1986-ban, mikor a Forma-1 mezőnye először látogatott Magyarországra, Ayrton Sennának volt egy különleges kérése: Ki szeretett volna próbálni egy autót, melyet akkoriban a magyarok vezettek.
Kérését természetesen azonnal teljesítették, így egy Lada volánja mögött is végigszáguldhatott a Hungaroring aszfaltcsíkján.
Az alábbi képet, melyet a LADA Sport WTCC közölt, Zsolt Mitrovics készítette, aki a technikai mentő csapat tagjaként a helyszínen dolgozott 1986 és 1992 között.
Fotók: Varga András
31. alkalommal bőgnek fel a motorok Mogyoródon, azonban eredetileg koránt sem az volt a terv, hogy a ma Hungaroringként ismert létesítmény adhat otthont a száguldó cirkusznak. Az elég ismert sztori, hogy eredetileg Szovjetunióba szánta az első Vasfüggönyön túli versenyét a zseniális brit üzletember Bernard Ecclestone, azonban az ottani elvtársakkal félrementek a dolgok. Ekkor merült fel benne az, hogy akár más szocialista ország is vendéglátója lehet a királykategóriának, és először Csehszlovákia és Jugoszlávia is képbe került. Utóbbi sokáig versenyben is volt, köszönhetően Ecclestone akkori feleségének, Slavicanak, aki az ország akkori szépségkirálynője volt. Az egykori jobbkeze a cirkuszigazgató úrnak a magyar Rohonyi Tamás volt, és a kudarcos szovjet út után tettek egy kis kitérőt Budapestre. Mr. E azonnal beleszerelmesedett a városba, és a mi elvtársaink legnagyobb megrökönyödésére ki is jelölte először a szerinte legideálisabb versenyhelyszínt: a Budai Várat!
Ez annyira hihetetlennek tűnt, hogy rá is kérdeztem Ausztriában Bernienél, hogy ez miért nem valósult meg, amire elég röviden válaszolt: „Az állatok miatt. Túl hangos lett volna az egész, nagy lett volna a zajártalom, vagy valami ilyesmi.” Ezt a várban, vagy környékén rendezzünk Forma-1-es álmát végül pont idén véghez vitte, Bakuban, Azerbajdzsánban volt hasonló környezetben városi verseny, mint amit először Budapesten akart. Elégedett is a Forma-1 ura: „Igen, erre büszke vagyok, nagyon jó lett. Nagyszerű munkát végeztek Bakuban!”
1983-ban azonban új helyszín után kellett nézni, és először a Városliget merült fel, amiért szintén nagyon lelkendezett az angol üzletember. A ’60-as években voltak már itt autó és motorversenyek is, ideális helyszínnek tűnt. A környéken lakóknak azonban már így is elegük volt a nagy felfordulásokból, már csak azért is, mert annak idején itt vonultak fel május elsején is a honpolgárok a munka ünnepén. Ez a megoldás pedig már olyannyira biztosnak tűnt, hogy az előzetes versenynaptárba be is került: 1984. október 7-én lett volna Budapesten az Európai Nagydíj! Hogy is nevezték most a futamot Bakuban?
A következő ötlet az volt, hogy legyen az egész a jó öreg Népligetben, hiszen ha 1936-ban megfelelt Hartmann Laciéknak, akkor talán a 80-as években is megteszi majd, némi módosítás után. Érdekes adalék, hogy 1969-ben Niki Lauda még versenyzett itt, az akkor a Forma-1 előszobájának is számító Formula Vee sorozatban. Ez a felvetés a hatóságokon bukott el, illetve az akkori ligetvédőkön: a kötelező bukóterek kialakítása miatt itt is áldozatul estek volna fák.
