A jubileumi 40. Magyar Nagydíj pénteki edzésnapján látottak alapján normál körülmények között a McLaren alighanem érinthetetlen lesz a vasárnapi versenyen, de nagy kérdés, hogy mögötte miként alakul majd a sorrend.
Lando Norris mindkét pénteki szabadedzést az első helyen zárta a Hungaroringen, Oscar Piastri pedig mindkétszer második lett mögötte. A McLaren tehát egy körön verhetetlen volt, de a második tréningen teljesített megtankolt autós etapok alapján a 40. Magyar Nagydíjon is az lesz.
Amit egyértelműen leszűrhettünk a pénteki napból, hogy a Hungaroringen már egyetlen körön is óvni kell a gumikat, ami nehezebbé teszi a kompromisszumkötést a beállításokkal, és a szokottnál nehezebb megtalálni azt az arany középutat, ami az időmérőre és a versenyre is megfelelő alapokat szolgáltat. A pálya állapota rohamosan javult, az aszfalt pedig jobban megdolgozta a közepes keveréket, mint a lágyat.
Ami a megtankolt autós etapokat illeti, azokon nem valamelyik McLaren-pilóta teljesítette a legjobb körátlagot, hganem Fernando Alonso, de mivel a spanyol lágy gumikat használt és csak 4 kört tett meg, az ő idejei nem mérvadók. Eközben Piastri és Norris eltérő módon közelítette meg ezt a szakaszt és utóbbi sokkal agresszívabban kezdett.
A második szabadedzés megtankolt autós etapjainak körátlagai:
1.
Alonso
1:22,030
4 kör
lágy
2.
Piastri
1:22,130
9 kör
közepes
3.
Norris
1:22,132
7 kör
közepes
4.
Leclerc
1:22,214
7 kör
közepes
5.
Antonelli
1:22,359
10 kör
közepes
6.
Hamilton
1:22,407
8 kör
lágy
7.
Albon
1:22,427
9 kör
közepes
8.
Russell
1:22,450
6 kör
közepes
9.
Verstappen
1:22,476
9 kör
közepes
10.
Sainz
1:22,658
11 kör
közepes
Az is látszott, hogy a különböző autók másként kezelték az abroncsokat egy körön: a Ferrari lassan melegítette fel azokat és a kör elején jelentős hátrányba került a McLarenhez és Mercedeshez képest. A Mercedes ellenben nem küzdött a felmelegítéssel, viszont a kör végére túlmelegítette a hátsó gumikat. Az egyenesben leggyorsabb Russell a 6-os/7-es kanyarból álló sikánig még hajszálnyival Norrisnál is gyorsabb volt, a kör hátralevő részében viszont 8 tizedet kapott honfitársától és 4 tizedet Leclerc-től.
A visszatérés a régi hátsó felfüggesztésre nagyobb stabilitást adott a Mercedesnek, a pilóták magabiztosabbak voltak, de a McLaren hátsó gumikezelését sem ők, sem más nem tudta reprodukálni. A jelenlegi erősorrend a McLaren, Ferrari, Mercedes és Red Bull sormintát rajzolja ki, de a bikásokról nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ők a negyedik erő. Ahogy gumizódott a pálya, úgy romlott az RB21-es egyensúlya, semmi nem működött, de persze szombatra javíthatnak a beállításokon.
Ha nem sikerül nekik, akkor a Williams és a Racing Bulls ott lehet a Red Bull sarkában – előbbi egy körön erősebb, utóbbi a megtankolt autós etapokon villogott. Az Aston Martin valószínűleg kevesebb üzemanyaggal futotta az időmérős köreit, mert a hosszú etapra Stroll nagyon visszaesett, Alonso eredményét pedig a lágy gumi és csupán 4 megtett kör miatt nehéz belőni, így velük egyelőre nem kell számolni a legjobbak között.
49 évvel ezelőtt szenvedte el Niki Lauda a kis híján halálos kimenetelű balesetét. A néhai háromszoros világbajnok könyvében többek között arról is megemlékezett, hogy hogyan írtak az állapotáról az egyik neves német lapban.
1976. augusztus 1-én, azaz éppen 49 éve történt meg a Forma–1 történetének egyik, ha nem a legismertebb balesete. Ekkor rendezték meg a Német Nagydíjat, az utolsót a legendásan veszélyes Nürburgring Nordschleifén. Mint azt bizonyára sokan tudják, Niki Lauda a második körben falnak csapódott, az autója kigyulladt, az osztrák pilóta pedig kis híján belehalt sérüléseibe. A pályafutását három világbajnoki címmel befejező legenda könyvében természetesen részletesen beszámolt a baleset előzményeiről, illetve következményeiről.
A történet az év tavaszán kezdődött, amikor azt javasolta, hogy a biztonsági kockázat miatt bojkottálják a futamot, ám ezt leszavazták. Ekkor az a pletyka is elterjedt, hogy Laudának nem fekszik a pálya, de cáfolta, hogy ez állt volna a háttérben.
Ami magát a futamot illeti, a pole pozíciót bajnoki riválisa, James Hunt szerezte meg, a Ferrari versenyzője pedig mellőle rajtolhatott. A verseny felszáradó pályán kezdődött, így nem volt egyértelmű, hogy a száraz vagy a nedves pályás gumik lesznek az alkalmasabbak. Végül mindkét éllovas rosszul döntött, és az első kör végén kénytelenek voltak bemenni slickekért.
Miközben Lauda próbált felzárkózni, az autója a Bergwerk-kanyarban hirtelen kitört jobbra és a falnak csapódott, majd kigyulladt. Laudát négy pilótatársa húzta ki a roncsból, ám már így is súlyos égési sérüléseket szenvedett, de nem ez volt a legfőbb probléma. Az osztrák versenyző azonban erre már nem is emlékezett, ugyanis a baleset előtti utolsó emléke az volt, hogy elhagyja a bokszutcát, a következő mozzanat, amely megvolt neki, pedig már bőven a baleset után volt.
A baleset:
This is the crash that left Niki Lauda seriously injured at the 1976 German Grand Prix.
