Címke: Dakar

  • A hatodik helyen végzett az Opel Dakar Team kettőse!

    A hatodik helyen végzett az Opel Dakar Team kettőse!

    Az utóbbi évek legjobb nemzetközi eredményét elérve a hatodik helyen végzett a Türkmén Desert Race elnevezésű ötnapos sivatagi versenyen az Opel Dakar Team kettőse, Szalay Balázs és Bunkoczi Lászó.

    A pilóta örül az eredménynek, amely szerinte a realitást tükrözi, a navigátor pedig azt nyilatkozta, ha előzetesen felajánlják a hatodik helyet, gondolkodás nélkül elfogadta volna. A Karakum-sivatag teljesen új volt számukra (Türkmenisztán a 35. ország, amelyben versenyeztek), de megküzdöttek az ismeretlennel, és megoldották a feladatot. Szalay Balázst arra kértük, tekintsen egy kicsit vissza az elmúlt öt napra és értékelje a történteket.

    Ha sorra vesszük az elmúlt napok eseményeit, azt kell mondanom, jó teljesítményt nyújtottunk – mondta Szalay. – Nem volt egyetlen igazi eltévedésünk sem, csak egy-két bizonytalanság, úgyhogy Bunkoczi Laci kilencvenkilenc százalékosan teljesített. Magamat rosszabbra értékelném, mert az autó állapota és a navigáció alapján lehettünk volna napi szinten egy-két perccel gyorsabbak, de az már kétszeres kockázatot jelentett volna, ami szerintem nem éri meg. Az elmúlt napok azt mutatták, hogy technikailag felkészült a csapat – bár volt két bosszantó apró hibánk. Az egyik, hogy nem ellenőriztük, működik-e az emelő nyomógombja, és ez három perc helyett félórás ásásba került a harmadik napon, a másik, hogy az ablakmosó reléjének hibája miatt volt egy szakasz, amelyen nem tudtuk letakarítani a szélvédőt. Ezekre az apróságokra jobban oda kell figyelnünk, hiszen ezekben rejlik az ördög. Az autó ezt leszámítva tökéletesen működött, azt gondolom, van egy nagyon jó alapunk, amelyre lehet építkezni a következő nemzetközi viadal előtt.

    Ami magát a versenyt illeti, Szalay elmondta, hogy sohasem tapasztalt még ilyen nagyszerű logisztikai hátteret, nem találkozott még ennyi segítő emberrel, s nem volt része ilyen magas színvonalú tábori ellátásban sem. A türkmének minden egyes táborhelyen közvilágítást építettek ki (még ha az a világ végén volt is, a sivatag közepén), légkondicionált étkezősátrakkal várták a mezőnyt, s kulturált zuhanyzókat építettek fel. Amit az ország megtehetett ezért a versenyért, azt meg is tette. „Miközben a szervezés emberi oldala tökéletes volt, a sportszakma egy kicsit csorbult: néhány türkmén versenyzővel kapcsolatban lazábban kezelték a szabályokat, ebben lehet még fejlődni a jövőben. De ez még csak az első nemzetközi verseny volt Türkmenisztánban, úgyhogy ez szinte természetes” – mondta Szalay.

    Ha egy helyszínt kellene kiemelnie azok közül, amelyeken az elmúlt egy hétben járt, az Opel Dakar Team pilótája a Darvaza-krátert említené – a beomlott gázbarlangot, amelyet a geológusok 47 éve meggyújtottak, abban a hiszemben, hogy két hét alatt leég, ám ez nem történt meg, a sivatag közepén azóta is lángol egy hetvenszer húsz méteres kráter. Erről még az unokáinak is mesél majd Szalay Balázs.

  • Szalayék hatodikként „léptek be” a Pokol kapuján

    Szalayék hatodikként „léptek be” a Pokol kapuján

    Nem gondolták, hogy mosolyogva érkeznek majd a Pokol kapujába, pedig így történt.

