Ritka esemény történt Molnár Martinnal a brit Forma–4-ben: a magyar pilóta az előző fordulóban begyűjtött büntetései közül az egyiket utólag törölték, így Martin visszakapott egy elveszettnek hitt 2. helyet, ami új lendületet adhat neki a silverstone-i folytatásra.
Molnár Martin és a brit F4 mezőnye a hétvégén visszatér a brit motorsport bölcsőjébe, hiszen Silverstone-ban rendezik az idei szezon utolsó előtti fordulóját. A Virtuosi Racing magyar pilótája az idén már harmadik alkalommal fog versenyezni a legendás helyszínen, hiszen a második fordulóban a Grand Prix-nyomvonalon csapott össze a riválisokkal, júliusban pedig részt vett a Forma–1-es Brit Nagydíj betétfutamain ugyanitt.
Az 5891 méter hosszú Grand Prix-pálya helyett azonban most a mindössze 2639 méteres, 18 helyett csupán 6 kanyarból álló National-nyomvonal ad otthont a küzdelemnek, amelyet Martin a tavalyi szezonból már szintén jól ismer, de azért jól jött neki, hogy szimulátorban is tudott készülni a hétvégére.
„A Silverstone-hoz közel eső futamok előtt általában ellátogatunk a pályától nem messze levő szimulátorba, így ez most sem volt másként. Ilyenkor van időnk felvenni az adott pálya ritmusát, belőni a referenciapontokat, helyre tenni az íveket, szóval vezetéstechnikai szempontból minden olyan beidegződést kialakítani, amivel aztán a szabadedzéseken már nem kell foglalkozni, mert automatikusan előhívható” – mutatott rá a Hungarian Motorsport Academy (HMA) versenyzője.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
„Ami ezt a rövidebb vonalvezetést illeti, az idén sikerült elég jól ráéreznem és megszeretnem a Grand Prix-pályát, így nem bántam volna, ha most is azon versenyzünk, de most a National nyomvonal következik, úgyhogy ezen kell jól szerepelni. Szárazon sok előzésre nem kell készülni, mert csak gyors és középgyors kanyar található a pályának ezen a konfigurációján, de az eső hozhat némi izgalmat” – tekintett előre Martin, aki két nehezebb hétvége után az elmúlt időszakban teljesen „félretette” az autósportot és kerékpározással, illetve nyaralással töltődött a szezonhajrára.
Mindezek mellett pedig az is lendületet adhat a magyar versenyzőnek, hogy a legutóbbi, Donington Parkban rendezett forduló mégsem sikerült olyan rosszul a számára, mint azt egy ideig hitte. Martin ugyanis abban a tudatban jött el az előző hétvégéről, hogy elveszítette 2. helyét az összetettben és nőtt a hátránya a listavezető Fionn McLaughlinnal szemben.
A Virtuosi Racing azonban fellebbezett pilótája utolsó doningtoni futamon pályaszélesítésért kapott 10 másodperces büntetése ellen, a brit F4 felügyelői pedig igazat adtak a csapatnak. „Visszanézték a teljes versenyt, és kiderült, hogy eggyel kevesebbszer hagytam el a pályát, így a tíz másodperces büntetést utólag visszavonták, aminek köszönhetően ugyanott végeztem, ahol átszeltem a célvonalat.”
Fotó: Jakob Ebrey Photography
Martint így a 9. helyett a 2. helyen rangsorolták az utolsó futamban, azaz két dobogós helyezéssel zárta a hétvégét, és ami ennél is fontosabb, 6 ponttal többet gyűjtött McLaughlinnál, azaz 6 futammal a vége előtt 34,5 pontos hátrányban a második helyen áll az összetettben. Ami természetesen nem kevés, de ahhoz elég, hogy ne legyen lefutott a küzdelem.
„Természetesen örülök, hogy így nem csúsztam hátrébb egy helyet és még faragtam is a hátrányomon, de továbbra sem számolgatom a pontokat, mert nincs értelme. Az utóbbi, felemásan sikerült hétvégék után arra fogok törekedni, hogy hibátlan teljesítményt nyújtsak az időmérőn és a futamokon, és vasárnap este úgy hagyhassuk el Silverstone-t, hogy nincs keserű szájízünk. Ha ez sikerül, azzal elégedett leszek.”
Az összetettben jelenleg Fionn McLaughlin vezet 274,5 ponttal, a második helyen Martin áll 240 egységgel, míg a harmadik pozíciót James Piszcyk foglalja el 229 ponttal.
Szomorú hírt közölt a GB3-ban versenyző és nemrég a Hungaroringen dobogóra álló William MacIntyre. A 18 éves pilóta bejelentette, hogy agy- és tüdőrákot diagnosztizáltak nála, így felfüggesztette pályafutását.
Nemolyan régen, bő két hónapja rendezték az International GT Open magyarországi fordulóját a Hungaroringen. A hétvége egyik betétsorozata a GB3 volt, amelynek első futamán William MacIntyre második helyet szerzett. Nos, a 18 éves pilótával azóta nagyot fordult a világ, és sajnos egyáltalán nem a jó értelemben.
Szerdán ugyanis bejelentette, hogy rákot diagnosztizáltak nála, ráadásul a betegség az agyában és a tüdejében is kialakult. Ennek tudatában pedig nem csoda, hogy felfüggeszti versenyzői karrierjét, és már az idei szezont sem fejezi be. Ugyanakkor bízik benne, hogy előbb-utóbb visszatérhet majd a pályára, és folytathatja pályafutását.
„Ez nagyon más bejegyzés lesz a megszokotthoz képest, de nyíltan kimondom – írta az Instagramon. – Az elmúlt néhány hónapban úgy éreztem, nem vagyok önmagam, és most már kezd érthetővé válni, hogy miért. Agy- és tüdőrákot diagnosztizáltak nálam. Sajnos ez olyan komoly, mint amilyennek hangzik. A Milton Keynes-i Kórház csodálatos csapata máris hihetetlenül sokat segített, hogy kidolgozzunk egy tervet azzal kapcsolatban, hogy miként fogok ezzel megküzdeni.”
