Szerk Racingline.hu

Címke: Daytonai 24 órás

  • Túlzásba viszi a versenyzést az amerikaiak F1-be vágyó reménysége?

    Túlzásba viszi a versenyzést az amerikaiak F1-be vágyó reménysége?

    Kivételesen sok figyelmet kap jövőre Colton Herta a Forma–2-ben, aki ráadásul nem csak az F1 legfontosabb utánpótlás-sorozatában fog versenyezni.

    A 25 éves amerikai versenyző célja, hogy felkészüljön a Forma–1-re, amelybe a Caddilac csatlakozásán keresztül vezethet az útja néhány éven belül, ha jó képességeiről tanúbizonyságot tesz európai pályákon is. IndyCar-pályafutását a spájzba tette ennek érdekében, jövőre a Hitech csapatánál indul az F2-ben.

    A héten azonban kiderült, hogy a figyelmét nem kizárólag ez a sorozat fogja lekötni, mert az amerikai hosszútávú versenyzés csúcssorozatában, az IMSA bajnokság három legrangosabb versenyén is rajthoz áll 2026-ban: a Daytonai 24 óráson, a Sebringi 12 óráson, valamint a Petit Le Mans-on (a Road Atlanta pályán). A Wayne Taylor Racing csapatnál egy Cadillac-et fog vezetni.

    Herta számára nem lesz ismeretlen a közeg, mert korábban már részt vett ezeken a futamokon többször is. A Daytonai 24 órást januárban rendezik, az nyilván nem kavar bele az F2-es szezonjába. A Sebringi 12 órásra március közepén, az F2 első két állomása között kerül sor, míg a Petit Le Mans időpontja október eleje, amikor szintén hosszabb szünet esedékes az F2-ben két forduló között.

  • „Rosszul vagyok, hogy csalónak állítják be őket” – volt F1-es pilóta csapatát zárták ki a legendás versenyről

    „Rosszul vagyok, hogy csalónak állítják be őket” – volt F1-es pilóta csapatát zárták ki a legendás versenyről

    A Tower Motorsporttól elvették a Daytonai 24 órás kategóriagyőzelmét, amivel az istálló legnevesebb pilótája és a csapatfőnök sem értett egyet. Két másik korábbi F1-es pilóta viszont jól járt.

    A múlt hétvégén rendezték meg az idei Daytonai 24 órást, amelynek LMP2-es kategóriájának győztesét utólag megbüntették. Ezzel a Tower Motorsport Sebastien Bourdais, Job van Uitert, Sebastian Alvarez és John Farano által sikerre vitt 8-as számú autója elveszítette az első helyet, és a 12., azaz utolsó pozícióban lett rangsorolva a hivatalos értékelésben. Noha a technikai vétségért büntetett istálló utólag fellebbezett, ezt az IMSA nem fogadta el.

    A 2008-ban és 2009-ben a Toto Rossóval a Forma–1-et is megjárt háromszoros Champ Car-bajnok Bourdais utólag határozott közleményben kritizálta az IMSA-t, mert szerinte nem voltak ésszerűek. A Tower Motorsport egyetlen autójának ugyanis a megengedett 5 mm-nél jobban elkopott a hátsó kopólemeze, ezért zárták ki, Bourdais szerint azonban figyelembe kellett volna venni, hogy mindez miért történt.

    A Tower Motorsport itt még örülhetett:

    „A versenyzés kegyetlen tud lenni, de az irányító testületek ennél sokkal rosszabbak lehetnek. A harmadik hátsó lengéscsillapító, ami a hátsó hasmagasságot kontrollálja, elromlott, ettől pedig az autó hátulja túlságosan alacsonyra került, és végül a kopólemez túlzottan elkopott. Amíg csak visszaemlékszem, az IMSA mindig józan ésszel alkalmazta a szabályokat technikai szabályszegésnél, de most sajnos nem ez volt a helyzet. Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani a csapatban a hibátlan kivitelezésért és elkötelezettségükért.”

    Bourdais ezután megvette a csapatát. „Rosszul vagyok attól, hogy csalóknak állítják be őket, mivel mindig követik a szabályokat. Természetesen remélem, hogy lesz még lehetőségünk versenyeket nyerni a jövőben. Mindenkinek köszönöm a támogatást!”

