Max Verstappen a negyedik helyen ért célba a Kínai Nagydíjon, amelyen a két Ferrari legyőzésére tekint sikerként, hiszen a rajt után még erre sem látott esélyt. Bár a Red Bull egyelőre nincs nyerő helyzetben, elmondása szerint ez nem rengeti meg a csapatba vetett bizalmát.
A holland a negyedik helyről is startolt Sanghajban, ám az első körben mindkét Ferrari túljutott rajta, dacára annak, hogy a két piros autó össze is ért egymással. A holland a futam nagy részében a hatodik pozícióban haladt, ám a verseny végére életre kelt az autója, s végül visszajutott a két Ferrari elé – Lewis Hamilton kiállt előle a bokszba, de az addig a brit előtt haladó Charles Leclerc-t is meg tudta végül előzni az utolsó körökben.
A négyszeres bajnokot meglepte, hogy a második etap során egyre jobban működtek Red Bullján a kemény gumik, ezért viccesen arról beszélt, egy hosszútávú autóversenyen valószínűleg jobb esélyei lettek volna ilyen feltételekkel.
„A rajt nehezen ment, semmi tapadásom nem volt. Az első etapban azt tettem, amit a csapat kért a takarékosság tekintetében. Mondtam nekik, hogy így lassúak leszünk, ami be is igazolódott, de legalább megtettem, amit kértek. A többiek viszont eléggé elléptek. A második etap szintén nehezen indult, a gumik túlmelegedtek, és így nem tudtam támadni. De aztán minél tovább vezettem, annál jobb lett a helyzet. Szóval talán egy 6 órás versenyen kellett volna elindulnunk” – mondta Verstappen a Viaplaynek.
„A rajt után azt gondoltam, hogy a hatodik hely lesz a maximum, de aztán szerencsénkre elkezdtek működni a kemény gumik.”
Verstappen az előző négy szezonban megszerezte az egyéni címet, eközben pedig tavaly már a Red Bull belső viszonyaival való elégedetlenségéről, illetve más csapatokkal való kapcsolatfelvételéről szóltak a hírek. A Sky Sports ennek nyomán most rákérdezett a hollandnál, mennyi időt ad a csapatának, amennyiben autója képtelen marad a győzelemre.
„Folyamatosan ezt hallom, de számomra semmi sem változott – utalt arra a felvetésre, hogy szerződésének 2028-as lejárta előtt távozni tervezne a Red Bulltól. – Nagyon nyugodt és pozitív vagyok, élvezem az életet. Amikor beülök az autóba, mindig a legjobbat akarom belőle kihozni, és nem gondolkodok semmi máson. Általában véve is jól érzem magam, úgy az autón kívül, mint az autóban, és ez az, ami igazán számít.”
Oscar Piastrival az élen a McLaren kettős sikert ünnepelhetett a Kínai Nagydíjon, George Russell újabb dobogót szerzett a Mercedesnek, a hajrára lendületbe kerülő Max Verstappen pedig a rajtnál egymással érintkező két Ferrari előtt végzett.
A szezon első száraz versenyére készült a mezőny Sanghajban, de így is volt egy stratégiai elem, ami bizonytalanságban tartotta a csapatokat. A pálya a sprinten is megtapasztalt módon felettébb kíméletlenül bánt a gumikkal, így minden istálló a versenyre tartogatta a kemény keverékű gumikat – amiket viszont még ki sem próbálhattak ezen a hétvégén.
A rajthoz csak Lance Stroll, Oliver Bearman és az utolsó helyről felfüggesztésbeállítás-változtatás miatt bokszutcai indulást választó Liam Lawson választottak kemény keveréket, a többiek közepeseken startoltak.
F1-es karrierje első pole-jából Piastri megtartotta a vezetést a rajtnál, mögé pedig feljött csapattársa, Norris, miután az első kanyarkombinációkban Russell elé került. A két Ferrari az első körben túljutott Verstappenen, előtte azonban még enyhén összeakadtak egymással: a 2-es kanyart Leclerc szűken vette, s amikor Hamilton kívülről bevágott elé, jobb hátsó kerekével letörte csapattársa első szárnyának bal oldali véglapját. Egyik autó sem szenvedett komoly károkat ezzel, mert bár egy ideig tanácskoztak Leclerc-ék a szárny bokszkiállás alatti cseréjéről, végül erre nem került sor.
Az első körök fő eseményeit Gabriel Bortoleto kavicságyba való kipördülése és visszatérése, valamint Fernando Alonso fékhiba miatti garázsba való beparkolása és kiesése jelentették.
Az élmezőnyben a 13. kör végén Hamilton és Verstappen kezdte meg a kerékcserék sorát, majd a többiek is követték őket. Russellnek azáltal, hogy egy körrel korábban kiállt nála, sikerült visszaugrania Norris elé, a mclarenes azonban két körrel később a célegyenes végén visszavette a második helyet, miközben Piastrinak néhány másodperces előnye volt az élen.
A McLareneket továbbra is Russell, valamint a két Ferrari és Verstappen üldözte. A legközelebb Hamilton és Leclerc voltak egymáshoz – a monacói szárnysérülése ellenére is tapadt a sprintversenyt megnyerő csapattársára, majd saját felvetése után Hamilton elengedte maga mellett Leclerc-t Russell utolérésének reményében. A helycserére a 21. kör elején sor is került, s bár a másik Ferrari sem tudott a Mercedeshez közel kerülni, de Leclerc és Hamilton között hamarosan kialakult néhány másodperc különbség.
A csapatok és a pilóták között sokáig zajlott annak mérlegelése, hogy hány kerékcserével teljesítsék a futamot, s mivel a gumikopás szintje alacsonyabbnak tűnt a vártnál, a többség végül az egyetlen kerékcsere mellett döntött, teljesíthetőnek érezték a 40 körüli kört is a kemény keverékeken. Hamiltonnal azonban más taktikát választott a Ferrari, a brit 19 körrel a vége előtt kihajtott egy második kerékcserére is, amely során ismét kemény gumikat kapott. Ezzel csak egy pozíciót veszített Verstappennel szemben, s még éppen visszajött a hetedikként haladó Ocon elé. Bár a hétszeres világbajnok megfutotta a verseny leggyorsabb körét, attól messze volt a tempója, hogy Verstappent utolérhesse, aki ráadásul az élen haladó Piastriéhoz hasonló köröket kezdett el szállítani a hajrában.
