Charles Leclerc és Carlos Sainz szemrevételezték a Ferrari 2024-es overalljait, és azonnal el is mondták nekünk első benyomásaikat róla egy videóban – amiben azonban a nézők nem látják az új szerelést.
Titokzatoskodó videóval hangolódik február 13-i autóbemutatójára a Ferrari, amiből az azért kiderül, hogy lesznek változások az idei overall színösszeállításán: az elmúlt két szezonban a piros alapszínen a fekete is hangsúlyos szerepet kapott, 2024-ben viszont a jelek szerint már nem így lesz.
„Mindenekelőtt a fekete eltűnt, a fehér visszatért, és persze itt a sárga is” – állapítja meg Sainz, akinek reakciója alapján a versenyzők neve és rajtszáma is más pozícióba került.
Ez talán valamelyest már az autó színösszeállítására is utal, hiszen az rendszerint az overall mintázatát is visszatükrözi, így esélyes, hogy a ritka következetességgel elnevezett SF-24-esen is felváltja majd a feketét a fehér.
A Haas már bemutatkozott, ma, hétfőn pedig két újabb istálló prezentálja magát. A Williams 15:40-es kezdettel New Yorkban rendez egy eseményt, hangsúlyozzák azonban, hogy csak a 2024-es festést mutatják be a tavalyi modellen, az új idomok megismeréséhez tehát még várnunk kell.
A Saubertől, amely Alfa Romeo helyett idén már Stake F1 Team néven versenyez, új szponzorai révén teljesen új külsőre számíthatunk. A csapat 20 órai kezdettel Londonban fedi fel 2024-es modelljét, a C44-et egy eseményen. Tehát a két istálló egyike sem szándékozik megúszni a bemutatót csupán néhány fénykép közzétételével, ahogyan azt a Haas tette.
A Ferrari ötletes reklámfilmmel jelentette be új szponzorát.
A Ferrari előző sörös szponzora, az Estrella Galicia a McLarent támogatja az idei szezontól, mindazonáltal nem marad alkoholmentes sör reklámja nélkül az autóik felülete, az új támogatójuk ugyanis a Peroni Nestro Azzurro 0.0%, és a bejelentést egy frappáns hirdetéssel kötötték össze.
A klipben Frédéric Vasseur irányítása mellett Charles Leclerc és Carlos Sainz betörőt alakít Rómában, akik viszont nem zsákmányt akarnak szerezni, hanem az a küldetésük, hogy a Peroni gyárában átmatricázzák az üvegeket a Tifosi feliratú címkékkel.
A reklámban számos vicces utalás jelenik meg az F1-es szakzsargonból, a végén Sainz híres Smooth Operator dalolása is megjelenik a poénok között.
Helmut Marko felidézte a Red Bull utánpótlás-programjában nevelkedett Carlos Sainz távozásának körülményeit a Toro Rossótól.
A spanyol és a holland versenyző egyszerre, 2015-ben mutatkozott be a Forma-1-ben, de amikor egy évvel később néhány verseny után lefokozták Danyiil Kvjatot a Red Bullnál, Verstappen kapta meg a lehetőséget a bizonyításra az F1 élmezőnyében – mint ismert, első futamát meg is nyerte a körülmények szerencsés együttállásának köszönhetően.
Mivel a harmadik idényekor sem látszott üresedési lehetőség a Red Bullnál, Sainz úgy döntött, arrébb áll és máshol próbálja megcsinálni a szerencséjét, és még a szezon vége előtt elengedték a Renault-hoz. Akkor nyilván nem sejthette, hogy Daniel Ricciardo 2018-ban váratlanul szintén az eligazolást választja, és pont az ő helyére érkezett a Renault-hoz, míg Sainz a McLarenhez ment.
A Red Bull tanácsadója elmondta, hogy Sainz és Verstappen kapcsolata nem működött. „A Toro Rossónál toxikus légkör alakult ki körülöttük. Az akkori felállásban nem láttam módját Carlos megtartásának, ezért kötött ki a Ferrarinál a Renault-n és a McLarenen keresztül” – jelentette ki Marko a Marcának. Ennek egyik megnyilvánulása a 2015-ös Szingapúri Nagydíj volt, ahol Verstappen nem adta vissza az ajándékba kapott pozícióját a csapattársának.
