Az F2 mezőnye is versenyzik az F1 szezonnyitójának helyszínén, Melbourne-ben. Az első futamok előtt több csapat pilótái kemény büntetést kaptak erre a hétvégére.
Az F2 első időmérője előtt az FIA versenyfelügyelői bejelentették, hogy három istálló, a DAMS, a Trident és a Rodin autóin tiltott módosításokat fedeztek fel a szezon előtti tesztelés során, és emiatt mind a hat pilótájukat (Jak Crawfordot, Kush Mainit, Max Estersont, Sami Meguetounifot, Amaury Cordeelt és Alex Dunne-t) 10 rajthelyes büntetéssel sújtják .
Emellett mindegyik csapat 10-10 ezer eurós pénzbírságot kapott minden egyes kihágásért – ez a Rodin-nak 20 ezer eurót, a másik két istállónak 10-10 ezer eurós összeget jelent, mivel ténylegesen összesen négy kihágást fedezett fel az FIA az autókon a tesztelésen, de azért osztottak ki összesen hat pilótának büntetést, mert ők is profitálhattak a csapatok szabálytalan műveleteiből.
És mi volt ez a kihágás? Módosítottak az egyik szabványos alkatrészen, ami elvből tilos, méghozzá azzal a céllal, hogy aerodinamikai adatgyűjtés érdekében érzékelőt szereljenek az autóra, ami szintén tilos. A csapatok korábban írásban engedélyt kértek utóbbira, de az igényüket elutasították, és ezután léptek tiltott útra. (Az F2 szabályainak értelmében csak a kasztni gyártójától kapott adatokat lehet felhasználni ilyen adatgyűjtésre, önálló méréseket nem szabad végezni, ellentétben az F1-es gyakorlattal.)
A bajnokság első időmérőjén az F3 tavalyi ezüstérmese, Gabriele Mini volt a leggyorsabb Victor Martins-t megelőzve, és a büntetés által érintett versenyzők közül Crawford végzett legelőrébb, aki a 3. helyett így csak a 13.-ról rajtolhat a vasárnapi főfutamon, a szombati sprinten, fordított rajtrácsnál pedig a 8. helyett a 18.-ról. Az élbolyból még az időmérőn az 5.-ként záró Dunne veszít sokat a büntetés miatt. A kvalifikáción a fiatalok túlzott igyekezetét mutatja, hogy ketten még ütköztek is, Esterson és Oliver Goethe értek össze az utolsó előtti kanyarnál.
Az F2 első, szombati futamát hajnali 4:15-től, a második, vasárnapit éjjel 1:30-tól.
Az FIA újabb felháborodást kiváltva megszavazta, hogy a jövőben el is lehessen tiltani azokat, akik háromszor egymás után káromkodnak, vagy más, helytelen viselkedéssel vétenek a szabályok ellen. Az FIA-n belüli források állítják, nagy az egyet nem értés, és már önmagában a módosítás megszavazása is helytelenül zajlott.
Mint arról mi is beszámoltunk, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) Nemzetközi Sportkódexének 2025-ös kiadásába belefoglalt többféle büntetési tételt a helytelen magatartást tanúsító autóversenyzők és más, FIA-licenccel rendelkező személyek (például csapatfőnökök) szankcionálására. Ez a lépés illeszkedik Mohammed Ben Sulayem FIA-elnök tavaly a káromkodás ellen indított hadjáratába, amelynek keretein belül már Max Verstappent és Charles Leclerc-t is megbüntették, amiért FIA-sajtótájékoztatón káromkodtak. Ezután pedig a pilóták felszólították az elnököt, hogy legyen szíves felnőttként kezelni őket, bevonni a különböző ügyekbe, és amúgy azt is árulja el, hogy mire költik a büntetésekre befizetett pénzt, hiszen a Sulayem által 4 éve a kampányában hangoztatott átláthatóság szerintük nem igazán valósult meg eddig.
Maguk a pilóták és az F1-es közvélemény jelentős része által is leginkább óvodás erőfitogtatásnak tartott ügy azonban nemhogy elcsitult volna, hanem a Nemzetközi Sportkódexbe foglaltakkal még nagyobb lendületet kapott, hiszen mostantól a nemzetközi FIA-sorozatban versenyzőknek jelentősen nagyobb összegeket kell fizetnie az FIA sportfelügyelői által helytelennek minősített viselkedés esetén, miközben az F1-es pilótákra az alap tételek négyszerese vonatkozik. És nem elég, hogy Verstappennek vagy Leclerc-nek újabb káromkodásért jóval többet kell majd kicsengetnie, három kihágás után azzal is számolniuk kell, hogy egyhónapos eltiltással és pontlevonással sújtják őket.
Az új fejleményeket vélhetően mindegyikük elítéli, de egyelőre senki nem nyilvánított véleményt, a GPDA (Grand Prix-versenyző érdekvédelmi szövetsége) pedig azt mondta, hogy „egyelőre nem kommentáljuk az ügyet”.
