Az autósport világában a részletek jelentősége szinte felbecsülhetetlen. A Formula-1-ben a pilóták nemcsak autójuk teljesítményére figyelnek, hanem saját testük optimális működésére is. Egy kanyargós pályán, extrém hőmérséklet és G-erők között a megfelelő folyadékpótlás kulcsfontosságú. De vajon mi kerül a kulacsukba? Lehet-e például zöld teát inni a versenyek alatt, vagy az energiaitalok és gyümölcslevek viszik a pálmát? Lássuk, mit isznak az F1 pilóták a verseny előtt, közben és után!
A hidratáció kulcsa: a verseny előtti italok
Mielőtt a pilóták beülnének az autóba, a megfelelő hidratáció már órákkal korábban elkezdődik. A test hidratált állapota nemcsak a hőszabályozásban segít, hanem a koncentrációt és reakcióidőt is javítja. Ebben az időszakban a zöld tea az egyik olyan ital, amelyet néhány pilóta előszeretettel választ.
A zöld tea antioxidánsokban gazdag, így segít csökkenteni a szervezet oxidatív stresszét, amely a versenyzés során a fizikai megterhelés és az adrenalin miatt megnövekedhet. Továbbá, a benne található természetes koffein mértékletes energiát biztosít anélkül, hogy a pilóták túlzott pörgést vagy szívritmuszavart tapasztalnának – szemben az erősebb kávé vagy energiaital hatásával.
Mi történik a verseny alatt?
Az autók belsejében a hőmérséklet gyakran meghaladja az 50°C-ot, így a pilóták rendkívüli hőterhelésnek vannak kitéve. Egy átlagos verseny során akár 2-3 liter folyadékot is veszíthetnek izzadással. Ezért a folyadékpótlás nemcsak egy lehetőség, hanem létfontosságú szükséglet.
A verseny alatt azonban nincs helye nehéz, lassan felszívódó italoknak. Ezért a pilóták kulacsaiban általában speciális elektrolit italok találhatók, amelyek gyorsan helyreállítják az elveszített ásványi anyagokat. De mi a helyzet a teával? Bár a zöld tea egészséges választás, a verseny közben nem ideális, mivel nem tartalmaz elegendő elektrolitot, és meleg folyadékként inkább fokozhatja a hőérzetet. Az energiaitalokat szintén kerülik, mert ezek hirtelen cukorszint-ingadozást és szívritmusproblémákat okozhatnak, ami veszélyes lenne a pályán.
Miért nem ihatnak gyümölcsleveket a verseny alatt?
A gyümölcslevek elsőre jó választásnak tűnhetnek, hiszen természetes cukrot és vitaminokat tartalmaznak. Azonban a versenyzőknek kerülniük kell az olyan italokat, amelyek túlzott cukormennyiséget juttatnak a szervezetükbe, mert ezek gyors energiazuhanáshoz vezethetnek. A magas rosttartalmú italok pedig lassíthatják a folyadék felszívódását, ami a verseny közben hátrányt jelent.
Mi történik a leintés után?
A verseny végeztével a pilóták azonnal elkezdik pótolni az elveszített folyadékot és ásványi anyagokat. Ilyenkor a zöld tea ismét előtérbe kerülhet, mivel segít a regenerációban. A benne lévő teanin és antioxidánsok támogatják a mentális megnyugvást és a szervezet gyulladáscsökkentő folyamatait. Az energiaitalok és gyümölcslevek helyett a pilóták gyakran választanak kókuszvizet, amely természetes elektrolitokat biztosít, és segít visszaállítani a hidratációt.
Mi a megoldás?
A versenyzők számára a folyadékpótlás minden szakaszában más-más ital bizonyul ideálisnak. Verseny előtt a zöld tea remek választás lehet, mivel természetes módon serkenti az éberséget és támogatja az általános egészséget. A verseny közben azonban az elektrolit italok dominálnak, míg utána újra előtérbe kerülhetnek a természetes és regeneráló italok, mint a zöld tea.
A Formula-1 pilóták számára a megfelelő ital kiválasztása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő abroncsoké – hiszen mindkettő a legjobb teljesítmény záloga. A zöld tea pedig egy olyan csendes hős, amely gyakran a háttérben támogatja őket.
Nagy népszerűségnek örvendett az online kitöltés lehetősége a 2022-es népszámlálás során, hiszen a rendelkezésre álló valamivel több mint két hét alatt 3,2 millió lakcímről összesen hétmillió személyi kérdőív érkezett be elektronikus úton. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint ez háromszorosa a 11,5 évvel ezelőtti felmérés során tapasztaltaknak, és elég jól árulkodik az internethasználati szokások, vagy az eszközellátottság változásairól. A részvételi adatok szintén több mint meggyőzőek, hiszen a becsült várható népesség 96 százaléka szolgáltatott adatot, ami nemzetközi viszonylatban is hatalmas siker.
A népszámláláshoz tartozó 3,2 millió lakcím 63,5 százalékáról 7 millió személyi kérdőív érkezett a 2022. október 19-én zárult, online önkitöltési szakaszban.
Arányosan nézve Pest megyéből küldték be a legtöbb kérdőívet (71,7 százalék), míg a második helyen Győr-Moson-Sopron (69,5 százalék), a harmadikon Fejér megye végzett (67,5 százalék). A megyei jogú városok közül Érd volt a legaktívabb, 79,7 százalékos kitöltési aránnyal, a második Székesfehérvár (75,1 százalék), a harmadik pedig Szeged (72,4 százalék) lett. Budapesten a címek 70,8 százalékáról küldték be online a kérdőívet, de volt hat olyan település (Fertőendréd, Harka, Győrzámoly, Győrújfalu, Márkó, Telki), ahol az internetes kitöltési arány meghaladta a 90 százalékot is.
A népszámlálás elektronikus szakaszát követő egy hónapban, tehát 2022. október 20-a és november 20-a között, 2,2 millió személyről vett fel adatot a mintegy 23 ezer számlálóbiztos. Az összeírók ötmillió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet és további mintegy 400 ezer más ingatlanhoz, például nyaralókhoz és különféle intézményekhez tartozó címet ellenőriztek. Ehhez hasonló munkára várhatóan nem lesz újra szükség, hiszen az általában tízévente esedékes népszámlálás (ami a COVID miatt ezúttal másfél évet csúszott) a jövőben már aligha fog igényelni hagyományos összeírást: az adatfelvétel adminisztratív adatbázisok felhasználásával zajlik majd.