Egyértelművé vált, hogy akármennyire is fájó pont ez a főváros vezetésének, de Budapesten kívül kell alkalmas helyszínt találni a száguldásnak. Beindult a kapkodás, a következő javaslat a velencei-tó északi partja volt. Már el is indult a földterületek kisajátítása, amikor Ecclestone újra hazánkba látogatott, és közölte, hogy ez nem lesz jó, mert túl messze van Budapesttől. Az utolsó pillanatban sikerült megtalálni Mogyoród mellett végül azon krumpliföldeket a Közlekedési Minisztérium segítségével, amely elnyerte végül mindenki tetszését, hogy ez lesz az ideális helyszíne az új magyar versenypályának.
Utólag, immáron 30 év távlatából kimondhatjuk, hogy a lehető legjobb döntés született. Nagyon kevés azon városi pályák száma, amelyik 30 versenyt meg tudott rendezni, gyakorlatilag csak Monte-Carlonak sikerült ez a mutatvány, legközelebb még Melbourne áll, a maga 21 Nagydíj rendezésével. A Hungaroring biztos pontja a szériának, jelenleg is 2021-ig van szerződésünk.
Jövő hét végén újra ide látogat az autós cirkusz, azonban már új aszfalt fogadja majd a versenyzőket, ami akár meglepetést is okozhat, ugyanakkor mindenki azt várja, hogy gyorsulni is fognak a pilóták, így elképzelhető, hogy idén adja át majd a múltnak valaki Michael Schumacher 2004-es 1:19:071-es időeredményét.
Ezen a hétvégén azonban a Duna felett még a Red Bull Air Race pilótái mutatják be elképesztő trükkjeiket, de már érdemes hangolódni a 2016. július 21-24 közötti napokra, amikor a Forma-1-en kívül a GP2/GP3 versenyek izgalmait is végig lehet nézni, valamint a Porsche Szuperkupa küzdelmeit is. A 70 kör után levezetésképp pedig ajánljuk a Symbol Afterpartyt a volt Forma-1-es autóversenyző Giancarlo Fisichellával a DJ pult mögött, mely rendezvénynek ezúttal is lapcsoportunk motorsportos szakoldala a Motorsport Csatorna az egyik kiemelt partnere.
Több olyan versenyző is van már a Forma-1-es mezőnyben, akik egyértelműen édesapjuktól örökölték az autósport iránti érdeklődést, és apjuk F1-es karrierje után maguk is szerencsét próbálnak a száguldó cirkuszban. Rosberg, Magussen, majd Verstappen után a Palmer név az, mely idén újra feltűnt az F1-ben.
Az Osztrák Nagydíjon Jolyon Palmer édesapja, Jonathan is jelen volt, és válaszolt pár kérdésünkre.
Jonathan Palmer F1-es karrierje 1982-ben indult, a Williams csapat tesztpilótájaként. Egy futamot teljesített is a csapatnál egy évvel később, első teljes szezont azonban mégsem velük futotta.
„A Williams tesztpilótája voltam, velük teljesítettem az első versenyemet. Ez amolyan jutalom volt a tesztelésért, de sosem volt tervben, hogy teljes szezont menjek velük.” – mondta Palmer.
Tajthi Andrea: Miként emlékszel az első vasfüggöny mögötti versenyre, 1986-ban, a Hungaroringen?
Jonathan Palmer: „Nagyon jól emlékszem, izgalmas időszak volt. Akkoriban a Zakspeednél versenyeztem, ami egy német csapat volt, a szponzoruk volt a West (cigaretta márka), ami egy a keleti-blokkban is érdekelt cég volt, és elég komolyan jelen voltak Magyarországon is, így intenzív promócióval készültek. Fantasztikus, hogy mennyi ember volt ott, a rajongók elképesztőek voltak. A forgalom viszont borzalmas volt. A közlekedés szörnyű volt, de a rajongók fantasztikusak. Nagyon imádták, hogy Magyarországra érkezett a Forma-1.”
TA: Ezt követően a Tyrrell csapatnál folytattad a karriered. Hogyan emlékszel Ken Tyrrellre, miként jellemeznéd, mint csapatfőnököt?
