Szerk Racingline.hu

Címke: F1

  • Még Vettel, a legzöldebb versenyző is beleszállt az új szabályokba és V10-esekre vágyik

    Még Vettel, a legzöldebb versenyző is beleszállt az új szabályokba és V10-esekre vágyik

    A csudába a közútra átültethető technológiával, a Forma–1-nek elsősorban a szórakoztatásról kell szólnia, mondja Sebastian Vettel, aki szerint nemcsak a 2026-os, de már a 2014-es szabályokkal is tévútra lépett a sport.

    A versenyzéstől 2022-ben visszavonult német a karrierje előrehaladtával egyre hangsúlyosabban állt ki a környezetvédelem fontossága, a fenntartható technológiák használata mellett, egy-egy figyelemfelhívó projektjével olykor azóta is megjelenik az F1-es nagydíjhétvégéken.

    A négyszeres világbajnok idén márciusban még elég pesszimistán beszélt a világ és benne az autósport jövőjéről, szerinte az F1-et idővel társadalmi nyomásra akár be is tilthatják, ha nem tartja a lépést a korszellemmel, nem is annyira a versenyautók milyenségével, inkább azzal, hogy a szolgáltatások szempontjából mennyire mutatja magát pazarlónak a sport.

    Ennek első ránézésre ellentmond mostani, az Auto Motor und Sportnak adott interjúja, amelyben a német az F1 által több mint egy évtizede hajszolt elektromos utat kárhoztatja – a technológia már 2009-ben megjelent a KERS képében, majd a 2014-től érkező motorszabályokban már szerves részét képezte az erőforrásoknak az elektromos hajtás, a jövőre érkező újabb lépéssel pedig még nagyobb hangsúly helyeződik majd az akkumulátorok által tárolt energiára. Vettel szerint noha a zöld üzenettel önmagában nincs gond, az F1 elmérte az arányokat, és nem hozta ki az átállásból azt, amit kellett volna.

    „A 2014-es szabályok elvben rendben voltak, helyes gondolatok szülték. A megvalósítása azonban félrement. Túl sokba került az egész, és semmit nem adott hozzá a sporthoz” – fogalmazott a német.

    „Egyelőre az új szabályok sem győztek meg. Az energiavisszanyerés jó dolog, de annak semmi értelmét nem látom, hogy miért csak a hátsó tengelyen történik, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az első tengelyt.”

    „Most száműznek néhány innovatív megoldást a motorokból, hogy csökkentsék a költségeit, és vonzóbbá tegyék azt az új gyártók számára. Az elektromos hajtás hasznos, ám a közutakon máris előrébb járunk a 100%-ban elektromos járművekkel. Az autósport követelményei ettől nagyon eltérőek. Legyen szó akár a Le Mans-i 24 órásról, a Forma–1-ről vagy a juniorkategóriákról, egyik sem fog működik teljesen elektromos hajtással.”

    Simán lehet, hogy jövőre a Williams kezd el versenyeket nyerni, mondja az állását vesztett McLaren-pilóta

    A hibrid erőforrás egyik nagy hátránya a tömege: bár nem kizárólag ennek tudható be, hiszen más dimenziók is megnőttek, de míg az F1-es autók húsz évvel ezelőtt még 600 kg-ot nyomtak, idén már 800 kg a minimumtömeg – bár ezen próbálnak javítani az új szabályokkal.

    „Történik egy kis lépés a helyes irányba, de ez csak csepp a tengerben. Az autók túlsúlyosak, 200 kg-mal kellene könnyebbnek lenniük” – mondta erről Vettel.

    Az F1-ben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy megérett az idő a hangjuk miatt népszerűtlen, 2014-ben érkezett V6-os motorok lecserélésére V8-asokra vagy V10-esekre. Már az F1 és az FIA vezetői, Stefano Domenicali és Mohammed Ben Suleyem is nyíltan beszéltek erről. Bár az új hibrid erőforrások, amelyekben a teljesítmény közel 50%-áért már az elektromos hajtás lesz felelős, a tervek szerint a következő három évre a sporttal maradnak, Vettel is úgy gondolja, hogy a károsanyag-kibocsátástól mentes szintetikus üzemanyagok mellett már végképp visszatérhetnek a jóval hangosabb motorok.

    „Én még megtapasztalhattam a V10-es motorok érzését és hangját. Ennek is részének kell lennie a Forma-1 életérzésének. Akkoriban nem csak azért ment ki az ember a pályára, hogy megnézze, ki fog nyerni. Ezt az egész atmoszférát be akarta lélegezni” – mondta Vettel, aki aztán V8-as motorokkal 2007-től kezdődően még hét évig versenyzett az F1-ben.

    „Úgy hiszem, hogy éppen felnő egy generáció, amely számára a V10-esek hangja már nem olyan fontos, mint nekünk, ugyanakkor még őket is izgalomba hozhatja. A kérdés csak az, hogy a motorformulának rendelkeznie kell-e közúti relevanciával. Szerintem nem. Úgy gondolom, el fog mozdulni a technológiaátvitel a szórakoztatás felé. Állapodjunk meg annál, amiről tudjuk, hogy működik, de tegyük környezetbaráttá.”

    A négyszeres F1-es világbajnok az elmúlt hétvégén újra versenyzett, ám nem autóval, hanem vitorlással: a SailGP nevű sorozatban a német csapattal az ötödik helyen zárták a hazai, sassnitzi fordulót.

  • Visszatért a közutakra a rendőrök által levadászhatatlan formaautó, tankolni is megállt

    Visszatért a közutakra a rendőrök által levadászhatatlan formaautó, tankolni is megállt

    Újabb epizódot írt a csehországi autópályán az utóbbi évek közúti szabálysértéseinek egyik legnagyobb talánya, a magánkézen lévő GP2-es autó, amely ezúttal egész komoly stábbal érkezett meg a forgalomba.

    Korábban is írtunk már a 2008 és 2010 közötti időszakból származó, a Dallara által épített, V8-as Mecachrome-motorral hajtott, 620 lóerő körüli versenyautóról, amelyet az F1-es Ferrarit idéző festéssel és matricákkal láttak el a tulajdonosai, és amely időnként megrökönyödést kelt a cseh közutakon egyszerűen azzal, hogy megjelenik rajtuk – legutóbb éjszaka egy alagúton is végigszáguldott.

