Lando Norris idén már nem először gyengélkedett egy időmérő edzésen, de a McLaren csapatfőnöke, Andrea Stella szerint az ebből fakadó csalódottságnak nincs köze ahhoz, hogy a Kanadai Nagydíj végén túlontúl optimista manőverrel próbálkozott csapattársa, Oscar Piastri ellen, ami balesetbe torkollott.
A McLaren-pilóták idei első ütközése a körülményekhez képest drámamentesen lezajlott: nem robbant ki belviszály Piastri és Norris között, a brit azonnal elismerte felelősségét, és a csapat is csupán egy ötödik helyet bukott vele, a konstruktőri tabellán meglévő fölényük fényében pedig ez a tíz pont bőven belefért.
Szokatlan módon ezen a hétvégén nem a McLaren volt a mezőny legerősebb autója – először maradtak le idén a dobogóról –, de Norris a 7. rajthellyel így is alulteljesítette azt, amire az MCL39 képes lehetett volna szombaton, hiszen Piastri a 4. pozícióból rajtolt. A brit nem először ostorozta már magát idén a kvalifikációk elrontott végjátéka miatt, a döntő pillanatban hibázott Szahírban és Dzsiddában is.
Így most Montrealban is hátrányból kezdett a bajnoki éllovas csapattársához képest, és késleltetett első bokszkiállása sem adott neki akkora gumielőnyt, hogy elé kerülhessen. A verseny végén, a célegyenesben történt előzési kísérletet egy olyan ambiciózus próbálkozásnak is tekinthetjük, amivel Norris az időmérős hibáját próbálta volna kompenzálni, de az csak újabb hibához és pontveszteséghez vezetett. Stella azonban óva int attól, hogy párhuzamot vonjunk pilótájának időmérős gyengélkedése és a futamon okozott balesete között.
„Landót illetően nem hiszem, hogy köze lett volna a történteknek ahhoz, hogy az időmérőn nehezére esett kiautózni azt a tempót, amire az egész hétvége során képes volt. Természetesen volt benne némi frusztráció amiatt, hogy nem tudott olyan rajthelyet szerezni, amilyet szeretett volna, de nem gondolom, hogy ez kapcsolatban állna azzal, hogy a versenyen rosszul mérte fel a helyzetet. Vaktában lövöldöz, aki megpróbál összefüggést találni a két esemény között” – mondta Stella, akit a Motorsport Week idéz.
„Kétségtelen, hogy vár ránk egy nagy beszélgetés, de csak akkor, amikor mind lehiggadtunk és kipihentük magunkat. Ekkor már le tudjuk majd vonni a tanulságokat, és elengedni azokat a dolgokat, amelyeket nem akarunk magunkkal vinni a továbbiakban.”
Norris hátránya a kiesésének következtében minden korábbinál nagyobbra, 22 pontosra nőtt Piastrival szemben a bajnokságban – de ez még mindig egy futamhétvége alatt ledolgozható mennyiség.
A Brad Pitt főszereplésével készült új F1-es film bemutatójánaz amerikai színész gratulált George Russellnek a legutóbbi versenyen szerzett győzelméhez, vagyis úgy látszik, nem csak a fiktív világbajnokság érdekelte, hanem az igazit is követi valamennyire.
Az F1-es film forgatása több évig tartott, részben a való élet nagydíjain is, így sejthettük, hogy valamilyen kapcsolat kialakult a színész és a sportág között, és az Instagramra feltöltött videón látható, hogy Pitt látta, vagy legalábbis értesült Russell kanadai sikeréről, és gratulált is neki, miközben egymás mellett adtak interjút.
Itt ráadásul nem ért véget az interakció, mindkettejüknek feltűnt ugyanis, hogy hasonló ízléssel, a lazacszínt preferálva választottak inget a premierre.
Egy dobogós sorozat és egy dobogótlan sorozat is megszakadt, egy másik pedig még el sem indult. Egy halom statisztikai érdekességet szállított a Kanadai Nagydíj – némi kitekintéssel a szintén hétvégén lezajló Le Mans-i 24 órásra.
Montrealban új dobogóst avatott a Forma–1 a harmadik helyen célba érő Andrea Kimi Antonelli személyében, akinek eredménye több szempontból is különleges.
18 évesen és 294 naposan ő lett a sport történetének harmadik legfiatalabb dobogósa, csak 2016-ban Max Verstappen és 2017-ben Lance Stroll állt pódiumon ennél is fiatalabban, Antonelli nagyjából két hónappal csúszott le arról, hogy megdöntse a rekordot.
