Az újonc Oliver Bearman 10 büntetőpontnál tart, a következő két hónapban vigyáznia kell, nehogy eltiltsák egy futamról.
Monzában Bearman újabb két büntetőpontot gyűjtött az ütközésért Carlos Sainz-cal, így már 10-nél jár, vagyis mindössze 2-re van attól, hogy eltiltsák egy futamra. Az újonc tételei közül a silverstone-i edzésen begyűjtött 4 fekete pont a legfájóbb, amikor piros zászló alatt száguldva balesetet szenvedett a bokszutcában.
Legközelebb a november eleji Brazil Nagydíjon évül el 2 büntetőpontja, az addig esedékes négy nagydíjon maximum egyet szerezhet (ilyet kisebb vétségekért szoktak kiosztani, az ütközésekért általában legalább kettő jár), különben ki kell ülnie egy versenyt. E retorzió alkalmazására a büntetőpont-rendszer bevezetése óta mindössze egyszerszer került sor, a sors fintoraként tavaly szintén a Haas egyik pilótája, Kevin Magnussen esetében, és történetesen pont Bearman helyettesítette őt.
A britnek a vasárnapi futamon a felügyelők indoklása szerint fel kellett volna adnia a pozícióját Sainz ellenében, mert a Williams első tengelye már a Haasé előtt volt a kanyar csúcspontjánál. A hibájáért tíz másodperces időbüntetést is kapott, bár ez összességében nem osztott-szorzott nála abból a szempontból, hogy amúgy sem szerzett pontot.
A De Telegraaf azt írja, Max Verstappen versenymérnöke, Gianpiero Lambiase személyes okból hagyja ki a hétvégi versenyt, az Osztrák Nagydíjat. A hírt a Red Bull megerősítette az Autosportnak.
Ez azt jelenti, hogy az F1-es pályafutása során Verstappen először dolgozik majd együtt másik versenymérnökkel, eddig ugyanis mindegyik futamán a „GP” becenévvel illetett szakember volt a kapcsolata a külvilággal.
Ausztriában Simon Rennie ugrik be a helyére, aki korábban Daniel Ricciardo versenymérnöke volt. A jövő héten is lesz verseny, Silverstone-ban, kérdés, hogy Lambiase oda már elutazik-e – annyi biztos, hogy Rennie feladata nem lesz egyszerű, hiszen a meglehetősen öntörvényű pilótával nehéz bánni.
Lambiase erre ráérzett az évek során, és már „fiatalabb testvérként” tekint Verstappenre. „Bármiről és bárkiről tudunk vele beszélgetni bármikor. Eljutottunk arra a pontra, amikor teljesen könnyedén és közvetlenül viszonyulunk egymáshoz” – mondta egy korábbi interjúban.
Verstappenre azért is különösen figyelni kell az Osztrák Nagydíjon, mert ezen a versenyhétvégén még vigyáznia kell, nehogy büntetőpontot kapjon, az ugyanis automatikus eltiltást jelentene neki a következő futamról. Némileg enyhül rajta a nyomás a jövő héttől, mert két büntetőpontja elévül, és a holland megnevettette a sajtó képviselőit az FIA hivatalos csütörtöki sajtótájékoztatóján azzal, hogy a kemény versenyzésre vonatkozó kérdésre tömören csak így reagált: „Nem kommentálom. Nem kockáztathatom meg, hogy egy újabb büntetőpontot kapjak.”
Elképesztően gyorsan szedett össze egyhétvégés eltiltást az Alpine 18 esztendős juniorja, aki jóval túl is szárnyalta az ehhez szükséges pontmennyiséget.
A Spanyol Nagydíjon bemutatott kisebb ámokfutása és az azért kapott 3 büntetőpont miatt Max Verstappen egyetlen büntetőpontra került attól, hogy eltiltsák egy futamtól. A következő két versenyhétvégén, azaz a Kanadai és az Osztrák Nagydíjon a hollandnak rendkívül körültekintőnek kell lennie, míg ezután sem lélegezget fel teljesen, hiszen bár június 30-án két pontja elévül, október végéig így sem gyűjthet be 3 büntetőpontnál többet.