    „A Tower Motorsport mélyen csalódott az IMSA döntésében – olvasható Ricky Capone, a Tower Motorsport csapatvezetőjének közleményében. – A csapatunk határozottan vitatja ezt az ítéletet, és kitart amellett, hogy nem sértettünk meg szándékosan semmilyen technikai szabályt. Az IMSA által citált szabályszegés a kopólemez túlzott kopására vonatkozik. Az ilyesmi természetesen előfordulhat egy intenzív hosszú távú versenyen a csapat közvetlen ráhatásán kívül álló változók miatt. A 8-as autó folyamatosan gond nélkül átment a technikai ellenőrzéseken az esemény alatt és a korábbi versenyeken. Határozottan hisszük, hogy ez a végkifejlet nem tükröz a részünkről semmilyen jogosulatlan tettet vagy versenyelőny-szerzést.”

    „Beadtunk egy hivatalos fellebbezést, amit az IMSA elutasított. Miközben tiszteletben tartjuk a szabályozási folyamatot, elképesztően elkeserítő ez a döntés. Hihetetlenül büszkék vagyunk erre a csapatra, mindez pedig nem kisebbíti a versenyzőink, mérnökeink és szerelőink óriási erőfeszítéseit és elkötelezettségét. 24 órán át hiba nélkül teljesítettek. Azt is megértjük, hogy nehéz volt meghozni az IMSA-nak ezt a döntést, és méltányoljuk a kommunikációjukat és a folyamatba történő betekintésüket. Miközben nem értünk egyet a végkifejlettel, tisztában vagyunk vele, mennyire komplex dolog betartatni a szabályokat. Elkötelezettek maradunk a sport igazságosságának megőrzése mellett, és minden lehetséges opciót megvizsgálunk válaszul erre a büntetésre. Szeretnénk kifejezni a hálánkat a szurkolóink, partnereink és támogatóink felé, akik mellettünk állnak, miközben keresztülmegyünk ezen a nagy kihívást jelentő helyzeten.”

    A 8-as autó kizárásával a United Autosport Paul di Resta személyében szintén korábbi F1-es pilótát soraiban tudó 22-es egysége örökölte meg a győzelmet, míg a szintén korábbi F1-es Felipe Massával felálló Riley-csapat autója lett a második, a PR1/Mathiasen Motorsports 52-es egysége pedig a harmadik.

    Képeken Lewis Hamilton és a Ferrari barcelonai tesztje

  • Korábbi F1-es pilótával nyerte a Porsche a szuperizgalmas Daytonai 24 órást

    Korábbi F1-es pilótával nyerte a Porsche a szuperizgalmas Daytonai 24 órást

    Ismét a Porsche örülhetett Daytonában, miután a Porsche Penske Motorsport Felipe Nasr, Nick Tandy és Laurens Vanthoor nevével fémjelzett 7-es számú egysége nyerte a 63. Daytonai 24 órást. A győzelmük azonban egyáltalán nem volt sima, miként egyik kategória első helyezettjéé sem.

    Az utolsó fél órájába lépve, 23 és fél óra versenyzés után sem lehetett még megmondani, hogy ki lesz a 63. Daytonai 24 órás győztese, aztán 22 perccel a leintés előtt a korábban a Forma–1-ben 2015-ben és 2016-ban a Sauberrel két teljes idényt lehúzó Felipe Nasr megelőzte a hatos rajtszámú testvérautót vezető Matt Campbellt. Ezután úgy tűnt, hogy a Campbell, Mathieu Jaminet és Kevin Estre alkotta egység bejöhet a második helyen és kettős Porsche-győzelem születhet, csakhogy az utolsó tíz percben Tom Blomqvist a 60-as Meyer Shank Acurával elkapta őt, és aztán Nasrt is megpróbálta levadászni, de az már nem jött neki össze.

    Ehhez az izgalmas fináléhoz persze az is kellett, hogy miután a korábban egyaránt vezető Cadillac, Acura, BMW, Porsche négyesből utóbbi vált az éjszaka során az egyértelmű favorittá, majd vasárnap is tartotta az előnyét, a 22. órában érkező teljes pályás sárga zászlós periódus visszahozza a küzdelembe a 24-es rajtszámú BMW-t és a 60-as Acurát. Az újraindításnál előbbivel Dries Vanthoor át is vette az első helyet Nasrtől, de aztán a kettes kanyarban megcsúszott, aminek köszönhetően a brazil a négyes kanyarban visszaelőzte.

