A legutóbbi feltételezések arról szóltak, hogy Mick Schumacher marad a WEC-ben, csak az Alpine-tól a bajnokságba belépő McLarenhez igazol 2027-től, de most a legrangosabb amerikai formaautós sorozat is képbe került a jövője kapcsán.
Október 13-án, hétfőn ugyanis egy privát teszten vezeti majd a Rahal Letterman Lanigan Racing autóját Indianapolisban, de annak nem az oválján, hanem a belső, hagyományos pályákéhoz hasonlító vonalvezetésén, az úgynevezett road course-on.
A hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia két szezont töltött az F1-ben, ezt követően két szezonon át a Mercedes tartalékja volt, 2024-ben pedig csatlakozott az Alpine WEC-csapatához, ahol jelenleg is versenyez. Itt sem ért el kiemelkedő eredményeket, de ahogy említettük, a McLarennel megegyezve később talán több sikerélmény jut neki – ha csak úgy nem dönt, és kereslet is lesz a szolgálataira, hogy inkább az IndyCarban próbál szerencsét.
A volán mögötti kóstoló most jön, de Schumacher már kilátogatott a helyszínre az idei Indy 500-ra, a mostani bejelentés kapcsán pedig azt mondta, izgatottan várja az első IndyCar-tesztjét, és köszönetet mondott a csapatnak.
„Kíváncsian várom, milyen jellegzetességei vannak ennek a versenyautónak, amely különbözik az eddigiektől, amiket vezettem, mégis hasonlít hozzájuk. Továbbra is érdekel, hogy tapasztalatot gyűjtsek a motorsport különböző ágaiban. Nem titok, nagyon kedvelem a formaautókat, ezért az első IndyCar-tesztet nagy becsben fogom tartani. Várom, hogy olyan autót vezessek, aminek látom a kerekeit” – fogalmazott.
Az IndyCar legutóbbi idényében két korábbi F1-es pilóta versenyezte végig a szezont, Marcus Ericsson és Alexander Rossi.
Az IndyCar új pole pozícióst avatott a hétvégén, aki előtte jótékonysági céllal megszabadult jellegzetes bajuszától.
Az újonc Louis Foster a bajnokság egyik legnehezebb pályáján, a Road Americán bizonyult a leggyorsabbnak az időmérőn, és érdekes egybeesés, hogy mindezt a nagy borotválási művelet után szerezte. A Twitter/X felületén látható videón megmutatták, hogy Foster bajszát az IndyCar négyszeres bajnoka, Dario Franchitti, valamint a televíziós kommentátor Will Buxton nyírta le, így 1000 dollárt gyűjtött a Racing for Kids Foundation nevű szervezet számára.
A fiatal versenyző azt mondta, élvezi a szellőt a felső ajka körül, és azt ígérte, soha többé nem növeszt újra bajuszt, ha megnyeri a futamot – ez végül nem következett be, mert az első rajtkockát nem tudta jól kamatoztatni a Road Americán rendezett futamon, csak 11. lett.
A Forma–1-ben a közelmúltban Valtteri Bottas viselt bajuszt, korábbról Nigel Mansell, Keke Rosberg vagy Clay Regazzoni volt erről ismert – az túlzás, hogy az 1970-es években mindegyik versenyző így jelent volna meg, mint ahogy egy mesterséges intelligencia által készített portrésorozattal visszarepítették a múltba a jelenlegi mezőny tagjait.
Foster az IndyCar egyik nagy reménysége, aki tavaly megnyerte a széria legfőbb betétsorozatát, az Indy NXT-t (ez olyan, mintha az F1 előtt F2-es bajnok lett volna). Jelenleg a tabella 23. helyén áll.
Foster a borotválkozás után. Fotó: Penske Entertainment/Joe Skibinski
Ha nem is vezetés közben, de az autóban ülve pasziánsszal játszott az IndyCar egyik pilótája, Alexander Rossi.
