Lewis Hamilton érkezésével váratlanul mennie kellett, miközben szinte biztos volt benne, hogy maradhat. Carlos Sainzot nagyon rosszul érintette, hogy a Ferrari az idei év elején elküldte, de példamutatóan viselte a helyzetet, aminek köszönhetően akár egyszer vissza is térhet.
Carlos Sainzot kát hatalmas gesztussal búcsúztatta el a Ferrari – apjával együtt vezethetett F1-es autót Fioranóban, majd megkapta azt a kocsit, amellyel 2022-ben első győzelmét szerezte –, ám Frédéric Vasseur csapatfőnök nem zárta ki, hogy nem örökre köszöntek el a Lewis Hamilton érkezése miatt távozni kénytelen spanyoltól.
A 30 esztendős pilóta negyedik, egyben – legalábbis egyelőre – utolsó ferraris szezonjában két futamot is nyert, miközben annak ellenére végig rendkívül becsülendő módon viselkedett, hogy januárban 99%-ig biztos volt benne, hogy szerződést hosszabbítanak vele. De aztán jött Hamilton. „Az élet próbatételek elé állít. 2024 elején nagyobb próbatétel elé állított, mint korábban bármikor, és egyáltalán nem volt kényelmes – emlékezett vissza a Beyond the Grid podcastban. – Január végén szóltak, hogy nem folytathatom annál a csapatnál, amelynél 99%-ig biztos voltam a közös folytatásban. Nagy sokk volt ez a reményeimnek és az egész rendszeremnek, és nyilvánvalóan nem élveztem. Folytattam az edzéseket és a felkészülést azzal a céllal, hogy készen álljak futamokat, és amennyiben lehetőség adódik, világbajnoki címet nyerni, és így is energiával telve vágtam neki a szezonnak, de ezzel a kényelmetlen helyzettel, kényelmetlen pillanattal a hátam mögött.”
„Hello from the other side” – a Ferrari a legnagyobb röhögésekkel búcsúzik Sainztól
Nem szabad alábecsülni, hogy egy ilyen hír mekkora károkat okozhat egy versenyző motivációjában, illetve mennyire romboló lehet a csapattal való kapcsolatában. Emlékezzünk, hogy még Sebastian Vettel is mennyire elszigeteltté vált a Ferrarinál azután, hogy a 2020-as szezon előtt megtudta, az év végén távoznia kell. Sainzot is megviselte az elküldése, de a kezdeti sokk után elhatározta, hogy mindent belead, és túllép a csalódottságán.
„Amikor azt mondom, hogy szenvedtem, nem arra gondolok, hogy zárt ajtók mögött sírtam, de megbántottak, mert nem számítottam erre. Egy ideig sokkban voltam, de aztán összeszedtem magam – magyarázta, majd kijelentette, hogy „szinte már örülök, hogy megtörtént, mert sokkal jobb versenyzővé, sokkal jobb sportolóvá tett”
De azt is beismerte, hogy eleinte mérges volt. „Persze, hogy volt bennem düh. Mondhatnám, hogy nem voltam mérges senkire, de amikor az ember ilyen hírt kap, akkor mérges, nem érti, átkozódik, nem ért semmit, ami történik vele, és azt gondolja, hogy az életében minden borzasztó. Az idő viszont mindenre gyógyír, és elkezdesz elfogadni bizonyos dolgokat, és próbálsz mindent kívülről látni. Elkezdesz feldolgozni, alkalmazkodni, megbocsátani, felejteni és tovább folytatni az életedet.”
Arra a kérdésre, hogy megérti-e, hogy a Ferrari így döntött, ezt felelte: „100%-ig. És szerintem szinte kezdettől fogva értettem. Ha valaki másról lenne szó, sokkal tovább tartott volna megértenem. De amikor megtudod, hogy Lewis Hamilton, egy hétszeres világbajnok, minden idők egyik, ha nem a legjobbja fog leváltani, mert a Ferrari és Lewis úgy döntött, hogy [Hamilton] karrierje utolsó szakaszát itt akarja tölteni, akkor tudod, hogy az egyik versenyzőt fel kell áldozni. Úgyhogy ezt megértem, ahogyan azt is, hogy ez a versenyző soha nem lehetett Charles [Leclerc], mivel ő fiatal kora óta a Ferrari projektje, évek óta a projekt központi eleme, míg én inkább Vettel cseréjének érkeztem a csapathoz. Persze kiérdemeltem a helyemet, de a körülményeknek köszönhetően jöhettem, míg Charles már régóta itt van. Ezért az elejétől fogva értettem, hogy nekem kell menni, mindössze akkoriban nem igazán értettem ezzel egyet. De végül megérted és továbblépsz.”