    Az Opel Dakar Team párosa, Szalay Balázs és Bunkoczi László hosszú idő után először problémamentes versenynapot tudhat maga mögött, ennek köszönhetően a Türkmén Desert Race második szakaszát az hetedik helyen zárta, az összetettben pedig felzárkózott a hatodik pozícióba.
    De térjünk vissza egy kicsit a Pokol kapujára! Nos, ez valójában egy 47 éve folyamatosan lángoló kráter, Darwaza település mellett. Egy 1971-es fúrás során szovjet geológusok egy földgázzal teli barlangot tártak fel, a fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül hetvenszer húsz méteres kráter maradt. A mérgező gázkibocsátást megelőzendő a geológusok meggyújtották a földgázt, remélve, hogy néhány napon belül kialszik a tűz – ez azonban 47 éve nem történt meg. A helyiek nevezték el a barlang maradványát a Pokol kapujának.

    Fotó: Opel Dakar Team

    Szalay Balázs és Bunkoczi László első dolga az volt a táborba érkezés után, hogy közelebbről is megnézze magának a krátert. „Maximum két méterre lehet megközelíteni a kráter szélét, mert úgy ég, mint a tábortűz, ahhoz sem kívánkozik közelebb az ember” – mondta az Opel Dakar Team pilótája, aki elhatározta, este még egyszer odamegy a kráterhez, mert éjszaka biztosan sokkal látványosabb. Jókedvének és vállalkozó kedvének oka (azon kívül, hogy imád ismeretlen helyeket felfedezni), hogy végre jól mentek a dolgok a versenypályán: a szerdára kijelölt 230 kilométeres szakaszon valahogy rátaláltak a megfelelő ritmusra, és hiba nélkül teljesítették. Már a pályán megelőzték három vetélytársukat, az összetettben pedig felzárkóztak a hatodik helyre.

    „Első látásra ugyanolyan volt a szakasz, mint az előző napi, mégis a talaj valahogy teljesen más volt, sokkal lendületesebben lehetett rajta autózni. Ezúttal még a lassú részeken is hetven kilométer per órás sebességgel haladtunk, és volt néhány gyorsabb szakasz, amelyen százharminc-százötvennel is mehettünk, ez azért jó, mert a pilóta ilyenkor pihen – mondta Szalay Balázs. –Jól tettük, hogy már a rajt előtt csökkentettük a guminyomást, mert így a negyvenedik kilométer után nem kellett megállnunk, úgy, mint jó néhány vetélytársunknak. Végig homokos talajon vezetett az utunk, ez megkönnyítette az előzést, de mivel össze-vissza futottak a nyomok, az meg megnehezítette a navigátor dolgát. Kétszer bizonytalanodtunk el, de Lacival együtt megkerestük a helyes nyomot. Érdekes, hogy míg tegnap egy lelket sem láttunk, ma elmentünk egy falu mellett, amelynek lakosai ott szurkoltak nekünk a falu szélén egy tó partján. Nem is értem, hogy került oda egy tó, mert körös- körül csak dűnéket láttunk, semmi mást.”

    Forró nap volt egyébként ez is, csak az este hozott némi enyhülést, a táborba érkezvén a versenyzők leheveredtek az árnyékba, és azonnal valami cukros üdítőt kértek. A Karakum-sivatag kivette az erejüket.
    „Ez a szakasz még akkor sem lett volna könnyű, ha jó az itiner, így viszont Balázzsal együtt kerestük a jeleket. Én mondtam, mit kellene látnunk, õ meg megkereste – mondta Bunkoczi. – Hosszú idő óta ez volt az első olyan szakaszunk, amelyen minden flottul működött, úgyhogy amikor 150 kilométernél valami elkezdett kopogni az autó elejében, elkezdtem vadul imádkozni, hogy bírja ki a táborig. Szerencsére kibírta, itt vagyunk, és nem is rossz helyen.” Csütörtökön a Darwaza krátertől a Türkmén tóig autózik a mezőny – a versenyzőkre, így az Opel Crossland X magyar legénységére is egy 236.64 kilométeres mért szakasz vár.