„Büszkék vagyunk arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet a számlálóbiztosok az elmúlt egy hónapban végeztek. Nagyon fontos szerepet töltöttek be a népszámlálás során, hiszen a háztartások jelentős része az ő segítségükkel vett részt az adatgyűjtésben. A visszajelzések alapján a többség megértő volt az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat a munkájuk elvégzésében” – értékelt utólag Kovács Marcell népszámlálási projektvezető, hozzátéve: hálásak az összeírás feladatait szintén segítő települési jegyzőknek, felülvizsgálóknak és persze a háztartásoknak.
Vukovich Gabriella elutasította azt a többször felmerült kérdést, hogy a népszámlálás az emberek vagyonának direkt felmérésére irányulna, mert csak az ország lakásállományának összeírásáról van szó, ami a népszámlálások kezdete óta része a gyakorlatnak.
„A népszámlálás előkészítése során folyamatosan együttműködtünk az Adatvédelmi és Információszabadság Hivatallal. Ők véleményezték a mi elképzelt megoldásainkat, ha kellett, akkor igazítottunk rajta, és ennek megfelelően, folyamatos kontroll alatt készítettük elő az összes adatvédelmi és adatkezelési megoldást. Az adatok egy védett adatbázisban vannak, és egy nagyon szűk kör férhet csak hozzá a mi munkatársaink közül is: azok, akiknek az a dolga, hogy ezekkel az adatokkal dolgozzanak” – nyomatékosította a KSH elnöke, hozzáfűzve: minden felvett adat a nemzeti adatvagyon része és kizárólag statisztikai célra használható. A népszámlálás első eredményei 2023 első negyedévében kerülnek publikálásra.
Vukovich Gabriella hozzátette: a népszámlálás az etalon, amihez képest a KSH ki tudja alakítani a reprezentatív mintákat. Ez az „egy főre jutó” mutatók alapja, például a GDP, a jövedelem, vagy a nyugdíj kapcsán, és ugyancsak ezek az információk szükségesek a mindannyiunk életét befolyásoló gazdasági, társadalmi döntések előkészítéséhez, a helyi ellátási és szolgáltatási igények tervezéséhez, fejlesztéséhez, illetve a tudományos kutatásokhoz.
Egy fiatal bringás nemzedék, akikre csak az utóbbi pár évben figyeltünk fel, világraszóló eredményeikkel alapjaiban változtatják meg a magyar kerékpáros életet.
Valter Attila, Dina Márton, Fetter Erik, Vas Kata Blanka és Peák Barna sikerei láttán egyre több fiatal választja kerékpározást, mint versenysportot, és a Magyar Kerékpáros Klub adatai szerint csak a Nagykörúton háromszorosára nőtt a bringások száma az utóbbi években.
Három hét választ el a világ egyik legnagyobb kerékpáros versenyének rajtjától, a Giro D’Italia magyar szakaszától, ahol fiatal magyar versenyzők is rajthoz állhatnak.
„A sportiskolában, ahová jártam mindig azt mondták, hogy a bringázás csak hobbi. Aztán egy-egy biciklitúra alkalmával a csoporttársaim rájöttek, hogy ez nem is olyan könnyű… – meséli Dina Márton, professzionális országúti kerékpár versenyző, az EOLO-Kometa nemzetközi kerékpáros csapatának tagja. – Régebben Magyarországon elképzelhetetlen volt, hogy magyar versenyző világszintű nemzetközi versenyeken indulhasson. Az én generációm talán az első, akiknek lehetőségük van hozzáférni azokhoz a technikákhoz, amikkel bekerülhetnek az élvonalba. Mi már megtehetjük, hogy egy meleg égövi edzőtáborban készüljünk a versenyekre Mallorcán vagy a Kanári-szigeteken, míg apáink legfeljebb Horvátországig jutottak el. Egyre magasabb szinten kerékpározunk, és sokan nem is tudják, hogy több magyar is van már külföldi csapatokban Monacoban, Franciaországban vagy Belgiumban.”
Fotó: Santos Productions
Márton szerint érezhetően pozitív irányba változik a kerékpár sport megítélése itthon és egyre jobban lehámozza magáról a „hobbi” címkét. „Nagyon sok biciklissel találkozom, akik mesélik, hogy ott lesznek a rajtnál, és még többen vannak olyanok, akik alapból nem bringáznak, de kimennek szurkolni a magyar szakaszokra. Látják a több milliós bringákat, nézik a TV-ben a híreket, hogy milyen eredményeket hozunk haza Magyarországra a többiekkel, és egyre inkább beivódik a köztudatba, hogy ez egy komoly sport, amihez szükség van kitartásra, akaraterőre és igenis rengeteg munkát kell beletenni.”
„Sokan megismernek az utcán, és olyan is akad, aki a sikereinket látva vág bele a verseny kerékpározásba. Hiszek benne, hogy a többiekkel együtt hozzájárulhatunk a magyar bringás élet felpezsdítéséhez” – árulja el Márton, aki ezekben a pillanatokban a Tour Of the Alps olaszországi versenyen teker csapattársával Fetter Erikkel és a szintén magyar színekben induló Valter Attilával.
Fotó: Santos Production
Pinkbe borul a Hősök tere május 4.-én:
„Nagyon büszkék vagyunk fiatal magyar versenyzőinkre, hiszen nekik köszönhetjük, hogy Magyarországon a kerékpározás, mint versenysport beírhatja magát a történelembe. Ezek a versenyzők egy évben kb. 30 ezer km-t tekernek, majdnem a dupláját annak, mint amit egy agglomerációból Budapestre ingázó ember autóval megtesz egy év alatt” – nyilatkozza Székely Kálmán, a két arany fokozatú támogató, a Viarent Kft. és a Ford Trucks Magyarország marketing vezetője.
