Szerk Racingline.hu

Címke: autózás

  • A rendőrség továbbra sem kéri a műszaki vizsgálati bizonyítványt

    A rendőrség továbbra sem kéri a műszaki vizsgálati bizonyítványt

    A rendőrség továbbra sem kéri a műszaki vizsgálati bizonyítványt az autósoktól – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata pénteken a rendőrség honlapján, cáfolva a témában megjelent sajtóhíreket, amelyek szerint a május 20-a után vizsgáztatott gépjárművek esetében a forgalmi engedély mellett a műszaki vizsgálati bizonyítványt is be kell mutatni a helyszínen az ellenőrzést végző rendőrnek.

    A közleményben hangsúlyozták, egy rendeletmódosítás alapján a műszaki vizsgálati bizonyítvány bemutatása kizárólag jármű-honosítási eljárásra értendő.

    A közúti közlekedési ellenőrzés során a bizonyítvány bemutatására továbbra sem kötelezhető a járművezető, így a rendőrség május 20-át követően sem kéri a műszaki vizsgálati bizonyítvány bemutatását az ellenőrzéskor – emelték ki.

    Hozzátették, ha az intézkedő rendőrnek a forgalmi engedélyben vagy a vezetői engedélyben foglaltakon túlmenően további adatra van szüksége, azt a rendelkezésre álló nyilvántartásokból fogja megállapítani.

  • A magyar autósok európai viszonylatban is szabálykövetők egy belga felmérés szerint

    A magyar autósok európai viszonylatban is szabálykövetők egy belga felmérés szerint

    A magyar autóvezetők európai viszonylatban is jelentős arányban betartják a közlekedésbiztonsági előírásokat, azok között is első helyen az alkoholtilalmat – közölte a La Libre Belgique című belga napilap egy belga felmérésre hivatkozva hétfőn.

    A brüsszeli központú, vezetői szokásokat elemző belga központ (ESRA) 2017-es adatokat összesítő jelentése szerint a magyar autóvezetők 11 százaléka ült volánhoz alkoholfogyasztást követően.

    Hasonló adattal Csehország rendelkezik, amelyet Lengyelország (12 százalék) és Norvégia (13 százalék) követ. A legtöbb alkohollal vezető autósokat regisztráló ország között Spanyolország (35 százalék) Franciaország (41 százalék) és Belgium (42 százalék) található.

    A felmérés szerint a magyar autósok 62 százaléka lépte túl a sebességkorlátozást tavaly, ezzel Magyarország a harmadik helyen áll Lengyelország (57 százalék) és Csehország (61 százalék) mögött. A megengedett sebességet leginkább Finnországban (84 százalék) és Norvégiában (89 százalék) lépték túl az autóvezetők. Magyarország 51 százalékkal szintén a harmadik helyen áll a túlzott fáradság esetén legkevésbé kormány mögé ülő sofőrök között is. A magyar adatoknál a felmérés szerint Hollandiában (46 százalék) és Nagy-Britanniában (50 százalék) autóztak kevésbé fáradtan, amíg ez az arány Norvégiában (67 százalék) és Olaszországban (70 százalék) volt a legmagasabb.

    A legkevesebb autós Görögországban (15 százalék), Olaszországban (24 százalék), Lengyelországban és Portugáliában (53 százalék), majd ötödikként Magyarországon (55 százalék) vezetett a biztonsági öv bekapcsolása nélkül. A legtöbben Dániában (82 százalék) és Finnországban (86 százalék) feledkeznek meg bekötni magukat.

    A vezetés közben mobiltelefonálók aránya Nagy-Britanniában volt a legalacsonyabb (22 százalék), a sorban Hollandia (24 százalék), majd Belgium (26 százalék) következett. A felmérés szerint Magyarországon az autósok 37 százaléka vezetett telefonálva. Eggyel jobb mutatóval Spanyolország (35 százalék), rosszabbal Csehország (41 százalék) rendelkezett. A vezetés közben legtöbbet mobilozó autósokat Olaszországban (55 százalék), Görögországban (61 százalék) és Finnországban (73 százalék) regisztrálták.