Sokkal jobban ráfizetett a két kiállásra a Racing Bulls, amely csapat mindkét versenyzőjével a pontszerző helyeken haladt, ám másodszori cseréjük után Yuki Tsunoda és Isack Hadjar is messze kerültek a legjobb tíztől. Tsunodának ráadásul még egy extra szervizelésre is szüksége volt, miután különösebb külső behatás nélkül letört egy jelentősebb darab az első szárnyából, így végül utolsóként futott be – a szezon második futamán is ígéretes pozíció után nullázva.
Az élen Piastri vezetése egy pillanatra sem volt veszélyben, az utolsó körökben ráadásul Norris fékproblémákat kezdett tapasztalni, ami miatt csapata óvatosságra intette a második hely megőrzése érdekében. Egy helycsere viszont történt az első öt helyen, ugyanis Verstappen utolérte, majd négy körrel a vége előtt kicselezte Leclerc-t az első kanyarkombinációkban.
Piastri végül elsőként jutott el a célig, megszerezve saját harmadik futamgyőzelmét az F1-ben, a mögötte befutó, a végén a fékeit már alig használó Norrisszal pedig a McLaren története 50. kettős győzelmét érte el. Russell a szezonnyitó után ezúttal is szállított egy harmadik helyet a Mercedesszel, őt pedig Verstappen, a két Ferrari, valamint Ocon, Antonelli, Albon és Bearman követte még a pontszerző helyeken. A futam leglátványosabb előzését a Haas francia versenyzője mutatta be, amikor félig a fűre hajtva előzte meg Antonelli Mercedesét.
Az egyéni tabellát továbbra is Norris vezeti, 8 ponttal Verstappen előtt.
Noha csupán az 5. helyen ért célba, Charles Leclerc pozitívan értékelt a Kínai Nagydíj után, mert a sérült első szárny ellenére is remek versenytempóra volt képes. A 6.-ként záró Lewis Hamiltonnal történt rajt utáni ütközést a balszerencse számlájára írta a monacói, aki megértő volt csapattársával abban is, hogy nem állt félre előle az első szóra.
„Volt némi frusztráltság bennem a futam során, mivel egyfelől nagyon pozitív verseny volt, hiszen a tempónk nagyon-nagyon jó volt, másfelől viszont sajnálatos, hogy nem tudtuk teljesen kihasználni ezt a tempót, mert nagyon megsérült az első szárny. Nagyon szerencsétlen eset volt, hogy pont Lewis-zal értünk össze. Nem érzem úgy, hogy bármelyikünk is csinált volna bármi rosszat. Én voltam belül, próbáltam előkészíteni a hármas kanyart, Lewis pedig kívül haladt. Azt gondoltam, hogy ott is fog maradni, miközben minden joga megvolt belülre húzódni, én azonban nem számítottam erre. Sajnálatos, hogy ez később köridőveszteséget jelentett nekünk, de tempó jó volt” – kezdte értékelését Leclerc az F1 TV-nek.
Az összeérés Hamiltonnal:
LAP 1/56
Norris is up to second, Russell has dropped to third and there’s been contact between the two Ferrari’s with Leclerc suffering front wing damage 👀#F1#ChineseGPpic.twitter.com/hNUhh89sMu
Kérdésre ezután elmondta, nem sok mindent tehetett a pilótafülkéből azért, hogy ellensúlyozza a leszorítóerő-veszteséget. „Ilyenkor az ember nem tud mit csinálni. Az egyensúlyon tud változtatni, de az egyensúly nem volt rossz a végén, viszont hiányzott 30 pontnyi leszorítóerő, ami rengeteg teljesítmény. Ezt figyelembe véve nagyon jó volt a versenytempónk. Ami jelenleg hiányzik, az az időmérős tempó, hogy előrébbről induljunk.”
Alex Brundle később megkérdezte Leclerc-t, hogy min kell pontosan javítani ehhez. „Meg kell próbálnunk mindent a megfelelő ablakba hozni az időmérőre – felelte a monacói. – Mert bármikor is kell megtennünk azt az egy kört, soha nem érződik úgy, hogy minden összeállt. Vagy a kör elején nem jó az egyensúly, vagy a végén, és soha nem jó érzés az egész körre. Az időmérőn pedig erre van szükség, úgyhogy ezen dolgozunk. Ami a versenyt illeti, valamilyen oknál fogva másfél éve jól végezzük a dolgunkat, de az időmérőn továbbra is sokat kell dolgozni.”
Szóba került a Ferrari csapatutasítása is, amellyel Hamiltont állították félre a nála sérült szárnnyal is gyorsabb Leclerc előtt. A hétszeres világbajnok nem engedelmeskedett elsőre és nem engedte el Leclerc-t ott, ahol a Ferrari kérte, mondván először csapattársa kerüljön közelebb. „Nagyon nehéz a csapatnak ez, és én is Lewis helyébe tudom képzelni magam – reagált a futam után Leclerc. – Mindenki tudta, hogy sérült az első szárnyam, és ilyen helyzetben mindig felmerül, hogy a tempómhoz mennyit ad hozzá a DRS, és képes leszek-e ugyanilyen tempóra azután is, hogy én kerülök előre törött első szárnnyal. Megértem, hogy ilyen esetben kicsit tovább hezitál ez ember, mint egy teljesen normális szituációban.”
Ezután megkérdezték tőle, hogy milyen a dinamika a csapaton belül és hogy jönnek ki Hamiltonnal. „Nagyon jól működik, őszintén nagyon-nagyon jól – felelte. – Nagyon jó a kapcsolatunk és biztos vagyok benne, hogy ez így is fog maradni. Nyilván nagyon tisztelem mindazért, amit elért és közben azt érzem, hogy ő is nagyon tisztel engem. Szóval nagyszerű. Már most elég közel vagyunk egymáshoz tempóban, ő nagyon-nagyon erős és nagyon gyorsan alkalmazkodott a csapathoz, szóval biztos vagyok benne, hogy sokat fogunk még csatázni, de abban is, hogy nem lesz gond.”