A Mercedes pilótájának 10 futamra volt szüksége, hogy elérje az F1-es dobogót, a jelenlegi mezőny tagjai közül csak ketten voltak nála gyorsabbak: Lewis Hamilton, aki ugyebár már legelső versenyén harmadik lett, valamint Stroll, akivel ez a nyolcadikon történt meg.
Ebben az évszázadban pedig rajtuk kívül még Juan Pablo Montoyának (az 5. futamán), Tiago Monteirónak (9.), Robert Kubicának (3.), Nelson Piquet Jr.-nak (10.) és Kevin Magnussennek (1.) sikerült tíz futamon belül dobogóra állniuk, Antonelli tehát a nyolcadik ilyen az elmúlt negyedszázadból.
De talán mindezeknél különlegesebb, hogy milyen zászló jelent meg a Mercedes pilótája mögött a dobogón: a 2009-es Japán Nagydíjon a Toyotával Jarno Trulli volt mostanáig a legutolsó olasz, aki az első három között ért célba egy futamon, Antonelli így most egy közel 16 éves hiátust szakított meg. Ez volt a leghosszabb dobogómentes periódusuk az olaszoknak, bár 1966 és 1975 között is lepergett már így kilenc év.
A következő cél, amit Antonelli elérhet, az az első olasz győzelem Giancarlo Fisichella 2006-os Maláj Nagydíjon aratott sikere óta. És majd utána esetleg beszélhetünk róla, hogy legfőbb ideje már Alberto Ascari és 1953 óta az első olasz világbajnoknak.
A McLaren-ütközés megismétli önmagát
Oscar Piastri a negyedik helyen ért célba, ezzel megszakadt a dobogós sorozata, éppen kritikus pillanatban, hiszen nyolcas szériánál tartott, és már csak egy kellett volna neki ahhoz, hogy beállítsa a mindenkori McLaren-rekordot, amit Hamilton tett le a pályára – ma is észbontó belegondolni – legelső kilenc F1-es versenyén, 2007-ben.
Hamiltont így nem neki, hanem csapattársának, Lando Norrisnak sikerült jobban megidéznie, méghozzá a futam végén történt balesettel. A két McLaren ütközése ugyanis kísértetiesen hasonlított ahhoz, amikor 2011-ben – a leghosszabb F1-es futamon – ugyanezen a helyen Hamilton próbált hasonló módon túljárni a testvérautót vezető Jenson Button eszén, de ő is ugyanígy a falban kötött ki és kiesett a versenyből.
Bár ez az ütközés nélkül is megtörtént volna a Mercedes kettős dobogója révén, de a McLaren idén először zárt olyan futamot, amelyen nem növelte előnyét a bajnoki pontversenyben – 22 egységgel zárkózott a legközelebbi üldöző, amely a Ferrari helyett most már ismét a Mercedes. És egyúttal az első McLaren-mentes dobogó is volt ez idén.
Ha már Hamilton és a dobogó többször is szóba került, ők ketten egyelőre taszítják egymást, a brittel most először történt meg a karrierjében, hogy az első tíz futam mindegyikén hiányzott a díjátadóról – 2009-ben és tavaly legalább tizedikre ez összejött.
Meglehetősen ritkán fordult elő, hogy egy versenyző a Ferrarival teljesített első tíz futamán lemaradjon a pódiumról (ezt itt fejtegettük részletesebben is), az viszont nem annyira kirívó, hogy egy Ferrari-pilóta egy egész szezont is dobogó nélkül zárjon: Felipe Massa 2011-ben (sőt, majdnem egy teljes kétéves perióduson át), Kimi Räikkönen pedig 2014-ben járt így. És Hamiltonnak még bőven van ideje tenni azért, hogy erre a listára már ne kerüljön fel.
Szoros befutó kétes értékkel
Ez volt a 14. alkalom, hogy egy F1-es futamot biztonsági autós periódus alatt intettek le (plusz tavaly Bakuban VSC alatt). A legutóbbi eset a 2023-as Ausztrál Nagydíjon történt, ami azzal lett híres, hogy megrögzötten el akarta kerülni a versenyirányítás a biztonsági autós befejezést, ezért kétszer is piros zászlót rendelt el a végjátékban, de végül aztán mégis biztonsági autó mögött kellett levezényelni a befutót.
Montreal a legfogékonyabb a safety caros végkifejletre, hiszen ez az első pálya, ahol ez már harmadszor fordult elő az 1999-es és a 2014-es verseny után.
