Címke: Cale Yarborough

  • Tragikus balesetek és halálesetek tették tönkre a legendás bajnok életét

    A versenyzés sok esetben csodálatos, de van amikor ugyanannyit vesz el egy bajnoktól, mint amennyit ad. Ez Bobby Allison sztorija.

    A NASCAR történelmében nehéz lenne olyan embert találni, aki első kézből jobban ismeri a versenyzés – és az élet – szép, és sötét oldalát, mint Bobby Allison.

    A sportág egyik legnagyobb versenyzője, Allison 84 győzelemmel Darrell Waltrip mellett holtversenyben 5. az örökranglistán, emellett pedig 1983-ban olyan versenyzők ellen nyerte meg a Cup Series bajnoki címet, mint Dale Earnhardt, és a már említett Waltrip.

    Némileg erős akaratú személyiségének köszönhetően időnként összeütközésbe került olyan sztárkollégákkal, mint Waltrip, Richard Petty és természetesen Cale Yarborough.

    Népszerű figura volt, és a híres „Alabama Gang” (a NASCAR versenyzők egy csoportja, élén a két Allison testvérrel, Donnie-val és Bobby-val, akik 1979-ben egy bokszmeccsre hívták ki a Daytona 500 finise után Cale Yarborough-t és ezzel feltették a térképre a NASCAR-t) egyik alapítója, bár ő maga Miamiban született és nőtt fel, de fiatal korában Alabamába költözött, hogy új életet kezdjen.

    Allison utolsó győzelme az 1988-as Daytona 500-on jött el. Bill és Mickey Stavola 12-es rajtszámú Miller High Life autóját vezetve legyőzte saját fiát, Davey Allisont, hogy 51 évesen feltegye a koronát fantasztikus karrierjére a történelem egyik legtöbbet emlegetett és legnépszerűbb Daytona 500-as futamán.

    Az 1988-as szezon 12. versenye után a hatodik helyen állt a pontversenyben, mindössze 182 ponttal lemaradva a vezető Rusty Wallace-tól és 78 ponttal a későbbi bajnok Bill Elliott mögött.

    Az egy héttel később, 1988. június 19-én a Pocono Raceway-en megrendezett Miller High Life 500 volt Bobby Allison személyes poklának kezdete.

    Tragédia követett tragédiát

    Már az első körben Allison rádión értesítette a csapatát, hogy defektet kapott. Ennek következtében autója megpördült a kettes kanyarban – a híres alagútkanyarban – és a pálya közepén ragadt. A mezőny nagy része ki tudta kerülni őt, de Jocko Maggiacomo-nak ez nem sikerült, és teljes erővel az arany-fehér Buick vezetőoldali ajtajának csapódott.

    A helyszínen elvégzett légcsőmetszés életben tartotta Bobbyt, de kevés remény volt arra, hogy túléli az éjszakát.

    Végül minden orvosi predikciónak fittyet hányva Bobby Allison megtette a lehetetlent, és életben marad, ez azonban messze nem volt egy édes győzelem.

    Legendás versenyzői karrierje véget ért. Életben volt, de megtört, és évekbe telt, mire felépült sérüléséből. Ráadásul, ami talán még kegyetlenebb, a fejsérülései miatt memóriaproblémákkal is küzdött, így a csodálatos 1988-as Daytona 500 győzelme csak egy üres lap volt – és maradt – a fejében.

    A baleset által az elméjében és a testében okozott áldozat azonban kevés volt ahhoz képest, amit az elkövetkező évek a szívével tettek.

    Bobby 1990-ben autótulajdonosként tért vissza a NASCAR Cup Seriesbe, méghozzá a 12-es rajtszámú Buickkal, amivel megnyerte utolsó futamát.

    Bár volt néhány villanása a csapatnak 1990 és 1996 között, végül soha nem nyertek futamot, mégis Bobby Allison nem volt elkeseredve, hiszen fia, Davey Allison a 90-es évek kezdetére a NASCAR mezőnyének legnagyobb tehetségévé vált.

    Davey 1991-ben öt győzelmet szerzett, és a harmadik helyen végzett a pontversenyben. Az 1992-es szezont azzal nyitotta, hogy csatlakozott apjához, és ő is megnyerte a Daytona 500-at, a szezon nagy részében pedig úgy tűnt ő lesz a bajnok.

