Az idei Indy 500 győztese, Álex Palou ritkán látható dominanciát mutat az IndyCar aktuális szezonjában. Pár éve még csak ugródeszkaként akarta használni az amerikai versenyszférát az F1 felé vezető úton, de a McLarennel elmérgesedett kapcsolatuk után mostanra teljesen letett erről a tervéről.
A 28 éves spanyol versenyző ebben az évtizedben már három bajnoki címet szerzett az IndyCarban, s egyelőre lehengerlő formában halad a negyedik felé, miután az idei szezon első hat versenyéről öt győzelemmel és egy második hellyel távozott, köztük első alkalommal megnyerve a május végi Indy 500-at is.
Palou 2021 óta a Chip Ganassi Racing versenyzője, bár kapcsolatuk egy komoly viszályt is megélt, miközben a számára F1-es lehetőséggel kecsegtető McLarennel is felvette a kapcsolatot. 2022-ben a felek egy rejtélyes szerződtetési botrányba keveredtek: előbb a Ganassi jelentette be, hogy a spanyol pilóta a következő évre is velük marad, majd Palou ezt cáfolta, kijelentve, hogy a McLarenhez igazol át (akiknek az IndyCarban is van csapatuk). Később jogi eljárások forgatagában Palou visszakozott, s egy évvel eltolta a csapatváltást, hogy aztán 2023-ban végül már teljesen kihátráljon a McLarennel megkötött megállapodásból, így ekkor Zak Brownék követeltek tőle kártérítést a belé fektetett támogatásért. Palou 2022-ben Austinban F1-es versenyhétvégén is pályára hajthatott a McLaren autójával a szabadedzésen, a privát tesztprogram keretében pedig 2023-ban a Hungaroringen is járt.
„Örülök, hogy békét tudtam kötni Chip Ganassival az a dráma után, 2023-ra már lezártuk az ügyet. Én tudom, hogy mi történt akkoriban, és el kell fogadnom, hogy már nem csinálhatom vissza. A legjobb válaszokat az autóban adhatom” – emlékezett most vissza arra a viharos időszakra Palou az Auto Motor und Sport interjújában.
Palou akkor részben azzal indokolta kihátrálását, hogy felismerte, a közben Oscar Piastri és Lando Norris mellett elköteleződő F1-es McLarenben egy ideig nem kaphat versenyzési lehetőséget, s „túl öreg ahhoz, hogy mások sérülésére várjon”. Bár az F1-es paddockban továbbra is nagyra tartják a képességeit, ám az AMuS felemlegette számára a Williams csapatvezetőjének, James Vowlesnak a szavait, aki szerint a spanyolnak egy évnyi tesztelésre lenne szüksége, hogy beletanuljon az F1-es autók sajátságaiba.
„Nem igazán aggaszt. Sehol nem lennék szívesebben, mint itt – mondta az elszalasztott lehetőségről Palou. – Az IndyCarban egy kiemelkedő csapatnál vagyok, akikkel valami nagyszerűt építhetünk fel közösen. Ráadásul a harc egészen őrületes! Kétségtelen, hogy fantasztikusan kezdtük a szezont, de mindig csak az első edzés után tudjuk meg, hol állunk valójában. Kedvelem ezt a bizonytalanságot és a rendkívül kiegyenlített mezőnyt.”
„Félreértés ne essék, imádom a Forma–1-et, és az volt az álmom, hogy eljussak oda. De egyszerűen most nem megfelelő az időzítés ehhez. Miért pocsékoljak el három-négy évet egy olyan csapatnál, amely nem képes nyerni? Én nem így gondolkodok a versenyzésről. A győzelmekért akarok harcolni, különösen az olyanokért, mint az Indy 500, na meg bajnoki címekért. Egyedül ez tesz boldoggá.”
Igaz, hogy az IndyCar eseményei és az ott elért eredmények nincsenek annyira a világ szeme előtt, mintha ezeket a sikereket Palou az F1-ben érné el, ám az Indy 500 májusi megnyerésével az autósport egyik legnagyobb hőstettét így is elérte. És ez sem a teljesség érzetét nyújtotta számára, hanem csak további motivációt nyert belőle ahhoz, hogy továbbra is az Egyesült Államokban építse a karrierjét.
„Most, hogy megvan az első, csak még tovább akarom folytatni. Győztesként még jobban megértettem, mit is jelent ez az egész ebben a közegben. Ez a siker nélkül valószínűleg mindig megtaláltak volna azzal, hogy nem teljes a karrierem, de ez a teher most lekerült a vállamról!” – mondta Palou, akinek arcképét hamarosan szintén ráfaragják majd az Indy 500 győzteseinek járó Borg-Warner trófeára.
Síró versenyzők, kigyulladó autó, drámák és balesetek – ilyen volt az idei Indy 500 (videók)