    A 2023-as kaland óta már egy YouTube-csatornával is rendelkeznek a tulajdonosok, a TrackZone stábja pedig ezzel szintet lépett, hiszen már nem kell a meglepett arra haladók videóira hagyatkozni, ők maguk készítenek felvételt a különös kiruccanásról. A GP2-es autó ezúttal impozáns kísérőket kapott két sportautó képében, amelyek szintén a TrackZone csapatának tulajdonában vannak, és amelyek tudták is tartani a tempót az autópálya hívatlan látogatójával.

    Információk szerint a cseh hatóságok korábban is próbálták beazonosítani a formaautó sofőrjét – ebben az esetben pilótának nevezni talán túlzás –, de nem jártak sikerrel. A TrackZone egyéb videóiban két fiatal vállalja arcát a kamerák előtt, de persze azt nem tudni, hogy valamelyikük viszi-e ki az utakra a versenyautót.

    A stáb ezúttal ráadásul egy tankolást is megejtett, vagy legalábbis imitált, amiben felettébb kreatívak voltak, hiszen egy Ferrari-overallba öltözött „szerelő” várta a benzinkúthoz bekanyarodó autót, miközben a kamerák több irányból is vették a történéseket.

    Ráadásul immár fedélzeti kamerás felvétel is készült:

  • A Red Bull végre egy olyan versenyzőt szemelt ki, aki hozná Verstappen szintjét?

    A Red Bull végre egy olyan versenyzőt szemelt ki, aki hozná Verstappen szintjét?

    Éppen főnökétől kapott méltatást a thai versenyző, aki pedig aligha engedné őt, hogy átszerződjön Max Verstappen mellé a Red Bullhoz.

    Néhány sajtóértesülés a napokban azt állította, a Red Bull thai társtulajdonosa, Chalerm Yoovidhya honfitársát, Alexander Albont szeretné megszerezni az F1-es csapat egyik ülésébe Verstappen mellé. Albon 2019-ben és 2020-ban, F1-es karrierje első két szezonjában versenyzett már az energiaitalosok nagycsapatánál, de ugyanúgy járt, mint az elmúlt évek során többen is – jelentősen elmaradt a teljesítménye a holland mögött, így nem tarthatta meg az ülését hosszú távon.

    Azóta több év eltelt, Albon egy szezonnyi távollét után visszatért az F1-be, a Williamsnél versenyezve pedig rengeteget javult a paddockbeli megítélése, amit csak fokoz, hogy idén egyelőre Carlos Sainznál is rendszeresen gyorsabb.

    A thai versenyző szerződéssel rendelkezik a Williamsszel a következő évekre (a sejtések szerint 2027 végéig), és főnöke, James Vowles aligha válna meg tőle, de Albon méltatásaként azért elmondta, szerinte milyen fejlődésen ment át pilótája az elmúlt években, aminek nyomán ma már Verstappen mellett sem vallana szégyent.

    „Ez egy érdekes beszélgetés lenne, amit még nem folytattam le vele. Biztosan azt mondaná, hogy ugyanolyan gyors tudna leni, mint ő. Az viszont egyszerű tény, hogy ha ma beültetnénk őt Max mellé, már teljesen más pilóta lenne, mint korábban volt” – idézi Vowlest a planetf1.

    „Nem pusztán az alapján ítélem ezt meg, hogy mennyire gyorsan tudja elvezetni az autót, hiszen ez mindig is igaz volt rá. Hanem inkább az alapján mondom, hogy mennyire ellenálló mindennel szemben, ha rosszul alakulnak a dolgok körülötte, és mennyire erős tud maradni ilyen körülmények között.”

    „Szóval nem hinném, hogy arról lenne szó, hogy a csúcsteljesítménye javult jelentősen, sokkal inkább arról, hogy minden körülmény között képes kihozni az autóból a legtöbbet. Ez az, ami egyértelműen látszik.”

    Albon az idei szezonban jó úton halad afelé, hogy a középmezőny legjobbjaként végezzen a tabellán, hiszen jelenleg a nyolcadik helyen áll, és csak a négy nagycsapat hét versenyzője áll előtte.

  • Megjött a beismerés a Ferraritól – „hülyeség” volt ezt várni Hamiltontól

    Megjött a beismerés a Ferraritól – „hülyeség” volt ezt várni Hamiltontól

    Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke beismerte, hogy rosszul mérték fel, mennyire gyorsan alkalmazkodhat Lewis Hamilton a maranellói istállóhoz, több dologban viszont szerinte kívülről nézve nagyobbnak tűnik a baj, mint amekkora valójában.

    „Lewis és én, együtt, valószínűleg alábecsültük a környezetváltozást és a tényt, hogy 20 évet töltött ugyanabban a csapatban – nyilatkozta a francia szakember a The-Race.com-nak. – A McLaren volt a Mercedes, aztán a Mercedeshez ment, egy angol csapathoz, ugyanazokkal a motormérnökökkel, ugyanolyan kultúrával és a többi. Úgyhogy 2006-tól 2024-ig, 18 évet ebben a környezetben töltött, aztán megérkezett a Ferrarihoz, mi pedig hülyén arra számítottunk, hogy mindent az irányítása alatt fog tartani.”

    „Kulturális szempontból nagyobb a különbség a Ferrari és a Mercedes, mint a Mercedes és a McLaren között. Ezt pedig alábecsültük. Négy-öt versenybe telt Lewisnak, mire kicsit jobban nyeregbe került, és azt mondanám, hogy Kanadától, Spanyolországtól, Silverstone-tól és Ausztriától kezdve ott volt. Ott volt. Spában nehéz hétvégéje volt különböző okok miatt egy nehéz időmérővel. De aztán a versenyen nagyon jól ment. Magyarországon pedig szerintem inkább a részletekben rejlett a gond. Ha megnézzük a sorrendet, az egyik pilóta az első, a másik a tizenkettedik helyen végzett, de nem voltunk messze tőle, hogy Charles tizenegyedik, Lewis tizenkettedik legyen.”

    Lauda megmentője kimondta Hamilton és a Ferrari házasságáról, amit sokan nem mernek

    Vasseur szerint Hamiltonnak különösen nehéz az alkalmazkodás, szemben egy olyan pilótával, aki sűrűbben váltott csapatot a karrierje során. „Ő nem az a fickó, aki kétévente csapatot váltott. Vannak olyan srácok a mezőnyben, mint például Carlos [Sainz], aki volt a Toro Rossónál, a Renault-nál, a McLarennél, nálunk, majd most a Williamsnél, mindezt nyolc év leforgása alatt. Négyszer váltott csapatot. Hozzászokott, hogy megbirkózzon ezzel, Lewis esetében viszont nem ez a helyzet.”