Rendkívül szoros befutót sugall, hogy a célban csupán 0,228 másodperccel követte a második helyezett Max Verstappen a győztes George Russellt. Persze tudjuk, hogy nem volt semmiféle csata, hiszen visszafogott tempóval, előzési tilalom mellett gurult el a kockás zászlóig a mezőny. De akárhogy is, ez lett a 17. legkisebb különbséggel megnyert futam az F1 történetében. A legutóbbi eset, amikor ennél is kevesebbel, egész pontosan 179 ezreddel nyert valaki, meh… a 2023-as Ausztrál Nagydíjon történt, amiről fentebb írtuk, hogy szintén biztonsági autó mögött ért véget. Na, viszont a legutóbbi olyanon, ami versenytempóban zárult, ott tényleg öldöklő volt a verseny: a híres 2005-ös San Marinó-i Nagydíj, ahol Michael Schumacher 215 ezrednyi távolságból hajszolta be a célba Fernando Alonsót.
Együtt veszítünk, külön nyerünk
Emlékezzünk még meg a Williams 2019-es, konstruktőri utolsó helyezett csapatának pilótapárosáról, akik ezen a hétvégén mindketten versenyt nyertek: Russell a Kanadai Nagydíjat, Kubica pedig a Le Mans-i 24 órást.
Na de vajon történt már olyan korábban is, hogy egykori F1-es csapattársak egyike F1-es versenyt, a másik pedig Le Mans-t nyert ugyanazon a napon? Hát persze, az autósportban mindenre is van példa! 2005-ből találhatjuk a legutóbbi ilyen esetet, amikor június 19-én Jyrki Järvilehto a Le Mans-i trófeát megszerző Audi R8-as egyik versenyzője volt, miközben Michael Schumacher Indianapolisban megnyerte azt a bizonyos Michelin-botrányos, hat autó részvételével zajló USA Nagydíjat (amire Monteiro dobogója kapcsán is volt már utalás ebben a cikkben). JJ Lehto és Schumacher pedig bizony négy futam erejéig csapattársak voltak 1994-ben a Benettonnál.
Lewis Hamiltonnal először fordult elő, hogy az adott év első tíz (fő)futamán egyszer sem állhatott fel a dobogóra, a Ferrari történetében pedig több mint harminc éve esett meg legutóbb, hogy valamelyik pilótája az első tíz versenyének egyikén sem végzett az első háromban.
Lewis Hamilton és a Ferrari házassága egyelőre finoman szólva sem úgy alakul, ahogyan azt a felek előzetesen megálmodták. A 40 éves versenyző eddig kevés kivételtől eltekintve nem igazán találja a ritmust, aminek persze egyfelől az autója az oka, másfelől viszont az esetek többségében egyértelműen lassabb csapattársánál, Charles Leclerc-nél.
A közös kalandot a sanghaji sprintkvalifikáción elért rajtelsőség, majd a sprinten aratott győzelem, illetve a szombati miami versenyen behúzott harmadik hely menti valamelyest. Ami viszont a vasárnapi főversenyeket illeti, Hamiltonnal olyasmi történt, ami pályafutása során eddig egyszer sem: az adott év első tíz viadalának egyikét sem fejezte be dobogós helyen.
Hamiltonnak ez a tizenkilencedik szezonja a Forma–1-ben, és már arra is ritkán volt példa, hogy legalább a harmadik versenyig várnia kelljen az első pódiumára. 2023-ban pontosan ennyit kellett kibekkelnie, ennél hosszabb ínséges időszaka csak 2009-ben és tavaly volt, már ami az évkezdést illeti: mindkét évben pontosan a tizedik futamon állhatott fel először a dobogóra.
Most viszont ez nem sikerült, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a brit versenyző karrierjének legrosszabb rajtja. A pontszámot illetően ugyanis jobban áll a 2024-esnél, és ha a tizenhat évvel ezelőtti idényt átváltjuk a mostani rendszerre, akkor annál is. Idén eddig 79 egységet gyűjtött (ebből 14-et szombaton), plusz a kínai főfutamon történt kizárása további 8-tól fosztotta meg. Tavaly ellenben az első tíz fordulóban csak 68-ig jutott (ebből 7 a sprinteken jött össze), míg 2009-ben a mostani szisztémában 53 lett volna (plusz az a 12, amennyit a melbourne-i diszkvalifikálásával elbukott).
Ami viszont a másik oldalt, vagyis a Ferrarit illeti, nagyon régen fordult elő utoljára, hogy valaki a Scuderia színeiben teljesített első tíz versenyének egyikén se álljon dobogón, már ha persze eljutott idáig. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Kimi Räikkönen 2014-es, illetve Gerhard Berger 1993-as visszatérését nem vettük ide, hiszen nekik nem ez volt az első időszakuk Maranellóban.
