Az F2 akkori megfelelőjében, az F3000-ben Monacóban ünnepelt túl korán az élen haladó versenyző.
Björn Wirdheim hibája talán megismételhetetlen, és klasszikus iskolapéldája annak, hogy a verseny szó szerint a kockás zászlóig tart. A svéd pilóta Christian Horner akkori csapatánál, az Ardennél versenyzett, és impozáns teljesítménnyel, egy győzelemmel és két 2. hellyel kezdte a bajnokságot 2003- ban, majd a hercegség technikás pályáján az élről rajtolva több mint 20 másodperces előnyt épített a táv során.
Egy biztonsági autós fázis ezt lenullázta, de természetesen így is ő maradt a favorit, hiszen Monacóban kvázi lehetetlen előzni, ráadásul Wirdheim közel 5 másodpercre újra meglépett legközelebbi üldözőjétől, Nicolas Kiesától. Az utolsó kört és az utolsó kanyart is gond nélkül teljesítette, innen már mi baj történhet, gondolhatta…az elnyújtottan ívelt célegyenesben elvette a gázt és szinte megállt az Arden bokszfala mellett.
Sejthető, hogy mi volt a bibi: még nem érte el a kockás zászlót, és mire észbe kapott (pont az Arden bokszfalát elhagyva kerülhetett a látóterébe a zászló), Kiesa köszönte szépen az ajándékot és elszáguldott mellette. Utóbbi csapata nagy érzelmi hullámvasutat élt át, a közvetítésben ugyanis látszott, hogy a 2. helynek is nagyon örüln(én)ek, hiszen Kiesa addig egyszer sem végzett a dobogón, aztán még nagyobb lett az öröm.
Horner ellenben lefagyva szemlélte a szokatlan bakit, amit Wirdheim így magyarázott: „Azt hittem, az egyenes elején elmentem a kockás zászló mellett, ezért lelassítottam, hogy üdvözöljem a csapatot. Képzelhetik, mennyire meglepődtem, amikor megláttam Kiesa nevét az eredményjelző tetején” – mondta a sajtótájékoztatón.
A győzelemtől kevesebb választotta el, mint Nigel Mansellt az 1991-es Kanadai Nagydíjon.
Wirdheim a baki ellenére simán, két fordulóval a vége előtt megnyerte a bajnokságot, egy kivétellel az összes futamon 1. vagy 2. lett. A pályafutása azonban nem lett sikeres, mert bár a következő évben a Jaguar tesztpilótájaként részt vett az összes F1-es edzésnapon (akkoriban péntekenként három autót indíthattak az előző szezonban gyengébben teljesítő istállók), nem kapott jó helyre ajánlatot, 2017-ig a japán sportautó-bajnokságban és LMP2-es kocsikkal versenyzett.
Christian Klien, a korábbi osztrák Forma-1-es pilóta a hosszútávú bajnokságokban, valamint a szakkommentátorkodásban találta meg a számításait, miután végleg befejezte a tevékenységét a királykategóriában. Igazán monarchiás jelleget ad az interjúnknak az, hogy Ausztriában beszélgettünk vele arról, hogy mit tesz majd a hétvégén Magyarországon…
– Talán itt kezdődött el minden veled, a Red Bull Ringen, pontosabban akkor még Österreichringen. Gyerekként már eleve Sennának szurkoltál, vagy akkor lettél az, amikor személyesen is találkoztál vele?
– Igen, az volt az a pillanat, a Hockenheimringen Ott találkoztam vele, de előtte is rajongtam már a Forma-1-ért. azt azonban elmondhatom, hogy valóban ez volt a kulcsmomentum.
– Kifejezetten mulatságos, hogy gyakorlatilag a teljes egykori 2004-es Jaguar F1 csapat most újra itt van a pályán, csak ezúttal Mark Webber, Björn Wirdheim és te is mint szakkommentátor. Mi a jobb, vezetni, vagy szakérteni?
– Természetesen vezetni, ez egyértelmű. Ugyanakkor már jó ideje itt vagyok a paddockban, az emberek pedig többé-kevésbé ugyanazok, ismerek mindenkit. A Forma-1-et pedig eléggé ismerem ahhoz, hogy a tévében szakértőként is elmagyarázhassam a történéseket. Örömmel is csinálom. Azonban ha csak beszélünk róla, és csak azt látom, hogy mások mennek, előbb-utóbb a dolog felkorbácsolja az embert annyira, hogy magam is autóba akarok ülni újra. Szerencsére továbbra is versenyzem a GT3-as kategóriában, így ezen versenyhétvégéken azt gondolom, hogy jól tudok reagálni erre az ingerre, a volán mögött.
– Mi igazából kommentátori szemszögből nézve a nagy különbség az állami ORF és a magán Servus TV között? Olyasmi ez, mint egy gyári csapat tagjának lenni, majd egy priváté?
– Alapvetően a Servus TV rengeteg energiát öl ebbe. Ami igazán menő, hogy nagyon sok fiatal dolgozik itt akik motiváltak, és égnek a vágytól, hogy dolgozhassanak a Forma-1-ben. Ez világosan látható már a programjukból is, és jó az elegye a szakértőknek is, akik mindannyian versenyeztek is. Velünk van Nico Hülkenberg is, aki tavaly még Forma-1-es versenyautóban ült, és emiatt frissek az élményei. Ez a munka öröm, és ha jól tudom, a következő három évben megoszlanak a közvetítések az ORF és a Servus között. Az pedig egyértelmű, hogy Ausztria egy Forma-1-et kedvelő nemzet. Az osztrákok szívesen néznek tévét, természetesen a Forma-1-et is élőben, nézik mindkét csatornát, hiszen végeredményben csak a száguldó cirkusz történései érdekli őket. A Servusnál megpróbáljuk mindezt még közelebb hozni a nézőkhöz.
– A hétvégén már újra versenyzel, és pont Magyarországon, a GT3-as autóddal. Mit vársz mégis magadtól és a csapattól a Hungaroringen?
– Megpróbálunk nyerni, hiszen a bajnokságban a második helyen vagyunk épp. Tavaly is jó versenyünk volt a Hungaroringen. Nyertünk is, ráadásul az összetettben, pedig a Pro-Am osztályban versenyzünk. Budapestre mindig örömmel jövök, menő a pálya, nincs is messze Ausztriától, kicsit olyan mindig ott az érzésem, mintha hazai pályán lennék, így izgatottan várom.
Fotó: Vámosi Péter
– A DTM is megújult, GT3-as alapokon, sokan pedig azt várták, hogy állandó szereplője is leszel a sorozatnak…
– Fogok ott azért versenyezni idén, három alkalommal, Zolderben, a Nürburgringen és Assenben. Az autók valóban GT3-as alapúak, gyakorlatilag ugyanolyanok, mint amelyekkel az GT Openban versenyzünk, vagy GT World Challenge-en. Már a szezon előtt kiderült, hogy lesznek ütközések a Forma-1-es időpontokkal, míg a GT Openra meg addigra már leadtuk a nevezésünket, így idén csak három versenyen tudok majd ott indulni.
– Amennyiben nyernél idén is a Hungaroringen, milyen snapszot vagy pálinkát vigyenek neked a rajongók ajándékba?
– Marillenschnaps, amennyiben van ilyen nálatok. (Magyarán jó lesz neki a barackpálinka is. – a szerk.)
