Ahelyett, hogy a maximális teljesítményre hegyezné ki 2018-as autóját, a McLarennél igyekeznek inkább vezetőbarát konstrukciót kialakítani.
Nagyon ritka az olyan F1-es autó, amelyik minden pályán és minden körülmények között konzisztensen jó teljesítményt nyújt. A McLarennél mégis ezt célozzák meg 2018-ra, a csapat ugyanis a legtöbbet (értsd: győzelmet) szeretné kihozni a renault-s váltásból, ebben pedig kulcsszerepe lesz az autó vezethetőségének.
„Manapság a nagyszerű F1-es autó azt jelenti, hogy a versenyző képes kihasználni a benne rejlő lehetőségeket” – nyilatkozta Tim Goss, a McLaren technikai igazgatója. „Nincs értelme olyan autót adni alájuk, amely nagyon nagy teljesítménnyel bír, de csak optimális körülmények között. Inkább egy olyan autó megalkotásán fáradozunk, ami a lehető legszélesebb tartományban képes működni.”
A McLarennél ugyanezt a filozófiát követték a 2017-es masina esetében is.
„Első körben nem sokat foglalkoztunk azzal, milyen teljesítménynövelő elemeket rakunk majd az autóra” – folytatta Goss. „Csak arra koncentráltunk, hogy megértsük az áramlástani folyamatokat és megbízhatóan viselkedő aerodinamikát kapjunk minden dőlési és hasmagassági tartományban. Csak miután megelégedtünk a kapott aerodinamikai adatokkal, akkor kezdtünk el magával a teljesítménnyel foglalkozni. Igyekszünk olyan autót szolgáltatni a versenyzőknek, amiben megbízhatnak és amivel tudnak dolgozni; a csúcsterhelés szerintünk nem a legjobb módja egy gyors aerodinamikai csomag létrehozásának, főleg nem a versenyző szempontjából.”
Habár a Honda motorerőhiányát logikus lett volna alacsony légellenállású kasztnival és beállításokkal ellensúlyozni, a McLarennél végül elvetették ezt az ötletet.
„Még ha vissza is vettünk volna a leszorítóerőből és kicsit kevesebb szárnyat rakunk az autóra, akkor sem mondhattuk volna versenyképesnek az autót az egyenesekben” – mondta Goss. „Mindig a legjobb köridő elérését tartottuk szem előtt; a versenyhétvégén mindig a lehető legjobb rajtpozíciót igyekeztünk megszerezni, majd vasárnap a köridők alapján megpróbáltuk megvédeni azt a pozíciót. Néhány versenyen persze ez hihetetlen nehéz volt. A Magyar Nagydíj környékén jelentősen javult az autó teljesítménye, ott remek versenyünk is volt, Belgiumba érve azonban mintha visszafele haladtunk volna – nem is a köridők tekintetében, csak egyszerűen semmi esélyünk nem volt az egyenesekben védekezni. A Belgium/Olaszország időszak roppant frusztráló volt számunkra, mert tudtuk, hogy az autóban megvan a teljesítmény, de képtelenek voltunk védekezni. Azért vagyunk itt, hogy futamokat és bajnokságokat nyerjünk, ennek megfelelően a siker köré tervezzük meg az autót. Ahelyett, hogy sebtapaszokkal próbáljuk kompenzálni az alulfejlesztett motort, inkább a legjobb autót akartuk megépíteni és feltételeztük, hogy a motor is majd felnő a feladathoz.”