A BBC-nek ugyanakkor több forrás is arról számolt be, hogy az FIA-n belül „sokan” a szigorítás ellen voltak, az egyik forrás pedig elárulta, hogy a módosításokat „azonnali elektronikus szavazással fogadták el anélkül, hogy más részvényesekkel, a GPDA-val, vagy az FIA saját versenyzői bizottságával konzultáltak volna.” Egy másik forrás szerint ”nem volt helyes” így eljárni, és feltette a kérdést, hogy miért nem lehetett először ezt az ügyet napirendre tűzni a Motorsport Világtanács következő ülésén.
Az FIA egyik szóvivője a BBC-nek azzal magyarázta a változtatás szükségességét, hogy az FIA próbálja növelni az átláthatóságot és a következetességet a döntéshozatalában. „Az új cikkely célja, hogy világos útmutatást adjon a felügyelőknek a Nemzetközi Sportkódex bizonyos cikkelyeinek megsértéséért járó büntetések kapcsán. Azzal, hogy strukturáltabb kereteket vezetünk be, az FIA szeretné biztosítani, hogy a büntetéseket egyformán és átláthatóan alkalmazzák, amiből mind a felügyelők, mind a versenyzők/résztvevők profitálnak” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a felügyelők döntik el, melyik büntetést alkalmazzák, miként enyhítő körülményeket is figyelembe vehetnek.
A BBC megkereste az FIA-t a forrása által emlegetett elektronikus szavazás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekkel, de nem kapott választ.
Úgy néz ki, 2025-ben nemhogy folytatódik a káromkodással kapcsolatos abszurdum a Forma–1-ben és az autósportban, de a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) még szigorúbban fogja venni azt és az egyéb, helytelen viselkedéssel kapcsolatos kihágásokat.
A tavalyi év egyik fő pályán kívüli témája volt Mohammed Ben Sulayem FIA-elnök azon törekvése, hogy megbüntesse a káromkodó versenyzőket. A versenyzők által egyöntetűen elítélt húzás első áldozata Max Verstappen volt, akit pénzbüntetés mellett közmunkára küldtek, amiért az angol „f” betűs szóval jellemezte a saját autóját. Nem sokkal később aztán Charles Leclerc szintén pénzbüntetésben részesült, amikor a Mexikóvárosi Nagydíj sajtótájékoztatóján, teljesen ártatlan helyzetben kicsúszott a száján szintén az „f” betűs angol szó, amikor azt ecsetelte, mire gondolt, miután egy megcsúszás során pozíciót veszített.
A továbbra is botrányok sorát generáló, a szövetségtől az embereket párosával kirugdaló, a pilóták által nyílt levélben megtámadott, majd őket magas lóról lekezelő Sulayem ugyanakkor nemhogy átgondolta volna a teljesen abszurd káromkodás elleni hadjáratát, hanem az idei évre csavart egyet a dolgon. Az FIA ugyanis egy sor büntetési irányelvvel bővítette a Nemzetközi Sportkódexét, amely a sportfelügyelőknek mostantól lehetővé teszi, hogy káromkodásért és a sportszabályzat egyéb módon történő megsértéséért a versenyzőket pontlevonással is sújthassák.
A 12-es, helytelen magatartást taglaló cikkely leírja, hogy sértő, durva, helytelen, illetve megalázó, vagy annak tekinthető nyelvezet (akár írásban, akár szóban), gesztus vagy jel használata, illetve támadás (könyöklés, rúgás, ütés, stb.) milyen büntetéseket vonhat maga után. Az első ilyen kihágás 10 ezer euróba kerül, de ez F1-es pilóták esetében négyszeres szorzóval értendő, azaz nekik 40 ezer eurót (több mint 16 millió forint) kell fizetniük, míg egy második kihágás már 20 ezer eurót ér (F1-es pilótáknak 80 ezret), illetve egy hónapos felfüggesztett eltiltással jár.
Az FIA a pénzbírságokat fenntartotta „politikai, vallási és személyes kijelentések vagy megjegyzések általános megtételéért és megjelenítéséért, különösen az FIA által az alapszabályban hirdetett semlegesség általános elvét megsértőkre, hacsak az FIA vagy a nemzeti szövetség a joghatósága alá tartozó nemzeti versenyen előzetesen írásban nem hagyta jóvá azt.” Az FIA emellett ilyen esetben kötelezi a versenyzőket, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot megjegyzéseikért, és vonják vissza azokat.
Fotó: Hungaroring Média
És nem feltétlenül kell káromkodni, hasonló büntetéseket vonnak maguk után ugyanis „az olyan szavak, tettek vagy írások, amelyek erkölcsi sérelmet vagy veszteséget okoznak az FIA-nak, annak szerveinek, tagjainak vagy vezető tisztségviselőinek, és általánosságban az autósport érdekeivel és az FIA által megvédett értékekkel ellentétesek”, és „bármilyen nyilvános felbujtást jelentenek erőszakra vagy gyűlöletre”.