Az IndyCar Instagram-oldalán mutatták meg ezt a különlegességet a versenyző fedélzeti kamerájából, ahogy a legutóbbi időmérőn, a Gateway pályán ezzel üti el az időt két etap között. Rossi a jelek szerint külön tabletet kap erre a célra, amelyen bizonyára folytatni szokta a játékot, miután muszáj dolgoznia egy kicsit a pályán.
Rossi nyolcszor nyert futamot az IndyCarban, ezek egyike az Indy 500 volt.
Hatalmas, az idei Indianapolis 500-on túlmutató botrány rázta meg a teljes IndyCart, elkerülhetetlenné téve már korábban is pedzegetett változásokat a széria működtetésében.
Nem ért véget az idei Indianapolis 500 időmérőjén kirobbant botrány azzal, hogy a Penske-csapat három autójából kettőt, Will Power 12-es és az utóbbi két Indy 500-at megnyerő Josef Newgarden 2-es rajtszámú versenygépét a mezőny végére száműzték a rajtrácson, valamint kizárták a teljes eseményről mindkét pilóta stratégáját és autónként 100 ezer dollárra büntették az istállót.
A Penske ugyanis ezek után drasztikus lépésekhez folyamodott, és bejelentette, hogy IndyCar csapatának elnöke, az egyébként Newgarden stratégájaként az idei Indy 500-ról kizárt Tim Cindric; valamint az IndyCar csapat ügyvezető igazgatója, Ron Ruzewski (ő egyben Power stratégája volt), továbbá az istálló főigazgatója, Kyle Moyer is távozik a szervezettől. Közleményében a Penske hozzátette, hogy a hét folyamán további bejelentéseket fog tenni személyi változásokról, és közli, kik lépnek a távozók helyébe.
„Semmi sem fontosabb a sportágunk és versenycsapataink integritásánál. Az utóbbi két évben elkövettünk hibákat, és meg kellett lépnünk a szükséges változtatásokat. Elnézést kérek a szurkolóinktól, a partnereinktől és a szervezetünktől, amiért cserben hagytuk őket” – mondta a csapatot tulajdonló Roger Penske, aki nem mellesleg az egész IndyCar és az indianapolisi pálya tulajdonosa is, hibák alatt pedig arra utalt, hogy a tavalyi szezonnyitó után a Penske körül robbant ki a széria legutóbbi csalós balhéja is, amelyet házon belül azzal kezeltek, hogy Cindricet és Tuzewskit is eltiltották.
Tim Cincdric (bal oldalt) már nem a Penske csapat tagja / Fotó: Penske Entertainment: James Black
Ilyen előzmények után ütötte fel a fejét a mostani ügy, amely onnan indult, hogy az idei Indy 500 időmérőjének második napján, azaz múlt vasárnap Newgarden autója nem ment át a technikai ellenőrzésen, aminek hatására Power autóját is szemügyre vették, és kiderült, hogy a Penske mindkét autó hátulján, a külön elemként levehető ütközőzóna csatlakozásánál lecsiszolt egy hegesztést, ami szabálytalan. A csapat végül visszalépett a időmérő folyatatásától, lévén utólag úgyis kizárták volna őket, de Power és Newgarden megtarthatta a 11. és 12. rajthelyet, mivel bejutott a legjobb 12-be. Az IndyCar azonban utólag változtatott a döntésén és kiosztotta a fentebb taglalt büntetéseket.
Nem veszik el Newgarden tavalyi győzelmét
A botrány azonban nem állt meg itt, Marshall Pruett, a Racer újságírója ugyanis szembesítette Doug Bolest, az IndyCar elnökét azokkal a pletykákkal, melyek szerint Newgarden a 2024-es Indy 500-at ugyanúgy lecsiszolt hegesztéssel nyerte, mint amilyet az idén találtak az autóján. Pruett elmondta, hogy a csapatok között fotók terjengenek arról, hogy az idei Indy 500-hónap során már korábban is látható volt a módosítás több autón, majd az újságíró elment az indianapolisi pálya múzeumába, ahol ki van állítva a 2024-es győztes autó, és videót tett közzé arról, hogy bizony ezen a lecsiszolt megoldás látható.