    TÜRKMÉN DESERT RACE

    2. nap, Ikiuzak Plain–Darwaza (össztáv: 392.49 km, ebből szelektív szakasz: 230.91 km). Autósok: 1. Harry Hunt, Wouter Rosegaar (brit, holland, Peugeot 3008 Maxi) 2:36:00, 2. Roma, Haro (spanyol, Mini John Cooper) 2:39 p h., 3. Annamammedow, Akmyradow (türkmén, Mini John Cooper) 14:08 p h, …7. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Crossland X) 40:20 p h.Kamionosok: 1. Ajrat Margyejev, Dmitrij Szvisztunov, Ahmet Galjautdinov (orosz, Kamaz) 2:58:35.

    Az állás. Autósok: 1. Nani Roma, Alex Haro 6:23:29, 2. Hunt, Rosegaar 9:24 p h., 3. Zapletal, Sykora (cseh, Hummer) 32:42 p h., …6. Szalay Balázs, Bunkoczi László 1:29:50 ó h. Kamionosok: 1. Dmitrij Szotnyikov, Ruszlan Ahmagyejev, Ilgiz Ahmecianov (orosz, Kamaz) 7:08:20

  • Kimerítő első szakaszon van túl az Opel Dakar Team

    Kimerítő első szakaszon van túl az Opel Dakar Team

    Fárasztó. Ha egy szóval kellene jellemezni a Türkmén Desert Race első szakaszát, akkor ez lenne az. Végeláthatatlan, ráadásul nagyon puha, vendégmarasztaló dűnesoron kellett átverekednie magát a mezőnynek bemelegítésként. Már amennyire lehet bemelegítésnek titulálni negyven fokban 247 versenykilométert. Szalay Balázs és Bunkoczi László mindenesetre rettenetesen elfáradt – az autós mezőnyben a 11. helyről várja a folytatást.

    De ne szaladjunk ennyire elõre! Nagyon korán, hajnali négykor ébredt a mezőny, hogy a napfelkelte már a prológ rajtjánál érje a versenyzőket. A rajtsorrendről döntő szuperspeciális legnagyobb különlegessége az volt, hogy elindult rajta maga a türkmén basi, vagyis Gurbanguly Berdimuhamedow is. A mezőny nem találkozott vele, hiszen elsőként rajtolt, s csak utána érkezhettek a versenyzők, de ez is azt mutatja, Türkmenisztán elnöke mennyire elkötelezett az autósport, ezen belül is a tereprali iránt. Ha eddig nem érezték volna a versenyzők (de érezték!), akkor a kedd esti tábor közvetve megmutatta, hogy mennyire. A semmi közepén, ahová gyapotföldeken és tevefűvel megtűzdelt sivatagon keresztül vezetett az út száz meg száz kilométeren át, csinos kis tábor állt. Lebetonozott járdával, klimatizált étkező- és tisztálkodósátorral, közvilágítással (!).

    A versenyzőknek azonban nemigen volt erejük ebben gyönyörködni, a szakasz ugyanis teljesen kimerítette őket. Egytől egyig látható volt az arcukon a törődöttség, a kezükön az újonnan keletkezett vízhólyagok.

    „Rég mentünk ilyen nehéz szakaszon, már százötven kilométernél elkezdtem fáradni, s ez meg is látszott a teljesítményemen – mondta Szalay Balázs, az Opel Crossland X pilótája, aki az autós értékelés 11. helyéről várja a folytatást. – Talán szerepet játszott benne az is, hogy reggel olyan korán indultunk, hogy egy falat sem ment le a torkomon – soha többet nem csinálok ilyet –, de biztosan az is, hogy rettenetesen mély volt a homok, a pálya pedig olyan kanyargós, hogy néhány másodperce sem volt az embernek a pihenésre.” Ráadásul a végére még a pilóta ivóvize is elfogyott, úgyhogy a táborba érve már alig állt a lábán, de némi cukros üdítő és étel elfogyasztása után gyorsan erőre kapott. Az autóval szerencsére minden rendben volt, de a szervizcsapat azért persze nekilátott, hogy mindent aprólékosan ellenőrizzen rajta, hiszen ezek a lankás dűnék, amelyek egyébként a tevefüveket leszámítva úgy néznek ki, mint a tenger hullámai, azért észrevétlenül is tudnak kárt tenni a versenyautókban.