    Ami a hétszeres világbajnok gondjait illeti, Vasseur szerint nem egy nagyobb probléma van a háttérben, hanem sok apróság összeadódik az alkalmazkodási nehézségekkel. „Nem akarok részletekbe menni, de szerintem pontról pontra megoldjuk a gondokat” – mondta.

    Ebben segítségére lehetnek azok az ismerős arcok, akikkel korábban együtt dolgozott a Mercedesnél, mint Loic Serra technikai igazgató; Jerome D’Ambrosio helyettes csapatfőnök és az új teljesítményérnöke, Luca Diella. Eközben Vasseur szerint Hamilton kommentárjai és a jelenlegi F1 szorossága sokszor felnagyítja a bajokat.

    „Igaz, hogy Lewis olykor kicsit extrém a srácokkal és azt mondja, »óriási problémám van«, de valóban akkora gond ez? Az eredmények oldaláról nézve igen, de ez azért van, mert ha manapság küzdesz a fékekkel, mert egy kicsit mások, mint amihez hozzászoktál, akkor fél tizedről beszélünk, ez pedig a különbséget jelenti abban, hogy bejutsz-e a Q3-ba vagy nem. Ha pedig bejutottál, és megoldjuk a gondok egy részét a gumikkal, akkor ott lehet az első sorban ahelyett, hogy tizenkettedik lesz. Amit olykor nehéz megérteni kívülről, hogy kevesebb mint fél tized egy hétvégén nagyon megváltoztathatja a dolgokat.”

    Többen úgy vélik, hogy a Ferrari nem figyel eléggé Hamiltonra, aki a Magyar Nagydíjon nagyon keményen ostorozta magát azzal, hogy közölte, „haszontalan”, és javasolta a Ferrarinak másik pilóta keresését. Vasseur azonban nem lát bele többet ebbe a viselkedésbe a kelleténél.

    „Ő ilyen, és olykor a Mercedesnél is ilyen volt. Számomra ez nem drámai. Megértem a megközelítését és a filozófiáját, és hogy nagyon-nagyon sokat követel tőlem, a mérnököktől, a szerelőktől, de főként saját magától. Ezt pedig szerintem mindenki tökéletesen el tudja fogadni, amíg a versenyző magával szemben is ilyen. Nico Hülkenberg példája is nagyon jó. Nagyon-nagyon sokat követelt a csapatától az F3-ban, de ő volt az első, aki reggel fél hétkor elment futni. A szerelők pedig rendben voltak ezzel. Amíg valaki hajszolja magát, elfogadták, hogy ennyit követelnek tőlük.”

  • Tragikomédia lesz a Forma–1-ből? – az FIA azon van, hogy megakadályozza ezt

    Tragikomédia lesz a Forma–1-ből? – az FIA azon van, hogy megakadályozza ezt

    Továbbra sincs megoldása a Nemzetközi Automobil Szövetségnek (FIA) arra, hogy jövőre ne lássunk „viccesen” vagy „rendellenesen” viselkedő F1-es autókat, de dolgoznak az ügyön.

    Az utóbbi 60 év legnagyobb szabályváltozása lép életbe a következő szezontól az F1-ben. Másak lesznek az autók és a motorok is, hiszen utóbbiak esetében amellett, hogy már 100%-ban fenntartható üzemanyaggal kell működjenek, az MGU-H száműzésével teljesen megváltozik a struktúrájuk. Ez azt jelenti, hogy a továbbra is 1,6 literes V6-os turbómotorokhoz sokkal erősebb akkumulátor társul majd, amely lehetővé teszi a hibrid komponens teljesítményének 120 kW-ról 350 kW-ra növelését, miközben a V6-os teljesítménye 550-560 kW-ról 400 kW-ra csökken, így közel fele-fele arányban oszlik majd meg a belső égésű motor és az MGU-K által biztosított energia.

    Ezen kívül lesz egy úgynevezett „MGU-K Override” funkció, amely az előzést hivatott segíteni azzal, hogy 290 km/óra és 337 km/óra között extra 0,5 MJ energiát bocsát rendelkezésre, miközben a védekező autónak fokozatosan csökken az elektromos komponens által biztosított energiája. A fékezésből visszanyerhető energia pedig megduplázódik és ezentúl körönként 8,5 MJ lesz.

    Legalábbis ezek az előzetes elképzelések, további változtatásokra ugyanis mindenképpen számítani kell azok után, hogy több, a csapatának 2026-os autóját, vagy legalábbis annak egy korai változatát a szimulátorban kipróbáló versenyző is panaszkodott már arra, hogy túl sokat kell foglalkozni menet közben az energia-menedzsmenttel, illetve fennáll a veszélye, hogy a kör vége előtt kifogynak majd az elektromos energiából, ami hirtelen jelentős lassuláshoz vezet. Amennyiben pedig ez az egyenes végén történik, az akár balesetet is okozhat.

    Mindenki nyugodjon le, nem lesznek kínosan lassúak az új F1-es autók – de ha véletlenül igen, az sem számít

    James Vowles, a Williams csapatfőnöke igyekezett hűteni a kedélyeket azzal, hogy a panaszkodó pilóták eddig csak egyszer próbálták ki a szimulátorban a 2026-os autót, míg a már 4-5 alkalmon túllevő szimulátorpilóták arról számoltak be, hogy ennyi idő alatt sikerült alkalmazkodniuk. Nikolas Tombaizs, az FIA formaautós bizottságának vezetője azonban tisztában van vele, hogy ettől függetlenül tenniük kell valamit.

    „Nyilvánvaló, hogy amikor sokkal nagyobb az elektromos hajtás és kisebb a belső égésű motor által adott energia, és nincsenek akkumulátorok, amelyek a teljes versenytáv során energiát szolgáltatnak, akkor az energia-menedzsment kicsit nagyobb kihívás lesz. Adott a lehetőség a résztvevő gyártóknak, hogy az új autókba akkumulátort, elektronikai rendszereket és a többit tervezzenek. Szerintem látni fogunk némi innovációt az elektromos oldalon jövőre, ami szerintem jó lesz. De egyértelműen vannak kihívások az energia-menedzsmenttel, a zaj, amit hallunk, pedig általában ezzel kapcsolatos” – nyilatkozta a görög származású szakember az Autosportnak.