Fotó: Santos Productions
„Mikor 2020-ban megkeresett minket a Nemzeti Sportügynökség azzal, hogy az olaszoknál tradíció a nagy pink felvezető kamion a Giro-n, nem sokat gondolkodtunk, hogy félretegyünk a flottából egy autót a versenyre” – teszi hozzá Gőgh Ferenc, a Ford Trucks-ot Magyarországon képviselő Delta-Truck Kft. ügyvezetője, akik szintén támogatói a Giro D’Italia Nagy Rajt Hungary 2022-nek. „Mindketten örülünk, hogy valamilyen formában hozzájárulhatunk a magyar biciklis sportok népszerűsítéséhez, mi biztosan ott fogunk szurkolni fiainknak a Hősök terén!”
A városi életmódról elsőre valószínűleg nem a fenntarthatóság jut az eszünkbe. Luxusáruházak, drága éttermek, légkondicionálóktól zúgó betondzsungel és autókkal teli, bedugult utcák sejlenek fel lelki szemeink előtt. Valóban, jelenleg ezek mind a nagyvárosok általános jellemzői, de biztos, hogy ez az évezredek óta alakuló településtípus a jövőben is változni fog, mint ahogy ez napjainkban, a szemünk láttára is történik. Rajtunk is múlik, milyen közösségekben fogunk élni a jövőben. A városok átalakulásáról november végén, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón számos érdekes részletet tudhatunk meg.
Kár lenne tagadni, hogy a városok (különösen a többmilliós lakossággal bíró metropoliszok) rengeteg kihívással küzdenek. A népsűrűség növekedése és a zöldterületek csökkenése csupán kettő a leglátványosabb problémák közül. Hosszú távon legalább ilyen súlyos gond a városok egyre növekvő, fosszilis forrásokból kielégített energiaigénye és a szintén fosszilis üzemanyagokat használó autós forgalom gigantikus károsanyag-kibocsátása.
Közelre tekinteni nem elégséges
Sokkoló adat, de ahhoz képest, hogy a világ városai a bolygófelszín mindössze 3 százalékát teszik ki, az összes megtermelt energia 60–80 százalékát emésztik fel, miközben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékát adják. Rövid távon lehet ugyan orvosolni egy-két problémát, például a fejlett tömegközlekedés csökkentheti a lakossági autóhasználatot, valamint a tetőszerkezetekre szerelt napelemtelepek segíthetnek alacsonyabban tartani a villanyszámlát. Ahhoz viszont, hogy a városok a távolabbi jövőben is egészséges, élhető otthont jelentsenek, alapvető átalakulásra van szükség.
Mielőtt azonnal rohanna pakolni a kedves olvasó, hogy sebesen maga mögött hagyja a hetedik emeleti panellakást, azt is hozzá kell tenni, hogy az „alapvető” egyáltalán nem rossz vagy drasztikus dolgot jelent. Épp csak a városok fenntarthatósági törekvéseinek sikerre viteléről van szó, mely stratégiák annyira nem is újak. Mi több, az első városok a neolitikus forradalom után pont azért jöttek létre, mert az egy helyen koncentrálódó élelmiszer-termelés lehetővé tette a népsűrűség növekedését, valamint számos más gazdasági ágazat kivirágzását – tehát az urbanizálódás tulajdonképpen civilizációs jelenség.
Hogy, hogy nem, a városok fenntarthatóvá válásának is az élelmiszer-előállítás az egyik mérföldköve: a jövőben nem kell több száz kilométert utaztatni a zöldségeket, legalább egy részük megteremhet az újgenerációs szupermarketek tetején kialakított melegházakban, míg az alagsorban szárazföldi lazacfarmok működhetnek, hogy minden korábbinál frissebb alapanyaghoz, egészséges és vegyszermentes táplálékforráshoz jussanak a vásárlók.
A jövő elkezdődött
Sci-finek hangzik? Talán mert már Isaac Asimov amerikai író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb szerzője is úgy képzelte el a jövő városait, mint hatalmas biodómok alatt működő, önfenntartó rendszereket, ez a gondolat pedig egyre közelebb kerül a valósághoz. A pandémia idején a magyar nagyvárosokban is egyre többen döntöttek úgy, hogy belevágnak a zöldségtermesztésbe, akár az erkélyükön is. A városi növénytermesztés pedig nem csupán múló hóbort, hanem a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme lett. Ettől már csak egy lépés, hogy zöld homlokzatokat építsünk a magasházakra, vagy „függőleges erdőket” hozzunk létre a magasra törő épületek lakószintjei között. Ezek a megoldások ráadásul már léteznek: előbbire a budapesti Millenáris Park függőkertje, míg utóbbira a milánói Bosco Verticale nevű lakóépület szolgáltat példát, aminek négyszáz erkélyén 750 fa és ötezer cserje segít tisztítani az 1,4 milliós észak-olasz nagyváros levegőjét.
Hasonló technikákkal akár teljes városokat is újra lehet tervezni. És hogy erre mi szükség van? Azon túl, hogy kutatások támasztják alá a zöldterületek és a kiegyensúlyozottabb életvitel közti kapcsolatot (azaz ahol van lehetőség „kimozdulni a természetbe”, ott a lakók is jobban érzik magukat), a klímaváltozás súlyos hatásai is az ajtón kopogtatnak. Emiatt a modern városok átalakulásának kiemelt szerep jut, hisz ha egy tízmilliós megapolisz képes a fenntartáshoz közeli működésre, az sok ezer tonna károsanyagtól kíméli meg bolygónkat – és segít felvenni a kesztyűt az emberiség által okozott, s egyben a civilizációnk jövőjét fenyegető, eddigi legnagyobb környezeti problémáival szemben.
Egyre többen leszünk
Joggal mondhatjuk persze, hogy igazi megapolisz a mi régiónkban nincs – az ENSZ adatai alapján viszont úgy tűnik, hogy még lehet. A világszervezet szerint 2007-ben az emberiség fele élt városokban, 2030-ra pedig ez az arány meg fogja haladni a 60 százalékot – azaz 5,1 milliárd ember él majd valamilyen urbánus térben. Ráadásul a folyamatos urbanizáció előttünk álló szakasza 95 százalékban fejlődő országokban történik majd, ahol már most is komoly gondot jelent az élelmiszer-ellátás vagy az általános higiéniát biztosító infrastruktúra kiépítése.
