két baleset között ráadásul nemcsak az az összefüggés, hogy mindkettőt Lindblad okozta, hanem az is, hogy csapata, a Campos Racing – amely az F3-ban nem sokkal azelőtt története első csapatbajnoki címét nyerte – nem cserélte le az első szárnyát (Lindblad nem tudta, hogy sérült az elem) azután, hogy a svéd származású brit nekiment Dunne-nak, Stanek megtorpedózásánál Lidblad így a lifegő elem miatt nem tudott kellőképpen lelassítani a célegyenes végén.
Stanek megtorpedózása:
LAP 11 / 30
🟢 GREEN FLAGS 🟢
HUGE DRAMA AT T1! 🤯
Arvid Lindblad can't get the car stopped with a damaged front wing and spears into the unfortunate Roman Stanek
„Rendben vagyok, de mindig ugyanaz van. A versenyzés az utóbbi időben őrületté vált, különösen itt, Monzában. A versenyzők törött első szárnnyal mennek tovább. Az FIA-nak csak szólnia kellett volna, hogy álljon ki a bokszba, vagy korábban ki kellett volna osztania a büntetést, mert én tudtam, hogy Lindbladnak törött az első szárnya” – mondta a francia, akitől megkérdezték, hogy a Campos pilótáját fekete/narancs zászlóval ki kellett-e volna inteni.
„Igen. Volt elég körük, láthatták. Én jelentettem a rádióban. Mindig ugyanaz van, velem tegnap is megtörtént” – felelte Martins, aki a sprinten önként hajtott a bokszba sérült első szárnnyal.
Lindblad utólag 10 másodperces büntetést kapott, de ez nyilván azokat nem vigasztalja, akiknek a versenyét a második balesettel tönkretette. „Vannak dolgok, amikre oda kellene figyelni, mert a versenyzés őrületté vált. Olykor csak egy ponton kell lenned a kanyarban, ahol azt mondhatod, hogy »oké, megfeledkezem a másik srácról, kilököm, és rendben leszek.« Ez nem versenyzés” – fortyogott még egy kicsit Martins
A versenyt megnyerő, azzal első F2-es győzelmét szerző Luke Browning ezzel szemben kicsit finomabb hangnemet ütött meg, mondván általánosságban véve nincs baj a színvonallal.
„Őszintén szólva semmit nem láttam. Hallottam róla, de fontos mindezt perspektívába helyezni. Itt van a világ 20 legjobb fiatal pilótája és mind a 20-an a Forma–1-be kerülésért küzdenek. Mindannyian meg akarják mutatni, hogy ők a legjobbak, mindannyian nyerni akarnak, és mindenki nagyon akarja ezt. A jutalom nagy. Amikor ez a tét, mindenki az abszolút legjobbját igyekszik nyújtani, és senki nem akar balesetet, általánosságban véve pedig a versenyzési szint a Forma–2-ben fantasztikus” – mondta a Williams juniorja.
Miután a Cadillac a múlt héten közölte, hogy a Sergio Pérez–Valtteri Bottas kettőssel vág neki története első Forma–1-es szezonjának, most bejelentette, hogy a kilencszeres IndyCar-futamgyőztes Colton Herta lesz a tesztpilótájuk. Ezzel egyútt pedig erősen utalta rá, hogy az Andretti IndyCar-csapatát elhagyó amerikai jövőre az F2-ben indul majd.
Az idei IndyCar-szezont z összetett 7. helyén futamgyőzelem nélkül záró 25 esztendős pilótáról a napokban röppent fel, hogy jövőre az F2-es mezőny tagja lesz, a mai bejelentés pedig csak ráerősített erre a forgatókönyvre.
„Elképesztően izgatott vagyok, hogy tesztpilótaként csatlakozhatok a Cadillac F1-es csapatához. Ez álomszerű lehetőség, olyan, amelyért már hosszú ideje dolgozom. Nem mondhattam nemet arra, hogy egy ilyen kulcsidőszakban a Cadillac F1 tagja lehessek. Az álmom mindig is az volt, hogy a Forma–1-ben versenyezhessek, ezt pedig hatalmas lépésnek tartom e felé. Egyelőre arra koncentrálok, hogy mindent beleadjak a Cadillac F1-ért és segítsek versenyképes csapatot építeni” – nyilatkozta Herta a bejelentés kapcsán.
Az amerikai pilótát már 2022-ben szóba hozták egy esetleges üléssel a Red Bull testvércsapatánál, a Cadillac nem titkolt célja pedig, hogy előbb-utóbb ismét amerikai pilótát adjon az F1-nek, de ez 2026-ra Hertával még nem történhetett meg, hiszen nincs elég superlicenc-pontja, és vélhetően a Cadillac is inkább két, F1-es tapasztalattal rendelkező versenyzővel szeretné építeni a csapatát.