Őket levéve egészen 1992-ig kell visszamenni, hogy még egy ilyet találjunk, akkor Ivan Capellivel esett meg ez a csúfság. Mindez a Ferrari egyik, ha nem a legsötétebb korszakának közepén történt, hiszen a csapat 1991 és 1993 között egyetlen futamot sem tudott nyerni. Arról nem is beszélve, hogy a világbajnoki címre 1979 óta vártak, és még jó néhány év beletelt, mire Michael Schumacher 2000-ben ismét csúcsra vitte az istállót.
Az olasz versenyzőn kívül még négy pilóta mondhatta el magáról, hogy az első 10 ferraris versenyének egyikén sem végzett dobogón, tehát Hamilton a hatodik a sorban. Ugyanakkor érdekesség, hogy az előző ötből később Gilles Villeneuve, Didier Pironi és Berger is futamot tudott nyerni a Ferrarival, és Capellin kívül ez csak Arturo Merzariónak nem sikerült. A kérdés már csak az, hogy a hétszeres világbajnok melyik táborhoz csatlakozik majd.
A Gazzetta dello Sport a Kanadai Nagydíj után is kritizálta a Ferrarit.
Miként arról mi is részletesen beszámoltunk, az olasz La Gazzetta dello Sport és Corriere della Sera a Motorsport.com olasz kiadásával kiegészülve összehangolt támadást intézett a Ferrari ellen a Kanadai Nagydj előtt, és többek között azt kezdte el pedzegetni, hogy Frédéric Vasseur, a Scuderia F1-es istállójának csapatfőnöke legkésőbb a szezon végén, szerződésének lejárta után távozik Maranellóból.
A francia szakember a montreali hétvége pénteki csapatfőnöki sajtótájékoztatóján reagált a leírtakra, és azt emelte ki, hogy az újságíróknak több tiszteletet kellene mutatniuk a Ferrari csapat tagjai iránt – az olasz lapok azt is felvetették, hogy erősíteni kell a technikai gárdát –, mert ő megbirkózik a jövőjét firtató kérdésekkel, de az alkalmazottak körében bizonytalanságot szül, ha azt kell olvasniuk, hogy nemsokára nem lesz állásuk. Vasseur egyenesen odáig ment, hogy az olasz sajtó szerepét firtatta a Ferrari évek óta tartó sikertelenségében, mondván a brit istállókat a saját országuk sajtója békén hagyja, ezért jobban a munkájukra tudnak koncentrálni.
Vasseur szavai a jelek szerint ugyanakkor nem hatották meg a Gazzetta dello Sportot, Olaszország legnagyobb sportnapilapja ugyanis a kanadai hétvégét követően ismét arról írt, hogy Vasseur-t a Ferrari sportautó-programját irányító, a hétvégén zsinórban harmadszor Le Mans-i 24 órást nyerő Antonello Coletta válthatja.
„Az egyik oldalon ott van egy olyan Ferrari, amelyik mindent megnyer, a másikon pedig egy olyan, amelyik nem nyer semmit. Ez a szezon könyörtelen képe, amelyet a maranellói istálló dominál a hosszú távú sportautó-világbajnokságban (WEC), míg a Forma–1-ben pontosan az ellenkezője történik” – írta a Gazzetta, majd kiemelte, az elmúlt hétvége tökéletesen bemutatta ezt a nagy kontrasztot, hiszen míg Le Mans-ban a Ferrari nyert, addig Montrealban még Lando Norris verseny végi kiesésével is csak az 5. és 6. helyen végeztek.
„Az eredmények magukért beszélnek – írják. – A Hypercar-program, amellyel John Elkann elnök a hosszú távú versenyzés élére akarta visszavinni a Ferrarit 50 éves távollét után, rögtön a 2023-as Le Mans-i visszatérésekora ta sikert ért el, az Antonello Coletta irányítása alatt elkezdődött győzelmi ciklus pedig folytatódik annak köszönhetően, hogy képesek előrelépni a 499P prototípus folyamatos fejlesztésével, hogy az olyan autóipari óriásokat felvonultató ellenfelek előtt maradjanak, mint amilyen a Porsche, a Cadillac, a BMW, a Peugeot, az Alpine és az Aston Martin. Ezért jött a triplázéás az idén Le Mans-ban és dominálnak a WEC-futamokon.”