„Emlékszem, a helikopterben folytatott megbeszélésekre – idézte fel Lauda a ’To Hell and Back’ című önéletrajzi könyvében. – Egy hordágyon fekszem. Fáradt vagyok, aludni szeretnék, semmi más nem érdekel. Hamarosan vége lesz. Csak az intenzív osztályon töltött negyedik nap után gondolták azt az orvosok, hogy túl fogom élni.”
Lauda ugyanis annyira rossz állapotban volt, hogy az utolsó kenetet is feladták neki. A belélegzett füst miatt tüdeje komolyan károsodott, és a vérében is veszélyes elváltozások történtek. Ekkor még háttérbe szorult, hogy a fején, az arcán, valamint a kezén is súlyos égési sérüléseket szenvedett, hiszen ezek nem voltak életveszélyesek.
Bár abban az állapotában nyilvánvalóan képtelen volt újságot olvasni, Lauda felidézte, hogy a lapok már akkor is az arcával foglalkoztak. A Bild például azzal a címlappal jelentkezett, hogy „Úristen, hova tűnt az arca?”. A cikkben pedig ez állt: „Niki Laudának, a világ leggyorsabb autóversenyzőjének már nincs arca. Inkább a nyers húsra hasonlít, ahonnan kiállnak a szemgolyók.”
Miután túl volt a legrosszabbon, de „szerencsére” még mindig nem tudott újságot olvasni, a német lapban újabb cikk jelent meg Laudáról. „Niki Lauda túlélte… de tud-e egy ember arc nélkül élni?” – állt a címben. A cikkben pedig borzalmas jövőt jósoltak az osztrák versenyzőnek, ami a kinézetét, illetve az abból adódó következményeket illeti.
„Hogyan fog szembenézni az élettel arc nélkül? – tette fel a szerző a kérdést. – Rémálomszerűen hangzik, de még ha a teste újra teljes mértékben működni is fog, legalább hat hónapig nem mutatkozhat a nyilvánosság előtt. Az arcának a helyreállítása 1979-ig tart. Ennyi időbe telik majd az orrának, a szemhéjának és a szájának a rekonstrukciója. Az új arc nem fog hasonlítani az előzőhöz. Laudát csak a barátai fogják felismerni, és csupán a hangjáról és a gesztusairól.”
Lauda sérülései élete végéig nyomot hagytak az arcán
A cikk persze mindenben tévedett, Lauda pedig nemhogy hat hónappal, hanem hat héttel a balesete után autóba ült, és egy szenzációs negyedik helyet szerzett Monzában. Azt viszont kezdetben nem tudhatta pontosan, hogy mi állhatott a baleset hátterében, ugyanis ő maga nem emlékezett rá, a Ferrari pedig nem adott ki hivatalos közleményt. Később arra jutott, hogy többé-kevésbé osztja a Ferrari akkori vezető szerelőjének, Ermanno Cuoghinak az elméletét, miszerint a motorblokkot a bal hátsó felfüggesztéssel összekötő rúd levált. Az olasz szakember ráadásul azzal is tisztában volt, hogy ez a hiba már korábban is előfordult a csapat autóinál.
A baleset helyszínével kapcsolatban közismert tény, hogy a Nordschleife abban az évben adott utoljára otthont Forma–1-es futamnak. Ezt sokan Lauda balesetével kapcsolták össze, de az érintett leszögezte, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz. A pálya ugyanis az év végén automatikusan elvesztette a szükséges besorolást.
Megindult a helyettes keresése
Míg Lauda csodával határos felépülése a legtöbbek számára ismert, egy két másik aspektus, valamint egy ezzel párhuzamosan zajló huzavona viszont talán már kevésbé.
Luca Dal Monte Enzo Ferrariról szóló életrajti könyve egy egész fejezetet szentel ennek az időszaknak. A baleset után Daniele Audetto, a Ferrari akkori csapatmenedzsere felhívta Enzo Ferrarit, a Ferrari alapítóját, és elmondta neki, hogy mi történt, és hogy az akkor 27 éves pilótát kórházba szállították, az állapota kritikus. Audetto hozzátette, a helyzet annyira reménytelennek tűnik, hogy könnyen lehet, hogy már a következő napfelkeltét sem éri meg.
A Commendatore megdöbbent a hallottakon, ugyanakkor messze nem először tapasztalt meg ilyesmit, hiszen 78 éves korára már számtalan versenyzőjét veszítette el baleset következtében, addigra pedig úgy volt vele, hogy nem szabad foglalkozni a halállal, hanem előre kell nézni. Ennélfogva hiába sokkolták a hírek, igyekezett racionális döntést hozni. Abban a pillanatban pedig úgy gondolta, hogy minél hamarabb meg kell találnia Lauda helyettesét.
Persze az idény közepén az élversenyzőket nehéz átcsábítani, még akkor is, ha a Ferrariról van szó. Egyvalaki viszont finoman szólva sem nagycsapatnál szerepelt: Emerson Fittipaldi arra az évre igazolt át a McLarentől bátyja, Wilson istállójához, a Copersucarhoz. Ferrari pedig úgy gondolta, hogy egy világbajnokot egy másik világbajnokkal kell helyettesíteni. Bármilyen szörnyen is hangzik, az ő hitvallása szerint a pilóta is csak az autó egyik „alkatrésze”.
Fittipaldi nem hagyta ott a családi csapatot | Fotó: DPPI
Audettót tehát arra utasította, hogy egészen 1978-ig ajánljon szerződést Fittipaldinak. A további két év nem véletlen, hiszen a csapat másik versenyzőjét, Clay Regazzonit az év végén már egyébként is el akarta küldeni. Innentől kezdve elszeparálta magát a külvilágtól, és a csapatmenedzser hívására várt: egyfelől arra számított, hogy közli Lauda halálhírét, másfelől nyilvánvalóan tudni akarta kiszemeltjének válaszát. Mindeközben beszélt néhány újságíróval (sokkal kevesebbel, mint ahányan ténylegesen keresték), de ezen beszélgetések során sok olyan pillanat volt, amikor csak keresték a szavakat.