A tesztpilótai bejelentésről kiadott sajtóközlemény azonban erősen utal arra, hogy merre vezethet Herta útja, miként az is, hogy az Andretti kész tényként közölte: Herta nem versenyez jövőre az IndyCarban. Noha az F2-t a Cadillac nem említi, azt írja, hogy „a 2026-os szezon visszatérés lesz az európai versenyzésbe” Herta számára, aki 2015-ben a mai brit F4 előjében versenyzett, majd 2016-ban az Euroformula Openben szerzett futamgyőzelmeket és pole pozíciókat, illetve hat futamon a brit F3-ban is elindult.
„Herta 2026-os versenyprogramjáról időben bejelentést fogunk tenni” – írja a Cadillac, de nagy összegben ne fogadjunk arra, hogy a 25 esztendős pilóta nem az F2-ben indul majd, emellett szinte biztosan láthatjuk majd jövőre pénteki első szabadedzéseken is az F1-ben.
Az Andretti elbúcsúzott Hertától:
What a ride it’s been. 116 starts, 9 wins, 16 poles, 40 top fives, 64 top tens and so many memories. Thank you, Colton Herta 💛
Ami a superlicenc-pontjait illeti, abból jelenleg 35 van neki, azaz 5-tel kevesebb az F1-es induláshoz szükséges 40-nél (szabadedzésen való részvételhez ez elég). Ezen a mennyiségen az első szabadedzésen indulással is növelhet, hiszen minden egyes ilyen alkalom plusz egy pontot jelent neki abban az esetben, ha nem követ el szabályszegést. Az F2-es indulás azonban amellett, hogy ezzel versenykész maradna, azért is kellhet, mert a következő szezon végén elévülnek a 2023-as IndyCar-szezonban elért összetett 10. helyért kapott pontjai.
A brit Forma–4-ben idén remeklő Molnár Martin már kapcsolatban áll egy Forma–2-es csapattal, de még át kell hidalnia az odáig vezető utat. Az F2-es Invicta Racing csapatmenedzsere, Geoff Spear a Hungaroringen beszélt lapunknak a magyar versenyzővel meglévő kötelékéről, és arról, hogyan dolgozott együtt korábbi versenyzőivel, miközben kifejtette, miben emelkedett ki közülük a ma már F1-ben ténykedő Gabriel Bortoleto.
Molnár Martin második éve a Virtuosi csapata versenyzője a brit F4-ben, mégis egészen otthonosan mozog már az Invicta sátra alatt is az F2-es paddockban. Ennek az az oka, hogy 2023-ig ez a Forma–2-es istálló is Virtuosi néven volt ismert, ezt követően váltott tulajdonost, ám fizikailag nem váltak külön, Angliában a két csapat továbbra is egy fedél alatt dolgozik.
Ezt is Geoff Spear részletezte számunkra, amikor leültünk vele a Magyar Nagydíj csütörtökén a pálya új főépülete mögött, a nyüzsgéstől távol elhelyezkedő F2-es paddockban. A brit szakember 2013 óta dolgozik ugyanennél a csapatnál – bár akkor még Russian Time volt a neve, a sorozatot pedig GP2-nek hívták. Azóta a gárda és a bajnokság neve is megváltozott, Spear kezei alatt pedig sok ismert versenyző fordult meg, hiszen az Invicta beszállásáig versenymérnökként ténykedett.
A csapat a különféle inkarnációiban temérdek győzelmet szerzett, bajnok versenyzőt viszont még csak egyszer adott: tavaly, amikor a jelenleg már az F1-es Saubernél villogó Gabriel Bortoleto hozta el a címet, és ugyanezen az úton jár velük idén Leonardo Fornaroli, aki a Hungaroringen is futamot nyert, és vezeti a bajnokságot.
Fotó: Invicta Racing
Spear szerint az Invicta sikereinek egyik kulcsa, hogy a csapat személyzete jobban összetart a riválisokhoz képest, részben azért, mert a bázisuk Norfolkban található, kissé távolabb a többi angliai központú F2-es, valamint az F1-es csapatoktól, annak viszont előnyei és hátrányai is vannak, hogy az Invicta csak erre az egy sorozatra koncentrál.
A versenyzők számára a Forma–2 egy ugródeszka, egy rövid megálló, ahonnan vagy nagyon gyorsan továbblépnek egy csúcssorozatba, vagy kihullanak. A csapat többi tagjára, a mérnökökre, szerelőkre ugyanez nem igaz? Te például már több mint egy évtizede itt dolgozol.
