Címke: 2026-os szabályok

  • A Mercedes halkabb választ adott a Honda hangoskodásra

    A Mercedes halkabb választ adott a Honda hangoskodásra

    A Honda után (amely így szólt) a Mercedes is megmutatta, hogyan muzsikál az új F1-es erőforrása.

    Az új szabályok szerint készülő motor hangját az Instagramon osztotta meg a Mercedes, és annyi eltérést tapasztalhatunk a Honda felvételéhez képest, hogy az ő erőforrásuk egyrészt halkabban muzsikál (természetesen simán lehet, hogy csak a hangrögzítés körülményei miatt, vagy kevesebb „kakaót” választottak a motor üzemmódjánál), másrészt nem egy képzeletbeli körből vágtak ki egy részletet kigyorsítás-hosszú egyenes-fékezés történettel, hanem azt szimulálták, ahogy álló helyzetből elindul egy autó.

    Természetesen ez a felvétel is egy próbapadon duruzsoló motorról készült, a pályán január végén kezdődik meg a tesztelés.

  • Baleset- és kizárásfesztiváltól tartanak az F1-es szezonnyitón, változtattak az egyik új szabályon

    Baleset- és kizárásfesztiváltól tartanak az F1-es szezonnyitón, változtattak az egyik új szabályon

    Csupán pár hónappal a Forma–1 új technikai korszakát hozó 2026-os szezonnyitó előtt került be egy módosítás a szabálykönyvbe, ami bonyolultabbá, ugyanakkor biztonságosabbá teszi az automatikusan felnyíló szárnyak működését.

    Mint ismeretes, a következő szezontól aktív aerodinamikai elemek kerülnek fel az autókra: eddig a pilóták a DRS-gomb megnyomásával a hátsó vezetőszárny egyik lapját tudták felnyitni az egyenesekben az alacsonyabb légellenállás érdekében, mostantól viszont automatikusan nyílik fel az első és a hátsó vezetőszárny is a kijelölt aktivációs zónákban.

    Ám ahogy a csapatok egyre inkább kiismerték az autók viselkedését a szimulátorban, úgy alakultak ki aggodalmak a rendszer veszélyeivel kapcsolatban. Felfedezték, és az FIA is egyetértett vele, hogy esős körülmények között, vizes pályán az aktív aerodinamika szabályai csiszolásra szorulnak – írja a The Race.

    Az adatok ugyanis azt jelezték, hogy vizes pályán az egyenesekben, különösen akkor, ha a szezonnyitó melbourne-i pályához hasonlóan padlógázos törések is találhatók benne, nagyon könnyen alulkormányozottá válhatnak és a falba csúszhatnak az autók az alacsony leszorítóerős szárnyállás mellett.

    Jövőre lebutítanak pár dolgot az F1-ben, hogy a nézők is megértsék

    Rendelkezésre áll ugyan továbbra is az opció, hogy amint a DRS esetében is tette, esős körülmények között a versenyirányítás megtiltsa a felnyitható szárnyak használatát, az új szabályrendszer mellett viszont ez is problémás: mivel a csapatok annak tudatában fejlesztik az autóikat, hogy az egyenesekben alacsony leszorítóerős módban fognak haladni, ha tilalom lép életbe a szárnyak felnyitására, azáltal az autók hosszabb időt lesznek kénytelenek a vártnál nagyobb leszorítóerő mellett száguldani, ami közelebb tapasztja őket a talajhoz, ezáltal pedig könnyen előfordulhat, hogy az autók kopólemeze a megengedettnél jobban elhasználódik – ez a jelenség már a jelenlegi szabályrendszer mellett is okozott gondokat és kizárásokat.

    Hogy az felnyitott szárnyállás melletti balesetveszélyt és a lecsukott szárnyállás melletti kizárásveszélyt is kiküszöbölje, az FIA szabályba foglalta egy köztes szárnyállási opció lehetőségét is 2026-ra – ennek nyomán a versenyirányítás elrendelheti, hogy csak az első vezetőszárny lapja nyíljon le, a hátsóé viszont zárva maradjon, ezáltal pedig az autók a két veszélyhelyzet egyikének sem lesznek kiszolgáltatva.

    Emellett az FIA az aktivációs zónák hosszával is tehet arról, hogy a lehető legbiztonságosabban bonyolódjanak le a hétvégék – hiszen ahogy az eddig a DRS esetében is történt, ezúttal is a nagydíjak előtt teszik majd közzé, hogy a pálya mely szakaszain nyílhatnak immár automatikusan a szárnyak.

    A 2026-os F1-es szezon március 8-án startol az Ausztrál Nagydíjjal.