Másnap Lauda felébredt a kómából, de a helyzet továbbra is kétségbeejtő volt: az osztrák versenyző nagyon csúnyán megégett, de ennél is nagyobb baj volt, hogy a tüdeje igencsak károsodott. Az orvosok ráadásul a lehetséges komplikációk miatt is aggódtak, azt pedig pláne senki nem hitte, hogy valaha visszatérhet a versenypályákra. Ha pedig ez nem lenne elég, a lába is megsérült, így az amputációt sem zárták ki.
A következő napokban Lauda már kommunikált feleségével, Marlene Knausszal, valamint öccsével, Floriannal, és az orvosok is optimistábbak voltak, de még mindig csak 50 százalékot adtak a túlélésére. Augusztus 4-én, vagyis három nappal a baleset után Luca di Montezemolo, a Ferrari akkori menedzsere és későbbi elnöke meglátogatta őt a kórházban.
A két fél baráti viszonyban volt, de a látogatás többről szólt ennél. Fittipaldi ugyanis időközben elutasította a Ferrari ajánlatát, így Enzónak új jelölt után kellett néznie. A következő kiszemeltje Ronnie Peterson volt, ám ő azon kevés versenyzők közé tartozott, akivel Laudának volt konfliktusa még az F1 előtti korszakukból.
A címvédő akkor még elfogadta, hogy ideiglenesen helyettesre van szükség, de ha valakit, akkor a svéd pilótát biztosan nem akarta látni az ülésében. Éppen ezért arra kérte Montezemolót, hogy járjon közbe az ügyben, aki ezt meg is tette, és beszélt Gianni Agnellivel, a Fiat akkori első emberével, Agnelli pedig meggyőzte Ferrarit, hogy tegyen le Peterson megszerzéséről.
Az Osztrák Nagydíjon végül egyetlen Ferrari sem volt ott (hogy miért, arra később kitérünk), míg Zandvoortban csupán Regazzoni állt rajthoz. Eközben, három héttel a baleset után Lauda bejelentette, hogy még abban az évben visszatér a pályára. Az eredeti terv az október 3-i kanadai forduló volt, ezzel együtt addigra már próbálta megakadályozni, hogy Enzo Ferrari tovább keresse a helyettesét.
Nem sokkal később már Fioranóban is megjelent tesztelés céljából, de Ferrari nem adta fel. Bár már maga sem feltétlenül tudta, hogy 1976-ra vagy 1977-re keres pilótát, de végül előbbi lett a megoldás, és megegyezett Carlos Reutemann-nal, hogy az Olasz Nagydíjtól kezdve beül az egyik Ferrariba. Lauda dühösen fogadta a hírt, a többi pedig, mondhatni, történelem: az osztrák pilóta már Monzában autóba ült (ott végül három autóval szerepeltek), és a körülményeket figyelembe véve a remek negyedik pozícióban zárt. Az argentin pilótának pedig az volt az egyetlen versenye a Scuderiával abban az évben, de 1977-ben elfoglalta Regazzoni autóját.
Ismét felmerült a Ferrari kilépése
Lauda küzdelmével párhuzamosan komoly sportpolitikai játszma is zajlott, és nem csak a színfalak mögött. Négy nappal a baleset után ugyanis Ferrari bejelentette, hogy határozatlan ideig felhagy az F1-es versenyzéssel. Az utolsó csepp a pohárban a Brit Nagydíjjal kapcsolatos döntés volt, miszerint visszaadták James Hunt győzelmét. (A későbbi világbajnokot később ismét kizárták, de ezt akkor még nyilvánvalóan nem lehetett tudni.)
A Commendatorét ugyanakkor már jó ideje zavarta, hogy szerinte egy Ferrari-ellenes mozgalom szerveződött a nemzetközi szövetség vezetésével, és ez a számukra kedvezőtlen döntésekben mutatkozott meg. Emellett azzal sem volt kibékülve, hogy a kérdéses ügyekben az olasz autósport vezető szervei sem álltak be mögé, ellenben a sikerekből rendre ők is kértek egy szeletet maguknak.
Persze a kiszállást valójában hosszabb távon egyáltalán nem gondolta komolyan, csupán nyomást szeretett volna gyakorolni az érintettekre. Első lépésként meghívta az olasz versenybizottság vezetőit Fioranóba, hogy vizsgálják meg Lauda összetört Ferrariját. Korábban a Német Nagydíj szervezői már megtették ezt, és arra jutottak, hogy a Ferrari felelős volt a történtekért: egyrészt a felfüggesztés egyik alkatrésze eltört, másrészt a kocsiban nem volt automatikus tűzoltókészülék. Ferrarinak ez már egy részsiker volt, az pedig pláne, hogy a bizottság vezetői valósággal könyörögtek neki, hogy gondolja át a döntést, és ne hagyja ott az F1-et.
Ahogyan azt már korábban említettük, az Österreichringre végül valóban nem mentek el, de ez volt az egyetlen futam, amelyet kihagytak, Ferrari ugyanis aztán írt egy levelet az olasz autóklubnak, és megfogalmazta, hogy hajlandó a visszatérésre, de ha a Forma–1-be is begyűrűzik a zsarolás és a korrupció, akkor szerinte neki már nem lesz hely. Végül augusztus 23-án dőlt el végleg, hogy a Ferrari a továbbiakban is ott lesz a mezőnyben.
A Ferrari megtette azt a bejelentést, amely néhány hónapja még elég valószínűtlennek tűnt, véget vetve ezzel a találgatásoknak.
Hónapok óta a levegőben lóg Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnökének jövője, amiért az olasz istálló a tavalyi konstruktőri második hely után az idei évre nem volt képes szintet lépni, és egy pillanatig sem volt harcban egyik világbajnoki címért sem. Az olasz sajtó egy ponton összehangolt támadást indított a Scuderiát a 2023-as szezon elejétől irányító francia szakember ellen, és ekkor úgy tűnt, Vasseur napjai meg vannak számlálva a Ferrari élén.