Nekünk csak a Forma–2-es csapatunk van. A Forma–4-est, ami korábban hozzánk tartozott, továbbra is az előző tulajdonosunk birtokolja. Így nálunk nincs meg az a létra, ami például a Premánál, a Tridentnél vagy akár a VAR-nál, ami azt is jelenti, hogy mi nagyobb stabilitást élvezhetünk, hiszen nem vándorol a személyzetünk a különböző csapataink között. Nem feltétlenül ez a jobb út, de az biztos, hogy így szorosabb kötelék alakult ki a csapattagok között. Számomra is nagyon nehéz lenne most már váltani, mert azt érzem, hogy ezekkel a srácokkal együtt akarok versenyezni.
Ha az Invictánál nincs meg az átjárás a formaautós ranglétra különböző szintjei között, akkor miképpen lehetséges mégis, hogy a Virtuosi F4-es versenyzője, Molnár Martin éppen az imént sétált ki innen? Hogyan működik akkor ez valójában, milyen kapcsolatban álltok?
Továbbra is elég szoros a kötelékünk a Virtuosi F4-es csapatával, mert annak ellenére, hogy már két különálló cégként működünk, a műhelyünkön továbbra is osztozunk. Jóban vagyunk velük, és izgatottan látjuk, hogy Martin versenyeket nyer, és egyáltalán azt, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a tavalyi újoncszezonja óta a brit F4-ben. De olyan elég ritkán fordul elő, hogy valaki az F4-ből azonnal az F2-be lépjen fel, mert az elég nagy ugrást jelent. Korábban a Virtuosinak is volt terve arra, hogy betöltse ezt a lyukat egy F3-as csapattal, de nem érkezett meg erre a várt lehetőség. Aztán megjelent az Invicta, és megfelelőnek tűnt a pillanat arra, hogy eladják nekik az F2-es csapatot. Most az Invicta is hajlik arra, hogy kiszélesítse a palettáját, de nem akarunk túl korán belevágni, amikor még talán nem állunk rá készen. Ez megnehezíti a helyzetünket a pilóták felnevelésében, mert egy csapat sokkal jobban kiismerheti a versenyzőjét, ha házon belül vezetheti végig a ranglétrán.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
A meglévő kapcsolatotok jelentheti azt, hogy ha például Martin fellép az F3-ba egy másik csapattal, és ott is kimagaslóan teljesít, akkor az Invictánál már ki van kövezve az útja egy F2-es üléshez?
Figyelemmel kísérjük Martint az F4-ben, szóval sokkal többet tudunk róla a puszta eredményeinél. Ismerjük a karakterét, ismerjük a munkához való hozzáállását, és sok éve ismerem a mentorát, Kiss Pál Tamást is. Tudom, hogyan dolgozik Martinnal, és tudom, hogy Martin nagyon erős háttérrel rendelkezik. Ha sikeresen szerepel a FRECA-ban (Formula Regional Európa-bajnokság) vagy a Forma–3-ban, akkor pár év múlva érdekes lehet számunkra. Sokat számít, hogy személyesen ismerjük őt. A versenyző és a csapat közötti kapcsolat nagyon fontos ebben a sportban, de ha van valami, ami még ennél is fontosabb, az a versenyző és a mérnöke közötti kapcsolat – ha ez nem működik, akkor az nagyon nehéz szezont vetít előre. Ezen is múlhat a siker, hiszen mire a versenyzők eljutnak az F2-ig, mind nagyon magas szintet képviselnek, és mindannyiuktól elvárható, hogy versenyeket nyerjenek. De az alapján, amit eddig tudunk Martinról, kijelenthetem, hogy ha sikeres marad a karrierjében, akkor komolyan számításba vennénk, hogy beszéljünk vele egy F2-es szezonról.
Versenymérnökként több, ma már nagy bajnokságokban szereplő pilótával dolgoztál együtt, mint például Mitch Evans, Callum Ilott vagy Raffaele Marciello. Számukra az F2 csak egy állomás a céljaik felé vezető úton, de a csapat mennyire kötődik hozzájuk, mennyire könnyű őket elengedni?
