Az FIA bejelentette, hogy végeztek az F1-es csapatok 2024-re vonatkozó költségvetési beszámolóinak átvizsgálásával, és a szabályt sértő Aston Martin sem kap büntetést.
Néhány napja kezdett terjedni az a hír, hogy két csapat bajban lehet, de az FIA a közleményében azt írta, a hét hónapig tartó ellenőrzés során csak egynél találtak rendellenességet – az említett istálló kiléte sem meglepetés, hiszen az Aston Martin már beismerte, hogy túl későn, a március 31-i határidő lejárta után adta be a dokumentációkat. Ennek azonban nem trükközés volt az oka, hanem az auditálást végző végző cég az F1-es csapat irányításán kívül álló okok miatt nem tudta időben az aláírásával ellátni a dokumentumokat.
Az F1-es költségvetési szabályok bevezetése óta háromszor fordult elő, hogy egy csapat megsértette azokat, mind a három eset 2022-ben történt. Az Aston Martin és a Williams akkor eljárási hiba miatt pénzbüntetést kapott, míg a Red Bullt 7 millió dolláros bírsággal és a szélcsatornában tölthető idejének 10%-os csökkentésével sújtották, amiért túllépték a keretet, és rosszul számoltak el egy adójóváírást.
Szeptember végén Elfogadott Szabálysértési Megállapodást (Accepted Breach Agreement – ABA) kötött a szövetség és az Aston Martin az ügy rendezésére. A vétség miatt elvileg újabb pénzbírság várhatott volna az istállóra, de az FIA ettől is eltekintett, mivel a csapat nem költekezett túl, jóhiszeműen járt el, nem jutott jogosulatlan előnyhöz, és előre nem látható, tőlük független körülmények okozták a (szövetség részéről) „nagyon enyhének” nevezett szabálysértést.
Költségvetési korlátozások a meglévő és a mezőnyhöz jövőre csatlakozó motorgyártókra is vonatkoznak, náluk szintén mindent rendben talált az FIA.
Amennyiben nem jön az utolsó körben egy biztonsági autós fázis, alighanem megnézhettük volna, ahogy Max Verstappen megtámadja Charles Leclerc-t a második helyért. De jött, ráadásul eléggé szükségtelennek tűnt, az FIA azonban utólag indokolt.
Alighanem egy látványos Leclerc–Verstappen csatától fosztotta meg a Mexikóvárosi Nagydíj nézőit a Carlos Sainz Williamse miatt az utolsó körben életbe léptetett virtuális biztonsági autós fázis, hiszen a monacóit a 2. helyért támadó holland ott loholt a Ferrari sarkában, Leclerc elmondása szerint pedig a VSC mentette őt meg. Verstappen utólag azonban nem okolta Sainzot vagy a versenyirányítást. „A lágy gumik elkezdtek elkopni, de jó csata lehetett volna az utolsó körben, de ez rendben van, megesik az ilyesmi. A virtuális vagy rendes biztonsági autó olykor neked kedvez, máskor pedig nem” – nyilatkozta a négyszeres világbajnok a Sky Sports-nak.
Sainz megforgása:
Why the Virtual Safety Car was used on Lap 70 in Mexico… ⚠️⤵️
Carlos Sainz spun and stopped at Turn 14 and the car began smoking, meaning marshals would need to enter the track causing a VSC to be deployed 👇#F1#MexicoGPpic.twitter.com/WspBSb8Zyz
Ami az esetet illeti, Sainz az utolsó előtti kanyarban megpördült, majd háttal a falnak koccant, utána pedig a sérült autóval rögtön a legközelebbi megnyitás felé vette az irányt, ám teljesen nem tudott kimenni rajta, a Williams hátulja így a bukótérbe lógva maradt. Mivel a pálya egy olyan részén állt, ahová gyakorlatilag lehetetlen beesni, legfeljebb szándékosan beparkolni lehet, meglehetősen indokolatlannak tűnt a virtuális biztonsági autós fázis életbe léptetése, az FIA azonban utólag megindokolta azt.
„A 70. körben Sainz megpördült és megállt a 14-es kanyar külső ívén található bukótérben. Az autója kitett helyen állt meg, majd elkezdett füstölni. A versenyirányítás megkapta a jelzést a tűzről, világossá téve, hogy beavatkozás szükséges a mentéshez. Miként sztenderd eljárás, amikor beavatkozókat küldenek egy autó mentéséhez, a versenyt neutralizáltuk, ebben az esetben virtuális biztonsági autó lépett életbe addig, amíg az autót biztonságos helyre nem vitték a korlátok mögé. A VSC-fázis rögtön véget ért, amint az autó védett helyre kerólt, a verseny pedig zöld zászló mellett folytatódott.”
Magyarán a tűzgyanú volt az oka annak, hogy jönnie kellett a VSC-fázisnak, ami alatt a beavatkozók semmit nem csináltak, csupán néhány méterrel előrébb tolták a Williamst.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada által szankcionált volt orosz tábornokot hívott vissza a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) irányító testületébe Mohammed Ben Sulayem, az FIA elnöke, számolt be róla a BBC.