Épp ezért szentelt az ENSZ külön célkitűzést a témának a 2015-ös Fenntartható fejlődési célok között. A 11-es pont a „Fenntartható városok és közösségek” címet viseli, és olyan célokat foglal magába, mint hogy az évtizedünk végére mindenki otthonhoz juthasson, az összes városban legyen csatorna, és a lakók világszerte kiléphessenek valamilyen zöldterületre, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre. Habár ezek megszokott dolognak tűnnek a fejlett világban, sok helyen még nem azok.
Pedig nem vagyunk messze attól, hogy mindezt elérjük; a technológiai fejlődés sok lehetőséget kínál, s döntések függvénye, hogy ilyen lesz a jövő városa. A lakhatáshoz például érdemes hozzátenni, hogy ahol vannak régi épületek, azokat igenis érdemes hasznosítani – felújítani általában fenntarthatóbb, mint újakat építeni, erre pedig megint csak jó példát szolgáltatnak az olyan európai fővárosok, mint Budapest, Párizs vagy Bécs. A régi, 19. században épült téglaházak hatalmas beltereiben több lakást, irodát alakítottak ki, a stabil alapok pedig lehetővé tették az olyan modern megoldások bevezetését, mint a távfűtés vagy a minden helyiségben elérhető internet.
A jövő a „15 perces” városoké
Nem olyan elrugaszkodott ötletek ezek, a városok jobbá tételének receptje részben odafigyelésen és felelősségvállaláson múlik. Persze attól még, mert használjuk a régi épületeket, zöldségeket termesztünk az erkélyen és a boltban helyben megtermelt élelmiszert vásárolunk, a városunk még nem lesz teljesen fenntartható, a közlekedéssel kapcsolatos problémák szintén megoldásra várnak. Ilyen is van: az úgynevezett tizenöt perces város ötlete. Az elképzelés lényege, hogy semmi se legyen messzebb negyedórányi gyaloglásnál, azaz a lakosok ne üljenek autóba az olyan mindennapi dolgok miatt, mint a bevásárlás, vagy hogy iskolába vigyék gyermekeiket.
A várostervezés ezen iskolája sem új, a régebbi lakótelepek között több olyat is találunk, ahol ez a szándék már erős volt: elég megnézni mondjuk a fővárosi József Attila lakótelepet. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a régi aszfalt egy részét vízáteresztő felülettel helyettesítsük, így segítve a városi fák tápanyaghoz jutását, vagy hogy kizöldítsük a villamospályákat, amik így nem csak szebbek lesznek, de hozzájárulhatnak a városi levegő tisztulásához is.
Fotó: Getty Images
Isten óvjon a Megacitytől!
Visszatérve kicsit Asimovhoz és az ENSZ-hez, a világszervezet szerint 2050-re már az emberiség 70 százaléka él majd városokban, amik így tényleg kezdenek hasonlítani ahhoz, amilyennek a neves szerző egykor megálmodta.
Vagyis bízzunk ebben, mert vannak sötétebb víziók is; a Dredd bíró képregények megacityjei hasonlóan gigászi települések, amik a teljesen élhetetlenné vált bolygófelszín utolsó bástyáiként adnak otthont emberek milliárdjainak, akik akár több tízezer lakosú óriástömbökben tengetik kilátástalan mindennapjaikat. Habár ettől messze vagyunk, az ENSZ adatait látva talán nem túlzás azt állítani, hogy ha most nem lépünk a megfelelő irányba, akkor nem sok esélyünk lesz rá, hogy a jövő generációi számára élhető városokat építsünk.
Amennyiben szeretnéd tudni, miként tehetjük fenntarthatóbbá a városokat, és milyen fejlesztések állnak rendelkezésünkre annak érdekében, hogy az unokáink is parkokba vihessék játszani a gyerekeiket, úgy mindenképpen látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!
Szennyezett levegőből előállított fekete tinta, levegőtisztító pad, bambuszból készülő kompozit… Az emberi fantázianem ismer határokat, ha arról van szó, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozás ellen. Már ma is rengeteg olyan innováció létezik, amely pozitívan formálja a jövőt: közülük sok bonyolultnak tűnhet, némelyik viszont egyszerűbb nem is lehetne. E technológiai újításokról is szól a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, a Planet Budapest 2021.
Másfél fok. A világ legfeljebb ekkora átlaghőmérséklet-emelkedést bír el visszafordíthatatlan károsodások nélkül. Ma már tudjuk, hogy a klímaváltozás kiváltó oka az emberi tevékenység – és egyre jobban feszegetjük a Föld ökoszisztámája tűrőképességének a határait.
A tudomány mutatja az utat, az innováció már nagyon sokszor nyitott új fejezetet a lehetőségeinkben, és az ipar is képes a változásra: ha megvan a szándék, a technológia a jó célok szolgálatába állítható. Persze hiba volna önmagában az innovációktól várni a csodát, azonban már most is rengeteg olyan leleményes – olykor egyszerű, olykor elképzelhetetlennek tűnő – ötlet létezik, amellyel fenntarthatóbbá tehetjük termelésünket, közlekedésünket, energiafelhasználásunkat, vagy épp a városainkat.
Az emberiség több mint fele él városokban, és ez az arány rohamos tempóban nő: a jelenlegi becslések alapján 2050-re a világ népességének több mint kétharmada él majd városi környezetben, és szívja be a sokszor rossz minőségű levegőt. A légszennyezettség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot jelenti: évente hétmillió korai halálesetet okoz globális szinten, de komoly veszélyt jelent az Európai Unióban is, ahol négyszázezer ember idő előtti halálához vezet.
Emiatt nem meglepő, hogy az elmúlt években jó néhány olyan innováció látott napvilágot, melynek célja, hogy javítsa a nagyvárosi életkörülményeket. Ilyen például a CityTree nevű levegőszűrő pad. A légszennyező anyagok csökkentésének egyik jól bevált módja a fák ültetése, de ez nem mindig és nem mindenhol járható út. A német Green City Solutions által megálmodott, mohafallal kombinált utcai pad „bioszűrője” a fákhoz hasonlóan csökkenti a légszennyezettséget, kis alapterülete ellenére 275 városi fának megfelelő hatást ér el, s akár 2,5 fokkal is képes hűteni a környező levegő hőmérsékletét.