„Sajnos ez azt jelenti, hogy a közeljövőben nem fogok versenyezni – folytatta. – Azonban biztosak lehettek benne, hogy amint lehet, visszatérek a volán mögé, ahol a helyem van. Hatalmas köszönet illeti a családomat és a barátaimat a támogatásukért, valamint mindenkit, aki továbbra is mellettem áll ebben a váratlan kitérőben.”
MacIntyre 2022-ben kezdte meg együléses karrierjét a gokartos évek után. Abban az évben második lett a Ginetta juniorbajnokságban, egy évvel később pedig a brit Forma–4-ben szerezte meg ugyanezt a pozíciót. Előbbit az Elite Motorsport, utóbbit a Hitech színeiben érte el. Ami a GB3-at illeti, tavaly mutatkozott be a sorozatban, és három futamgyőzelemig, illetve az összetett ötödik helyéig jutott. Jelenleg szintén ezt a pozíciót foglalja el egy diadallal a háta mögött.
A GB3 egyébként egy brit központú sorozat, az Egyesült Királyság legmagasabb szintű együléses szériája, ahonnan leginkább a GB4-ből, Forma–4-es bajnokságokból vagy esetleg gokartos sorozatokból érkeznek meg a pilóták. Jelenlegi nevén 2021 óta működik, de jogelődjét többek között George Russell is megnyerte 2014-ben.
Igazán eseménydús versenyt láthattunk a Forma–2 monzai főfutamán, a Red Bull egyik juniorja pedig tett róla, hogy vitatkozni is lehessen min.
A jövőre akár az AlphaTauri egyik ülésére is esélyesnek tartott Arvid Lindbladról van szó, aki két balesetet is okozott – előbb a 8. körben szállt bele hátulról az Ascari-sikán előtt a McLaren-junior Alex Dunne-ba, majd az esetet követő biztonsági autós fázis utáni újraindításnál az első sikánban oldalba verte Roman Staneket, miközben a nagy kavarodásnak a Williams-junior Victor Martins is áldozatául esett.
A két baleset között ráadásul nemcsak az az összefüggés, hogy mindkettőt Lindblad okozta, hanem az is, hogy csapata, a Campos Racing – amely az F3-ban nem sokkal azelőtt története első csapatbajnoki címét nyerte – nem cserélte le az első szárnyát (Lindblad nem tudta, hogy sérült az elem) azután, hogy a svéd származású brit nekiment Dunne-nak, Stanek megtorpedózásánál Lidblad így a lifegő elem miatt nem tudott kellőképpen lelassítani a célegyenes végén.
Stanek megtorpedózása:
LAP 11 / 30
🟢 GREEN FLAGS 🟢
HUGE DRAMA AT T1! 🤯
Arvid Lindblad can't get the car stopped with a damaged front wing and spears into the unfortunate Roman Stanek
„Rendben vagyok, de mindig ugyanaz van. A versenyzés az utóbbi időben őrületté vált, különösen itt, Monzában. A versenyzők törött első szárnnyal mennek tovább. Az FIA-nak csak szólnia kellett volna, hogy álljon ki a bokszba, vagy korábban ki kellett volna osztania a büntetést, mert én tudtam, hogy Lindbladnak törött az első szárnya” – mondta a francia, akitől megkérdezték, hogy a Campos pilótáját fekete/narancs zászlóval ki kellett-e volna inteni.
„Igen. Volt elég körük, láthatták. Én jelentettem a rádióban. Mindig ugyanaz van, velem tegnap is megtörtént” – felelte Martins, aki a sprinten önként hajtott a bokszba sérült első szárnnyal.
Lindblad utólag 10 másodperces büntetést kapott, de ez nyilván azokat nem vigasztalja, akiknek a versenyét a második balesettel tönkretette. „Vannak dolgok, amikre oda kellene figyelni, mert a versenyzés őrületté vált. Olykor csak egy ponton kell lenned a kanyarban, ahol azt mondhatod, hogy »oké, megfeledkezem a másik srácról, kilököm, és rendben leszek.« Ez nem versenyzés” – fortyogott még egy kicsit Martins
A versenyt megnyerő, azzal első F2-es győzelmét szerző Luke Browning ezzel szemben kicsit finomabb hangnemet ütött meg, mondván általánosságban véve nincs baj a színvonallal.
„Őszintén szólva semmit nem láttam. Hallottam róla, de fontos mindezt perspektívába helyezni. Itt van a világ 20 legjobb fiatal pilótája és mind a 20-an a Forma–1-be kerülésért küzdenek. Mindannyian meg akarják mutatni, hogy ők a legjobbak, mindannyian nyerni akarnak, és mindenki nagyon akarja ezt. A jutalom nagy. Amikor ez a tét, mindenki az abszolút legjobbját igyekszik nyújtani, és senki nem akar balesetet, általánosságban véve pedig a versenyzési szint a Forma–2-ben fantasztikus” – mondta a Williams juniorja.
Nem a várakozások szerint alakult Molnár Martin hétvégéje a brit Forma–4 idei nyolcadik állomásán, de a magyar versenyző egy fordulós kihagyás után ismét felállhatott a dobogóra.
„Ez nem volt egy jó hétvége” – összegezte tömören a Virtuosi Racing pilótája a brit F4 Donington Parkban rendezett nyolcadik állomását, az értékelése pedig helytálló, hiszen azok után, hogy az összetett második helyén, az éllovashoz képest 40,5 pontos hátrányban kezdte a hétvégét, az abszolút harmadik helyen, 52,5 pontos lemaradással fejezte azt be.