    „Ebből a szempontból még nem véglegesek a szabályok. Fejlődnek, miközben az első naptól fogva tisztában vagyunk ezekkel a gondokkal. Amint az egyik energiaforrást csökkented, a másikat pedig növeled, vannak problémák, amiket orvosolni kell – folyatatta Tombazis, hozzátéve, hogy a változtatásokhoz a gyártól beleegyezése is kell.

    „Teljesítenünk kell egy jóváhagyási folyamatot a motorgyártókkal, szóval nem változtathatunk egyoldalúan holnap. De amikor specifikus problémákat kezelünk, mindent összevetve a csapatok és motorgyártók viszonylag segítőkészek. Amink most van, és amink a következő év elején lesz, nem pontosan ugyanolyan. Nem mondom, hogy teljesen más lesz, de egyértelműen nagy lesz a fejlődés a jelen pillanat és a következő szezon kezdete között.”

    Egy 2026-os F1-es autó koncepciója | Fotó: FIA

    A hardware, azaz az erőforrások részegységei és azok kialakítása természetesen már nem változik, ahhoz egyébként is túl késő van. De más paraméterekkel, mint például az energia-visszanyeréssel és energia-leadással játszhatnak. „Azt hiszem, általános az az érzés, hogy ezekre a témákra nagyon erős eszközökkel lehet majd reagálni. Ezeknek a dolgoknak a maximális teljesítményhez van köze, hogy milyen gyorsan fog ez csökkenni az egyenesekben, vagy mennyi energiát lehet eltárolni és a többi. Mindenféle eszözünk van, amivel játszhatunk és amivel játszunk is” – mondta Tombazis.

    „Elég sok új rendelkezés lesz azzal kapcsolatban, hogy miként menedzseljük jobban az energiát és biztosítsuk, hogy az autók nem lassulnak az egyenesekben, vagy csinálnak vicces, természetellenes dolgokat. Amit nem akarunk, az az a helyzet, amelyben például a versenyzőknek el kell venniük a gázt az egyenesben vagy ilyesmi. Abszolút, kategorikusan biztosítani fogjuk, hogy nem kell elvenniük a gázt egy bizonyos területen azért, hogy csináljanak valamit az energia-visszanyeréssel vagy bármi ilyesmi. Amikor gyorsabban kell menniük, a pilóták tövig fogják nyomni a gázt, ahogy mondani szokás.”

    Tombazisz arról is beszélt, hogy a gyártók nyilvánvalóan az F1 érdekei mellett a saját érdekeiket is nézik, ezért nem egyformán nyitottak az FIA felé. Akad olyan gyártó, amely nagyon titkolózik, míg más „nagyon nyitott és segítőkész”. Ami pedig a panaszkodó versenyzőket illeti, Tombazisz úgy van vele, hogy pontosan azokat a problémákat szeretnék orvosolni, amelyekkel a szimulátorban szembesülnek.

    „Fontos ezt közvetíteni, mert némelyek, beleértve a szimulátorban tesztelő pilótákat, nem követik részletekbe menően a csapatokkal folytatott megbeszéléseinket. Talán csak egy pillanatképet látnak, viszont pontosan azért vezetnek a szimulátorban, hogy azonosítsák ezeket a problémákat, hogy meg tudjuk oldani azokat. Ha nem lennének versenyzők a szimulátorban, nem érkezne ez a sok visszajelzés. Mi is elég sok mindent tudunk szimulálni, de szükség van a versenyzőkre és a visszajelzéseikre. Ez zajlik ezekben a hónapokban” – mondta.

    Nikolas Tombazis
    Tombazis amondó, hogy meg fogják oldani a problémákat a 2026-os szezon kezdetéig | Fotó: Dan Mullan/Getty Images/Red Bull Content Pool

    Norris nem akar mesterséges F1-et

    Lando Norris egyike azoknak, akik már vezették a 2026-os autók korai verzióját a szimulátorban. A McLaren versenyzője érezhetően nem akart túlságosan negatív lenni, de az ő szavain is érződött, hogy nem mindennel elégedett.

    „Más. Jó és más, eltérő módokon – idézi a brit pilótát a Motorsport Week. – Az F1-ben, abból a szempontból, hogy ez a motorsport csúcsa, nem igazán lehet sokkal jobbat elérni a sebesség és minden más terén annál, ami az utóbbi néhány évben volt. Jövőre nagyobbak lesznek a különbségek, ami nem jelenti azt, hogy rosszabb lesz a versenyzés. Sok minden lesz, ami jobbá fogja tenni a versenyzést.”

    „De nem akarom, hogy a dolgok túl mesterségesek legyenek, túlságosan hamisak, megrendezettek. Ez szerintem nem helyes, mert ez nem motorsport, és nem olyasmi, amit szeretek. Egyes dolgok jobbak lesznek, az autók lassulnak, jobban ki lehet egyenesíteni a kanyarokat és ilyenek. Nem lesznek annyira látványosak, nem fognak annyira gyorsnak tűnni, mert az egyenesek végén lassulni fogunk. Nem lesz annyira klassz vagy különleges. Vannak még dolgok, amiket szeretnék még az autótól. Nagyobb akkumulátort meg ilyenek. Egy kicsit több normalitás jó lenne.”

    „De egy új kihívás mindenkinek. Mindannyiunknak várnunk kell az új autók és új szabályok jelentette kihívást. Olykor ez az, ami izgalmassá teszi a Forma–1-et, ez mindenkinek egy új kezdet, amit csapatként várunk és élvezünk. Versenyzőként pedig olyan autókat akarunk, amit csak vezetni kell” – szögezte le a pontverseny második helyezettje.

  • Szívszorító, egyben csodálatos emlékeket idézett fel apjáról George Russell

    Szívszorító, egyben csodálatos emlékeket idézett fel apjáról George Russell

    George Russell felidézte, hogy apja, akit a hétköznapokon alig látott, milyen leckét tanított neki gyerekként, és hogy mennyire nem volt egyszerű megbirkózni azzal, hogy úgy érezte, soha nem elég jó, amit csinál.