A városi életminőség a szállítmányozás optimalizálásával is javítható, és ehhez nem is feltétlenül kell túl merészet gondolni. Az első biciklit 1817-ben alkotta meg a német Karl von Drais. Az ő szülőhelyétől mintegy 600 kilométerre, Hamburgban a Nüwiel nevű startup azon dolgozik, hogy továbbgondolja a találmányát. A német cég univerzális kerékpáros utánfutója akár 150 kilogramm teher szállítására is képes, miközben az automata fékeknek köszönhetően gyorsan meg is tud állni. Persze nem várható, hogy ez az autós közlekedést helyettesítse, de a könnyen mozgó és egyszerűen parkoló teherhordó biciklik jó alternatívái lehetnek a kisebb szállító járműveknek, hiszen a zsúfolt belvárosokban az autóknál gyorsabban is érnek célba, káros kibocsátás nélkül.
Szintén a városi életet tenné élhetőbbé a Sensoneo nevű szlovák startup. Az intelligens hulladékkezelési megoldásokat kínáló cég célja, hogy a városok a jelenleginél hatékonyabban szervezzék meg hulladékgazgálkodás, és csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat, például a gyűjtési útvonalak optimalizálásával.
A fentieknél jóval inkább sci-fibe illő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjából induló Air-Ink innováció, ami a dízelautók által kibocsátott szennyezést ipari nyomtatáshoz, szitanyomáshoz vagy rajzoláshoz alkalmas fekete tintává alakítja. A fekete a nyomtatásban leggyakrabban használt szín; a tinta hagyományosan fosszilis tüzelőanyagok elégetésével készül, ezáltal az előállítás károsanyag-kibocsátása óriási. Az Air-Ink újratölthető, jó minőségű és vízálló – 30 milliliter használatával 45 percnyi korom jellegű légszennyezés hatása semlegesíthető.
Tudtad, hogy létezik zöldacél?
Az apró, a hétköznapi életre kiható innovációk azonban nem elegendőek a fenntarthatóság eléréséhez, ha az ipari termelés továbbra is a mostani mértékben szennyezi és melegíti a bolygót.
De hogyan lehetne zöldebbé tenni a termelést? Például a szennyvizeknek a kibocsátás helyszínén történő, természetes tisztításával. Sok helyen a szennyvíz tisztítatlanul kerül az élővizekbe, lokális ökológiai katasztrófát okozva ezzel. Ezen a problémán segíthetnek azok a bio-szennyvíztisztítók, melyek algákat és más növényeket felhasználva tisztítják meg a vizet. A technológia nem csak távoli utópia, két magyar cég, a Biopolus és az Organica is jeleskedik a területen: az általuk kifejlesztett technológia ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is bevethető, hatékonyabban és gyorsabban a hagyományos eljárásnál. Egyik vállalat sem állt meg az országhatáron belül, rendszereiket az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig használják.
A Napból egy óra alatt több energia éri el a Földet, mint amennyit a teljes emberiség egy egész évben felhasznál. Az adat sokkoló, de a napsütéses órák számának egyenetlensége korlátot jelent, továbbá egyelőre kénytelenek vagyunk 20–30 százalékos hatékonyságú napelemekkel beérni. Többek között Kínában és Spanyolországban is zajlanak kutatások, sőt, olyan erőművek is működnek, amelyek óriási tükrök segítségével gyűjtik be a napsugárzás hőjét, amit tárolni is képesek, így akár napszállta után is tudnak áramot előállítani.
Az igazi utópia a Nap utánzása, azaz a fúziós erőmű lenne: a kísérleti fázisban lévő technológia hidrogénizotópok ütköztetésével állíthat elő héliumot és nagy mennyiségű energiát. A fúziós erőmű meghibásodás esetén sem járna olyan sugárzásveszéllyel, mint az atomhasadásra alapozó reaktor, de megvan a maga hátránya is, például a működéséhez extrém magas hőfokot kell elérni és fenntartani, valamint az, hogy a trícium nevű hidrogénizotópból kevés áll rendelkezésre a Földön.
Kifejezetten eredményes lehet az úgynevezett zöldacél alkalmazása is. Az acél előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás a globális érték közel 8 százalékát teszi ki. Két svéd vállalat munkájának köszönhetően azonban elképzelhető, hogy ez az érték jelentősen csökkenjen a jövőben. Vívmányuknak köszönhetően az acél előállítása során a kokszból keletkező szén-monoxidot hidrogénre cserélik. Az így készült acélra kereslet is van, a Volvo autógyára már idén elkezdte használni.
Az autóipar tisztításán számtalan vállalat dolgozik, a holland Bambooder például zöld kompozitokat gyárt a szektor számára. Az autó-, valamint a repülőgép- és hajóiparban a hatékonyság növelése, és ezzel összefüggően a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a kompozitokat tartalmazó alkatrészek. A holland startup a hagyományos – műanyagból, acélból, alumíniumból készült –, nagy környezeti lábnyommal előállítható kompozitokat váltaná fel egy gyorsan növő, erős és sok helyen előforduló növény, a bambusz segítségével.
A régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye
A fenti példák sora hosszan folytatható, és a jövőben egyre több olyan innováció tűnik majd fel, ami a fenntarthatóság szolgálatába állítható. Ezek egyelőre sokszor luxusnak és csak a leggazdagabb országok kiváltságainak tűnhetnek, de az egészen biztos, hogy a jövőt e vívmányok fogják formálni. Bár az ipar szerepe kettős, joggal bízhatunk abban, hogy a technológia segít hatékonyabban szembeszállni a klímaválsággal.
Nagyszabású kiállítás nyílik november végén a fővárosban: a december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, ahol még többet megtudhatsz arról, hogy vajon legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot? Találkozzunk a Hungexpón!
A hosszútávú növekedés és a versenyképesség feltétele egyre inkább a fenntarthatóság lesz, ami új piaci lehetőséget jelent a gazdaság szereplőinek. A nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások mellett a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt növekvő lakossági igények is előmozdítói a környezetipari innovációknak. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó célja, hogy bemutassa a közép-európai országok fejlesztéseit a hulladékgazdálkodás, az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energia, az okos városok, vagy éppen a vízgazdálkodás területén.