Néha könnyű, néha nem. Az egyikre jó példa Gabriel Bortoleto. Nagyon szerethető srác, aki tavaly megérkezett hozzánk F3-as bajnokként, rendkívül keményen dolgozott, az első évében rögtön bajnok lett, és már tovább is állt az F1-be. Az ő sztorija egy igazi sikertörténet, de ezért könnyű is volt őt elengedni. Ám akadnak mások, akiket egyáltalán nem az. Számomra az elsőszámú példa erre egy japán versenyző, Tadasuke Makino, akivel még versenymérnökként dolgoztam együtt 2018-ban. Egyetlen év európai versenyzés után érkezett meg hozzánk, nagy kulturális változást élt meg, és rengeteget fejlődött az az egy év során, amíg velünk volt. Monzában a 14. helyről nyerte meg a főversenyt bármi zűrzavar nélkül, mert mindent pontosan úgy csinált, ahogy azt tanulta. Nagyon vártam a szerződésének második évét, mert hittem benne, hogy a bajnoki címre is esélye lehet, de végül mégsem folytathattuk, a Honda visszavitte őt Japánba, ahol azóta is nagy sikereket ér el, bajnok lett a Super GT-ben.
Fotó: Invicta Racing
Követed még évekkel később is a korábbi versenyzőid karrierjét?
Igen, mert kellemes éveket töltöttünk el, sokat nevettünk, bajtársiasság alakult ki közöttünk. A Forma–2 egy nevelősorozatnak számít, ezért jó látni, hogy a korábbi versenyzőink nagy dolgokat érnek el a Formula E-ben, az IndyCarban vagy a GT-versenyzésben, és jó azt érezni, hogy én is része voltam az útjuknak, és talán adtam nekik valamit, ami segített nekik a fejlődésben. De van egy frusztráló sztorim is ezzel kapcsolatban, ami ráadásul pont itt, a Hungaroringen történt. 2019-ben versenyzett nálunk Luca Ghiotto, remek szezont futott, harmadik lett a bajnokságban. A következő évben az új csapatként érkező Hitechnél kötött ki, akik egy tapasztalt versenyzőt akartak igazolni, olyasvalakit, akinek bízhatnak a visszajelzéseiben. Az itteni sprintversenyen aztán ő, valamint a mi autónkkal Callum harcoltak a győzelemért. Nagyon jelentős volt a gumikopás, ezért kiálltunk a bokszba lágy gumikért, onnantól pedig óriási ütemben zárkóztunk vissza Lucára. Végül négy tizedmásodperccel mögötte értünk célba, mert Luca igazán remekül bánt a gumijaival. Tudtam, hogy ezt nálunk sajátította el, és abban a pillanatban a bokszutca falánál ülve az járt a fejemben, bárcsak ne tanítottuk volna meg rá ilyen jól!
Volt olyan versenyződ, akinél azonnal érezted, hogy világbajnoki potenciál lakozik benne, és tényleg nagy dolgokra lehet képes a sportban?
Valójában mindannyiuknak megvannak a maguk erősségei, és mire eljutnak az F2-be, már mind nagyon-nagyon jó versenyzők. Sokat beszélgetünk arról, hogy a versenyzőket ezen a szinten már nem is tehetségük, a képességeik, a tempójuk vagy az agresszivitásuk választja el egymástól a bajnoki pontversenyben, hanem a pszichológia. Az a kérdés, hogy mennyire erősek mentálisan, hogyan tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Nemcsak a jó napokon kell tudni megszerezni a pontokat, hanem akkor is, amikor valami nem jön össze, rossz az autó beállítása, megváltozott a szélirány vagy kedvezőtlen időpontban érkezett a biztonsági autó. És számomra az egyik, aki a legjobban meg tudott birkózni ezekkel a dolgokkal, az Bortoleto. Ő képes volt a verseny közben is számot vetni azzal, hogy rendben van, megtörtént velünk valami, de nyugodjunk le, és folytassuk tovább. De Callum is egész jó volt ebben. Az idei versenyzőink számára is elengedhetetlennek tartom hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy ha bármi kedvezőtlen történik velük, szerezzék vissza a koncentrációjukat, és birkózzanak meg az aktuális feladattal ahelyett, hogy felidegesítenék magukat, ami hatással lenne a teljesítményükre.
Személyesen miben méred a sikert?