    Az öccse, Clifford eközben a felfelé vezető úton volt, és a mai NASCAR Nationwide Series-ben versenyzett.

    Bár a balesetének elhúzódó hatásai még mindig gondot okozhattak neki, úgy tűnt, hogy Bobby élete jó irányba halad.

    Az Allison család pokoli 20 hónapja

    De aztán a következő időszak olyan szívfájdalmak felé sodorta Bobby Allisont, amely még a legerősebb férfiakat is a szakadék szélére sodorták volna.

    Az első ütést megint Pocono vitte be a családnak, hiszen Davey elképesztően nagy balesetet szenvedett, és bár sokan a legrosszabbtól tartottak – Mark Martin a rádióban megjegyezte, hogy senki sem élhette túl ezt a balesetet – Davey enyhe fejsérüléssel és csuklótöréssel „megúszta” azt.

    Alig egy hónappal később nem volt ilyen szerencsés a sorsuk.

    1992. augusztus 13-án Clifford Allison az apja Busch Grand National (ma ez az Xfinity Series) csapatában versenyzett a Michigan International Speedway-en, amikor megpördült és a falnak csapódott egy edzésen. Azonnal életét vesztette.

    Davey ezek után még az 1992-es bajnoki címet is elveszítette, miután ütközött a szezonzáró, atlantai versenyen.

    Apa és fiú egyaránt nagy reményekkel vágott neki az 1993-as szezonnak.

    Davey Allison és Bobby Allison az 1988-as Daytona 500 után
    Davey Allison és Bobby Allison az 1988-as Daytona 500 után Fotó: Racing Photo Archives /Getty Images/NASCAR Media

    Az 1993-as NASCAR szezon viszont a tragédiák éve lett. Előbb a regnáló bajnok Alan Kulwicki hunyt el egy repülőgép-szerencsétlenségben április 1-én, majd július 12-én megtörtént az elképzelhetetlen.

    Davey éppen a Talladega Superspeedwayen próbált leszállni helikopterével, amikor a gép lezuhant a pálya közepén. eleinte mindenki túlélte az esetet. Davey Allison viszont súlyos fejsérüléseket szenvedett.

    Bobby csodával határos felépülésére emlékezve mindenki azért imádkozott, hogy Davey valahogy, valamilyen módon túlélje ezt, és talán egy nap visszatérjen a versenyzéshez, és beteljesítse azt, ami látszólag a végzete volt, hogy apja mellett ő is a NASCAR egyik legnagyobb versenyzője – és bajnoka – legyen.

    Ezek az imák nem találtak meghallgatásra. 1993. július 13-án reggel, napra pontosan tizenegy hónappal Clifford halála után David Carl Allison 32 éves korában elhunyt.

    Hogyan tovább?

    Míg a Robert Yates Racing csapata, amelynek Davey a versenyzője volt, úgy döntött, hogy nem utazik el a következő versenyre, Bobby csapata mégis elutazott a versenyre, amely Poconóban volt. Igen, Poconoban.

    A NASCAR két fényes csillagának elvesztése alapjaiban rázta meg a sportágat. Bobby Allison két fiának elvesztése a töréspontjára juttatta a legendás versenyzőt.

    Aztán 1994 februárjában, mintha a végtelennek tűnő szívfájdalom nem lett volna elég, elvesztette legközelebbi barátját, amikor Neil Bonnett (szintén az Alabama Gang tagja) egy daytonai edzésen meghalt.

    A felfoghatatlan tragédiák szétszakították az Allison családot, Bobby és felesége pedig elváltak. Csapatát az 1996-os szezon után meg kellett szüntetnie pénzügyi problémák miatt.

    A 84-szeres NASCAR Cup Series győztes, és az 1983-as év bajnoka 59 éves korára feleség, és gyerekek nélkül az anyjával kényszerült élni.

    Szerencsére Bobby és Judy Allison kibékültek, és néhány év múlva újra összeházasodtak.

    A 84 éves legenda a mai napig az egyik legjobban tisztelt tagja a NASCAR garázsának, és 2011-ben beválasztották őt a NASCAR Hírességek Csarnokába.