    A Porschék csatája az első helyért a hajrában:

    A következő órában aztán a 6-os Porsche ugrott az élre a harmadik helyről azzal, hogy a bokszkiállás során nem cserélt kereket, miközben Nasrék igen. Vanthoor ezután a 6-os Porschéval is csatába bonyolódott, de Campbell előzése közben elfékezte az első kanyart és átvágott a füvön. Mázlijára egy GT Lamborghini miatt jöhetett az újabb sárga, Vanthoornak így újabb esélye nyílt, de ekkor sem tudott élni vele: az újraindításnál lekoccolta Campbellt, ezzel pedig végleg kiírta magát a küzdelemből, a BMW-nek ugyanis megsérült a már azelőtt is mozgó orra, Vanthoor pedig kénytelen volt a boksz felé venni az irányt, majd egy körös hátrányban visszatérni a pályára.

    Ami a BMW balszerencséje, az a 60-as Acura szerencséje volt, amely a verseny egy pontján egy körös hátrányba került az élen állóhoz képest, miután Felix Rosenqvist kicsúszása miatt orrészt kellett cserélni az autón, majd áthajtásos büntetést kaptak bokszutcai sebességtúllépésért.

    A Vanthoor, Kevin Magnussen, Phillip Eng és Raffaele Marciello féle négyes végül negyedik lett a 24-es BMW-vel, ami csalódás annak tükrében, hogy egyértelműen ők voltak tempóban a Porsche első számú kihívói. De még így sem volt olyan gyenge versenyük, mint a Cadillacnek, amelynek három autója közül a legjobb, a Pascal Wehrlein, Tijmen van der Helm, Bryce Aron és Gianmaria Bruni vezette 85-ös is egy kör hátrányban az ötödik helyen zárt, miközben a 10-es autó (Filipe Albuquerque, Ricky Taylor, Will Stevens, Brendon Hartley) már hajnalban körhátrányba került, miután az éppen Marco Wittmann által vezetett 25-ös BMW megtorpedózása miatt áthajtásos büntetést kaptak.

    Vanthoor hibája a BMW-vel:

    Ennél is rosszabbul járt a 40-es Cadillac, amely a verseny korai szakaszában még szárnyalt Kamui Kobayashival, de a nyolcadik órában Louis Deletraz falhoz csapta azt a kettes kanyarban, majd a pályára visszatérve több LMP2-es és GTD Pro autóval kibabráló balesetet okozott. És akkor ott volt még az Action Express Racing 31-es Cadillac-je (Earl Bamber, Jack Aitken, Felipe Drugovich, Frederik Vesti), amely felfüggesztéshiba miatt szenvedett balesetet, de hosszas javítás után visszatért, és végül 40 körös hátrányban a 9. helyen zárt.

    Az LMP2-ben is korábbi F1-es pilóta győzött

    Az LMP2-es kategóriában is nagy izgalmakat hozott a verseny: a 22. órában még a 88-as AF Corse Oreca vezetett jelentős előnnyel, amikor Matthieu Vaxiviere műszaki probléma miatt megállt a pályán. Így az AO Racing 99-es autója vehette volna át az első helyet, de őket is műszaki problémák sújtották, így nem tudtak visszatérni a pályára a bokszutcából.

    Végül a Tower Motorsports 8-as rajtszámú ORECA-ja nyert, de a négyszeres Champ Car-bajnok, 2008-ban és 2009-ben a Toro Rossóval az F1-ben is megforduló Sebastien Bourdais mindössze 45 másodperces előnnyel szelte át a célvonalat. A Bourdais, Job Van Uitert, Sebastian Alvarez és John Farano négyest a fentebb taglaltak mellett az hozta helyzetbe, hogy az Era Motorsport 18-as autója az utolsó órában egy riválissal történt ütközés miatt az első helyről visszacsúszott az ötödikre.

    Ezután a 8-as autó a United Autosports Paul di Resta, Daniel Goldburg, James Allen és Rasmus Lindh négyesből álló 22-es Orecájával csatázott az első helyért az utolsó órában, de utóbbinak egy bokszutcai szabályszegés miatt összeszedett áthajtásos büntetés miatt végül be kellett érnie a második hellyel. Harmadikként a 74-es Riley zárt, soraiban Felipe Massával.