Ám végül a szerződéssel az idei év végéig rendelkező csapatfőnöknek olyannyira nem kell mennie, hogy a Magyar Nagydíj hétvégéjének kezdete előtt a Ferrari bejelentette: többéves szerződéshosszabbítást írt alá vele.
„Hálás vagyok azért, hogy a Ferrari továbbra is bízik benne. Ezt a hosszabbítás nemcsak megerősítés, hanem kihívás is arra, hogy folytassuk a fejlődést, fókuszáltak maradjunk és teljesítsünk – idézi Vasseur-t a Ferrari közleménye. – Az elmúlt 30 hónap során erős alapokat fektettünk le, most pedig következetességgel és elszántsággal kell építenünk ezekre. Tudjuk, hogy mi az elvárás, és mindannyian teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azért, hogy teljesítsük ezeket és közösen tegyük meg a következő lépést előre.”
„Fred 2023 elején csatlakozott a Scuderiához, amikor kiterjedt motorsportos tapasztalatot, illetve a tehetségfejlesztés és a versenyzés minden szintjére kiterjedő versenyképes csapat építésének bizonyított képességét hozta magával. Azóta erős alapokat fektetett le azzal az ambícióval, hogy a Ferrarit visszavigye a Forma–1 csúcsára” – idézi a közlemény Benedetto Vignát, a Ferrari elnök-vezérigazgatóját.
Vasseur maradásával a folytonosságra nem lehet panasz, és minden bizonnyal a Ferrarinak nem hiányzott egy vezetőváltás az elmúlt 60 év legnagyobb szabályváltozása előtt. Persze amennyiben a 2026-os szabályok sem hozzák meg az áttörést a vörösöknek, többéves szerződés ide vagy oda, Vasseur jövője akár már egy éven belül újra kérdésessé válhat.
A biztosnak látszó győzelemtől fosztotta meg a McLaren-Mercedest egy felelőtlen őrült a napra pontosan 25 éve rendezett 2000-es Német Nagydíjon, de hozzájárult egy történelmi sikerhez.
2000-ben ezen a napon, azaz július 30-án rendezték az akkor még a régi, 6,8 km hosszú, nagyrészt erdőben futó hockenheimi pályán tartott Német Nagydíjat, amelyet félig száraz, félig esős időmérő edzés vezetett fel. A pole pozíciót David Coulthard szerezte meg 1,366 másodperccel Michael Schumacher előtt, miközben az előző futamot, az Osztrák Nagydíjat megnyerő Mika Häkkinen a negyedik időt érte el. Az eső tehát csak mérsékelten borította fel az erőviszonyokat, a legnagyobb vesztes pedig Rubens Barrichello lett a másik Ferrariban, mivel csak a 18. rajtkockából várhatta a lámpák kialvását.
A lelátókon természetesen Schumacher-drukkerek tízezrei remélték tűkön ülve, hogy kedvencük az évben másodszor is nyerni fog hazai pályán, hiszen tavasszal a Nürburgringen rendezett Európa Nagydíjon őt intette le elsőként a kockás zászló. A német kétszeres világbajnoknak pedig nagyon nagy szüksége is lett volna egy győzelemre, mivel 22 pontos előnye (akkor még 10 pont járt egy győzelemért) két verseny alatt 6 pontosra olvadt az összetett élén David Coulthard-dal szemben – és Häkkinen is felzárkózott 8 pontra a harmadik helyen –, miután a Francia Nagydíjon motorhiba miatt nullázott, Ausztriában pedig már a rajtnál véget ért a versenye, amikor Ricardo Zonta megtorpedózta. (videó ITT)
A hazai publikum és a Ferrari-garázs döbbenetére azonban Schumacher ismét „nem élte túl” az első kanyart, ezúttal ugyanis Giancarlo Fisichellával akadt össze, amitől a Ferrari és a Benetton is nagy sebességgel a gumifalba csapódott. Eközben Häkkinen mindenkit lerajtolt és átvette a vezetést, mögötte pedig Coulthard fejezte be a második helyen az első kört. Miközben Schumacher és Fisichella a bokszutcában sétálva vitatta meg a történteket, Barrichello igyekezett menteni a menthetőt a maranellóiaknak, ésegyetlen kör alatt 8 helyet javított.
Az élen Häkkinen belefogott egy kis előny kiépítésébe, így a nézők Barrichello felzárkózására koncentrálhattak. A bivalyerős Ferrari-motor csak úgy repítette a már nyolcadik F1-es szezonját taposó, de továbbra is futamgyőzelem nélkül álló brazilt, aki a 6. körben már Johnny Herbertet előzte az 5. pozícióért. Persze itt nem állt meg, és a 11. körben a 4., a 13. körben pedig már a 3. helyre jött fel, hogy aztán elsőként látogassa meg a szerelőit új gumikért és egy kis üzemanyagért.
Ekkor bebizonyosodott, hogy a Hockenheimben kifizetődőbb egykiállásos stratégia helyett a Ferrari két kiállást tervezett Barrichellónak, hogy a brazilnak könnyebb legyen a felzárkózás. Persze a dobogós helyezés ezzel a stratégiával is elérhetőnek tűnt, a két McLaren-Mercedes azonban időközben eltűnt a távolban: féltávnál Häkkinen 1,4 másodperccel vezetett Coulthard előtt, míg a harmadik helyezett Jarno Trulli hátránya már 22 másodpercre rúgott.
Tükörsima McLaren kettős győzelmet várhattunk tehát, csakhogy a 25. körben minden előzetes számítást keresztülhúzott egy felelőtlen idióta. A neve Robert Sehli, és mint kiderült, korábbi Mercedes-alkalmazott, akit a gyártó 22 évnyi munkaviszony után korábban elbocsátott, a 47 éves férfit pedig annyira elkeserítették a kirúgásának körülményei, hogy úgy döntött, tiltakozásul beszökik a pályára a Német Nagydíj alatt.