Pedig a szombat reggeli időmérő edzésből kihozta, amit ki lehetett, és az első, illetve a harmadik futamra is megszerezte a 3. rajtkockát, amivel mindkét közvetlen ellenfelét, a listavezető Fionn McLaughlintés az akkor még harmadik helyen álló James Piszcyketis megelőzte. Az első futamon a HungarianMotorsport Academy (HMA) versenyzője aztán úgy lett harmadik, hogy végig a győzelemért csatázott, ám a hajrára elfogytak a gumijai, így McLaughlin egy igencsak vakmerő, Martin közreműködését is megkívánó előzéssel megelőzte őt.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
Vasárnap a fordított rajtrácsos második futamon a Virtuosi Racing pilótája a 10. helyről rajtolva eseménydús versenyt futott, és úgy tűnt, az egyik riválisával ütköző McLaughlin előtt, a top 10-ben ér célba, de ő is összeért az egyik ellenfelével, ami miatt első szárnycserére a bokszutcába kellett hajtania és végül a 20. lett.
A zárófutamon azonban ismét a győzelemért szállhatott csatába, és miután rögtön a rajtnál feljött a második helyre, üldözőbe vette az első futamot megnyerő Tommy Harfieldet. Ám miközben próbált támadási közelségbe kerülni, túl sokszor csúszott le a pályáról, ami miatt 5 másodperces időbüntetést kapott, majd 7 perccel a vége előtt előzés közben ütközött a versenyt vezető ellenfelével. Emiatt Harfieldvisszaesett a középmezőnybe, Martin mellett pedig ketten is elmentek, ő viszont nem adta fel, és egy remek előzéssel visszavette a 2. helyet. Csakhogy ismét kiszélesítette a pályát, amiért a „jutalma” újabb 5 másodperces büntetés lett, így hiába a második helyen intették le, a végelszámolásban csak 9. lett.
„A második futamon több hibát is elkövettem, majd az első szárnyam is odalett, a harmadik futamon pedig az első helyért küzdve sikerült összegyűjtenem egy 5 másodperces büntetést a pályaelhagyásokkal, úgyhogy a csapattal azt beszéltük rádión, hogy próbáljam meg átvenni a vezetést és kiautózni a lehető legnagyobb előnyt. Megpróbáltam, de nem jött össze, mert ütköztünk, majd egy újabb 5 másodperces büntetést is begyűjtöttem, utólag pedig az ütközésért is megbüntettek, úgyhogy ez a verseny tele volt büntetésekkel. Sokkal többen és többször hagytuk el a pályát, mint ahányan büntetést kaptunk, de ezen a hétvégén nem mi voltunk azok a szerencsések, akiknek nem vették észre az összes pályaelhagyását. Az utóbbi versenyek nem alakultak jól, ennek az okait ki kell elemeznünk, mert nem ez az első ilyen hétvégénk” – értékelt Martin, akit a következő forduló első futamának rajtrácsán 5 hellyel fognak hátrébb sorolni.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
„A bajnoki hajrában a túlzott akarás miatt Martin több hibát is elkövetett. Ezekből le kell vonni a következtetést és nagyon gyorsan tanulni kell belőlük, mert jelenleg egyet lépünk előre, kettőt hátra. Be kell fejezni a hibák halmozását, mert túl sok van belőlük. – értékelte a hétvégét Kiss Pál Tamás, a Motorsport Talent Management (MOTAM) sportszakmai vezetője. – Egyetlen pozitívumot lehet kiemelni erről a hétvégéről, az első futamon szerzett harmadik helyezést, mert így legalább a skóciai fordulóban elmaradt dobogó most meglett. A folytatásban viszont drasztikus változtatásokra lesz szükség a felkészülésben.”
A brit F4 következő, idei utolsó előtti fordulóját szeptember 20-án és 21-én Silverstone-ben rendezik.
Molnár Martin a győzelemért csatázott a brit Forma–4 idei nyolcadik fordulójának első futamán.
Hajrájához ért az idei brit F4-es bajnokság, hiszen a tíz fordulóból a hétvégén a nyolcadikat rendezik. A helyszín a Donington Park, ahol Molnár Martin erős időmérő edzés után a győzelemért küzdött az egyetlen szombati futamon. Az időmérőt az összetettben 40,5 pontos hátrányban váró magyar versenyző mind a legjobb, mind a második legjobb köridők rangsorában a 3. helyen zárt, és ami a legfontosabb, hogy mindkét értékelésben legyőzte az éllovas Fionn McLaughlint és a harmadik helyezett James Piszcyket.
Ez azt jelentette, hogy a Virtuosi Racing pilótája a 3. helyről várhatta az első futam rajtját, majd rögtön feljött a 2. pozícióba és üldözőbe vette Tommy Harfieldet, miközben mögötte McLaughlin haladt. Az élen álló kettős némileg le is szakította magáról a Hitech GP versenyzőjét, Martin pedig folyamatosan kereste az előzési lehetőséget, de nem tudott elmenni riválisa mellett.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
A folyamatos turbulens levegőben autózás végül megbosszulta magát: Martin autójának gumijai elkezdtek elfogyni, így McLaughlin felzárkózott rá, majd az utolsó előtti körben bevetődött a magyar versenyző mellé és megkaparintotta a második helyet, Martinnak pedig be kellett érnie a dobogó harmadik fokával.
„Nyilván utólag mindig okosabb az ember, úgyhogy vannak ötleteim, hogy mit lehetett volna másképp csinálni mind az időmérőn, mind a versenyen – értékelt Martin. – Előbbi jól sikerült, kihoztuk belőle a legtöbbet és jó rajtpozíciókat szereztünk. Az első futam is jól kezdődött, de a vége nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, ezért nem vagyok boldog. El akartam kerülni, hogy McLaughlin ránk essen azért, mert valamilyen túl kockázatos manőverrel megpróbálom átvenni a vezetést, de végül elfogytak a gumijaim, úgyhogy így is ránk esett, és amikor próbáltam előkészíteni egy előzést, kihasználta az alkalmat. Utólag tudom, hogy mit csinálnék másként, de akkor az tűnt a jó megoldásnak.”