    A Ford jött ki győztesen a hármas csatából

    A GTD Pro mezőnyben hármas csata zajlott az első helyért a BMW, a Corvette és a Ford között, amiből végül utóbbi jött ki győztesen. Ehhez kellett, hogy a hajrában vezető 1-es BMW Kelvin van der Lindével a volánnál az élről forogjon ki Alexander Sims 3-as Corvette-jével történt ütközése után. A 3-as autó végül 1,9 másodperccel ért célba az első helyezett 65-ös Ford Mustang mögött, amelyet Dennis Olsen, Frederic Vervisch és Christopher Mies vezetett győzelemre.

    A nagy vesztes tehát a BMW lett, amely a dobogóról is lecsúszott, miután annak harmadik fokára a Sebastian Priaulx-ból, Mike Rockenfellerből és Austin Cindricből álló Ford-egység állhatott fel, így a bajorok legjobb csapata a negyedik helyen végző 1-es egység lett van der Lindével, Neil Verhagennel és Connor de Phillippivel.

    A Corvette a GTD-osztály megnyerésével vigasztalódhatott, ahol a 13-as rajtszámú, Matthew Bell, Orey Fidani, Lars Kern és Marvin Kirchhofer vezette AWA Corvette végzett az élen, miután az utolsó órában nagyot csatázott a Heart of Racing 27-es Aston Martin Vantage-ával. Bell végül 17 perccel a leintés előtt tudott előzni a 6-os kanyarban, a 27-es autó pedig a második helyet sem tudta megtartani, ami a 120-as rajtszámú Wright Motorsports Porsche 911-eséé lett.

  • Most először nem a tankolás határozza meg a kiállások hosszát Daytonában

    Most először nem a tankolás határozza meg a kiállások hosszát Daytonában

    Nem a kerékcsere, a tankolás hossza vagy a pilóták ki- és beszállása határozhatja meg ezúttal a kiállások hosszát, hanem az elektromos energia mennyisége, ami elhasználtak, vagy amennyit a következő etapra magukkal akarnak vinni a csapatok.

    Daytona lesz az első verseny, ahol a hibrid meghajtású LMDh autók élesben is megmérettetnek, méghozzá a GTP kategóriában. Az újfajta meghajtás a stratégiára is kihatással lehet.

    Az IMSA 920 megajoule-ban határozta meg az egy etap alatt elhasználható energia mennyiségét, a büntetés pedig ennek átlépéséért 100 másodperc jár, legalábbis elsőre. Aztán viszont fokozatosan egyre súlyosabb büntetések következnek.

    Hiába lenne még üzemanyag az autóban, ha egyszer kifogynak az energiából, a csapatoknak ki kell jönniük a boxba.

    „Ez egy virtuális energiatartály. Az IMSA tudja, mennyi energia került az autóba, így tudják, mennyit használtunk el.” – magyarázza Brandon Fry, a BMW M Team RLL igazgatója.

    „Az energia el fog fogyni az etapok alatt, itt ezt 920 megajoule-ban határozták meg. Minden egyes körrel több energiát használunk el, így amikor kiállunk, ezt is újra kell tölteni. Végérvényben az történt, hogy az autót már nem benzinnel, hanem energiával töltjük fel.”

    „Ha egy etap alatt elhasználjuk az összes energiát, akkor 40 másodperces lesz a kiállás, ha csak a felét, akkor pedig 20 másodperc is lehet.”

    Emellett pedig még egy fontos vonulata is lesz a kiállásoknak, ami eddig nem létezett: az idő, amíg veszélyes megérinteni az autót. Az elektromos rendszerek miatt – ez már a Forma-1-ben is így van – meg kell győződni róla, hogy minden el van szigetelve, így a szerelők is hozzányúlhatnak a járműhöz.

    A csapatok eddigi tapasztalatai alapján azonban eddig nem sokszor fordult elő, hogy a kiállásnál nem zölden világítottak volna az erre kijelölt lámpák. Amennyiben mégsem ez lenne a helyzet, Daytona a boxutca bejáratánál alakított ki egy helyet, ahol el lehet végezni majd a szükséges lépéseket.

    https://500miles.hu/imsa/igy-bombolnek-az-autocsodak-az-ev-elso-nagy-versenye-elott/

  • Óriási Huracan EVO2 armadával érkezik a Lamborghini Daytonába

    Még alig ért véget az IMSA szezon, a Lamborghini máris az új, Huracan GT3 EVO2 autójának bevetésére készül.