    Kyle Busch és Bobby Allison
    Kyle Busch és Bobby Allison Fotó: Jeff Zelevansky/NASCAR via Getty Images

    Majdnem annyira ismert személyes tragédiáiról, mint látványos versenyzői karrierjéről, három Daytona 500-as győzelmeiről, a Cale Yarborough-val folytatott harcáról, az 1983-as bajnoki címéről, és arról a napról, amikor a NASCAR talán legnagyobb apa-fia tandemje párbajozott a győzelemért a sportág legnagyobb színpadán, az 1988-as Daytona 500-on.

    Bár Allison haragudhatna a sportágra, de ő mégsem így gondolkozik.

    A versenyzésnek köszönhetem az életemet, és ilyen szempontból szerencsésnek tartom magam” – mondta az Orlando Sentinelnek adott interjújában 1997-ben. „Más szempontból nagyon szerencsétlen volt. Ahogy én látom, az élet, nem a versenyzés, hozott nekem néhány nehéz időszakot. Nem hiszem, hogy bármi baj lenne a sportággal.

    Az életről és a halálról a következőket gondolom: Az élet egy ajándék, a halál pedig bármikor bekövetkezhet. Nem tehetsz ellene semmit.

  • Top 7 legnagyobb bunyó a NASCAR történetében

    Bubba Wallace és Kyle Larson kakaskodása közel sem az első eset a NASCAR történelmében, ezért összegyűjtöttük a legnagyobb verekedéseket.

    7. Matt Kenseth vs. Brad Keselowski (2014 Bank of America 500)

    Mielőtt Matt Kenseth Brad Keselowski után ment volna, Denny Hamlin már megpróbált „beszélgetni” Keselowskival.

    Érezhető, hogy Keselowski nem szerzett barátokat a verseny alatt, és Kenseth pankrátoros mozdulattal nekitámadt a verseny után Keselowskinak. A többit pedig meséljék el a képek.

    6. Darrell Waltrip vs. Rusty Wallace (1989 Winston All-Star)

    Remélem, megfullad attól a 250 000 dollártól.

    Mi késztethette Darrell Waltripet, a NASCAR egyik legmegosztóbb személyiségét arra, hogy ilyen aljas kívánságot fogalmazzon meg?

    Nos, a Winston All-Star verseny 1989-es versenyének kockás zászlójához érve Waltrip fej-fej mellett haladt Rusty Wallace-szal. A 4. kanyar kijáratán Wallace nekiment Waltripnek, aki a fűben csúszott hátrafelé, miközben Wallace Pontiacja megnyerte a versenyt és a 250 000 dolláros díjat.

    Waltrip csapata azzal akarta kifejezni dühét, hogy elzárta Wallace elől az utat a victory lane-re, de amikor Wallace egyik embere elhaladt Waltrip Tide Chevyjének egyik csapattagja mellett, minden a feje tetejére állt.

    A két csapat zöld és narancssárga színű tengerben csapott össze, miközben ökölcsapások és lökdösődések zajlottak. A versenybírók végül lecsillapították a csapatokat, de az eredmény a történelem egyik leghíresebb All-Star pillanata lett.

    5. Jeff Gordon vs. Jeff Burton (2010 AAA 500)

    Jeff Gordon ritkán veszítette el a fejét, de amikor igen, akkor nagyon.

    Listánkról épphogy lemaradt Clint Bowyer-el szembeni, valamint Brad Keselowski elleni csatája, de Jeff Burtonnel kipattanó bunyója mindenkit meglepett.

    Miután Martin Truex Jr. a falnak ütközött, és sárga zászlót lengettek, Jeff Burton úgy döntött, hogy nemtetszésének hangot ad Gordonnal szemben azzal, hogy egy kicsit nekiment. Az ebből eredő „ütközés” azonban végül mindkét autó kiesését okozta.

    Mindkét versenyző sértetlenül megúszta a balesetet, de Gordon úgy döntött, hogy szeretné feleleveníteni az incidenst régi cimborájával, Burtonnel. Ez alatt azt értette, hogy valójában Burton fejét akarta néhányszor az aszfaltba verni.

    Gordon megragadta Burtont, de a versenybírók szétválasztották őket. Ezért Gordonnak be kellett érnie azzal, hogy üvöltözött riválisával.