Hogy Boles a sajtótájékoztatón mit reagált a felvetésekre, arról ITT írtunk. Az elnök ekkor még nem jelentette ki, hogy a tavaly történtekkel semmit nem lehet kezdeni, később, Pruett megkeresésére azonban igen, amiről az újságíró egy három részes videóban számolt be az X-en. „Megnyerte az Indianapolis 500-at” – közölte vele Boles Newgarden autójára utalva, majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e vizsgálatot a győztes Penske szabályosságáról, így felelt: „Nem, uram, megnyerte az Indianapolis 500-at.”
Pruett elmondta, hogy a kérdést is alig tudta feltenni az elnöknek, mert az rögtön a szavába vágott, szerinte pedig a múzeumban kiállított autó és a tavalyi versenyen készült fotók minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Newgarden szabálytalan autóval versenyzett. Ezzel együtt majdnem egy teljes évvel később ő sem nyúlna már a tavalyi futam eredményéhez (noha megjegyezte, hogy ez sem lenne példátlan, hiszen vannak sportágak, amelyekben doppingvétség miatt ennél sokkal nagyobb időtávra visszamenőleg is elvesznek eredményeket).
Amennyiben túllépünk azon, hogy szabálytalan autóval nyerték meg a világ egyik, ha nem a legnagyobb autóversenyét, foglalkozzunk kicsit azzal, hogy milyen óriási, rendszerszintű problémára világított rá a mostani és a tavalyi szezon eleji eset. Hiszen mint azt Pruett is kiemelte, a világon sehol nincs olyan, hogy egy versenysorozat tulajdonosa és működtetője egyben résztvevő is. Ez olyan, mintha a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében a Real Madrid lenne a házigazda, az egyik játékosa pedig a bíró úgy, hogy közben játszik is a csapatban.
Persze ez már azóta így megy, hogy Roger Penske megvásárolta az IndyCart, de amíg a Penske példás módon betartotta a szabályokat, nem volt ebből probléma. A tavalyi szezon eleji push to pass (az előzést gombnyomásra segítő, extra lóerőket felszabadító rendszer) balhé aztán sokakban komoly kétségeket ébresztett, a mostani eset pedig alighanem a maradék bizalmat is romba döntötte.
Az IndyCar-paddockban igencsak jól értesültnek számító Pruett elmondta, hogy a széria két motorszállítójának egyikeként a Honda már tavaly közölte Penske-vel, hogy ez nem mehet így tovább, és független irányító bizottság felállításától is tette függővé azt, hogy a 2026 utáni időszakra is elköteleződjön a sportág mellett. Pruett szerint enélkül kizárt a japánok maradása, de ezzel együtt sem vehető biztosra. Az IndyCar állítólag ebbe belement, Roger Penske pedig a minap a Fox Sports-nak adott interjúban először beszélt a várható változásról.
Amennyiben létrejön, ennek a bizottságnak a feladata lesz a szabályok betartatása, a technikai ellenőrök és egyéb, a versenyzés tisztaságát biztosító a személyek a jövőben pedig nem Penske-alkalmazottak lesznek (merthogy most azok). Ami azért kissé zavarta Pruettet, hogy Penske és Boles a saját ötleteként adta elő a bizottság felállítását, ami nem igaz, mert a Honda szorgalmazza ezt a lépést – erről nyilvánosan természetesen semmit nem ismernek el –, így az esetleges megvalósulást is nekik kell majd megköszönni. Hogy mikorra történhet meg mindez, arról Pruett azt mondta, eredetileg 2027-ről volt szó, de a jelenlegi botrány után muszáj lesz már 2026-ra meglépni.
Hiszen most az IndyCar Super Bowlját, az év legnagyobb autóversenyét árnyékolják be a történtek, elvonva a figyelmet a Prema és Robert Shwartzman csodaszámba menő pole-járól, vagy a 48 éves Takuma Sato teljesítményéről, és még sok más, méltatlanul háttérbe szoruló eseményről.