    A Lamborghini arra számít, hogy az új Huracan GT3 EVO2 „legalább öt” példánya lesz ott a januári Daytonai 24 óráson.

    Giorgio Sanna, a Lamborghini motorsportfőnöke a Sportscar365-nek nyilatkozva elmondta, hogy az olasz gyártó jelentős számú autót céloz meg a január 28-29-én megrendezésre kerülő IMSA WeatherTech SportsCar Championship szezonnyitó versenyére.

    A 24 órás lesz az első éles bevezetése új Lamborghini Huracan GT3 EVO2-nek, amelyet májusban mutattak be a jelenlegi Huracan GT3 Evo utódjaként.

    Sanna azt is megerősítette, hogy a Lamborghini tervezi, hogy támogat egy nevezést az IMSA legmagasabb GT kategóriájában, a GTD Pro-ban.

    „Egy autónk biztosan lesz a GTD Pro-ban, és arra számítok, hogy összességében legalább öt autó indul majd” – mondta Sanna a Sportscar365-nek.

    Sanna a továbbiakban megerősítette, hogy a Lamborghini 20 új Huracan GT3 EVO2-re kapott megrendelést, míg a többi autó a jelenlegi Evo specifikációból lesz továbbfejlesztve.

    „Az elmúlt két évben fejlesztett autók esetében lehetőség lesz felújítani, továbbfejleszteni az autót” – mondta Sanna.

    „Arra számítunk, hogy jövőre több mint 40 autó fog futni EVO2 specifikációban, világszerte.”

    „A kihívás most az, hogy időben szállítsuk le az autókat mindenkinek, különösen az amerikai csapatoknak, mert az IMSA csapatok Daytonában indulnak, a GT World Challenge America csapatai pedig márciusban kezdenek.”

  • Kobayashi minden követ megmozgat, hogy ott legyen jövőre Daytonában

    Kamui Kobayashi jövője kétséges, miután az Action Express bejelentette, jövőre csak egy autót indít a Daytonai 24 óráson.

    Kamui Kobayashi elmondta, hogy más kategóriákban is szívesen versenyezne azért, hogy maradhasson az IMSA Sportautó bajnokságban.

    Mivel valószínűleg a GTP kategóriában nem kap majd lehetőséget – az LMDh gyártók és a Toyota Hypercar FIA World Endurance Championship meglévő programja közötti „verseny” miatt – ezért akár az LMP2, akár a GT3 osztályban is hajlandó lenne szétnézni.

    A japán sztár, csapat nélkül maradt, miután az Action Express Racing jövőre – valószínűleg – csak egy autót indít a GTP kategóriában, és a Daytonai 24 órás versenyen biztosan nem indítja el a 48-as Ally Cadillacet, melynek Kobayashi is tagja.

    A Toyota Gazoo Racing WEC-programjában betöltött megnövekedett vezetői szerepe ellenére – csapatfőnökként is szolgál – Kobyayashi a Sportscar365-nek elmondta, hogy még mindig van ideje és kedve folytatni a versenyzést az Endurance Cup futamain.

    Kobayashi a múlt hétvégi Chevrolet Nagydíjon debütált a GTD Pro osztályban a Canadian Tire Motorsport Parkban, ahol a sérült Jack Hawksworth helyére ugrott be Vasser Sullivan Lexus RC F GT3-asával.

    „Az IMSA endurance versenyek és a WEC szezonja között biztosan nincsenek ütközések, mivel sok versenyző ugyanazokat a futamokat teljesíti” – mondta Kobayashi.

    „Azt hiszem, a mi oldalunkon az a nagyobb probléma, hogy jövőre az IMSA-ban az LMDh lesz a top kategória, mi pedig a WEC-ben a Toyotával a Hypercarral versenyzünk, szóval szerintem ez a legnagyobb probléma.”

    „Nyilvánvalóan nem az én leterheltségemről van szó, sokkal inkább arról, hogy hogyan zajlik a verseny a WEC és az IMSA között.”

    „Azt hiszem, még mindig nyitott a dolog. Vannak lehetőségek a GT3-ban, sok minden van az LMP2-ben is. Szerintem sok minden történhet. Mégis, a szezon közepén vagyunk, és még túl korai lenne a jövő évről beszélni.„

  • 2,5 millióért bárki megveheti ezt az 1988-es Jaguar XJR-9-et

    Az RM Sotheby’s által árult versenyautó megnyerte a 24 órás daytonai versenyt, amely segített a Jaguart a versenyzés csúcsára juttatni.

