Az FIA Motorsport Világtanács legutóbbi, párizsi ülésének jóváhagyását követően az FIA Kamionos Bizottság jóváhagyta a 2023-as Goodyear FIA Kamion Európa-bajnokság technikai szabályzatát. A bizottság által kidolgozott fenntarthatósági ütemtervvel egyetértésben a jövő évtől a jelenlegi generációs, belsőégésű motorral hajtott versenykamionok mellett a tisztán elektromos és hibrid hajtásláncok is engedélyezettek lesznek a bajnokságban. Georg Fuchs, az ETRA ügyvezető igazgatója így nyilatkozott:
„Az út kikövezett az alternatív hajtásláncoknak, hogy bekerüljenek a versenykamionok mezőnyébe, és mi nem is lehetnénk emiatt izgatottabbak.
Az FIA technikai részlegével együtt dolgozunk az energiaátalakítási folyamaton azért, hogy technikailag felkészülten fogadhassunk bármilyen technológiát és energiaformát, legyen az szintetikus üzemanyaggal, hibrid vagy elektromos meghajtással ugyanazon a rajtrácson.
A bizottság jóváhagyása, hogy több fenntartható technológia legyen a mezőnyben, egy újabb fontos lépés a fenntarthatósági átalakulásunkban. Stratégiánk egyik sarokköve, hogy nyitottak legyünk mindenféle technológia iránt, ugyanakkor továbbra is a versenykamion- és motorsport-rajongókra és a kamionversenyzés iránti szenvedélyünkre összpontosítunk.
A sport izgalma és a pozitív érzelmek révén egyedülálló helyzetben vagyunk, hogy új technológiákat mutassunk be az iparág képviselőinek, és növeljük a fenntartható megoldások elfogadottságát az ügyfelek, a végfelhasználók, és a hivatásos teherautó-sofőrökkörében.”
Ugyanakkor az FIA Motorsport Világtanács is zöld utat adott az ETRA-nak, a Goodyear FIA ETRC promóterének, hogy vizsgálja meg a hosszútávú kamionverseny-formátum külön projektként történő lebonyolításának lehetőségeit.
Sajtóközlemény: Az elektromos teherautók beszerzésének és fenntartásának teljes költsége már 2025-ra, a hidrogénhajtású üzemanyagcellás teherautóké pedig 2030-ra alacsonyabb lesz a belsőégésű teherautókénál – derül ki a brit Cambridge Econometrics budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből. Mindez a szektorra vonatkozó klímacélok elérése mellett hozzájárulhat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való európai energiafüggetlenség megteremtéséhez is. Az átálláshoz ugyanakkor infrastrukturális fejlesztésekre van szükség.
A Cambridge Econometrics három tanulmányból álló sorozata azt elemzi, hogyan valósítható meg a teljes széndioxidmentes működés az áruszállításban – mindez azért is érdekes, mert ez a szektor adja a globális széndioxid-kibocsátás közel 7 százalékát. További aktualitást ad a témának az Európai Bizottság legfrissebb REPowerEU csomagja, amely Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel célul tűzte ki, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól. A megoldás része lehet a dízeles teherautók lecserélésén keresztül az áruszállítás olajfüggőségének csökkentése.
A European Climate Foundation megbízásából készített elemzés Lengyelország, Olaszország és Spanyolország tehergépjármű-állományának modellezése alapján vizsgálta a klímacélok eléréséhez szükséges technológiai megvalósítás lehetőségeit, és több megállapítás Magyarországra is érvényes.
Az EU céljai alapján a gyártóknak 2025-re a 2019-2020-as szinthez képest 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kell csökkenteniük az új tehergépjárművek széndioxid-kibocsátását. Az uniós célok az új járművekre vonatkoznak, ezért a flottaszintű kibocsátás lassabban csökken, hiszen a flottákban magasabb a használt tehergépjárművek aránya. Ez Magyarországra fokozottan igaz. Lengyelországban is hasonló a helyzet, így a Cambridge Econometrics modellezése alapján az említett 15 és a 30 százalékos kibocsátáscsökkenési célokat követve 2050-re csupán 28 százalékkal mérséklődne a kibocsátás. Sőt, ha 2040-től teljesen be is tiltanák a nem zéró-kibocsátású új tehergépjárművek árusítását, a szektor akkor sem működne széndioxidmentesen: a 2021-es kibocsátási szint ötöde maradna meg a keleti országokban és még az olasz és spanyol utakon is a mostani káros kibocsátás tizede jutna a környezetbe a megcélzott nullához képest .