Van, amiről nem akarnak beszélni
Hogy mennyire rendszerszintű a probléma, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miután elterjedt a pletyka, hogy a Chip Ganassi Racing panaszolta be a Penske-t a technikai ellenőröknél, Pruett megkereste az istállót, a Ganassinál pedig elmondták neki, hogy már május elején, a Barber Motorsports Parkban rendezett fordulón szóltak az IndyCarnak arról, hogy a Penske szerintük szabálytalan autóval vett részt az áprilisi indianapolisi teszten.
Ám sem ekkor, sem az Indy 500-as felkészülés alatt, a számos edzés, majd az időmérő első napja során sem történt semmi, a Penske autói pedig megannyi alkalommal mentek át a technikai ellenőrzésen. Pruett szerint pedig az IndyCar látszólag nem akar semmit kezdeni azzal, hogy felderítse ennek az okait (mulasztás vagy csalás történt?) és változtasson a folyamatain, Boles pedig nem értett egyet azzal, hogy a változáshoz vissza kell tekinteni a jövőbe, azaz inkább besöpörné az egészet a szőnyeg alá.
Roger Penske a 2024-es Indy 500-győztes autó mellett az indianapolisi pálya múzeumában / Fotó: Penske Entertainment: Chris Owens
A független bizottság felállítása persze előremutató lépés lenne, de amíg ez megtörténik, számos versenyt fognak rendezni, köztük a 109. Indianapolis 500-at. Mi a garancia arra, hogy ezeken mindenki szabályos autóval fog indulni, ha az IndyCar ennyi időn át vagy szemet hunyt, vagy nem vett észre egy egyértelmű szabályszegést?
Persze még mielőtt mindenki elkezd a 88 esztendős Roger Penske-re mutogatni, ki kell emelni, hogy ő feltehetően nem tudott arról, hogy a csapata mit csinál az autók hátsó ütközőzónájával, a mostani ügy kirobbanása után pedig – noha nem azonnal – a lehető legkeményebb döntést hozta Cindric, Ruzewski és Moyer kirúgásával (utóbbi menesztése egyébként mindenkit meglepett és sokként ért, mert róla azt tartották, hogy nincs köze a történtekhez).
Ezzel a lépéssel a Penske ugyanis nemcsak három emberét, hanem egyenesen a három legfontosabb emberét veszítette el, akik mindannyian kiváló szakemberek, a kirúgásuk pedig destabilizálhatja a csapatot és komoly hatással lehet annak versenyképességére. Roger Penske tehát áldozatot hozott, a kérdés már csak az, hogy ennél többre képes lesz-e.
Az NTT IndyCar Series a következő szezonban új hátsó szerkezetet vezet be minden autóján, ami nagyban növeli a biztonsági faktort.
A RACER beszámolója szerint a Dallara kifejlesztette az attenuátornak nevezett szerkezet frissített kialakítását, és a 2023-as szezon első futamán, a floridai St. Petersburg utcáin a csapatok már használhatják is azt.
Az új ütközőszerkezetet eredetileg a sorozat új, 2,4 literes hibrid motorjaihoz tervezték, mivel az új erőforrások extra súlyt adnak az autónak, amelyet ütközés esetén le kell lassítani.
Az új éra bevezetését 2024-re tolták ki, de úgy döntöttek, hogy nincs ok arra, hogy a következő szezonra ne vezessék be az új hátsó, ütközést csillapító szerkezetet.
A korai bevezetés lehetőséget ad a sorozat embereinek arra is, hogy megvizsgálják a valós baleseti károkat, hogy megállapítsák, szükség van-e további változtatásokra a konstrukcióban, amikor az új motor a következő szezonban pályára kerül.
