A BMW pilótája Timo Glock elismerte, hogy egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy megszerezze az idei bajnoki címet, köszönhetően annak, hogy Brands Hatch-ben pont nélkül zárt.
A Toyota és a Virgin korábbi Forma-1-es pilótája a szombati első versenyen a 13.lett, míg a vasárnapi versenyen éppen csak lemaradt az utolsó pontszerző helyről.
Glock még az összetett harmadik helyén várhatta a hétvégét, ami után már csak a hatodik helyen áll és a hátránya már 76 pont az éllovas Gary Paffett mögött, akivel még a szezonnyitón öldöklő csatát vívott a futamgyőzelemért.
A németet az Autosport kérdezte a bajnoki esélyeiről.
„Az utolsó versenyig nincs még vége, de több, mint 50 pont a hátrányom… nincs túl sok reményem már.” – mondta lemondóan.
A szombati versenyt annak ellenére kezdhette a hetedik helyen, hogy az időmérőn megpörgött és alulkormányzottsággal is küszködött.
„Nem volt nagy hiba a kvalifikáción, néhány tizeddel jobban álltam a négyes kanyarig, megpróbáltam mindent kihozni az autóból, de megindult az autó hátulja és megforogtam. Ez nem volt annyira fájdalmas, de a versenyen nem értettük, hogy miért volt akkora egyensúly változás az autóban. A verseny közepétől pedig masszív alulkormányzottsággal küszködtem, amivel nem tudtam mit kezdeni.”
Glock nullázása azt is jelenti, hogy immár nem ő a legjobb BMW-s, hanem Marco Wittmann, aki holtversenyben Auerrel a harmadik helyen áll.
A regnáló DTM bajnok René Rast eléggé dühös volt Pascal Wehrleinra a viselkedése miatt, amit a brands hatch-i második futamon tanúsított.
Az Audi pilótája idei második dobogós helyezését szerezte meg, azok után, hogy Zandvoortban nyerni tudott. Az angliai második versenyen a harmadik helyen végzett a Mercedes duója, Paul Di Resta és Gary Paffett mögött.
Rastot a futam során kétszer is leszorította a pályáról a Mercedes fiatalja, először az elő körben, majd a biztonsági autós fázis után.
Az ex-Forma-1-es pilóta ugyan megúszta a büntetést, de a dobogóról így is lemaradt, miután Rast a bokszkiállásoknak köszönhetően átugrotta őt.
„Van egy szabály, miszerint ha egy autó akármikor is melletted van, elég helyet kell hagynod neki. Kétszer viszont nem így cselekedett. A rajt után a kettes kanyarban szorított le először a pályáról, reménykedtem, hogy rájön, hogy hibázott és többé ilyet nem fog elkövetni. Nem így történt, a safety car után ugyan ez a szituáció megtörtént.”
„Újra a külső íven voltam és megint nem hagyott nekem elég helyet, lenyomott a pályáról, amely nyilván nem az, amit a megbeszéléseken elfogadunk.” – mondta Rast az Autosportnak.
„Kissé dühös vagyok emiatt a viselkedés miatt, mindenképpen beszélni kell vele a jövőben. Ezt a gyerekes viselkedést el kellene kerülni.” – tette hozzá bosszúsan.
Wehrlein szerint csak megpróbálta megvédeni a pozícióját mindent beleadva, viszont az autója nem úszta meg a koccanásokat.
„Az autóm egy kicsit megsérült, amikor kétszer is koccantunk. Meg is fizettem ezért, mert a sérült autó miatt úgy döntöttünk, hogy hamarabb jövünk ki a boxba kerékcserére. Sok időt vesztettünk a hideg gumikon, és Rast egy vagy két körrel később állt ki és ez elég volt neki arra, hogy elém kerüljön.”
„Amikor Rast visszajött elém, nagyon nehéz volt akkor előzni, de megpróbáltam, három körön keresztül mindent kinyomtam az autóból. Amikor láttam, hogy nem megyek semmire, akkor inkább már arra koncentráltam, hogy behozzam itt az autómat.” – tette hozzá Wehrlein.
Az elmúlt hétvégén Brands Hatch-be látogatott a Seyffarth Audi R8 LMS Cup mezőnye.
Az első versenyen a bajnokság éllovasa, Kris Heidorn indult az első pozícióból, Maximilian Paul és Rahel Frey elől. Heidorn legfőbb kihívója, Bartosz Paziewski csak a negyedik, míg Keszthelyi Vivien a kilencedik helyről vágott neki a versenynek.