  • Jövőre lebutítanak pár dolgot az F1-ben, hogy a nézők is megértsék

    Jövőre lebutítanak pár dolgot az F1-ben, hogy a nézők is megértsék

    Az idei év során a Forma–1 rajongói már elkezdhettek ismerkedni néhány új technikai kifejezéssel, amelyek a 2026-os szabályrendszerrel érkeznek a sportba. Nos, ha mostanra sikerült megjegyezni, mi a DRS utódjának a neve, akkor most el is lehet felejteni, mert mégsem az lesz.

    Az FIA ugyanis túl bonyolultnak találja néhány új elem megnevezését, ezért jelenleg is zajlik a gondolkodás arról, hogy milyen új, egyszerűbb neveket adjanak ezeknek az újdonságoknak, amelyeket a csapatok is meghonosítanak majd, és a nézők számára is megkönnyítik az új technológiák megértését.

    A The Race két dolgot említ, amelyekre átnevezés vár még a 2026-os szezon kezdete előtt. Az egyik a DRS utódjának számító előzést segítő rendszer, amely jövőre is akkor lesz aktiválható, ha egy autó egy másodpercen belülre ér az üldözötthöz képest, ám immár nem a hátsó szárny egyik lapjának felnyitásával, hanem nagyobb energiahasználattal kap extra teljesítményt az üldöző autó. Ez a technikai újdonság eddig manual override mode néven volt ismert, és úgy tűnt, MOM rövidítéssel fog majd a következő szezon egyik leggyakrabban használt betűszavává válni az F1-ben. A The Race szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy erre a rendszerre egyszerűen csak „előzésmód” (overtake mode) néven fognak hivatkozni a sportban.

    A másik technikai megoldás, amely átnevezés előtt áll, az pedig a DRS továbbélési formája, ugyanis a hátsó, és immár az első szárny is automatikusan mozogni fog, egy-egy eleme felnyílik az egyenesekben, majd visszacsukódik a kanyarok előtt. Ez minden autóval, minden esetben meg fog történni, vagyis nem annyira az előzés segítése, inkább a hatékonyság érdekében bevezetett újítás lesz. A két szárnyállás eredetileg X-szárny és Y-szárny néven forgott közszájon, majd megváltzotatták, és a szabályokba „egyenesbeli mód” és kanyarbeli mód” megnevezéssel került be, de az FIA még ezt is túlbonyolítottnak érzi. Most az tűnik az uralkodó véleménynek, miszerint felesleges is külön nevet adni a két szárnyállásnak, hiszen az autókon azok egyformán fognak viselkedni. Az tűnik a legvalószínűbbek, hogy egyszerűen „aktív aeróként” fognak rá hivatkozni a jövőben.

    Az FIA együléses szakágaiért felelős Nikolas Tombazis megerősítette, hogy valóban a nézők kiszolgálása, az érthetőség vezérli a névváltoztatási törekvéseket.

    „Módosítjuk az elnevezések egy részét, mert szeretnénk, hogy a rajongók minél könnyebben megértsék, mi is történik. Olyan egységes terminológiát akarunk létrehozni, amit a csapatok és a versenyzők is használni fognak a rádióban, a kommentátorok a tévében, és a szabálykönyvbe is ilyen formában kerülnek bele” – fogalmazott a szakember.

  • Alonsónak már csak egy kérdése van

    Alonsónak már csak egy kérdése van

    Fernando Alonso elmélkedett egy sort azon, hogy milyen lesz a versenyzés a Forma–1-ben az új, 2026-os szabályokkal.

    Minden csapat már gőzerővel dolgozik a jövő évi, új korszakot nyitó autókon, de különösen nagy várakozásokkal tekint 2026 elé az Aston Martin, akik talán a legnagyobb áldozatokat, humánerőforrásra és infrastruktúrára szánt befektetéseket tették annak érdekében, hogy a bajnoki címért harcolhassanak.

    Abban egyetértés látszik a mezőny tagjai között, hogy az F1-es versenyzés, az előzések kinézete eléggé meg fog változni a jelenlegi ismereteinkhez képest, hiszen az autók teljesítménye az eddiginél jobban fog függni a visszanyert elektromos energiától, és sok múlik majd azon, hogyan osztják azt be a versenyzők egy kör során.

    „Végső soron az autó, a sport alapvetően ugyanaz marad. Versenyzünk a stopperóra ellen, versenyzünk a riválisaink ellen. Persze egy kicsit más lesz majd az autók teljesítménye, mert a szabályok alacsonyabb leszorítóerőt írnak elő” – kezdte a racingnews365 által idézett Alonso, amikor arról kérdezték, hogyan alakulhat majd át a versenyek képe a jövő évben.

