A Japán Nagydíj második szabadedzésén történt hatalmas baleset hatására több F1-es pilóta is arra kérte az FIA-t, vizsgálja meg, miként lehet elkerülni a jövőben a hasonló eseteket.
Miként arról a minap beszámoltunk, az előzetes gyanúval ellentétben az autóját a Japán Nagydíj második szabadedzésén rommá törő Jack Doohan nem véletlenül nem csukta le az állítható hátsó szárnyat a szuzukai célegyenes végén, mielőtt nagyjából 300 km/órás tempóval lerepült a pályáról. Legalábbis erre utaltak Oliver Oakes, az Alpine csapatfőnökének azon szavai, hogy pilótája „rosszul mérte fel a helyzetet”. Az ausztrál versenyző sajtóhírek szerint az Alpine szimulátorában sikerrel alkalmazta azt a módszert, hogy nyitott DRS-sel kezdi meg az első kanyart, amit a második edzésen az ötödik körében a valóságban is megpróbált, ám csúnyán ráfázott.
Az első edzést az Alpine japán tartalékja, Ryo Hirakawa szerepeltetése miatt kihagyó, a szuzukai pályával így a második tréningen ismerkedni kénytelen ausztrálnak mindehhez elég volt annyit tennie, hogy nem nyomta meg a DRS-gombot a kormányon. Az állítható hátsó szárny ugyanis úgy működik, hogy megfelelő mértékű gázelvételnél vagy fékezés esetén automatikusan lecsukódik, ám mivel a szuzukai első kanyarba padlógázzal kezdik meg a bekormányzást a pilóták, itt ezt megelőzően kézzel kell deaktiválniuk a szerkezetet, hogy a kanyarodás pillanatában már megfelelő leszorítóerő hasson az autó hátuljára.
Doohan bukása:
A történteket így aztán el lehetne intézni annyival, hogy Doohan őrültséget csinált, hiszen rajta kívül senkinek nem jutott eszébe 300 km/órás tempónál nyitott DRS-sel bekanyarodni egy F1-es autóval. A The-Race.com értesülései szerint a pénteki versenyzői eligazításon ugyanakkor több pilóta is arról érdeklődött Rui Marques versenyigazgatónál, hogy van-e mód olyan biztonsági mechanizmust beépíteni a DRS működésébe, ami az ilyen esetekben lezárja azt.
Persze az FIA már így is gondoskodott arról, hogy megelőzze a DRS nyitva maradása miatti baleseteket, hiszen a fékezés és gázelvétel hatására történő zárás is ezt a célt szolgálja, a csapatoknak ugyanakkor mindkét esetben van mozgástere, bizonyos határok között ugyanis ők dönthetik el, hogy mekkora fékerő alkalmazásánál és gázelemelésnél záródjon a szárny. Utóbbi esetében a felső határ 20%, azaz amennyiben a pilóta legalább ennyivel csökkenti a gázállást a 100%-hoz képest, a DRS-nek be kell záródnia. Hogy adott esetben ennél kisebb elemelésnél is záródhasson a rendszer, arra pont az olyan DRS-zónák miatt lehet szükség, amelyeket gyors kanyar követ.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Doohan a korábbi köreiben sem deaktiválta kézzel a DRS-t, hanem a gázelvétellel/fékezéssel csukta a szárnyat, ami akkor még működött, a telemetriából pedig kiderült, hogy az ominózus körében is fékezett az egyes kanyar előtt, ám nem nyomta meg elegendő erővel a pedált a szárny záródásához, így az nyitva maradt. Az igazsághoz így közelebb állhat – nem tudjuk biztosan, mert Doohan nem ment bele a részletekbe – az a megállapítás, hogy az ausztrál nem akart nyitott DRS-sel kanyarodni, csak rossz módszert választott a szárny zárásához, ami ezzel együtt nem menti fel őt, hiszen mindenki más – köztük a csapattársa, Pierre Gasly is – kézzel deaktiválta a szerkezetet.
Hogy milyen módszerrel lehetne megelőzni a Doohanéhez hasonló baleseteket, arról a The-Race azt írja, hogy például GPS-jelet lehetne küldeni a szárnynak, hogy az a pálya egy bizonyos pontján semmiképpen se lehessen nyitva. A szaklap hozzáteszi, egy ilyen megoldás zökkenőmentes kidolgozása nem lenne egyszerű, de az FIA beleegyezett, hogy megvizsgálja a kérdést, és meglátja, hogy mit tehet.
Amíg ez megtörténik, az F1-es pilóták kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy nem kézzel deaktiválni a DRS-t egy legalább részben padlógázas kanyar előtt nem feltétlenül a legjobb ötlet…
Jön a nagy V10-es találkozó az F1-ben, miközben hatalmas számolgatások mehetnek a háttérben