    Nem gyakran kerül kalapács alá egy ilyen pedigrével rendelkező versenyautó. Még ritkább egy olyan versenyautó, amely megnyerte a világ egyik legrangosabb versenyét.

    Az RM Sotheby’s azonban a valaha készült egyik legfigyelemreméltóbb és legrangosabb sportkocsi eladására készül – írja a Hotcars.com.

    Most éppen egy 1988-as Jaguar XJR-9-es, TWR-J12C-388-as alvázszámú, 1988-as Jaguar XJR-9 szerepel a listájukon.

    Ez az XJR-9 az, amelyik megnyerte az 1990-es Daytona-i 24 órás versenyt, és a Jaguart visszavitte a sportautóversenyzés csúcsára.

    Ennek a legendás versenyautónak a motorházteteje alatt egy 6,0 literes, szívó V12-es motor található, amely hozzájárult ahhoz, hogy ez az autó 240 mérföld/órás végsebességre gyorsuljon, ami a daytonai padka körül rendkívül hasznos lehetett.

    A 388-as alváz az 1988-as szezonban kezdte meg életét, és bár nem nyert futamot, megteremtette az alapot ahhoz, hogy a Jaguar gépezete ismét versenygyőztes legyen a sportautókban

    Az autó az 1989-es szezonban több dobogós helyezést ért el, majd az 1990-es Daytona-i 24 órás versenyen a Jaguar egy mesés 1-2. helyezést ért el.

    Az RM Sotheby’s szerint ez az autó potenciálisan 2,4 millió euróért mehet el, ami átszámítva kicsivel kevesebb, mint 1 milliárd forint. Így aki ezt az autót szeretné megvásárolni, az biztosan nem fogja olcsón megtenni.

    Viszont a Jaguar hosszú történelmének egyik legcsodálatosabb autójának lesz a tulajdonosa.

    És annak ellenére, hogy egy hatalmas V12-es motort hordoz a motorháztető alatt, ez az autó alig 900 kg-ot nyom, köszönhetően a kevlár és szénszálas szerkezetnek.

    Ez egy művészeti alkotás, amely még a versenypályán is képes show-t rendezni.

  • Ukrajnát támogatja Sebringben a Dragonspeed festésével

    A DragonSpeed Racing 81-es rajtszámú ORECA-Gibsonja különleges festést visel majd a jövő hétvégi Sebringi 12 óráson.

    A csapat a versenyen az ukrán nép támogatását tűzi ki céljául.

    Az főszponzor Flex-Box a hátsó orr-részen lévő logóját „Support Ukraine” feliratra cseréli, hogy kifejezze szolidaritását a kelet-európai ország hősies erőfeszítéseivel, amelyekkel igyekszik legyőzni a területét jelenleg is sújtó orosz inváziót.

    A Daytonai 24 óráson győztes autó grafikája az ukrán nemzeti színeket jeleníti meg az autó csillagos cápauszonyán.

    A kezdeményezést teljes mértékben támogatja Elton Julian csapatfőnök és Henrik Hedman versenyző, akinek 10Star cége szintén a DragonSpeed mögött áll.

    A Flex-Box ügyvezető igazgatója, Henrik Nielsen kihívást intézett a többi szponzor, és csapat felé, hogy hasonló üzeneteket helyezzenek el a Sebringben az autóikon.

    „Rajongóként mindannyian tiszteljük a versenyzők bátorságát, elszántságát, leleményességét és csapatmunkáját, amit a pályán mutatnak” – mondta Nielsen.

    „Ma azt látjuk, hogy ezeket az értékeket az ukrán nép a legmagasabb fokon mutatja be élet-halál harcában, hogy megvédje függetlenségét Putyin provokálatlan agressziójával szemben.”

    „Arra bátorítom szponzortársainkat és csapatainkat, hogy Sebringben csatlakozzanak hozzánk, és üzenjük meg, hogy támogatjuk Ukrajnát, és szeretnénk, ha a háború borzalmainak mielőbb vége szakadna. Ezt az álláspontot mindenki képviselheti.”