    Miközben Max Verstappenről már az is tudja, hogy az apja, a korábban szintén a Forma–1-ben versenyző Jos mennyire keményen bánt vele gyerekkorában, George Russell most elárulta, hogy az ő apja sem éppen finomkodott vele. A Mercedes négyszeres futamgyőztese szintén gokarttal kezdte, majd onnan lépdelt felfelé a ranglétrán a Forma–1-ig, elmondása szerint pedig gyerekként annyit látott az apjából, hogy amikor vele van, folyton szidja őt.

    Arra a kérdésre pedig, hogy mikor jött rá, hogy nagyon tehetséges, megosztott egy érdekes történetet arról, hogy az apja miként igyekezett őt két lábbal a földön tartani.

    „Nem volt más élményem, hogy őszinte legyek, mert ahogy beültem a gokartba, gyors voltam és versenyeket nyertem – ecsetelte a 27 esztendős versenyző az Untapped podcastban. – Valószínűleg nem voltam tisztában [a tehetségemmel], mert az apám annyira kemény volt velem. Mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok elég jó az apámnak. Amikor gokartoztam, akkoriban még nem volt valódi adatelemzés, a gyakorlónapokon még a köridőket sem mérték. Szó szerint az apám volt az időmérő egy stopperrel.”

    „Nagyjából öt év után tudtam meg, hogy mindig később nyomta meg a stoppert, hogy a köridejeim lassabbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában voltak. Elmondta a gyakorlások során a többi versenyző idejeit, és mindig azt gondoltam, hogy lassú vagyok. Aztán elmentem a versenyekre és pole-ba kvalifikáltam és nyertem, ami gyerekként annyira összezavart. »Mindig lassú vagyok az edzéseken, de aztán a versenyeken nyerek. Miért van ez?«. Idővel rájöttem, hogy azért csinálta ezt, hogy ne szálljak el magamtól vagy legyek túlságosan magabiztos. Ez egy csodálatos és fontos lecke volt nekem.”

    Russell apja hétköznap azért húzta az igát, hogy fia versenyezhessen, majd hétvégente vitte őt a versenyekre és szerelőként, mentorként segítette. Ez az időszak azonban lelkileg nem volt mindig egyszerű a későbbi F1-es pilótának.

    „Már azelőtt elment, hogy felkeltem az iskola előtt, és este 8-9-ig nem jött haza, mire én már ágyban voltam. Szóval hétközben nem láttam az apámat. Aztán pénteken este beugrottunk a furgonba és bejártuk az országot. Ha a versenyhétvége nem sikerült jól, üvöltözött velem és igazán keményen hajtott.”

    Russell a tenisz élő legendájától tanulta meg, hogyan maradhat még 15 évig az F1-ben

    „Fiatal gyerekként arra gondoltam, »Nem látom az apámat, amikor pedig igen, dühös rám, én pedig azt érzem, hogy cserbenhagyom őt.« Ez igen kemény volt. Nagyjából 17 éves koromban jöttem rá, hogy nemcsak anyagilag fektetett belém, ami egy dolog, hanem az idejét is rám áldozta. A belét is ki kellett dolgoznia, hogy megadja nekem a lehetőséget. Aztán amikor volt egy kis ideje, ide-oda vitt az országban. Elképzelni sem tudom, mekkora nyomás és stressz alatt lehetett. Végső soron ezek az évek 7 és 13 éves korom között formálták a személyiségemet, és köszönetet kell neki mondanom ezért.”

    Aztán amikor Russell 17 évesen aláírt a Mercedes junior programjába, közölte az apjával, hogy attól kezdve csakis apaként számít rá.

    „Így sokkal jobb, mert apaként van jelen, és nem mentorként, szerelőként, sofőrként vagy befektetőként. Akkor ő csinált mindent. És természetesen figyelte, ahogy felnövök, miközben meg akarta adni a lehetőséget és mindent egy lapra tett fel érte. Amikor 17 évesen aláírtam a Mercedeshez, olyan volt, mintha átadná a stafétát. Igazán jót beszélgettünk, amikor ez történt, és elmondtam neki, hogy mit gondolok, hogy azt akarom, hogy apaként legyen mellettem és másként ne. Ezért van az, hogy amikor eljönnek a versenyemre, nem állnak oda a kamerák elé. Nem akarnak rivaldafényt, interjúkat vagy ilyesmit, csak a szüleimként akarnak jelen lenni.”

  • Lauda megmentője kimondta Hamilton és a Ferrari házasságáról, amit sokan nem mernek

    Lauda megmentője kimondta Hamilton és a Ferrari házasságáról, amit sokan nem mernek

    Bármeddig is lesz Lewis Hamilton a Ferrari versenyzője és bármilyen eredményeket ér el, már réges-régen megtérült a megszerzése. A vörösök korábbi pilótája szerint pedig csak ezért igazolták le.

    Miközben lépten-nyomon mindenki azzal van elfoglalva (igen, mi is), hogy Lewis Hamiltonnak miért nem megy a Ferrarinál, és milyen tényezők hátráltatják a hétszeres világbajnokot abban, hogy sikeressé váljon Maranellóban, a vörösökkel az 1970-es évek elején a Forma–1-ben versenyző, igazán ismertté Niki Lauda 1976-os nürburgringi balesetével váló (ő volt azon versenyzők egyike, akik megálltak, hogy kihúzzák az osztrákot az égő roncsból) Arturo Merzario kimondta, amit sokan nem akarnak hangoztatni.

    A most 82 esztendős veterán ugyanis a Gazzetta dello Sportnak kijelentette: „Véleményem szerint Hamilton érkezése Maranellóba marketing művelet volt. A Ferrarinál levő emberek 90%-a nem értett vele egyet, legalábbis, amennyire én tudom.”

    Az F1-ben 57 futamon 11 pontig jutó olasz ezzel együtt nem írja le Hamiltont, aki szerinte „találna másik csapatot”, ha el akarna menni a Ferraritól, mert akkora marketingértéket képvisel, hogy abból más is szívesen profitálna. Emellett akárcsak Juan Pablo Montoya, ő is úgy látja, hogy Hamilton nem kapja meg a kellő figyelmet Maranellóban, és amikor egy versenyző „nem érzi úgy, hogy értékelik, vagy szerves része egy csoportnak, hogy elérjen egy célt, akkor elveszíti a motivációját”

    Benézte volna a Ferrari, hogy mire van szüksége Hamiltonnak?