Ami a folytatás illet, két két múlva a Japán Nagydíjon csap össze a mezőny, Leclerc pedig amondó, hogy addig nem fognak tudni labdába rúgni, amíg az időmérős tempójuk nem javul. „Nem nézünk ki jól [Szuzukára]. Egyelőre túlságosan messze vagyunk a McLarentől, különösen az időmérőn. Lewis túlteljesített az autóhoz képest pénteken, és valójában ott állunk, ahol a szombati időmérőn végeztünk. Három tizedre vagyunk a McLarentől. A versenytempóban nagyon szoros a helyzet, de nem tudunk csodát tenni, amikor 3-4 hellyel hátrébbról rajtolunk, szóval ebben fejlődnünk kell.”
A hétvégét az F1 TV-nek Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke összességében pozitívan értékelte. „Lewis pole-ja és győzelme, illetve Charles versenytempója – felelte arra, hogy mik voltak a hétvége pozitívumai. – Sérült első szárnnyal és ekkora leszorítóerő-veszteséggel [Leclerc-nek] remek volt a tempója. A végén kicsit szenvedett a gumikkal az első szárny miatt, de ilyen sérüléssel ez nagyon jó eredmény. Lewis-nak egy kicsit nehezebb versenye volt a gumikezeléssel, ezt meg kell értenünk, mert tegnaphoz képest most sokkal nehezebb volt a helyzet.”
FRISSÍTÉS
Közben úgy néz ki, mindkét Ferrarit ki fogják zárni a Kínai Nagydíjról, mivel Charles Leclerc autója könnyebbnek bizonyult a súlyhatárnál, Lewis Hamilton autóján pedig túlságosan elkopott a padlólemez. Részletek alább:
Oscar Piastri lehengerlő teljesítménnyel, tükörsimán nyerte meg a Kínai Nagydíjat a hajrában komoly fékproblémával küzdő Lando Norris előtt, míg a harmadik helyre az első sorból rajtoló George Russell ért oda. Alább az első három helyezett első reakciói olvashatók.
Oscar Piastri
„Remélem – felelte a McLaren 50. kettős győzelmét felvezető Piastri arra a kérdésre, hogy ezzel kezdetét vette-e a világbajnoki címért folyó hadjárata. – Elképesztő hétvége volt a kezdettől fogva. Az autó egész idő alatt remek volt. Meglepett, hogy ma mennyire másként viselkedtek a gumik. Büszke vagyok az egész hétvégére, és úgy érzem, megérdemeltem ezt a múlt hétvége után – utalt a Melbourne-ben elveszített második helyre. –Nagyon boldog vagyok, a csapat remek munkát végzett.”
„Igen, a közepeseken kicsit így is nehéz volt a helyzet, de sokkal jobb, mint tegnap, a kemény pedig sokkal jobb guminak bizonyult, mint azt vártuk – reagált az ausztrál pilóta arra a kérdésre, hogy a vártnál kevésbé koptak-e az abroncsok. – Meglepő volt csak így eljutni a végéig vele, de pozitív meglepetés. Büszke vagyok a versenyre és az egész csapatra, mert nem volt könnyű ilyen hétvégét összehozni.”
Lando Norris
A Russellt rögtön a rajtnál megelőző, majd a második helyet rövid időre a kerékcsere után a Mercedes britjével szemben elveszítő Lando Norris nem volt csalódott, és annak fényében, hogy a fékei már közel járhattak ahhoz, hogy teljesen felmondják a szolgálatot, a második hely tényleg nem rossz eredmény.
„A rajtnál pontosan abban reménykedtem, ami történt, szóval az egyes kanyar terv szerint alakult, de aztán a kiállásoknál George elkapott. Ettől kicsit ideges lettem, de aztán sokkal jobb volt a tempónk a második etapban. Kemény futam volt a gumikezelés miatt, nem sokan számítottak szerintem egy kiállásra. Oscar jól vezetett, az egész versenyen gyors volt. Próbáltam közel kerülni hozzá, de végül nem tudtam” – ecsetelte Norris.
„Ez már nem igazán számít, nem igaz? – felelte arra a kérdésre, hogy érezte-e úgy bármikor, hogy csatába szállhat Piastrival a győzelemért. – Megérdemli a győzelmet, egész hétvégén jól vezetett, én pedig örülök a második helynek, sok pontot szereztünk csapatként, úgyhogy nagy köszönet mindenkinek, aki papajaszínt visel. Ilyen versenyt akartunk, szóvak nagyon örülök.”
„Ijesztő volt, ez a legrosszabb rémálmom – reagált a fékproblémára. – Ha van rémálmom, akkor az az, hogy elromlanak a fékeim. Az utolsó néhány körben 2-3 másodpercet veszítettem, és egy kicsit féltem, de túléltük. Szerettem volna megpróbálni nyomás alá helyezni Oscart a végén, de ma ez nem jött össze. De elégedettek vagyunk, nagyszerű ez az eredmény, legközelebb pedig újra próbálkozunk.”
George Russell
„Nagyszerű eredmény a harmadik hely, különösen ilyen szurkolók előtt, akik csodálatos támogatást nyújtottak mindenkinek, amit nagyon köszönök. Remek verseny volt, igazán elégedett vagyok a harmadik hellyel. Tudtuk, hogy a McLarenek picit gyorsabbak nálunk, úgyhogy minden elismerés megilleti őket” – kezdte értékelését Russell.
„Elég korán úgy éreztem, hogy lehetséges lesz az egy kiállás, miután kiderült, hogy kicsit jobb a helyzet a kopás terén. Az autó nagyszerű volt ezen a hétvégén, az összteljesítmény szempontjából valószínűleg ez az eddigi egyik legjobb hétvégém a Forma–1-ben. Minden pályán töltött percből kihoztuk a maximumot. Charles [Leclerc] a kiállások után néhány körön át elég nagy nyomás alá helyezett, előtte pedig Landóval is csatáztunk, de később eléggé egysíkúan alakult a verseny” – zárta gondolatait a Mercedes versenyzője.
Napra pontosan 22 évvel ezelőtt, 2003. március 23-án szerezte élete első Forma–1-es futamgyőzelmét Kimi Räikkönen. A mindössze harmadik F1-es szezonja elején járó Jégember nem hazudtolta meg magát: a felvezető kör kezdete előtt még azt sem tudta, hány körös lesz a Malajziai Nagydíj, majd annak végén rákiabált a rádióban az őt lassításra utasító főmérnökre.