    A Dragonspeed csapatfőnöke, Elton Julian hozzátette: „Amikor Henrik a hét elején eljött hozzám ezzel az ötlettel, azonnal a egyetértettem vle, ahogy Henrik Hedman is.”

    „Büszkék vagyunk arra, hogy van egy olyan szponzorunk, aki hajlandó egy ilyen gesztussal reagálni az elmúlt hetek szörnyű eseményeire, és arra inspirálja a versenyzői közösséget, hogy csatlakozzon az ukrán népért világszerte érzett szolidarizációhoz.„

  • Mbedded, 5. rész: Így nézett ki a BMW daytonai 24 órása

    Mbedded, 5. rész: Így nézett ki a BMW daytonai 24 órása

    Az Mbedded-sorozatban betekinthetünk abba, hogy zajlik a munka a kulisszák mögött a BMW-nél. Most Daytona került sorra, amikor távozott egy vezető is.

    Az autósport világa rendkívül dinamikus. A BMW-nél sincs ez másképp, ahol a daytonai 24 órás verseny volt a motorsport-részleg vezetője, Mike Krack utolsó versenye. Ezzel az érzelmes búcsúval indul a németek daytonai összefoglalója, az Mbedded 5. része.

    2022 a BMW M4 GT3-as fémjelezte új korszak kezdete, ez az autó Daytonában mutatkozhatott be.

    Mielőtt azonban a versenyre sor kerülhetett volna, Sheldon van der Linde váratlan nehézségekkel szembesült. Kabátja eltűnt, így hosszadalmas keresgélés kezdődött. A telefonja hamar megkerült, azonban még mindig hiányzott neki a belépője, így még mindig csak félsikernél tartott. „Meg is van a címünk a következő epizódhoz. Sheldon elveszett. Megint!” – mondta az egyik stábtag.

    A videó során Bobby Rahal, a BMW-ket futtató RLL Racing csapatfőnöke megcsillogatja grilltudását, amely osztatlan sikert arat minden csapattag körében.

    Kiderül az is, hogy a BMW eredeti GTP-korszakra épített autója, még a nyolcvanas évekből, nagyon is megvan még. És hogy hol? Hát persze, hogy Rahaléknál! Így pedig már meg is van a bajor gyár számára is a kapocs, az IMSA-hoz hasonlóan, hogy honnan közelítse meg a 2023-ban érkező új korszakot.

    Egy daytonai 24 órást a sajtófőnök szerint egyszerre utál és imád mindenki, ezek mind-mind megmutatkoznak a videó során. Nem kevés problémával szembesült ugyanis a BMW… Ebbe beletartozott egyébként a masszázs is, amelyre Marco Wittmannak volt szüksége a szokottnál érzékenyebb háta miatt. De egy 24 órás versenyen masszőr is van.

    A BMW végül a kategória hetedik és kilencedik helyén teljesítette a daytonai 24 órást, amivel minimum célkitűzésüket elérték. Folytatódhat az LMDh-felkészülés.

  • Scott Pruett továbbra sem tud leszállni a gázpedálról

    Nem is olyan régen volt egy időszak, amikor Scott Pruett neve egyet jelentett AZ autóversenyzővel.

    A 61 éves versenyzőtől rettegett az egész mezőny, hiszen bármilyen rossz helyzetből, bármilyen autót el tudott vinni a csúcsra.

    Pruett 1985-ben kezdett el profi versenyzéssel foglalkozni, és egy évvel később megnyerte első bajnoki címét, az IMSA GTO bajnokságot.

    Pályafutása során futamokat nyert az International Race of Champions, az IMSA és az IndyCar versenyein is.

    Ezen kívül a NASCAR Cup Series-ben is tiszteletét tette. Összesen 40 alkalommal indult versenyen, pályafutása legjobbjaként 2004-ben egy harmadik helyet jegyez a Sonomai pályán.

    Bár Pruett mindenben gyors volt, igazi otthont a sportautózás jelentett számára. Győzött a Le Mans-i 24 órás versenyen, és kétszer a Sebringi 12 óráson.

    Nem szabad elmenni szó nélkül a Daytonai 24 óráson elért sikerei mellett sem. A legendás eseményt ötször nyerte meg, és az összesített győzelmi listán holtversenyben az élen áll.

    Scott Pruett IMSA GTO 1986, Portland
    Scott Pruett IMSA GTO 1986, Portland Fotó: Jim Culp (CC BY-NC-ND 2.0)

    Pruett azonban elismerte, a közel öt évtizedes versenyzői pályafutása során, nem volt olyan verseny, ami fontosabb lett volna a másiknál.