A cikk szerzője ezután rátért arra, hogy a Forma–1-ben hullámvasúthoz hasonlítható a Ferrari elmúlt években látott teljesítménye, és képtelenek a folytonosságra, ami mutat, hogy tavaly az utolsó futamig a konstruktőri vb-címért küzdötte, az idén pedig erre esélyük sincs. Kiemeli, hogy a topcsapatok közül egyedül a Ferrari nem nyert még versenyt az idén, Leclerc és Hamilton folyamatos verseny alatti kritikái pedig zavart okozbak csapaton belül és megerősítik a krízis jeleit. „Normális, hogy ilyen helyzetben kérdőjelek merülnek fel Frédéric Vasseur pozíciója körül. A Le Mans-i Ferrari-csoda mögött álló Coletta neve kering lehetséges utódként, ami nem csoda. Elkann bizalma iránta soha nem volt ekkora, míg a lejáró szerződésű Vasseur megfizeti a csapat növekedésének hiányát és néhány kritizálható belső döntését.”
A cikk úgy zárul, hogy „amennyiben Coletta igent mond és a sportrészleg vezetője lesz”, sokkal nagyobb kihívással fog szembenézni, mint amivel jelenleg a WEC-ben, mert a Forma–1 sokkal összetettebb a hosszú távú versenyzésnél, jövőre pedig az autók, a motorok és a gumik is teljesen megújulnak. „Ráadásul olyan technikai szervezettel megörökölni egy csapatot, amelyet mások állítottak fel, miközben nyugtalan a légkör, még nehezebbé teszi a feladatot. A kétarcú Ferrari fordulóponthoz érkezett, amely eldöntheti a jövőjét.”
Az F1 című film New York-i bemutatója előtt nemcsak a Brad Pitt nevével fémjelzett produkcióról, hanem a múlt hétvégi Kanadai Nagydíjról is lehetősége volt nyilatkozni az érintetteknek, Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke így véleményezhette a Red Bull George Russell ellen benyújtot óvását.
Mint ismert, a bikás csapat azt kifogásolta, hogy a futam végi biztonsági autós fázis alatt az élen haladó Russell „sportszerűtlen magatartást” tanúsított, mivel szerintük szándékosan fékezett be a safety car mögött, hogy ezáltal a 2. helyen levő Max Verstappen elé kerüljön és büntetést kapjon. A Red Bull csapatfőnök utólag elmondta, annyira tartottak tőle, hogy az egy futamos eltiltástól egy büntetőpontra levő hollandot Russell megpróbálja lépre csalni, hogy már pénteken felhívták erre a versenyigazgató figyelmét, és nyilvánvalóan az óvást is ez a feltételezés szülte. Az FIA azonban megalapozatlannak tartotta a Red Bull érveit és több mint 5 órával a verseny leintése után elutasította az óvást.
„Először is, a Red Bull Racingnek két órába telt, mire benyújtották az óvást, úgyhogy ez az ő művük volt. Őszintén szólva ez annyira piti és kicsinyes. Miamiban is megtették, most pedig két óvást is benyújtottak, majd az egyiket visszavonták, mert annyira kínos volt” – utalt előbb a Russell elleni miami óvásra, majd a kanadai esetre Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke a Sky Sports-nak.
A Red Bull másik óvása egyébként arról szólt, hogy Russell túlságosan lemaradt a biztonsági autótól, ami alapvetően szabálytalan. Csakhogy a Mercedes versenyzője kénytelen volt betartani az ilyenkor érvényben levő, kormánykijelzőn látható limitidőt, és csak annak túllépésével tudott volna felzárkózni az utcai Mercedesre. Vélhetően a Red Bull is belátta, hogy felesleges óvná meg ezt, így végül csak egy óvást nyújtott be.
„Előálltak néhány furcsa szabállyal, vagy legalábbis amit ők annak hívnak. Szerintem az FIA-nak meg kell vizsgálnia ezt, mert annyira erőltetett volt, hogy elutasították – folytatta Wolff. – Versenyzel, nyers és veszítesz a pályán. Ez egy fair győzelem volt a részünkről, olyan, mint amilyenből oly sokat szereztek ők is a múltban. Úgyhogy ez egyszerűen csak kínos.”
Arra a kérdésre, hogy az óvást hamarabb el kellett-e volna utasítani az FIA-nak, Wolff így felelt: „Az egyik óvásukat valójában nem is vitték végig, mert akkora nonszensz volt. A második elutasítása öt órába telt, mert nem is tudom, mire utal az, hogy »sportszerűtlen viselkedés« vagy valami ilyesmi. Miről szól ez? Ki döntött erről? 100%-ig biztos vagyok benne, hogy nem Max , mert ő versenyző. Soha nem óvna egy ennyire triviális dolog miatt.”