„A legfontosabb dolog az új csillapítóval kapcsolatban az, hogy hosszabb és megváltozott az alakja” – mondta Tino Belli, az IndyCar aerodinamikai fejlesztési igazgatója a RACER-nek. „Ez az új profil segít a csillapítónak megtartani az alakját, miközben hátulról történő ütközéskor összenyomódik, és ez lehetővé teszi, hogy sokkal kiszámíthatóbb legyen az ütközés.”
„Az egésznek az a lényege, hogy mivel hosszabb, a plusz távolságot arra használjuk fel, hogy csökkentsük a csúcs G-ket és az átlagos G-ket egy hátsó ütközésnél, hogy jobban lelassítsuk és lágyítsuk az ütközést.”
Josef Newgarden a tavalyi szezonban az iowai dupla forduló második futamán szenvedett kemény hátsó ütközést, és ezt követően a paddockban elvesztette az eszméletét.
Bár soha nem diagnosztizáltak nála agyrázkódást, és az ájulását nem lehetett egyértelműen összefüggésbe hozni a balesetével, remélhető, hogy egy jobban kontrollált hátsó csillapító szerkezet segít megelőzni a hasonló problémákat a jövőbeni incidenseknél.
A kétszeres Forma-1-es világbajnok, Emerson Fittipaldi unokája 2018-ban 6 futamon, 2021-ben pedig 3 futamon indult, most viszont teljes szezont futna.
Fittipaldi két versenyen indult a Haas F1-es csapatának színeiben (2020 végén, Romain Grosjean bahreini balesete után), két további pénteki edzésen és 10 tesztnapon szerepelt, mióta 2018-ban összeállt a Haasszal.
Bár Fittipaldi elárulta, hogy jól érzi magát jelenlegi csapatánál, mégis elismerte, hogy ha érkezne egy ajánlat az IndyCar-ból, nem sokat gondolkozna azon, hogy elfogadja-e.
„Szeretnék például teljes munkaidőben IndyCarban versenyezni” – mondta a 26 éves brazil.
„Megpróbáljuk ezt összehozni, de amikor teljes munkaidőben akarsz ott versenyezni, akkor neked kell finanszírozni az egészet, szóval jelenleg szponzorokat keresünk. Tavaly nem sikerült ezt összehozni.”
„Az IndyCarban van néhány rendkívül versenyképes versenyautó, ahová szívesen mennék, úgyhogy majd meglátjuk mi lesz. Mindenképp szeretnék egy teljes szezont ott futni.”
Fittipaldi 2018-ban mutatkozott be a Dale Coyne Racing színeiben, legjobb eredményét pedig a szezon utolsó előtti versenyén, Portlandben érte el, amikor 9. lett. 2021-ben az Indy 500-on is bemutatkozhatott, de csak a 25. lett.
Hozzá kell tenni, hogy a Dale Coyne Racingnél töltött 2018-as szezonját szinte azonnal megszakította a 2018-as súlyos balesete, és még mindig jelentős fájdalmakkal vezetett, amikor visszatért az öt szezon végi versenyre.
Már nincs sok szabad autó a 2023-as NASCAR szezon rajtrácsán, mivel a jelenleg megüresedett Coyne-helyet várhatóan a Ferrari egykori pártfogoltja, Marcus Armstrong kapja meg, Foyt pedig valószínűleg nem indul a rendelkezésre álló harmadik autóval, így reálisan csak egy Ganassi, vagy a Juncos-Hollinger Racingnél kaphat állást Fittipaldi.
Legalábbis ez a véleménye Zak Brown-nak, aki szerint az F1-nek meg kéne változtatnia a szuperlicenc rendszerét az IndyCar kapcsán.
A Red Bull nem szerződtethette az amerikai Colton Hertát 2023-ra, mert nem volt elég pontja az FIA „szuperlicenc” rendszere szerint.
Brown kijelentette, hogy az IndyCar körüli szuperlicenc pontozást „felül kell vizsgálni„, és az IndyCart ugyanúgy kellene kezelni a kvalifikációs rendszerben, mint a Forma-2-t.