JP: „Igazán old-school fickó volt, de nagyon jó csapatfőnök. Jó volt egy olyan csapatnál versenyezni, ahol a csapatfőnök is versenyző volt korábban. Nagyon igényes volt, sosem lehetett tőle ostobaságot hallani, nem szerette a marháskodást. Nagyon kemény és direkt volt. Némileg elutasító magatartást mutatott, nem volt túl sok személyes kapcsolata, de ennek ellenére nagyon tapasztalt volt, és remek eredményeket ért el például Jackie Stewarttal. Szóval megtiszteltetés volt neki versenyezni.”
A most 59 esztendős Jonathan nem mellesleg orvos, autósportos karrierje előtt dolgozott is orvosként, noha csak rövid ideig. Ennek tükrében kérdeztük a véleményét halo-ügyben is, orvosként mi a véleménye róla, hasznosnak találja-e, ám elmondása szerint „nincs a halo-ról annyi információja, hogy véleményezni tudja”. Angolos, konzervatív válasz, de higgyük el neki.
TA: Sosem fordult meg a fejedben, hogy csatlakozz az FIA orvosi csapatához?
JP: „Nem, nincs rá időm. Nagyon elfoglalt vagyok az üzleti dolgaimmal, nincs annyi időm, hogy mással is foglalkozzak.”
Palmer üzletre cserélte az orvoslást, ő a MotorSport Vision (MSV) vezérigazgatója, mely vállalkozás autó- és motorsport események lebonyolításával foglalatoskodik az Egyesült Királyságban. 2004-ben a cég irányítása alá kerültek a Brands Hatch, Oulton Park, Snetterton, Cadwell Park és Bedford Autodrom versenypályák.
TA: A 2009-ben újjászületett FIA Formula Two bajnokság szintén az MSV irányítása alatt futott, ám mindössze négy évet élt meg…
JP: „Megszüntettem a szériát, mert nem volt gazdaságos, kifogytunk a pénzből, és a modell, hogy az összes autót egy központi bázison készítsük fel, megbukott. Az autóversenyzés sokkal jobban működik, ha a hagyományos struktúrák alapján vannak kisebb és nagyobb csapatok, akik maguk futtatják az autókat.”
Tavaly az FIA bejelentette, hogy újból életre keltenék az F2-es bajnokságot, méghozzá a megújult szuperlicensz-rendszer rendszer legfontosabb elemeként, ám Palmer elmondása szerint ebben az érában ő már nem vállal szerepet.
A képen: Hartmann László; festette: Jo Klausmann
Hungaroring, Rábaring, Pannónia Ring, Euroring, de már épül a Balaton Park Circuit is, mondhatnánk akár azt is, hogy igazi nagyhatalom vagyunk a gyorsasági versenyzésre alkalmas versenypályákat illetően. A bölcső azonban a Népliget, Budapesten. Pont 80 éve fél tizenegykor eldördült a startpisztoly, és elrajtolt a mezőny. Az eredmény ismert, ha máshonnan nem, akkor az egykori filmhíradóból, nem kis meglepetésre a német gyári csapatok rosszul teljesítettek, és Tazio Nuvolari nyerte az első Magyar Nagydíjat, és jó ideig az utolsót is. A hetedik helyezett versenyző magyar volt: Hartmann László gyakorlatilag privát alakulatként egy jelentősen gyengébb Maseratival és hat kör hátránnyal, de beért. Legalább akkor teljesítmény volt ez, mint amikor manapság a Zengő Motorsport az ismert hátrányaikkal pontokat szereznek, a sokkal komolyabb ellenfelekkel szemben.
A II. világháború után azonban reménytelen volt az, hogy Grand Pix, majd később Forma-1-es autók újra birtokba vegyék a Népligetet. Ugyan a később háromszoros Forma-1-es legendává váló Niki Lauda 1969-ben már járt itt 1969-ben a Formula V akkori utánpótlás széria versenyzőjeként, inkább motoros, illetve 1972-ig túraautós pályakánt vált ismertté az egykori versenyhelyszín.