Ez már önmagában elképesztően veszélyes, de Sehli mindezt a pálya leggyorsabb pontján tette meg, és teljes nyugalommal sétálgatott a fűben, miközben a pilóták jóval 300 km/órás tempó felett húztak el mellette. Hogy tetézze, egyszer csak gondolt egyet, és átrohant keresztbe az aszfaltcsíkon, hogy a túloldalon is sétálgasson egy kicsit…
A döbbenetes jelenetsor:
A versenyirányítás természetesen nem sokat gondolkodott és rögtön pályára küldte a biztonsági autót (majd gyorsan a korláton kívülre tessékelték Sehlit), amely lenullázta a McLarenek előnyét, és mindent a feje tetejére állított. A mezőny hátsó régióiból azonnal mindenki a bokszba hajtott, de az élmezőnynek mennie kellett még egy kört, lévén ők már elhagyták a bokszbejáratot, amikor életbe lépett a Safety Car-fázis.
A McLaren ennek a körnek a végén azonban érthetetlen módon csak a versenyt vezető Häkkinent hívta ki, a közvetlenül mögötte haladó Coulthardnak mennie kellett még egy kört, csakhogy akkorra már utolérte az utcai Mercedest. Akkoriban még tervben sem volt olyasmi, hogy a biztonsági autós fázis során bizonyos tempót kell tartania mindenkinek, így a mezőny versenytempóban száguldott Coulthard után, és mire a Safety Car elért a bokszutcáig, már Häkkinen, Trulli, Barrichello és de la Rosa is utolérte a skótot. Coulthard végül a késői kiállással hatodik helyre csúszott vissza, mert még Heinz-Harald Frentzen is megelőzte.
Az újraindítást tehát Häkkinen várhatta az élről Trulli és Barrichello előtt úgy, hogy már senkinek nem kellett kiállnia. Gondolhattuk legalábbis ekkor, az esőnek ugyanis más tervei voltak… Häkkinen rögtön begyújtotta a rakétákat és másfél kör alatt ellépett a Barrichellót feltartó Trullitól, de előnye hamarosan ismét elillant, mivel Pedro Diniz előzés közben leszorította a pályáról Jean Alesit, ami óriási balesetet és újabb biztonsági autós fázist eredményezett.
A valódi káosz azonban csak a második újraindítás után kezdődött: a szemerkélni kezdő esőben a fűre hajtó Wurz már a célegyenesben megpördült, de miután igazán rákezdett, sorban jöttek a többiek is. Zonta saját csapattársát, Jacques Villeneuve-öt pöckölte ki az első kanyarban, de megforgott Eddie Irvine is, miközben az egyik Minardi hatalmas füstfelhőt eregetve lehelte ki a lelkét. A Mclarennek pedig nem is kellett több, behívta esőgumikért az ekkorra ismét kisebb előnyt kiépítő Häkkinent az élről, őt pedig többek között a második helyezett Trulli és a negyedik de la Rosa is követte, miközben Barrichello, Coulthard, Frentzen és Zonta kint maradt.
A stadionrészben szakadt az eső, a pálya erdős szakaszai azonban jórészt teljesen szárazak voltak, de a célegyenesben és annak környékén így is elképesztően nehéz volt a pályán tartani az autót az élmezőny tagjainak. Zontának nem is sikerült sokáig és a falba állította a BAR-Hondát, miközben Coulthard feladta a küzdelmet és a bokszba vette az irányt.
Frentzen ugyan kitartott a második helyen, de az autója megadta magát, így Häkkinen vette át ezt a pozíciót és eredt Barrichello után, de elkapni már nem tudta a kockáztató brazilt, akit az égiek is megkíméltek a nagyobb esőzéstől, így végül 7,4 másodperces előnnyel célba érve megszerezte pályafutása első Forma-1-es futamgyőzelmét. Nem mellesleg Ayrton Senna 1993-as Ausztrál Nagydíjon aratott győzelme óta ekkor nyert először brazil pilóta.
Barrichello 123 futamot várt az első győzelmére, nem csoda, hogy már a levezető körben eltört nála a mécses:
Alighanem nézők millióiban hagyott kitörölhetetlen emléket a pilótatársak körében is rendkívül népszerű Barrichello, aki gyakorlatilag az egész eredményhirdetést végigzokogta, hogy aztán Häkkinen és Coulthard a vállukra emelve ünnepeljék őt. És volt mit ünnepelnie a Ferrarinak is, hiszen amellett, hogy nyertek, Barrichellónak sikerült megakadályoznia a futam után pontegyenlőséggel a második helyen álló McLaren-kettőst, hogy valamelyikük letaszítsa a pontverseny éléről Schumachert.
És hogy mi lett az eset után fogdába zárt, a futam utáni hétfőn óvadék ellenében elengedett Mercedes-alkalmazottal? Nos, egy francia bíróság 91 ezer frank kompenzációt ítélt meg neki, amit a Mercedesnek kellett kifizetnie. Sehli terve tehát, ha úgy vesszük bejött, hiszen duplán sikerült bosszút állnia a Mercedesen.
A Magyar Nagydíj apropóján idén is Forma–1-es kincsekre lehet lelni Budapest több pontján – az egyik fő ilyen látványosságként hétfőtől bárki megcsodálhatja Charles Leclerc és Lewis Hamilton idei Ferrarijának másolatát.
Az SF-25-ös replikája a Ferdinánd téren található Westend Bevásárlóközpontban lett kiállítva a Boxutca Élményhét nevű esemény hétfő esti megnyitója során, s ott egész héten megcsodálható lesz a látogatók számára.
De nem csak nézelődni lehet, interaktív programokkal és játékokkal is készültek a szervezők: a helyszínen kipróbálható egy F1-es szimulátor, távirányítós versenyautók, reflexjátékok, valamint a Ferrari két partnere, a Shell és a Peroni termékei is közelebbről megismerhetők.
Fotó: racingline.hu
További budapesti F1-es eseményként a Margit-szigeten ezen a héten minden este megelevenednek a hungaroringi győztesek, de idén persze maga a versenypálya is rengeteg újdonságot kínál a kilátogatóknak, hiszen alapos ráncfelvarráson esett át a Magyar Nagydíj helyszíne, ahol még egy óriáskereket is felállítottak.