A Saubernél eltöltött 2001-es bemutatkozó év után Räikkönen 2002-ben már a McLarennel versenyzett, és bár az autó nem sikerült valami jól – miközben a Ferrari dominanciája mellett nem nagyon tudott labdába rúgni egyik rivális istálló sem – a Francia Nagydíjon így is csak egy megcsúszás választotta el a Jégembert attól, hogy már abban az évben futamot nyerjen.
Erre azonban még várni kellett, a 2003-as szezon pedig hasonlóan nehéznek ígérkezett a McLarennek, amely nem készült el a végül soha be nem vetett MP4-18-as versenygéppel a szezon kezdetére, így a Ferrarihoz hasonlóan a 2002-es autó továbbfejlesztett változatával állt rajthoz. Az Ausztrál Nagydíjon David Coulthard révén viszont így is nyerni tudtak, a csapat erejét pedig jól mutatta, hogy a bokszutcából rajtoló Räikkönen a 3. helyen végzett.
A 2003-as Ausztrál Nagydíjon Fotó: Daimler
Akik ezután a Jégember győzelmét vizionálták a Malajziai Nagydíjra, azok az időmérő után valószínűleg csalódottan bámulták a tévéképernyőket, Räikkönen ugyanis csak a hetedik rajtkockát szerezte meg. A rajtnál viszont kihasználta az előtte kialakult kavarodást (Schumacher nekiment Trullinak, utóbbi kiesett, előbbi pedig mehetett új szárnyért, majd büntetést kapott), majd azt, hogy Coulthard már a második körben kiesett elektronikai hiba miatt, és Rubens Barrichello, illetve Nick Heidfeld megelőzésével nemsokára már a 2. helyen haladt. A versenyben vezető Fernando Alonsót végül az első kerékcsere során ugrotta át, onnan pedig hátra sem nézett, és hatalmas, közel 40 másodperces előnnyel nyert a második helyen beérkező Barrichello előtt. Alonso végül harmadik lett.
Räikkönen nem tudta, hány körös a verseny
Idáig vélhetően sokan ismerik a sztorit, ám azt talán kevesebben tudják, hogy a háttérben igen nagy idegeskedés zajlott a McLarennél. Hogy miért, ahhoz Marc Priestley, a McLaren korábbi szerelőjének The Mechanic című könyve adja meg a választ. A csapatban csak Elvisnek becézett szerelő így írt a 2003-as Ausztrál Nagydíjról.
„Ha Ausztrália jó érzés volt és kijelölt egy inspiráló utat a számunkra, a következő verseny Malajziában olyan emlékeket adott, amelyeket soha nem fogok elfelejteni. Miután két versenyzőnk is a dobogón állt az előző versenyen, teljességgel hittünk magunkban és a nagy forróság és magas páratartalom ellenére jó érzésekkel kezdtük a hétvégét a Kuala Lumpur melletti Sepang Circuiten. Becsatoltam Kimit az autójába a rajtrácson, és közben beterítettem az izzadtságommal, ahogy behajoltam a pilótafülkébe meghúzni az öveket. Amikor viccelődött egy sort ezen, tudtam, hogy nyugodt, amit jó jelnek véltem. Aztán alig néhány másodperccel azelőtt, hogy el kellett hagynom a rajtrácsot, megkérdezte, hogy hány körös lesz a verseny.”
„»ÖÖ, nos, 56, de nem kellene ezt mostanra már tudnod?«, feleltem, majd biztosra mentem, hogy nem valami újabb tréfáról van-e szó. Később kiderült, hogy Kiminek valóban nem volt fogalma sem arról, hogy mennyi ideig kell versenyeznie, ez a dolog pedig később általánossá vált. Nem vicc volt.”
A csapat könyörgött neki, hogy lassítson
Räikkönennek persze nem kellett ismernie a pontos körszámot ahhoz, hogy mindenkit állva hagyjon, ám amikor már biztos lehetett benne, hogy csak egy műszaki hiba foszthatja meg az első helytől, akkor sem vett vissza.
„Akkoriban olyan extrém és kíméletlen volt a fejlesztési verseny, hogy az autók és a motorjuk soha nem volt teljesen ugyanolyan két egymást követő versenyen, ami számos kísérleti alkatrészt és elkerülhetetlen kockázatot jelentett. Úgyhogy, amikor Kimi az egyik legforróbb és legkeményebb futamot vezette úgy, hogy korábban sem ő, sem a szerelői nem nyertek, mindannyian feszültek voltunk. Nem tudtam levenni a szemem a garázs monitorairól, keresztben voltak az ujjaim, a térdem pedig idegesen ugrált, miközben figyeltem a versenyt és reménykedtem” – írta Priestley.
„A menedzsment eközben azt akarta, hogy Kimi lassítson a futam vége felé, és meg is tudtam érteni, hogy miért. Óriási, 30 másodperces előnyünk volt a második helyezett előtt, és mindenki aggódott, hogy a motor végigbírja-e. Végül Kimi „nem igazán” lassított, és folyamatosan egyre jobb köröket ment, figyelmen kívül hagyva a rádión kapott tanácsot, és két körrel a verseny vége előtt közel 40 másodpercesre növelve az előnyét. Ez pedig feldühítette Steve Hallamot, a főmérnökünket, aki nem mellesleg olyan habitusú ember volt, hogy mindenki csak tiszteletesnek becézte.”
„»Kimi, 40 másodperc az előnyünk, azt akarom, hogy vegyél vissza most, és hozd be a célba az autót!«, mondta a tiszteletes a rádióban. Csönd. Újabb fél kör telt el, »Kimi, ez most komoly«, figyelmeztetett a tiszteletes, »Muszáj visszavenned és alacsonyabb motorüzemmódba kapcsolnod a kormányon…«, mire a rádió hirtelen felrobbant, »CSAK FOGD BE, TUDOM, HOGY MIT CSINÁLOK, BASSZA MEG!«”
On this day in 2003, Kimi Räikkönen got off the mark for victories in F1. He brought it home in P1 for the first time at the Malaysian Grand Prix. 🏆
There would be a bright future ahead in the sport for the young Flying Finn. 🇫🇮 pic.twitter.com/XmqeIvPm7O
Räikkönen tehát már a 2003-as Malajziai Nagydíjon elsütötte (és ki tudja, talán már korábban is) lényegében ugyanazt a mondatot, amit a 2012-es abu-dzabi győzelmekor. Csak ekkoriban még nem hallotta az egész világ, így nem lett belőle pólókra nyomtatott szállóige.
