Kategória: Extra

  • A kettészakadt Formula E mezőny

    A kettészakadt Formula E mezőny

    Bár a győztes kiléte csaknem megjósolhatatlan, a Formula E-ben kirajzolódott egyfajta minta az első néhány verseny alapján.

    A csapatbajnokságban legélesebb az ellentét a mezőny „két fele” között: az első hat csapat között a verseny rendkívül szoros, 20 ponton belül vannak egymáshoz képest. Utánuk azonban egy 40 pontos „ugrás” következik.

    Csapat Meghajtás Pont
    1 🇩🇪 Mercedes Mercedes 88 0
    2 🇩🇪 Porsche Porsche 83 -5
    3 🇲🇨 Venturi Mercedes 78 -10
    4 🇨🇳 Techeetah DS 78 -10
    5 🇬🇧 Jaguar Jaguar 73 -15
    6 🇬🇧 Envision (Audi) 68 -20
    7 🇺🇸 Andretti (BMW) 28 -60
    8 🇫🇷 Nissan Nissan 8 -80
    9 🇨🇳 NIO 333 NIO 7 -81
    10 🇮🇳 Mahindra Mahindra 4 -84
    11 🇺🇸 Dragon Penske 0 -88

     

    Az így kialakult élmezőny dominálta az eddigi versenyeket: mindössze egy dobogó, két top 5-ös helyezés, és az elérhető 50 pontszerző helyből csak tíz nem volt az övék. Egyszóval: a mezőny végéről elég ritka az, hogy bárki akár a pontszerzők közé keveredjen.

    Egy változtatás az igazságosabb verseny felé

    Ennek oka főleg az új időmérőben rejlik. Az eddigi formátumban a bajnoki állás végéről is kerülhetett valaki a mezőny elejébe, az így megkavarodott, kaotikusabb versenyek pedig kedveztek a kiscsapatoknak.

    Most azonban, hogy kvalifikáción mindegyik csoportból tovább lehet jutni a párbajokhoz, egy lassabb autóval csaknem esélytelen egy jó rajtpozíció. Az egykörös formátumot megtartották, így továbbra is megmaradt a „véletlen faktor”, de korántsem olyan nagy jelentősége van, mint eddig.

    Ami pedig a versenyt illeti, továbbra is történnek balesetek, taktikai bakik, amiknek köszönhetően, a „leszakadók” eddig minden futamon elcsíptek egy-egy pontszerző helyet.

    „A kiegyensúlyozottság a kulcs”

    Mitch Evans, Jaguar, Formula E, racingline.hu
    Fotó: Simon Galloway/FIA Formula E

    Ezt a közhelyet szinte minden pilóta a végtelenségig tudja ismételgetni, és az élmezőny pilótáira mindenképp igaz ez.

    Jean-Éric Vergne annak köszönhetően vezeti a bajnokságot, hogy mindegyik futamon pontszerző helyen ért célba. Mögötte Robin Frijns áll, három dobogóval, ami rekord az idei eredmények tekintetében. A legelső futamgyőztes a listán Mitch Evans, a negyedik helyen, de római dominanciája előtt mindössze egy pontot szerzett.

    Ami az érme másik oldalát illeti, a bukdácsoló, problémákba ütköző versenyzők a pontok tekintetében elég hamar lemaradtak a Vergne-től és társaitól. Csapattársaikkal ellentétben Sam Bird, António Félix da Costa és Nick Cassidy nem álltak még dobogóra, a fent említett tényezők mellett időmérős hibák is hátráltatták őket.

    Ettől függetlenül a „szerencse forgandó…”, így könnyen lehet, hogy a szezon végére ők is visszakerülnek a körforgásba.

    Van remény a lemaradóknak?

    Sergio Sette Camara, Dragon | Penske Autosport, Formula E, FE, racingline,hu
    Fotó: Sam Bloxham/FIA Formula E

    Három német gyártó jelentette be kivonulását a Formula E-ből az elmúlt években, így könnyen elképzelhető, hogy a sikertelenebb csapatok szintén hasonlóan döntenek. A Gen3 autó azonban jövőre mutatkozik be, és ez mindenkinek tiszta lapot biztosít.

    Az Andretti a BMW technikai segítsége nélkül küszködik, miután gyári csapatból hivatalos hajtáslánc beszállító nélküli csapattá avanzsáltak idén. Az Envisionnal ellentétben ez megviselte őket, hiszen a zöld csapat az Audi kivonulása előtt is ügyfélcsapat volt.

    Jake Dennis átmentette a Formula E előző szezonjának végén mutatott formáját, és kétségtelenül erőn felül teljesített eddig, néha a nagyok bajuszát ráncigálva. Oliver Askew azonban még újoncként nem tudta felvenni vele a versenyt.