„A szükséges kibocsátáscsökkenést többféleképpen is el lehet érni: a meglévő dízeles járművek hatékonyságának növelésével, a bioüzemanyag magasabb arányával, illetve a zéró kibocsátású járművek elterjedésével – mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók hatékonyabbak, azaz alacsonyabb az energiaigényük. Ez utóbbiak elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő – és az egyes technológiák esetében eltérő – infrastruktúra kiépítése is.”
Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók további előnye, hogy nemcsak a közvetlen kibocsátásuk zéró, de a közvetett kibocsátásokat figyelembe véve is alacsonyabb a teljes kibocsátásuk, mint a hagyományos járműveké.
Fotó: Cambridge Econometrics
Nehéz tehergépjárművek teljes életciklusra vetített költségének várható alakulása Magyarországon
Megjegyzés: A privát infrastruktúra alatt például a raktáraknál, logisztikai központokban kiépített elektromos töltőállomások költségét, míg a publikus infrastruktúra esetén az autópályák melletti hidrogén/elektromos töltőállomások és a villamos felsővezetékek kiépítését kell érteni.
Az EU nemrég mutatta be az Alternative Fuels Infrastructure Regulation (AFIR) elnevezésű javaslatcsomagot, amely a fő európai útvonalak mentén (TEN-T hálózat) az elektromos és a hidrogénmeghajtású tehergépjárművek számára biztosítaná a megfelelő infrastruktúrát.
Az elektromos tehergépjárművek (BEV) számára a raktáraknál és a főutakon szükséges töltőállomásokat kiépíteni. Bár a töltés hosszabb ideig tart, mint a tankolás, ha az akkumulátor mérete megfelelő, a töltést össze lehet kötni a fuvarozók kötelező pihenési idejével. Az áramszedővel felszerelt elektromos tehergépjárművek (BEV-ERS) kisebb akkumulátorral rendelkeznek, azonban a vasúthoz hasonlóan áramszedővel csatlakoznak a villamos felsővezetékhez, így menet közben is képesek tölteni. Ehhez természetesen nagy infrastrukturális változtatások szükségesek – jelenleg Frankfurt közelében tesztelnek egy villanyosított autópályaszakaszt.
Az üzemanyagcellás, vagyis hidrogénmeghajtású járművek (FCEV) elterjedéséhez – az elektromoséhoz hasonlóan – kulcsfontosságú a töltőállomások kiépítése. Ezek helyben is előállíthatják a hidrogént elektrolízis segítségével, illetve vezetéken keresztül vagy üzemanyagszállító kamionokkal egy központi termelőegységtől szállíthatják azt.
A Cambridge Econometrics tanulmánya szerint az elektromos tehergépjárművek fenntartása és működtetése, azaz a teljes életciklusra vetített költség (Total Cost of Ownership – TCO) a furgonok és a nehéz tehergépjárművek esetén már három év múlva, azaz 2025-ben alacsonyabb lesz a belsőégésűekénél. Bár a vételáruk továbbra is magasabb marad, a jobb hatékonyság, valamint az alacsonyabb üzemanyagárak és szervízköltségek miatt a zéró-kibocsátású tehergépjárművek használata olcsóbbá válik.
A hidrogén előállítási költsége várhatóan drasztikusan esni fog a következő években a széleskörű használatnak köszönhetően, így az üzemanyagcellás nehéz tehergépjárművek 2030-ra lesznek olcsóbbak, mint a belsőégésűek. Ráadásul az üzemanyagköltséget a dízeles járműveknél tovább növelheti Európában, ha megszüntetik a több országban is meglévő jelenlegi adókedvezményeket, például a jövedéki adó visszaigénylésének lehetőségét Magyarországon. Az új Eurovignette direktíva javaslat alapján az európai útdíjszabás a jármű kibocsátásától is függ majd, ami tovább növeli a belsőégésű teherautók teljes életciklusra vetített költségét. Ugyancsak növelheti a fosszilis üzemanyagköltséget, ha az európai kvótakereskedelmet – várhatóan 2025-ben – kiterjesztik a közlekedésre és az épületekre is.
Az innovatív áruszállító jármű, amely a fenntartható mobilitási megoldások élvonalába tartozó ABB-technológiát alkalmazza, évente 400 tonnával járul hozzá a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.
Júniusban először közlekedett a svájci főváros, Bern utcáin az ABB technológiai megoldását alkalmazó, kibocsátásmentes e-tehergépkocsi, amely jelentős előrelépést jelent a fenntartható városi logisztikai megoldások fejlesztése terén.