Victor Kiryanov (nyitóképünkön bal oldalt, a kétszeres ralivilágbajnok Marcus Grönholm társaságában) 2022-ben mondott le az FIA Motorsport Világtanácsában betöltött tisztségéről, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A korábban Oroszország belügyminiszter-helyettesi pozícióját is betöltő férfi az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada szankciós listáján is szerepel.
A BBC azt írja: a brit pénzügyminisztérium dokumentumai szerint a szankciós lista „biztosítja bizonyos személyek, szervezetek vagy testületek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztását, akik részt vesznek Ukrajna destabilizálásában, vagy veszélyeztetik annak területi integritását, szuverenitását vagy függetlenségét, illetve hasznot húznak az orosz kormány támogatásából.”
Az Európai Unió szankciói szerint az FIA-hoz a Orosz Automobil Szövetség elnökeként kapcsolódó Kiryanov „az orosz kormányhoz kötődő szervezet, nevezetesen a Rostec vállalat igazgatójaként vagy vezetőjeként tevékenykedett, amely az orosz kormány tulajdonában áll, és stratégiai jelentőségű ágazatban, a védelmi iparban működik”.
Kiryanovval szemben az intézkedések vagyonbefagyasztást, vezetői tisztségtől való eltiltást, utazási tilalmat és bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozásokat tartalmaznak. Az idei elnökválasztást sokak szerint demokratikusnak távolról sem nevezhető módszerekkel lényegében eldöntő Mohammed Ben Sulayem az FIA június 11-i ülésén azonban visszahelyezte őt korábbi pozíciójába.
Az ukrajnai háború kitörése után az FIA Motorsport Világtanácsa igazodott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) irányelveihez, és szabályokat vezetett be az orosz és belarusz sportvezetők részvételére vonatkozóan. Ezek között szerepelt, hogy az orosz és belarusz tisztségviselők ideiglenesen lépjenek vissza választott pozícióikból és bizottsági tagságukból.
Ben Sulayem és David Richards, a Motorsport UK elnöke akkor ragaszkodott hozzá, hogy Kiryanov mondjon le a Világtanácsban betöltött pozíciójáról, amit ő önként meg is tett. A NOB álláspontja azóta sem változott, de 2024. május 12-én az FIA Világtanácsa e-szavazással jóváhagyta az orosz és belarusz tisztségviselők visszahelyezését, „a méltányosság érdekében”.
Kiryanov ezt követően részt vett a Világtanács júniusi és októberi ülésein – több forrás szerint az elsőn személyesen köszönetet mondott Ben Sulayemnek, amiért visszahívta a testületbe. Nem szerepel azonban a decemberi FIA-választások után kezdődő következő elnöki ciklus Világtanácsának taglistáján.
A BBC-nek az FIA egyik szóvivője így nyilatkozott: „Az FIA politikailag semleges szervezet, amelyet demokratikusan megválasztott szenátus irányít. A Motorsport Világtanács tagjait egyénileg választják meg, és egyéni minőségükben látják el feladataikat. Az FIA hosszú távon elkötelezett a motorsport semlegességének megőrzése mellett. Döntése, hogy minden megválasztott tag – nemzetiségtől függetlenül – folytathatja mandátumát, összhangban van más nemzetközi sportszervezetek gyakorlatával.”
A szóvivő hozzátette, hogy az FIA álláspontja összhangban van az alapszabály 1.2-es cikkével, amely kimondja, hogy az FIA: „elősegíti az emberi jogok és az emberi méltóság védelmét, és tartózkodik mindenfajta megkülönböztetéstől faj, bőrszín, nem, szexuális irányultság, etnikai vagy társadalmi származás, nyelv, vallás, filozófiai vagy politikai nézet, családi állapot vagy fogyatékosság alapján. Az FIA különös figyelmet fordít az alulreprezentált csoportokra annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabb nemi és faji képviseletet, valamint sokszínűbb és befogadóbb kultúrát teremtsen.”
Az olasz Sky a Mexikóvárosi Nagydíj csütörtöki sajtónapján arról számolt be, hogy olyan pletykák terjednek a paddockban, amelyek szerint két csapat is túlléphette tavaly a költségplafont. Na de miért pletykálnak ilyesmiről?
Elsősorban azért, mert szokatlan késés tapasztalható a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) részéről a költségplafon-tanúsítványok kiadásában. A 2021-es szezonra bevezetett költségplafonnal kapcsolatos dokumentációkat a csapatoknak mindig a következő év március 31-ig kell benyújtaniuk, majd az FIA általában a nyári szünet után hozza nyilvánosságra, hogy mindent rendben talált-e.