A motor végül persze kibírta, így a Jégember is elkerülhette a tiszteletes fejmosását, és a csapattal együtt hatalmas ünneplésbe kezdett. Noha abban az évben nem nyert többet, az utolsó versenyig harcban volt a világbajnoki címért, amiről végül két ponttal csúszott le, és második lett az összetettben a hatodik vb-címét nyerő Michael Schumacher mögött.
Hogy Räikkönen miért leginkább saját magának köszönhette, hogy nem jött össze a 2003-as vb-cím, arról testvéroldalunkon ITT, és hogy ezzel együtt miként nyerhette volna meg a világbajnokságot akkor, ha a McLaren nem hajszolja a hamvába holt MP4/18-as konstrukciót, arról pedig ITT írtunk.
Alonso két rekordot is megdöntött
A 2003-as Malajziai Nagydíjra emlékezés természetesen nem lenne teljes Fernando Alonso nélkül, aki másodéves (a 2002-es szezont kihagyta) F1-es pilótaként minden idők legfiatalabb rajtelsője lett Malajziában, majd a versenyen minden idők legfiatalabb dobogósává is avanzsált.
Hogy miként vitte véghez mindezt, arról testvéroldalunkon alább lehet olvasni:
Az F1-es csapatvezetők is elmondták véleményüket a napokban váratlanul szárnyra kapott témáról, miszerint a sport hajlandó lehet a következő szabályciklust lerövidítve vagy akár megkerülve a jobb show érdekében visszatérni a V10-es motorok használatához. A Red Bullnál és a McLarennél sem zárkóznak el az ötlettől, viszont már túl későinek tűnik az időpont egy hátraarchoz.
Arról a napokban mi is beszámoltunk, hogy a Forma–1 példátlan és egészen váratlan hátraarcot fontolgat a jövőbeli technikai szabályok kapcsán, miután egyre erősebbek azok a sejtések, hogy a versenyzés élvezeti és sportértéke is csorbulhat a 2026-os szabályváltozásokkal, amelyek mellett az autók teljesítménye az eddiginél is sokkal nagyobb mértékben függ majd az elektromos hajtástól.
Az FIA elnökének kapcsolódó kijelentése nyomán egyre több támogatást kap az az elképzelés, hogy a szintetikus üzemanyagok használatával már a sportban és a rajongók emlékeiben még mindig kellemes nosztalgiával őrzött V10-es motorok környezetkárosító hatását is semlegesíteni lehetne, így tulajdonképpen már nincs égető szükség az elektromos hajtás hirdetésére ahhoz, hogy környezettudatos képet sugározzon magáról az F1.
Persze visszakozni 2026-ra már szinte elképzelhetetlen, hiszen az új szabályok által meghatározott karosszéria fejlesztése idén januártól, a motoroké pedig még régebb óta zajlik, ráadásul az Audit éppen ezen szabályrendszer ígéretével sikerült az F1-be vonzani. Az AMuS értesülései szerint felmerült, hogy az eredetileg tervezett öt helyett három évre csökkentenék a következő szabályciklus időtartamát, de még temérdek a kérdőjel a témában, mint arról a csapatok vezetői is beszéltek a Kínai Nagydíj pénteki sajtótájékoztatóján.
„Rengeteg a vita a jövő körül, de a következő évre már megvannak a szabályaink – kezdte a Red Bull részéről Christian Horner. – Azok a szabályok viszont szerintem valamelyest bekorlátozzák majd a show és a versenyzés értékét. Olyan helyzetben találtuk magunkat, ahol a karosszériának rengeteget kell kompenzálnia az elektromos és a belső égésű motor közötti eloszlás miatt.”
„Viszont már elütötte az óra az éjfélt, Csipkerózsika elhagyta az épületet. A romantikus énünk számára persze az üvöltő V10-esek rendkívül vonzóak, amennyiben felelősen, fenntartható üzemanyagokkal működtetjük őket. A nagy kérdés, hogy mikor történhet ez meg, és hogyan hidaljuk át a jelenünkből odáig vezető időszakot.”
Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója szerint szintén izgalmas lenne visszahozni a legutóbb az F1-ben 2005-ben látott hengerszámot, ám nem akar csapata motorpartnere, a Mercedes nevében beszélni.
„Azt nem látom, hogyan tudnánk visszacsinálni mindazt, ami már helyben van, a hajtásláncra való átállás már zajlik. Az Audi emiatt érkezik, az Alpine Mercedesre vált. Nem tudom, hogyan dughatnánk vissza ezt a szellemet a palackba. Ami minket illet, mi elégedettek vagyunk a Mercedesszel, ők készen állnak, illetve készen fognak állni” – fogalmazott Brown.
„De ha úgy döntünk, hogy mégsem akarjuk ezt a váltást, akkor rendesen törnünk kell a fejünket, hogyan is oldjuk ezt meg. Emlékszem, hogy amikor először érkeztek a hibridek, akkor is lehetett aggódó hangokat hallani, aztán azzal sem lett semmi gond. Biztos vagyok benne, hogy a mérnökök megoldják ezt a technikai kihívást, és a Forma-1 ugyanolyan izgalmas marad, mint mindig is volt.”
Az épületet elhagyó Csipkerózsika és a palackba nehezen visszagyömöszölhető szellem után az Alpine csapatvezetője, a kollégáival egyetértő Oliver Oakes is egy érdekes szóképpel élt: szerinte a vonat már elhagyta az állomást, ezzel írta le, hogy lehetetlen visszakozni a 2026-os tervekből.
A Ferrari részéről egyelőre senki nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot a V10-es motorok ügyében, de a történelmileg mindig is motorcentrikus gyártótól valószínűleg nem állna távol az elgondolás, ha elektromos hajtás helyett ismét a belső égésű motorok nyers erejére helyeződne a hangsúly. A The Race szerint a John Elkann elnökkel közeli kapcsolatot ápoló Lewis Hamilton támogató nyilatkozatából le lehet vonni következtetéseket erre vonatkozóan.
