Csütörtök este készítettünk interjút Dr. Csókay András idegsebésszel, miután különféle hírek jelentek meg a bulvársajtóban, mi szerint magyar orvos segíthet a születésnapját is mesterséges kómában töltő Michael Schumacheren. Erről kérdeztük Csókay doktor urat – aki a szombathelyi Markusovszky kórház idegsebészeti osztályát is vezette korábban -, illetve arról, hogy orvosi szempontból mi a helyzet épp Schumacherrel, és mi várható a következő napokban…
Vámosi Péter: Csütörtökön hirtelen jelent meg a sajtóban, hogy Ön esetleg tudna, és segítene Michael Schumacheren, miután egy balszerencsés síbaleset következményeként most kómában fekszik a grenoble-i kórházban. Eléggé ellentmondásosan vezette ezt fel a bulvár sajtó; valójában Ön ajánlotta magát, vagy megkeresték?
Dr Csókay András: Természetesen nem ők kerestek meg. Annyi történt, hogy látva a média híradásit erről az esetről, rájöttem, hogy ez épp olyan típusú súlyos agysérülés, melyre kifejlesztettük a munkacsoporttal, még 1998-ban, az ún. éralagút technikát. Amit aztán tovább is fejlesztettünk Szombathelyen és ott is alkalmaztuk. Azóta terjesztjük ezt a technikát, rengeteg világkongresszuson elő lett adva. De míg egy ilyen módszer teljesen elterjed, akár két két évtized is beletelhet. Nem tudom, hogy a grenoble-i munkacsoport ismeri-e ezt a technikát, ezért próbáltam elérni őket, ami végül sikerült.
V.P.: Ez a technika, melyen Ön/Önök kifejlesztettek, ez lehetséges, hogy a magyar egészségügy által generált – fogalmazzunk úgy – kényszer szülte, vagy teljesen más úton született meg?
Dr Cs.A.: Ez egy ötlet volt annak idején, ami imádság közben jutott eszembe, egy nagyon szorult helyzetben; és lett belőle egy nagy sikert arató innovációs módszer, mely kongresszusi és egyéb díjakat is kapott, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a betegek túlélési aránya nőtt ebben a rettenetesen súlyos betegségcsoportban, a súlyos agysérülést szenvedőknél.
V.P.: Sikerült tehát elérnie a Schumachert kezelő orvoscsoportot. Mit gondol, elképzelhető, hogy bevonják Önt, és akár egy elküldött CT eredményről véleményt kérnek, vagy hasonló megoldás szóba jöhet-e?
Dr Cs.A.: őket most folyamatosan bombázzák a kérdésekkel, így nem várható el, hogy részletesen válaszoljanak. De amit lehetett, én eljuttattam hozzájuk. Más francia kollégák közül kettő is válaszolt; ők úgy tudják, hogy a grenoble.i csoport ha kell, megcsinálja ezt a fajta mûtétet. Ez azért ilyen fura, mert elég nagy a vita a minden nemzetközi idegsebészeti kongresszuson a koponyasérüléseket illetően, hogy jó-e a koponyacsont nagyméretû eltávolítása. Egészen pontosan a koponyacsont eltávolítása, a koponyatető levétele, már ismert technika. De rengeteg lehet a szövődmény, ezek kivédésére fejlesztettük ki az éralagút-módszert, amivel hatásosabbá válik a módszer. Csak mire a módszert elfogadják, az sok idő, és még az alapmódszeren is óriási a vita. Az is a protokollt követi aki nem távolítja el a koponyatetőt, és az is, aki eltávolítja.
V.P.: Mennyire követi esetleg a Forma-1 egykori orvosa, Gary Hartstein bejegyzéseit az interneten, melyekben a híradásokból hallottak alapján maga is fejtegeti, hogy pontosan mi lehet a helyzet Schumacherrel?
Dr Cs.A.: Gyakorlatilag én is ezt csináltam. Nem ismerem őt, de hallottam róla, utolsó bejegyzése talán neki is az volt, hogy reméli, hogy most már túl lendül Schumacher ezen a szakaszon, de hát igen, addig min. 1 hétnek el kell telnie.