Ezen felül szigorúbb büntetések fognak vonatkozni arra, ha „az FIA utasításait nem tartják be a személyek kinevezésére és a hivatalos ceremóniákon való részvételére bármely olyan versenyen, amely FIA bajnokságba számít bele”. Itt 15 ezer euró az alap büntetési tétel az első kihágásnál, majd 30 ezer és a belépés felfüggesztése az FIA által lezárt területekre a következő eseményre, amibe a pályától kezdve a paddockon át a parc ferméig és médiazónáig minden beletartozhat. Egy újabb kihágás pedig már 45 ezer eurós büntetést és hat hónapos eltiltást von maga után a szóban forgó területekről. Természetesen F1-es pilótáknak az összegek itt is négyszeres szorzóval számítanak, de nemcsak nekik kell többet fizetni, mert a rali-világbajnokság (WRC) és a hosszú távú világbajnokság (WEC) versenyzői az összegek háromszorosát, míg az FIA regionális bajnokságainak pilótája azok dupláját kell befizessék, míg az ezeken kívül eső sorozatokban, például nemzeti F4-es bajnokságokban az alap összeg értendő.
Mindez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha mondjuk egy F1-es versenyző „morális veszteséget okoz” az FIA-nak, akkor az első ilyen alkalom után 40 ezer eurós büntetést kap, másodjára 80 ezer eurót és egy hónapos felfüggesztett eltiltást, harmadjára pedig 120 ezer eurót kell fizetnie, és egy hónapra ténylegesen eltiltják, plusz meghatározatlan számú pontot (erről a felügyelők döntenek) levonnak tőle. A sportszabályzat természetesen azt is tartalmazza, az FIA felügyelőinek hatáskörébe tartozik, hogy eldöntsék, melyik büntetést alkalmazzák, és figyelembe vehetnek enyhítő körülményeket.
Ezzel együtt ezek a változtatások aligha fogják elnyerni a pilóták tetszését, akik már eddig is azzal vádolták az elnököt, hogy nem hallgatja meg őket, nem vonja be őket a párbeszédbe a különböző ügyekről, mire Sulayem úgy reagált, hogy a pilóták fogják be a szájukat és törődjenek a versenyzéssel.
Az FIA egyik, korábban F1-es mérnökként dolgozó szakembere kijelentette, hogy a szervezet hasznosnak tekintett célokra fordítja a pénzbüntetésekből befolyó összegeket.
Tavaly az F1 mezőnyére kiszabott büntetésekből 270 ezer euró folyt be az FIA kasszájába (a felfüggesztés hatálya alá nem tartozó összegek ebben nincsenek benne), ez több mint 50 vétségből jött össze. Az edzések során a bokszutcai gyorshajtások hagyományosan ilyen jellegű következményt vonnak maguk után, de újabban a túlzottan trágár beszédet használó pilóták is csengetni kénytelenek, Yuki Tsunoda például 40 ezer eurós büntetést kapott (ennek a felét kellett ténylegesen befizetnie).
Ezzel kapcsolatban több morgolódás elhangzott, elsősorban amiatt, hogy az FIA nem átláthatóan költi el ezeket az összegeket. Nikolas Tombazis az együléses versenyautók, így az F1 ügyeit is irányító egység vezetője azonban próbál megnyugtatni mindenkit, hogy a pénzt jól használják fel.
„Az FIA nem profitorientált szervezet, nincsenek befektetőink, akik a tőzsdén számértékeket figyelnek és abban bíznak, hogy emelkedni fognak az árak, amiből osztalékhoz jutnak. A befolyt pénzt mi hasznosnak tekintett célokra fordítjuk, például a biztonság javítása, a motorsport alacsonyabb szintjeire, vagy közúti biztonsági projektekre” – közölte az Autosportnak nyilatkozva.
„Úgy látom, a pénzbüntetések témáját időnként befolyásolják a pillanatnyi érzelmek. Azt vettem észre, hogy akinek fizetnie kell, az mindig bosszankodik miatta, és úgy érzi, túlkapás történt. De ezekből rengeteg kezdeményezést finanszírozunk, és nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy karácsonyi bulikra vagy hasonlókra költjük.”
Tombazis rámutatott, hogy a motorsport alacsonyabb szintjeit, például a gokartozást érintő projektekre 10,3 millió eurót költöttek tavaly, s noha az F1 mezőnyétől származó kevesebb mint 300 ezer eurós összeg ehhez képest csekély, a finanszírozáshoz „ez a pénz is hozzájárult.”
Az FIA 2018 után tavaly lett először nyereséges, de a szövetség háza táján egyre több a botrányos működésre utaló jel, aminek egyik megnyilvánulása a személycserék sorozata.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnökének, Mohammed bin Szulajmnak a legújabb agymenése volt az idén a pilóták káromkodásért történő büntetése. A versenyzők egyöntetű nemtetszését kiváltó akció első áldozata Max Verstappen volt, aki a Szingapúri Nagydíj egyik sajtótájékoztatóján az angol „f” betűs szóval jellemezte az autóját, amiért közmunkára ítélték.