1969, Niki Lauda, Népliget; Forrás: Fortepan.hu
Egészen az 1980-as évekig kellett várni, hogy újra felmerüljön az, hogy ide kellene hozni a száguldó cirkuszt. A cirkuszigazgató, azaz Bernie Ecclestone kudarcba fulladt szovjet Forma-1-es tárgyalásai után Budapest felé vette az irányt, mert mindenképp akart magának egy „szocialista blokkos” futamot. Horvátország is sokáig talpon maradt ezen versenyben, leginkább Mr. E akkori feleségének köszönhetően, Slavica az ország egykori szépségkirálynője volt. Bernardnak azonban bejött a vasfüggönyön túli, de mégis szép Budapest, és akkori hű segédje, a magyar Rohonyi Tamás is nyilván hazabeszélt. Meg is kezdődtek az egyeztetések már 1983-ban, és az előzetes versenynaptárba is bekerültünk, 1984. október 7-ei dátummal, Európa Nagydíjnak aposztrofálva! A hidegháború egyik csúcspontján azért ez elég meredek lett volna, nem? Az angol üzletember először a Budai Várnegyedet nézte ki mint versenyhelyszín, de ezt a főváros nagyon nem támogatta. Gyakorlatilag ha úgy vesszük, ezt az elmúlt hétvégén valósította meg Bernie Bakuban, és mit ad Isten, annak is Európa Nagydíj lett a neve, és ha nem is vasfüggönyön túl, de majdnem. A mi vezetésünk először 1983-ban a Városligetet javasolta mint versenyhelyszín, és lelkes is volt Bernie, mert tényleg patinás lett volna a környezet a Hősök tere környékén, de fákat is akartak volna kivágni a tereprendezés és a bukóterek miatt, valamint ebből már akkor is politikai kérdés lett. A következő kör és újabb javaslat a klasszikus Népliget volt, majdnem az eredeti 1936-os nyomvonalon, és még az akkori OTSH elnökhelyettes Schmitt Pál is megerősítette 1984 januárjában, hogy márpedig a verseny 1985-ben az ismert versenyhelyszínen lesz. Itt is a természet védelme nyert, illetve szerencsésebbnek tűnt egy állandó Fomra-1-es pálya építése, így rekordidő alatt lett kész 1986-ra a Hungaroring.
A pálya azonban ma is alkalmas lenne pályaversenyzésre, még ha Forma-1-es futamra nem is. Némi felújítás után minden további nélkül Formula E versenyt lehetne itt rendezni, vagy akár veterán autós találkozókat a Concours d’Elegance stílusában. Ehhez persze az egész parkot gatyába kellene rázni, élén a Sörcsarnokkal, vagy más néven a Nagyvendéglővel. Amúgy is tervezett olimpiai helyszín, ha megnyernénk, reméljük nem jár azzal a dolog, mint Nelson Piquet nevével fémjelzett pálya Jacarepaguában, amelyet a mostani riói olimpia miatt teljesen elbontottak.
Fotó: Győr Város Levéltára / Rapali Vivien
Teljesen független motorsportos hírportálként, teljesen független kérdéscsokorral találtuk meg Rogán Antalt a paddockban. A kormánypárti politikus a családjával látogatott ki a 30. Magyar Nagydíjra, és láthatóan jól érezték magukat. Ő már a harmadik volt a sorban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter után, aki kilátogatott a Hungaroringre a hétvégén. Mindenképp tudni szerettük volna, hogy mi ez a komoly érdeklődés a kormánypárt részéről Forma-1-es pályánk iránt, és mit egyeztetnek a Forma-1 urával, Bernie Ecclestone-nal.
A legtöbb részletet ezidáig Seszták úr árulta el az újságíróknak: a terv az, hogy a komplett, átfogó fejlesztéseknek köszönhetően már mostanában meghosszabbíttatnák a Magyar Nagydíj szerződését 2026-ig. Az invesztíciós terv amit a Hungaroring Sport Zrt. készíttetett el feltehetőleg hatásos lehetett, mert Ecclestone meg is jegyezte, hogy szeretne itt lenni a 60. Magyar Nagydíjon is a Hungaroringen. A cél egy hosszabb távú befektetés, amely nemcsak egy motorsport komplexum lenne a jövőben, hanem helyet adhatna olimpiai sportszámoknak, valamint akár egy autó és motorsport múzeumnak is. Ami biztos, hogy a tribünöket is teljesen el kell majd bontani, és ugyan előzetesen „stadion jellegű” kinézetről lehetett hallani, a véletlen kikerült tervek ugyanakkor nem ezt erősítették meg.