Amikor mind a tíz csapat megfelelt a szabályoknak, azaz 2023-ban és 2024-ben, az FIA szeptember 5-én, illetve szeptember 11-én adta ki a megfelelőségi tanúsítványokat. Eddig egyetlen egyszer volt késedelem: 2022-ben, amikor a Red Bull és az Aston Martin is megszegte a költségplafont. Az erről, illetve a másik nyolc csapat szabályosságáról szóló jelentés ebben az évben október 10-én érkezett.
Az idén viszont már ezt a dátumot is két héttel túlhaladtuk, és még semmi hír arról, hogy mindenki megfelelt-e a szabályoknak, így értelemszerűen egyre több a találgatás a paddockban arról, hogy valaki vagy valakik szabályt szeghettek. Persze amíg nincs hivatalos bejelentés, az sem zárható ki, hogy végül mind a 10 csapat esetében rendben találnak mindent, ám az ennyire jelentős késedelem arra utal, hogy a háttérben valami nagyon nem egyértelmű.
A szövetség a The-Race.com-mal a Mexikóvárosi Nagydíj csütörtöki sajtónapján közölte, hogy a 2024-es jelentések felülvizsgálata még nem fejeződött be, de várhatóan hamarosan beszámolnak az eredményekről, míg azt is egyértelművé tették, hogy egyes csapatokról nem adnak ki külön információt.
„Az FIA Költségplafon-adminisztrációja éppen a 2024-es csapat- és motorgyártói jelentések felülvizsgálatának végső szakaszában jár, és az eredményeket várhatóan rövidesen közzéteszik. Az FIA nem kommentálja egyes csapatok vagy motorgyártók külön beadványait, és a bevett gyakorlatnak megfelelően az eredményeket csak az összes benyújtott dokumentum értékelésének lezárása után hozzuk nyilvánosságra” – mondta az FIA egyik szóvivője.
A tavalyi költségplafon alapértéke 135 millió dollár volt, de az infláció és a naptár terjedelme miatt ez nagyjából 165 millió dollárra módosult, emellett külön motoregység-költségplafon is érvényben van, amely 95 millió dollár.
Egyelőre még korai arról beszélni, hogy egy esetleges szabálysértés esetén milyen büntetéseket alkalmazhatnak, hiszen amennyiben egy vagy több csapat nem tartotta be a költségplafont, az FIA előbb vizsgálatot indít (a Költségplafon-adminisztráció szabályszegésről hozott döntése ellen nincs mód a fellebbezésre). Ha ennek a vizsgálatnak a végén bebizonyosodik a szabálysértés, akkor kisebb túlköltés esetén Elfogadott Szabálysértési Megállapodás (Accepted Breach Agreement – ABA) köttethet, komolyabb szabálysértések esetén pedig a Költségplafon-bírósági eljárás (Cost Cap Adjudication Panel) lép életbe.
Előbbi esetben az FIA meghatározza az általa megfelelőnek ítélt büntetést, amelyet a csapat elfogadhat vagy elutasíthat. Ahhoz, hogy elfogadja, el kell ismernie a szabálysértést, el kell fogadnia a szankciókat, ki kell fizetnie az ezzel járó költségeket, és le kell mondania a fellebbezési jogáról. Ha nem fogadja el, vagy a szabálysértés súlyosabb, az ügyet a Költségplafon-bíróság vizsgálja zárt ajtók mögött. A döntést az FIA Nemzetközi Fellebbviteli Bíróságán lehet támadni.
A büntetések mértéke a szabálysértés típusától függően széles skálán mozog a pénzbüntetéstől a pontlevonáson át az eltiltásig és legsúlyosabb esetben a kizárás is szóba jöhet.
Az eddigi három precedens az Aston Martin, a Red Bull és a Williams szabálysértése 2022-ből. Utóbbi önként beismerte, hogy eljárási hibát követett el, amiért 25 ezer dolláros bírságot kapott. Az Aston Martinnak már 450 ezer dollárt kellett fizetnie szintén eljárási hiba miatt, míg a legsúlyosabb büntetést a plafont 2,3 millió dollárral átlépő (ha helyesen számolták volna el az adójóváírást, a túlköltés csak 536 500 dollár lett volna) Red Bull kapta 7 millió dolláros bírsággal és a szélcsatornában eltölthető idejének 10%-os csökkentésével.
FRISSÍTÉS: az Aston Martin beismerte a szabályszegést
A Mexikóvárosi Nagydíj csütörtöki napján az Aston Martin beismerte, hogy túl későn, a március 31-i határidő lejárta után adta be a költségplafonnal kapcsolatos dokumentációkat, így megvan a feltételezett két szabályszegő csapatból az egyik. Az Autosport arról számolt be, hogy a silverstone-i istálló időben elkészült a dokumentációval, az auditálást végző végző cég azonban a csapat irányításán kívül álló okok miatt nem tudta időben az aláírásával ellátni azokat.
A szaklap azt is közölte, hogy a hírek szerint az Aston Martin nem lépte át a 2024-es plafont, és mivel jóhiszeműen járt el, az istálló csak pénzbüntetésre számíthat.