„Ami az előzést illeti, csak rajtam múlt, hogy nem ütköztünk össze, mert amikor a tükörben láttam, hogy füstölő kerekekkel érkezik, helyet hagytam neki. Látszott, hogy az volt a terve, hogy vagy megelőz, vagy ütközünk, én pedig ösztönösen el akartam kerülni a kontaktot, mert nem az a célom, hogy ütközzek bármelyik riválisommal. Noha növelt az előnyén a pontversenyben, én továbbra sem számolgatok és minden futamból megpróbálom kihozni a maximumot, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.”
Kiss Pál Tamás, a Motorsport Talent Management (MOTAM) sportszakmai vezetője a helyszínről figyelte és segítette Martint. Az időmérő edzéssel kapcsolatban benne sem maradt hiányérzet, miközben úgy véli, a bajnoki hajrá feszültsége minden értintetten észrevehető.
„Az volt a stratégiánk Martinnal, hogy nyugalmi állapotba kerüljön és így vágjon neki az időmérőnek, mert akkor minden össze fog állni. Összességében jó időmérőt teljesített, minden köre tiszta volt, megfelelő távolságot tudott hagyni az előtte levőhöz képest és a fő riválisai előtt végzett. Láttuk, hogy a kettes szektorban hagyott időt, de miután a rádión iránymutatást adtam a csapatnak, ők pedig továbbították Martin felé, hogy vállaljon kicsit nagyobb kockázatot, megfutotta a két legjobb idejét, aminek külön örülök.”
Fotó: Jakob Ebrey Photography
„Összességében az látszik, hogy nincs meg az a nyugalmi állapot, ami az év elején például megvolt, mert egy bajnoki hajrá közepén vagyunk. Egyfajta minimális feszültség, görcsösség visszaköszön a fedélzeti kamerás felvételeken is, és amikor ennyire az utolsó néhány század megtalálása a cél, akkor eltűnnek a nagyon kifinomult mozdulatok. Ennyi kellett volna ahhoz, hogy pole pozícióban legyünk.”
A futammal kapcsolatban az volt Kiss Pál Tamás meglátása, hogy Martinnak az elején kellett volna kockáztatni, hogy ne is kerülhessen olyan helyzetbe, amilyenbe a verseny végén került. „Nagyobb kockázatot kellett volna vállaljon Harfielddel szemben és bele kellett volna mennie egy kockázatos előzésbe azért, mert bár a live timingon úgy nézett ki, hogy az első három helyezett azonos tempót megy, két kör után nyilvánvalóvá vált, hogy Martin közülük a leggyorsabb, csak ő turbulens levegőben haladt, míg McLaughlin már olyan távolságból követte őt, hogy rá ez kevésbé volt hatással. Martin mindössze egyetlen ezreddel maradt el a McLaughlin által megfutott leggyorsabb körtől, ami szintén bizonyítja, hogy neki volt a legjobb a tempója.”
„A futam végére azonban McLaughlin gumielőnybe került, majd egy rendkívül vakmerő, nagyon messziről indított bevetődéssel próbálkozott. Ha Martin nem hagy neki extra nagy helyet, akkor megint összeütköztek volna. McLaughlinnak ilyen szempontból könnyebb volt a helyzete, mert neki belefért, hogy mind a ketten kiessenek és ezt kihasználta. Martin utána próbált tisztességesen visszajönni, három kanyaron át egymás mellett haladtak, de aztán a rosszabb ívre került és nem tudott mit csinálni, nem beszélve arról, hogy a gumijai is rosszabb állapotban voltak.”
A vasárnapi két futamra előre tekintve Kiss Pál Tamás az utolsó versenyen (ezt kezdi Martin a 3. helyről) győzelemmel, a fordított rajtrácsos futamon pedig küzdős, törtető versenyzéssel lenne elégedett.
„Nem tudjuk, hogy milyen idő lesz holnap, de afelől továbbra sincs kétségem, hogy tempóban Martin a leggyorsabb. Azt kell megoldani, hogy ezt a tempót futamgyőzelmekre tudjuk váltani, mert a potenciál egyértelműen ott van. A megfelelő higgadtsággal, tervezéssel, fegyelemmel és kockázatvállalással lehet futamot nyerni. A fordított rajtrácsos futamon pedig szeretném azt látni, amit mindig, hogy fejlődünk és amennyit csak lehet, amennyit a lehetőségek engednek, előre jövünk. Ha ez három hely, akkor annyi, ha több, akkor több, de harcoljunk és törtessünk előre.”
A doningtoni versenyhétvége részletes eredményei ITT találhatók, míg a vasárnap magyar idő szerint délelőtt 10 óra 15 perckor kezdődő második, illetve a délután 14 óra 15 perckor rajtoló harmadik futamról ITT érhető el élő közvetítés.
Hajrájába lép a brit Forma–4-es bajnokság idei szezonja, hiszen már csak három versenyhétvége van hátra az évből. Ezen a három hétvégén fog eldőlni a továbbra is teljesen nyílt bajnoki csata, amelyet Molnár Martin az összetett második helyéről vár. A magyar versenyző a hétvégén a Donington Parkban lép pályára, célja pedig nem is lehet más, mint csökkenteni a különbséget az éllovassal szemben.
Forma–1-es futamot a Donington Parkban a szintén a brit F4 naptárának részét képező Silverstone-nal és Brands Hatch-el ellentétben csak egyszer rendeztek, ám az legalább örökre beírta magát a sportág történetének aranykönyvébe, hiszen Ayrton Senna egyik legnagyobb győzelmét hozta. A McLaren brazil legendája akkor megmutatta, hogy vízen is tud járni, erre a képességre pedig az előttünk álló hétvégén az F4-es mezőnyt alkotó fiataloknak is szüksége lehet.