Most sem Vivien volt az egyetlen nő a mezőnyben, köszönhetően Rahel Freynek. A 32 éves svájci versenyzőnő megjárta már a DTM-et is, idén pedig egyébként az ADAC GT Mastersben versenyez.
Heidorn jó ritmusban lépett a gázra a repülőrajt során, megtartotta első helyét, míg Paziewski az első körben máris feljött a második helyre, és Keszthelyi is javított egy pozíciót.
Frey azonban nem hagyta nyugodni Paziewskit, támadta őt, miközben Heidorn kényelmes előnyt tudott kiautózni: az 5. kör végére már közel 10 másodperc előnye volt. Mindeközben Frey és Paziweski kergetőzésének eredményeként Paul is megérkezett a nyakukba, végül pedig meg is előzte Freyt. Noha Frey nem törődött ebbe bele, és a következő körre visszaelőzte Pault, míg Paziewski visszaesett az 5. helyre.
6 kör elteltével Keszthelyi továbbra is a 8. helyen haladt.
Később egymásra talált Paul és Paziewski, olyannyira, hogy össze is ütköztek, de mindketten folytatni tudták a versenyt.
Hét kör elteltével Heidorn már 11 másodperccel vezetett Frey előtt.
Tíz és fél perccel a leintés előtt Robin Rogalski bal hátsó defekttel ment vissza a boxba, így Keszthelyi is nyert egy pozíciót és a hetedik helyen folytatta a versenyt.
A 14. körben Paziewski szintén bal hátsó defekt miatt állt félre, Keszthelyi pedig a hatodik helyen haladt tovább. A lengyel azonban veszélyes helyen állt meg, így a safety cart is pályára küldték.
Végül egy körre engedte még el a mezőnyt a biztonsági autó. A versenyt Heidorn nyerte Frey és Paul előtt, míg Keszthelyi Vivien a 7. helyen zárt.
Fotó: Ferdi Kräling Motorsport Bild GmbH/Audi AG
A hétvége második futamára vasárnap került sor. A pole ismét Heidroné volt, őt pedig Paul, Frey és Paziewski követték. Keszthelyi a hetedik helyről rajtolt, ám az első körben már javított is egy pozíciót.
Paziewski visszaesett, a harmadik kör végén a 8. helyen állt, Vivien pedig már az 5. pozícióban autózott. Heidorn azonban most nem tudott olyan hamar elhúzni a többiektől, Paul mindössze 0,5, Frey pedig 1 másodpercre volt tőle, később pedig Paul tovább faragta lemaradását, bár végül nem történt előzés, ismét nőni kezdett a különbség köztük.
A 12. körre Heidorn egy kis levegővételnyi előnyhöz jutott, köszönhetően annak, hogy Frey Paul elő került. Mindeközben Keszthelyi sarkába kezdett érni a felzárkózó Paziewski. 9 perccel a vége előtt azonban a lengyel, ahogy az első versenyen is, ismét bal hátsó defekt miatt hajtott a boxba; ahogy a boxutcába ért, el is hagyta a gumit a felniről. Kerékcsere után azonban visszaállt a versenybe.
Később Paul visszaelőzte Freyt, Keszthelyi pedig Rogalskit előzte meg, így már a negyedik volt, noha a harmadik helyen álló Frey 19 másodpercre volt tőle.
4-5 perccel a leintés előtt aztán megérkezett az eső, így pályára hajtott a biztonsági autó. Így érte őket a leintés: Heidorn ismét nyert Paul, Frey és Keszthelyi előtt.
„A Brands Hatch második futamán a junior kategóriában 2., az összetettben 4. helyen végeztem. Az abszolút összesített tabellán továbbra is a 2. helyen állok, növeltem az előnyt a harmadik helyezettel szemben, így mindent egybevetve jó hétvégét zártam egy olyan pályán, ami teljesen új volt számomra.” – írta Vivien Facebook oldalán a második versenyt követően.
A hétvégét követően így áll a pontverseny a top 3 eserében:
1. Kris Heidorn: 96,5 pont
2. Keszthelyi Vivien: 78 pont
3. Bartosz Paziewski: 75,5 pont
Mercedes egy-kettő Brands Hatchben, miután Paul di Resta megnyerte a hétvége második futamát a bajnoki tabellát vezető Gary Paffett előtt.
A két brit között a rajtnál fordított volt a sorrend, de di Restának több kanyaron át tartó küzdelem után sikerült elmennie Paffett mellett. Kicsit hátrébb lezajlott a Három Márka Csatája, a Lucas Auer—Robin Frijns—Augusto Farfus trió autóbontó ügyködése nyomán pedig be kellett küldeni a safety cart. Az újraindításnál di Resta megtartotta az első helyet Paffettel szemben, a két mercedeses korai kerékcseréjét követően azonban Jamie Green került az élre az Audival – egészen a 30. körig, amikor Green kiállása után visszaállt a rend az élen.