Ez több dolog keveréke. Csapatként persze bajnokságokat és versenyeket akarunk nyerni. Leírhatatlanul jó érzés, ahogy a bokszutca falról a pálya fölé belógva nézem, amint az autónk elsőként éri el a kockás zászlót. Amikor leggyorsabbként zárunk egy időmérőt, az szintén nagy izgalmi löketet ad, és persze ezekért is csináljuk az egészet. Tavaly megnyertük a bajnokságot, és hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy a mi autóink viselik az 1-es és a 2-es rajtszámot. Ebben mérjük a sikert, és ezt is szeretem ebben a sportban, hogy a számok nagyon jól elárulják, ki mennyire eredményes. De ugyanúgy sikerként könyveljük el, ha a versenyzőink a későbbiekben nagy dolgokat érnek el máshol. Ennek nem feltétlenül kell a Forma–1-nek lennie, hiszen ott csak 20 ülés van, és nem túl nagy a rotáció. Vannak már magas szintű bajnokságok is, és ha a versenyzőink a WEC-ben, a Formula E-ben vagy akár GT-autókkal építenek maguknak hírnevet, engem az is büszkévé tesz, hiszen úgy érzem, hogy én is segítettem őket az útjuk során. De tőlük kell megkérdezni, hogy ők is így érzik-e!
Vizes pályán kezdődött meg a vasárnapi program a Magyar Nagydíj hétvégéjén az F3-as főversennyel, amelynek végén a Ferrari akadémiájának tagja, a brazil Rafael Camara újabb győzelmével akkora pontelőnyt épített ki, hogy már lehetetlen őt befogni a bajnoki tabellán.
Az éjszakai esőzés következtében még vizes pályára alkalmas gumikkal, biztonsági autós felvezetés után gördülőrajttal indult el az F3-as futam vasárnap reggel, amelyet Camara kezdhetett meg az élről, ráadásul úgy, hogy legközelebbi bajnoki riválisai, Nikola Tsolov és Tim Tramnitz csak a mezőny sűrűjéből indultak.
Szokatlan módon idén már csak egy hétvége van hátra az F3-as szezonból két monzai futammal, Camara pontelőnye pedig akkora volt, hogy a győzelemmel szinte biztosan bebiztosíthatta már most a bajnoki címet. Ez meg is történt, a brazil maga mögött tartotta Mari Boyát, a többieket pedig alaposan leszakította a célig, így nevelőcsapatának, a Ferrarinak már vasárnap délelőtt is volt ünnepelnivalója, mielőtt még kiderült volna, mire megy Charles Leclerc az F1-es rajtelsőséggel.
A Hungaroringgel ritkán történik meg, hogy bajnokavató helyszíne legyen a Forma–1-es nagydíjhétvége keretében, hiszen az utóbbi két évtizedben egyre több versenyhétvége került még be mögé a naptárakban, így az F1-ben már szinte matematikailag is lehetetlen, hogy ilyen történjen – Nigel Mansell 1992-es és Michael Schumacher 2001-es itteni címszerzése az egyedüli ilyen esetek. A betétsorozatokban sem sokkal jobb a helyzet, mivel az F2-ben és az F3-ban is két futamot rendeznek egy hétvégén – az F2-ből további nyolc verseny így még mindig hátravan idén, de a kisebbik kategóriában idén élni lehetett ezzel a lehetőséggel, miután Spa a Hungaroring elé került, a nyári szünet után pedig Monzában véget is ér a szezon.
2004-ig lapoztunk vissza, hogy megtaláljuk a legutóbbi olyan évet, amikor a Magyar Nagydíj hétvégéje során ez a pálya adott helyet a bajnokavatónak: 21 évvel ezelőtt a Porsche-szuperkupában itt tett szert behozhatatlan pontelőnyre a német Wolf Henzler a legközelebbi üldözőjével, Dirk Wernerrel szemben is.
Büntetéssel együtt is győzelem
További csapadék nem érkezett a délelőtt során, így a Forma–2-es verseny már slick gumikkal készültek a csapatok, ám biztonsági okokból a versenyirányítás még így is gördülőrajtot rendelt el. Ez segítette az Invicta Racing élről rajtoló duóját, Roman Stanek és Leonardo Fornaroli így könnyebben megtarthatták az első két helyet.
A kötelező bokszkiállásra Fornaroli egy körrel csapattársa után érkezett, s ez bizonyult a jobb taktikai húzásnak, hiszen immár Stanek előtt tért vissza a pályára, ami az első helyet jelentette számára, miután mindenki abszolválta kerékcseréjét. Az olasz azonban nem lehetett nyugodt: 5 másodperces időbüntetést kapott bokszutcai gyorshajtás miatt. Ekkor még ennél kevesebb volt a különbség az Invicta két autója között, Fornarolinak azonban sikerült ezt a leintésig 7,1 másodpercre tornáznia, így tehát az utólagos időhozzáadással együtt is övé lett a győzelem.
Sokat jelentett ez az eredmény az első interjúja során láthatóan elérzékenyült olasznak, aki tavaly úgy nyerte meg az F3-as bajnoki címet, hogy egyetlen versenyt sem zárt az első helyen, és az eddigi idei két sikere is fordított rajtrácsos sprintfutamokról származik, vagyis most először győzött főversenyen.