Az F1 címvédője ezt a 11 pontot ugyanakkor közel egy teljes éve gyűjti, míg az Alpine juniorjaként az FIA F3-as bajnokságában versenyző Nicola Lacorte (nyitóképünkön) bemutatta az elmúlt két hétvégén, hogy jóval gyorsabban is lehet ennél többet is. Az olasz versenyzőnek ugyanis összejött az a bravúr, hogy Monacóban és Barcelonában a nulláról indulva begyűjtött 18 egységet (!), így Ausztriában nem állhat rajthoz.
A DAMS pilótájának ponttermése elképesztően brutális, hiszen az eltiltásért „csak” 12 pont kell, ő pedig 6-tal ezt is túszárnyalta, azaz másfél eltiltásra elegendő pontot gyűjött be. A 18 esztendős pilóta a spanyolországi főfutamra jutott el oda, hogy egyetlen pontra volt az eltiltástól, ezen a versenyen pedig nemhogy kimaradt volna a balhéból, hanem 7 pontot nyelt be…
A termelést Monacóban kezdte rögtön azzal, hogy figyelmen kívül hagyta, amikor fekete zászlóval kizárták, amiért eleve 5 pont járt, emellé ütközés okozásáért kapott 2 pontot, majd a barcelonai első futamon ugyanezért összesen már 4-et. Így jutott el három futam alatt 11 pontig, hogy aztán a legutóbbi versenyen ütközés okozásáért újabb 1 pont, biztonsági autó alatti sebességtúllépésért pedig 6 pont kerüljön a neve mellé.
Max Verstappen 8 büntetőponttal várja a szezont, és az első tizenegy versenyen legfeljebb 3 továbbit gyűjthet be a nélkül, hogy eltiltanák egy futamról.
Hogy ezt kontextusba helyezzük: a kisebb kihágásokért általában 1 pont jár, ütközések okozásáért 2-t vagy 3-at osztanak ki annak súlyosságától függően. A rendszer bevezetése óta tavaly Kevin Magnussen lett az első, aki elérte a 12 büntetőpontot, mások csak veszélyesen közel kerültek hozzá – ahogy Verstappen elmondta, már ő is, így van tapasztalata a helyzet kezelésében.
„Azt hiszem, jártam 9 vagy 10 pontnál, úgyhogy egyszerűen csak figyelnem kell. Nem hagyhatok ki egyetlen futamot sem” – mondta a RacingNews365-nek. Természetesen nincs kivételezés a címvédővel sem, ha összegyűjt 12 fekete pontot. A holland már a bemutatkozó szezonját az 1. helyen zárta a büntetőpont-lista év végi állásában, és azóta összességében csúcstartóvá vált a jogosítványba bevésett pontok számában.
Korábban viccesen jelezte, hogy ha mégis eltiltanák, a felszabaduló időt a születendő kislánya mellett töltené, de máshogy nem tudná ezt kiélvezni. „Az F1-ben nem lehet kivenni két hónap szabadságot. Ha nagydíjhétvégén születik meg, akkor ez van. Nincs ráhatásom. Az F1-es pilóták nem vonulhatnak félre kicsit, de nem is én hozok világra gyermeket” – mondta.
A büntetőpontok terén azért is nehezebb lett a helyzet a korábbi évekhez képest, mert 24-re nőtt a szezonban rendezett futamok száma.
Egyfutamos eltiltása után Kevin Magnussen ismét versenyezni fog, akinek nem tetszik az FIA hozzáállása a versenyzők küzdelméhez.
Magnussen az első versenyző az F1 történelmében, aki a 2014-ben bevezetett rendszerben eljutott 12 büntetőpontig, ezért ki kellett hagynia a legutóbbi futamot. Szingapúrban ismét elfoglalhatja a helyét az autóban a vélhetően utolsó F1-es szezonjában (Bakuban Oliver Bearman helyettesítette), és az újságíróknak nyilatkozva túl keménynek minősítette a Nemzetközi Automobil Szövetség hozzáállását a küzdelemhez.
„Az a véleményem, nem jó, hogy az F1 korlátozza a versenyzést. Rossznak érzem, hogy a sport, amit imádok, rossz irányba változik. Kedvelem a kemény versenyzést, szerintem ez a motorsport egyik szépsége: a csaták, a határok feszegetése és azok enyhe túllépése” – idézte az Autosport.
