Az autósport közönsége mára megszokta a formaautókon a versenyzők fejét védő, nem túl esztétikus halo látványát, de bizonyosan mindenki eltűnődött már egy kérdésen: nem zavarja a látásban a pilótákat a szemük előtt a karosszériához csatlakozó függőleges tartóelem? És mi baj lenne, ha azt egyszerűen eltávolítanák onnan? Az F1-es technikát legérthetőbben elmagyarázni tudó Pat Symonds érkezik a válasszal.
A Forma–1-ben 2018-ban tették kötelezővé biztonsági okokból a halo használatát, ami a következő években sorban az FIA ranglétrájának többi formaautós sorozatában is megjelent – s minden bizonnyal megakadályozott már néhány balesetet, ami fejsérüléssel járhatott volna, ha nem védi a versenyzőket a titánból készült keret.
Symonds, aki az F1-es paddock veterán technikai igazgatójaként ismert – jelenleg a Cadillac alkalmazásában áll –, hosszú ideje dolgozik a brit Autosportnál és testvérlapjainál is, ahol a sport technikai részleteit igyekszik közérthetően elmagyarázni a közönségnek. Egy utóbbi rajongói kérdés arról érdeklődött nála, hogy lehetséges lenne-e olyan halót tervezni az autók köré, amelyből hiányzik a középső, függőleges tartóelem – hiszen elviekben ez a versenyzők látóterét is növelné, így biztonsági szempontból akár még előnyös is lehetne.
A brit szakember az emberi test egy érdekes működési sajátságára mutatott rá a válaszában.
„Azt hihetnénk, hogy az oszlop akadályozza a kilátást, vagy legalábbis elvonja a versenyző figyelmét, amikor a vizuális érzékelésre a legnagyobb szükség van ahhoz, hogy pontosan eltalálja a kanyarcsúcspontokat” – áll Symonds válasza az Autosport hasábjain.
„A valóságban azonban a versenyző nincs tudatában a középső tartóelem jelenlétének, és ez az úgynevezett retinális diszparitásnak köszönhető. Ha két jól működő szemünk van, képesek vagyunk a mindkét szem által külön-külön látott képekből háromdimenziós képet alkotni, és ezáltal felmérni a megfigyelt tárgy helyzetét és távolságát.”
„Ez azért lehetséges, mert a két szem által látott képek enyhén eltérnek, mivel kicsit más szögből látják ugyanazt a tárgyat. Az agyunk ezután egyesíti ezeket a képeket, hogy kialakuljon a távolság megítéléséhez szükséges térérzékelés.”
„A retinális diszparitás abból adódik, hogy a domináns szemünk egy közel lévő, közvetlenül előttünk lévő tárgyra fókuszál, míg a nem domináns szemünk inkább a háttérre. Az agy ezt a két információt külön dolgozza fel, aminek hatására a domináns szem előtt lévő tárgy átlátszónak, vagy legalábbis áttetszőnek tűnik.”
Symonds emellett hozzátette, nem szabad elfelejtenünk, miért is alakították ki a halót éppen úgy, ahogy ma kinéz: a középső elemnek nem csak a stabilitás erősítése a funkciója, hanem védelmi szerepe is van, hiszen el tud téríteni a versenyző feje felé szemből érkező tárgyakat – akár egy rugót is, ami Felipe Massának okozott sérülést a 2009-es Magyar Nagydíj hétvégéjén, és részben éppen az az eset indította el a gondolkodást a fejvédelem erősítése kapcsán.
A középső elem eltávolítása pedig strukturálisan is legyengítené a halót: Symonds szerint ebben az esetben csak úgy tudná megőrizni jelenlegi merevségét és ellenállóképességét, ha jóval nagyobb lenne a tömege a jelenlegi 7 kg-nál, ami nem lenne egy szívesen látott fejlemény a mérnökök számára.
Ha ez nem a Cadillac egyik jövő évi F1-es pilótájának bejelentése, akkor semmi sem az