    2026-tól is élvezni akarod az F1-et? Akkor felejts el mindent, amit eddig az előzésekről gondoltál

    „Csak az az egy kérdés jár a fejemben, hogy milyenek lesznek az előzési lehetőségek. Vezettem a szimulátort és elolvastam a szabályokat, ez alapján pedig az egyenesekben mindenki felnyithatja majd a DRS-t, az elöl és a hátul haladó autó is. Így nem tud igazi különbség kialakulni, kivéve, ha valamelyik autó sok energiát elhasznál az egyenesben – ez viszont visszaüthet számára a következő egyenesben.”

    Itt azért hívjuk fel a figyelmet egy kis pontatlanságra Alonso szavaiban: 2026-tól a DRS jelenlegi formájában már nem fog létezni, helyét az aktív aerodinamikai megoldások veszik át, ami azt jelenti, hogy az egyenesekben az autók első és hátsó vezetőszárnyának lapjai elmozdulnak, alacsonyabb légellenállást és jobb hatékonyságot nyújtva ezzel minden versenyző számára. A DRS által jelenleg betöltött funkciót viszont egy MOM nevű rendszer (Manual Override Mode) veszi át, ami nagyobb energiahasználatot tesz majd lehetővé az üldöző autónak, ezzel könnyítve számára az előzést. Alonso erről most nem tett említést, de ettől még megállhat a lábán az eszmefuttatásának folytatása:

    „Előfordulhat, hogy rögtön visszaelőz minket az, akit megelőztünk. Mivel a két előzéssel mindkét autó időt veszít, talán nem is lesz ösztönző, hogy valaki elindítson egy manővert. De ez csak az első gondolatom. Persze ezt nehéz előre megjósolni, és csak akkor fogjuk igazán látni, hogy mennyi energiát kell felhasználni egy előzéshez, amikor először pályára visszük az autókat.”

    „És a legnagyobb hatásuk úgyis a gumiknak lesz. Ha három-négykiállásos versenyek lesznek, akkor a gumik állapota közötti különbség olyan nagy lehet, hogy extra energia vagy DRS nélkül is azonnal képesek leszünk előzni. A gumiknak tehát nagy szerepük lesz az előzések számának növelésében, ehhez pedig az kell, hogy gyorsabban kopjanak és több kerékcserét tegyenek szükségessé” – fogalmazott az Aston Martin versenyzője.

    Utóbbi gondolatmenethez azért tegyük hozzá: abból kiindulva, hogy a szabályokról döntő F1 Bizottságban felmerült, hogy 2026-tól kötelezővé tegyék a legalább két kerékcserét a versenyeken (amely ötletet egyelőre jegeltek), nem valószínű, hogy olyan gyorsan elhasználódó Pirelli-gumikra számítanak a sport döntéshozói, mint a gyártó F1-es visszatérésekor, 2011-ben az még jellemző volt. Nagy szabályváltozásokkor a Pirelli egyébként is óvatosabb szokott lenni a gumifejlesztésekkel, hiszen limitált mennyiségű adatból dolgozva nem pontosan meghatározható az új autók viselkedése és teljesítménye – pláne, ha egyes csapatok még próbálják is félrevezetni a gumicéget, mint annak gyanúja nemrég felmerült.

  • 2026-tól is élvezni akarod az F1-et? Akkor felejts el mindent, amit eddig az előzésekről gondoltál

    2026-tól is élvezni akarod az F1-et? Akkor felejts el mindent, amit eddig az előzésekről gondoltál

    Az ismeretlenbe fog fejest ugrani a Forma–1 a jövőre érkező új, az elektromos hajtás szerepét még jobban kihangsúlyozó technikai szabályokkal. Élesben fog csak kiderülni, hogyan változik majd meg a versenyzés 2026-tól, de a Williams csapatfőnöke, James Vowles szerint érdemes felkészülnünk valami egészen másra, mint amit eddig a sporttól elvártunk.

    A versenyzők vegyes gondolatokat fogalmaznak meg, miután kipróbálták a jövő évi autójuk folyamatosan fejlődő virtuális változatát a szimulátorban. Az első éles bevetésig még nehéz elképzelni, hogyan fog megváltozni a versenyzés dinamikája az új szabályok mellett, de miután az elektromos hajtást okosan kell majd tudni beosztani a kör során, az egyenesek végén visszalassuló autók lehetőségéről beszélnek a paddockban.

    „Megváltoznak az előzések, de lesznek. Csak másmilyenek lesznek, mint amikhez eddig hozzászokhattunk” – idézi a Racefans ezzel kapcsolatban Vowlest, ami azt sugallja, hogy vagy nem a klasszikus előzési pozíciókat kell majd ezentúl figyelni, vagy nem igazi, feszült csaták során cserélnek majd gazdát a pozíciók. Az ezzel járó taktikai elem azonban izgalmas lesz a versenyzőknek, és reményei szerint a nézőknek is.