„Jelenleg úgy érzem, nevetséges dolgokért osztanak büntetést. A Forma-1 rajongójaként szeretném azt látni, hogy nyitottabbá válik a sport és engedi versenyezni a pilótákat egymással a pályán. Lényegében szinte az összes büntetőpontomat a pályahatárok be nem tartásáért kaptam.”
„Azt gondolom, butaság, hogy eltiltást okoz, ha valaki [többször] néhány centiméterrel átlépi a fehér vonalat. Ez nem az a sport, amit imádok.”
Csakhogy erősen sántít Magnussen érvelése: a 12 fekete pontból 9-et (3+2+2+2 elosztásban) másokkal ütközésért kapott, és a féktávon Alexander Albon szaúdi falra szorítása egyáltalán nem tűnik védhetőnek a részéről. Kínában Cunoda Juki, Miamiban Logan Sargeant, Monzában Pierre Gasly autójának ment neki támadóként, ezeknél esetleg el lehetett volna merengeni, az F1-es jogosítványában tényleg büntetőpontot ért-e az ütközés – utolsó áldozata, Gasly például meglepődött, hogy riválisát megbüntették.
A maradék három büntetőpontot Magnussen valóban a pályahatár átlépéséért kapta, viszont Miamiban nem csak úgy véletlenül túlcsúszott néhányszor a fehér vonalon, hanem az előrébb haladó csapattársa segítése érdekében keresztül-kasul hajtott a pályán kívüli részeken, hogy maga mögött tartson másokat, akik veszélyesek lehettek volna Nico Hülkenbergre. Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor valaki a pályahatár többszöri átlépéséért kapott időbüntetés miatt reklamál.
A Haas pilótája szeretne nagyobb szabadságot a pályán, ennek érdekében bízik az FIA józan eszében. „Remélem, ráeszmélnek, hogy meg kellene bízniuk a versenyzőkben. Természetesen vannak dolgok, amikre le kell csapni, például a féktávon mozgásra és bizonyos manőverekre. A veszélyes manővereket vissza kell fogni, de az apróságokat hagyni kellene” – mondta.
Csapattársa, Hülkenberg érdekes meglepetéssel készül a dánnak a visszatérése apropóján.
Kevin Magnussen az első versenyző a Forma-1-ben, aki a 2014-ben bevezetett büntetőpontrendszer nyomán kapott egy futamra való eltiltást, de ez semmi ahhoz képest, hogy 1994-ben három pilótát is elmeszeltek, köztük két verseny leforgása alatt Michael Schumachert és Mika Häkkinent is.
A Haas dán pilótája öt a pályán elkövetett vétség, ütközés vagy leszorítás során halmozta össze a 12 büntetőpontot, ami azt eredményezte, hogy a hétvégi Azerbajdzsáni Nagydíjon nem állhat rajthoz, Oliver Bearman fogja helyettesíteni.
Eltiltásokat történelmileg is csak elvétve osztogatnak a királykategóriában, az F1.com összesítése szerint nyolc, a Racefans szerint tíz ilyenre volt eddig példa a sportágban – értelmezés kérdése például, hogy 2006-ban az F1-re alkalmatlannak nyilvánított Ide Judzsi szuperlicencének bevonása eltiltásnak számít-e.
Magnussen idén már a Miami Nagydíjig összeszedett 10 büntetőpontot, és a teljes szezont ki kellett volna húznia további vétség nélkül, hogy elkerülje az eltiltást. Egyesek szerint túl szigorú ez a szankció a dánnal szemben, hiszen kisebb hibákból adódtak csak össze, és önagában egyik sem volt olyasmi, ami eltiltást érdemelne.
Az alábbi videó bemutatja az összes esetet, amiért Magnussen büntetőpontokat kapott idén:
Kevin Magnussen is the first driver to receive a race ban since the penalty point system was introduced ❌
Persze azt is lehet mondani, hogy a múltban voltak kegyetlenebbek ezek az ítéletek, hiszen akkor még többnyire egyetlen vétség elég volt ahhoz, hogy egy futamra partvonalra állítsa a határt átlépő pilótát. Az F1 egyik legzűrzavarosabb szezonja, 1994 hozta el ebben a csúcsot, abban az évben ugyanis három versenyzőt is eltiltással sújtottak, köztük két későbbi világbajnokkal, Schumacherrel és Häkkinennel.