Egészen mostanáig nem lehetett tudni, hogy mit kell majd csinálnia a hollandnak – aki egyszer már kapott ilyen büntetést, amikor 2018-ban meglökdöste Esteban Ocont a Brazil Nagydíj után – az abu-dzabi szezonzáró után azonban az FIA közölte a büntetés részleteit. Ennek értelmében a négyszeres világbajnoknak részt kell vennie a jövő héten keddtől péntekig Ruanda fővárosában, Kigaliban tartott FIA közgyűlésen. Mivel itt tartják a szövetség éves díjátadóját is, a Red Bull sztárja egyébként is elutazna az afrikai országba.
„Verstappen el fog utazni az FIA díjátadójára, amely a közgyűlés részeként kerül megrendezésre a jövő héten, Kigaliban, Ruandában, hogy megkapja a zsinórban negyedik FIA Forma–1-es világbajnoki trófeáját. Amíg Kigaliban lesz, a Ruandai Autóklub (RAC) által szervezett utánpótlás-nevelési program részeként részt vesz némi munkában junior versenyzőkkel. A tevékenységben szerepet kap az FIA fenntartható crossautója, amelyet a RAC Ruandában épített az FIA által biztosított tervekből. A 2-es szintű fenntartható crossautó projekthez terveket a 147 sportszövetségből álló globális hálózathoz juttattunk el.”
A fenntartható crossautó projektjét az FIA idén júniusban indította el azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon a fejlődő országokban a fiatal offroad és raliversenyzőknek a motorsportba lépésre.
Ami Verstappen büntetését illeti, rajta kívül csak Charles Leclerc kapott eddig káromkodásért büntetést, de ő közmunka helyett 10 ezer eurót volt kénytelen befizetni az FIA kasszájába, amiért a Mexikóvárosi Nagydíj utáni sajtótájékoztatón véletlenül kicsúszott a száján szintén az „f” betűs szó, miközben azt ecsetelte, hogy mire gondolt, amikor majdnem a falban kötött ki egy megcsúszás során.
Ezután a pilóták nyílt levélben kritizálták az elnököt többek között azért is, hogy nem tekinti őket felnőttnek, és felszólították, hogy ő is figyeljen oda a szavaira, amikor velük vagy róluk kommunikál, illetve közölje, hogy az FIA mire költi pontosan a büntetésekből befolyt pénzösszeget.
Mohammed bin Szulajm a Katari Nagydíj előtt aztán helyretette a versenyzőket a sajtóban, mondván a versenyzésen kívül semmi közük semmihez, de valamilyen foganatja csak lehetett a kiállásuknak, hiszen Lando Norris a Katari Nagydíj egyik sajtótájékoztatóján szintén káromkodott, de ennek már nem lett semmilyen következménye.
Aligha így tervezte a Ferrari a konstruktőri világbajnoki címről döntő Abu-dzabi Nagydíj hétvégéjének kezdetét.
A Ferrarinak 21 pontot kellene ledolgoznia a McLarennel szemben Abu-Dzabiban a konstruktőri világbajnoki címhez, ami már önmagában nagyon nehéz feladat, és csak akkor sikerülhet, ha a wokingiak betliznek. Ám az első szabadedzés végén napvilágot látott hír után szinte már a csoda kategóriájába esne a vörösök vb-címe, a nyitó tréning első felét technikai probléma miatt kihagyó, majd az élen záró Charles Leclerc ugyanis 10 helyes rajtbüntetéssel fogja kezdeni az Abu-dzabi Nagydíjat, mivel az autójába új akkumulátort kell elhelyezni.
BREAKING: Charles Leclerc has been handed a 10-place grid penalty for the Abu Dhabi Grand Prix after exceeding the battery allocation#F1#AbuDhabiGPpic.twitter.com/a4Yr2sMFmA
A McLaren csapatfőnöke finoman fogalmazva sem értett egyet Lando Norris Katari Nagydíj közben kapott büntetésének mértékével, azt ugyanakkor nem lehet elvárni, hogy ilyen esetekben a veszély mértékétől függően súlyozzanak az FIA felügyelői, és különben is, az elmúlt 14 évben ezért a vétségért mindenkit ugyanennyire büntettek.