Visszatérve Rogán Antalra, a vasi születésű politikus ugyanakkor minden kötelező protokollt félrerakott, és azonnal a rendelkezésünkre állt, és kifejezetten közvetlen volt. Bevallom utólag kicsit magam is meglepődtem ezen, hiszen nem kellett az ilyenkor kötelező köröket megfutnom.
Vámosi Péter: Először jár itt a Hungaroringen mint autósportért érdeklődő, vagy volt már itt korábban is?
Rogán Antal: Dehogyis! Szerintem legalább tizedszer többféle formában, már többször adtam át díjat is. Korábban az Autó- Motorsport szövetségnek is az elnökségi tagja voltam. Én egyébként ezt egy elég fontos dolognak tartom, nemcsak úgy mint sport, hanem úgy mint országimázs. A Formula-1, a Hungaroring maga egy olyan verseny, amely minden évben sok százezer, sok millió embernek a figyelmét felhívja Magyarországra és Budapestre. Ezért szerintem fontos is, hogy megtartsuk, nem véletlenül törekedtünk arra, hogy meg tudjuk hosszabbítani a megállapodást Ecclestone úrral.
VP: A mai nap folyamán egyébként kiszivárgott a Hungaroring új épületkomplexumának a látványterve… Ön személyesen már látta esetleg?
RA: Igen, ismerem a látványterveket, szerintem kell, hogy ezek elkészüljenek, mert valljuk be őszintén: ez az állapot amiben most a pálya van, ez a ’80-as éveket tükrözi, és nem a 2000-es éveket. Ennek megfelelően, ha tényleg azt akarjuk, hogy tartósan itt legyen a Hungaroringen a Forma-1, akkor azt gondolom, hogy meg kell csinálni ezeket a változtatásokat, és igazítani kell a XXI. századhoz a pályának az arculatát is, ha sokba is kerül, akkor is. Azt nem szabad elfelejteni, hogy számtalan olyan járulékos bevétele van a Forma-1 versenyeknek, ami nem közvetlenül itt jelentkezik, hanem az idegenforgalomban, a szállodáknál, az éttermekben, és az abból befolyó adóbevétel is végső soron a közösséget, az államot gazdagítja.
VP: Szurkolók, rajongók felvetése az, hogy a Népligetben például lehetne Formula E versenyt rendezni, a zöld verzióját az autósportoknak. Mi a véleménye erről?
RA: Kapkodni semmiképp nem kell. Azt nem tudjuk, hogy hova fog fejlődni egyelőre az autóipar és az elektromos autógyártás. Mivel Magyarország erős autóiparban, szerintem nekünk erre mindig oda kell figyelni. Hiszen hogyha az autóiparban változások vannak, akkor Magyarországnak az az érdeke, hogyha robbanómotor helyett elektromotor a jövő, akkor is értelemszerűen ugyanazok a gyárak, ugyanazok a telepek itt maradjanak. És azt senkinek nem szabad elfelejteni, hogy kiváló magyar szabadalmak vannak, például az akkumulátorok terén, amelyek egyébként versenyképesek a nemzetközi szabadalmakkal. Ezekre is érdemes majd a jövőben akár ipart is építeni.
VP: Melyik pályára látogatna még el szívesen a magyaron kívül?
RA: Hú… (elgondolkodik) Szerintem Monaco az, ami igazán izgalmas, hiszen városon belüli pálya kevés van a világon, de még Monacóba se jutottam el, nem hogy a Monacói Nagydíjra.
VP: Hogy kezdődött az ön autósport őrülete, ki volt az egykori kedvenc, és most kinek szurkol? Sőt, ki fog nyerni?