A szezonnyitóval ellentétben ezúttal nem a rövidített nyomvonalon, hanem az 1993-ban Sennáék által is használt Grand Prix-pályán csapnak össze a versenyzők, akik csütörtökön már teljesítették a két hivatalos szabadedzést. Molnár Martin az első gyakorláson az 5., a másodikon a 3. időt érte el, és mindkétszer a pontversenyt vezető Fionn McLaughlin előtt zárt.
„Összességében elégedett vagyok, mindkét szabadedzésen nagyon közel voltunk az első helyhez, és tudjuk, hogy hol javulhatunk. A második edzés esőben zajlott, így ilyen körülmények között is gyűjtöttünk némi tapasztalatot, ami a hétvégén még hasznos lehet, hiszen elképzelhető, hogy fog még esni. Sikerült folytatni azt, amit a múlt heti teszten elkezdtünk, miközben egyáltalán nem figyeltük azt, hogy a riválisok mit csinálnak, milyen időket autóznak, csak magunkra koncentráltunk. Vezetéstechnikában és beállításokban is tudunk még előrelépni, de sok múlik majd azon is, hogy milyen idő lesz a folytatásban. Előrejelzést természetesen nézünk, de itt Angliában pillanatok alatt változhat minden. Csütörtökre például egész napra esőt írtak, de a második szabadedzésig sütött nap, majd egyik percről a másikra elkezdett ömleni az eső” – foglalta össze a történteket a Virtuosi Racing magyarja.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
Martin hátránya 40,5 pont az összetettben a Red Bull-junior McLaughlin mögött, ami három versenyhétvége, azaz 9 futam alatt nem ledolgozhatatlan, de természetesen szükség van hozzá arra, hogy a Hungarian Motorsport Academy (HMA) pilótája folyamatosan faragjon a különbségen.
„A célkitűzés az, hogy mindkét napon versenyképesek legyünk, próbáljuk meg csökkenteni a lemaradást az éllovashoz képest és maradjunk versenyben a bajnoki címért. Az idei bajnokság a tavalyival ellentétben szoros, az első három helyezett közül még bárki odaérhet a végén. – jelentette ki Őry Tamás, a Motorsport Talent Management (MOTAM) ügyvezető igazgatója. – És ami még fontos és mindig kérem Martintól, hogy élvezze a versenyzést, mert akkor tud jó teljesítményt nyújtani. Donington egyébként is egy nagyon jó hangulatú pálya értő közönséggel, szóval minden adott az eredményes hétvégéhez. Jó érzésekkel térünk vissza ide, hiszen tavaly itt vált Martinból autóversenyző, az idei szezonnyitón pedig nagyon jól szerepelt.”
Martin ugyanakkor nem számolgat, helyette arra koncentrál, ami a legfőbb feladata. „Nem változtatok a megközelítésemen az eddigiekhez képest, nem fogok számolgatni, csak minden egyes futamból és időmérő edzésből ki akarom hozni a legtöbbet, és természetesen minél többször a bajnoki riválisom előtt szeretnék zárni. Aztán a végelszámolásnál majd kiderül, hogy ez mire lesz elég.”
Élő közvetítés a hétvége 2. és 3. futamáról ITT lesz elérhető.
A doningtoni versenyhétvége menetrendje magyar idő szerint:
A brit Forma–4-ben idén remeklő Molnár Martin már kapcsolatban áll egy Forma–2-es csapattal, de még át kell hidalnia az odáig vezető utat. Az F2-es Invicta Racing csapatmenedzsere, Geoff Spear a Hungaroringen beszélt lapunknak a magyar versenyzővel meglévő kötelékéről, és arról, hogyan dolgozott együtt korábbi versenyzőivel, miközben kifejtette, miben emelkedett ki közülük a ma már F1-ben ténykedő Gabriel Bortoleto.
Molnár Martin második éve a Virtuosi csapata versenyzője a brit F4-ben, mégis egészen otthonosan mozog már az Invicta sátra alatt is az F2-es paddockban. Ennek az az oka, hogy 2023-ig ez a Forma–2-es istálló is Virtuosi néven volt ismert, ezt követően váltott tulajdonost, ám fizikailag nem váltak külön, Angliában a két csapat továbbra is egy fedél alatt dolgozik.
Ezt is Geoff Spear részletezte számunkra, amikor leültünk vele a Magyar Nagydíj csütörtökén a pálya új főépülete mögött, a nyüzsgéstől távol elhelyezkedő F2-es paddockban. A brit szakember 2013 óta dolgozik ugyanennél a csapatnál – bár akkor még Russian Time volt a neve, a sorozatot pedig GP2-nek hívták. Azóta a gárda és a bajnokság neve is megváltozott, Spear kezei alatt pedig sok ismert versenyző fordult meg, hiszen az Invicta beszállásáig versenymérnökként ténykedett.
A csapat a különféle inkarnációiban temérdek győzelmet szerzett, bajnok versenyzőt viszont még csak egyszer adott: tavaly, amikor a jelenleg már az F1-es Saubernél villogó Gabriel Bortoleto hozta el a címet, és ugyanezen az úton jár velük idén Leonardo Fornaroli, aki a Hungaroringen is futamot nyert, és vezeti a bajnokságot.
Fotó: Invicta Racing
Spear szerint az Invicta sikereinek egyik kulcsa, hogy a csapat személyzete jobban összetart a riválisokhoz képest, részben azért, mert a bázisuk Norfolkban található, kissé távolabb a többi angliai központú F2-es, valamint az F1-es csapatoktól, annak viszont előnyei és hátrányai is vannak, hogy az Invicta csak erre az egy sorozatra koncentrál.