Abszolút jogos felvetés, hogy a Katari Nagydíj hétvégéje alatt nem minden büntetés volt következetes, és a felügyelők adott esetben túlságosan szigorúan ítéltek, ám az, hogy Lando Norris 10 másodperces stop and go-t (a bokszutcába hajtva ennyi időre kell megállni a garázs előtt, miközben az autóhoz sem előtte, sem közben, sem utána nem lehet hozzányúlni) kapott azért, mert nem lassított dupla sárga zászlónál, nem tartozik a precedens nélküli esetek közé. „A büntetés alkalmazásánál szerintem elvesztettünk mindenféle arányérzéket” – nyilatkozta Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke a Sky Sports-nak, majd kiemelte, különösen az dühíti őket, hogy Norrist annak ellenére büntették, hogy az Alex Albon leszakadt tükre miatt érvénybe léptetett dupla sárga zászlót ezután visszavonták.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy azt sem Stella, sem Norris – ő egyébként a büntetés mértékén sem problémázott – nem vitatta, hogy a versenyző felelőssége észrevenni a sárga zászlót és lassítani, ebben az esetben ez pedig nem történt meg. A büntetés tehát jogos, viszont a McLaren szerint túl szigorú, és ahelyett, hogy az FIA a „poros” szabálykönyvet bújja, a vétség veszélyességéhez mérten kellett volna ítélni. Magyarán: létezik veszélyesebb szituáció is egy pályán heverő törmelékdarabnál, így nem biztos, hogy 10 másodperces stop and go-t kell adni abban az esetben, ha valaki ilyenkor mulaszt el lassítani.
Ezzel ugyanakkor könnyű vitába szállni. A dupla sárga zászlós jelzésnek ugyanis nincsenek fokozatai, amikor a pilóta ilyet lát, fel kell készülnie arra, hogy akár meg is kell álljon a pályán levő veszély miatt. Arra pedig nincs mód, hogy a versenyzőknek az FIA előre jelezze, most csak egy tükördarab van az aszfalton, míg máskor mondjuk keresztbeállt egy másik autó egy beláthatatlan kanyarban. Ezért nincs is mérlegelési lehetősége a pilótának, a dupla sárga az dupla sárga, lassítani kell és kész.
Ezt alapul véve pedig mondhatjuk, hogy utólag sem szabad azon lamentálni, hogy mekkora volt a valós veszély, hiszen a versenyző azt abban a pillanatban jó eséllyel nem tudja (persze szólhatnak neki rádión, de ez csak akkor lehetséges, ha nem közvetlenül azelőtt történt valami, hogy a pálya adott szakaszához ért), így neki csakis az a feladata, hogy mérlegelés nélkül lassítson, hiszen akár életek is múlhatnak ezen.
Az alábbi telemetriai összehasonlításból látszik, hogy a dupla sárgás szakaszon áthaladók közül Leclerc (piros vonal) lassított a leghamarabb, ráadásul kétszer is elemelte a gázt, majd a féktáv előtt is hamarabb szállt le a jobb oldali pedálról, mint a korábbi körökben. Verstappen (kék vonal) később és kisebb mértékben emelte el először a gázt Leclerc-nél, viszont aztán a monacóival ellentétben teljesen felengedte a pedált és még fékezett is, hogy aztán a féktáv előtt nagyjából 80%-os állásig újra gázt adjon, majd Norrisnál szintén hamarabb fékezzen. A négyes fogat nem büntetett tagjai közül Sainz (fehér vonal) tette a legkevesebbet, hiszen ő Verstappennél és Leclerc-nél is később emelte el a gázt, és csak egy pillanatra tette ezt meg, majd szintén nagyjából 80%-os pedálállásig ő is újra gázt adott, hogy aztán Verstappennél és Leclerc-nél is később fékezzen. És végül Norris (narancssárga) telemetriáján tökéletesen látszik, hogy ő a legkisebb gázelvétel nélkül, padlógázzal ment át a sárga zászlós szakaszon, majd a négyesből a legkésőbb és legagresszívabban fékezett (ugyanott, ahol egy körrel korábban, amikor még nem lengettek sárgát).
Here is the throttle trace & brake traces.
LEC starts lifting the earliest. He then lifts before the braking zone for a third time.
VER lifts later than LEC, but still before SAI. He goes on throttle right before braking. He in fact also uses the brake pedal after his initial… pic.twitter.com/nuCwz0lsKs
Azon tehát nincs értelme vitatkozni, hogy Norris szabálytalan volt, de azon sincs, hogy túl szigorú büntetést kapott. A Racefans ugyanis kikutatta, hogy az elmúlt 14 szezonban mindössze három olyan eset fordult elő, amikor egy versenyző futam közben nem lassított dupla sárga zászlónál, és mindhárom eset 10 másodperces stop and go-t ért, és akárcsak Norris, ez a három versenyző is 3 büntetőpontot kapott. A felügyelők tehát abszolút következetes döntést hoztak, ráadásul Max Verstappen 2021-es katari időmérő után ugyanezen vétség miatt kapott 5 helyes hátrasorolása mutatja, hogy nem csak futamon veszik szigorúan az ilyesmit.