    „Amikor a versenyzők először kipróbálták [a szimulátorban], még azt mondták, hogy ez nem valami jó. Második alkalommal már érdekesnek tartották. A harmadik és negyedik alkalommal azonban már nagyon rákaptak. Nagyon különböző módokon lehet optimalizálni, és már látják, hogyan használhatják, hogy előnyük származzon belőle. Szóval ebből a szempontból érdekes lesz.”

    Extrém megoldással támad a Ferrari a 2026-os motorjával?

    „Úgy hiszem, hogy nőni fog az előzések száma – csak nem azokon a területeken, ahol gondolnánk. Talán így lehet ezt a legjobban megfogalmazni. A kihívást az jelenti majd, hogy minden megváltozik. Hétről hétre rengeteget fogunk tanulni, különösen az energiakezelés leghatékonyabb módjáról.”

    „A szabályok jelenlegi állása szerint a versenyzők elfoglaltabbak lesznek a pilótafülkében. És ez szerintem nem rossz dolog. Azok fognak kiemelkedni, akik teljes mértékben irányításuk alatt tudják tartani az autó viselkedését, és képesek a megszokott kereteken kívül gondolkodni. Az elmondható, hogy az akkumulátort egyetlen féktávon szinte teljesen fel lehet majd tölteni, ugyanakkor le is lehet meríteni egy egyenes alatt. Ez pedig nagyon eltérő dinamikát fog eredményezni ahhoz képest, amit idén látunk.”

    Az előzéseket 2026-tól is segíteni fogja egy eszköz, ami az üldöző autót hozza előnybe: a DRS ugyan eltűnik, ám helyette nagyobb elektromos teljesítmény áll majd az üldöző rendelkezésére, ha egy másodpercen belülre kerül ellenfele mögött.

  • Szándékosan hátráltatja versenyzőit az új csapat, de hiszi, hogy ettől lesz nekik jobb

    Szándékosan hátráltatja versenyzőit az új csapat, de hiszi, hogy ettől lesz nekik jobb

    Az utóbbi hónapokban verseny alakult ki az F1-es csapatok között abban is, melyikük szimulátorában áll rendelkezésre a 2026-os autó legélethűbb modellje, és melyik pilóta milyen tapasztalatokat szerzett már a jövő évi új szabályokról. A jövőre Audivá transzformálódó Sauber szerint azonban ez a versenyfutás egyáltalán nem lényeges, ráadásul könnyen félrevezetheti a pilótáit az a csapat, amely túl korán mutatja be nekik az új autó működését.

    Az aerodinamika és a motor terén is óriási átalakuláson áteső 2026-os autóktól teljesen más viselkedés és vezetési élmény várható, mint amihez a Forma–1-es mezőny tagjai az utóbbi években hozzászoktak. Az amiatti aggodalmak, hogy az új szabályok a versenyzés minőségének rovására mennek majd, továbbra sem szűnnek, az első szimulátoros tapasztalatai után Charles Leclerc és Lance Stroll sem volt elragadtatva, eközben viszont a Williamsnél úgy vélik, a 2026-os szimulátoros modell fejlettségi szintje nagyban befolyásolja, milyen érzésekkel szállnak ki belőle a versenyzők, és az ő pilótáik azért nem morognak, mert Grove-ban sokaknál előrébb járnak ebben a tekintetben.

    Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy a Williams némi előnyben van a többi csapathoz képest a jövő évre való felkészülésben, ami akár nagy dobásban is kicsúcsosodhat az élmezőny közelében egy évtizede nem járt csapattól, ám az Audinál egészen más hozzáállással közelítik meg a szimulátoros tapasztalatszerzés kérdését. Mint a Sauber pilótája, az Audi érkezésével is az istállónál maradó Nico Hülkenberg elárulta, neki és csapattársának, Gabriel Bortoletónak szándékosan nem is mutatta még meg a szimulátorban a 2026-os autó működését a csapat.

    „Még abban az időszakban járunk, amikor minden nagyon gyorsan fejlődik. Emiatt nem akarják, hogy téves benyomásokat, téves referenciákat szerezzünk. Úgy gondolom, emiatt várunk még ki egy kicsit” – idézi Hülkenberget a Motorsport Week.

    „Az pedig, hogy mások miket mondtak, nem igazán érdekel. Mindenki egyénileg alakítja ki az érzéseit és a véleményét, miután vezette a szimulátort. Persze számítunk arra, hogy az egész nagyon új lesz, de igazán majd úgyis csak akkor tapasztaljuk meg, amikor jövőre a valóságban is kihajtunk a pályára.”