Max Verstappen és más F1-es pilóták személyes adatai is illetéktelen kezekbe kerülhettek volna, ha az FIA egyik oldalát feltörő hackereket rossz szándék vezérli. A komoly biztonsági résre rámutatva ők azonban állításuk szerint rögtön értesítették az FIA-t, és semmilyen személyes adatot nem néztek meg vagy tároltak el.
Három férfi, név szerint Gal Nagli, Sam Curry és Ian Carroll feltörték a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) azon oldalát, amelyen autóversenyzők regisztrálhatnak és kérvényezhetik a számos FIA-sorozatban, például a WEC-ben is használt besorolásukat (bronz, silver, gold, platinum). Ez eltér attól a rendszertől, amely az F1-es super licence-t birtoklókat kezeli, ám mivel ezek a versenyzők általában automatikusan megkapják a platinum besorolást is, a közel 7000 versenyző adatait tartalmazó drivercategorisation.fia.com-on keresztül elérhető adatbázisban is szerepel a nevük.
Ide regisztráltak a hackerek, a folyamat során pedig észrevettek egy kiskaput, aminek a segítségével az oldal adminisztrátoraivá válhattak. Ezt egy, a Forma–1-gyel kapcsolatos sebezhetőségeket bemutató blogsorozat első részében tárta a világ elé a biztonsági kutatóként dolgozó Carroll.
Az adminisztrátori jogosultság pedig lehetővé tette a hackereknek, hogy hozzáférjenek a pilóták érzékeny személyes adataihoz. „Úgy tűnt, teljes adminisztrátori hozzáférésünk van az FIA versenyzői besorolási weboldalához” – olvasható a blogbejegyzésben, majd a hackerek hangsúlyozták, hogy nem néztek meg és nem tároltak el semmilyen érzékeny információt, és rögtön jelentették a biztonsági rést az FIA-nak.
„A tesztelést leállítottuk, miután láttuk, hogy hozzá lehet férni Max Verstappen útleveléhez, önéletrajzához, versenyengedélyéhez, jelszó-hashéhez és személyazonosításra alkalmas adataihoz (PII) – írta Carroll. – Ez az adatbázis minden besorolással rendelkező Forma–1-es versenyző adataihoz hozzáférést biztosított, valamint az FIA belső működésére vonatkozó érzékeny információkat is tartalmazott. Nem nyitottunk meg és nem mentettünk el semmilyen útlevelet vagy érzékeny adatot, és minden másolatot töröltünk.”
Az FIA a blogbejegyzés után közleményben reagált és elismerte a támadás tényét, valamint megerősítette, hogy azonnal orvosolták a hibát.
„Az FIA a nyár folyamán tudomást szerzett egy kibertámadásról, amely az FIA Driver Categorisation weboldalt érintette. Azonnali intézkedéseket tettünk a versenyzők adatainak védelmére, és a vonatkozó adatvédelmi hatóságok felé is jelentettük az incidenst az FIA kötelezettségeinek megfelelően. Értesítettük továbbá a kis számú érintett versenyzőt is. Az FIA egyéb digitális platformjai nem érintettek az esetben” – olvasható a Racefans által megosztott közleményben.
A blogban a hackerek elmondták, hogy az FIA még a támadás napján, június 3-án elérhetetlenné tette az oldalt, majd egy héttel később átfogó javítást vezettek be. Az FIA ezt a közleményben is megerősítette, mondván jelentős összegeket fektetett a kiberbiztonsági és az informatikai ellenálló képességének fejlesztésébe, és „világszínvonalú adatbiztonsági intézkedéseket vezetett be minden érintett védelme érdekében”, valamint „minden új digitális kezdeményezésnél a biztonság-tervezés elvét alkalmazza”.
Büntetést kapott a Red Bull az USA Nagydíj után, amikor az egyik alkalmazottja tilosban járt. Hogy miért, arra a magyarázat valószínűleg sokaknál kiveri majd a biztosítékot.
Mint arról beszámoltunk, az USA Nagydíj sportfelügyelői beidézték a Red Bullt a Nemzetközi Sportkódex 12.2.1.i cikkelyének feltételezett megsértése miatt. Ez a cikkely arra vonakozik, hogy a szóban forgó résztvevő „nem követte az esemény biztonságos és szabályos lebonyolításáért felelős hivatalos személyek utasításait”, ami szabályszegésnek minősül. A beidézésről szóló dokumentumban emellett az szerepelt, hogy a verseny előtt, a rajtrácson történhetett a kihágás.
Mint kiderült, a Red Bull egyik csapattagja a felvezető kör után újra belépett a rajtrácsra egy kapun keresztül a második rajtkocka közelében, amikor a pályabírók éppen elkezdték lezárni azt. A pályabírók szerint a csapattag „nem reagált”, amikor próbálták feltartóztatni, míg a Red Bull alkalmazottja azt mondta, nem volt tudatában annak, hogy a pályabírók meg akarták akadályozni a belépését.