A Verstappennel a felügyelők meglátogatása után kedélyesen beszélgető George Russell New Yorkban szintén úgy vélte, hogy nem a holland pilóta állt az óvás mögött, és elmondta, a Red Bull csak az idejüket vesztegette.
Verstappen és Russell a kanadai futam után / Fotó: Clive Rose/Getty Images/Red Bull Content Pool
„Szerintem Max sem tudta, hogy óvás lesz. Nem tudom, hogy mi zajlott, hogy mit gondoltak. Örülök, hogy semmi nem lett belőle sem egyik, sem másik irányba. Csak mindenkinek az idejét vesztegették. Két ember, akik a csapatnak dolgoznak, egyaránt lekéste a gépét, meg ilyenek. Nagy hűhó volt a semmiért, de ezen túlvagyunk, előre tekintünk. Úgy érzem, igazán jól teljesítek, jól érzem magam a csapatban. Ki tudja, hogy mi fog történni, nagyon kicsik a különbségek” – mondta Russell.
A Red Bull nem bánta meg
Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke szintén nyilatkozott New Yorkban a Sky Sports-nak, és közölte, nem csináltak volna semmit másként. „Nem, abszolút nem bántuk meg [az óvást]. Egy csapatnak jogában áll óvni. Láttunk valamit, amit nem igazán tartottunk helyesnek. Megvan a lehetőség ezt benyújtani a felügyelőknek, és mi emellett döntöttünk. Egyáltalán nem bánjuk.”
Ami a szezon folyatását illeti, Horner nem gondolná, hogy az Oscar Piastrival szembeni 43 pontos hátrány miatt le kellene mondaniuk az ide egyéni vb-címről. „Féltávnál sem járunk még. Jó hétvégénk volt Barcelonában, néhány versennyel ezelőtt nyertünk Imolában, és mint a múlt vasárnap is megmutatta, bármi megtörténhet. Csak ki kell tartani, hosszú a bajnokság, és nem adunk fel semmit, a végéig harcolunk. Ha valaki ezt fogja tenni, az egyértelműen Max lesz.”
New Yorkban megtartották az F1 című film premierjét, amelyen a pilóták nagy része és több csapatfőnök is részt vett.
Hatalmas show-t rittyentettek a Brad Pitt nevével fémjelzett film amerikai bemutatója elé: a New Yorkban tartott premierre mind a tíz csapat úgynevezett showcart biztosított, a Liberty Media pedig repülőt bérelt és úgy vitte át Montrealból a Nagy Almába a száguldó cirkusz tagjait.
Természetesen nem mindenki vett részt a repülős osztálykirándulásnak is beillő túrán, de a gépen több jelenlegi és korábbi versenyző, csapatfőnök, szakértő és Stefano Domenicali, a Forma–1 elnök-vezérigazgatója is ott volt. Hogy milyen volt a hangulat, azt Craig Slater, a Sky Sports riportere mutatta be az alábbi videóban.
A Qatar Airways különleges festésű, Boeing 777-300-as típusú óriásgépe előtt a landolás után fotózkodtak is néhányan, illetve videó és fotók is készültek a röpke egy órás útról:
The first group of drivers have landed in New York!
A bemutatóról öt jelenlegi pilóta, név szerint Oscar Piastri, Fernando Alonso, Lance Stroll, Max Verstappen és Andrea Kimi Antonelli hiányzott. Verstappen és Stroll Monacóban, a film pilótáknak és csapatfőnököknek tartott zárt körű vetítésén sem vett részt. A holland azzal indokolta döntését, hogy több időt szeretne a családjával tölteni, különösen most, hogy megszületett a kislánya. Alighanem most is emiatt maradt távol az eseménytől, míg Stroll már Monacóban is csak annyit közölt, hogy „dolgom volt.”
A filmet Magyarországon június 26-tól játsszák a mozik.
Megbukott a Ferrari egyik autója a Le Mans-i 24 órás után és a kizárás sorsára jutott.
Noha nem vitt véghez teljes söprést a Le Mans-i 24 óráson, 1.;3. és 4. helyezésével a Ferrari így is remekül szerepelt az év egyik legnagyobb autóversenyén, és rengeteg pontot gyűjtve (Le Mans-ban dupla pont jár a többi WEC-fordulóhoz képest) növelte az előnyét a gyártók pontversenyében. Az egyik autóját azonban utólag kizárták.
Több mint egy nappal a legendás verseny 93. felvonásának leintése után ugyanis kiderült, hogy az egyik Ferrari 499P megszeghette a szabályokat. A gyanú az utólagos technikai ellenőrzés során vetült a Nicklas Nielsen, Antonio Fuoco és Miguel Molina által a 4. helyre behozott 50-es rajtszámú egységre.