„Nem titok, hogy a V6-os motor hangja sohasem volt jó – mondta Sanghajban Hamilton. – Emlékszem az első alkalomra, amikor 1996-ban Spában először voltam Forma-1-es versenyen. Megérkeztem, Michael [Schumacher] pedig akkor haladt át az 1-es kanyaron, és az egész mellkasom beleremegett. Ez volt a legelképesztőbb dolog, amit addigi életem során éreztem és hallottam. Rabul ejtett. Az évek során aztán elveszítettük ezt. Szóval ha vissza tudnánk térni ezekhez az elképesztően hangzó motorokhoz, miközben teljesítjük a fenntarthatósági céljainkat, akkor miért is ne!?”
Lewis Hamilton a Kínai Nagydíj sprintjének megnyerése után negativitásról, a tanulási folyamatának részleteiről és a túlzott elvárásokról is nyilatkozott.
Miután pole pozíciót szerzett a sprintre, majd megszerezte saját pályafutása és a Ferrari történelmének első sprintgyőzelmét, Lewis Hamilton odaszúrt az őt az elmúlt héten kritizálóknak, mondván „rengeteg károgót hallottam ezen időszak alatt, akik alighanem azért kritizálnak, mert sohasem volt még ilyen tapasztalatuk.” A sprint utáni FIA sajtótájékoztatón a The Times újságírója megkérte a hétszeres világbajnokot, hogy reflektáljon a korábbi szavaira, és mondja el, mennyire jelent számára elégtételt, hogy a visszafogott ausztráliai kezdés után nyerni tudott.
„Nos, igen, úgy értem, nem mintha visszabeszélnék nekik vagy bármi ilyesmi, csak arról van szó, hogy annyira furcsa korban élünk. Az emberek imádnak negatívak lenni, ahogy lehetőségük adódik erre, még a legkisebb dolgokban is egyszerűen negatívak. Ez szerintem a nehéz időknek tudható be, amiben élünk. Látok bizonyos személyeket – és még egyszer mondom, nem olvasok híreket, de itt-ott látok részleteket –, olyan embereket, akiket éveken át csodáltam, hogy a másik háta mögött beszélnek. Egyértelmű, hogy néhányuk a dolgok ismerete nélkül találgatja, hogy mi zajlik, és mint mondtam, ez a megbecsülés teljes hiánya” – fejtette ki Hamilton.
„Nem könnyű egy új csapathoz igazolni, amelyik teljesen máshogy dolgozik, és az autó is teljesen más. Nem úgy megy, hogy csak beleülsz és jó lesz. Ha megnézik Seb [Vettelt] vagy Fernando [Alonsót], remek munkát végeztek a korai fázisban, miután csatlakoztak a csapathoz, de a hosszú távú sikerek alapjait lefektetni időbe telik. Ezt próbálom én megtenni. Nem akarok előreszaladni, hanem időt akarok hagyni magamnak, hogy építkezzek ezzel a nagyszerű csapattal. Akkora potenciál van bennük, de hogy már a második versenyen átéljük ezt… Ezen a pályán sok-sok éven át jól szerepeltem, szóval ezt is figyelembe kell venni egy kicsit, de összességében igazán jól éreztem magam az autóban. És amint egyre inkább megtanulom, hogy az autó milyen beállítást kedvel például egy ilyen pályán, szerintem jobban fogom tudni, hogy mihez kezdjek majd akkor, amikor elmegyünk egy ahhoz hasonló pályára, amilyen a legutóbbi.”
Hamilton a sajtótájékoztatón egy másik kérdésre belement annak a részleteibe is, hogy milyen tanulási folyamaton megy keresztül jelenleg, és az Ausztrál Nagydíjhoz képest mi változott Kínára. „Minden alkalommal, amikor autóba ülsz, egyre többet tanulsz. Valamilyen oknál fogva a múlt héten nem éreztem magam kényelmesen az autóban. Szombatra kicsit jobb lett, de szerintem a beállítások terén nem voltunk ott, ahol igazán akartam. És a múlt héten még hátradőltem és hagytam, hogy a srácok tegyék a dolgukat. Meg kell figyelnem, hogy miként szeretnek működni ahelyett, hogy rájuk erőszakolom magam, mert talán amit a múltban csináltam, az nem fog működni. Úgyhogy alapvetően ezt csináltam.”
„Majd ezen a hétvégén már rögtön a hét elején, hétfőn azzal indítottam Ricciardónál (Ricciardo Adami, Hamilton versenymérnöke – a szerk.), hogy »Ezekkel a dolgokkal akarok kezdeni ezen a hétvégén, inkább ez legyen az irány.« És sokkal boldogabb vagyok ezzel. Ezt már teszteltem Bahreinben, de aztán eltávolodtunk tőle. Szóval történt néhány változtatás. Attól a pillanattól kezdve, hogy pénteken autóba ültem, jobban egynek éreztem magam a kocsival. A mai sprinten is tanultam. Bahreinben nem tudtam versenyszimulációt futni, úgyhogy a múlt heti verseny a vizes pályán volt az első hosszú etapom az autóval, az első rendes hosszú etapom jelentős körszámmal. Továbbra is menet közben tanulok arról, hogy milyen az autó, hogyan használjam az eszközöket annak érdekében, hogy azt csinálja, amit akarok tőle. Igazán örülök annak, ahogy [a sprint] alakult, tekintve, hogy továbbra is ez a helyzet. De most már sokkal többet tudok arról, hogy az autó mit szeret és mire van szükségem ahhoz, hogy gyorsabbá tegyem.”
A hétszeres világbajnok a PA kérdésére végezetül még egyszer hangsúlyozta, hogy miként az ausztráliai gyengébb szereplésből, úgy a mostani kiugró eredményekből sem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. „Nézd, most jöttünk egy olyan versenyről, ami a 10. helyen zártunk – felelte arra a felvetésre, hogy a bajnoki címért zajló csata részesének érzi-e magát. – Olyan sok tényezőt kell számításba venni. Azt hiszem, nem siethetünk előre egyetlen eredmény alapján. Az autó jónak érződött ma, és igen, sikerült a McLaren és a Red Bull előtt végezni, de ez nem feltétlenül jelent azt, hogy…”
„Úgy tűnik, hogy nagyjából ott vagyunk ezen a hétvégén, ami igazán jó. Remélem, hogy folytatódik ez, de még várnunk kell, hogy milyen lesz pályáról pályára. Múlt hét végén nem volt meg ez. Sok mindent alkalmaztunk a múlt héten tanultakból, az autó pedig sokkal jobb, úgyhogy remélem, hogy ilyen is marad. Amennyiben igen, akkor boldog leszek.”