Az a baj, hogy vannak olyan helyzetek, amikor egy idei lehet egy adott szinten tartani a nyomást az agyban, aztán hirtelen mégis megindulhat felfelé. Egy hét mindenképp kell, hogy nyugodtan azt mondhassuk, hogy ez a „tornádó” már elmenőben van, és utána jöhet csak az ébresztés, hogy egyáltalán felébred-e, vagy nem.
V.P.: Mit gondol, befolyásolhatja-e Schumacher esetét az, hogy állítólag épp a fejének azt az oldalát érte az ütés most, mely már elszenvedett egy komolyabb sérülést 2009-ben, mikor motorbaleset érte?
Dr Cs.A.: Aki egy kicsit is képben van a síeléssel, az tudhatja, hogy ahhoz, hogy valaki síelhessen, tudnia kell az esést tompítani. Schumacher esete elképesztően szerencsétlen, hogy még csak nem is gyors tempónál történt a baj, hanem egy kis kiálló sziklán bukott el, és utána épp a fejével esett rá egy másik kőre – ahogy láttam a rajzokban.
V.P.: Szombathelyen esetleg kezelt-e ehhez hasonló esetet, és annak milyen kimenetele lett?
Dr Cs.A.: Többet is sikerrel , de mégis a sikertelen maradt meg leginkább. A Pannóniaringről hoztak egy fiatal sérültet. Hogy mennyire súlyos volt… azt hittem akkor már sokat tudok erről a kórképről, megnéztük, hogy rendben vannak-e a nyomásai, és rendben voltak, de később egy pillanat alatt beékelődött és meghalt, meg se tudtam moccantani. Olyan hirtelen jött ez a „tornádó”, mert nem tudom máshogy nevezni, ahogy megnő a nyomás, hogy nem tudtunk mûtőbe érni. Meg is halt. Akkor jöttem rá, hogy még előbbre kell vinni ezt az eljárást. Nem sokat lehet vele várni, akkor kell megcsinálni, mikor még alacsonyabb a nyomás, hogy ha hirtelen megindul is még el tudjuk „kapni”.
Volt persze siker is Szombathelyen, csak ugye a sikertelenségből sokkal többet tanul az ember. Természetesen hibát nem követtünk el; a mai napig mondom, hogy opció ez az eljárás, különösen nem ajánlott prevenciós jelleggel. De bizony ez arra döbbentett rá, hogy korábban meg kell csinálni, mint gondolnánk.
Nem tudom hogy állnak Schumacher esetében. Mikor a második mûtét megtörtént, akkor azt hittem, hogy ezt csinálták meg, de kiderült, hogy nem, csak vérömlenyt távolítottak el. Pedig föllélegeztem, hogy másodjára biztosan megcsinálták.
V.P.: Mennyire speciális eljárás ez? Mennyire kell esetleg komolyabb felkészültség?
Dr Cs.A.: Technikailag egy végzős rezidens is meg tudja csinálni. Nem technikailag bonyolult az eljárás, hanem meghozni a döntést.
V.P.: Jelenlegi információk szerint akkor, ha egy héten belül Schumachert felébresztik, mire számíthatunk?
Dr Cs.A.: Nem tudok pontos információkat, a legutóbbi hírek szerint stagnál az állapota. Ez azt jelenti, hogy nem emelkedik a nyomás. Jelen stádiumban azonban nem lehet megmondani, hogy mi várható ébredés után, és felépülhet-e. Azt sem tudni, hogy fel tudják-e ébreszteni a mesterséges kómából, és ha nem, akkor mikor ébred föl.
Ezt számtalanszor kérdezik, de nem tudjuk megmondani. Nem azért mert nem tudjuk megmondani, hanem mert tényleg nem lehet még ebben a stádiumban arról beszélni, hogy mi lesz a beteg sorsa.
V.P.: Ha esetleg a franciák igényt tartanának Önre személyesen is, megoldható?
Dr Cs.A.: Természetesen megoldható, de mivel nem egy olyan bonyolult eljárásról van szó, ami speciális képességeket vagy gyakorlatot igényelne, ez inkább egy döntési kérdés. Nem technikán múlik.
V.P.: Evezzünk kicsit pozitívabb vizekre. Mennyi időt töltött Ön Szombathelyen?
Dr Cs.A.: Négy évet voltam Szombathelyen, nagyon szép emlékek kötnek oda. Most jött haza onnan a kislányom, ott szilveszterezett.