Vélhetően ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy elmondása szerint 100%-ig jó a viszonya mindenkivel Fred Vasseur csapatfőnöktől kezdve John Elkann elnökig, akiknek azért a bejelentéskor elmondta, hogy miként érez… „Az ilyen dolgokban soha nem fogtam vissza magam, mindig kimondom, amit gondolok, miközben azt is elmondtam nekik, hogy megértem. De elmondtam az érzéseimet, amiket most itt nem fogok megosztani, és valószínűleg soha nem teszem meg ezt. De elmondtam, amit gondoltam, majd továbbléptem, és megígértem nekik, hogy a történtek ellenére az abszolút legjobbamat fogom nyújtani a Ferrariért és továbbra is bizonytani fogom nekik, hogy nagy értéke vagyok a Ferrarinak.”
Sainz Ferrari iránti szenvedélye és szeretetet tehát megmaradt, amit nemcsak a búcsú során, hanem az egész szezonban érezni lehetett. „Nagyon különleges a Ferrari-élmény, és ha most megpróbálnám leírni neked, nem hiszem, hogy le tudnám, mert nem vagyok túl jó abban, hogy elmagyarázzam az érzéseimet – ecsetelte Tom Clarksonnak, a Beyond the Grid podcast házigazdájának. – De azt elmondhatom, hogy nagyon más, mint bármi, amit azelőtt éreztem, és minden egyes pillanatát élveztem. Olykor nehéz, mert vannak kemény dolgok egy Ferrari-pilóta életében, és nem fogok hazudni, nem mindig minden móka és kacagás. De most a pozitívumokra fogok koncentrálni: például minden verseny olyan, mintha hazai futam lenne, mert mindenhol vannak Ferrari-drukkerek, és mindenhol ők vannak többségben, kivéve Zandvoortot. Nagyon különleges érzés tudni, hogy a lelátókon valamennyire mindenki Ferrari-drukker és azt szeretné, ha a Ferrari jól teljesítene. Ami a kemény oldalt illeti, egyszer majd egy másik podcastban elmesélhetem, hogy mi a nehéz oldala annak, ha az ember Ferrari-pilóta, de nem szeretném, hogy ez az interjú erről szóljon a pozitívumok helyett.”
Ez a fajta hozzáállás nyilván elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben Sainz neve bármikor szóba jöhessen újra a Ferrarinál. Ugyanis ő és Vasseur sem zárja ki, hogy egyszer visszatérjen. „Természetesen. Már néhány alkalommal beszéltünk erről. Ez egy nagyon kicsi világ, csak 10 csapat van és csak 6-7 toppilóta. Soha nem tudhatod, hogy mi fog történni a jövőben, de a legtöbbünknek, beleértve Carlost és minket is, a saját projektjeinkre kell koncentrálnunk. Nem tudjuk, mi fog történni 2027-ben, 2028-ban, 2029-ben…” – idézi a csapatfőnököt a PlanetF1.
„Igen, miért ne – válaszolta a kérdésre Sainz. – Nem látom, hogy ez miért ne történhetne meg, ugyanakkor a közeljövőben nem látok erre esélyt jelenleg. De az élet hosszú, 30 éves vagyok, míg van itt olyan (Fernando Alonso – a szerk.), aki 42. Amennyiben én is ilyen sokáig itt leszek, ki tudja, hogy a Ferrarinak a következő 10 évben szüksége lesz-e a szolgálataimra. Ez nem jelenti azt, hogy azt kívánom, hogy ez megtörténjen, vagy erre tekintek előre, mert most van egy nagyon nagy cél előttem, hogy segítsek a Williamsnek visszakerülni az élmezőnybe. Szóval nem gondolkozom ezen túl sokat.”
Sainz tehát egyelőre a következő feladatára koncentrál, a Ferrarit pedig négy győzelemmel hagyja el. Elmondása szerint jó lett volna világbajnoki címért harcolni vagy világbajnoknak lenni, de „nem panaszkodhatom, négy éven át voltam Ferrari-pilóta, minden egyes pillanatát élveztem, mindig éreztem a tifosi szeretetét, minden egyes Maranellóban és Fioranóban töltött percet élveztem, miként azt is, hogy körbeutaztam a világot a ferraris pólómat viselve. Nem bántam meg semmit és büszke vagyok erre a négy évre.”