    Hamilton a Magyar Nagydíjon minden korábbinál kritikusabb volt magával és közölte, hogy „haszontalan”, majd azt javasolta a Ferrarinak, hogy ültessen mást a helyére. Merzario erről szintén hasonlóan vélekedik, mint Montoya. „Bizonyos szempontból ironikus volt a kifikadása. A helyzete nyilvánvalóan nem olyan, amit egy hétszeres világbajnok elképzel, de számomra inkább úgy tűnik, hogy Lewis megsemmisítve érzi magát a Ferrari által.”

    Ennyit jelentett Hamilton érkezése

    Hogy a Ferrarinak az elért eredményektől függetlenül már réges-rég megtérült Hamilton szerződtetése, az a napnál is világosabb. Sőt, már azelőtt rengeteget hozott a konyhára a hétszeres világbajnok megszerzése, hogy Maranello közelébe ment volna, hiszen amikor 2024. február 1-jén bejelentették a szerződtetését, a Ferrari részvényeinek értéke több mint 10%-kal emelkedett, ami 7 milliárd dolláros piaci értéknövekedést jelentett.

    A bejelentés után a Ferrari Instagram követőeinek száma két nap alatt közel 300 ezerrel nőt, összességében pedig nagyjából 5,5 millió új követőre tettek szert a közösségi médiában, ami 18,7%-os növekedés. A bejelentés utáni tíz nap során a közösségi médiában a Ferrari márkát több mint 1,2 millió posztban említették, ami 7%-os növekedés volt a 2024 januári adatokhoz képest, Hamilton első maranellói posztja pedig 5,7 millió kedveléssel az Instagram történetének legtöbbet like-olt F1-es témájú posztja lett. Csak ez az egyetlen poszt 400 ezer dollárnyi reklámértéket generált.

    Hamilton és a Ferrari rajongói előrehozták a karácsonyt a Pumának

    A Ferrari tehát már a 40 esztendős szupersztár szerződtetésének bejelentésével kaszált, azóta pedig napról napra aratja le a Hamilton-brand előnyeit. Mivel a hétszeres világbajnok a sporton kívül is világszerte ismert, általa a Ferrari olyanokhoz is eljut, akik nem feltétlenül követik a Forma–1-et, a maranellóiak számára Hamilton szerződtetése tehát hatalmas marketing- és márka-értéknövelő jelentőséggel bír, aminek hatásai bőven túlmutatnak azon az időszakon, amíg a brit pilóta a csapat tagja lesz.

    Persze ettől még a Scuderiánál nem bánnák, ha Hamilton sikereket is elérne velük, de márka szempontból nem ez a két fél együttműködésének értékmérője.

  • Áttörést érhetett el a McLaren, a többiek kezdhetnek aggódni 2026 miatt?

    Áttörést érhetett el a McLaren, a többiek kezdhetnek aggódni 2026 miatt?

    A korábbi F1-es aerodinamikus szerint lehet beszélni bármilyen jó gumikezelésről és hasonlókról, a McLaren idei fölénye másnak köszönhető.

    Miután tavaly megnyerte a konstruktőri világbajnoki címet, a McLaren az idei szezonra szintet lépett és az MCL39-es modellel még feljebb emelte a lécet. A wokingi istálló 14 futamból 11-et nyert meg eddig, miközben több mint kétszer annyi pontot szerzett már, mint a tabellán mögötte álló Ferrari. Ráadásul a riválisai még mindig nem fejtették meg a titkukat, pedig tavaly óta próbálkoznak hol a hajlékony szárnyakkal, hol a feltűnően jó gumihőmérséklet-kezelésük okainak feltérképezésével.

    Nick Wirth korábbi F1-es mérnök szerint azonban máshol kell keresni a megoldást. A March korábbi aerodinamikusa, illetve a Benetton és a Virgin egykori technikai igazgatója a The Race F1 Tech Show podcastban beszélt arról, hogy szerinte a wokingiak a CFD-vel, azaz a számítógépes áramlástannal (Computational Fluid Dynamics) értek el áttörést.

    „Számomra a lényeg, hogy a szélcsatornában nem lehet ívelt áramlásokat szimulálni. Egyáltalán nem lepne meg, ha a jelenleg domináló McLaren áttörést ért volna el ezen a téren, mert mindenki teljesen össze van zavarodva a teljesítményük láttán, ami nyilvánvalóan a szenzációs leszorítóerőből ered” – ecsetelte a mérnök.

    „Az emberek a gumihűtésről meg effélékről beszélnek, de semmi sem olyan hatékony, mint az ellenfeleidéhez képest 15 pontnyi exta leszorítóerő, ami megoldja a problémákat. Ettől nagyon jó lehet az autójuk hővezető képessége és a többi, és a többi.”

    Az is figyelemreméltő, hogy a McLaren F1-es léptékkel mérve milyen rövid idő alatt katapultálta magát a mezőny élére úgy, hogy közben nem változtak lényegesen a szabályok. Ebben nagy segítségükre volt a Red Bulltól átcsábított, a hajlékony aerodinamikai elemek legnagyobb szakértőjének tartott Rob Marshall, illetve a neves aerodinamikai szakember Peter Prodromou is.

    Wirth szerint éppen ezért hiába változnak meg teljesen a szabályok 2026-ra, a McLaren ezen tudás birtokában jó esélyekkel várhatja a következő szezont is.

    „Az autó nem verhetetlen, de elképesztő munkát végeztek. És ha rájöttek erre, akkor a többieknek jobb lesz vigyázni, mert át fogják ezt menteni 2026-ra. Úgy tűnik, rájöttek valami alapvetőre, a többiek pedig egyszerűen képtelenek utánozni ezt, ami megdöbbentő, figyelembe véve, hogy milyen rövid idő alatt történt. Ismerve Peter Prodromou érdeklődését a digitális aerodinamika iránt, nem lepne meg, ha ez is közrejátszana.”

  • Egészen más áll Hamilton megdöbbentő kijelentése mögött, mint amit gondoltunk?

    Egészen más áll Hamilton megdöbbentő kijelentése mögött, mint amit gondoltunk?

    Juan Pablo Montoya szerint Lewis Hamilton nem úgy gondolta a Magyar Nagydíjon tett kijelentését, ahogyan azt a legtöbben értelmezik.