    „Alattomos, dűnék voltak ezek, olyanok, mint a koboldok, amelyek egyszer csak váratlanul előugranak a semmiből. Olyan helyeken is ástak emberek, amelyeken a csattogós szárnyú falepkét is áttolja az ember, és mégis… Ami az itinert illeti, nos, az nem mindig egyezett meg az általunk látottakkal, de segített, hogy álltak emberek a pálya szélén és mutatták az irányt” – mondta Bunkoczi László.
    A következő nap sem ígérkezik könnyebbnek, hiszen a keddihez hasonló pálya, egy 230 kilométeres mért szakasz vár a mezőnyre, a tábort pedig a Pokol kapujának is nevezett, lángoló Darwaza kráter közelében építették fel a szervezők.

    TÜRKMÉN DESERT RACE
    1. szakasz, Amul–Ikiuzak Plain (össztáv: 308.1 km, ebből szelektív szakasz: 247.15 km). Autósok: 1. Joan „Nani” Roma, Alex Haro (spanyol, Mini John Cooper) 2:56:48, 2. Hunt, Rosegaar (brit, holland, Peugeot 3008 Maxi) 7:47 p h., 3. Serradori, Lurquin (francia, Belga, MCM Buggy) 15:37 p h., …11. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Crossland X) 40:08 p h. Kamionosok: 1. Dmitrij Szotnyikov, Ruszlan Ahmagyejev, Ilgiz Ahmecianov (orosz, Kamaz) 3:13:47, Margyejev, Szvisztunov, Galiatdinov (orosz, Kamaz) 3:51 p h., 3. Vjazovics, Haranyin, Zsihulin (fehérorosz, MAZ) 4:07 p h.

     

  • Úton a karaván! – Újabb kihívás előtt az Opel Dakar Team

    Úton a karaván! – Újabb kihívás előtt az Opel Dakar Team

    A járművek úton vannak Türkmenisztánba, ahol szeptember 11-én elrajtol a Türkmén Desert Race, amely az első nemzetközi verseny az országban.

    Tizenhárom szervezői kamion szállítja a járműveket Oroszországon, Kazahsztánon és Üzbegisztánon át a gyönyörű és különleges Türkmenisztánba, ahová aztán a csapattagok repülővel érkeznek majd meg. A szervezők tájékoztatása szerint nem kevesebb, mint 83 jármű vesz majd részt Amulban az ünnepélyes rajtceremónián, összességében pedig 220 jármű és 520 ember alkotja majd a karavánt, amely öt nap alatt kelet-nyugati irányban szeli át a legendás Karakum-sivatagot.

    A verseny során az amatőröknek abban a megtiszteltetésben lesz részük, hogy együtt tölthetik az estéiket a terepralisport „nagyjaival”. A versenyt nagy várakozás előzi meg, hiszen nem kisebb csapatok jelezték részvételüket, mint az X-Raid (a világverő Minik tehát biztosan ott lesznek), a PH Sport (amely a tavaly még gyári színekben száguldó Peugeot-kat versenyezteti), az STR Racing, a Mobilex Racing, az RT Off Road Racing, a Kamaz Master, no és ami a magyar drukkereket talán a legjobban érdekli, az Opel Dakar Team. A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős már alig várja, hogy felfedezze az új, ismeretlen sivatagot, s hogy próbára tegye magát a szeptember 11. és 15. között zajló versenyen.

  • A sivatag jóval több, mint sok homok

    A sivatag jóval több, mint sok homok

    Újabb sivatag, újabb kihívás – az Opel Dakar Team párosa hamarosan a Karakum felé veszi az irányt, abba a sivatagba, ahol eddig a nemzetközi mezõnybõl még senki sem járt.

    Nagyon téved, aki azt hiszi, minden sivatag egyforma, s hogy az csak homok, semmi több. Minden sivatagnak megvannak ugyanis a sajátosságai, s a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs most új felfedezést tehet, hiszen szeptember 11. és 15. között Türkmenisztánban versenyez, az elsõ Türkmén Desert Race-en. Ebben a különleges országban még sohasem tartottak nemzetközi versenyt, úgyhogy a Karakum ismeretlen terület a terepralisok számára.