  • Idős, külföldi autóval jár a magyarok jelentős része

    Idős, külföldi autóval jár a magyarok jelentős része

    Öt év alatt 360.000 tíz évnél idősebb gépkocsit importáltak a hazai vásárlók.

    Továbbra is sok magyar vásárló dönt külföldi autó mellett, ennek köszönhetően még mindig emelkedik a használt autó import – derült ki a Datahouse statisztikáiból. Januártól szeptember végéig 115.396 gépkocsi érkezett határon túlról, ami 7,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez hasonlítva. A 2012-es import boom óta már 600.000 külhoni kocsit vettek a magyar vásárlók, aminek hatvan százaléka tíz évnél idősebb volt, így ez idő alatt 360.000-nél több kérdéses állapotú négykerekű jött be az országba.

    A számtalan rossz tapasztalat ellenére változatlanul emelkedik a használt autó import, a korábbi esztendő, hasonló időszakához képest az első háromnegyed év során 7,8 százalékkal nőtt a behozott gépkocsik száma 2017-ben. Idén szeptember végéig már összesen 115.396 személyautót vásároltak magyar vevők határon túlról, így várhatóan megdőlhet a tavalyi 142.000-es rekord. A Datahouse statisztikái szerint a 2012-es import boom óta szeptemberben érkezett meg hazánkban a 600.000. importált személyautó. Ezeknek a kocsiknak átlagosan 60 százaléka 2007 előtti volt, azaz öt év alatt közel 360.000 rossz állapotú, idős jármű érkezett hazánkba.

    Év 2017 2016 2015 2014 2013 2012
    Autó import (db) 115396 142003 122620 96747 70700 53531
    2012.01-2017.09. összesen 600997

    Személyautó import 2012.01-2017.09. Forrás: Datahouse Kft.

    A használt kishaszonjárművek importja ennél visszafogottabban teljesített: 2017 első kilenc hónapjában 10.602 gépkocsi jött külföldről ebben a szegmensben, ami 1,5 százalékkal haladja meg a 2016 eredményeket. E területen jobb a helyzet a korosztályokat illetően: 46 százalékot ért el a tíz évnél idősebb autók aránya.

    A személykocsik esetében az alsó-közép (30.165 autó) és a felső-középkategóriás (23.051 autó) modellek számítottak leginkább népszerűnek, de sokan vásároltak SUV-t (20.618 autó) is. A márkák sorrendjében a Volkswagen (14.054 autó) végzett az élen, az Opel (12.525 autó) és a Ford (11.332 autó) előtt. Az import piacot jól mintázza, hogy közvetlenül utánuk a BMW (7.878 autó), az Audi (7.468 autó) és a Mercedes (7.049 autó) zárt a 4-6. helyen.

    A típusok rangsorában az Opel Astra (4.333 autó) áll első helyen a Ford Focust (4.155 autó) és a Volkswagen Passatot (3.973 autó) megelőzve. A legkedveltebb húsz jármű között három Audi (A3, A4, A6), két Mercedes (A-osztály, C-osztály) és két BMW (3-as, 5-ös) is szerepel.

    A kishaszonjárműveknél a Ford, Volkswagen, FIAT triumvirátus vezet háromnegyed év után, a legnépszerűbb modellnek ez idő alatt a Ford Transit, a FIAT Ducato és a Volkswagen Transporter bizonyult.

    A legtöbben Budapesten (19.634 autó) és Pest megyébe (17.904 autó) döntöttek az import mellett, de sokan vettek Bács-Kiskun megyében (7.069 autó) és Győr-Moson-Sopron megyében (6.987 autó) is külföldről származó autót.

    „Az autóimport alapvetően hathatna kedvezően is a hazai piacra, amennyiben fiatal négykerekűt hoznának a vásárlók, hiszen az frissítené a magyar kínálatot. A valóságban azonban alapvetően idős, külföldön már levetett gépkocsik érkeznek Magyarországra, az eladók pedig gyakran visszaélnek az álomautójukat kereső vevők jó szándékával. A járgányok nagy részénél visszatekerik a kilométerórát, előfordul, hogy darabokból összerakott, ámde hiba nélkülinek hirdetett kocsit árulnak a nepperek, akik a vevőkkel nagy százalékban biankó szerződést iratnak alá, így az újdonsült tulajdonos a későbbiekben nem tudja érvényesíteni a szavatossággal kapcsolatos igényeit” – hívta fel a figyelmet Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója.