Egy átlagos családban is jelen lehet a márkahűség, ahol a gyerek ugyanazokhoz a gyártókhoz kezd el kötődni, amelyeket apja is előszeretettel használ. Az autósportban ez új szintre léphet, amennyiben az Audival frissen Dakart nyert idősebb Carlos Sainz meggyőzi fiát, hogy ő is jól járna a német gyártóval az F1-ben.
Ifjabb Sainz idén a negyedik szezonját kezdi meg a Forma-1-ben a Ferrari versenyzőjeként, jelenlegi kontraktusa azonban az idei év végén lejár, és egyelőre inkább csak kételkedő hangokat lehet hallani azt illetően, hogy a partnerség tovább folytatódhat. Nyílt titok, hogy az Audi is rajta tartja a szemét Sainzon, aki tapasztalatával ideális választás lehetne a sportba való 2026-os beszállásukhoz.
Az F1-es pilóta apja, idősebb Carlos Sainz múlt pénteken vitt véghez történelmi tettet azzal, hogy első elektromos hajtású járműként az Audival megnyerte a Dakar Rali autós kategóriáját. A 61 évesen sem lassító versenyző az elmúlt három évben szorosan együttdolgozott az Audival, és nem titkolja, hogy családon belül is szóba kerül a német gyártó jelentette F1-es lehetőség – amivel szerinte fia jól járna.
„Az Audi mindig garancia a sikerre. Pontosan tudom, mennyire komolyan vesznek mindent, amibe belevágnak. Jól rálátok, hogyan érvényesül a híres német munkamorál a gyakorlatban – a jó és a nem annyira jó oldalaival együtt. Mindenesetre a Volkswagen Csoport minden elismerést megérdemel” – nyilatkozta még Szaúd-Arábiában idősebb Sainz, aki korábban öt alkalommal a Volkswagen versenyzőjeként is megjárta már – egyszer pedig meg is nyerte – a Dakart.
„Tudjuk, hogy a Forma-1 mennyire különleges világ, és nagyon tisztelem az Audit, amiért belevág. Szerintem csak idő kérdése, hogy az F1-ben is sikeresek legyenek. Persze nincs kirstálygömböm, de már az a tény, hogy a beszállás mellett döntöttek, nagy elismerést érdemel.”
„Adja magát, hogy Carlosszal beszélgessünk arról, mire lehet képes az Audi, és annál is inkább, hiszen én már az Audi család tagja vagyok.”
Carlos Sainz volt az egyetlen pilóta, aki a Red Bull versenyzői leszámítva képes volt futamot nyerni a 2023-as Forma-1-es szezonban. A spanyol pilóta azonban nincsen megelégedve a Ferrari jelenlegi helyzetével, és számos változást szeretne látni a vörösök konstrukcióján.
Ugyan Sainz Szingapúrban zseniális versenyzéssel volt képes maga mögött tartani Lando Norrist, és a friss közepes Pirelliken érkező Mercedes duót, és ezzel a győzelmet is megszerezni, összességében nem élvezte az SF-23 volánja mögött eltöltött időt.
Az olasz sajtónak nem is kellett több, és a beszámolóik alapján a 676-os szám alatt futó projekt nagyon ígéretesnek tűnik. Sainz nemrégiben arról nyilatkozott, hogy mit szeretne a Ferrari újdonsült autójától.
„Nagyon sok mindent – nyilatkozta Sainz, akinek az édesapja a napokban szerezte meg negyedik sikerét a Dakar Rallyn. – Sokszor állították azt, hogy szeretem az autót, és jó vezetni azt. Őszintén, nem csak nekem okozott számos alkalommal fejfájást. A csapattársamnak és a csapatnak is egyaránt, szóval egyáltalán nem volt könnyű eligazodni ezen az autón.”
„Nem élveztem a vezetést sem, számtalan dologhoz kellett alkalmazkodnom, és a beállítás terén is mindig sok különböző dolgot kellett kipróbálni. Remélem, hogy 2024-ben egy sokoldalúbb és könnyebben vezethető autónk lesz, amit nem lesz annyira nehéz beállítani sem. Összességében egy minden téren jobb autót szeretnék.”