A versenyzők számára a Forma–2 egy ugródeszka, egy rövid megálló, ahonnan vagy nagyon gyorsan továbblépnek egy csúcssorozatba, vagy kihullanak. A csapat többi tagjára, a mérnökökre, szerelőkre ugyanez nem igaz? Te például már több mint egy évtizede itt dolgozol.
Nekünk csak a Forma–2-es csapatunk van. A Forma–4-est, ami korábban hozzánk tartozott, továbbra is az előző tulajdonosunk birtokolja. Így nálunk nincs meg az a létra, ami például a Premánál, a Tridentnél vagy akár a VAR-nál, ami azt is jelenti, hogy mi nagyobb stabilitást élvezhetünk, hiszen nem vándorol a személyzetünk a különböző csapataink között. Nem feltétlenül ez a jobb út, de az biztos, hogy így szorosabb kötelék alakult ki a csapattagok között. Számomra is nagyon nehéz lenne most már váltani, mert azt érzem, hogy ezekkel a srácokkal együtt akarok versenyezni.
Ha az Invictánál nincs meg az átjárás a formaautós ranglétra különböző szintjei között, akkor miképpen lehetséges mégis, hogy a Virtuosi F4-es versenyzője, Molnár Martin éppen az imént sétált ki innen? Hogyan működik akkor ez valójában, milyen kapcsolatban álltok?
Továbbra is elég szoros a kötelékünk a Virtuosi F4-es csapatával, mert annak ellenére, hogy már két különálló cégként működünk, a műhelyünkön továbbra is osztozunk. Jóban vagyunk velük, és izgatottan látjuk, hogy Martin versenyeket nyer, és egyáltalán azt, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a tavalyi újoncszezonja óta a brit F4-ben. De olyan elég ritkán fordul elő, hogy valaki az F4-ből azonnal az F2-be lépjen fel, mert az elég nagy ugrást jelent. Korábban a Virtuosinak is volt terve arra, hogy betöltse ezt a lyukat egy F3-as csapattal, de nem érkezett meg erre a várt lehetőség. Aztán megjelent az Invicta, és megfelelőnek tűnt a pillanat arra, hogy eladják nekik az F2-es csapatot. Most az Invicta is hajlik arra, hogy kiszélesítse a palettáját, de nem akarunk túl korán belevágni, amikor még talán nem állunk rá készen. Ez megnehezíti a helyzetünket a pilóták felnevelésében, mert egy csapat sokkal jobban kiismerheti a versenyzőjét, ha házon belül vezetheti végig a ranglétrán.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
A meglévő kapcsolatotok jelentheti azt, hogy ha például Martin fellép az F3-ba egy másik csapattal, és ott is kimagaslóan teljesít, akkor az Invictánál már ki van kövezve az útja egy F2-es üléshez?
Figyelemmel kísérjük Martint az F4-ben, szóval sokkal többet tudunk róla a puszta eredményeinél. Ismerjük a karakterét, ismerjük a munkához való hozzáállását, és sok éve ismerem a mentorát, Kiss Pál Tamást is. Tudom, hogyan dolgozik Martinnal, és tudom, hogy Martin nagyon erős háttérrel rendelkezik. Ha sikeresen szerepel a FRECA-ban (Formula Regional Európa-bajnokság) vagy a Forma–3-ban, akkor pár év múlva érdekes lehet számunkra. Sokat számít, hogy személyesen ismerjük őt. A versenyző és a csapat közötti kapcsolat nagyon fontos ebben a sportban, de ha van valami, ami még ennél is fontosabb, az a versenyző és a mérnöke közötti kapcsolat – ha ez nem működik, akkor az nagyon nehéz szezont vetít előre. Ezen is múlhat a siker, hiszen mire a versenyzők eljutnak az F2-ig, mind nagyon magas szintet képviselnek, és mindannyiuktól elvárható, hogy versenyeket nyerjenek. De az alapján, amit eddig tudunk Martinról, kijelenthetem, hogy ha sikeres marad a karrierjében, akkor komolyan számításba vennénk, hogy beszéljünk vele egy F2-es szezonról.
Versenymérnökként több, ma már nagy bajnokságokban szereplő pilótával dolgoztál együtt, mint például Mitch Evans, Callum Ilott vagy Raffaele Marciello. Számukra az F2 csak egy állomás a céljaik felé vezető úton, de a csapat mennyire kötődik hozzájuk, mennyire könnyű őket elengedni?
Néha könnyű, néha nem. Az egyikre jó példa Gabriel Bortoleto. Nagyon szerethető srác, aki tavaly megérkezett hozzánk F3-as bajnokként, rendkívül keményen dolgozott, az első évében rögtön bajnok lett, és már tovább is állt az F1-be. Az ő sztorija egy igazi sikertörténet, de ezért könnyű is volt őt elengedni. Ám akadnak mások, akiket egyáltalán nem az. Számomra az elsőszámú példa erre egy japán versenyző, Tadasuke Makino, akivel még versenymérnökként dolgoztam együtt 2018-ban. Egyetlen év európai versenyzés után érkezett meg hozzánk, nagy kulturális változást élt meg, és rengeteget fejlődött az az egy év során, amíg velünk volt. Monzában a 14. helyről nyerte meg a főversenyt bármi zűrzavar nélkül, mert mindent pontosan úgy csinált, ahogy azt tanulta. Nagyon vártam a szerződésének második évét, mert hittem benne, hogy a bajnoki címre is esélye lehet, de végül mégsem folytathattuk, a Honda visszavitte őt Japánba, ahol azóta is nagy sikereket ér el, bajnok lett a Super GT-ben.
Fotó: Invicta Racing
Követed még évekkel később is a korábbi versenyzőid karrierjét?