Kitermel-legyárt-eldob – manapság ez a gazdasági modell, az új erőforrások és nyersanyagok folyamatos felhasználását igénylő, immár fenntarthatatlan növekedés tartja mozgásban a világgazdaságot. Sokáig nem is gondoltunk arra, hogy mi történik, ha a nyersanyagokat kontroll nélkül használjuk, és még ma sem tudjuk biztosan, hogy ennek következményei visszafordíthatók-e. A fenntarthatóság az egyik legtöbbet idézett fogalommá vált, amely kérdések sokaságát vonja maga után. Hogyan tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait csökkenteni? Miként tudjuk városainkat élhetőbbé tenni, a környezetszennyezést megállítani, vizeink tisztaságát megőrizni? Hogyan tudjuk a közlekedésünket fenntarthatóvá tenni? És miként tudják vállalkozásaink versenyképességüket megőrizni, a fenntarthatósági fordulat lehetőségeit kiaknázni?
Ma már nyilvánvaló: környezetünk megóvása érdekében körforgásos gazdasági modellre kell átállni, ahol minden szektor a maga lehetőségeivel és eszközeivel hozzájárul a fenntarthatósági fordulathoz. Az ehhez szükséges innovációk ösztönzésével, új, exportképes termékek és szolgáltatások fejlesztésével Magyarország nemcsak egy élhetőbb jövőhöz járul hozzá, hanem a hazai cégek versenyképességét is előmozdítja.
A Planet Budapest 2021 Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy bemutassa a világnak a közép-európai tudást, a kutatási projekteket, az innovatív termékeket és szolgáltatásokat.
Versenyelőny a fenntarthatóság
Az ma már vitathatatlan, hogy azok a vállalatok, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt akár termékeik, szolgáltatásaik, akár működési stratégiájuk révén, versenyelőnyre tesznek szert.
A fenntartható gazdasági növekedés kulcsa pedig az innovációban rejlik – legyen szó összecsukható konténerekről, napelemes okospadokról vagy a kidobásra szánt élelmiszerek eladását segítő applikációról – a Planet Budapest 2021 célja nemcsak bemutatni az innovációkat, hanem elősegíteni a vállalatok közötti üzleti kapcsolatépítést és tapasztalatcserét is.
Fotó: Planet Budapest
Planet Budapest: alakítsuk együtt a jövőnket!
2021. november 29. és december 5. között rendezik meg a visegrádi országok közös fenntarthatósági rendezvényét Budapesten, a Hungexpon. A Planet Budapest 2021 keretében megvalósuló Fejlődés harmóniában a természettel – Fenntarthatósági Expón magyar és a visegrádi országokból érkező kiállítók mutathatják be az élelmiszeripart, a vízgazdálkodást, az energiaszektort, a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, illetve a nagyvárosokat és otthonokat modernizáló, a fenntartható fejlődési fordulatot előmozdító, legújabb fejlesztéseiket, megoldásaikat.
A rendezvény iránt érdeklődő vállalatok, startupok, felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek egy online felület kitöltésével jelezhetik kiállítói szándékukat. A kedvezményes kiállítói díj a megjelenési lehetőségen túl magában foglalja a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által kínált szakmai felkészítést is. A kiállítókról összeállított digitális katalógushoz pedig minden Magyarországra utazó külföldi delegáció és valamennyi résztvevő hozzájuthat már a szakkiállítást megelőzően.
A Planet Budapest 2021 Expóján több mint 150 hazai és a visegrádi országokból érkező vállalkozás, startup és oktatási intézmény vehet részt, de a helyek gyorsan fogynak, ezért fontos, hogy a fenntarthatóságban üzleti lehetőséget látó cégek mielőbb jelezzék részvételi szándékukat.
Jelentkezzen kiállítónak a Planet Budapest weboldalán!
Üzleti fordulatot is hoz a fenntarthatóság. Mindezt jól mutatja, hogy a fenntarthatósági technológiák fejlesztésével foglalkozó szektorok növekedése 2030-ig elérheti az évi 25 százalékot is, illetve hogy ma már globálisan a befektetők több mint 50 százaléka veszi figyelembe pénzügyi beruházási döntéseinél a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó egyik tematikai fókuszpontja éppen annak bemutatása, hogy a fenntarthatóság ma már nemcsak kihívás, hanem gazdasági lehetőség is.
2021. november 29. és december 5. között, a Hungexpon rendezik meg a visegrádi országok közös fenntarthatósági rendezvényét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében megvalósuló Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó célja inspiráló közeget biztosítani a politikai, gazdasági, pénzügyi és tudományos élet szereplőinek a párbeszédhez és a megoldások kereséséhez. A Planet Budapest 2021-en belül megvalósuló Fejlődés Harmóniában a Természettel – Fenntarthatósági Expó pedig olyan innovatív és fenntartható technológiákat mutat be a nagyközönség számára, amelyek egyszerre képesek formálni a jövő hétköznapjait és üzleti életét.
Azt, hogy a fenntarthatóság ma már nemcsak kihívás, hanem üzleti lehetőség is, jól mutatja, hogy Európában az intézményi befektetők 92 százaléka köti üzleti döntéseit a fenntarthatósági irányelvekhez. Sőt, a fenntarthatóság ma már kifejezett versenyelőny lehet bármely vállalkozás számára. Mindezt alátámasztja, hogy a zöld kötvények kibocsátása a 2012. évi 2,6 milliárd dollárról 2018-ban 167,6 milliárd dollárra nőtt. De ugyanezt demonstrálja, hogy egy, a Planet Budapest 2021 megbízásából készült kutatás szerint a magyarok 43 százaléka lenne hajlandó többet költeni környezetbarát termékekre.
„A téma kifejezetten érdekli a magyar társadalmat, és sokan még többet szeretnének tenni a fenntarthatóság érdekében. A Planeten éppen ezért az ehhez szükséges teljes eszköztárat kívánjuk közérthetően bemutatni. Szeretnénk rávilágítani, hogy ezek a megoldások nem feltétlenül járnak lemondással, vagy a megszokott komfortunk csökkenésével, sok esetben pedig jelentős költségmegtakarítást is eredményezhetnek a családok, háztartások számára” – hangsúlyozta Joó István helyettes államtitkár, a Planet Budapest 2021 lebonyolításáért felelős kormánybiztos.