Az elképesztően szoros, legalább ötesélyes bajnoki versenyfutásban ezzel az olasz enyhén el is tudott lépni üldözőitől, most 17 ponttal vezet Jak Crawford előtt.
Formaautós versenyen szinte elképzelhetetlen, hogy a Hungaroring lassú, 180°-os utolsó kanyarjaiban az autók csatahelyzetbe kerüljenek száraz körülmények között, a Forma–2-es sprintverseny utolsó körében azonban itt dőlt el a győzelem sorsa Alex Dunne és Pepe Martí között.
Az F2 hétvégi első, szombat délutáni versenyén a Red Bull-junior Martí és a McLaren-támogatott Dunne indultak az első sorból, és miután a Sebastian Montoya célegyenesben megálló autója miatt pályára hajtó safety car három körrel a 28 körös verseny vége előtt visszatért a bokszutcába, a győzelem sorsa is a spanyol és az ír versenyző között dőlt el.
Dunne ebben a három körben végig tapadt Martíra, a spanyol az utolsó kör 5-ös kanyarjában ráadásul megcsúszott, amivel riválisa tényleg előzési közelségbe került. Dunne a 12-es, majd a 13-as kanyarban is kívülről próbálkozott, utóbbi alkalommal sikerült is végig riválisa mellett tartania az autót a hajtűben, s követte őt egészen addig, amíg már nem marad helye a Campos Racing pilótája mellett, és a pályán kívülre sodródott. Bár ez némileg visszavetette, az utolsó kanyart így is szűkebben tudta venni az ír, mint a gumijaival jobban küszködő riválisa, de elé kerülni már nem volt képes a leintésig, két tizedmásodperc maradt Martí előnyéből.
🇪🇸 PEPE MARTÍ VENCE SUA TERCEIRA SPRINT RACE DA TEMPORADA APÓS SE DEFENDER DE DUNNE ATÉ O FINAL DA CORRIDA!
A bokszutcában az autóból kiszállva Martí a saját fejére mutogatott örömében, noha ekkorra az FIA már két vizsgálódást is bejelentett, amelyek éppen a győzelemért harcoló párost érintették. Dunne-nak egy korábbi sárga zászlós incidens (vélhetően gyorshajtás vagy előzés) miatt kell magyarázatot adnia a felügyelők előtt, Martít pedig veszélyes vezetés gyanújával vették elő – ez alighanem közvetlenül a győzelemért folyó csatából való, s az lehet a gyanú, hogy az utolsó előtti kanyarban a spanyol leszorította a pályáról riválisát.
Dunne méltatlankodott is emiatt a csapatrádión a levezető körében: „Meg sem próbálta bevenni a kanyart, egyszerűen elment egyenesen.”
A díjátadót a befutó sorrendje szerint megtartották közvetlenül a verseny után, Martí átvette a győztesnek járó trófeát és meghallgatta a spanyol himnuszt, viszont mivel az első és a második helyezettet egyaránt vizsgálják, végeredményt még nem lehet hirdetni.
FRISSÍTÉS: Végül egyikük sem kapott büntetést, megtarthatták az 1. és a 2. helyet.
Ahogy az előrejelzések sejttették, vasárnapra megérkezett az eső a Brit Nagydíj helyszínére, ami két utánpótlásszéria versenyét alaposan meg is bolondította, és talán az F1-es rajtra sem tűnik el nyomtalanul.
A vasárnapi program Molnár Martin F4-es versenyével indult Silverstone-ban, ami még száraz pályán zajlott, a Forma–3-as főversenyre azonban már leszakadt az ég. Elég bosszantó módon tette viszont ezt, hiszen a rajt idején még volt szinte teljesen száraz része is a pályának, a célegyenes környéke viszont már alaposan elázott. A mezőnyben ez változatos gumitaktikákat idézett elő: a többség esőgumikon rajtolt, de egyesek slickeket választottak, a pálya felszáradására apellálva.
Utóbbiak között volt a bajnoki címért harcoló Rafael Camara és Nikola Tsolov is, és ők jártak rosszabbul, hiszen az eső csak egyre erősebbé vált, fokozatosan beterítve az egész pályát. Slick gumikon 7-10 másodperccel gyengébb köröket lehetett csak futni, mint esőgumikon, de a legkitartóbbak egészen a 10. körig várták a jószerencsét, mielőtt belátták az elkerülhetetlen kerékcsere szükségét.