Igen, mert kellemes éveket töltöttünk el, sokat nevettünk, bajtársiasság alakult ki közöttünk. A Forma–2 egy nevelősorozatnak számít, ezért jó látni, hogy a korábbi versenyzőink nagy dolgokat érnek el a Formula E-ben, az IndyCarban vagy a GT-versenyzésben, és jó azt érezni, hogy én is része voltam az útjuknak, és talán adtam nekik valamit, ami segített nekik a fejlődésben. De van egy frusztráló sztorim is ezzel kapcsolatban, ami ráadásul pont itt, a Hungaroringen történt. 2019-ben versenyzett nálunk Luca Ghiotto, remek szezont futott, harmadik lett a bajnokságban. A következő évben az új csapatként érkező Hitechnél kötött ki, akik egy tapasztalt versenyzőt akartak igazolni, olyasvalakit, akinek bízhatnak a visszajelzéseiben. Az itteni sprintversenyen aztán ő, valamint a mi autónkkal Callum harcoltak a győzelemért. Nagyon jelentős volt a gumikopás, ezért kiálltunk a bokszba lágy gumikért, onnantól pedig óriási ütemben zárkóztunk vissza Lucára. Végül négy tizedmásodperccel mögötte értünk célba, mert Luca igazán remekül bánt a gumijaival. Tudtam, hogy ezt nálunk sajátította el, és abban a pillanatban a bokszutca falánál ülve az járt a fejemben, bárcsak ne tanítottuk volna meg rá ilyen jól!
Volt olyan versenyződ, akinél azonnal érezted, hogy világbajnoki potenciál lakozik benne, és tényleg nagy dolgokra lehet képes a sportban?
Valójában mindannyiuknak megvannak a maguk erősségei, és mire eljutnak az F2-be, már mind nagyon-nagyon jó versenyzők. Sokat beszélgetünk arról, hogy a versenyzőket ezen a szinten már nem is tehetségük, a képességeik, a tempójuk vagy az agresszivitásuk választja el egymástól a bajnoki pontversenyben, hanem a pszichológia. Az a kérdés, hogy mennyire erősek mentálisan, hogyan tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Nemcsak a jó napokon kell tudni megszerezni a pontokat, hanem akkor is, amikor valami nem jön össze, rossz az autó beállítása, megváltozott a szélirány vagy kedvezőtlen időpontban érkezett a biztonsági autó. És számomra az egyik, aki a legjobban meg tudott birkózni ezekkel a dolgokkal, az Bortoleto. Ő képes volt a verseny közben is számot vetni azzal, hogy rendben van, megtörtént velünk valami, de nyugodjunk le, és folytassuk tovább. De Callum is egész jó volt ebben. Az idei versenyzőink számára is elengedhetetlennek tartom hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy ha bármi kedvezőtlen történik velük, szerezzék vissza a koncentrációjukat, és birkózzanak meg az aktuális feladattal ahelyett, hogy felidegesítenék magukat, ami hatással lenne a teljesítményükre.
Személyesen miben méred a sikert?
Ez több dolog keveréke. Csapatként persze bajnokságokat és versenyeket akarunk nyerni. Leírhatatlanul jó érzés, ahogy a bokszutca falról a pálya fölé belógva nézem, amint az autónk elsőként éri el a kockás zászlót. Amikor leggyorsabbként zárunk egy időmérőt, az szintén nagy izgalmi löketet ad, és persze ezekért is csináljuk az egészet. Tavaly megnyertük a bajnokságot, és hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy a mi autóink viselik az 1-es és a 2-es rajtszámot. Ebben mérjük a sikert, és ezt is szeretem ebben a sportban, hogy a számok nagyon jól elárulják, ki mennyire eredményes. De ugyanúgy sikerként könyveljük el, ha a versenyzőink a későbbiekben nagy dolgokat érnek el máshol. Ennek nem feltétlenül kell a Forma–1-nek lennie, hiszen ott csak 20 ülés van, és nem túl nagy a rotáció. Vannak már magas szintű bajnokságok is, és ha a versenyzőink a WEC-ben, a Formula E-ben vagy akár GT-autókkal építenek maguknak hírnevet, engem az is büszkévé tesz, hiszen úgy érzem, hogy én is segítettem őket az útjuk során. De tőlük kell megkérdezni, hogy ők is így érzik-e!
Molnár Martin ugyan az idén először dobogós helyezés nélkül maradt a brit Forma–4 aktuális fordulójában, a Virtuosi Racing magyar pilótája rendesen megizzasztotta bajnoki ellenfelét és Skóciában is megmutatta kivételes képességeit mind a tempó, mind az előzések terén.
A skóciai Knockhillben, a tíz fordulóból álló szezon hetedik állomásával folytatódott a brit Forma–4-es bajnokság. Molnár Martin az összetett második helyéről várhatta a hétvégét, amelyet remekül kezdett, hiszen a pénteki első szabadedzésen az első, a második szabadedzésen pedig a második helyen zárt.
A folytatásra azonban megnehezítette a Virtuosi Racing pilótájának dolgát, hogy a szombaton rendezett időmérő edzés kaotikusan alakult a számára: két körét is törölték, a hajrában pedig megforogtak előtte, ami miatt extra látogatást kellett beiktatnia a szerelőinél. Martin így végül az 5. időeredményt érte el, innen várhatta tehát a rajtot a 3. versenyen, míg a második legjobb köridők rangsorában 7. lett, az előző hétvégéről áthozott három rajthelyes büntetése miatt az első futamot azonban csak a 10. helyről kezdhette.