    A Szaharához képest picike, de kiterjedése így is 350 ezer négyzetkilométer, vagyis simán el lehet benne veszni. Persze, azért vannak a navigátorok, hogy ez ne történjen meg.

    „Csak annyit tudunk a Karakumról, amennyit az interneten találunk róla, de az autósport szempontjából nem túl sok, úgyhogy érdekel, mi vár ott ránk – mondta az Opel Crossland X pilótája, Szalay Balázs. – Azt olvastam, hogy a fekete sivatagnak nevezik, s kíváncsi vagyok, hogy valójában fekete-e, mert eddig olyat csak Peruban láttam, az összes többi sivatag, ahol jártunk sárgás, vöröses vagy fehér. A legnagyobb dûnékkel Abu-Dzabiban találkoztunk, a legélesebb letörésekkel Egyiptomban kellett megküzdenünk, a leghosszabb, végtelennek tûnõ dûnesorokkal pedig a Nyugat-Szaharában és Mauritániában. Utóbbi helyszínen két órát is tudsz úgy menni a sivatagban, hogy úgy érzed, ugyanazon a tájon autózol. Nagyon izgatja a fantáziámat, a fentiekhez képest milyen lesz a Karakum…”

    A „Pokolban” már jártak együtt többször is, hiszen Mauritániában van egy hely, amit így neveznek – s nem véletlenül. Hatalmas kihívást jelentett kikeveredni onnan, de Szalaynak és Bunkoczinak többször is sikerült. Most a „Pokol kapujába” mennek, így hívják a helyet a Karakum közepén, ahol egy hatvan méter széles és húsz méter mély kráter lángolt több mint negyven évig egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következményeként.

    A Türkmén Desert Race szeptember 11. és 15. között zajlik majd, a mezõny öt hosszú szelektívet teljesít Amul és Hazar között, a mért szakaszok hossza átlagosan napi 250 kilométer, az össztáv pedig 1614 kilométert tesz ki.

  • Felfedezők nyomában

    Felfedezők nyomában

    Ötvennél is több csapat áll rajthoz szeptember 11-én az első Türkmén Desert Race-en – köztük ismert terepraliversenyzők és amatőrök is, akik mind azért érkeznek, hogy felfedezzék Türkmenisztánt. Elsősorban persze a Karakum-sivatagra kíváncsiak, hiszen az teljesen ismeretlen terep mindenki számára. A mezőny – soraiban a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettőssel – kelet-nyugati irányban szeli át az országot, öt szakaszt teljesítve. 

    „Nagyon várom a türkmén versenyt, mert minden információ, amit kapok róla, új kalandokat ígér – mondta az Opel Dakar Team pilótája, Szalay Balázs. – Új tájakat, új országot fedezünk fel, ennek a sportnak éppen ez a lényege, ezt szeretjük benne a legjobban. Hogy nehéz verseny lesz? Sohasem riadtunk vissza a kihívásoktól.”

    A Türkmén Desert Race egy szuperspeciálissal kezdődik, majd még a nap folyamán belekóstol a mezőny a Karakum sivatagba. Az első éjszaka a táborban (és persze ezt követően a többi is) olyannak ígérkezik, amit a Jean-Louis Schlesser fémjelezte szervezőcsapattól megszokhattunk: barátságos, tábortűz-körbeülős, élmény-mesélős – a klasszikus sivatagi versenyek hangulatát idézve.

    A pályákat felíró Dakar-győztes René Metge elárulta hogy gyönyörű tájakon autózik majd a mezőny: a gyémánt-folyótól a „pokol kapujáig”. Utóbbi az elnevezése alapján semmi jót sem ígér a versenyzőknek – főként, hogy a legtöbben közülük már jól tudják, milyen az, amikor Metge valamit pokolinak titulál. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy ott tényleg megizzadnak majd a legrutinosabbak is.