A harmadik helyen René Rast végzett; a tavalyi bajnok valószínűleg jobb szezonra számított, a tegnapi ugyanis mindössze a második dobogós helyezése volt 2018-ban. Kiállását követően Green a negyedik pozícióban csatlakozott a bulihoz, kivezető körén azonban elment mellette Pascal Wehrlein és Marco Wittmann is, utóbbit ráadásul a Surtees kanyarban leszorította a fűre, amely mutatványt áthajtásos büntetéssel jutalmazott a versenyfelügyelet. Wittmann mögött a hatodik helyen így Mike Rockenfeller végzett, őt Philipp Eng, az első körös balhéban főszerepet vállaló Auer, Daniel Juncadella és Nico Muller követett.
A Mercedes Dani Juncadellája megszerezte első DTM-es győzelmét a szombati Brands Hatch-i versenyen.
Juncadella a pole-ból vághatott neki a futamnak, ám meg kellett dolgoznia a győzelemért, miután a rajtnál egészen a harmadik helyig csúszott vissza. A boxkiállásnál azonban sikerült átugrania az első kör végén kereket cserélő René Rastot és visszajönnie a második helyre, majd az élen haladó Lucas Auer megelőzését követően a verseny végére hétmásodperces előnyt épített ki a mezőnnyel szemben.
Az osztrák pilótát végül az ötödik helyről rajtoló Augusto Farfus is megelőzte, aki ezzel a második hellyel idei első dobogóját szerezte meg. Auert Rast követte a negyedik helyen, az ötödiket pedig Philipp Eng kaparintotta meg a BMW-vel. A bajnokságot 35 pontos előnnyel vezető Gary Paffettet a hatodik helyen intették le, mögötte pedig még Pascal Wehrlein, Edoardo Mortara, Marco Wittmann és Mike Rockenfeller értek célba pontszerző helyeken. A szintén bajnoki esélyesnek számító Timo Glock ismét nehéz versenyen van túl és már 55 pontos hátrányt szedett össze Paffetthez képest. A brit legközelebbi riválisa Paul di Resta, de a szerény 16. hely számára sem ért egyetlen pontocskát sem.
A DTM vezére, Gerhard Berger elárulta, hogy nem érti az érdeklődés hiányát egy esetleges bármilyen harmadik autógyártó részéről, aki csatlakozhatna a szériához. A Mercedes elhatározta, hogy 2018 év végével lelép, és a Formula E-ben lesz inkább tevékeny, ami azt is jelenti, hogy 2019-ben a DTM-nek jelenleg két gyártója van, a BMW és az Audi.
Az Autosport értesülései szerint több lehetséges forgatókönyv is van a folytatással kapcsolatban, köztük a belengetett Class One közös szabályrendszer a Super GT-vel, illetve egy átmeneti év az Audival és a BMW-vel. Berger, az állítása szerint majdnem az összes ismert autógyárral egyeztetett, sőt különösen a Volkswagen Csoportot próbálta győzködni, de eredménytelenül. Arra kérdésre pedig, hogy a Mercedes helyettesítésében érdekelt-e az Audi és a BMW, így válaszolt:
„Nem tudom. Eddig nem folytattunk erről velük komolyabb beszélgetéseket, de nem adom fel, és nem hiszem el egyszerűen azt, hogy ezzel a remek platformmal más autógyártó ne akarna élni. Nehéz megválaszolnom azt, hogy miért nincs érdeklődés. Egyesek a sportpolitikát emlegetik, vagy azt, hogy túl német. Vannak még problémák, de hiszem azt, hogy remek a szabályrendszerünk.”
A DTM idén visszatér Angliába Brands Hatchbe, és egy éjszakai versenyt is rendeznek majd Misanoban, ami miatt Berger azt gondolja, hog elindultak abba az irányba, hogy sokkal nemzetközibb lett a széria. Reméli, hogy ezen lépéseknek köszönhetően a DTM nyerhet magának egy újabb európai gyártót:
„Nagy segítség lenne, ha lenne egy európai gyártónk. Remek lenne, ha esetleg újabb német gyártó érkezne, de az lenne csak igazán fantasztikus, ha egy újabb európai gyártó érkezése azt mutatná, hogy jó irányba haladunk.”