Eddie Irvine-nak még csupán a harmadik F1-es versenye volt az 1994-es szezonnyitó Brazil Nagydíj, amikor egy négy autót érintő, ijesztő baleset okozása miatt elmeszelték. Az északír a fűre szorította a debütálófutamát teljesítő Jos Verstappent, akinek Benettonja ott megpördült, majd összeszedte Irvine, Martin Brundle és Éric Bernard autóját is, miközben az övé a levegőbe emelkedve szaltózott is egyet. Mindenki épségben megúszta az esetet, ami akkoriban még nem volt készpénznek vehető, Irvine-ra viszont egyfutamos eltiltást szabtak ki. Csapata, a Jordan fellebbezett az ítélet ellen, de ezzel csak még nagyobb bajt hozott a pilóta fejére, hiszen az FIA három versenyről való eltiltásra módosította az ítéletet.
Azon a nyáron a Német Nagydíj rajtbalesetének 11 autó esett áldozatául, az ütközések egyik láncreakcióját Mika Häkkinen váltotta ki azáltal, hogy a belső íven próbálkozva összeütközött későbbi csapattársával, a williamses David Coultharddal. A McLaren kicsúszott és néhány további autót is eltalált, mielőtt a falnak csapódott, az FIA pedig el is tiltotta a következő versenytől a finnt – amit a McLaren, talán okulva az Irvine-nal történtekből, el is fogadott.
Michael Schumacher azévi eltiltási ügye alakult a legszövevényesebben. A német kezdeti vétsége mindössze annyi volt, hogy a két felvezető kör során egyaránt megelőzte az előle induló, de szerinte túl lassan haladó Damon Hillt. Schumacher tíz másodperces stop&go büntetést kapott, amit viszont a csapat kérésére sokáig nem töltött le, amíg a Benetton egyezkedni próbált arról az FIA-val. A német végül a kizárást jelentő fekete zászlót is megkapta, de ennek ellenére is elautózott a célig, második helyét azonban utólag elvették. Emellett két futamra szóló eltiltást is kapott, amit a Benetton fellebbezése miatt nem léptettek azonnal érvénybe – ám amint a fellebbezés elbukott, a németnek ki kellett hagynia az olasz és a portugál futamot.
A 30 évvel ezelőtti három eset óta két másik eltiltás történt csupán, de ezek közül az egyik úgy alakult, hogy az érintettnek, Jacques Villeneuve-nek valójában nem kellett futamot kihagynia. A bajnoki címért küzdő kanadait a szezon hajrájában, Szuzukában az edzésen amiatt találták vétkesnek, mert nem lassított kellően a leálló Jos Verstappen miatt belengetett sárga zászlóknál. Más versenyzőket is elmeszeltek ott emiatt, Villeneuve-nek azonban ez már a negyedik ilyen esete volt ebben az évben, s mintegy a büntetőpontok előfutáraként ez már eltiltást eredményezett számára a következő versenyre. A kanadait annak a bizonyos hétvégének a futamától, a Japán Nagydíjtól tiltották el, ám a Williams fellebbezett, és mivel már nem volt idő lebonyolítani a tárgyalást, Villeneuve mégis elrajtolhatott a futamon. Utólag elbukott a fellebbezés, a megítélt eltiltást pedig kizárás formájában juttatták érvényre, elvéve az 5. helyet a pilótától, aki ezzel egy ponttal Schumacher mögé csúszott az emlékezetes szezonzáró előtt.
A legutóbbi eltiltásos eset pedig Romain Grosjeané 2012-ből. A francia első teljes évét töltötte az F1-ben, gyorsaságát azonban több baleset is kísérte. Bár büntetőpontok még ekkor sem léteztek, az FIA az ismétlődő bajkeveréseire reagálva is adott leckét Grosjeannak azzal, hogy a spái rajbaleset okozása után eltiltotta őt a következő futamtól, az Olasz Nagydíjtól.