    „Voltam már a pokolban, még 2004-ben, pályafutásom első Dakarján még Afrikában, úgyhogy ezt nem büntetésnek, inkább fantasztikus lehetőségnek élem meg – mondta Bunkoczi László, aki az Opel Crossland X bal oldali üléséből diktálja az itinert Szalaynak. – Mindig új nehézségekkel találjuk szembe magunkat, azokat kell legyőzni. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki versenyzett a Karakum sivatagban, jó, hogy egy nemzetközi mezőny tagjaként az elsők közt lehetünk. Nem tudjuk, René Metge hova küld majd minket, de mi megyünk.”

  • Veszélyben a 2019-es Dakar

    Veszélyben a 2019-es Dakar

    Anyagi gondok miatt Peru is visszaléphet a 2019-es Dakar-rali rendezési jogától, amivel az egész esemény veszélybe kerülne.

    A Dakar szervezője, az ASO múlt hónapban jelentette be, hogy Bolívia és Chile visszavonulását követően a legendás rali 2019-es felvonását kizárólag Peruban rendezik. A napokban azonban kiszivárgott, hogy az ASO és a perui kormány között aláírt dokumentum valójában csak egy előzetes szerződés volt, a végleges döntésre csak június 30-án kerül sor. Számos sajtóértesülés szerint a kormány komolyan fontolóra vette a visszalépést, mert az előzetes pénzügyi vizsgálatok negatív képet festettek a Dakar megrendezését illetően.

    A 2018-as rali első öt szakasza zajlott Peruban, amiért cserébe az állam körülbelül 40,5 millió dollárt kapott. Ezzel összevetve a 2019-es Dakar körülbelül 31 millió dollárjába fájna Perunak: 6 millió a rendezési jogért, míg a maradék 25 millióra az infrastruktúra, a közbiztonság és a logisztika lebonyolításáért lenne szükség.

    „A Dakar nyilvánvalóan Perura vonzza a világ tekintetét, a jelenlegi pozitív gazdasági trendet figyelembe véve pedig remek alkalom lenne az ország marketingelésére” – nyilatkozta Cesar Villanueva, a perui Miniszterek Tanácsának elnöke. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk a 2019-es Dakar megrendezéséért, de a végleges döntésre csak az elkövetkező órákban derül fény.”

    Az ASO nem kommentálta a híreket, de a munkálatokat már elkezdték a jövő évi útiterven.

  • A Dakar 2020-ban visszatérhet Afrikába

    A Dakar 2020-ban visszatérhet Afrikába

    Étienne Lavigne, a Dakar-rali igazgatója szerint akár már 2020-ban ismét Afrika lehet a legendás raliverseny helyszíne.

    Miután a 2008-as Lisszabon-Dakar felvonást terrorfenyegetés miatt törölni kellett, a szervezők a biztonság kedvéért 2009-re Dél-Amerikába helyezték át a Dakar-rali színhelyét. Az elkövetkező évtizedben minden remekül zajlott, ám a jövő évi versenynek csak Peru ad majd otthont, miután Chile az utolsó pillanatban visszamondta rendezési jogát. Mindez arra ösztökélte az ASO-t (a raliszervező testületet), hogy tárgyalásokba kezdjenek különféle afrikai országokkal a Dakar ’hazatérésével’ kapcsolatban.

    „Az idei év tekintetében elkerülhetetlenné vált annak mérlegelése, hogy más helyszínre telepítsük a ralit” – mondta Lavigne. „Nem szenvedhetünk tovább olyan döntések miatt, amik fölött nincsen irányításunk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert a Dakar a világ legnagyobb és legfontosabb ralija; kell egy terv a jövőre nézve. Néhány hónappal ezelőtt elkezdtünk kapcsolatokat kiépíteni más országokkal, mint például Algériával, Angolával és Namíbiával. Számos alkalommal kiutaztunk már Algériába, hogy találkozzunk a politikai vezetőkkel, és tudjuk, hogy meglenne a hajlandóság egy ilyen méretű esemény megszervezésére. A csapatok és a versenyzők minden évben alig várják, hogy egy vonzó és izgalmas Dakaron vehessenek részt. Ezért szükséges, hogy a következő évi felvonásokhoz más országokban is gondolkozzon az ember.”

    Az említett három afrikai ország közül egyiktől sem idegen a Dakar: Algériában 1993-ban haladt át a verseny, míg az 1992-es Párizs-Fokváros maraton érintette Angolát és Namíbiát is.