    A Verstappen-drukkerek kezdhetnek aggódni a 2026-os szezon miatt?

    A csapat sportigazgatója, Inaki Rueda biztos benne, hogy helyesen járnak el a riválisokétól eltérő hozzáállással, és végső soron profitálnak majd a versenyzőik abból, hogy most nem vezetik őket tévútra.

    „Tudom, mikor fogjuk először a versenyzők rendelkezésére bocsátani a C46-ost [a 2026-os modellt], de nem akarjuk ezt túl korán megtenni, tartva attól, hogy az autó, amit kapnak, nagyon más lesz ahhoz képest, mint amit valójában vezetni fognak. A fejlesztés üteme jelenleg még annyira gyorsan halad, hogy akár egyik hétről a másikra nagyot változhatnak a dolgok” – fogalmazott a spanyol szakember, aki szerint egyébként is nehéz lenne jelenleg időt találni a 2026-os szimulátoros tesztekre, miközben fontosabb, hogy a versenyzők az aktuális futamok előtt a soron következő pályán vezessenek a gyárban található ultramodern berendezésben.

  • Verstappen ebbe a korszakba repítené vissza az F1-et a jövőben

    Verstappen ebbe a korszakba repítené vissza az F1-et a jövőben

    Miközben jövőre az elmúlt 60 év legnagyobb szabályváltozása érkezik a Forma–1-be, a csapatok, az FIA-val és a sportág jogtulajdonosával közösen már a következő szabályciklust tervezgetik, amelyben visszatérhetnek a V8-as motorok. Max Verstappen szerint ez pedig nemcsak azért lenne fontos, mert javulna az erőforrások hangja, hanem azért is, mert jobb lehetne tőle a versenyzés.

    „Ami a legfontosabb, az a könnyebb, kisebb autók, ami csak akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk a motorszabályokat – idézi a négyszeres világbajnokot az Autosport. – A jelenlegi motorok szuperhatékonyak, de eléggé nagyok is. Ez hosszabbá teszi az autókat, nagyobb hűtés kell, ezért a kocsik eléggé nagyok. Szerintem ha hasonló autónk lehetne, mint a 2010-es években, vagy még korábban, az jó lenne, mert szerintem segítené a versenyzést. Végső soron azonban nem én döntök.”

    Amennyiben a sportág képes lenne akár csak a 2010-es évek elején, a V8-as korszak utolsó éveiben használt autómérethez visszanyúlni, már azzal nagyjából 180 kg-mal tehetné könnyebb a kocsikat, de ha még korábbra mennék, ez a változás még nagyobb lehetne.

    Jelenleg azonban a csapatok még természetesen 2026-ra, a teljesen új autókra és erőforrásokra koncentrálnak. A Red Bull a jövő évtől története során először motorgyártóként is részt vesz a küzdelemben, ami óriási kihívás, Laurent Mekies csapatfőnök pedig az Olasz Nagydíjon elmondta: Toto Wolffnak igaza van, amikor arról beszélt, hogy az Everestet kell megmászniuk, és természetesen nem lesznek rögtön a Mercedes vagy a Ferrari szintjén. Verstappen azonban még inkább kivár az efféle jóslatok helyett.

    „Ez nagy kérdőjel, és őszintén szólva nem sokan tudják jelenleg azt mondani, hogy »igen, igazán jók leszünk« – felelte a Red Bull jövő évi versenyképességét firtató kérdésre a holland. – Nincsenek garanciák. Tudom, hogy nagy kihívásba vágtuk a fejszénket, de ez egy izgalmas kihívás is. Ez az, ami megadja nekünk a legjobb lehetőséget, hogy versenyképesek legyünk, ahelyett, hogy egy olyan gyártótól függnénk, aki hajlandó nekünk motort adni. A szabályok annyira összetettek, hogy bár a motor természetesen nagyon fontos lesz, jó autó is kell hozzá.”

    „Az első néhány verseny mindenkinek nagyon nagy kihívást jelent majd, hogy mindent jól integráljon az erőforrástól kezdve az autó általános viselkedéséig, és remélhetőleg láthatunk majd érdekes versenyeket.”

  • „Mintha egy rakétában ülnék” – jövőre áttörheti a 400 km/órás álomhatárt az F1

    „Mintha egy rakétában ülnék” – jövőre áttörheti a 400 km/órás álomhatárt az F1

    Sokan aggódnak a paddockban a Forma–1-es versenyzés minősége miatt a 2026-os szabályváltozások érkeztével, de hiba lenne teljesen negatívan hozzáállni az új korszakhoz, hiszen az új technikai szabályok révén minden eddiginél erősebbek és gyorsabbak is lesznek az autók, ráadásul a gondolkodó versenyzők előnyben lehetnek.