A körülmények rosszabbodtak, s amikor Louis Sharp esőgumikon is kipördült az utolsó kanyarban, pályára küldték a biztonsági autót. A pályaviszonyokat azonban még jelenlétében is tarthatatlannak ítélte a versenyirányítás, folyamatosak voltak a kicsúszások, a 22 körös futam 14. körében így piros zászlóval leállították a versenyt. Az autók a bokszutcában sorakoztak, s bár már az újraindítás időpontját is bejelentette, végül mégis megváltoztatta döntését az FIA, s lefújta a versenyt. A spanyol Mari Boya ezzel idei első győzelmét szerezte.
A futam nem jutott el a táv 75%-áig, ám már meghaladta az 50%-át, így ritka forgatókönyv szerint osztották ki a csökkentett pontokat: a dobogósok 25, 18 és 15 helyett, 19-et, 14-et és 12-t kaptak.
A bajnokság élmezőnyében nem változott a helyzet, mivel az első három helyezett egyaránt pont nélkül maradt, így a szombaton kialakult sorrend szerint Camara 120 ponttal vezet a 93 ponttal álló Tim Tramnitz és a 91-et szerző Tsolov előtt.
A helyzet csak tovább romlott
A Forma–2 főversenyének nem sokkal dél után kezdődő rajtjánál már nem volt kérdés, hogy az esőgumik a megfelelő választás. A körülmények javulására lehetett azonban számítani, így a verseny féltávjánál a kevés veszítenivalóval rendelkezők közül néhányan bevállalták a slickeket – ami rémes döntésnek bizonyult, Gabriele Mini például a bokszutcából visszatérve azonnal neki is pördült Oliver Goethe autójának, és kiesett.
Az élen végig Jak Crawford haladt, és meg is nyerte a futamot, ám egy tényleg teljesen a balszerencsén múló szabálytalanság miatt még veszélyben lehet a győzelme. Az F2 főversenyén mindenkinek kötelezően teljesítenie kell egy kerékcserét, a szabály azonban kimondja, hogy a virtuális biztonsági autós periódus alatt megejtett bokszkiállások ebbe nem számítanak bele. Crawford pedig már éppen ráhajtott a bokszutcába kivezető útra, ám még nem érte el a bokszutca kezdetét jelző fehér vonalon, amikor a versenyirányítás virtuális biztonsági autós szakaszt rendelt el. Az amerikai versenyző nem hajtott ki később egy második alkalommal, a szabály betűje szerint pedig így nem legális a győzelme – amit bár megünnepelt a dobogón, de a másodikként befutó Alex Dunne-nak még a verseny során jelezte a mérnöke, hogy Crawfordra büntetés várhat.
Az eső a futam utolsó köreire újra felerősödött, így biztonsági autó társaságában érte a mezőnyt a kockás zászló.
FRISSÍTÉS: Végül nem indult vizsgálat Crawford ellen, győzelme hivatalos.
Késő délelőtt esernyő alá bújva az F1-es mezőny tagjai is megérkeztek a pályára, hogy felkészüljenek a közép-európai idő szerint 16 órakor induló nagydíjra. Az F2-es verseny leintése után még egy órán át tartó esőzést mutattak az előrejelzések, a délután folyamán pedig egyre csökken a valószínűsége, hogy újabb viharok alakuljanak ki. De ha nem is lesz több eső, akkor is kérdés hogy felszárad-e kellően az aszfalt a slick gumis rajthoz.
Egy vizes pályán zajló verseny várhatóan a Ferrariknak kedvezne, mivel ők nagyobb leszorítóerővel vértezték fel autóikat, míg az alacsony légellenállást választó pole-pozíciós Max Verstappen elmondta, hogy ő nem meglepő módon száraz versenyben reménykedik.
Az Osztrák Nagydíj időmérő edzése előtt rendezték a Forma–2-es mezőny spintfutamát, amelyen Arvid Lindblad, a Red Bull juniorja megúszta, hogy ijesztő baleset következtében autójának tetejére esett az egyik riválisa.
Lindblad csupán a 12. helyről kezdte a verseny, a felzárkózásának pedig már a futam korai szakaszában véget vetett a baleset. A hármas kanyarhoz érkezve a Campos pilótája Sami Meguetounif és a Williams-junior Luke Browning „szendvicsében” találta magát és végül összeért a Trident versenyzőjével, ami Browning autójának lökte a Campost, Meguetounif pedig felborult és mindkét riválisa felett átpördült.