A felügyelők álláspontja szerint „bármely csapathoz tartozó személynek vagy más érintettnek tisztában kell lennie azzal, hogy a pályára való belépés, vagy a pálya előkészítését szolgáló biztonsági intézkedések akadályozása a rajtrács kiürítése után szigorúan tilos”, így „ezt veszélyes cselekedetnek kell tekinteni, és ezért a csapattal szemben komoly büntetés indokolt.”
Ez a komoly büntetls végül 50 000 eurós bírság lett, aminek a felét felfüggesztették, feltével, hogy a Red Bull nem követ el hasonló szabálysértést a közeljövőben.
Fotó: Mark Thompson/Getty Images/Red Bull Content Pool
Norrisszal akarhattak kitolni
A The-Race.com a büntetés kapcsán arról írt, hogy a Red Bull alkalmazottja nem azért ment vissza a rajtrácsra, mert nem tudta, merre van a csapat garázsa, vagy mondjuk mert ott felejtett valamit, hanem Lando Norrisszal és a McLarennel akart kitolni, eléggé sportszerűtlen módon. A csapattag ugyanis a kamerafelvételek tanúsága szerint megpróbált valamit csinálni a Max Verstappen mellől, a 2. helyről rajtoló brit pilóta bokszfalra ragasztott referenciacsíkjával, amelyet több csapat arra használ, hogy ezzel a tájékozódási ponttal segítse a pilóta beállását a rajtkockába a felvezető kör végén.
Ezt úgy szokták felhegyezni, hogy a verseny előtt a legelőrébb pozícionálják az autót a rajtkockában, majd Norris az autóban ülve instruálja az egyik szerelőt, hogy hová ragassza a csíkot. A brit versenyző rajthelye a belső oldalon volt, közvetlenül azon megnyitás mellett, amelyen a szerelő visszatért a rajtrácsra, a The Race információi szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján pedig a csapattag párhuzamosan Norris rajthelyével benyúlt a bokszfalra.
Molnár Martin, a brit F4 idei harmadik helyezettje a Hungaroringen személtette, mire jó a referenciaszalag:
Bár a kamerafelvételek felbontása nem teszi egyértelművé, hogy pontosan mit csinált a falon, a The Race több forrásból is úgy értesült, hogy kétség sem fér hozzá: a cél a Norris vizuális tájékozódási pontjaként használt szalag volt, és a Red Bull állítólag az elmúlt versenyeken is babrált a szalaggal, és úgy tudni, hogy a McLaren az USA-ban megváltoztatta az elhelyezési módszerét, hogy nehezebb legyen eltávolítani.
Ez kétségtelenül nem sportszerű, ugyanakkor nem szabálytalan, mert egyszerűen nincs a referenciacsíkok elhelyezésére vonatkozó rész a szabályzatban, így azok más általi leszedését sem védi semmi. A szabálysértés itt sem a csík manipulálása volt, hanem az, hogy a Red Bull csapattag visszament a rajtrácsra akkor, amikor már nem lehetett volna.
„Úgy érezték, hogy a rajtprocedúra eljárásai során valamelyik emberünk nem követte az egyik hivatalos személy vagy pályabíró utasításait. Beszéltünk az érintett kollégával, ő teljes mértékben meg van győződve arról, hogy mindenben követte a pályabírók utasításait. Szóval szerintem ez inkább egy félreértés lehetett. Megnéztük a videót az FIA-val, és biztosan van olyan pont, amiben jobban teljesíthetünk a jövőben, de a mi álláspontunk az, hogy nem hagytuk figyelmen kívül az utasításokat, szóval szerintem ez egy nagyon apró ügy. De ettől függetlenül mindenképp foglalkozunk vele a jövőben” – nyilatkozta Laurent Mekies, a Red Bull csapatfőnöke.
Több büntetéssel sújtották az FIA sportfelügyelői a Kimi Antonellit megtorpedózó Carlos Sainzot az USA Nagydíj után.
A Williams spanyolja a második körben szenzációs előzéssel vétette észre magát Ollie Bearman ellen a 15-ös kanyarban, ám amikor 4 körrel később a Mercedes újonca mellé is hasonló módon próbált megérkezni, elszámolta magát, és nekiment a beforduló olasznak. Sainz verseny ezzel véget is ért, míg Antonelli visszaesett a mezőny végére és végül a 13. helyen intették le.
Mivel a spanyol rögtön kiesett, időbüntetést nem szabhattak ki rá a felügyelők, ezért 5 helyes rajtbüntetéssel sújtották a hétvégi Mexikói Nagydíjra, emellett pedig két büntetőpontot is kapott. Mivel az elmúlt 12 hónapos időszakban így is csak 4 egysége van, az eltiltás veszélye nem fenyegeti.