    Rövid és meglepő volt nézni, különösen egy olyan fickótól, mint Gordon.

    4. Kevin Harvick vs. Greg Biffle

    A 2000-es évek elején ez a két srác sokáig nem kedvelte egymást. A versenyek után heves vitákat folytattak, de semmi sem hagyott olyan nyomot, mint az a balhé, amibe a Channellock 250-es verseny végén keveredtek 2002-ben Bristolban.

    Miután Biffle kevesebb mint 10 körrel a vége előtt kilökte Harvickot a versenyből, az RCR versenyzője úgy döntött, hogy megvárja a verseny végét, mielőtt bármit is tesz, mert tudatni akarta Biffle-lel, hogy frusztrált.

    Miután Biffle kiszállt a Fordjából, megtudta, mennyire frusztrált Harvick, amikor ráugrott, és megráncigálta. Mindkét csapatból több tagra volt szükség, hogy Harvickot leszedjék Biffle-ről, és Harvick hatalmas vigyorral az arcán hagyta el a helyszínt.

    Szegény Biffle nem tudott mit kezdeni Harvick pitbull mozdulataival.

    3. Kyle Busch vs. Joey Logano (2017 Las Vegas Motor Speedway)

    A verseny utolsó körében Kyle Busch és Joey Logano a harmadik helyért küzdött a későbbi győztes Martin Truex Jr. és Kyle Larson mögött. Busch és Logano azonban összeértek, aminek következtében Busch 18-as rajtszámú Toyotája kicsúszott a pályáról.

    Ez az érintkezés azt eredményezte, hogy Busch dühösen odament Logano autójához, és megütötte őt, ami verekedést váltott ki a két pilóta és a Ford 22-es rajtszámú Ford boxcsapatának tagjai között, mielőtt a NASCAR-felügyelők feloszlatták azt.

    Busch anti-drukkerei élvezhették az esetet, mivel bár ő ütött először, a 18-as autó versenyzője jött ki véresen az esetből.

    2. Tony Stewart vs. Joey Logano (2013 Auto Club 400)

    Tony Stewart pályafutása során mindig is agresszív, hirtelen felindulású versenyző volt, akinek volt néhány fizikai összecsapása más versenyzőkkel. Az azonban biztos, hogy a NASCAR-világ ekkor látta őt a legdühösebbnek.

    Azonban, hogy elismerést kapjon, Joey Logano dicséretet érdemel, amiért nem hátrált meg a dühös legenda elől.

    Stewart, aki feldühödött Logano blokkolásán a verseny végén,nekiment autójának boxutcában.

    Logano már kiszállt és beszélt a csapatával, amikor azonban riválisa megérkezett a helyszínre, ő nem beszélgetni akart.

    Stewart megragadta Loganót és megtámadta, mielőtt Logano lendületbe jött volna. Szerencsére a csapatok gyorsan szétválasztották a két versenyzőt.

    Stewart később azt állította, hogy Loganónak „meg kellett tanulnia a leckét”, ezért érezte szükségét, hogy fizikailag bántalmazza Loganot.

    1. Cale Yarborough vs. Donnie Allison/Bobby Allison (1979 Daytona 500)

    Ez a verekedés minden NASCAR verekedésnek az alfája és omegája.

    A NASCAR meghatározó pillanata, amelyet találóan „The Fight”-ként emlegetnek, nem is annyira csata, mint inkább dulakodás volt. Mégis, ez az esemény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NASCAR a figyelem középpontjába kerüljön.

    Az 1979-es Daytona 500-as verseny utolsó körében Cale Yarborough és Donnie Allison összementek, miközben a győzelemért versenyeztek. Miközben Richard Petty elhappolta orruk alól a győzelmet, mindkét versenyző kiszállt az autójából, hogy megbeszéljék a balesetet.

    Amikor azonban Bobby Allison, Donnie testvére megjelent, hogy felajánlja segítségét Donnie-nak, Yarborough megelégelte a történéseket, és nekiment Bobbynak. Bobby válaszul kiugrott az autójából, és Yarborough-ra ugrott.

    Mindkét versenyző szeretettel gondol vissza a „verekedésre” későbbi éveiben – és mi is így vagyunk ezzel.