A technikai ellenőrök a hátsó szárny tartószerkezeténél lettek figyelmesek rendellenességre, a szabályok ugyanis kimondják, hogy a pályán használt módon összeszerelt állapotában a fő szárnyelem és a vízszintes tartóelem(ek) sem deformálódhatnak verikálisan 15 mm-nél jobban, amikor a különböző, a szabályokban meghatározott mértékű és kivitelezésű vertikális terheléseknek teszik ki azokat.
A Ferrari 499P hátsó szárnya / Fotó. Ferrari
A Ferrari 499P 2023-as bemutatkozása óta jeleskedik a csúcssebesség terén, és bár a tavalyi brazíliai WEC-fordulótól kezdve bevezették az úgynevezett Evo Jokert, aminek célja ezen előny eltörlése volt, az idei szezon előtt érdekes módon hozzáadták a hátsó szárny hajlékonyságára vonatkozó előírásokat a szabályzathoz.
A technikai ellenőrök jelentették az 50-es autó (a többiekét rendben találták) esetében felmerülő potenciális szabályszegést a felügyelőknek, akik ezután azt a döntést hozták, hogy kizárják az egységet a versenyből.
Csavarok is hiányoztak
A felügyelők indoklásából kiderült, hogy a megengedett 15 mm-nél nagyjából három és félszer nagobb, egészen pontosan 52 mm volt a deformáció a statikus tesztek során, illetve fény derült arra, hogy négy csavar hiányzik a hátsó szárny tartószerkezetéből, ami önmagában a homologizációs szabályok megsértését jelenti.
A felügyelők kiemelték, hogy az egyik szerelő az utolsó bokszkiállás során észrevette, hogy az egyik csavar nincs meg, de a Ferrari nem tett semmit. Az olaszok a védelmükben azt hozták fel, hogy a túlzott hajlást a csavarok elvesztése okozta, és nem nyertek vele teljesítményt, ám ez erősen kétséges, hiszen az 50-es autó a 387 megtett köréből a 380.-ban érte el a legnagyobb csúcssebességet. A felügyelők egyébként arra is rámutattak, hogy „potenciális veszélyt” jelentett az 50-es autó hátsó szárnya, mert nagy sebességnél akár le is szakadhatott volna.
A kizárással a 4. helynél hátrébb végző egységek egyaránt előbbre jöttek egy helyet, a Mick Schumacher, Fred Makowiecki és Jules Gounon által terelgetett, eredetileg 11. helyen végző 36-os Alpine pedig így pontot szerzett.
Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke a Kanadai Nagydíj után elárulta, már pénteken szóltak a versenyigazgatónak, hogy a felügyelők fokozott figyelemmel kövessék a Max Verstappen körül kialakult helyzetet.
A Kanadai Nagydíj volt az első versenyhétvége, amelyen Max Verstappennek úgy kellett vezetnie, hogy egyetlen büntetőpontot sem gyűjthet, mert akkor eltiltják egy futamtól. A négyszeres világbajnoknak végül sikerült tiszta hétvégét teljesítenie, ám a Red Bull úgy vélte, George Russell megpróbálta csőbe húzni őt, amikor a futam végi biztonsági autós fázisnál szerintük szándékosan fékezett keményet, hogy a holland megelőzze.
Utólag azonban kiderült, hogy a Red Bull már jóval korábban kifejezte a szövetségnek abbéli félelmét, hogy Verstappen ellen különféle trükkökkel fognak élni a riválisai, és ezt a pénteki versenyzői eligazítás után közölték is Rui Marques versenyigazgatóval.
„Elkerülhetetlen volt, hogy előfordulhat némi játszmázás. A versenyzői eligazítás után felvetettük ezt a versenyigazgatónak, csak hogy ők se feledkezzenek meg erről, mert világos volt, hogy ilyesmi zajlik. De Max egész hétvégén makulátlan volt és nagyon jó versenyt teljesített” – nyilatkozta Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke a Verstappen számára 2. hellyel végződő nagydíj után.
„Csak azt mondtuk neki (Marques-nek), hogy »nézd, [a felügyelők] rajta tarthatnák a szemüket ezen, mert a sajtóban nyilvánvaló megjegyzések hangzottak el«” – tette hozzá Horner.
Célt értek Russell megjegyzései, és zavart okoztak a fejekben a Red Bullnál? / Fotó: Mercedes
A csapatfőnök ugyan nem nevesített, de nyilvánvalóan George Russellre gondolt, hiszen ő volt az egyetlen pilóta, aki már csütörtökön célzott rá, hogy Verstappent el lehetne tiltatni.