RA: Nagyon régen, még gyermekkoromban figyeltem a versenyeket, és akkor (Ayrton) Senna volt az abszolút kedvencem. Most talán Buttonnak és Hamiltonnak szoktam drukkolni, hát hogy ők egyáltalán labdába fognak-e rúgni a mostani versenyen, az majd kiderül!
Magyarországon feltehetően nem sokan hallottak még a 8Js divatmárkáról, de úgy véljük, hogy autósport rajongóknak nem árt tudni róla.
Hogy miért is érdekes ez a márka? Mert Alain Prost ifjabbik fiának Sacha-nak, illetve idősebbik fia (Nicolas) feleségének, Delphine-nek nevéhez kötődik. Ők alapították a brandet, méghozzá az autóversenyzés jegyében.
„A versenyzés nem csupán mechanikáról és fizikáról szól; ez egy lelkiállapot, állandóság, a veszély határainak feszegetése, szenvedély, és csillogás úgy a pályán, mint a pályán kívül.” – ez a 8Js mottója.
Ennek tükrében dobnak piacra saját márkás, sportos férfiruházatot.
Honnan a J8s név?
A „J” a „J”-vel kezdődő nevekre utal, mert a 60-as, 70-es években a legkarizmatikusabb F1-es versenyzők keresztnevei ezzel a betűvel kezdődtek: Jo, Jack, Jim, James…
A 8-as szám pedig a végtelen jelképeként került a névbe.
„Egy 8Js férfi kisugárzása hűvös, ámde vonzó. Szeret kockáztatni, áthágni a szabályokat, és egyszerűen, elegánsan, férfiasan éli életét.” – így jellemzi magát a márka.
Prosték ruhái jelenleg Svájcban, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Monacoban, és Spanyolországban kaphatók.
A 8Js persze arra is odafigyel, hogy ruhadarabjait stílusos, kreatív, autósportos fotókon mutassa be. Íme néhány:
Jody Scheckter nevét hallva az egykori Forma-1-es világbajnok jut eszünkbe. Kevesen tudják azonban róla, hogy visszavonulása után egészen más területen kezdett tevékenykedni. A Scheckter család ugyanis saját farmjukon, természetes élelmiszereket állítanak elő.
Jody Scheckter szerves/biodinamikus gazdaságot hozott létre Hampshire-ben, hogy a lehető legjobb ízû, legegészségesebb élelmiszert állíthassa elő először magának és családjának később a többi ember számára is.
A 2500 hektáros Laverstoke Park Farm-on természetes körülmények között, „bio módon” termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, nevelnek állatokat, és állítanak elő élelmiszert.
Termékeik között találhatók különféle húsok, fagylaltok és tejkaramellák, piték, világos sör, de állateledel is.
A Laverstoke Park Farm képlete így fest: Jó termőföld = jó fû = minőségi állatok =jobb ízû étel = boldog emberek.
Jody Scheckter egyik fia, Toby pedig a Scheckter’s Organic Energy nevû energiaitalt hozta létre. Az ital egyáltalán nem tartalmaz szintetikus koffeint, mesterséges édesítőszereket és színezékeket, tartósítószert és káros vegyi anyagokat. Az energiaital csak természetes anyagokat tartalmaz, koffeintartalmát szerves zöld tea, guarana, és zöld kávé kivonat adja.
Scheckterék termékei számos szakmai díjat is nyertek már.
Miután Jules Bianchi október 5-én, 23 napja súlyos balesetet szenvedett Japánban, kórházba szállították, s megmûtötték. A mûtétet követően azt az információt adták, hogy a francia versenyző állapota stabil, de kritikus. Azóta azonban állapotának változásáról nem érkezett hír.
Olasz jelentések szerint azonban az a tény, hogy Jules állapota továbbra is stabil, kis optimizmusra adhat okot. Ennek tükrében ugyanis hamarosan Európába szállíthatják a versenyzőt.
Az Omnicorse információi szerint abba a lausanne-i kórházba szállítanák, ahol Michael Schumachert is kezelték, s a hírek szerint sikerrel.