Sajtóértesülések szerint az olasz istálló elérte a 798 kilogrammos súlyhatárt az idei autójával, ami egy mérföldkőnek is nevezhető a technikai igazgató, Enrico Cardile és csapata munkájában. Viszonyításként a tavalyi évben az SF-23 hat kilogrammal haladta meg a szóbanforgó súlyhatárt, ami már egy komolyabb számnak nevezhető.
Ezen okok miatt jelenleg optimisták Maranellóban a Ferrari idei évét illetően, nagy kérdés, hogy Frédéric Vasseur-ék képesek lesznek-e megfelelni az előzetes várakozásoknak. Sainz – aki a hetedik helyen zárta a tavalyi pontvadászatot – szerint is egy jobb év előtt állnak, miután a tavalyi idény második felében maximalizálták a lehetőségeiket, és kevesebb hibát is vétettek a versenypályán.
Idősebb Carlos Sainz megnyerte a pénteken véget ért Dakar Ralit az autósok között, a célban pedig fia, a Ferrari Forma-1-es versenyzője várta. Ifjabb Sainz azt mondja, ő is adott taktikai tanácsokat apjának a verseny előtt.
A kétszeres rali-világbajnok Sainz rekordok sorát érte el azzal, hogy a verseny nagy részében az összetett élén állva – egyetlen szakaszgyőzelem nélkül – végül behúzta a győzelmet. 61 évesen ő lett a Dakar Rali legidősebb győztese, és már a negyedik különböző gyártóval ért fel a csúcsra, hiszen 2010-ben Volkswagennel, 2018-ban Peugeot-val, 2020-ban Minivel, idén pedig Audival hódította meg a sivatagot – Dél-Amerika után most Szaúd-Arábiában is másodszor. Az Audi RS Q e-tron E2-ese ráadásul az első elektromos hajtású gép, amely győzni tudott a hagyományos autós kategóriában. A projekt három év alatt ért csúcsra, a gyártó pedig valószínűleg ezzel távozik is a tereprali világából, hogy az F1-es beszállásra fókuszáljon.
Ifjabb Carlos Sainz is ott volt a Vörös-tenger partján található Janbu városában, a befutó helyszínén, hogy együtt ünnepelhessen apjával.
„Arra kértem, hogy ne menjen minden nap olyan keményen, elvégre a Dakar egy endurance-verseny. És tudom, hogy mennyire szeret versengeni. Persze rendesen oda kellett tennie magát ahhoz, hogy nyerjen, de mindenki másnál okosabb volt, és úgy menedzselte a versenyét, ahogyan arra csak ő képes – idézi ifjabb Sainzt az Autosport. – Tökéletesen alakult a számára, olyan okosan teljesítette ezt a Dakart, hogy ilyet még én sem láttam tőle soha életemben. 2024 jól indult a Sainz család számára, és így is kell folytatnunk tovább.”
„Nagyon kemény volt az idei Dakar, hosszú és változatos terepekkel, a szakaszok között pedig ott volt az a bizonyos 48 órás, benne a maratonnal. Ő pedig mindezen képes volt átjutni, ráadásul a kulcsfontosságú szakaszokon teljesített a legjobban, ami mutatja, hogy mennyire felkészülten és motiváltan érkezett.”
— Dakar Saudi Arabia | داكار في السعودية 🇸🇦 (@dakarinsaudi) January 19, 2024
Bár az Audi kiszállni készül a Dakarról, nem biztos, hogy ezzel végleg megszakítja kapcsolatát a Sainz családdal, hiszen hosszú ideje tartja magát a híresztelés a paddockban, hogy a Sauberrel egyesülő gyártó ifjabb Sainzt szeretné megszerezni 2026-ban induló F1-es projektjéhez.
A 29 éves spanyol idén még a Ferrari pilótájaként szeretné megtörni a Red Bull tavalyi, nyomasztó uralmát. Sainznak eddig két győzelme van az F1-ben, a 2022-es Brit Nagydíj után tavaly Szingapúrban nyert, ami azért volt különleges, mert végül az maradt az évben az egyetlen alkalom, amikor nem a Red Bull valamelyik versenyzője ünnepelt a dobogó tetején.