Lewis Hamilton a Belga Nagydíj után árulta el, hogy változtatás történt a mérnöki csapatában, de nemcsak emiatt sikerült felejthetőre a spái hétvége a Ferrari hétszeres világbajnokának.
Noha a Belga Nagydíjon a bokszutcából rajtolva a 18. helyről a 7. pozícióig kapaszkodott fel, Lewis Hamilton számára igencsak felejthetően alakult ez a hétvége, hiszen a sprintidőmérőn és a rendes kvalifikáción is kiesett az első szakaszban. Előbbin egy megpördülés akadályozta meg a továbbjutásban, míg utóbbin kanyarlevágás miatt törölték a legjobb idejét.
Hamilton mindkétszer egy-egy szavas nyilatkozatokat adott és szemmel láthatóan nagyon le volt sújtva, a Ferrari új fejlesztésű, Charles Leclerc által a jó irányba tett lépésként jellemzett hátsó felfüggesztéréről pedig egy határozott „nem” kíséretében tudatta, hogy nem javított a korábbi problémáin, és „nem igazán” érződött jobbnak az autó tőle.
A 40 esztendős brit a verseny után ezzel szemben a közösségi médiában már azt posztolta, hogy „ez a fejlesztés igazán pozitív lépés előre és izgatottan várom, hogy a jövő héten még jobban megismerjem.” De nemcsak ebben változott Hamilton az időmérő utáni önmagához képest, hanem a hangulata is gyökeresen más volt. „Ezt a hétvégét egyértelműen magam mögött kell hagynom, és egyértelműen magabiztos vagyok a folytatást illetően. Többet tanultam ma az autóról, finomhangoltam, a következő versenyre pedig jobban be fogom állítani. Szerdán a gyárban leszek, és nem látom, miért ne javulhatnának az eredményeink a folytatásban” – közölte.
Hamilton már bizakodó / Fotó: Florent Gooden / DPPI
Új mérnököt kapott
Hamilton emellett jobban belement az őt Spában hátráltató tényezőkbe is, és elárulta, hogy a hátsó felfüggesztés mellett számára a sprintidőmérős megpördülése után emlegetett komponens is új volt. A The-Race.com szerint ennek a hátsó fékhez van köze, amely jobban harap nagy nyomásnál, mint korábban, és míg Charles Leclerc már a kanadai futam óta használja (ahol nem mellesleg összetörte az autót a szabadedzésen, amikor őt is megtréfálta az eltérő fékérzet) , Hamilton most próbálta ki először.
„A fejlesztésnek két oldala van. Az egyik, amit már Montrealban is teszteltünk, de én végül nem teszteltem, csak Charles. Ő végül egy részét már néhány verseny óta használja. Egyértelműen remek munkát végzett ma, kényelmesebben érzi magát és jobban akklimatizálódott. Én most először használtam, a megpördülésnél pedig kifogott rajtam, mert nem számítottam ilyesmire” – ecsetelte a brit.
„Aztán ott van a mérnökcsere. Mindketten mély vízbe ugrottunk, de szerintem remek munkát végeztünk a változtatásokkal és finomhangolással. Az autót annyival jobb volt vezetni ma, és nagyon jól szórakoztam, miközben próbáltam átvágni a mezőnyön” – folytatta Hamilton.
Hogy milyen mérnökcseréről beszélt Hamilton, azt sem ő, sem a Ferrari nem volt hajlandó elárulni, de a The-Race értesülései szerint egy már eddig is a maranellói istállónál dolgozó szakembert léptettek elő Hamilton mellé a teljesítménymérnöki pozícióba. Ráadásul olyat, aki korábban a Mercedesnél már dolgozott együtt a hétszeres világbajnokkal.
„Nem könnyű mérnököt váltani szezon közben, de olyasvalakiről van szó, akit évek óta ismerek az előző csapatomból, de nem ebben a szerepkörben. Úgyhogy hozzá kellett szoknunk egymáshoz és nagyon-nagyon gyorsan kellett tanulnunk. Az autóval végrehajtott változtatások mindkettőnkön kifogtak, de remek munkát végeztünk egyik napról a másikra, és csak egyre erősebbé váltunk együtt” – mondta Hamilton az új mérnökéről.
A Belga Nagydíj mindkét időmérő edzését (sprint és rendes) elrontó Lewis Hamilton utólag úgy vélte, nem vágta át a pályát, amiért törölték a körét és kiesett a Q1-ben. A valóság azonban mást mutat, ugyanakkor ennél nagyobb problémái is vannak a hétszeres világbajnoknak.
Lewis Hamilton eddigi ferraris karrierje legrosszabb időmérős eredményét produkálta a Belga Nagydíjon tegnap, amikor a sprintidőmérőhöz hasonlóan a rendes kvalifikáción is búcsúzott az első szakaszban. A hétszeres világbajnok ezúttal is hibázott, de most nem megpördült, hanem négy kerékkel elhagyta a pályát a Raidillon-kanyarban (ez Eau Rouge utáni balos törés a domb tetején), ami miatt utólag törölték az egyébként 7., azaz továbbjutást érő helyre elegendő körét.
Noha Hamilton utólag bocsánatot kért a csapattól és „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy egy napon belül másodszor is kiesik az első szakaszban, azért hozzátette, hogy „nem értek egyet” a kör törlésével, mert „nagyjából” ugyanolyan íven ment át a kanyaron, mint korábban. Lehet, hogy a hétszeres világbajnok a visszajátszás megtekintése után megváltoztatta a véleményét, azon ugyanis egyértelműen látszik, hogy mind a négy kerekével kívül volt a fehér vonalon.
Ennyivel vágta át a pályát Hamilton:
Lewis Hamilton exited qualifying in Q1 after exceeding track limits 😖
A 40 esztendős veterán ráadásul már az utolsó köre előtti felvezető körében is átvágta a Raidillont, és azt a körét is törölte a rendszer, noha ez értelemszerűen nem számított. A gyorskörén történtekkel kapcsolatban Damon Hill, 1996 világbajnoka a BBC Radio 5 Sports Extra 2 adásában úgy fogalmazott, Hamilton „egyszerűen túl messzire ment a dombtetőn, az egész autója lement a pályáról”, és „nem kellett ezt tennie, nem tudom, miért érezte szükségét annak, hogy ennyire kihasználja a pályát, mert ezzel valójában nem nyersz annyit, mint amennyit veszíthetsz.”