A büntetőpontrendszer ötletéhez éppen a francia ügye adta az inspirációt, ezzel tették számszerűsíthetővé a versenyzők vétségeit, annak reményében, hogy igazságosabb, egyenlőbb elbírálás alá esnek majd a pilóták. 2023-ban már Pierre Gasly is a veszélyzónába került, 10 pontnál tartott, és az FIA akkor még érezhetően el akarta kerülni, hogy a francia a szabály áldozata legyen: enyhítettek is a büntetőpontok begyűjtésének kritériumain, és tavasszal volt is rá példa, hogy furcsamód elmaradt a szankció ezen formája az Alpine pilótája felé, amikor már csak egyetlen vétségre volt az eltiltástól.
Magnussen már nem volt ilyen szerencsés, ő lett az első az F1-ben, aki tíz év után áldozatául esett ennek a szabálynak – még ha a rosszfiúi skatulyából valamelyest ki is húzza, hogy néhány incidensét, például a Lewis Hamilton elleni keménykedését a miami sprinten jól megfontolt csapatérdekből tette, így hagyva némi egérutat a pontszerzésért hajtó csapattársának, Nico Hülkenbergnek.
Azon viszont talán érdemes lenne elgondolkodni a büntetőpontrendszer jövőjét illetően, hogy a kibővült naptár miatt a versenyzőknek is több hibázási lehetőséget adjanak. 2014-ben, a szabály bevezetésekor 19 futamból állt a szezon, idén viszont már 24-ből, ráadásként kibővítve még hat sprintversennyel, ami összességében tizeneggyel több rajtszituációt jelent, a versenyzéssel töltött idő jelentős megnövekedése mellett pedig könnyebb is egy év leforgása alatt mellényúlni annyiszor, hogy azok halmozódása eltiltást érjen.
Kevin Magnussen a szezon eleje óta borotvaélen táncolt a büntetőpontokkal, és Monzában utolérte az eltiltás réme: tizenkét hónapos perióduson belül összegyűjtött 12 fekete pontot a jogosítványban, nem vehet részt a következő futamon.
Ez alapján Magnussen nem indulhat a két hét múlva esedékes Azeri Nagydíjon. A Haas dán pilótája azért kapott időbüntetést és 2 büntetőpontot az Olasz Nagydíjon, mert nekiütközött Pierre Gasly autójának.
Annyi öröme azért volt a futamban, hogy a tízmásodperces büntetése ellenére a 10. helyen ért célba és szerzett egy pontot a világbajnoki értékelésben. Magnussen panaszkodott az FIA szabályozására és arra, hogy számára nem világosak a szabályok a hasonló esetek megítélésére. „Olyan, mintha nem akarnának versenyzést. Ha a Gasly-val szembeni esetemet nem ítélik versenybalesetnek, nem tudom, mire mondhatnák ezt” – jelentette ki.
A büntetőpontozás rendszerét 2014 óta használják a Forma-1-ben, hogy a sok balhét okozó és kihágásokat sorozatosan elkövető versenyzőket fegyelmezzék és elvegyék a kedvüket a túlzott agresszivitástól. Ennek lényege, hogy aki egy tizenkét hónapos időszakon belül 12 büntetőpontot összegyűjt, azt eltiltják egy futamra – ilyen retorziót utoljára 2012-ben alkalmaztak, Romain Grosjeannal szemben, pont az ő esete miatt kezdeményezték az aktuális rendszer bevezetését.
Azóta több pilóta került már vészesen közel az eltiltáshoz, de Magnussen az első, akire ez vár. A vélhetően az utolsó F1-es szezonját futó versenyző az idei szezon elején hamar eljutott 10 fekete pontig, és ezek közül egyik sem évül el idén, így várható volt, hogy előbb-utóbb eltiltják. A védelmében annyit fel lehet hozni, hogy a kifogásolt manőverei közül két alkalommal (Szaúd-Arábiában és Miamiban) a csapat érdekeit szolgálta az előtte haladó Nico Hülkenberg üldözőinek akadályozásával, és hat büntetőpontot azért kapott, mert sportszerűtlenül vezetve tartotta meg a pozícióját e riválisok előtt.
Bakuban vélhetően Oliver Bearman ül Magnussen autójába, aki a Haas egyik 2025-ös versenyzője lesz.
Az eltiltás szélén táncoló Kevin Magnussen megpróbál óvatosabb lenni, de jobban tetszene neki, ha egyáltalán nem létezne ez a büntetőpontos rendszer az egyfutamos kispadra ültetéssel.