    Az új motorok már nagyjából fele-fele arányban fognak hagyatkozni a belső égésű motor és az elektromos komponens, az MGU-K teljesítményére, és az eddig elmondottak alapján jogosnak tűnnek az aggodalmak, hogy az elektromos energia visszanyerésének és felhasználásának menedzselése lehetetlen helyzet elé állíthatja a versenyzőket, s előfordulhat, hogy a körök vagy az egyenesek végére látványosan visszaesik majd az autók tempója. Ebbe a rendszerbe illeszkedik majd még az Override funkció, ami a DRS utódjaként az elektromos rásegítést csökkenti majd az üldözött, és növeli az üldöző autóban, amikor kellő közelségbe kerülnek egymáshoz.

    A motorokra és az energiaszintre vonatkozó szabályok még mindig nem véglegesek, az FIA ugyanis igyekszik reagálni a szimulációkat végző csapatok visszajelzéseire, és amennyiben szükségesnek érzi, még további módosításokkal előállni annak érdekében, hogy a versenyzés minőségében ne essen kár.

    Eközben ráadásul az F1-ben már az újabb motorformulaváltás, V8-asok vagy V10-esek pár év múlva történő visszahozása a téma, ami persze sokakat lázba hoz, így a jövőre érkező, a technológiai fejlődés csúcsát jelentő szabályváltozások végképp nem sűrűn kerülnek elő pozitív kontextusban.

    Pedig az F1 vezetői fontosnak tartják, hogy mindenki teljesen elköteleződjön a 2026-os változások mellett és ne gondoljon még túlságosan a jövőre, már csak azért is, mert több szempontból a 2026-os technika is új horizontokat nyit majd meg az autóversenyzésben. Az autók maximális teljesítménye az elektromos hajtás és a belső égésű motor kombinációjával az 1000 lóerőt is átlépi, az autók elképesztő gyorsulást fognak mutatni, minden korábbinál nagyobb nyomatékkal rendelkeznek majd, azáltal pedig, hogy az első és a hátsó vezetőszárnyak mozgathatók lesznek az egyenesben, az eddigi csúcssebességek várhatóan minden pályán megdőlnek.

    Majmok ide kevesek lennének – elhallgattatja kritkusai egy részét az F1?

    „Amikor a maximális teljesítmény működik, a 400 km/órás határ közelében leszünk” – nyilatkozta a Mercedes csapatvezetője, Toto Wolff az Auto Motor und Sport cikkében, amelyben a paddock több tagját is megszólaltatták a jövő évi szabályváltoztatások pozitív fejleményeivel kapcsolatban.

    A Forma–1-es versenyhétvégén elért sebességrekordot Valtteri Bottas tartja, aki a 2016-os Európa Nagydíjon, Bakuban még a Williams pilótájaként 378 km/órás tempót ért el. A versenyen jegyzett csúcssebesség szintén Bottashoz és a 2016-os szezonhoz fűződik, ez 372,5 km/óra a Mexikói Nagydíjról.

    Felipe Drugovich, az Aston Martin tesztpilótája sokat dolgozott már a 2026-os modellel a szimulátorban, őt az autó gyorsulása nyűgözte le elsősorban.

    „Az autó őrült módon gyorsul a kanyarkijáratoknál. Olyan érzés, mintha egy rakétában ülnénk. A kanyarok is élvezetesek, mert az elektromos hajtás miatt ott is mindig érezzük a motorerőt. De az egyenesek második felében a teljesítmény hirtelen visszaeséséhez azért még hozzá kell szokni” – nyilatkozta a brazil versenyző.

    Az új szabályok további pozitívként elkönyvelhető hozadéka, hogy nagyobb szerepük lesz majd a versenyzőknek az autó teljesítményében. A jelenlegi szabályok mellett az elektromos energiamenedzsment jobbára a háttérben lezajlik, a versenyzőknek nincs vele túl sok feladatuk, a jövő évtől viszont minden körben oda kell majd figyelniük, hogyan osztják be a tárolást és a felhasználást – kicsit hasonlóan, mint ahogy a Formula E-ben is történik.

    „2026-tól jóval nagyobb ráhatásunk lesz arra, hogy miképpen osszuk el a teljesítményt és hogyan töltsük fel az akkumulátort, hogy az a leghatékonyabb legyen. Aki a legjobban átlátja ezeket az összefüggéseket, az lesz előnyben. De a szabályoknak éppen ez is a célja, az FIA azt akarja, hogy a versenyzőkre ismét nagyobb szerep háruljon” – mondta erről a Williams versenyzője, Alexander Albon.