    „Nincs kedvencem, mert mindegyik annyira egyedi” – mondta Pruett az Autoweeknek a Daytonai 24 órás verseny hétvégéjén. „24-szer indultam ezen a versenyen, 10-szer voltam kategória győztes, hétszer pedig második lettem. Szóval sokszor jutottam el a kockás zászlóig.”

    „Ennyi év alatt rengeteg különböző körülménnyel találkoztam. Volt meleg idő, volt nedves pálya, volt köd. Volt már olyan verseny, ahol hosszú piros zászlós szakasz volt, mert még a pályát sem lehetett látni. Mindegyik a maga nemében nagyszerű küzdelem volt.”

    Versenyzés régen, és most

    Scott Pruett ugyanakkor kijelentette, össze sem lehet hasonlítani a 80-as évek Daytonai 24 órásait a mai egynaposokkal.

    „Sokat változott a verseny dinamikája. Például amikor egy Porsche 962-essel versenyeztem itt, nem volt kipörgésgátló, nem volt ABS (blokkolásgátló). Úgy értem, vezetni kellett az autót, és óvatosan kellett bánni mindennel.”

    „Ráadásul a 962-esben minden egyes váltásnál használni kellett a kuplungot, mert szinkronizált váltó volt; felfelé váltás, lefelé váltás. Elképzelheted, mennyivel nehezebb ez a sofőrnek.”

    „Ez a dinamika ahhoz képest, ami most van, az ABS-szel, a kipörgésgátlóval, a váltófülekkel… a versenyzőknek nem kell annyit gondolkodniuk, mint amit a régi időkben nekünk kellett.”

    2012 Road America / Grand Am - DP 01 Chip Ganassi Racing : Scott Pruett / Memo Rojas
    2012 Road America / Grand Am – DP 01 Chip Ganassi Racing : Scott Pruett / Memo Rojas Fotó: Royal Broil (CC BY-SA 2.0)

    Pruett 2017-ben vonult vissza a teljes idejű versenyzéstől, és 2018-ban futotta utolsó versenyét, ami, ahogy illik, a Daytonai 24 órás volt.

    A versenyzés még mindig hiányzik a legendának

    A rekordbajnok azonban nem tétlenkedik, hiszen borászatot üzemeltet, a Lexusnál tanácsadó szerepkörben tevékenykedik, de még a Ganassi Racingnél is segített Jimmie Johnson IndyCaros beilleszkedésében.

    „Annyira áldott voltam; hihetetlen karrierem volt, 50 év. Többször is megnyerhettem ezt a versenyt, és hogy ennyi Rolex órám van, az csodálatos.”

    „De hiányzik, hogy nem ülhetek a volán mögé, hogy mehetek ki a pályára, és nem versenyezhetek ezen a versenyen. Imádom ezt a helyet. Nagyon sokat jelent nekem a Daytonai 24 órás.”

    „Ha megnézzük mennyi felkészülést, mennyi áldozatot igényel ez a verseny, a csapatok, a versenyzők, a szerelők, szóval mindenki részéről. Aztán amikor nyersz, akkor megoszthatod ezt mindenkivel. Egészen egyszerűen az a legkülönlegesebb érzés.”

    Scott Pruett nehezen tesz le a győzelem ízéről - Kevin Kelley Grand Am - VIR 2010
    Scott Pruett nehezen tesz le a győzelem ízéről – Kevin Kelley Grand Am – VIR 2010 Fotó: Kevin Kelley (CC BY-ND 2.0)

    Pruett szeme előtt egy cél lebeghet – ha egy esetleges visszatérésen gondolkodik-, az pedig az, hogy egyedül legyen az örökranglista első helyén.

    „Gondoltam már erre. Még mindig minden nap edzek. Egy röpke pillanatra elgondolkodtam rajta, különösen a 6. győzelem lehetősége miatt. Azonban, tudod, a csúcson kell lenned, és most, hogy ennyi éve nem ültem autóban, nehéz lenne” – mondja Scott Pruett.

    „Minden percét imádtam annak az 50 évnek, amit itt eltöltöttem, és elképesztő, hogy mennyi minden megadatott nekem. De bármilyen csábító is, nem, nem fogom visszatérni.„