A három eset egyébként Kimi Räikkönen a 2017-es Belga; illetve Nyikita Mazepin és Nicholas Latifi a 2021-es Osztrák Nagydíjon elkövetett vétsége. A Ferrari világbajnoka a Kemmel-egyenesben száguldott padlógázzal úgy, hogy közben Max Verstappen Red Bullját a pálya jobb oldalán mentették a pályabírók; Mazepin és Latifi pedig az osztrák verseny utolsó körében Vettel és Räikkönen ütközése miatt lengetett dupla sárgánál nem lassított eléggé. Őket így már csak utólag tudták büntetni, így a stop and go-t 30 másodperces időbüntetésre konvertálva „töltötték le”.
Miközben azon lehet vitatkozni, hogy bele kell-e szólni egy időmérő edzés végeredményébe egy olyan eset miatt, ami feltehetően egyik pilóta végeredményén sem változtatott, azt is látni kell, hogy a Katari Nagydíj felügyelői tényleg igyekeztek következetes döntést hozni, és Max Verstappen is cselekedhetett volna másként.
Max Verstappent néhány órával a Katari Nagydíj időmérő edzésének kezdete után hátrasorolták egy hellyel, amiért szükségtelenül lassan haladt az utolsó hűtőkörén. A négyszeres világbajnok ezzel elbukta a pole pozíciót, ami pont azé a George Russellé lett, akit a holland a lassú haladásával akadályozott. Russell a rádióban rögtön „szuperveszélyesnek” titulálta, hogy riválisa ennyire lassú tempóban ment az ideális íven, majd utólag elmondta, alighanem a kitérő manőver nélkül – amely során a bal oldali kerekeivel elcsípte a kavicságyat – megnyerte volna az időmérőt.
Verstappen már a büntetés előtt arról beszélt, hogy „semmi értelme nem lesz”, ha a felügyelők elveszik tőle a pole-t, és nem érti, mit csinálhatott volna másként. A négyszeres világbajnok azt is felhozta, hogy nem akart senkivel sem kitolni, és mivel egy kanyarral korábban Fernando Alonso megelőzte őt, csak helyet akart hagyni maga előtt a gyorskörére. Úgy vélte, Russellnek ugyanezt kellett volna tennie, és lassítania kellett volna, amikor meglátta maga előtt a Red Bullt.
Arra ugyanakkor nincsen szabály, hogy ilyen esetekben mindenkinek az előtte haladóhoz kell igazodnia, csak a pilóták közötti hallgatólagos megállapodás része, hogy a felvezető kör utolsó szektorában már nem előzgetik egymást. Ez azonban nem ír felül mindent, és ha az adott versenyzőnek mondjuk a gumihőmérséklet miatt nem ajánlatos túlságosan visszalassítania, vagy a mérnöke arra szólítja fel, hogy előzzön meg X/Y-t, mert ki fog futni az időből, vagy mert akkor bármi miatt jobb helyzetben lesz, akkor a pilóta ezt fogja előtérbe helyezni.
Amit viszont szabályoznak, az az, hogy a pilótáknak a második és az első biztonsági autós vonal között milyen limitidőt kell tartaniuk, illetve az, hogy nem haladhatnak indokolatlanul lassan, ezzel veszélyes helyzetet teremtve. Előbbit a kormányon jelzett deltaidőt figyelve tudják betartani, ez valós időben mutatja nekik, hogy gyorsítaniuk kell-e, vagy az adott tempóval haladva belül lesznek az időlimiten. Ez a limit természetesen pályafüggő, Katarban 1 perc 40 másodpercben határozta meg a versenyigazgató a hétvége kezdete előtt.
Verstappen az utolsó gyorsköre előtti körben azonban közel 2 perc alatt tette meg a célegyenes végén, az első kanyar előtt levő második, valamint az utolsó kanyar után, a bokszutca bejárata előtt levő első biztonsági autós vonal közötti utat, azaz túlcsúszott az időlimiten. Hasonlóért persze önmagában nem jár büntetés, miként azt a sprintidőmérő is mutatta, amelyen összesen 17 versenyző csúszott túl legalább egyszer a limitidőn, de csak két pilótát, Sergio Pérezt és Cunoda Júkit vizsgáltak utólag, majd ők is megúszták figyelmeztetéssel.
Arra eközben nincs is előírás, hogy ezt a limitidőt milyen módon kell betartani, de értelemszerű, hogy ha valaki túl sokáig megy túl lassan, egy bizonyos pont után versenytempóra kapcsolva sem fog időben felérni. Ezért aztán, ha valaki limitidőn belül van, csak korlátozott ideig tud nagyon lassan haladni – ez az egész szisztéma lényege. Ezzel mindenkinek jut némi mozgástér – Katarban az időmérős idők alapján 17-20 másodperc – arra, hogy kímélje a gumikat a felvezető körön, illetve az elől haladótól lemaradva helyet hagyjon maga előtt.