  • Az FIA-t nem érdekli, ha a Mercedes jövőre mindenkit faképnél hagy, de lesz, akinek segít

    Az FIA-t nem érdekli, ha a Mercedes jövőre mindenkit faképnél hagy, de lesz, akinek segít

    A 2026-tól érkező új motorszabályok magukban hordozzák a lehetőségét annak, hogy nagy különbségek alakuljanak ki az F1-es motorgyártók, így pedig a csapatok között. Az FIA-nak van terve erre az eshetőségre, de csak a leszakadóknak készül segíteni, visszalassítani a nagy előnnyel rendelkezőket sem fogja – ugyanis nem a teljesítménykiegyenlítő rendszer (BoP) Forma–1-ben való meghonosítása a cél.

    Az idei négy helyett jövőre már öt motorgyártó lesz az F1-ben, közülük pedig kettő is teljesen újonc, mivel a Renault kiszáll: az Audi saját gyári csapatát fogja ellátni, és tulajdonképpen a Red Bull is gyári csapattá válik, miután a Milton Keynesben felépített saját motorrészlege az elmúlt években a Hondával való együttműködés tapasztalatai után immár Red Bull-motorokat fog gyártani saját két istállója számára.

    Nem kizárt, hogy az új szabályciklus kezdetén még jelentős különbségeket tapasztalhatunk majd az egyes motorok fejlettségében, teljesítményében, elvégre ez történt 2014-ben, a legutóbbi motorformulaváltás alkalmával is: a Mercedes akkora előnyben kezdett, hogy szándékosan még lejjebb is tekerték a motorokat, míg egy évvel később érkezve a Honda gyengén kezdett a McLaren oldalán.

    Ezúttal ismét a Mercedesről híresztelik a paddockban, hogy a legelőrehaladottabb állapotban járhat a fejlesztésekkel, míg az új beszállóktól talán nem is elvárható, hogy azonnal világverő erőforrással rukkoljanak elő. Még Christian Horner is óvatosan beszélt a Red Bull motorprogramjával kapcsolatos elvárásokról, mielőtt menesztették volna az istálló éléről.

    Az FIA szemmel tartja majd a motorok fejlettségét, és nem hagyja nagyon leszakadni a hátrányban kezdőket. A technikai szabályok egyik mellékletében ugyanis az áll, hogy amennyiben valamelyik gyártó belső égésű motorjának teljesítménye legalább 3%-kal alacsonyabb, mint a mezőny legjobbjáé, akkor a szezon ötödik futamát követően nagyobb szabadságot kap a fejlesztésekben és a tesztpad használatában.

    V8-as motor és drasztikus költségcsökkentés – az FIA elnöke felvázolta az F1 jövőjét

    A motorfejlesztések az új éra kezdetével nem lesznek befagyasztva, de bizonyos korlátozások vonatkoznak majd rájuk, tehát ezek alól kapnak majd engedményt a leszakadók. A vizsgálatot minden szezon elején elvégzi majd az FIA, és hasonló ügymenet szerint jár el.

    Az FIA arra is felkészült, hogy lecsapjon a trükközőkre, akik például szándékosan alacsonyabb motorteljesítményt használnak majd az első öt futamon, hogy ezt követően nagyobb fejlesztési szabadságot kapjanak: ha a teljesítmény mértékében ezután következetlenséget tapasztalnak, visszavonhatják az engedményt.

    Nikolas Tombazis, az FIA együléses sorozatokért felelős igazgatója a The Race-nek beszélt arról, elengedhetetlen ez a fajta külső segítség a lemaradásban kezdő gyártók számára, akik enélkül valószínűleg sohasem tudnának felzárkózni a legjobbakra – főleg, ha az új érkezőkről van szó.

    „Aki az F1-ben szerepel, az évek során rengeteg tapasztalatot halmoz fel. Az ebből származó előny évről évre csak nő, a költséglimit mellett pedig nem könnyű felzárkóznia annak, aki lemaradásban van” – fogalmazott Tombazis.

    „A maratonfutáshoz tudom ezt hasonlítani. Tegyük fel, hogy gyorsabb vagy nálam, ezért 20 perccel előbb célba érsz a maratonon, mint én. Ha viszont ez is úgy működne, mint az F1, akkor a következő maratonunkon te már 20 perccel korábban elrajtolnál, mint én, és így már 40 perccel győznél le engem. Emiatt számomra nem is lenne elég annyi, hogy felzárkózok hozzád a teljesítményben, ennél is többet kell tennem, hogy a részedről felgyülemlett tapasztalatot ellensúlyozzam.”