    Frank György hozzátette, hogy érdemes minden esetben meggyőződnünk arról, hogy milyen forrásból vásárolunk autót, és a szerződéskötés előtt vigyük el a kiszemelt gépkocsit egy teljes átvizsgálásra egy márkaszervizbe, ahol a hibák mellett a kocsi múltjáról is kaphatunk információt. Kizárólag Magyarországon már forgalomba helyezett gépet vegyünk meg, s magyar szerződést írjunk alá, mert egyébként pórul járhatunk. A márkavezető végezetül elmondta, hogy a használt gépjárművek esetében is nő a finanszírozási kedv, így 1-2 éves futamidővel akár fiatalabb, jobb állapotú kocsikhoz is hozzájuthatnak a vásárlók.

  • A magyar autósok többsége lehetségesnek tart egy autós hackertámadást

    A magyar autósok többsége lehetségesnek tart egy autós hackertámadást

    A magyar autósok 90 százaléka lehetségesnek tart egy autós hackertámadást, és 55 százalékuk szerint a hackerek a jövőben még komolyabb veszélyt jelentenek majd az autósokra nézve – derül ki az NRC Médiakutató és a globális autóipari szoftverbeszállító, NNG Kft. közös kutatásából, amelyet hétfőn küldtek el az MTI-nek.

    A reprezentatív kutatás szerint az autóval rendelkezők 90 százaléka – nagyjából 2,2 millió magyar -, az autóval nem rendelkezőknek pedig 80 százaléka – 2,7 millió lakos – mondta azt, hogy egy ilyen támadás veszélye már ma is valós.

    A felmérés szerint az autóval rendelkezők 63 százaléka, azaz több mint 1,5 millió ember úgy gondolja, hogy az ő autóját nem érheti hackertámadás. Az autótulajdonosok által birtokolt járművek 77 százaléka rendelkezik olyan felszereltségi elemekkel, amelyek kockázatot jelenthetnek: ilyen például az elektronikus lopásgátló rendszer; 44 százalék rendelkezik okos funkciókkal, 31 százalékukban van fedélzeti számítógép, 21 százalékuk pedig vezetést segítő funkcióval is rendelkezik.

    A lopásgátló feltörésére akkor van lehetőség, ha a hacker az autótól 10-30 méterre tartózkodik, és kívülről-belülről ismeri az ilyen jellegű rendszereket – hívta fel a figyelmet Ziv Levi, az NNG csoporthoz tartozó Arilou Cyber Security (Arilou Ltd.) ügyvezető igazgatója. Kifejtette: a navigációs rendszerek akár távolról is feltörhetők, és bár kritikus rendszerekhez ezeken keresztül nem lehet hozzáférni, az elérhető, hogy az eredeti cél helyett valami egészen más helyszínre navigálják a sofőröket. Az okos funkciók többnyire a telefon Bluetooth kapcsolatán keresztül irányíthatóak az autóban, mivel azonban a telefon internetkapcsolattal is rendelkezik, ezen keresztül gyakorlatilag bármekkora távolságról be lehet hatolni az autók rendszereibe.

    A közlemény szerint egyre többet lehet majd hallani az autóipari kibervédelemről. Az Amerikai Egyesült Államokban már jogszabálytervezet is készült arra vonatkozóan, hogy a közlekedési hatóságok szigorúbban szabályozhassák az autók rendszereire vonatkozó előírásokat, és ezzel is csökkentsék egy esetleges kibertámadás kockázatát. A digitális megoldások terjedésével, ezzel párhuzamosan pedig a kibertámadások kockázatának növekedésével az autógyártóknak is egyre nagyobb hangsúlyt és erőforrást kell tehát fordítaniuk a területre – mutat rá az NNG.