A DTM nem adott határidőt egy esetleges új, 2019-re csatlakozni kívánó gyártónak, de elismerték, hog a következő 8 hét az döntő lehet. Berger erről ennyit mondott:
„Őszintén szólva nagyon nehéz a helyzet. Az elkövetkezendő nyolc hétben kitisztulhatnak a dolgok, és tisztábban láthatunk, de addig is ami már látszik, hogy nagyon erősek a televíziós nézettségi adataink, és ennek jó ideje először örülhetünk. (A SAT.1-re költözött a DTM. – a szerk.) De ugyanakkor nem akarom elhinni, és nem is lehet az, hogy a Mercedes döntése miatt ne működne tovább az egész platform.”
Mattias Ekström, aki 17 évet töltött el a szériában az Audival ugyanakkor úgy látja, hogy a széria szenvedni fog a Mercedes hiánya miatt, hiszen a DTM-nek az egyik sarkalatos pontja volt az ő jelenlétük. 2018-ban a Mercedes ezzel is kampányol, hogy 30 éve a szériában vannak, hiszen 1988-2018 között folyamatosan jelen voltak, a mostani, és az előd szériákban is. Ő ennyit mondott a brit szaklapnak:
„Nem is tudom elképzelni, hogy a DTM mire megy, a Mercedes nélkül. Véleményem szerint a DTM a kezdetekben a Mercedesről szólt. Nem hiszem azt, hogy nélkülük a széria ugyanaz maradna, mint jelenleg.”
A meghiúsult montréali futamot a Formula E egy birminghami utcai versennyel kívánja pótolni – már amennyiben lesz pótlás.
Montréal új polgármestere elődjével ellentétben nem rajong a belvárosi autóversenyzésért (35 millió dolláros versenyrendezési díj mellett mondjuk nem csodálkozunk nagyon), ennek megfelelően pedig múlt hónapban a 2017/18-as FE-szezon zárófordulója kikerült a naptárból. Az elektromos széria vezetősége ezen a héten ül össze, hogy megvitassák a kiesett verseny sorsát.
Első és legkevesebb papírmunkával elintézhető opció, ha nem pótolják a Montréal ePrix-t, ez esetben azonban két futammal kevesebből állna a bajnokság (ne feledjük, hogy a kanadai fordulót duplafutamosra tervezték). Egy alternatív és viszonylag simán kivitelezhető megoldás lenne az áprilisi Róma ePrix kibővítése még egy versennyel, a helyi önkormányzat ugyanis montréali megfelelőjével ellentétben teljes vállszélességgel a sorozat mögött áll (és nem mellesleg már elkelt az összes jegy), továbbá a németországi Norisring is felmerült, ahol egy héttel a tervezett időpont előtt DTM-futamot tartanak, így az infrastruktúra újraépítésével nem kellene bajlódni.
Az FE és Alejando Agag számára azonban eddig nem okoztak gondot a szoros határidők, és habár lehet, hogy logisztikai szempontból a jelenlegi probléma nehéz falatnak bizonyul, még az is megeshet, hogy egy teljesen új helyszínt látunk majd a versenynaptár zárótraktusában. Az új futam nem szimplán átvenné a befuccsolt kanadai forduló július 29-30-i időpontján, hanem egy kicsit korábban, június végén kerülne rá sor, ezzel pedig a július 16-17-i New York-i forduló venné át a szezonzáró szerepét.
Az Autosport értesülései szerint Birmingham a legesélyesebb jelölt, ahol utoljára 1990-ben rendeztek F3000- és BTCC-versenyeket Birmingham Superprix néven, az akkori utcai pályát pedig a város délkeleti részében alakították ki. Az FE röpke történetében nem ez lenne az első alkalom, hogy az elektromos masinák az Egyesült Királyságba látogatnak: 2014-ben és 2015-ben Londonban, a Battersea Parkban rendeztek ePrix-t, az eredetileg öt évre aláírt szerződést azonban a helyi lakosok panaszai miatt két év után érvénytelenítették. Agagnak nem titkolt vágya, hogy szériája visszatérjen Londonba, és az idei szezon előtt azt is elmondta, hogy nem rest kivárni a megfelelő alkalmat – ez azonban nem egyenlő azzal, hogy az Egyesült Királyság egyéb részein ne lehetne versenyt rendezni.