    Korábban is volt már rá példa, hogy egy lemaradásban lévő motorgyártó extra lehetőséget kapott a felzárkózásra, legutóbb két éve a Renault-val kapcsolatban érkeztek ilyen hírek.

    Tombazis azonban fontosnak tartja hangsúlyozni a különbséget a hátrányban lévők megsegítése és az abszolút teljesítménykiegyenlítés között. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a más sorozatokban, például a WEC-ben és a TCR-autóknál ismert Balance of Performance bevezetését tervezik-e, ezzel garantálva a mezőny kiegyenlítését, kategorikusan nemmel válaszolt. Vagyis ha egy gyártó jelentős fölénybe kerül, azt biztosan nem fogják majd vissza.

    „Ez egész biztosan nem fog megtörténni. Nem lekicsinylően mondom, de azok a bajnokságok, amelyek BoP-t használnak, ők tényleg megpróbálják kiegyenlíteni az autók teljesítményét, és mesterségesen gyorsabbá tesznek olyan autókat, amelyeknek nem kellene annak lenniük” – mutatott rá.

    „Vannak olyan sorozatok, amelyekben ez tényleg szükséges, hiszen az utcai modellen alapuló GT-autóknak eredendően eltér a teljesítményük egymástól. Az esetükben tényleg butaság lenne, ha megtartanák, hogy az egyik gyártó állandóan három másodperccel lassabb legyen a másiknál, csak amiatt, mert így tervezték meg az autót a közútra. Tehát egyes kategóriákban, például Le Mans-ban nagyon jó okkal létezik a BoP, de az F1 esetében nem áll fenn ilyen helyzet.”

  • Két célt hajszol a Pirelli, az egyikkel jól áll

    Két célt hajszol a Pirelli, az egyikkel jól áll

    Az F1 gumiszállítója a következő szezonra elsősorban a legpuhább keverék és az extrém esőgumi tulajdonságain akar változtatni.

    Mint ismert, 2026-ban új korszakot nyit az F1 a technikai előírásokkal. A megváltozó autókhoz eltérő gumik dukálnak, és az autók tömegcsökkentési szándékának jegyében a gumik is kisebbek lesznek, az elsők 25, a hátsók 30 milliméterrel. Ez abroncsonként 300, illetve 500 grammal kisebb tömeget jelent a mostani változathoz képest, vagyis az autók 1,6 kilóval könnyülhetnek pusztán ettől. Nem látványos fogyókúrás eredmény, de több a semminél.

    A Pirelli a keverékek összetételébe is belenyúl, és a cég F1-es programját vezető Mario Isola ismertette a két legfőbb célt: az idei évre kitalált legpuhább, C6 jelzésű abroncsot gyorsabbá akarják tenni, valamint az extrém esőgumik teljesítményén akarnak javítani.

    A C6 gumi Imolában debütált, utána Monacóban és Kanadában is szerepet kapott. Isola szavai alapján a gyártó alapvetően elégedett vele, de azt szeretnék, hogy a megfigyelt 2 helyett legalább 5 tizedmásodperccel gyorsabb legyen a C5 keveréknél, ami növelné a stratégiai változatosságot 2026-ban. A C6-os helyett ugyanis az időmérőkön több pilóta a C5-öt választotta, mert azon jobbnak érezte az autóját, és a kis teljesítménykülönbség miatt összességében jobban járt így, mintha a legpuhább, azaz elméletben a leggyorsabb típust választotta volna. Ez történt a legutóbbi kvalifikáción diadalmaskodó George Russell esetében is Kanadában.

    Az F1-es nagydíjakon kék színnel jelölt extrém esőgumikkal kapcsolatban az a Pirelli célja, hogy azok teljesítménye a köztes esőgumikhoz kerüljön közelebb, és vizes aszfalton kicsit többet lehessen azokat használni, ne csak a biztonsági autó mögött körözzenek rajtuk a versenyzők. (Gyakori, hogy a túlságosan vizes pályán a versenyirányítás nem engedi a versenyzést, és mire zöld jelzést adnak, addigra már annyival kisebb a vízmennyiség, hogy mindenki átvált a köztes esőgumira.)

    Legutóbb Fioranóban fellocsolt pályán vizsgálták az újításokat, és Isola azt mondta, ígéretes az irány, mert a jelenlegi 118%-ról 115-116%-ra csökkent, tehát későbbre tolódhat a köridőben kifejezett váltási pont.

    A gyártó ugyanakkor tudja, hogy ettől önmagában nem feltétlenül lesz ténylegesen több versenyzés esőben, mivel az autók által felvert vízpermet és a rossz látási viszonyok biztonsági problémáját ez nem küszöböli ki.

    Rengeteget segít az F1-es versenyzőknek, hogy nem azt látják az autóból, ami a szemük előtt van