Fotó: Bryn Lennon/Getty Images/Red Bull Content Pool
Verstappen is ezt tette, ám túl sokáig ment lassan, és közben egy gyorskörön padlógázzal teljesítendő, azaz igen tempós kanyarban is lelassított az ideális íven, ezzel akadályozva Russellt. Verstappen ellenérve azon a ponton sántít, hogy Russellnek is le kellett volna lassítani, hiszen abból indul ki, hogy ha ő, mármint a holland, a versenyigazgató előírásaira fittyet hányva, az időlimitet közel 20 másodperccel túllépve készül fel a gyorskörére, akkor hozzá igazodva a mögötte haladónak is ezt kell tennie. De nem kell, miként Russellnek nem is állt szándékában, hiszen ő a limitidőn belül autózva arra is figyelt, hogy időben felérjen a gyorskörére.
Verstappen így tulajdonképpen ott hibázott, hogy az ideális íven maradva lassított (miközben egyébként Alonsót egy kanyarral korábban onnan lehúzódva engedte el), és abból indult ki, hogy Russell is ezt fogja tenni, miközben semmi nem kötelezte erre, sőt, a limitidő miatt pont, hogy amiatt volt nyomás a Mercedes pilótáján, hogy időben elkezdje a körét. Russell eközben joggal várhatta el, hogy ha valaki jó néhány kanyarral a kör vége előtt, egy padlógázas kanyarban ilyen mértékben lassít, azt ne az ideális íven tegye.
Az indoklásukban egyébként a felügyelők is „bonyolultnak” nevezték az esetet, hiszen az egyértelmű, hogy Verstappen nem tartotta be a versenyigazgató utasítását (nem maradt a limitidőn belül), az ő megítélésük szerint pedig „a körülményeket figyelembe véve szükségtelenül lassan haladt.” Hogy mik voltak ezek a körülmények, azt a felügyelők nem részletezték, de bizonyára úgy ítélték meg, hogy Verstappennek lett volna még ideje jobban lemaradni Alonsótól a kör végén.
Verstappen mellett szól ugyanakkor, hogy a fedélzeti kamerájából tökéletesen látszik, hogy előtte Alonso is lelassított a pálya azon szakaszán, ahol ő végül akadályozta Russellt, és a négyszeres világbajnok lassítása azt a célt szolgálta, hogy tartsa a távolságot az Aston Martinhoz képest. Azaz ő pontosan azt tette, amit szerinte Russellnek is csinálnia kellett volna. Az viszont lényeges különbség, hogy mivel Alonso Verstappen után kezdte meg a felvezető körét, és közben megelőzte a hollandot, bőven a limitidőn belül ért fel a gyorskörére, így ő időtúllépés nélkül megtehette, hogy lassít. Verstappen ezzel szemben közel 20 másodperccel túlcsúszott, és ha Russell marad mögötte, szinte biztos, hogy ő sem ért volna fel, lévén így is csak nagyjából 2 másodperccel az 1:40-es limiten belül szelte át az első biztonsági autós vonalat. Persze mondhatjuk, hogy a kör végén Russell is lelassított, és amikor Verstappen mögé ért, még bőven volt időtartaléka, de ettől még fennáll, hogy szabály szerint Russellt semmi nem kötelezte erre.
Fotó: Clive Mason/Getty Images/Red Bull Content Pool
A felügyelők emellett kiemelték azt is, hogy Verstappen többször is belenézett a tükörbe, és látta, hogy mögötte jön Russell, azaz nem róható fel enyhítő körülményként, hogy nem volt tisztában a Mercedes közeledésével. A limitidő túllépése, a veszélyes helyen történő lelassítás és az, hogy tisztában volt Russell érkezésével, együttesen pedig már arra sarkallta a felügyelőket, hogy ne vegyék egy kalap alá ezt az esetet azzal, amikor valaki csak simán túllépi a limitidőt. Így végül a megrovás után következő legenyhébb büntetést, az egy helyes hátrasorolást alkalmazták.
Hogy miközben senkinek nem ezen múlt a jobb vagy rosszabb eredménye – Russell szerint persze igen, de ezt azért nem árt fenntartásokkal kezelni –, kell-e büntetést alkalmazni, azon persze lehet vitatkozni, de miközben a pilóták és a csapatok (a szurkolókról nem is beszélve) is rendre a következetességet kérik számon a felügyelőkön, az ebben az esetben elmondható, hogy megpróbáltak következetesek lenni, és a vétséggel arányos büntetést alkalmazni. Ezért nem adtak 3 helyet, miként a klasszikus feltartásért szokás.
Max Verstappen már azelőtt úgy vélte, mielőtt megbüntették volna a Katari Nagydíj időmérőjén és elvették volna tőle a pole pozíciót, hogy amennyiben ezt teszik, annak nem lesz semmi értelme.
Mivel a Katari Nagydíj sportfelügyelői helyi idő szerint éjjel egy óráig tanácskoztak azon, hogy megbüntessék-e az indoklásuk szerint az időmérő harmadik szakaszában túl lassan haladó, ezzel veszélyes helyzetet teremtő Max Verstappent, a holland pilóta értelemszerűen már nem kommentálta a sajtónak a büntetést, ám még a meghallgatás előtti szavaiból következtethetünk arra, hogy mit mondott volna.