Az eset:
Carlos Sainz is OUT after making contact with Kimi Antonelli! 💥
„A sportfelügyelők meghallgatták az 55-ös autó (Carlos Sainz) és a 12-es autó (Kimi Antonelli) versenyzőit, a csapat képviselőit, és megvizsgálták a videó- és fedélzeti kamerás felvételeket – olvasható a felügyelők indoklásában. – Az 55-ös autó megpróbált egy belső íves előzést a 12-es autóval szemben a 15-ös kanyarban, ahol ütközés történt a két autó között a kanyar csúcspontján. Az 55-ös autó versenyzője azt állította, hogy arra számított, a 12-es autó helyet hagy neki a csúcsponton, de a 12-es autó korán fordult be, és amikor világossá vált, hogy az ütközés elkerülhetetlen, az 55-ös autó blokkolta a fékeket.”
„[Sainz] arra utalt, hogy a 12-es autó versenyzőjének számítania kellett volna egy előzési kísérletre, és ennek megfelelően helyet kellett volna hagynia az ütközés elkerülése érdekében. Azonban az ütközés pillanatáig az 55-ös autó első tengelye nem volt sem egy vonalban, sem előrébb a 12-es autó tükrénél, ezért a Versenyzői Magatartási Irányelvek alapján az 55-ös autó nem „érdemelte ki” a helyet a kanyar csúcspontján. A sportfelügyelők tehát úgy ítélték meg, hogy az 55-ös autó versenyzője túlnyomórészt felelős az ütközésért, és ennek megfelelően szankciót szabtak ki.”
„Mivel a büntetett versenyző nem fejezte be a futamot, így a 10 másodperces időbüntetésnek megfelelő rajtbüntetést alkalmazták: öt rajthelyes hátrasorolást a következő versenyre.”
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szóvivője elutasította Tim Mayer, az elnök Mohammed Ben Sulayem legfőbb kihívójának vádjait, és azt bizonygatta, minden demokratikus módon zajlik az idei elnökválasztási folyamatban.
Miként arról a minap beszámoltunk, gyakorlatilag eldőlt, hogy a következő négy éves ciklusban is Mohammed Ben Sulayem lesz majd a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke, Tim Mayer, az egyesült arab emírségekbeli sporvezető legfőbb kihívója ugyanis elismerte, nincs esélye a regnáló elnökkel szemben.
Mindez arra vezethető vissza, hogy a választási szabályok értelmében minden elnökjelöltnek egy 10 fős elnöki listát kell benyújtania, amely a következő szereplőket tartalmazza: a Szenátus elnöke; az autós mobilitásért és turizmusért felelős alelnök; a sportért felelős alelnök; valamint hét alelnök a sport területéről, különböző régiókból. Ennek a két alelnöknek az esetében minden régiónak más képviselőt kell adnia, azonban Dél-Amerikából az FIA csak egyetlen személyt nyilvánított jogosultnak a pozíció betöltésére: azt a Fabiana Ecclestone-t (Bernie Ecclestone felesége), aki korábban nyíltan támogatásáról biztosította Ben Sulayemet.
Fabiana Ecclestone (jobbra) kucslfigira lett az FIA elnökválasztásában | Fotó: Andrew Hone/Getty Images/Red Bull Content Pool
A korábban az FIA felügyelőjeként is tevékenykedő Mayer szerint ez a helyzet „sokkoló” mind neki, mind azoknak a tagszervezeteknek, akik most döbbentek rá, hogy nem lesz valódi választási küzdelem, mert csak egyetlen jelölt indulhat a voksoláson. Mayer ezután megígérte, hogy továbbra is harcol az FIA demokratikus működésének reformjáért, egyúttal panaszt nyújtott be a szervezetnél a választási folyamat lehetséges etikai szabálysértései miatt.
„Ha az FIA ezen az úton megy tovább, annak súlyos következményei lehetnek. Több nagy tagszervezet is aggodalmát fejezte ki, és a motorsportba jelentős összegeket fektető befektetők is egyre nyíltabban bírálják a gyenge irányítást. A bevételek ki fognak áramlani az FIA-ból és a motorsportból, ha a befektetők nem bízhatnak abban, hogy vezetésük megfelelően kezeli ezeket az összegeket. Az FIA hitelessége nem magától értetődő – azt ki kell érdemelni. Átláthatósággal, elszámoltathatósággal és tisztességgel. Ezeket személyes példákból is ismerem” – mondta Mayer.
Állítólag egy másik, a fentebb taglalt problémába értelemszerűen ugyanúgy beleütköző elnökjelölt, Laura Villars jogi útra terelte az ügyet és nem zárta ki a bírósági lépéseket, Mayer azonban furcsa módon nem akar ilyen útra lépni, és a szerinte a demokráciát csak színlelő FIA belső csatornáin keresztül próbálkozik még úgy is, hogy nem sok reményt fűz ahhoz, hogy valóban meghallgatják, hiszen az elnök és a Szenátus ellen benyújtott panaszt a Sulayem elnöksége alatt megváltoztatott szabályok miatt ők maguk bírálnák el.