Birmingham mellett Brands Hatch és Donington neve is felmerült, ám elméletileg mostanra mindketten kikerültek a képből. Donington tűnhetne a tökéletes jelöltnek, elvégre ez a pálya az, ami az F1-nek Silverstone: a nyitószezon előtt itt „tartották meg” az FE első szimulált versenyét, itt rendezték az első három szezon előtesztjeit és ugyanezen idő alatt mind a tíz csapat kvázi otthonaként funkcionált, illetve több csapatnak és az FE logisztikai központjának még jelenleg is Donington a bázisa, arról már nem is beszélve, hogy a pálya tökéletes tesztlehetőséget biztosítana a 2018/19-es szezonra bevezetendő újdonságoknak.
Egyetlen apró ellenvetés azonban elég volt, hogy Donington FE-s álmainak vége szakadjon: a csapatok úgy vélték ugyanis, hogy az épített pályán való versenyzés ellent mondana a széria „elektromos utcai versenyzés” üzenetének. (Megjegyzés: Valérie Plante új montréali polgármester elsőként felajánlotta Agagnak, hogy a belváros helyett az F1-es Gilles Villeneuve pályán rendezzék meg az ePrix-t, ám ugyanezen okokra [is] hivatkozva végül elvetették az ötletet.) Ami pedig Brands Hatchet illeti, Londonhoz való közelsége okán csábító ajánlatnak tűnt, de ez sem volt elég az üdvösséghez.
Visszatér jövőre a DTM angol földre, és Brands Hatch lesz a a helyszíne, pedig volt szó a Donington Parkról is. Hivatalosan is megerősítésre került ezzel a 2018-as német túraautós bajnokság versenynaptára is. Ami még érdekesség a brit pályával kapcsolatban, hogy a teljes pályát használják majd, és nem azt az Indy konfigurációt, amin 2006 és 2013 között robogott a széria.
Mivel a brit forduló kapta az augusztus közepét, ezért az eredetileg erre az időpontra tervezett olasz verseny Misanoban csúszik augusztus végére. Az Adriai-tenger melletti pálya 2010-ben rendezett utoljára DTM futamot. A szezon szokás szerint Hockenheimben kezdődik és végződik, és marad 2018-as helyszínként a Hungaroring, a Norisring, Zandvoort, a Nurburgring és a Red Bull Ring.
A 2017-es naptárból egyedül a moszkvai versenyhétvége került ki, és Gerhard Berger, a széria promótereként elégedett a végeredménnyel:”Öt rendezvényünk lesz Németországban, és öt másutt, ezzel is erősíti a DTM a nemzetközi jelenlétét, anélkül, hogy elfelejtené a német gyökereit. Az angol és az olasz piac fontos a prémium autógyártóinknak, így az Audi, BMW és Mercedesnek is. Annak is örülök, hogy annak ellenére vissza tudunk térni a Lausitzringre, hogy eladták a pályát. Az új tulajdonos a DEKRA régóta a partnerünk, és biztosak vagyunk benne, hogy a kelet-német DTM rajongók is visszavárják a látványos túraautókat.”
2018-as DTM versenynaptár:
május 5-6 Hockenheim
május 19-20 Lausitzring június 1-3 Hungaroring
június 23-24 Norisring
július 14-15 Zandvoort
augusztus 11-12 Brands Hatch
augusztus 25-26 Misano
szeptember 8-9 Nurburgring
szeptember 22-23 Red Bull Ring
október 13-14 Hockenheim
Billy Monger első alkalommal vezetett autót azóta, hogy áprilisi szörnyű Brit F4-es balesete után elvesztette lábait.
Monger Brands Hatch-ben egy különleges, átalakított Fun Cup autót vezethetett, a Team BRIT színeiben, mely csapat szerelői maguk is valamilyen sérülést szenvedtek korábban.
„Nagyon jó volt újra a volán mögött.” – mondta Billy. „Hatalmas köszönet a Team BRIT-nek a mai napért, alig várom, hogy visszatérjek.”
„A Team BRIT kétféle kormányt is hozott ma nekem, hogy próbáljam ki őket. Kiválasztottam melyik jobb nekem, most már csak tökéletesíteni kell a technikát, hogy ha visszatérek, akár versenyt is nyerhessek.”
Az autó speciális vezérlő elemeit egy korábbi hadi mérnök, Dave Player tervezte. Elmondása szerint a cél az, hogy Monger újra megszerezhesse a versenyzői engedélyt, és jól érezze magát az autóban.
„A Team BRIT célja, hogy lehetőséget adjon a versenyzésre azoknak, akiknek valamilyen fogyatékosságuk van.” – mondta Player. „A mai nap (tegnap) lényege az volt, hogy Billy újra autót vezethessen versenypályán, illetve, hogy hozzásegítsük ahhoz, hogy visszaszerezhesse a versenyzői engedélyét.”