A rendszert a 2010-es években vezették be, miután Romain Grosjean rajtbalesetet okozott a 2012-es Belga Nagydíjon, és az már a sokadik veszélyes manővere volt. Ezt a szigorú büntetést kívánták jobban alátámaszthatóvá tenni a rendszerrel, hogy tényleg csak a sorozatban nagy hibákat elkövető pilótákat meszeljék el, de a bevezetése óta senki sem gyűjtötte össze a kritikus 12 büntetőpontot.
Amikor valaki megközelítette ezt az értéket (ahogy Sebastian Vettellel is megesett), rendszeresen előjött a téma, hogy mégsem kellene ilyen szigorú retorziót alkalmazni, hiszen nem veszélyes szituációk okozásáért is gyakran repülnek a fekete pontok: a 10 pontig nemrég eljutó Pierre Gasly például olyasmikért is kapott, mint hogy túlságosan nagy távolságra lemaradt az előtte haladótól a biztonsági autó mögött, vagy pályalevágással szerzett előnyt.
A 10 pontos Magnussen speciel utóbbiért nyelt be 3-at, és bevallotta, hogy nem lelkesedik a rendszerért. „Nem tetszenek a szabályok, hogy lehetséges az eltiltás. Örülnék, ha egyáltalán nem lenne lehetséges – mondta. – De ezek a szabályok, nem én alkottam őket. Szóval szerintem van mit átnézni.”
„Nem tudom, helyes-e, hogy az eltiltás veszélye fenyeget azért, mert néhány fehér csíkon kívül vezettem az aszfalton. De ezek a szabályok, elfogadom őket. Úgy érzem, lenne mit javítani. Nem csupán magán a rendszeren, de meg kell említenem, hogy több versenyt rendeznek ahhoz képest, mint amikor bevezették [tehát potenciálisan több incidensre van esély].”
Az FIA egyébként azt tervezi, hogy a Magnussentől idén két alkalommal látott sportszerűtlen megmozdulásokat ezentúl ne időbüntetéssel, hanem bokszutcán áthajtásos büntetéssel sújtsa, mivel a renitens így csak rövidebb ideig folytathatja az akadályozást.
Magnussen elismerte, hogy a helyzet miatt kénytelen lesz másképp hozzáállni a versenyzéshez. A jövője egyébként nem biztos a Haasnál, 2025-re nincs szerződése, és a teljesítményével egyelőre nem igazán mutatta azt, hogy a csapatnak mindenképp meg kellene tartani.
Kérdés, így van-e értelme egyáltalán a büntetőpontok rendszerének, ha 12 pont mégsem konvertálódna eltiltássá.
Elképesztő eseménysoroknak lehettünk szemtanúi a Formula 3 melbourne-i hétvégéjének szabadedzésén. Az ART Grand Prix bolgár pilótája, Nikola Colov nemes egyszerűséggel a falba terelte Alex Dunne-t, és az eltiltás helyett csak egy három rajthelyes büntetést kapott.
Az Alpine-junior Colov gyorskörön volt, és elkezdett Dunne autója felé húzódni, aki nem sokkal előtte feltartotta őt. Azonban a Fernando Alonso menedzsmentjéhez tartozó bolgár fiatal végül nemcsak megközelítette, hanem neki is ment az MP Motorsport ír pilótájának, aki emiatt a falnak csapódott és össze is törte az autóját.
The incident that brought Practice to a premature end 🚩
Nikola Tsolov has received a three-place grid drop, with the Stewards determining that his actions, while unintended, caused a collision that was completely avoidable. #AusGP#F3pic.twitter.com/z0AK7x6QMu
Colov – aki a három rajthelye mellé még két büntetőpontot is kapott – az esetet követően azonnal a kritikák kereszttüzébe került, és elmondta, hogy szerinte a tettében semmi szándékosság nem volt. A stewardok azonban másként látták, mert ők a beszámolójukban azt írták, hogy Colov a felvételek alapján a manőverével elégtételt vett versenytársán.
Ezek alapján úgy tűnt, hogy a versenybírák úgy ítélték meg ezt az esetet is, mint bármelyik ehhez hasonló ütközést. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy az eset nem volt szándékos, annak ellenére, hogy elkerülhető lett volna.