„Okosnak kell lennünk és az előnyünkre kell fordítanunk ezt” – mondta Russell a büntetőpont-helyzetre utalva, majd hozzátette, ő ugyanúgy fog versenyezni, mint eddig, hiszen Verstappennek így is összegyűjtött 11 pontot, ezért remélhetőleg még egyet anélkül is össze fog, hogy bármit is tennének vele. „Ismerve őt, valószínűleg még agresszívabban fog vezetni, hogy legyen egy szabad hétvégéje otthon. Nem tudom, de reméljük” – tette hozzá Russell.
Ezek a megjegyzések, illetve az a Russell által már az időmérő után tett kijelentés, hogy „nekem néhány ponttal nagyobb a játékterem”, szemmel láthatóan hatással voltak a Red Bullra, és a futam utáni óvásukat is ez az előzetes félelem szülte.
„Szerintem hallhatták George sajtóban tett megjegyzéseit. A célja eléggé világos volt, és szerintem ebben nem volt semmi meglepő” – mondta Horner az óvás benyújtását követően.
Verstappen a jövő hétvégi Osztrák Nagydíjat ugyanilyen helyzetben kell majd teljesítse, hiszen csak azután évül el két büntetőpontja. Azaz a Red Bull Ringen is számíthatunk majd rá, hogy a bikás istálló fokozottan érzékeny lesz minden ezzel kapcsolatos megjegyzésre és árgus szemekkel figyeli majd, hogy Russell vagy bárki más hogyan versenyez a holland ellen.
Kimi Antonelli elismerte, hogy a Kanadában megszerzett első F1-es dobogós eredménye különösen jól jött neki az önbizalma visszaszerzésében. Max Verstappen is dicsérte a Mercedes olasz tinijét.
Antonelli első nagy dobása a miami sprinfutam időmérőjén szerzett 1. hely volt, de azt nem tudta dobogóra váltani. Utána jött egy hullámvölgy, amiről bevallotta, hogy kicsit megütötte őt, és ezért érzi különösen fontosnak a Kanadában elért 3. helyet.
„Ez sokat jelentett, mert az előző három, egymás utáni héten rendezett futam nehéz volt nekem. Önbizalmat vesztettem, de ez volt a legjobb mód arra, hogy visszaszerezzem azt – közölte. – Csak vártam, hogy leintsék a versenyt, a kivetítőkön még a körszámlálót is figyeltem, annyira feszült voltam. Az utolsó körökben szenvedtem, mert Oscar [Piastri] egyre közelebb jött a DRS nyitásával.”
Antonelli az említett „tripla hétvége” állomásain nem szerzett pontot, a háromból két alkalommal a Q3-ba sem jutott be, noha a Mercedesszel ez természetesen illett volna. A kanadai pálya ugyanakkor jól passzolt az autójához – csapattársa, George Russell nyert –, és az olasz ezt jól használta ki.
„Sokkal jobb volt, mint elképzeltem. Libabőrös lettem, ahogy hallottam a közönséget, miközben sétáltam a dobogó felé. Ez olyan pillanat, amire nagyon sokáig emlékezni fogok. Ilyen érzéseket nem lehet vásárolni, az ilyen eredmények löketet adnak.”
Antonelli a Forma–1 történetének harmadik legfiatalabb dobogósa Max Verstappen és Lance Stroll mögött. Sokan a hollandhoz hasonló nagy klasszist látják benne, és ő sem tagadta, hogy követni próbálja. „Láttam, Max mit ért el az évek során, főleg az első éveiben. Káprázatos volt, mintaként szolgált nekem, inspirált” – nyilatkozta.
Mivel a 2. helyével Verstappen jelen volt a hivatalos sajtótájékoztatón, ő is reagálni tudott a fiatal vetélytársának sikerére. „Hallottam Kimiről, ahogy egyre fentebb lépdelt a gokartos ranglétrán, mindig nagyszerű dolgokat mondtak róla. Szemmel tartottam. Lenyűgöző a veleszületett gyorsasága, nekem pedig nagyon tetszik a kiegyensúlyozott, nyugodt hozzáállása. Sohasem kételkedtem benne, hogy dobogóra áll idén. Örülök, hogy megtörtént” – mondta.
„Ez kiváló löketet ad az ember önbizalmának, és csak javulni fog. Az első szezonjában sok dologgal találkozik, és a gyengébb és a jobb futamokból is tanul. A következő években biztos még többet látunk majd Kimitől.”