Carlos Sainz már régóta tárgyal a Ferrarival az új szerződéséről, miután a jelenlegi kontraktusa a 2024-es szezon végéig érvényes. Azonban az is benne van a pakliban, hogy a spanyol pilóta nem tud egyezségre jutni az olasz istállóval, akinek ebben az esetben egy új pilóta után kellene néznie.
A legfrissebb sajtóértesülések szerint ebben az esetben a Williams kiválósága, Alex Albon szolgálataira tarthat majd igényt. Sainz mellett Charles Leclerc szerződése is csak a 2024-es szezon legvégéig érvényes, de a monacói pilóta sokkal jobban áll a tárgyalások terén, miután a Forma-1 hivatalos oldala szerint a Ferrari őt tekinti az első számú versenyzőjének.
Sainz egy két éves szerződést szeretne, amivel biztosítaná a helyét az új szabályok érkezésének első évéig. A Ferrari azonban mást szeretne, és ugyan a csapatfőnök Frédéric Vasseur elmondta, hogy mindkét jelenlegi pilótáját megtartaná. A spanyol számára kézenfekvő lehet majd az a tény a megbeszélések során, hogy a Red Bull pilótáin kívül csak ő tudott futamot nyerni 2023-ban.
Azonban a B tervet tényleg Albon jelentheti, aki jelen pillanatban az egyik legérdekesebb versenyzőnek számít a pilótapiacon. Az ESPN értesülései szerint a brit-thai versenyző a szerződése lejártával távozna a Williamstől, és már két csapat is felvette vele a kapcsolatot a tavalyi évben.
Albon a Red Bullnál való kudarcát követően képes volt újra felépíteni magát a grove-i istállónál. A brit-thai fiatal a tavalyi évben zseniális eredményeket ért el, és szinte egyedül volt képes megszerezni a konstruktőri bajnokság 7. helyét a Williams számára.
Ugyan Albon arra is nyitott lenne, hogy akár egy új szerződést írjon alá jelenlegi munkaadójánál az idei évad végén, de azzal is tisztában van, hogy sokan mások versenyezhetnek majd az aláírásáért. A Ferrari számára egyértelmű célnak számít a Leclerc-Sainz duó megtartása, de ha ez nem sikerülne, akkor a hírek alapján még semmi nincsen elveszítve Albon esetleges megszerzése kapcsán.
A Forma-1-ben nem csupán a pilóták és a mérnökök, hanem a szponzorok is válthatnak csapatot. Így tett a Carlos Sainzt támogató spanyol sörmárka, az Estrella Galicia 0.0, miután a McLaren kedvéért távoztak a Ferraritól.
A szóban forgó cég egy nagyon szokatlan láncreakciót indított be ezen lépésével, miután a maranellói istálló a Peronit hozhatja majd a helyére, akinek a matricái az utóbbi három évben az Aston Martin autóin voltak megtalálhatók.
Az Estrella Galicia tulajdonosa, Hijos de Rivera már nagyon régóta ismeri Sainzt, ugyanis már 2013-ban is támogatta a spanyol pilótát, amikor ő még csak GP3-ban versenyzett. A sörmárka Sainz F1-es bemutatkozásakor, 2015-ben csatlakozott a királykategóriához, és jelentősebb mértékben csak 2016-tól voltak jelen a Toro Rosso csapatánál.
Ezt követően a fiatal spanyol sokszor váltott csapatot, és az Estrella Galicia először 2017-ben a Renault-hoz, majd 2019-ben a McLarenhez, és később a Ferrarihoz is követte őt 2021-ben. Az utolsó szakasz volt a spanyol számára a legeredményesebb, miután az olasz istállónál két győzelmet is tudott szerezni a 2023-as szezon legvégéig.
Azonban a Ferrari nemrégiben bejelentette, hogy egy többéves megállapodást kötött az Asahi Europe and International Ltd-vel, azonban mivel a Peroninak még 2024-ben is érvényes a kontraktusa az Aston Martinnal, így még nem egyértelmű, hogy melyik alkoholos italokat gyártó céget láthatjuk majd a Ferrarikon az idei szezontól kezdődően.