Fotó: Planet Budapest
A fenntarthatóságnak ma már jelentős a makrogazdasági súlya is, kiválóan jelzi ezt, hogy csak a környezetvédelmi ráfordítások értéke – a vállalatok, a háztartások és az állami intézmények költéseit összeadva – Magyarországon meghaladja az évi 735 milliárd forintot, illetve hogy a környezetvédelmi iparban dolgozók száma immáron eléri a 42 ezer főt. Figyelemre méltóak a globális számok is; a fenntarthatósági fordulat 2030-ig világszerte 24 millió új munkahelyet teremthet. A várakozások szerint többek között olyan területek szereznek fontos szerepet a jövő gazdaságában, mint a szén-dioxid-lábnyom csökkentésére irányuló technológiák, a fenntartható városok fejlesztését segítő megoldások, vagy éppen a víztisztítással kapcsolatos eljárások.
„A biztató számok ellenére a fenntarthatósági fordulat csak akkor lesz sikeres, ha úgy tudjuk a környezeti mutatóinkat javítani, hogy közben a gazdaságnak is sikerül további lendületet adni. A magyar környezetipari export értéke megfelelő innovációval és befektetői tőke bevonásával néhány éven belül a sokszorosára növelhető” – emelte ki a kormánybiztos.
A Planet Budapest 2021-en belül megvalósuló Fejlődés Harmóniában a Természettel – Fenntarthatósági Expó célja, hogy a vállalati szféra képviselői ne csupán kihívásként, hanem lehetőségként is tekintsenek a fenntarthatóságra. Ennek érdekében a szakkiállítás célzottan támogatja az üzleti kapcsolatok építését, segítve ezzel a hazai és nemzetközi együttműködéseket. A kiállítói regisztráció már elindult, a részvételt fontolgató vállalkozásoknak érdemes mielőbb jelezni jelentkezési szándékukat a Planet Budapest hivatalos honlapján elérhető online jelentkezési felület kitöltésével.
„Kiemelt célunk teret biztosítani a régió vállalkozásainak üzleti kapcsolatok létrehozására és tudáscserére” – hangsúlyozta Joó István.
A magyarok ki vannak éhezve a jó koncertekre, legalábbis erre utal, hogy már tízezrek nézték meg a Németországban és Amerikában élő magyar zenész-producer Leslie Mandoki és a világsztár barátaiból álló Mandoki Soulmates online koncertjét csak Magyarországról. Világszerte pedig már közel kétszázezer internetező kattintott a másfél órás felvételre, amin Bartók Béla Magyar Képek című albumának modern feldolgozása hallható.
Az online koncert érdekessége, hogy míg Leslie Mandoki és a zenekar egy része a németországi stúdiójából muzsikált, addig a 22 világsztár a Föld különböző pontjairól csatlakozott be a közös zenélésbe. Így a new york-i 52. utcából, egy dél-karolinai tengerparti strandról, sőt egy észak-angliai kastély pincéjéből is bejelentkezett egy-egy világhírű zenész, élő videókapcsolásban. De Los Angelesből, Londonból és Berlinből, Tokióból, Pekingből, Új-Delhiből és Moszkvából is volt fellépő a különleges másfél óra alatt.
A kreativitás mellett a zenészek társadalmi felelősségvállalásának fontossága is felerősödik a járványhelyzet alatt– mondta el az előadás kapcsán Leslie Mandoki. Hozzátette, a koncerttel szerettek volna visszaadni valamit a közönségük számára az évtizedeken át tartó szeretetért. A koncerttel jelképesen az egész földkerekségen átívelő hidat építve, minden szakadék felett, áthidalva a törésvonalakat falu és város, észak és dél, és ami a legfontosabb, a generációk között. „The music is the greatest unifier”, vagy ahogy magyarul fogalmazott: Zene az emberség szolgálatában – zárta Mandoki.
A kulisszák mögött: ennyi időbe telt
Az előkészületek több mint három hónapot vettek igénybe! Karácsony előtt merült fel az ötlet a Mandoki Soulmates zenekar tagjaiban, hogy online muzsikálják el a világhírű magyar zeneszerző művét feldolgozó Hungarian Pictures albumot. A felvétel a YouTube-on érhető el teljes hosszában, ingyenesen.
Április 17-én lesz a magyarországi premierje 2021 legnagyobb online zenei show-jának, a Hungarian Pictures/ Magyar Képek koncertnek. A magyar származású Leslie Mandoki és zenésztársai a világ számos tájáról kapcsolódtak össze egy közös zenélésre, hogy együtt emeljék fel a hangjukat az összetartozásért.
A koncertstop egy különleges produkciót hívott életre, amelyben huszonkét fantasztikus zenész játéka épít jelképes, az egész földkerekségen átívelő hidat a művészet által.
A Hungarian Pictures/ Magyar Képek egy rock-szvit produkció, amelyet a világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla dallamai ihlettek. Leslie Mandoki kedves gyermekkori emlékeket őriz Bartók Mikrokozmoszáról, amelynek darabjait az édesapja gitározta neki. Akkor még nem is sejtette, mekkora hatással lesz rá és zenészgenerációjára a progresszív példatár.
A koncert a Mandoki Soulmates legújabb, Living in The Gap + Hungarian Pictures című aranylemezére épül, kiegészítve új szerzeményekkel.
Bartók életműve jelentette az inspirációt:
A lemez elkészítésének ötlete egy turné során fogalmazódott meg Leslie Mandoki, Greg Lake (Emerson, Lake & Palmer) és Jon Lord (Deep Purple) fejében, amikor arról társalogtak, hogy mindhárman hatalmas tiszteletet éreznek a bartóki életmű iránt. Lake és Lord sajnos már nem érhették meg a lemez megjelenését, de Mandoki nem mondott le arról az álmáról, hogy magyar zenével kösse össze az egész világot.
A Hungarian Pictures zenészeiben partnerre talált ebben, ők ugyanis egytől egyig inspirálónak tartják, ahogy Bartók életműve egyesíti a különböző népek zenei motívumait és a különböző zenetörténeti korszakok formáit. Jane Xie, a produkció zongoristája Bartók munkásságának egyik legnagyobb tisztelője a produkció zenészei közül: „Bartók az egyik kedvenc zeneszerzőm, a dallamvilága hasonlít a kínai melódiákéhoz.” – meséli róla a sanghaji születésű zenész, aki a magyar legenda munkásságából habilitált.