A maranellóiak a „rendes” időmérő edzésre némileg visszaestek és visszaszorultak a harmadik rajtsorba, Hamilton azonban ismét Charles Leclerc előtt zárt. A két versenyző időmérő utáni reakciója alább olvasható.
A pole-pozíció birtokában és a Ferrariéval megegyező versenytempó tudatában bizakodva készül a Kínai Nagydíj versenyére a McLaren, ám a szombaton Lando Norris által szerzett tapasztalatok aggasztó jelnek is számíthatnak.
A szombati időmérő erősen, az előtte megrendezett sprintverseny viszont felemásan alakult a McLaren számára Sanghajban. A rövid futamot simán nyerte a pole-ból Lewis Hamilton és a Ferrari, míg Oscar Piastri Max Verstappen megelőzésével feljött a második helyre, Norris azonban szenvedett: a bajnoki tabella éllovasa csak a hatodik helyről indult, majd a nyitókörben elkövetett hibájával három további pozíciót veszített, s később is csak egyet tudott előzni Lance Stroll ellen, így a sprinten kiosztott utolsó pontot elcsípve.
„Túl bevállalósan érkeztem meg, szóval az én hibám volt – mondta Norris az első körben történtekről. – De később sem volt meg a tempóm, rengeteget küszködtem az első kerekek szemcsésedése miatt, a legrosszabb rémálmomhoz hasonlított a helyzet. Rendkívüli módon szenvedtem, szóval sok még a teendőm.”
Andrea Stella csapatfőnök megerősítette Norris gumiproblémáinak valódiságát – amit egyébként kisebb-nagyobb mértékben mindenki tapasztal az abroncsokkal kíméletlenül bánó, sodrós kanyarokat tartalmazó kínai pályán.
„Persze ez nem kifogás, hiszen mindenki ugyanolyan gumikat használ. Ha valaki el akarja kerülni ezeket a gondokat, el kell végeznie a munkát a beállításokban és a vezetési stílus terén. Ez tehát a feladatok egyike, amit jól meg kell oldanunk az időmérőkre és a versenyekre is” – mutatott rá Stella, akit a Racefans idéz.
„Oscarnak sikerült megmentenie valamit, az ő tempója erős volt. Azáltal, hogy Verstappennel csatázott, talán egy kicsit jobban elhasználta a gumijait, mint Lewis, ugyanakkor bizonyosságot nyert, hogy mi is vagyunk olyan gyorsak, mint a Ferrari, szóval érdekes lesz a holnap.”
Az időmérőn aztán hétvégi eddigi legjobb formáját nyújtotta a McLaren, hiszen Piastri megszerezte karrierje első pole-ját, Norris pedig harmadik lett – közéjük George Russell Mercedese ékelődött be, a Ferrari viszont a sprint időmérőjének és futamának megnyerése után a harmadik sorba szorult mindkét autójával.
A szombati események nyomán pedig persze a bajnoki pontverseny is változott, hiszen a sprintversenyen az első nyolc helyezett között kiosztottak összesen 36 pontot: az Ausztrál Nagydíjat megnyerő Norris a tabella élén maradt, Varstappen azonban kétpontosra csökkentette a hátrányát, a konstruktőrök között pedig feloldódott a pontegyenlőség a McLaren és a Mercedes között: a konstruktőri címvédők egy ponttal elléptek.
A Red Bull egyelőre csöbörből vödörbe került Sergio Pérez leváltásával, hiszen Liam Lawson még a mexikóinál is nagyobb szenvedést mutat be. Mutatjuk, hogyan alakultak a körei a sprintidőmérő után újabb utolsó helyet hozó „rendes” kvalifikáción.
Liam Lawson nemhogy előrelépett volna a gyenge ausztráliai teljesítményéhez képest a szezon második versenyhétvégéjére, hanem sikerült még mélyebbre süllyednie, hiszem mindkét időmérő edzést az utolsó, azaz a 20. helyen zárta, a sprinten innen pedig értelemszerűen esélye sem volt a pontszerzők között végezni. A The-Race.com érdekes elemzést közölt arról, hogy a kifogásokat egyébként nem kereső, lassúságát teljes mértékben magára vállaló új-zélandi pilóta hol és hogyan küszködött a sanghaji Q1-ben, amelynek során három próbálkozás során is csupán 7,5 tizedmásodpercre tudta megközelíteni az egyetlen mért körrel továbbjutó csapattársát, Max Verstappent.
A cikk szerzője arra jutott, hogy Lawson helyenként túl konzervatív, máshol túl pontatlan vezetést mutatott be, és ahogyan ő is megerősítette, nem az utolsó mért köre előtt bezavaró Pierre Gaslyn múlt a továbbjutása.
Az első mért körében sárga zászlós szakaszba futott bele a megpördülő Jack Doohan miatt, majd hátsó egyenes végi hajtű elfékezése után inkább félbeszakította a kört.
Második próbálkozásra – immár új gumikon – hatalmas megcsúszást mutatott be az első kanyarban, majd volt még egy meleg pillanata a 3-asban. A 9-esben ezután kissé szélesre ment, majd az utolsó kanyarokban is hibázott, amivel csak az utolsó szektorban 6 tizedet kapott Verstappentől. Ekkor még azt remélte, hogy az autó egyensúlya javulni fog az utolsó mért körre, aminek kezdete az őt az utolsó kanyar előtt megelőző, szintén gyorskörre készülő Pierre Gasly miatt nem alakult ideálisan, de a továbbjutás nem ezen ment el.
Rögtön az első kanyarban rendkívül óvatosan vezetett – valószínűleg a korábbi megcsúszás miatt –, emiatt pedig túllassította az autót a kanyarbejáraton, hogy aztán szokatlan módon a fékpedált pumpálva próbálja belőni a megfelelő kanyartempót. Ennek eredményeként egy ponton 30 km/órával haladt lassabban ebben a kanyarban, mint Verstappen a maga gyorskörén, amivel rögtön 0,250 másodpercet bukott a hollanddal szemben.