Emiatt döntött úgy az Estrella Galicia, hogy nem maradhat tovább a Scuderiánál, és a tavalyi szezon volt az utolsó, amikor támogatta Sainzt. A spanyol márka továbbra is szeretett volna az F1-ben maradni, és a keresése során kapóra jött a McLaren érdeklődése.
A wokingi istálló csapatfőnöke, Andrea Stella, valamint az Estrella Galicia markentingért felelős vezére, Jose Cabanas szerint a két vállalat olyan közös értékeket képvisel egymással többek között, mint az innováció és a hitelesség, és már csak emiatt is nagyon várják, hogy újfent egymás oldalán harcolhassanak a jobbnál jobb eredményekért.
Ritkábban fordul elő, mint hogy valaki világbajnokká váljon, grand slamet produkáljon egy nagydíjhétvégén vagy az összes versenykört teljesítse egy szezonban. Eddig még csak két embernek sikerült az, amihez szó szerint szerencsés csillagzat alatt kell születni, így például Lewis Hamiltonnak sohasem volt rá esélye. Az idei év viszont azon különleges alkalmak egyike, amikor azt mondhatjuk, reális esély van a megismétlésére.
Ezen a ritka, kétfős listán azokat a versenyzőket tartják számon, akiknek sikerült Forma-1-es világbajnoki futamot nyerniük a születésnapjukon. Ezt mindezidáig csak James Hunt tudta megtenni az 1976-os Holland Nagydíjon, valamint Jean Alesi az 1995-ös Kanadai Nagydíjon. Idén szeptember 1-jén Monzában Carlos Sainz csatlakozhat hozzájuk. De ne szaladjunk ilyen gyorsan előre, mielőtt át nem tekintenénk, miért is ilyen nehéz bárkinek is összehangolnia a születésnapját a futamgyőzelmével.
A versenyzők egy kisebb csoportja azonnal kiesik a játékból. Egy szezon napjainkban március elejétől december elejéig tarthat, de még ebből az egyre bővülő naptárból is kiesnek a téli hónapok, a vizsgálatunk csoportjából pedig azok a pilóták, akik ebben az időszakban születtek. Lewis Hamilton noha minden idők legtöbb futamgyőzelmet jegyző pilótája, január 7-i születési dátumával szemernyi esélye sem volt, és a jövőben is aligha lesz arra, hogy az F1-es dobogó tetején ünnepelje ezt a jeles napot. Hasonló cipőben jár a jelenleg az élmezőnyhöz tartozó csapatoknál vezető pilóták közül Sergio Pérez (január 26.) és George Russell (február 15.), a közelmúlt világbajnokai közül pedig ugyanígy esélytelen volt Michael Schumacher (január 3.) és Jenson Button (január 19.). Persze amióta láttunk júliusban startoló szezont, már inkább semminek a lehetőségét ne zárjuk ki…
Fotó: Clive Mason/Getty Images/Red Bull Content Pool
Aki az év azon szakaszában született, amelyben rendszerint nagydíjakat rendeznek, az az első rostát már sikerrel is vette, hiszen ha elég sokáig a mezőny tagja marad, akkor bizonyos időközönként jó eséllyel rá kerül a sor, vagyis egy verseny napjára esik a születésnapja, ezzel pedig legalább elméletben megkapja a lehetőséget, hogy feliratkozzon a listára.
Minden évben eggyel tolódik, hogy egy bizonyos dátum milyen napra esik. Tehát ha egyik évben július 15-e vasárnap volt, akkor a következő évben hétfő lesz, a megelőzőben pedig szombat volt. Kivételt képeznek a szökőévek, mint például az idei is, ilyenkor két nappal tolódik el a naptár. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik vagy hatodik évben esik valakinek a születésnapja vasárnapra. No persze csak akkor, ha nem pont a vasárnapot ugorjuk át a szökőév miatt, ilyenkor ugyanis 11 évet kell várni az ismétlődésre. Idén éppen így jár Fernando Alonso: ha 365 napos évet írnánk, július 29-re esne a Belga Nagydíj, ám valójában július 28-ra fog, vagyis legközelebb csak 2029-ben nyerhetne a születésnapján a spanyol. És bár képességei nem kopnak a korral, arra azért nem fogadnánk, hogy a 48-at is a rajtrácson ünnepli majd.