A McLaren idén nyáron tesztelési lehetőséget adott Hertának – ahogyan két másik IndyCar-pilótának, a 2021-es bajnok Alex Palou-nak és a McLaren saját versenyzőjének, Pato O’Ward-nak is -, és nagyon meg voltak elégedve az általa mutatott teljesítménnyel.
Brown szerint „kár, hogy Colton Herta nincs az F1-ben„, hozzátéve, hogy mindhárman „F1-es szintű versenyzők.”
Bár az IndyCar bajnoki címének megnyerése garantálja egy versenyzőnek a szuperlicenszhez szükséges 40 pontot, bármely más, az első 10-ben elért helyezés ennél kevesebbet ad.
Az F2-ben a bajnokság első három helyezése mind 40 pontot ér. Ráadásul első helynél lejjebb az F2-ben minden helyezés többet ér, mint az IndyCarban ugyanaz a pozíció.
Ez a különbség volt az, ami megakadályozta azt, hogy Herta szuperlicencet szerezzen.
A Red Bull a 22 éves, hétszeres IndyCar-győztest szerette volna az Alpha Taurihoz szerződtetni, hogy betöltse a Pierre Gasly Alpine-ba való átigazolása miatt megüresedett helyet.
Az FIA azonban nem volt hajlandó felmentést adni Hertának, így a Red Bull inkább a korábbi F2-es és Formula-E-bajnok Nick de Vrieshez fordult.
Brown elmondta, bízik abban, hogy az FIA elnöke, Mohammed Ben Sulayem felülvizsgálja és megváltoztatja a pontrendszert.
„Azt láttam Mohammedről, hogy kész felülvizsgálni a hatályos szabályokat, és kijavítani azoknak az esetleges hibáit” – mondta Brown.
„Eddig a szabályok szerint játszottunk, és szerintem ez így van rendjén… még akkor is, ha szerintünk a szabályok nem jók, mint például a szuperlicenc.”
„Felül kellene vizsgálnunk ezt a szabályt, és változtatni kellene rajta.„
Másodszor osztják ki az Autosport magazin Autosport Gold Medal-ját, melyet idén a 85 éves Roger Penske fog megkapni.
Kevés olyan személyiség van a motorsportban, Roger Penske, és ezt fogják ünnepelni az Autosport magazin éves gáláján – melyet idén december 4-én rendeznek -, ahol az Autosport Gold Medallal fogják kitüntetni őt – írja a Motorsport.com.
Az Autosport Gold Medal az Autosport gála legmagasabb elismerése. Olyan személyt ismer el, aki egy életen át szolgálta a sportot, és aki maradandó örökséget hagy a jövő generációi számára. A 2021-ben alapított díjat először Jean Todt kapta meg.
Egyesek számára Penske motorsportban elért eredményei a statisztikákban mutatkoznak meg. A Penske csapat 17 IndyCar bajnoki címet, 18 Indy 500 győzelmet és összesen 231 IndyCar győzelmet szerzett.
A NASCAR Cup és Xfinity sorozatban a Penske autói 10 bajnoki címet, három Daytona 500-as diadalt és 219 győzelmet gyűjtöttek össze.
Ráadásull 2022-ben olyan tett vitt véghez a csapata, melyre még soha nem volt példa az amerikai autósportok történetében. Versenyzői behúzták az IndyCar és a NASCAR Cup Series bajnoki címét is Joey Logano és WIll Power révén.
2023-ban a Penske újjáélesztett sportautós ága is sikerre tör majd a Porsche partnereként, hogy elhódítsa a az IMSA bajnoki címét, és harcba száll majd a Le Mans-i 24 órás győzelméért is.
Ráadásul érdemes csak azokon a neveken végignézni, akik a Penske csapatában versenyeztek: Mario Andretti, három négyszeres Indy 500 győztes RIck Mears, Al Unser, valamint Hélio Castroneves, a kétszeres F1-es világbajnok Emerson FIttipaldi, Juan Pablo Montoya, valamint a szintén kétszeres NASCAR Cup Series bajnok Joey Logano.