Ez talán megmagyarázza a rajtbüntetés alkalmazását, mert állítólag az ítéletet a korábbi esetekkel összhangban hozták meg. Azonban ehhez hasonló baleset nem nagyon történt a sorozat 2019-es kezdete óta. Itt nem csak egy ütközésről volt szó, mert a szándékos kitérés egyáltalán nem normális, a megfelelő döntés azonban mégis elmaradt.
Az FIA Nemzetközi Sportszabályzata kimondja, hogy egy autót tilos kiszámíthatatlanul vagy olyan módon vezetni, hogy az más versenyzőkre potenciálisan veszélyt jelenthesen. A szándékot leszámítva azonban Colov minden kétséget kizáróan ezt tette, hacsak a stewardok nem azt gondolták, hogy a manőverében semmi kivetnivaló nem volt. Az FIA első számú feladata az lenne, hogy felszámolja az ehhez hasonló versenyzői viselkedéseket, még akkor is, hogyha azok a pillanat hevében kialakuló érzelmekkel megmagyarázhatók.
A Forma-1-ben legutóbb a 2017-es Azerbajdzsáni Nagydíjon történt egy hasonló eset Lewis Hamilton és Sebastian Vettel között. A német négyszeres világbajnok úgy érzékelte, hogy a brit riválisa féktesztelte őt a biztonsági autó mögött, ami miatt a Ferrarijával nekiment az akkor még csak háromszoros világbajnok Mercedesének. Vettel végül három büntetőpontot és egy 10 másodperces stop and go büntetést is kapott, utóbbi a kizárást leszámítva a legsúlyosabb büntetésnek számít a Forma-1-ben.
Ha valaki nagy sebességénél nekimegy egy versenytársának, és a falba teszi őt, akkor abban az esetben már az eltiltásnak is fel kellene merülnie, mint lehetséges büntetés. Ehelyett az enyhítés tényén van a súly, mert maga a sértett (Dunne) is megrovást kapott a feltartás miatt. A stewardok szerint ez azt mutatja meg, hogy az MP Motorsport versenyzőjének jobb ítélőképességre lenne szüksége és a pályán is tudatosabban kellene közlekednie.
A folytatásban nagyon kell vigyáznia Sergio Péreznek azzal, hogy miként viselkedik a soron következő versenyhétvégéken. A 6-szoros futamgyőztes mexikói versenyző a Szaúd-arábiai Nagydíjon ugyanis újabb büntetőpontokat kapott, amivel vészesen közel került az eltiltáshoz.
Sergio Pérez az idei szezon nagy részében legjobb esetben is csupán 4 pontra lesz attól, hogy automatikusan eltiltsák egy versenytől. A Red Bull mexikói pilótája a Szaúd-arábiai Nagydíjon 5 másodperces büntetést és egy büntetőpontot kapott, amiért akadályozta Fernando Alonsót a kerékcserék során. Pérez ugyanis a kiállásakor az érkező Aston Martin előtt lőtt ki a szerelői gyűrűjéből, Alonsónak pedig fékeznie kellett, hogy elkerülje az ütközést.
Első ránézésre úgy tűnt, hogy a Red Bull hibázott, és túl későn engedte ki Pérezt, ám a felügyelők a vizsgálat során megállapították, hogy a mexikói pilóta hibázott, mert még piros jelzésnél elindult. Ez a tény a büntetés mértékén nem változtatott, viszont a büntetőpont ezért került Pérez neve mellé, amivel Pérez jelenleg 8 pontnál áll.
A szabály úgy szól, hogy aki az elmúlt 12 hónap során 12 büntetőpontot szed össze, azt automatikusan egyversenyes eltiltással sújtják. Pérez az elmúlt 10 versenyen, azaz a tavalyi Szingapúri Nagydíjtól kezdődően már 8 büntetőpontot gyűjtött, így ha a következő 15 verseny során még 4-et kap, automatikusan ki kell hagynia egy futamot.
Azt nézve, hogy adott esetben egynél több pontot is kaphat egy incidensért (a tavalyi Japán Nagydíjon például 4-et kapott, 2-t azért, mert biztonsági autó alatt előzött, 2-t pedig azért, mert kilökte Kevin Magnussent; de az Abu-Dzabiban Norrisszal történt ütközés is 2 pontot ért), nagyon kell vigyáznia, hiszen akár két további ütközés sem férhet bele.