Tovább felezi a versenyzők esélyeit, ha bár éppen vasárnapra esik a születésnapjuk, abban az évben egyszerűen nem rendeznek futamot azon a bizonyos hétvégén. Hasonlóan komoly rosta az is, hogy milyen autóban ül az azévi kiválasztott, mert 2023-ban hiába ünnepelt a szingapúri vasárnapon Esteban Ocon, a mexikói vasárnapon pedig Lance Stroll, sem az Alpine, sem a kanadai által működtetett Aston Martin nem zavarta az éllovasokat a szezonban.
Látható tehát, hogy egy egész sor körülménynek össze kell állnia ahhoz, hogy megtörténhessen a szülinapi győzelem, ezek közül pedig több is a véletlenen múlik, elvégre egy versenyzőnek ugyanúgy nincs beleszólása a versenynaptár kialakításába, mint abba sem, hogy mikor jött világra. Így talán már nem is olyan meglepő, hogy mindössze két ember tudott egy-egy alkalommal feliratkozni az F1 egyik legszűkebb körű sikerlistájára.
James Hunt 1976. augusztus 29-én, 29. életéve betöltésének napján állt fel a zandvoorti rajtrács második helyére McLaren-Fordjával, Ronnie Peterson mögé. A Holland Nagydíjat négy héttel azt követően rendezték, hogy megtörtént Niki Lauda súlyos balesete a Nordschleifén, a fő bajnoki rivális osztrák így hiányzott a mezőnyből, de ekkorra már tudni lehetett, hogy túlvan az életveszélyen, és nemrég már hazai mehetett a kórházból. A Ferrari a történtek árnyékában kihagyta az előző futamot az Österreichringen, Zandvoortba viszont már visszatértek, még ha csak egyetlen autóval is, amit Clay Regazzoni igazgatott.
A vezetést a 12. körben átvevő Huntot a leintésig ketten is szorongatták. Előbb John Watson, aki a Penske zsinórban második (végül soha meg nem születő) győzelméért hajtott, míg meg nem adta magát a váltója, majd egészen a leintésig Regazzoni gyakorolt komoly nyomást az angolra. Hunt talán az utolsó körben lekörözött Alan Jonesnak is köszönheti a győzelmét, aki mögött időt veszített az öklét dühösen rázó Regazzoni. A 29 éves Hunt lett az első születésnapi győztes, az ünneplésre azonban valamelyest árnyékot vetett, hogy a hétvége során egy túraautós betétversenyen életét vesztette egy sportbíró, a szintén 29 éves Ron Lenderink.
Fotó: McLaren
A másik dátum, 1995. június 11-ének együttállása fokozottan különleges: Jean Alesi egyetlen F1-es futamgyőzelmét szerezte meg éppen a születésnapján, miközben a Ferrari is csak ezen egy alkalommal nyert a szezonban, ráadásul a francia pilóta a Gilles Villeneuve miatt ikonikussá vált 27-es rajtszámú autót vezette a róla elnevezett montreali pályán. A Kanadai Nagydíj sokáig egyértelműen Michael Schumachernek állt, ám miután elektronikai probléma lépett fel autójában, az 57. körben a bokszba kellett hajtani egy fájdalmasan hosszú szervizelésre és kormánycserére, ezzel pedig félperces előnyét 75 másodperces hátrányra váltotta, s végül ötödikként ért célba. A vezetés így a 31 éves Alesihez került, aki élt is a lehetőséggel, az általános örömünnepben pedig a rajongók már az előtt elözönlötték a pályát, hogy az összes autó célba ért volna, így végül az eggyel korábbi kör állása alapján határozták meg a végeredményt.
Kettőjükön kívül akadt még néhány születésnapi dobogós, mint például Rubens Barrichello 2004-ben Monacóban, a 2018-as Orosz Nagydíjon pedig távolról már Max Verstappen is megszimatolhatta azt az érzést, amit eddig csak Hunt és Alesi ismert meg, hiszen hat éve szeptember 30-án a holland mindenkinél több kört töltött az élen Szocsiban, ám az elcsúsztatott taktikája miatt a futam utolsó negyedében még a bokszba kellett hajtania, és végül csak ötödik lett.