Ahogy Bartóknak, úgy a produkcióban részt vevő művészeknek is az a meggyőződésük, hogy a zene nem más, mint egy határokat elmosó kapocs, a különböző kultúrák pedig gazdagítják egymást. Jelképesen az egész földkerekségen átívelő hidat szeretnének építeni ezzel a koncerttel, ahogy szerintük a zeneszerző-népzenekutató gyűjteményei is egyesítik a nemzetek kulturális értékeit.
Mindenkit megszólító dallamok:
Leslie Mandoki a koncert során a Starnbergi-tó melletti stúdiójában Tony Carey-vel és a müncheni Soulmates-zenekarával játszik a közönségnek. Videón keresztül csatlakoznak hozzájuk a Soulmates zenésztársaik Los Angelesből, New Yorkból, Bostonból Miamiből, Nashvilleből, Londonból és Berlinből. Kiegészültek még tokiói, sanghaji, pekingi, delhi és moszkvai zenészekkel is. Van olyan zenész, aki New Yorkban, az 52. utcai nappalijából működött közre, de olyan is, aki Dél-Karolina tengerparti strandjáról vagy éppen észak-angliai kastélyának pincestúdiójából.
A magyar közönség által is jól ismert és kedvelt előadók is szerepelnek az együttműködésben, többek között Szakcsi Lakatos Béla, Al Di Meola, Ian Anderson, Mike Stern és Richard Bona.
„A Covid-19 a rendszerünkben meglévő sérülékenységekre még jobban rávilágít. Ez a mostani válság a maga jelenségeivel együtt fokmérője lesz annak, mennyire összetartó a közösségünk. Vajon ki más gyújthatna fényt a pandémia-alagút végén, ki más segíthetne a társadalom talpra állításában, ha nem mi zenészek, akik közvetlen kapcsolatban állunk a közönséggel?” – mesél Leslie Mandoki a művészek szerepvállalásáról.
Az online szórakozást a TV2Playbiztosítja majd, amit ingyen regisztráció után tud igénybe venni az érdeklődő.
A produkció 2021. április 17-én,20:00 órától lesz elérhető!
Spa, Eau Rouge, Ekström: klasszikus versenyhelyszínen teljesíti harmadik ralikrossz-világbajnoki hétvégéjét Szabó Krisztián. Belgiumban egy különleges ellenfelet is kap: visszatér a WRX mezőnyébe a 2016-os világbajnok, Mattias Ekström, az EKS csapatfőnöke.
Abu Dhabi – ahol a kétszeres Super 1600 ralikrossz Európa-bajnok döntős szerepléssel és negyedik hellyel debütált – és Spanyolország után május 11-12-én Belgiumban harmadik állomásával folytatódik az FIA ralikrossz-világbajnokság, azaz WRX szezonja. Bár Spa-Francorchamps az egyik legnagyobb történelmű európai versenyhelyszín, az itt kialakított ralikrosszpálya annyira új, hogy a vb-mezőnyből még senki sem vezethetett rajta. A rajtrács állandó magyar résztvevője, az Audi S1 EKS RX quattróval versenyző Szabó Krisztián már csütörtökön megérkezett, és lenyűgözte a pálya hangulata, valamint az ikonikus Eau Rouge kanyar, amely az RX-vonalvezetésnek is része.
„Korábban soha nem jártam még itt, elképesztő látvány! Az egész pálya gyönyörű helyen helyezkedik el, az erdő közepén, le-fel kígyózik a dombokon, rögtön nagyon megtetszett. Az Eau Rouge pedig egyáltalán nem olyan, mint a tévében! A ralikrosszpálya kialakítása is tetszik, viszonylag sok a murvás szakasz, az pedig valódi, laza talajú murva. Az utolsó kanyar egy döntött murvás kanyar, kíváncsi vagyok, hol fog kialakulni a gyors ív, hiszen azon a vonalon kell menni, ahol a többiek, mert ott a legtisztább és leggyorsabb.”
„Alig várom, hogy mehessek rajta. A helyszín lenyűgöző, igaz, az időjárás, mondjuk úgy, hogy eléggé angolos. Úgy néz ki, ez lesz az első esős Supercar-versenyem. Ezzel kapcsolatban kettős érzéseim vannak, mert a Super 1600-ban a legjobbak közé tartoztam esőben, de ezekkel az összkerekes autókkal még soha nem mentem ilyen körülmények között” – számolt be pályabejárásáról az EKS pilótája.
Mattias Ekströmöt senkinek sem kell bemutatni, aki járatos az autósportban. Hírnevét túraautókkal alapozta meg egy svéd (STCC) és két német (DTM) bajnoki cím megnyerésével, melyek mellé 2016-ban a ralikrossz-világbajnoki címet is megszerezte. A népszerű svéd az előző két szezont ezüstérmesként zárta a WRX-ben, majd közölte, szögre akasztja a bukósisakot, azzal az ígérettel, hogy látni fogjuk még ralikrosszpályán. A visszatérésre Belgiumban kerül sor, így Szabó Krisztián először fog csapatfőnökével együtt versenyezni.
„Hozzá kell tenni, hogy Ekströmék a hét elején Höljesben tesztelték az Audit. Egy újabb fejlesztésű futóművet kaptak, és kicsit átállította az autót, ami szerinte így jobban fog kedvezni nekem. Nagyon jól ismeri, hogy nekem milyen viselkedésű autó kedvez, ezért biztos vagyok benne, hogy valami jót rakott össze számomra. Az előző versenyeken telefonon adta az instrukciókat, amik már akkor nagyon hasznosnak bizonyultak, most először fog személyesen is segíteni. És úgy, hogy közben a pályán ellenfelek leszünk! Ezt várom legjobban a mostani hétvégében” – mondta el Szabó Krisz.
A hétvége két szombati és két vasárnapi kvalifikációs futama azfiaworldrallycross.com élő online közvetítésében lesz nyomon követhető, az elődöntőt és döntőt a Spíler 2 TV adja 14.00 és 16.00 között.
A WRX állása 2/10 forduló után: 1. Kevin Hansen (svéd, Peugeot 208) 56 pont; 2. Niclas Grönholm (finn, Hyundai i20) 48 pont; 3. Timmy Hansen (svéd, Peugeot 208) 38 pont; 4. Janis Baumanis (lett, Ford Fiesta) 36 pont; 5. Szabó Krisztián (magyar, Audi S1) 28 pont.