„A fickó a semmiből érkezett, fogalmam sem volt róla, hogy ott van” – mondta rögtön Lindblad a rádióban Meguetounif-ról, aki szerencsére másik két riválisához hasonlóan sértetlenül megúszta a hosszas piros zászlós megszakítást előidéző esetet. Az ismétlést, különösen Lindblad fedélzeti kamerás felvételeit megnézve pedig ismét kijelenthetjük, hogy a glória életet menthetett, hiszen anélkül a Trident nagy valószínűséggel fejbe találta volna a Red Bull juniorját.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) erős hangvételű közleményt tett közzé azok után, hogy a Forma–2-ben versenyző Alex Dunne olyan mértékű zaklatásnak volt kitéve, hogy inkább törölte a közösségi oldalait a telefonjáról. A probléma persze nem új, és kérdés, hogy ettől megoldódik-e.
A McLaren-junior Dunne jelenleg az F2 éllovasa, Monacóban azonban nem alakult jól a főversenye, hiszen az első kanyarban ütközött Victor Martinsszal, ami 11 autós tömegbalesetet idézett elő. Az ART pilótája ezek után pedig még inkább ráirányította az őt meglökő Dunne-ra a világ figyelmét azzal, hogy a szintén kieső Pepe Martínak a bokszutcában, kamerák előtt a riválisára utalva azt ecsetelte, hogy „Azt hiszi, ő Max Verstappen!”
Dunne egy héttel később, Barcelonában sírva mesélte el a sajtótájékoztatón, hogy miután posztolt a közösségi médiában, mekkora gyűlöletcunami zúdult rá.
„Sok mindent kaptam Monaco után. Normál esetben nem olvasok ilyesmit és nem idegeskedek miatta, de most nagyjából egy órával a verseny után minden közösségi média alkalmazást töröltem a telefonomról, mert soha életemben nem kaptam ennyire rossz üzeneteket. A nagy része nagyon-nagyon rossz volt és eléggé felzaklatott.”
Dunne mellett Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke is kiállt.
„Ha a többszörös világbajnokokat nézzük, átéltek olyan helyzeteket, amelyek nagyon fontosak voltak abból a szempontból, hogy finomhangolják azt, ahogyan versenyeznek. Jót beszélgettünk Alexszel, hogy megerősítsük a támogatásunkat a tehetsége, a sebessége és a bajnoki hadjárata iránt. Mindig is nagyon érett személyt láttunk benne” – mondta az olasz, majd megdicsérte Dunne-t a barcelonai sprintfutamon nyújtott teljesítményéért.
„Rá kell ébrednünk, hogy nehéz világban élünk, amelyben az emberek mindenfajta alap és hozzáértés nélkül megtámadhatják a másikat – folytatta Stella. – Teljes mértékben Alex mögött állunk, nemcsak a pályán, hanem azon kívül is. Együttéreztem vele, miközben nagyon büszke is voltam rá azért, ahogy reagált, hogy természetes volt. De mindannyiunknak el kell gondolkozni, nekem is az általános felelősségünk kapcsán, és nektek is, srácok, akik a tollat forgatják. Biztosra kell mennünk, hogy bármit is csinálunk, megpróbáljuk elkerülni az ellentmondásos helyzeteket. Ezzel nem az Alex-szel történtekre gondolok. Nem tudom, mit írtak róla a médiában, csak azt, amit a kommentekben. Csak szeretnék felelősségteljes gondolkodásra ösztönözni.”
Dunne a barcelonai F2-es sprintfutamon a 19. helyről rajtolva lett második:
És nemcsak Stella, hanem az FIA is szeretné ezt megtenni, ezért az Egységesen az online zaklatás ellen nevű kampányának keretein belül közleményt adott ki a történtek miatt.
„A csapataink és pilótáink nevében, az F1, az F2, az F3 és az FIA határozottan elítéli az online bántalmazás bármilyen formáját. Továbbra is tenni fogunk ellenek és jelentjük a zaklatás a közösségi média felületein. Akár szurkoló vagy, akár a motorsportos világ tagja, mindannyiunkat a szenvedély vezérel. Ennek az egésznek a szívében pedig emberek vannak. Mindenkit arra biztatunk, hogy legyen tisztelettel a sportolók és csapatuk iránt.”
Hogy a bántalmazó kommentek jelentgetése a Facebooknak, Instagramnak, X-nek visszaszorítja-e a minősíthetetlen módon viselkedő rajongókat, az persze erősen kérdéses, de jelenleg nem igazán van más eszköze az FIA-nak, mint ez, illetve a folyamatos edukálás, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, amelyben a szurkolói közösség veti ki magából azokat, akik ilyesmit tesznek.
Az online zaklatás az F1-ben is rendszeresen jelen van, az idén Jack Doohant és Tsunoda Yukit találták meg eddig a legdurvábban:
