Nincsenek illúziói Fernando Alonsónak az Aston Martin idei esélyeit illetően, de jövőre már ismét futamokat nyerne.
Fernando Alonso 43 évesen pályafutása 22. F1-es idényére készül, de a saját és Aston Martin esélyeit illetően nincsenek illúziói. A silverstone-i istállónál töltött első szezonjában a kétszeres világbajnok nyolc dobogós helyezést is szerzett, a 2023-as Monacói Nagydíjon pedig akár nyerhetett is volna, ám tavaly a csapat jelentősen visszaesett, és leginkább a szezon közbeni fejlesztésekkel küszködött. Alonso pedig az idén sem számít arra, hogy sikerül visszakatapultálniuk magukat az élmezőnybe.
„Egyértelműen nem fogunk győzelmi potenciállal rendelkezni 2025-ben. Az autók ugyanolyanok lesznek, mint tavaly, és gyakorlatilag lehetetlen lesz számunkra ekkorát előrelépni. Reméljük, hogy jobb évünk lesz a 2024-esnél, de nem leszünk világbajnokok. Aztán jönnek a szabályváltozások és Adrian Newey áprilisban elkezd a 2026-os projekten dolgozni” – idézi őt a Sports Illustrated.
A Red Bulltól elcsábított mérnökzseni március elején áll munkába a minden téren hatalmas változáson áteső, az új gyárépület és szimulátor után az idei évtől új szélcsatornáját is beüzemelő Aston Martinnál, és mindenki azt várja tőle, hogy 2026-ra győztes autót tervez. Alonso korábban azt mondta, jelen állás szerint az lesz az utolsó éve az F1-ben, ezért ő mindenkinél jobban reméli, hogy jövőre ismét a győzelmekért csatázhat.
„Remélem, hogy szerezhetek még dobogós helyezéseket, néhány győzelmet, és harcolhatok a világbajnoki címért. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy a 2026-os szezont mindenki előtt titokzatos homály fedi. Reméljük, hogy kedvezni fog nekünk, de nem tudjuk előre” – mondta a spanyol veterán.
Alonso emellett biztosította róla a rajongóit, hogy továbbra is ugyanaz a tűz ég benne, ami egész pályafutása során égett. „Még most, 20 év után is ugyanazt a belülről fakadó dühöt érzem, ha elmegyek egy gokartpályára és az elsőtől másfél tizeddel elmaradva csak a második helyen állok. Ugyanaz a frusztráció van bennem, és este talán még nem is vacsorázom miatta. Nem szeretek veszíteni, és teljesen mindegy, mennyit dolgozom rajta, mindig is ilyen leszek.”
Adrian Newey tavaly úgy döntött, közel két évtized után elhagyja a Red Bullt, és végül az Aston Martinhoz szerződött.
Ez egy éve nagyjából ilyentájt, február elején robbant ki Christian Horner körül a zaklatási botrány (amiben végül felmentették a vádak alól), és ezzel is összefüggésben onnantól sokáig keringtek a híresztelések, hogy Max Verstappen, illetve Adrian Newey távozhat a csapattól. A sztármérnökkel kapcsolatban beigazolódott ez a sejtés, és természetesen bőven akadt kérője, ő pedig az Aston Martin mellett tette le a voksát, karrierje vége felé járva náluk építheti fel életműve utolsó nagy sikereit.
Newey elismerte, egy éve nem látta ezt jönni, de aztán elindult a dominó, aminek folyamatára most visszaemlékezett. „Azt hiszem, ha 12 hónappal ezelőtt valaki elárulja nekem, hogy el fogom hagyni a Red Bullt és másik helyen kezdek újra dolgozni, biztos őrültnek gondoltam volna. De különböző okokból úgy éreztem, nem lennék önmagam, ha a Red Bullnál maradok, ezért az első nehéz kérdés az volt, hogy maradjak-e vagy sem. Arra jutottam, hogy őszinte leszek magamhoz, ezért nem maradhattam” – nyilatkozta az Auto Motor und Sportnak.
„Miután meghoztam ezt a döntést, jött a kérdés, hogyan tovább? A feleségemmel, Mandyvel, több dolgot megvitattunk. Én nyilván olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy anyagi okból nem muszáj munkát vállalnom, tehát egyszerűen nyugdíjba is vonulhattam volna és lógathatnám a lábam a strandon. Vagy csinálhatnék valami teljesen mást, tervezhetnék hajót az Americas Cup-ra, dolgozhatnék valamelyik gyártó közúti autóján, vagy maradhattam a versenyzés világában. És ha már maradok, maradok a Forma-1-ben, már amennyiben máshol igényt tartanak rám.”
„Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy élvezem az ébrenlétet, aminek a 16 órájából legalább 8-10-et, vagy még többet munkával töltök. Ez nagy szelete az ébren töltött időnknek, és szerencsés vagyok, hogy élvezem ezt. Arra jutottam tehát, hogy tovább akarok dolgozni, mert unnám magam, ha semmit sem csinálnék. És ha már dolgozom, miért ne folytatnám azzal, amit mindig csinálni akartam, és amit élveztem?”
Az F1 történetének egyik legjobb mérnöke a hírek szerint az idei első nagydíj előtt, március elején kezdheti el a munkát az Aston Martinnál, miután a Red Bull kedvezményt adott a kényszerpihenője idejére.
Eközben a The Judge13 úgy értesült, hogy Newey szerint az Aston Martinnak menesztenie kellene a tulajdonos fiát, Lance Strollt a csapat versenyzői felállásából, mert (sokakhoz hasonlóan) nem látja benne a kellő gyorsaságot ahhoz, hogy a vb-címért harcoljon egy jó autóval.
A Honda az Aston Martin F1-es csapatának kizárólagos motorszállítója lesz 2026-tól, de a részleg vezetője rossz hírt közölt.
Az új motorkorszakban eltűnik a turbó hőenergiáját hasznosító MGU-H rendszer, de a másik hibrid motorgenerátor, az MGU-K teljesítményét megnövelik, és az erőforrásokat kizárólag megújuló forrásból származó üzemanyagok hajtják majd. Ez mindegyik gyártónak kihívások tömkelegét adja, és Koji Watanabe, a Honda versenyzési részlegének elnöke arra utalt, hogy náluk még nagyon sok a teendő.
„Küszködünk. Mindent megteszünk, hogy jövőre eredményt tudjunk felmutatni – mondta a PlanetF1.com-nak. – Minden új. A motorba bekerül egy új 355 kW-os generátor, és nagyon kis méretűnek kell lennie. A könnyű akkumulátort sem könnyű kifejleszteni, ahogy a kis, de nagy erejű motort sem.”
Az Adrian Newey-val erősítő csapat egyértelműen a vb-címet tűzte ki célul, de amennyiben a Honda az új motorkorszak kezdetén nem nő fel a feladathoz, ennek megvalósítása biztosan későbbre tolódik, és Fernando Alonso addig aligha marad. Mint emlékezhetünk, az F1 legutóbbi motorreformjának elején a gyártók rangsorának végén kullogott a Honda (bár akkor több évvel később kezdte a fejlesztést a riválisoknál), és Alonso pont velük együtt tért vissza a McLarenhez, ami finoman szólva sem egy gyönyörű barátság kezdetét jelentette – tragikomikus volna, ha a kiváló képességű spanyolt megint a Honda motorproblémái akadályoznák.
Az Aston Martin az új idénynek új csapatfőnökkel vág neki, és Andy Cowell pont a Mercedes sikerkorszakát megalapozó motorguruként vált széles körben ismertebbé a Forma-1 világában. Így vélhetően ő is hozzá tud szólni értékes gondolatokkal a Honda motorfejlesztési munkájához és a problémák leküzdéséhez.
Andy Cowell, az Aston Martin nemrég kinevezett új csapatfőnöke elmondta, miben kell minél előbb javulniuk.
Több mint egy héttel ezelőtt az Aston Martin bejelentette, hogy a gárdához tavaly vezérigazgatóként csatlakozó Andy Cowell váltja Mike Kracket a csapatfőnöki székben az istálló átszervezésének részeként. A Mercedes korábbi főnökének célja, hogy gatyába rázza a tavaly 2023-hoz hasonlóan ismét konstruktőri ötödik helyet szerző, ám 280 pont helyett csak 94 pontot szerző gárdát. Az 55 esztendős szakember többek között a hatékonyságon javítana, mert mint azt kinevezése után elmondta, már tavaly is ők pakolták fel a legtöbb fejlesztést az autóra, de semmire sem mentek vele.
„A csapat nincs híján az erőfeszítésnek, hiszen 2024-ben egyértelműen megnyertük a legtöbb fejlesztést bevető csapatnak járó világbajnoki címet, de ezek a fejlesztések nem mutatkoztak meg a köridőben. Ebben a bizniszben pedig mindenki a jobb köridő elérésére hajt. Ez nem azt jelenti, hogy minden alkalommal be kell válniuk a fejlesztéseknek, mert láttam statisztikákat, amelyek kimutatják, hogy egy igazi kutatás-fejlesztési környezetben a 20%-os sikerráta magasnak mondható. Ha ezt el tudjuk érni, az jó lesz, de a különbséget az jelenti, hogy ennek az AMR Technology Campuson, és nem a pályán kell megtörténnie” – utalt arra, hogy azoknak a fejlesztéseknek, amelyeket végül elvisznek a versenyekre, értelemszerűen már működniük kell.
Az Aston Martin vadonatúj gyárával, új szimulátorával és az idén munkába álló új szélcsatornájával nincs híján az élcsapattá váláshoz szükséges infrastruktúrának, de ezek az eszközök maguktól természetesen nem hozzák el a vb-címet. „Biztosítanunk kell, hogy az eszközeink és a folyamataink a technológiai campusban elég jók legyenek ahhoz, hogy akármikor viszünk egy fejlesztést a pályára, legalább 90%-ig biztosak lehessünk benne, hogy működni fog, és hozza, amit vártunk tőle – idézi a Racefans Cowellt. – Ezt nem könnyű elérni, de erre kell törekednünk. Nagyon erős CFD (számítógépes folyadékdinamika) eszközeink vannak, és a sportág legfejlettebb szélcsatornája is beüzemel. Ezek csak szimulációk, úgyhogy mindig ott van a kockázat, hogy az adatok nem teljesen egyeznek a pályán látottakkal, de a szimulációink erőteljes iránymutatást adhatnak, és magabiztos vagyok azt illetően, hogy eljuthatunk oda, amikor 90%-ban igazunk van. A világbajnoki címeket nyerő csapatok ezen a szinten üzemelnek, úgyhogy ennek kell lennie a minimális célkitűzésnek.”
Eközben a közvélemény nem utolsó sorban Adrian Newey márciusi munkába állása miatt azt várja az Aston Martintól, hogy a 2026-os szabályváltozásokat kihasználva jövőre vb-címre alkalmas autóval áll elő. Cowell azonban hangsúlyozta, hogy bár természetesen ez jó lenne, a legfontosabb a folyamatos fejlődés és az, hogy hosszú távon sikeres csapatot építsenek. Ehhez pedig a jövőre csatlakozó Hondával is össze kell csiszolódniuk.
„2026 hatalmas lehetőség a számunkra, de ez nemcsak 26-ról, hanem 27-ről, 28-ról, 29-ről és 30-ról is szól. Olyan csapatot kell építeni, amely folyamatosan sikeres lehet. Igen, 26 fontos, de csak egy újabb lépcső az úton. 2025 is fontos lépcső, és arra koncentrálunk, hogy javítsunk a teljesítményünkön az idén és átvigyük a lendületet 2026-ra. Nem szabad alábecsülnünk a kihívás mértékét, hogy ezeket a alkotóelemeket összerakjuk. Meg kell az ügyfélcsapatból gyári csapattá válást, miközben jönnek az új szabályok. Meg kell terveznünk és le kell gyártanunk a saját váltónkat más olyan alkatrészekkel együtt, amelyeket korábban a Mercedestől kaptunk.”
Fernando Alonso rámutatott egy frusztráló motívumra, ami már a kezdetektől fogva végigkíséri a versenyzői karrierjét. Elmondása szerint még az F1-es világbajnoki éveiben sem a mezőny legerősebb autóját vezette, de egyszer, valahol máshol mégis volt lehetősége megtapasztalni ezt az érzést.
Ahogy múlik az idő, úgy tűnik egyre kilátástalanabbnak Alonso harca az újabb Forma-1-es világbajnoki cím, vagy akár csak a következő futamgyőzelem megszerzéséért – előbbit 2006-ban, utóbbit 2013-ban tapasztalhatta meg utoljára.
Alighanem utolsó esélyét az új szabályváltozásokat hozó 2026-os szezonban látja, az Aston Martinhoz idén tavasszal csatlakozó Adrian Newey ugyanis már részt vehet majd az azévi autójának tervezésében.
Alonso nemrég a spanyol DAZN tévécsatorna által készített dokumentumfilmben mesélt arról, hogy az egész karrierje arról szól, hogyan dolgozza le a többiekkel szemben meglévő műszaki hátrányát – már egészen gyerekkorától, az első gokartos éveitől kezdődően.
„Asztúriában sokat esik az eső, az esős versenyeken pedig a többi gyerek mind felrakatta az esőgumikat, nekem viszont száraz pályára való gumikkal kellett versenyeznem, mert nem volt pénzünk esőgumikra” – idézi a spanyol szavait a planetf1.
„És ez a jelenség máig végigkísér. Itt már mindenkinek vannak esőgumijai, viszont nincs olyan szárnyunk, mint a Ferrarinak, vagy olyan padlólemezünk, mint a McLarennek. Erről szól az egész életem, mindig rosszabb felszereléssel versenyeztem, mint az ellenfeleim, és alkalmazkodnom kellett.”
Egy másik interjúban, a Chequered Flag podcastban tovább fejtegette pályafutásának kihívásait, kedvenc versenyszezonjának pedig nem egy F1-est választott, hanem a WEC LMP1-es kategóriájában a Toyotával eltöltött rendhagyó hosszúságú 2018-2019-es bajnoki idényt, amelyben a nyolcból öt versenyt megnyertek Sébastien Buemivel és Kazuki Nakajimával, köztük két Le Mans-i 24 órást.
„Sohasem volt olyan jó autóm, amivel dominálhattam volna, leszámítva a Hosszútávú világbajnokságban töltött szezonomat, amikor tényleg a Toyota volt a legjobb. Abban a szezonban döbbentem rá, milyen csodálatos lenne a Forma-1-ben is egy domináns autó. Nagyszerű eredményeket érhetnék el, és úgy vezethetnék, ahogyan csak akarok” – ábrándozott.
„Mert ott az egész karrieremben sohasem volt az enyém a legjobb autó, még a két világbajnoki évemben sem. 2005-ben a McLaren gyorsabb volt, ám a rossz megbízhatósága miatt én lettem a bajnok. 2006-ban pedig nagyon hasonló szinten álltunk, de a Ferrari és Michael [Schumacher] kicsit többször esett ki, és ezért nyertem én.”
Alonso Renault-val szerzett első vb-címének idén már a huszadik évfordulója lesz, nemrég egykori csapatfőnöke, Flavio Briatore hasonlította össze az enstone-i istálló akkori állapotát a jelenlegivel.
Újabb verzió jelent meg arról, miképp próbálná megszerezni Max Verstappent a Red Bulltól az egyik konkurens csapat.
A tavalyi év elejéig elképzelhetetlennek tűnt sokak számára, hogy Verstappen valaha másik F1-es csapatnál vezessen, de amióta a Red Bullt először belső harcok, majd az autó gyenge teljesítménye sújtotta, egyre többször hallani erről az eshetőségről. Persze a pletykák egy része a képzelet szüleménye vagy erősen eltúlzott, esetleg zavaró szándékkal készült, de a mercedeses Toto Wolff már megerősítette, hogy tavaly beszélgettek a hollanddal az elképzeléseikről, és az Aston Martin is felmerült a most már négyszeres világbajnok célállomásaként – Adrian Newey ide igazolt, a technikai körülmények talán itt a legmodernebbek a közelmúltban végrehajtott fejlesztések hatására, és a 2026-os szabályok jó lehetőséget kínálnak az előrelépésre az erősorrendben a Honda kizárólagos partnereként.
Ezúttal a Daily Mail jelentkezett egy összeállítással arról, hogy Lawrence Stroll sok dolgot megtenne Verstappen megszerzéséért, például évi 200 millió fontos fizetést ajánlana neki az ötéves szerződésben. Hogy kontextusba helyezzük ezt az összeget, ez több mint háromszor akkora gázsit jelentene, mint amennyit jelenleg keres, bár az F1-es versenyzők fizetésiről csak nem hivatalos információkat szoktunk kapni. A Forbes listája alapján a négyszeres világbajnok tavalyi keresete 75 millió dollár volt, ami fontra átváltva „alig” 60 milliót jelent.
A Daily Mail cikke szerint Stroll 1 milliárd fontnyi tőkét vonzana be új befektetőktől, és egyik partnere, Jefferson Slack már Verstappen potenciális köreiben puhatolózik ilyen célzattal.
Több szakoldal rákérdezett a Red Bullnál és az Aston Martinnál, hogy mi igaz a híresztelésből, és ahogy várni lehetett, egyik sem fűzött érdemi kommentárt a holland esetleges csapatváltásához. Az Aston Martinnál Fernando Alonso szerződése 2026 végéig érvényes, természetes üresedés akkor lenne, és vélhetően Verstappen akkor már nagyjából látni fogja, mit tud kihozni a Red Bull az új szabályrendszerből.
Verstappen korábban Helmut Marko jelenlétéhez kötötte, meddig maradna biztosan a Red Bullnál: a holland sajtónak kijelentette, „nem folytathatom a Red Bullnál Helmut nélkül. Ha ez megtörténik, akkor az megoldhatatlan helyzetet teremt.” Erről a forgatókönyvről leginkább a Christian Horner körüli zaklatási botrány idején olvashattunk, azóta viszont úgy néz ki, nincs napirenden a rutinos tanácsadó eltávolítása, akinek a befolyása ismét erős.
Az Aston Martin pénteken közölte, hogy leváltja az eddigi F1-es csapatfőnöt. Mike Krack utódja Andy Cowell lett.
Krack 2022-ben lett az Aston Martin F1-es csapatának a vezetője, de az irányításával hiába indult jó irányba az istálló, azóta visszaestek a zsákutcába tévedt fejlesztési munkával, és a legutóbbi szezon végére már nemhogy a dobogóra sem volt alapból esélyük, az erősorrendben a mezőny sűrűjébe estek vissza. Sőt, az idény korai, arab és ázsiai/ausztrál területeken rendezett futamok után szerzett pontok alapján már csak a mezőny második felébe tartoztak az 54 pontjukkal: az Alpine ezalatt több (65) egységet gyűjtött, a Haast (53) épphogy csak felülmúlták, és az RB (39) sem volt messze tőlük.
Krack esetében nem lehet kirúgásról beszélni, csak lefokozásról, az Aston Martin közleménye szerint ugyanis egy alacsonyabb pozícióba helyezik át, és az úgynevezett trackside officer megnevezés alapján továbbra is a versenyek helyszínén dolgozik tovább a csapattal.
Utódja az az Andy Cowell, aki korábban a Mercedesnél szerzett széles körű hírnevet magának: a csillagos márka az ő irányításával fejlesztette ki az F1 turbóhibrid korszakára a sokáig világverő motorokat.
A szakember 2020-ban, 16 év után hagyta el a Mercedest, és már tavaly az Aston Martin kötelékébe került vezérigazgatóként, álláshalmozóként ezt a tisztséget továbbra is megtartja. Az Aston Martin alacsonyabb szinteken is átalakítja a szervezeti struktúrát, aminek egyik korábbi lépése volt, hogy a Red Bulltól nagy reményekkel szerződtetett, de hosszabb távon eredménytelen Dan Fallows-t is alacsonyabb beosztásba helyezték át.
Adrian Newey felidézte, hogy miután bejelentették a távozását a Red Bulltól, már tulajdonképpen csak statisztaként volt jelen a Miami Nagydíjon.
Noha több mint egy hete 2025-öt írunk már, Adrian Newey úgy érezheti, hogy közel két hónapig számára még nem kezdődik el az év, hiszen csak 2025. március 2-án fog munkába állni az Aston Martinnál. A Red Bull tagjaként 2006 óta összesen 13 világbajnoki címet nyerő, Max Verstappen tavalyi sikerében is oroszlánrészt vállaló (ez lett volna a 14.) tervezőzseni a 2024-es szezon elején jelentette be, hogy elhagyja a bikás csapatot, majd ősszel azt is megtudhattuk, hogy az Aston Martinnál folytatja.
A 66 esztendős szakember most visszaemlékezett, mennyire furcsa volt számára az utolsó helyszínen töltött futam, amelyen a Red Bull tulajdonképpen teljesen kizárta őt az érdemi munkából. „A Miami Nagydíj önmagában furcsa volt, mert stratégiai minőségemben voltam jelen, ezért is ültem a bokszfalon, de semmilyen mérnöki döntésbe nem vontak be, egyik mérnöki megbeszélésen sem vettem részt. Ehelyett tulajdonképpen csak körbehordoztak a sajtónak, én pedig nem ezért kelek fel” – emlékezett vissza Newey az Oyster Yachts interjújában menedzserének, Eddie Jordannek.
„Soha nem gondoltam, hogy nagy hír lehet [a távozásom], hogy őszinte legyek, soha nem gondoltam erre. Ezért aztán kisebb sokk volt, hogy ezzel voltak tele az újságok és a TV” – ismerte be.
Newey márciustól technikai partnerként és részvényesként folytatja a silverstone-i istállónál, korábban az Autocar podcastjában pedig elmondta, hogy ez a két hónap mennyire hátrányosan érinti őt. „Nem állíthatnak meg [a gondolkodásban], de blokkolták az eszközeimet – mondta a Red Bullra utalva. – Az Aston nyilván a lehető legjobb munkát akarja végezni 2025-ben, de az én fő fókuszom a 2026-os szabályokon lesz, mert március 2-án kezdek. Az aerodinamikai szabályok január 1-jén jönnek ki, úgyhogy ekkorra már két hónappal leszek lemaradva. A valóságban ez azonban még ennél is több, mert nem csak abban leszek hátrányban, hogy nem tudom tanulmányozni a szabályokat onnan kezdve, hogy kijöttek… Azzal, amilyen irányba elmentek a szabályok, az embernek egy CAD-rendszer előtt kell ülnie, hogy képes legyen megérteni a különböző területeket és a többi. Annyira szigorúak. De közben meg kell ismernem egy új csapatot, az ott dolgozó fiúkat és lányokat és hogy miként dolgoznak együtt.”
Newey tehát március elején kettős terhelést fog kapni, hiszen egyrészt be kell ágyazódnia új csapatába, másrészt a technikai szabályokat illetően is minél hamarabb fel kell vennie a fonalat, hogy érdemben hozzá tudjon tenni a 2026-os autóhoz.
Az egyértelműen a 2026-os szabályváltozásokra és harmadik világbajnoki címének megszerzésére gyúró Fernando Alonso az idei, várakozásoktól elmaradó évben több alkalommal is nyilvánosan kritizálta az Aston Martint, amelynek csapatfőnöke már arról beszél, el kell kerülniük, hogy ugyanaz történjen az Aston és a spanyol pilóta kapcsolatával, ami Alonso korábbi csapatainál megtörtént.
Noha a tavalyi évhez hasonlóan az idén is ötödik lett a pontversenyben, az Aston Martin 2023-as és 2024-es szezonját összes sem lehet hasonlítani, hiszen előbbiben 280, utóbbiban pedig mindössze 94 pontot szerzett. A silverstone-i istállónál töltött első idénye során Fernando Alonso ráadásul 8 dobogós helyezést ért el (közte három második hellyel), Monacóban pedig a győzelmet is megszerezhette volna, 2024-ben azonban az év elején, Szaúd-Arábiában begyűjtött 5. helynél nem volt számára feljebb.
Az Aston ugyanis ezután nemhogy fejlődött volna, hanem hátrafelé lépdelt, a szezon közbeni fejlesztések ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Alonso pedig nem meglepő módon láthatóan kezdett egyre inkább frusztrált lenni attól, hogy hiába győzte le Lance Strollt 19-5-re az időmérőkön és nyújtotta saját elmondása szerint élete legjobb teljesítményét az idén ezen a téren (azért az ilyen kijelentéseket tőle fenntartásokkal kell kezelni), ez az eredményekben nem mutatkozott meg.
Eközben pedig a kétszeres világbajnok csapatrádióban és olykor a nyilatkozatokban is megjelenő frusztrációja sokakban azonnal felidézhette Alonso korábbi csapatainál látott viselkedését, hiszen a spanyolra mindig is jellemző volt, hogy miután a dolgok nehézkessé váltak, elkezdte nyilvánosan kritizálni a munkaadóit, ami előbb-utóbb szakításhoz vezetett. Hogy Alonso az Aston Martintól is így fog-e elválni, azt persze most még nem lehet kijelenteni, de Mike Krack szavai kissé nyugtalanítólag is hathatnak. Az Aston Martin csapatfőnöke ugyanis már arról beszélt, reméli, hogy ők nem kerülnek olyan helyzetbe Alonsóval, amilyenbe a 43 esztendős veterán korábbi istállói, és miközben megérti és elfogadja a spanyol kritikáját, kiemelte, hogy minimalizálniuk kell az összeveszéseket.
Az Aston Martin az idén ütemet tévesztett, és a közelébe sem került a tavalyi formájának / Fotó: Aston Martin
„Az egyetlen recept egy gyors autó, 2023-ban pedig a legjobbat láttuk tőle – nyilatkozta a német szakember a RacingNews365.com-nak. – Ott van ez az extra, amit a pilóta tesz hozzá, de amikor nem versenyképes az autód, az mindenkinek nehéz, a versenyzőnek pedig a legnehezebb. Együttérzek vele, mert a pilóta az, aki a leginkább a rivaldafényben van, különösen akkor, ha egy kétszeres világbajnok, aki annyi éven át a győzelmekért küzdött, most pedig már az is nagyszerű eredmény, ha a hetedik helyen végez. Ez bizonyára nagyon nehéz, és remélem, nem kerülünk ugyanabba a helyzetbe [mint amibe a karrierje során] korábban, de ez csakis rajtunk múlik. A biztosítékok legtöbbje, amelyeket Lawrence [Stroll, az Aston Martin tulajdonosa] nyújtott arról, hogy mit építünk, mit hoztunk létre és kiket igazoltunk, a legnagyobb biztosítékok, amiket Fernando kapott. A biztosítékok azonban őszintén szólva többé nem működnek, mert az elmúlt 18 hónap során fejlődést ígértünk, de ezeket nem voltunk képesek teljesíteni. Ezért el kell fogadni bizonyos mértékű kétkedést és szkepticizmust a pilóta részéről, mert ez normális. Most már inkább tettek kellenek a szavak helyett.”
„[Alonso] eddig fantasztikus csapatjátékos volt, és igen, időnként vannak megjegyzések és frusztrációk, amiket meg kell értenünk. Mint például amikor olyan pilóták előzik meg, akik egyértelműen nincsenek az ő szintjén, azt egy versenyzőnek nehéz megélni. Amikor ez egyszer-kétszer megtörténik, azt valószínűleg el tudod fogadni, de ha egy versenyen, sprinten, időmérőn 50-szer előfordul, akkor nőhet a frusztráltság. Ez olyasmi, amivel kapcsolatban őszintének kell lennünk egymással, hogy minimalizáljuk az összeveszést.”
Alonso számára az említett biztosítékok – az új gyárépület; szimulátor; a január 1-jén szolgálatba álló új szélcsatorna; Adrian Newey – tarthatják a lelket a várhatóan szintén nem diadalmenetnek ígérkező 2025-ös évben, ám eközben arra is oda kell majd figyelnie, hogy ne fordítsa maga ellen a csapatot a túl sok nyilvános kritikával. Mert akár jogos a kritika, akár nem, egy dolog az, ha valaki a munkatársainak kritizál, és egy másik az, ha folyamatosan milliók füle hallatára ostorozza az érte dolgozókat. Nemcsak Alonso, hanem a Forma–1 szemszögéből nézve is nagy kár lenne, ha nem derülhetne ki, mire képes a sportág történetének egyik legjobbja egy Adrian Newey felügyelete mellett tervezett autóban.
Fernando Alonso nem adta fel a reményt, hogy még egyszer az F1 világbajnoka legyen. Erre 2026-ban látja az utolsó sanszot.
Különös karrier Alonsóé: a spanyol üstökösként érkezett meg az F1 világába, a valaha volt legfiatalabb világbajnok lett 2005-ben (a rekordot azóta Sebastian Vettel átírta), majd megvédte a címét egy évvel később, így úgy nézett ki, a határ a csillagos ég. Azóta viszont hiába próbálkozott, nem szerzett újabb vb-címet, erre utoljára 2010 környékén volt reális lehetősége.
Mindazonáltal nem adta fel, hogy a fiatalokat legyőzve újra a csúcsra érjen. „Még mindig álmodozom róla. Miért ne? Tudom, hogy valószínűleg 2026-ban lesz rá utoljára esélyem, mert 2025 nagyon nehéznek ígérkezik. De még mindig álmodozom. Az F1 az álmodozóké, mert bármi megtörténhet” – nyilatkozta a BBC-nek.
„Nagyok lesznek az elvárások, mert új szabályok szerint készült autók jönnek, nálunk Adrian [Newey] tervezésével. Valószínűleg az lesz az utolsó F1-es szezonom, hiszen 2026 végén lejár a szerződésem. Akkor kell jól teljesíteni, aztán kiderül az eredmény.”
„Amennyiben 2026 gördülékenyen megy és jól teljesítünk, lehetőség lesz rá, hogy még egy évig versenyezzek utána. Erre biztosan nyitott leszek. Nem csukom be az ajtót idő előtt. De addig nem gondolkozom ezen, és [2026-ban] minden futamnak úgy indulok neki, mintha az lenne az utolsó, és minden másodpercét élvezni fogom.”
Ő maga egyáltalán nem érzi a korát. „Nem sokat gondolok rá. A média időnként emlékeztet erre a statisztikákkal és a számokkal, de én úgy érzem, mintha 25 vagy 30 éves lennék – mondta a 43 esztendős pilóta. – Motiváltnak, frissnek érzem magam, és elég fittnek a vezetéshez, meg ahhoz, hogy ugyanúgy edzek, mint húsz éven át. Nagyjából ugyanazt a rutint követem.”
Alonso korábban azt mondta, nem számított rá, hogy ilyen idős korában is F1-es versenyző lesz még. Ha 45 évesen csúcsra vezetné az Aston Martint 2026-ban, azzal minden idők második legidősebb világbajnoka lenne Juan Manuel Fangio után, és természetesen az ő esetében telne el a leghosszabb idő két vb-cím között.
Ez persze egyelőre meseország földje, hiszen ahogy a spanyol utalt rá, 2025-ben nagyjából ugyanazok az erőviszonyok várhatók, mint idén, az pedig teljesen lutri, hogy a 2026-ban érkező szabályrendszerbe ki érez rá legjobban.