Tim Mayer nem hagy fel a küzdelemmel, de tudja, aligha lesz bármi esélye változást elérni | Fotó: Florent Gooden / DPPI
„Megerősítjük, hogy az etikai szabályokat több ponton is megsértették a választási folyamatban, ezért számos panaszt nyújtottunk be. De tegyük fel, hogy az etikai bizottság helyt ad a panaszainknak – akkor mi történik? Ki dönt róla? Az FIA elnöke vagy a Szenátus elnöke, akik maguk is érintettek. A szabályzat pedig nem kínál más megoldást, nincs fellebbezési lehetőség. Hol van az elszámoltathatóság? Így buknak el az intézmények. Ez a hatalom fékek nélkül” – közölte Mayer.
„A jelölőbizottságnak elvileg átláthatónak kell lennie. Ehhez képest nem adtak ki jegyzőkönyveket, nem közöltek üléseket, és megtagadták azoknak a neveknek a nyilvánosságra hozását, akik a Motorsport Világtanácsba pályáztak. Csak azokat sorolták fel, akiket állítólag jóváhagytak. Valójában semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ez a bizottság egyáltalán ülésezett” – folytatta, majd rátért annak a fejtegetésére, hogy miként fordulhatott elő (maguktól nem jelentkeztek a klubok, vagy elutasították a jelentkezésüket?), hogy Dél-Amerikából csak egy, Afrikából pedig csak két jelölt volt az alelnöki pozícióra.
„Vajon a tagszervezetek hirtelen elvesztették érdeklődésüket a sport alakítása iránt? Vagy rábeszélték, megfélemlítették őket, esetleg megígértek nekik valamit, hogy ne induljanak? Nem tudom biztosan, de amikor 12 lehetséges klubból csak három jelentkezik Dél-Amerikában és Afrikában – függetlenül attól, hogy engem támogatnak-e – egyértelmű, hogy ez már nem demokratikus folyamat. Ha a választás szabadságát felváltja az irányítás, a demokrácia megszűnik.”
Az FIA később reagált Mayer vádjaira, és nem meglepő módon elutasította azokat az állításokat, melyek szerint a választás nem demokratikus módon zajlik.
„Az FIA elnökválasztása strukturált és demokratikus folyamat, amely minden szakaszban a méltányosságot és tisztességet biztosítja – közölte a szövetség szóvivője. – A 2025-ös választás követelményeit – a határidőket és a jogosultsági feltételeket beleértve – az FIA alapszabálya és belső szabályzata rögzíti. Ezek nyilvánosan elérhetők az FIA hivatalos honlapján.”
„A részletes információk 2025. június 13. óta elérhetők egy külön erre létrehozott oldalon, amelyről az összes FIA-tag tájékoztatást kapott. A sport alelnökök regionális képviseletére és a Motorsport Világtanács tagjaiból való kiválasztására vonatkozó előírások nem újak – ezek korábbi választások során is érvényben voltak. Ahogy az elvárható, az elnöki lista vagy a világtanácsok tagságára való jelölés előkészítése bizonyos lépések megtételét igényli. A leendő jelölteknek 2025. június 13. óta – amikor a részletes információk közzétételre kerültek – állt rendelkezésükre az idő, hogy előkészítsék jelentkezésüket.”
Arról az FIA szóvivóje sem beszélt, hogy miként fordulhatott elő, hogy az egyik feltételt eleve csak egyetlen jelölt teljesíthette, hiszen aki Fabiana Ecclestone támogatását maga mögött tudhatta – jelen esetben Ben Sulayem –, annak nem maradt ellenfele.
Mohammed Ben Sulayem egyetlen potens kihívója, Tim Mayer elismerte, hogy nem fog tudni kiállni az év végi FIA-elnökválasztásra, így közel két hónappal a szavazás előtt biztossá vált, hogy a jelenlegi elnök második négyéves ciklusát is megkezdheti.
Már a múlt héten beszámoltunk arról, hogy nagyon valószínűtlen, hogy bárki is ki tud majd állni az ismétlésre készülő jelenlegi elnök ellen a december 12-i elnökválasztáson, miután nyilvánosságra került, hogy a dél-amerikai régióból csak egyetlen személy jelölhető alelnöknek – ő Fabiana Ecclestone, aki már korábban kifejezte a támogatását az emirátusokbeli szakvezető felé.
Mivel az elnökjelölti pályázathoz a hat kijelölt földrajzi régió mindegyikéből meg kell neveznie egy alelnökjelöltet az új elnökaspiránsnak, Dél-Amerikában viszont különös módon Bernie Ecclestone felesége az egyetlen lehetőség, ezzel tulajdonképpen eldőlt, hogy senki más nem is állíthat listát Ben Sulayem ellen.