Ez a fajta bizonytalanság kevésbé hangsúlyosan, de a 3-as kanyarban is tetten érhető volt, ami szintén nem meglepő, korábban Lawson ugyanis itt rendszeresen küzdött azzal, hogy megfelelően elfordítsa a Red Bullt. Itt újabb tizedet veszített.
A következő nagy időveszteségre a 9-es kanyarban került sor, amikor ráfutott a kijárati kerékvetőre, ami miatt nem tudta ideális íven kezdeni a 10-es kanyart és nem tudott elég hamar gázra lépni. Ezért sokkal lassabban jött ki a kanyarból a kelleténél, amivel újabb tizedek maradtak ott. Majd még néhány tized elszállt a hosszú hátsó egyenesben, mivel a rossz kijárat miatti tempóveszteség a teljes padlógázas szakaszon visszavetette. Az már csak a ráadás volt, hogy a hajtűben is benne hagyott egy tizedet.
Fotó: Mark Thompson/Getty Images/Red Bull Content Pool
Elnézve Lawson ábrázatát az időmérő utáni interjúk során, nyoma sem volt már az ausztráliai optimizmusnak, és mintha most esett volna le neki, hogy milyen elképesztően nehéz feladattal kell megbirkóznia. Persze a védelmében el kell mondani, hogy ez mindössze a 13. versenyhétvégéje az F1-ben; nem ismeri a kínai pályát, aminek tetejébe sprinthétvége van, azaz egyetlen szabadedzés állt a pilóták rendelkezésére a sprintidőmérő előtt; illetve egy olyan autóval kell boldogulnia, amivel sokszor a 281 futamnyi tapasztalattal rendelkező, hatszoros futamgyőztes Sergio Pérez is esetlen kezdőnek tűnt Verstappen mellett.
Ezért aztán az az ember érzése, hogy teljesen mindegy, hogy Pérez, Lawson, vagy Tsunoda ül a másik Red Bullban, az eredmény nagyságrendileg ugyanaz lesz. Főleg akkor lehet ilyen érzésünk, ha Verstappen azt nyilatkozza, hogy „Mi lennénk a negyedik leggyorsabb csapat? Nekem így érződik, de szerintem Liam gyorsabb lenne a Racing Bulls autójával, mert a mi autónkat extrém nehéz vezetni.” Merthogy a holland ezt nyilatkozta a De Telegraafnak, ami azért nagyon sokat elmond.
Ezért is furcsa látni, hogy – legalábbis Helmut Marko részéről – mintha máris kezdene fogyni a türelem, de minimum nincs kilátásban olyan hosszú tanulási időszak Lawsonnak, amennyire szüksége lenne. Ez egyrészt az F1-ben normális, hiszen nem fenntartható hosszú távon, hogy valaki egy Red Bull-lal rendre utolsó legyen, másrészt nem látszik, hogy Lawson leváltása miért oldaná meg a helyzetet. Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy ha az új-zélandi nem javul nagyon gyorsan nagyon sokat – onnan, ahol ő van, utóbbi mondjuk nem kivitelezhetetlen –, akkor ki fogják rúgni a szezon közben.
Andrea Kimi Antonelli a 8. rajthelyet szerezte meg a Kínai Nagydíjra, de elmondása szerint elég nehezen tudta kiismerni a Mercedese igényeit. Fejlődésében nagy segítségére van versenymérnöke, Peter Bonnington, aki 12 évet dolgozott együtt Lewis Hamiltonnal – és néha még mindig azt hiszi, hogy ő van a rádióvonal túlsó végén.
Az időmérő alatt ugyanis Bono egy alkalommal „vettem, Lewis” mondattal válaszolt Antonellinek a rádióban. A rövid megerősítő reakciót számtalanszor hallhattuk már tőle 2013 óta, amióta együtt dolgozott Hamiltonnal, akivel saját nyelvezetet, kommunikációs sémákat alakítottak ki, a jelek szerint pedig ennyi év után nehéz mindezt elfelejteni, olykor automatikusan jön a mérnök nyelvére a régi sablonválasz. Hamilton persze idéntől már a Ferrarinál vezet, ahol neki is nulláról kellett felépítenie új munkakapcsolatát ottani mérnökével, a tavalyig Carlos Sainzcal dolgozó Riccardo Adamival.
A 18 évesen első F1-es szezonját teljesítő Antonelli persze jól ismeri Bonnington F1-es múltját, aki Hamilton előtt Michael Schumacherrel is dolgozott. S nem szégyelli elismerni, hogy egyelőre még nagyban támaszkodik az ő iránymutatására a beállítások és különféle procedúrák terén.
„Nagy kiváltságnak érzem, hogy ő a versenymérnököm, hiszen a Forma–1 történetének két legjobb versenyzőjével is dolgozott, előbb Michaellel, majd sok éven át Lewisszal. Nekem még rengeteg új helyzettel meg kell ismerkednem, és nagy segítség, hogy mellettem van valaki, aki ekkora tapasztalattal rendelkezik, és irányt tud mutatni ezekben a helyzetekben” – mondta Bonningtonról Antonelli Sanghajban az F1 riporterének.
Miután a szombati sprintversenyen hetedikként befutva két pontot szerzett, az időmérőn a nyolcadik pozícióba kvalifikált az olasz, és bár az első sorba került csapattársától, George Russelltől közel négy tizedet kapott, saját fejlődésében így is előrelépést ért el, miután a szezonnyitón még a Q1-ben kiesett.
„Egy kicsit csalódott vagyok, amiért csak a 8. helyre kvalifikáltam. Különböző stratégiákat próbáltunk ki a kivezető körre, de nehéz volt folyamatosan a legjobbat kihozni a gumikból” – panaszkodott Antonelli is a sanghaji pályán az egész mezőny életét megnehezítő gumihelyzetre.
„De az ilyen kihívások segítenek abban, hogy gyarapítsam a tudásom. Jó volt megtapasztalni egy ilyen nehéz időmérőt, amelyen minden menet során alkalmazkodni kellett. Megtudtuk viszont, hogy ha az autó igazán elkapja a fonalat, akkor nagyon jó érzéseket képes nyújtani – George ugyanis megmutatta, hogy ez lehetséges. Megvan a tempónk ahhoz, hogy holnap előre haladjunk a mezőnyben, és erre is fogunk törekedni.”