Jó rajt után a magyar versenyző végül öt pozíciót (egyet az egyik riválisa utólagos büntetésével) javítva az 5. helyen végzett, amivel 10 pontot szerzett. A vasárnapi fordított rajtrácsos versenyen aztán a 8. helyről rajtolva igyekezett megismételni ezt a felzárkózást, de a versenyidő több mint fele a rajt után fél perccel beküldött biztonsági autó mögött körözve csordogált le. Az újraindítás után Martin szépségdíjas előzést bemutatva feljött a 7. helyre, majd a 6. helyezettet is támadta, de végül meg kellett elégednie a három ponttal.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
A legnagyobb esélyt a dobogós eredményre a hétvége zárófutama jelentette. A rajtnál az egyik beragadó ellenfelének kikerülésével Martin rögtön feljött a 4. helyre, majd üldözőbe vette bajnoki riválisát, Fionn McLaughlint. Az az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy lényegesen jobb tempóra képes a Red Bull juniorjánál, aki viszont remekül védekezve tartotta a 3. helyet.
A csatát bő öt perces biztonsági autós fázis szüneteltette, de Martin a folytatásban is megkeserítette McLaughlin életét és többször is az utolsó kanyarban próbált beszúrni a riválisa mellé. Ez végül 5 perccel a futam vége előtt sikerült – a magyar versenyző nagyon bevállalósan, de precízen érkezett, majd állóra fékezett jobb elsővel a lehető legszűkebben fordult. Ám amikor már úgy tűnt, átvette a 3. helyet, a kanyarkijáraton a két autó összeakadt, amitől McLaughlin azonnal kiesett, Martin pedig defektet kapott és a pontszerző helyezéseken kívül zárt, de mivel korábban megfutotta a leggyorsabb kört, egy pontot így is szerzett.
„A második futamból szerintem kihoztam a legtöbbet, talán még egy helyet tudtam volna javítani, de a bajnoki csatában legalább visszahoztam néhány pontot – kezdte a vasárnapi nap értékelését Martin. – Ami a harmadik versenyt illeti, nem indult rosszul, a rajt után sikerült kivédekeznem a mögöttem levők támadásait, majd én kezdtem el támadni a McLaughlint. Nem igazán volt szükség taktikázásra, igyekeztem végig nyomás alatt tartani, amitől hibázgatott, végül pedig sikerült kihasználnom, hogy nem zárta időben a belső ívet. Majdnem teljesen elmentem mellette, de a kanyarból kifelé összeért a két autó, amitől ő kiesett, én pedig defektet kaptam. Nem számítottam az ütközésre, de ez benne van. Természetesen sajnálom a dolgot, mert jó lett volna kupával hazajönni, de nincs idő a történteken rágódni, mert szerdán már Doningtonban tesztelünk a következő hétvégére.”
A Martin és McLaughlin közötti csata a pályán ugyan lezárult, de a sportfelügyelők utólag figyelmeztetésben részesítették, valamint két büntetőponttal sújtották a Virtuosi Racing pilótáját, mondván a kanyarkijáraton megcsúszott, így nem uralta teljes mértékben az autóját, amivel hozzájárult az ütközéshez.
Nyomást kell gyakorolni
Martin hátránya kilenc futammal a bajnokság befejezése előtt 40 pont McLaughlinnal szemben, Kiss Pál Tamás szerint pedig számolgatás helyett mostantól egyetlen célt kell kitűznie a magyar versenyzőnek. A Motorsport Talent Management (MOTAM) sportszakmai vezetője egyúttal örömmel konstatálta, hogy Martin miként küzdött és versenyzett Knockhillben.
Fotó: Jakob Ebrey Photography
„Nagyon örülök neki, hogy a jelek szerint Martin újabb mérföldkőhöz ért, mert a versenyzésében jelentős javulást láttam. Nyilván van még hova fejlődni, de az irány jó. Ami az ütközést illeti, a felügyelők döntésével nem értek egyet, de ezen már nem tudunk változtatni, úgyhogy előre kell tekintenünk. Innentől kezdve minden egyes futamon le kell győzni McLaughlint, mert akkor Martin elmondhatja, hogy amit meg lehetett tenni, azt megtette. Ha ez pontszámban elegendő a bajnoki címhez, akkor elegendő, ha nem, akkor nem. Engem egy dolog érdekel, hogy a pályán nyújtott teljesítményben Martin domináljon és megmutassa, hogy nem McLaughlin uralja a mezőnyt. Ez a hétvége bebizonyította, hogy igenis nyomás alá lehet őt helyezni és olyankor hibázik. Ezt kell folytatni minden egyes pályára lépés során a hátralevő három hétvégén.”
A brit Forma–4 következő versenyhétvégéjét augusztus 30-án és 31-én a Donington Parkban rendezik.
A knockhilli második és harmadik futam a brit F4 hivatalos YouTube-csatornáján nézhető vissza ITT., míg a hétvége részletes eredményei ITT találhatók.
Molnár Martin az idén tovább robog a formaautózás csúcsa felé vezető úton, mi pedig most lélegzetelállító felvételekkel élhetjük át újra az eddigi sikereit.
Javában zajlik Molnár Martin bajnoki hadjárata a brit Forma–4-ben – ezen a hétvégén a skóciai Knockhillben csap össze a mezőny –, de egy pillanatra érdemes megállni és visszatekinteni a magyar versenyző több szempontból is történelmi idei szezonjának első felére, hiszen Martin első magyarként nyert futamot FIA által felügyelt F4-es bajnokságban, majd pole pozíciót is szerzett.
A visszatekintéshez a StreetCat Media által készített szenzációs kisfilm van most a segítségünkre, amely elkalauzol minket Martin idei idényének első öt futamára. A bő negyed órás filmben megszólalnak a szezon főszereplői, emellett pedig korábban nem látott, részben fedélzeti kamerás felvételekkel kerülhetünk hihetetlenül közel az eseményekhez.
Molnár Martin a bajnokság 2. helyéről várja a brit F4 folytatását, a helyszín Knockhill, ahol tavaly újoncként két dobogós helyet is begyűjtött. Autósport-menetrend a hétvégére.