    Lewis Hamiltontól az idei szezon során is több alkalommal volt már látványosan letört a futamok után, és a hétszeres világbajnoktól tulajdonképpen teljes karrierje alatt láthattunk már ilyen pillanatokat. A Magyar Nagydíjon azonban még az ő mércéjével mérve is meglepő kijelentést tett, amikor közölte, a Ferrarinak „valószínűleg le kellene cserélnie a versenyzőt”, azaz őt.

    Ezt a kijelentést mindenki úgy értelmezte – főleg annak tükrében, hogy előtte elmondta, a a csapatnak nincs problémája, hiszen a másik autó pole pozíciót szerzett – hogy Hamilton magát okolja a rossz szereplésért, Juan Pablo Montoya azonban másként vélekedik.

    „[Hamilton] ily módon közölte a Ferrarival, hogy ha nem fogtok rám hallgatni, akkor ki is vehettek az autóból és el is engedhettek. A legfontosabb dolog itt az, hogy Lewis nem kapja meg azt a figyelmet, amit akar, a csapat pedig nem figyel eléggé arra, hogy mit akar és miért küzd” – idézi a PlanetF1 a kolumbiait.

    A maranellóiakat a korábban a Ferrari versenyzői akadémiáján is megforduló fia által valamennyire belülről is ismerő Montoya úgy véli, a hétszeres világbajnok „igazán keményen dolgozik”, de a csapat struktúrája megnehezíti a dolgát. „A Ferrari nagyon strukturált abban, ahogyan intézi a dolgokat. »Mi így csináljuk, fogadd el!« De Lewis azt mondja, »A ti módszeretek nem nyerő!« Szerintem van egy belső harc, amelyben egyesek azt mondják, hogy a Ferrarinak hallgatnia kell Lewis-ra és »változtatunk kell a módszereinken«.”

    Hamilton a nyáron súlyos döntést hozhat a pályafutásáról – véli a korábbi csapatfőnök

    És mint a Scuderiánál oly sokszor, a kolumbiai szerint itt is előtérbe kerül a politika. „Ez nagyon-nagyon nehéz, mert a Ferrarinak hatalmas tradíciói vannak és rengeteg a politika. Szerintem Lewis jobban hozzá van szokva a Mercedes hozzáállásához, ami olyan, hogy »Mit kell tennünk a győzelemhez?« A Mercedesnél nem a politika, hanem az eredmények a legfontosabbak.”

    Montoya egyúttal arról is elmondta a véleményét, hogy Hamilton az időmérőkön miért kap ki rendre Charles Leclerc-től. „Ez egy ébresztő. Az utóbbi években, amikor a Mercedes már nem volt igazán jó, szerintem visszavett az időmérőkön mert már nem volt szüksége arra, hogy ne így tegyen. Visszatérni oda, ahol azelőtt volt, pedig nagyon nehéz.”

  • Tényleg azért temessék el szülők az F1-ben versenyző gyereküket, mert ez egy ilyen sport?

    Tényleg azért temessék el szülők az F1-ben versenyző gyereküket, mert ez egy ilyen sport?

    Az autó- motorsport életveszélyes, és alighanem mindig is az lesz, hiszen bármennyit is fejlődjön a pályák és az autók biztonsága, a hirtelen lassulást egy bizonyos szinten túl az emberi szervezet soha nem fogja tolerálni. Így aztán amíg benne van a pakliban, hogy a versenyzők 2-300 km/órás sebességnél nekicsapódnak valaminek, az is benne lesz, hogy nem élik túl a balesetet. De ettől még tényleg ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy minimalizáljuk a kockázatot?

    Ez egy veszélyes sportág

    „Egyet kell elfogadni: a Forma–1-es pilóták amikor amellett döntenek, hogy ezt a sportágat választják, akkor az életüket teszik kockára. Most az az érzésem egy kicsit a Forma–1-ben, hogy ha valakivel történik valami nagy baj, akkor azonnal mindenki pánikba esik, hogy úristen, itt valamit változtatni kell a biztonsági szabályokon, mert amikor meghalt 2019-ben a Forma–2-es srác, a Hubert, akkor is rögtön mindenki pánikba esett, hogy azonnal nézzük át, hogy mit lehet változtatni. De könyörgöm, ez a sportág erről szól.”

    Ezek Czollner Gyula, az egykori Forma–1-es kommentátor Vegas Sports Hungary podcastjában mondott szavai, amelyek remekül rávilágítanak arra a kettősségre, ami a mai napig körülveszi az autóversenyzést. Hiszen mióta világ a világ, ez az egyik legveszélyesebb sport, amelyben időről időre bizony meghalnak a versenyzők, még ha a halálos balesetek gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent is.

    Ám miközben ez az alapvetés továbbra is igaz, az FIA, az F1, a csapatok és pilóták igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kockázatvállalás ésszerű keretek között maradjon. Erre törekedett a versenyirányítás az idei Belga Nagydíjon is, amikor sokak szerint túl sokáig várt a futam elindításával a vizes pályán. Czollner Gyula is úgy véli, hogy hamarabb el kellett volna engedni a versenyt, mert „el kéne fogadni egy ilyen helyzetben, hogy benne van, hogy meghal valaki”, és ezt a pilóták is tudják, és „ezért nézünk rájuk hősökként, gladiátorként, mert vállalnak valami olyan pluszt, amit sok ember lehet, hogy nem merne bevállalni.”

    De megért volna egy újabb életet az, hogy lássunk egy rendes esőversenyt? Persze mindenki szeretné, ha a jelenlegi autókkal is lehetne klasszikus esőfutamokat tartani, de ez jelen pillanatban nem kivitelezhető, mert az autók és gumik kialakítása miatt olyan mennyiségű víz kerül a levegőbe akkor, amikor nagyon vizes a pálya, hogy szinte a nullára csökken a látótávolság. Megoldás persze kell, de addig is vonjuk meg a vállunkat és tegyük kockára a pilóták életét?

    NE HASZNÁLD!!!
    Pierre Gasly minden évben megemlékezik Anthoine Hubert-ről ott, ahol barátja 2019-ben halálos balesetet szenvedett |  Fotó: Joao Filipe / DPPI

    Akkor ne is csináljunk semmit?

    A korábbi kommentátor ezután hozzátette, hogy aki vállalja, hogy ezt a sportágat űzi, annak számolnia kell azzal, hogy egyszer ottmarad, amivel nem is lehet vitatkozni, hiszen mi is azzal kezdtük, hogy 100%-os biztonság az autóversenyzésben nincs és soha nem is lesz, amit nyilván a pilóták is tudnak. De emiatt abba kell hagyni a sportág folyamatos biztonságra törekvését csak azért, mert „ez ilyen”?