Fotó: Charles Coates/Getty Images / Red Bull Content Pool //
Azóta idén jön el a következő nagy lehetőség, amikor egy élcsapat autójában ülő pilóta kapcsán reálisnak tűnhet a születésnapi futamgyőzelem – persze valamelyest még mindig csak látatlanban mondhatjuk ezt, hiszen a 2024-es erőviszonyokról egyelőre semmit nem tudhatunk.
Ritka azonban az olyan év, amikor a Ferrarit nem sorolhatjuk az élcsapatok közé, ráadásul a helyszín is adhat okot némi bizakodásra. Szeptember 1-jén Carlos Sainz 30 éves lesz, és aznap rendezik az Olasz Nagydíj futamát is. Sainz noha még csak kétszeres futamgyőztes, de tavaly Monzában emlékezetes teljesítményt nyújtott az egész hétvégén, a pole-ból rajtolt, és a technikai fölényben lévő Red Bullok ellen is hősiesen védekezett, végül harmadikként ért célba.
Különleges pillanat lenne, ha a spanyolnak összejönne a monzai győzelem, hiszen a Lightsoutblog számításai szerint az F1 történetében idáig összesen csupán 76 alkalommal adatott meg egy versenyzőnek a lehetőség, hogy a születésnapján rajthoz állhasson egy nagydíjon. Ez átlagban évente nagyjából egy személy, és közülük is csak kettőnek sikerült nyernie.
Egy másik lista a születésnapjukon pole-ból rajtolókat összesíti: ők is csupán ketten voltak, ám nem hozott nekik szerencsét a jeles alkalom: Gerhard Berger az 1995-ös Belga Nagydíjon és Mika Häkkinen az 1997-es Luxemburgi Nagydíjon egyaránt kiesett.
A spanyol azt mondja, megtanulta, mikor kell harapni és mikor kell visszafognia magát a csapattársa elleni versengésben, így közösen lendíthetik előre a Ferrari hajóját.
Ritkaságszámba megy a Ferrarinál, hogy annyira kiegyenlített legyen a két pilótájának teljesítménye, mint az utóbbi három évben Carlos Sainz és Charles Leclerc között. A csapatnál az 1990-es évek közepe óta rendszeresen volt egy kiemelt státuszú pilóta, s legutóbb talán Gerhard Berger és Jean Alesi kettőséről lehetett elmondani, hogy egyikük sem volt zászlóvivőként megnevezve.
Sainz és Leclerc eddigi három együtt töltött évéből 2022 lóg ki, ott ugyanis a monacói 62 ponttal csapattársa előtt végzett a tabellán, a másik két szezont viszont szinte azonos eredményességgel zárták: 2021-ben Sainz nyerte kettőjük párharcát 5,5, 2023-ban pedig Leclerc 6 ponttal. A vizsgált időszakban győzelmek terén 3:2-re vezet a monacói, akinek csak a kvalifikációkban van látványos előnye, hiszen 16 rajtelsőséget szerzett a spanyol 5-jével szemben.
„Minden versenyen fél tizedmásodpercen belül vagyunk egymáshoz képest, Charles és én gyakran együtt haladunk a pályán – beszélt kettőjük kiegyenlített formájáról Sainz a DAZN interjújában. – Nagyszerű párost alkotunk, és ő különösen erős teljesítményt nyújt egy körön, valamint a rajtoknál.”
„Nagyon jól kijövünk egymással, és a csapat számára is az a legjobb, amikor a két versenyzője úgy ösztönzi egymást, ahogy mi tesszük. Úgy érzem, egészséges versengés van közöttünk, de mindig a csapatot tesszük az első helyre. Amikor harapnom kell, harapok, amikor pedig kontrollálnom kell magam, akkor kontrollálom magam.”
Dacára a hasonló eredményességüknek, egyelőre mégsem tűnik hasonlóan biztosnak a jövőjük a Ferrarinál. A La Gazzetta dello Sport decemberi értesülései szerint Leclerc nemrég öt évre szóló szerződéshosszabbítást írhatott alá a csapattal, míg Sainz kapcsán továbbra is tartja magát az a sejtés, hogy a 2026-ban érkező Audi pilótája lehet.