Az ABB az e-tehergépkocsit a kísérleti teherautók gyártására szakosodott partnerével, az E-Force One-nal közösen fejlesztette ki. A jármű kifejlesztése azt a célt szolgálja, hogy az ABB 2022 végére villamos meghajtású járművekből álló áruszállító flottát alakítson ki.
A tehergépkocsi, amellyel az ABB Formula E „Gen2” versenyautót szállították az ABB FIA Formula-E autóverseny berni futamának nyitóeseményére, az ABB által gyártott villanymotorral, inverterrel, hajtás- és akkumulátorrendszerrel van felszerelve. Az akkumulátorok töltését az ABB Terra 54 villámtöltők biztosítják. A feltöltött akkumulátorok maximum 300 km hatótávolságot biztosítanak a jármű számára.
Az első két tehergépjárművet az ABB-nek az észak-svájci Turgiban működő teljesítményelektronikai gyárában fogják szervizelni. A több hónapig tartó tesztelési fázist követően, az ABB jelenleg 11 dízel üzemű járműből álló flottáját a következő három évben egyetlen üzemeltető által kezelt, e-tehergépkocsikból álló flottára kívánják lecserélni. A többletköltséggel nem járó átállásnak köszönhetően a becslések szerint évi 400 tonnával csökkentik a flotta szén-dioxid-kibocsátását.
Morten Wierod, az ABB Hajtások üzletágának vezetője szerint az e-tehergépkocsi jól példázza az ABB technológiai innováció iránti elkötelezettségét. Wierod így nyilatkozott: „A teherautókhoz kifejlesztett új hajtáslánc jelentős előrelépést jelent a nehézjárművek e-mobilitási technológiája terén. Jól jelzi azt a jelentős fejlődést, amit a jobb energiahatékonyságú és alacsonyabb karbon-kibocsátású technológiák terén elértünk. Terveink szerint az e-teherautót a napi üzleti tevékenységeinkben is használni fogjuk.”
Svájcban az ABB lesz az első vállalat, amely kísérleti jelleggel teljes körűen villamos hajtású tehergépkocsikra alapozza az áruszállítását. Az e-járművek a tesztelési időszakban az ABB létesítményeket összekötő útvonalakon közlekednek majd. A tervek szerint a Svájcon belüli leghosszabb áruszállítási útvonal 235 km lesz, amely még belül van a kísérlethez kiválasztott háromtengelyes EF26 járművek hatótávolságán. Ha a járműveket a jelenleg rendelkezésre álló legnagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelik fel, a hatótávolság akár 500 km-re is megnövelhető.
A 25 tonnás prototípus járműveket 310 kWh-ás akkumulátorral szerelik fel, amelyek éjszakai töltését a Turgiban lévő járműtelepen végzik majd. Egy akkumulátor feltöltéséhez 6 órára van szükség. Az ABB 360 kW-os motorjai 2700 Nm nyomatékot adnak le, és lehetővé teszik, hogy az e-tehergépkocsi biztonsággal tudjon vonatni egy 12 tonnányi teherrel megrakott trélert. A jármű maximális sebessége 85 km/h. Eltekintve a gumiabroncsok által generált zajtól, a jármű menetzaja elhanyagolható.
Marcel Schütz, az ABB Transport & Trade Switzerland vezetője hozzátette: „Az e-tehergépkocsik naponta közel azonos távolságot tesznek majd meg, így kifejezetten az ABB igényei szerint tervezhetők. Ezek a járművek számunkra tökéletes logisztikai megoldást kínálnak.”
A Turgiban lévő járműtelepen működő töltőállomások energiaellátását – köszönhetően a gyárban már kiépített napelemtábláknak és invertereknek – fenntartható energiaforrásból tudják majd biztosítani. Az e-tehergépkocsi-flottának az ABB logisztikai tevékenységébe történő integrálása jelentősen hozzájárul a vállalat globális kibocsátás-mentesség iránti kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, amely alapján az ABB azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy karbonsemleges és energetikailag önellátó ökoszisztémákat fejleszt ki az ipar, az otthonok és a nagyvárosok számára.
Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex), amely vezető szerepet játszik a legmodernebb technológiák fejlesztése és szállítása terén, termékek és megoldások széles skáláját kínálja a digitális iparágak számára. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban meghatározó szerepet tölt be a digitális iparágak fejlődésében az ABB AbilityTM digitális platform által támogatott négy, vevőközpontú, világviszonylatban is vezető szerepet játszó üzletágával, az Energetika, Ipari Automatizálás, Hajtások, Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágakkal. Az ABB a piacvezető Energetikai Hálózatok divízióját 2020-ban eladja a Hitachinak. Az ABB több mint 100 országban működik, és 147 000 főt alkalmaz. www.abb.com