    Czollner Gyula szerint igen. „Szerintem már túl van biztosítva a Forma–1 – mondta a podcastban a téma további fejtegetése során. – Most már ott a ketrec (glória) a fejük fölött, még mit akarunk csinálni? Egy gyorsasági motorsportot ötven éve nem tudnak biztonságosabbá tenni azon kívül, hogy a ruhájukat fejlesztették, de ott megvannak az adottságai egy motornak, nem tudsz bukókeretet adni, és mégis vállalják a kockázatot, és eltemetünk minden évben sajnos egy-két motorversenyzőt.”

    Ezután még egy alpesi sízős példát is hozott, ahol szintén évről évre előfordulnak halálos balesetek, majd hozzátette: „el kell fogadnunk, hogy aki erre a sportágra adja a fejét, annál benne van a pakliban, hogy ottmarad, és a szülőknek el kell temetni a saját gyereküket, ami nagyon szomorú. De ez életveszélyes sportág.”

    Ezután pedig kijelentette: „Ne akarjunk a Forma–1-ből olyan sportágat csinálni, ami full biztonságos. Nem lehet.”

    A glória évről évre életeket ment, az F2-ben az idén is szükség volt már rá:

    Ebből halálos baleset is lehetett volna – elképesztő, mit úszott meg a Red Bull pilótája (videó)

    A pilóták másként gondolják

    Azonban az alapján, amit a versenyzők nyilatkoznak, a többségük biztosan nem a halál közelségét szereti a versenyzésben, és ha varázsütésre el lehetne érni, hogy soha többet ne haljon meg senki versenyautóban, alighanem szó nélkül belemennének.

    Ezt támasztják alá a Grand Prix-versenyzők érdekvédelmi szövetségében (GPDA) igazgatói pozíciót betöltő George Russell szavai is. A Mercedes pilótája 2021-ben csatlakozott a GPDA-hoz, jelenleg pedig Carlos Sainz mellett ő a két igazgató egyike, akik Alex Wurz elnökkel és Anastasia Fowle jogi tanácsadóval rengeteget tesznek azért, hogy az autók és a pályák egyre biztonságosabbak legyenek.

    „Nem azt hajszolom, hogy legyen valamilyen örökségem, soha nem ez volt a szándékom, hanem egyszerűen az, hogy ha lehetőséget látok valaminek a fejlesztésére, akkor beszélni akarok róla, különösen, ha a pálya vagy az autó biztonságát érinti – mondta a 27 esztendős pilóta az Autosportnak. – 2012-ben Billy Monger csapattársa voltam, közeli kapcsolatban álltam vele. Látni azt a balesetet élőben (Monger mindkét lábát elveszítette egy F4-es versenyen – a szerk.), aztán látni Anthoine [Hubert] balesetét [2019-ben Spában], mert azt is élőben néztem, émelyítő volt. Amikor ilyen dolgokat élsz át emberekkel, akiket jól ismersz, és úgy hiszed, vannak ötleteid, amelyek javíthatnak a biztonságon, vagy megelőzhetik ezeket az eseteket, akkor természetes, hogy meg akarod osztani.”

    „Vagy ott van Romain Grosjean [2020-as bahreini] balesete, amit szintén láttam – folytatta Russell. – Előttem haladt, megelőztem, és még most is itt van a kép a fejemben. Belenéztem a tükörbe, és csak lángokat láttam. Beterítette az egész tükrömet. Ez bárkivel megtörténhetett volna, a világ legjobb pilótájával is. Ez a veszély, amivel szembenézünk. Azt hiszem, ezért akartam jobban bevonódni ezekbe a dolgokba.”

    NE HASZNÁLD!!!
    Fernando Alonso vigasztalja Jules Bianchi édesapját fia halála után nem sokkal a 2015-ös Magyar Nagydíjon | Fotó: Francois Flamand / DPPI

    Russell tehát szeretné minimalizálni a súlyos sérülések és a halálos balesetek kockázatát, mert nem akar újabb barátokat, ismerősöket elveszíteni. És ha megkérdeznénk az 1994-es mezőny tagjait, hogy szívesebben versenyeztek-e volna már akkor glóriával vagy kopólemezzel, ha ez garantálta volna, hogy Ayrton Senna nem hal meg Imolában, a többségük szinte biztosan igent mondana. Mint ahogyan Jules Bianchi családja és barátai is biztosan azt kívánják, bárcsak már 2014-ben is alkalmazták volna a virtuális biztonsági autó intézményét, mert akkor a Japán Nagydíjon darunak csapódó francia alighanem soha nem veszítette volna el az uralmat az autója felett.

    Persze lehet mondani, hogy a modern F1-es pilótákat már más fából faragták, mint az 50-es/60-as/70-es években versenyző elődeiket, akik aztán tényleg minden pályára lépés alkalmával a hallállal néztek farkasszemet, és heti rendszerességgel jártak temetésre. Ám bármilyen meglepőnek tűnhet (már akinek), ők sem ezért szerették az autóversenyzést, mert ha ezért szerették volna, akkor nem hánytak volna sokan az idegességtől a rajt előtt arra gondolva, hogy talán most szállnak be utoljára az autóba. Elfogadták a veszélyt, együtt éltek vele, de nem szerették.

    Meghalt mellette a barátja, majd sírva beült az autóba, és körrekordot repesztett Monzában

    A fő kérdés tehát az, hogy elvesz-e bármit is a Forma–1 vagy általánosságban az autóversenyzés vonzerejéből az, ha az autók biztonságosabbak? Egészen biztosan vannak, akik számára igen, de az F1 jelenlegi népszerűségét elnézve az is biztos, hogy ők vannak kisebbségben. A sportág szereplőit kérdezve pedig az is biztos, hogy bár pánikolni valóban nem kell, a nagyobb biztonságra való törekvés soha nem érhet véget.

    Vagy aki szerint igen, az úgy véli, a legjobb lenne továbbra is biztonsági öv nélkül, bőrsisakban, közutakon, fák és szalagkorlátok között versenyezni?

    Cikkünk borítóképén Anthoine Hubert édesanyja és testvére látható egy nappal a 2019-es spái tragédia után.