  • 100 % Dakar, 100 % Peru

    100 % Dakar, 100 % Peru

    A 41. Dakar ralit január 6-17. között tartják meg – a mezõny Limából rajtol, és egy hatalmas hurkot leírva oda is tér vissza.

    Mindezt pénteken jelentették be a viadal szervezõi.

    Az elõzmény, hogy eredetileg hétfõre tervezték a soron következõ Dakar rali útvonalának bejelentését, ám azt néhány nappal elhalasztották.

    A hírek szerint a viadal Chile, Peru (és új országként Ecuador) útvonalon haladt volna, ám Chile gazdasági okokra hivatkozva az utolsó elõtti pillanatban lemondta a részvételt, hozzátéve, bízik benne, hogy 2020-ban majd újra vendégül láthatja a mezõnyt.

    Azt már korábban bejelentették, hogy Peru továbbra is az útvonal része marad – s végül kiderült, egyetlen vendéglátó országként rendezi meg a viadalt. Erre korábban nem volt még példa a Dakar történetében.

    Más kérdés, hogy a perui sivatag hatalmas kihívásokat tartogat a mezõny számára – s általa a januári viadal a valaha volt leghomokosabb Dakarok egyike lesz. A dûnés szakaszok ugyanúgy próbára teszik majd az autós, motoros és kamionos mezõnyt, mint a köves utak.

    A sztárok közül Nani Roma, Sébastien Loeb, Sam Sunderland vagy éppen Szergej Karjakin is mesélhetne ezekrõl a kihívásokról – õk mind nagy árat fizettek itt egy-egy apró hibáért, s a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs számára is itt ért véget a megméretés, úgyhogy nekik is „jön eggyel” a perui sivatag.

    A nevezés a viadalra hétfõn nyílik meg.

  • Al-Attiyah WRC szereplésről tárgyal a Toyota-val

    Al-Attiyah WRC szereplésről tárgyal a Toyota-val

    Nasser Al-Attiyah várhatóan egy Toyota Yaris-t fog vezetni az idei Rallye Világbajnokság kiválasztott versenyein, az áprilisi Argentin Rally-tól kezdődően.

    Al-Attiyah, aki a második helyen végzett a Toyota Hilux-al a múlt hónapban rendezett Dakar Rallyn, véglegesíteni készül az idei WRC szereplésére vonatkozó kereskedelmi szerződését.

    A Toyota csapatvezetője, Tommi Mäkinen megerősítette, hogy a Puuppola-i székhelyű vállalat egy negyedik Yarist készít fel hat WRC futamra idén, bár a qatari Al-Attiyah nem része a hivatalos csapatnak. „Tárgyalásokat folytatunk Nasserrel. Még nem döntött, de felkészültünk arra, hogy készen álljunk Argentínára” – mondta Mäkinen a Motorsport.com-nak.

    „Ő egy privát versenyző. Nem lenne negyedik hivatalos autó. Továbbra is három autót indítunk, de felkészítenénk és futtatnánk az övét is. Megpróbáljuk majd azt a kocsit a szervizparkban lévő autóink mellé tenni, ez megkönnyítené a logisztikát és segítené az ezzel összefüggő támogatást.”

    Toyota, Latvala, Anttila

    Mäkinen szerint Al-Attiyah programjának részletei még ezután fognak véglegesítésre kerülni.

    „Öt vagy hat versenyről beszélünk, kezdve Argentínával, majd Portugália, Szardínia és néhány további” – mondta. „Jó lenne, ha Nasser csatlakozna hozzánk. Kereskedelmi szempontból és a tapasztalatai miatt is. Nem tudom, hogy ő-e a leggyorsabb versenyző, de tudja, mit csinál a sportban.”

    Al-Attiyah eddig 73 futamon állt rajthoz a Rallye világbajnokság keretein belül, és a legjobb eredménye egy negyedik hely, melyet a Citroën csapattal szerezett a 2012-es Portugál Rallyn. Azóta nem vett részt a WRC-ben, miután 2015-ben megszerezte a második WRC2 bajnoki címét.