Mark Webber a Channel 4 műsorában eközben azt fejtegette, hogy „igen furcsa volt” Hamilton pályaelhagyása, és „ha figyeljük a kormányt, látszik egy kis ki-be mozgás, egy apró korrigálás.”
„Próbálta megtalálni az útját, de nem szabad elfelejteni, hogy milyen alacsonyan ülnek a versenyzők, nem látják a domb tetejét, ezért igazán nehéz szemre belőni a fehér vonalat” – mondta az Oscar Piastrit menedzselő ausztrál, aki szerint „brutális nap volt ez” Hamiltonnak, miközben a másik Ferrariban Charles Leclerc a 3. rajtkockát szerezte meg.
Hamiltonon egyelőre az új fejlesztés sem segít
A Q1-es búcsúnál sokkal nagyobb probléma a szezon hátralevő részére nézve a hétszeres világbajnoknak, hogy elmondása szerint a Ferrari új hátsó felfüggesztése az ő esetében nem hozta meg a kívánt hatást. A maranellóiak a Brit és a Belga Nagydíj között Mugellóben próbálták ki az újítást, amelyhez nagy reményeket fűznek, lévén ettől várják, hogy végre közelebb tudják engedni az SF-25-öst az aszfalthoz, ami egy sor gondjukat orvosolhatná.
Hamilton azonban kérdésre azt felelte, hogy „nem igazán” érződött jobbnak az autó a fejlesztésekkel, a fő limitáló tényező továbbra is a „hátsó tengely”, és határozott „nem” volt a válasza arra, hogy más érzés-e az autó hátulja ezen a hétvégén, mint a korábbiakon. Ezzel szemben a 3. hellyel a saját várakozásait túlszárnyaló Charles Leclerc javulásról számolt be.
Leclerc a 3. helyre hozta be a Ferrarit / Fotó: Javier Jimenez / DPPI
„Egy kicsit – válaszolta arra, hogy más érzés-e vezetni az autót a fejlesztéssel. – De mint a mi csapatunk esetében mindig, mindent nagyon felfújnak. Igen, ez egy fejlesztés és egy lépés a helyes irányba, de továbbra is nagyon apró különbségekről beszélünk egy teljes kör során. Úgyhogy egy kicsit másnak érződik és a jó irányba tartunk az egész csapat által a gyárban végzett kemény munkának köszönhetően.”
Leclerc számára pozitívum, hogy a szabadedzéstől kezdve jól érezte magát az autóban, míg az idén számos hétvégén nem ez volt a helyzet. Ez már a spái hétvégén is segített neki következetesebbé válni és könnyebben jön számára a köridő, miután eddig sokszor küzdött azzal az idén, hogy mindent összerakjon egy körön. Ugyanakkor kiemelte, hogy elképesztően jól tapad a spái pálya, ezért több hétvégére lesz szükségük ahhoz, hogy lássák, a javuló érzetben mekkora a szerepe a felfüggesztésnek.
Leclerc emellett rámutatott, hogy a McLaren sem tétlenkedett, a wokingiakat utolérni ezért szerinte új felfüggesztéssel sem fogják. „Sajnos a McLaren is hozott néhány fejlesztést erre a hétvégére, és a jelek szerint ők is léptek egy kicsit a jó irányba, úgyhogy nagyon nehéz csökkenteni a különbséget. De szerintem csapatként jó munkát végzünk és csak folytatnunk kell ezt.”
„Igen és nem – felelte arra, hogy a fejlesztéssel jobb lesz-e a szezon második fele. – Még egyszer mondom, egyértelműen a jó irányba megyünk, ugyanakkor a McLarenhez viszonyítva átlagosan 3-4 tizeddel vagyunk lemaradva az időmérőn. Lépni fogunk egyet előre, de nem gondolom, hogy ezzel a fejlesztéssel behozzuk ezt a 3-4 tizedet. De segíteni fog közelebb kerülni. Minél többet használjuk, annál inkább képesek leszünk kihozni belőle a legtöbbet, és van még benne potenciál, amit kihozhatunk. De nem, nem hiszem, hogy elég lesz arra, hogy mostantól folyamatosan a McLaren kihívói legyünk.”
Lewis Hamilton, Andrea Kimi Antonelli és Fernando Alonso sem az időmérő edzésen elért helyéről fogja kezdeni a ma 15 órakor rajtoló (hacsak az eső nem szól közbe) Belga Nagydíjat.
A Ferrari, a Mercedes és az Aston Martin versenyzője is lehangoló kvalifikáción van túl, hiszen sorrendben a 16., a 18. és a 19. időt érték el szombat délután. Ezt követően pedig mindhárom versenyző csapata úgy döntött, hogy friss erőforrást szerel az autóba, azaz betáraz a felhasználható elemek közé egy-egy friss komponenst, elkerülve az év hátralevő részében a büntetést egy olyan nagydíjon, amelyen jobb rajthelyet bukna el ezzel. Ezzel mindhárom versenyző a bokszutcából kezd, így csak 17 autó fog felsorakozni a rajtrácsra.
Az időmérő után Hamilton már a 16. helyre is azt mondta, hogy „nagyon nehéz lesz” feljebb kapaszkodni, de akkor még nem tartotta valószínűnek, hogy a bokszutcából indul majd. Ezzel ő bukja a legtöbb pozíciót, míg például Fernando Alonso csak egy helyet veszít. „Nyilván fáj és kicsit csalódott vagyok, mert ez a hétvége eddig nem tartozik a legversenyképesebb hétvégéink közé – mondta a spanyol veterán. – Az, hogy a mi két autónk végzett az utolsó két helyen, nem tükrözi az idei teljesítményünket. Ez a pálya egy kicsit rosszabb az autónknak, aminek meg kell értenünk az okait.”