A hosszú repülőúthoz nagyon fontos, hogy Bianchi állapota továbbra is stabil maradjon, ezen kívül számos óvintézkedés és engedély szükséges ahhoz, hogy légi úton Európába szállíthassák.
A Motorsport-Total.com értesülései szerint egy titkos FIA jelentésből kiderül hogyan is történt pontosan Jules Bianchi horrorisztikus balesete Suzukában.
A franica versenyző rendkívül szerencsétlen balesete sokkolta a motorsport világát. Jules azóta is a yokkaichi kórházban fekszik, állapota stabil, de kritikus. Családjának pedig minden egyes nap fel kell készülni arra, hogy a fiatal versenyző esetleg meghalhat.
Az említett titkos jelentésből, melyről első ízben az Auto Motor und Sport számolt be, kiderül, hogy Bianchit a munkagépbe csapódáskor 92G erőhatás érte, ami saját testsúlyának 92-szerese. A híradásokban eddig „mindössze” 50G-s erőhatásról volt szó.
Az összehasonlítás kedvéért, Luciano Burti 2001-es spái balesete 80G-s volt, ám ő „megúszta” agyi zúzódással. Azonban esetében rövid ideig tartott a rendkívül nagy erőhatás, míg Bianchi esetében ezt nem tudjuk, mert a füldugóban lévő szenzorok adatait még most gyûjtik.
Ami viszont biztos, hogy a nagy erő hatására a mûszaki mentért végző jármû, mely 9 tonna, másfél métert elemelkedett a talajtól.
Miután Bianchi autója a nagy tempó ellenére és a masszív becsapódás következtében egy mindössze 5 méteres távon állt meg, a Marussiába szerelt nyakvédőt a motortérben találták meg. Eközben maga a kocsitest gyakorlatilag sértetlen maradt.
De ki tehet a balesetről?
A korábbi vizsgálatok során semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy mûszaki probléma lépett volna fel. Sutil korábbi kicsúszása miatt dupla sárga zászlót lengettek, mely esetleges veszélyre figyelmezteti a versenyzőket, s képesnek kell lenniük bármikor megállni. Úgy tûnik azonban, mintha Bianchi ezt figyelmen kívül hagyta volna.
A Sport Bild legfrissebb információi szerint a Marussia rádión szólt Jules-nek, hogy ne nagyon lassítson, hogy biztosan maga mögött tudja tartani Ericssont.
Mindezektől függetlenül azonban Bianchi esete rendkívül szerencsétlen helyzetek és időzítések eredménye.
Jules Bianchi családja az alábbi közleményt adta ki ma délután miután egyeztettek a Marussia csapatával és a Mie General Medical Centerrel.
„A családunknak ezek nagyon nehéz idők, azokból az üzenetekből merítünk erőt, amiket Julesnek küldenek világszerte. Szeretnénk kifejezni hálánkat emiatt.
Jules az intenzív osztályon marad a Yokkaichiban található Medical Centerben. Diffúz axionális sérülést szenvedett (azt jelenti, hogy nagy területen érte károsodás – a szerk.) a fején, állapota változatlanul kritikus, de stabil. A kórházban dolgozók a lehető legjobb ellátást biztosítják, és mindent csak köszönni tudunk, amit megtesznek Julesért a balesete után.
Külön köszönjük hogy jelen van Gerard Saillant professzor, a FIA orvosi bizottságából, Alessandro Frati professzor, aki a római La Sapienza egyetem neurológusa, ő azonnal Japánba utazott a Ferrari kérésére.
ők ma érkeztek a kórházba, és egyeztettek is már a Julest ellátókkal, annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az ő klinikai állapotáról és ezen információk alapján adjanak tanácsot a családnak. Saillant és Frati professzorok elismeréssel adóztak a Mie General Medical Center hibátlan törődésének, és megköszönték a japán kollégáik munkáját.
A kórház folyamatos megfigyelés alatt tartja Jules-t, és azonnali tájékoztatást adnak, amint szükségessé válik.”