„Az FIA elnökválasztása véget ért. Csak egy jelölt lesz, a jelenlegi elnök. Egész egyszerűen esélytelen. Nem lehet majd szavazni az ötletekre, nem csapnak össze az elképzelések, nem teszik próbára a vezetési képességeket. Ez nem demokrácia, csak a demokrácia illúziója” – idézi Mayert a planetf1, hozzátéve, hogy a korábbi F1-es sportfelügyelő a versenyt ugyan lefutottnak kiáltotta ki, ám elnökjelölti kampányával ennek ellenére sem áll le.
Szokatlan módon két hölgy, Laura Villars és Virginie Philippot is exponálták magukat elnökjelöltként az elmúlt hetekben, de az ő ténykedésükről azóta sem derültek ki érdemi részletek, s nyilvánvalóan ők is ugyanazzal a problémával szembesülnek, mint Mayer, vagyis nem tudnának dél-amerikai elnökjelöltet állítani.
Bár az utóbbi hetek váratlan bejelentései nyomán már négy jelöltről beszélhetünk, akik elindulnának a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöki pozíciójáért a decemberi választáson, egy friss fejlemény nyomán nagyon úgy fest, hogy Mohammed Ben Sulayemen kívül senki más nem állíthatja össze az induláshoz szükséges listát.
A hosszú időn át F1-es sportfelügyelőként ténykedő Tim Mayer után két hölgy, Laura Villars és Virginie Philippot is bejelentkezett már a második ciklusáért induló Ben Sulayem ellenfeleként. Az FIA elnökválasztását december 12-én tartják Taskentben, és a kihívók esélye eddig sem tűnt túl jónak, miután a jelenlegi elnök néhány ellentmondásos döntéssel már maga felé billentette a pályát – most azonban azzal, hogy a szövetség nyilvánosságra hozta az alelnökjelöltek listáját, kimondatlanul is eldőlt, hogy egyedül Ben Sulayem lesz képes listát állítani.
Ahhoz, hogy megértsük, mi is történt, vegyük át, hogyan tudja egy elnökjelölt hivatalossá tenni az indulását a választáson. A jelöltnek egy tízfős listát kell összeállítania, ebből három személyt a szenátus elnöke, az autós mobilitásért és turizmusért felelős alelnök, valamint a sportért felelős alelnök tesznek ki. Rajtuk kívül további hét alelnököt kell jelölni különböző földrajzi régiók valamely országából: kettőt Európából, egyet-egyet pedig Észak-Amerikából, Dél-Amerikából, az ázsiai-óceániai térségből, az észak-afrikai és közel-keleti régióból, valamint Afrika ettől délre eső részéből.
Azoknak a tisztségviselőknek, akik alelnökjelöltként szeretnének indulni, az FIA Nevezési Bizottságánál kell jelentkezniük, s ez a szervezet bírálja el, hogy jogosultak-e az indulásra. Az elnökjelöltek ezt követően csak ezen személyek közül jelölhetik alelnöknek azokat, akik támogatják a programjukat.
Mint a The Race arról beszámol, az FIA frissen közzétette a lehetséges elnökjelöltek névsorát, ami 29 személyt tartalmaz, közülük viszont csak egyvalaki érkezik a dél-amerikai kontinensről: ő a Brazil Automobil Szövetséget képviselő Fabiana Ecclestone, Bernie Ecclestone felesége. Mivel az FIA választási szabályzata tiltja, hogy egy alelnök több elnökjelölt listáján is szerepeljen, Dél-Amerikából pedig csupán egyetlen jelölhető alelnök került ki, így technikailag lehetetlenné vált, hogy egynél több elnökjelölt érvényes listát tudjon állítani. Fabiana Ecclestone pedig már korábban biztosította támogatásáról Ben Sulayemet, s ha végül tényleg az ő listáján lesz majd ott a neve, akkor ezzel garantálja is, hogy az elnökválasztáson csak az emirátusokbeli sportvezető második ciklusára lehessen szavazni.
Egyelőre zavaros a háttere annak, miképpen alakulhatott úgy, hogy Dél-Amerikából egyetlen másik ország képviselője sem került be az alelnökjelöltek közé. A The Race szerint három lehetőség egyikének kell fennállnia: vagy tényleg egyetlen másik autóklub sem indított elnökjelöltet, vagy lekésték a szeptember 19-i határidőt, vagy az FIA valamilyen okból visszautasította a jelentkezésüket. Felettébb valószínűtlen továbbá, hogy az erős kapcsolatrendszerrel bíró Tim Mayer ne győződött volna meg róla, hogy erről a kontinensről is biztosan lesz egy jelöltje, mielőtt bejelenti a versenyben való indulását.
Az elnökjelöltek listaállításának határideje október 24., a dolgok jelenlegi állása szerint pedig valószínű, hogy már ezen a napon, másfél hónappal a választások előtt biztossá válik, hogy Mohammed Ben Sulayem egy második négyéves ciklusra is az FIA élén marad.