A négyszeres világbajnok ugyanis már azt sem értette, hogy egyáltalán miért idézik be őt a felügyelők, és előrevetítette, hogy amennyiben büntetést kap, ezután hasonló helyzetekben ő is majd rágyorsít a kivezető körben az előtte haladókra.
„Ha ezt elveszik, annak természetesen nem lesz semmi értelme. Mindannyian egyszerűen csak lassan mentünk, úgyhogy nem tudom, mit csinálhattam volna másként. Már az a tény is nagyon furcsa nekem, hogy oda kell mennem (a felügyelőkhöz). Máskülönben legközelebb én is csak padlógázzal fogok menni, és úgy teszek, mintha mindenhol nekimennék mindenkinek. George-nak egyszerűen csak fékeznie kellett volna, hiszen én is fékezek, nem?” – idézi a hollandot a RacingNews365.
Russell fedélzeti kamerájából az eset:
How. In any way. Is this a penalty for Verstappen.
He was told all the way through about the traffic so chose to put himself into danger and fabricate a near crash, it’s simulation as far as I’m concerned. pic.twitter.com/pkIPSatVna
A büntetés indoklása alapján ugyanakkor a felügyelőknek nemcsak azzal volt a bajuk, hogy Verstappen az előírt minimumidőn kívül haladt, és szerintük szükségtelenül lassan vezetett, hanem azzal is, hogy ezt az ideális íven tette úgy, hogy közben látta a mögötte nagyobb sebességgel érkező Russellt. Amennyiben lehúzódott volna, vélhetően nem kap büntetést.
Ami pedig a Mercedes versenyzőjét illeti, így megkapta azt a pole-t, amit véleménye szerint a felvezető körös incidens nélkül megszerzett volna, hiszen csupán 0,055 másodperc választotta el Verstappentől. „Az első köröm igazán erős volt, nagyon elégedett voltam vele. Azt hiszem, néhány tizeddel vezettem. Aztán az utolsóban nem javítottam. Nyilván nagyon kusza kivezető köröm volt a Max-szal történt majdnem ütközéssel, ami miatt két kanyarral a kör kezdete előtt átmentem a kavicson (valójában a bal oldali kerekeivel elcsípte kicsit a kavicsot, de azért át nem ment az egész kavicságyon – a szerk.). Szóval nem volt jó kezdés, amiben valószínűleg benne volt az 55 ezred” – mondta utólag Russell.
Három versenyzőt kivéve a mezőny mindegyik tagjára vizsgálat vár a Katari Nagydíj sprintidőmérője után.
Miután nem követték a versenyigazgató utasításait, a 20 fős mezőny 17 versenyzőjét fogják vizsgálni a felügyelők a Katari Nagydíj sprintidőmérője után. A vizsgálatot megúszók Fernando Alonso, Esteban Ocon és Nico Hülkenberg, rajtuk kívül ugyanis senki más nem tudta betartani a maximális részidőre vonatkozó előírást, azaz 17-en a levezető vagy töltőkörükben lassabban haladtak a megengedettnél.
Ráadásul ezen 17 versenyző közül ezután 7-en: Liam Lawson, Lance Stroll, Alex Albon, Oscar Piastri, Charles Leclerc, George Russell és Lewis Hamilton egy második alkalommal is elkövette ugyanezt a vétséget, úgyhogy őket mindjárt két potenciális szabályszegésért vizsgálják.
FRISSÍTÉS
A felügyelők a 17 pilótánál összesen 40 potenciális kihágást jegyeztek fel, azaz ez a 17 versenyző összesen ennyi alkalommal nem tartotta be a szintidőt az első és a második Safety Car-vonal között. Végül az a döntés született, hogy ebből a 40 esetből 38-ban nem osztanak ki büntetést, ám Sergio Pérezt és Cunoda Júkit beidézték meghallgatásra. Egy-egy esetet ők is megúsztak, ám mivel azon versenyzők közé tartoznak, akik egynél többször mentek túl lassan, a másodikért kapták az idézést.
Pérez esetében ez a mexikói pilóta azon köre, amely az utolsó gyorskörét megelőzte (ennek elején meccselt Charles Leclerc-rel), és amelyben a megengedett 100 másodperces időlimitet 44 másodperccel túllépve, összesen 144 másodperc alatt tette meg a két Safety Car-vonal közötti távolságot. Ennyire lassan a teljes sprintidőmérő során senki más nem haladt.
Cunoda és Pérez szombaton, a sprintfutam előtt kell megjelenjen a felügyelőknél, akik a másik 38 esetet azon az alapon nem vizsgálják, hogy ezeknél a szóban forgó versenyző azért lassított le nagyon, hogy ne tartson fel másokat.
FRISSÍTÉS2
A meghallgatás után Cunodát és Pérezt is figyelmeztetésben részesítették a felügyelők.