Ami Antonellit illeti, az időmérő után a könnyeit törölgetve kamera elé álló fiatal olasz teljesen elveszettnek látszik, nincs meg az önbizalma a Mercedesben és nem érzi az autót. A bokszutcából indulva alighanem számára is arról fog szólni a mai futam, hogy válaszokat találjon a problémáira.
FRISSÍTÉS:
Később kiderült, hogy a Williams változtatott Carlos Sainz autójának beállításain, amivelk megszegte a parc fermé-szabályokat, így a spanyol is a bokszutcából fogja várni a lámpák kialvását.
Max Verstappen és Charles Leclerc is rendkívül pesszimistán nyilatkozott a Red Bull, illetve a Ferrari esélyeiről a Belga Nagydíj előtt.
Miután vasárnapra megérkezett az eső a Belga Nagydíj helyszínére, ami miatt a Forma–3-as futamot törölni kellett, majd a Forma–2-es versenyt bár megrendezték, de szinte végig esett, jó esély van rá, hogy a Forma–1-es mezőny is vizes pályán lesz kénytelen boldogulni. Azonban amellett, hogy az ilyen körülmények mindig szolgáltathatnak izgalmakat, Max Verstappen és Charles Leclerc is úgy véli, hogy az ő csapatuk nem fog tudni profitálni a vizes aszfaltból, előbbi pedig a száraz pályán látottnál is nagyobb McLaren-fölényt vetített előre.
„A múlt héten már beszéltünk róla, hogy az esős körülmények jelenleg nem tartoznak az autónk erősségei közé. Igazán szenvedünk az esőben. Ugyanakkor minden hétvége más, tanulni fogunk a múltból és meglátjuk, mi lesz lehetséges a versenyen – mondta a 3. rajtkockát megszerző Leclerc, hozzátéve, hogy a Ferrari dolgozik a megoldáson. – A csapattal nagyon-nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megpróbáljuk megfordítani az esős körülmények közötti helyzetet, mert az autónkat hihetetlenül nehéz vezetni ilyen körülmények között. Érdekes, hogy most már a másik csapattól jövő Lewis tapasztalatait is fel tudjuk használni, úgyhogy rengeteg munka zajlik a háttérben, amivel próbálunk fordítani, mert nagyon nehéz ebben a helyzetben lenni és a jelenlegi autóval boldogulni.”
Verstappen az időmérő után elmondta, hogy a 4. helyről rajtolva még száraz körülmények között sem tartaná elérhetőnek a dobog első két fokának valamelyikét, de esőben aztán végképp esélytelenek lesznek a McLarenekkel szemben. „Reálisan nézve a harmadik helyért fogunk harcolni, legalábbis száraz körülmények között. Az eső mindig okozhat egy kis káoszt, de normál esetben ilyen körülmények között a McLarennek még nagyobb az előnye, úgyhogy a harmadik hely az elérhető legjobb. Valójában a sprinten is ez volt a helyzet, csak nem sikerült előzniük.”
„A McLaren esőben még erősebb, mint szárazon, mert intermediate gumikon természetesen nagyobb a túlmelegedés, ezt pedig igazán jól képesek kontrollálni. Minden alkalommal, amikor esőben versenyeztünk, nem igazán volt esélyünk, ez pedig most sem fog hirtelen megváltozni. Továbbra is mérföldekkel előttünk járnak gumikezelésben, és amikor ez a helyzet, akkor szinte verhetetlenek” – ecsetelte a címvédő, aki arra is kitért, hogy a Red Bull új fejlesztései szerinte működnek, „de továbbra sem adják meg azt az egyensúlyt, amit akarok ahhoz, hogy igazán támadhassam a kanyarokat. Ezek a problémák változatlanok.”
Lewis Hamilton Belga Nagydíját újabb csapás érte, miután a hétvége második időmérőjén is már az első szakaszban kiesett.
Bár a hiba apró volt, de sokba került: a brit a Q1 végén a beláthatatlan dombtetőre érkezve úgy hajtott át a kerékvetőn, hogy egy pillanatban mind a négy kereke a pálya határain kívülre került, emiatt elvették a továbbjutást érő köridejét, s csak a 16. helyre rangsorolt az eredménylistán.
Ez a Ferrari pilótájának már a második hibája ezen a hétvégén: pénteken, a sprintfutam időmérőjén a 18. helyen esett ki, miután a pálya utolsó sikánjában hibázott a fékezésnél és kipördült. Azt az esetet még egy az autójára frissen felkerült alkatrésznek tudta be, ezúttal viszont már csak az önmarcangolás és a bocsánatkérés maradt számára.
„Elvégeztünk pár módosítást, és az autó nem érződött olyan rossznak. De megnehezítette a dolgom, hogy egy második gumiszettel is ki kellett hajtanom, csak hogy továbbjussak” – mondta Hamilton a Sky Sportsnak.
„Ám jött egy újabb hiba a részemről, szóval tényleg magamba kell néznem, és bocsánatot kell kérnem a csapattól, mert elfogadhatatlan, hogy mindkét Q1-ben kiessek. Ez nagyon-nagyon gyenge teljesítmény tőlem.”
Arra a kérdésre, hogy a rossz rajthelyet bokszutcai indulásra tervezi-e cserélni, hogy legalább néhány beállítást elvégezhessen a csapat az autón a jobb eredmény reményében, szintén lehangoló választ adott. „Szerintem nem sok mindent tehetnénk, szóval elrajtolok ebből a pozícióból, aztán meglátjuk, meddig jutok” – mondta, egy másik interjúban pedig úgy fogalmazott „pontot szerezni is nehéz lesz, ha nem is lehetetlen.”
Az új hátsó felfüggesztéssel szerelt Ferrarival Charles Leclerc a 3. helyre kvalifikált, Hamilton pedig tudja, hogy valószínűleg ugyanezzel a technikával kell tudnia elboldogulni már az idei szezon hátralévő részében.
„A rendelkezésünkre álló eszközökből próbáljuk kihozni a legtöbbet. Itt vannak fejlesztéseink, de szerintem ez volt az utolsó erre az évre, mostantól pedig a gyárban már a jövő évi autón lesz a hangsúly.”