    A Mahindra Felix Rosenqvist győzelmei után nem igazán talált magára a Gen2-érában. D’Ambrosio és Lynn révén ugyan szereztek egy-egy győzelmet, de az állandó jó eredmények elmaradtak. A problémát valószínűleg nem a pilóták jelentik, hiszen Wehrlein után a bizonyított futamgyőztesek (Sims és Rowland) érkezése sem oldotta meg a gordiuszi csomót.

    A Nissannak szintén szüksége van a tiszta lapra a Gen2 eredménytelensége után. Az első három évben szinte legyőzhetetlen csapat tavaly veszítette el igazán a fonalat, amikor is csak kétszer álltak dobogóra.

    A csapatot sokáig vezető Sébastien Buemi különösen szenvedett, de nem ő, hanem Oliver Rowland távozott végül a csapattól, Maximilian Günther javára. A japán gyár azonban nagyobb felelősséget vállalt a csapat működtetésében, ez akár fordulópont lehet számukra.

    A NIO folyamatos vezetőségi problémákkal küszködött: a csapatot többször eladták, átszervezték és újragondolták az elmúlt években. Stabilitás nélkül pedig nem tudták magukat elmozdítani a mezőny végéről.

    Bár a Team Penske egyre jobban erősíti jelenlétét a Dragon Formula E csapatánál, hét éve először nem saját hajtáslánccal indulnak majd jövőre. Az eddigi konstrukció eredményeit látva talán nem is baj, a jövőbeli partnerüket elnézve pedig egyenesen főnyereménynek tűnik a döntés.

    Sereghajtóként ugyanis kihasználták a Techeetah körüli bizonytalanságot, és a kínai csapattal két bajnoki címet szerző DS-sel állapodtak meg.

  • Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Racingline.hu!

    Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Racingline.hu!

    Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! 🙂

    Aki régóta követ minket, annak már nem újdonság, hogy minden ünnepet (is) F1-esre szabunk. 😀 Így idén is előkerültek a csapat-tojások. Tavaly update-eltük őket, idénre pedig a csapatlogók nem változtak különösebben, szóval elég volt újrahasznosítani. 😉

    (Megjegyzés: kis méretű, tojás formára baromi nehéz Aston Martin logót pingálni. 😀 )

    Alább pedig megmutatjuk a korábbi évek általunk készített húsvéti posztjait is, melyeket előszeretettel lopkodnak el (nem kéne!), még akár a konkurencia is, de ez a mi művünk. 🙂

    Ti is alkottatok valami hasonlót? Mutassátok meg Facebookon, kommentben, vagy Instagramon az #F1közösség hashtag használatával, és/vagy meg is jelölhetitek a képen a @racingline.hu-t. 🙂 De ti se lopkodjátok el egymás képét! 😉

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    WWW.RACINGLINE.HU (@racingline.hu) által megosztott bejegyzés

  • Rég volt, tán igaz sem volt? Utazzunk vissza az időben 10 évet!

    Rég volt, tán igaz sem volt? Utazzunk vissza az időben 10 évet!

    10 évvel ezelőtt 2012-t írtunk. Nem tűnik olyan régnek, mégis rengeteg dolog történt azóta és sok változáson ment át a világ és a Forma-1 is.

    A klímavédelem és fenntarthatóság még nem volt téma a sportban, legalábbis nem ilyen sűrűn, és még fogalmunk sem volt róla, hogy pár év múlva koronavírussal meg ukrán-orosz háborúval „kell” majd foglalkozni. Régi szép idők, mondhatnánk…

    Meg aztán bizonyára vannak olyan olvasóink, olyan F1 rajongók, akik 2012-ben még csak néhány évesek voltak. 🙂

    Néhány fotó kíséretében most egy kis nosztalgiázásra invitálunk titeket, így a 2022-es szezon kezdete előtt.

    Nézzük, milyen volt a helyzet a Forma-1-ben a 2012-es évadkezdéskor!

    A 20 állomásos szezon az Ausztrál Nagydíjjal indult, Melbourne-ben.

    12 csapat színesítette akkor még a mezőnyt, kb szó szerint. Ezen csapatok közül azóta 3 teljesen megszűnt (Marussia, HRT, Caterham), négynek pedig új neve lett:

    Lotus –> Renault –> Alpine
    Force India –> Racing Point –> Aston Martin
    Sauber –> Alfa Romeo
    Toro Rosso –> AlphaTauri

    A Haas csapat pedig még szóba sem került.

    Embed from Getty Images

    Két év kihagyás után ekkor tért vissza a Forma-1-be Kimi Räikkönen – Angry Birds figurával a sapkáján -, a Lotus színeiben, és még jó pár évet lehúzott a sportban, hiszen tavaly év végén vonult vissza.
    Ekkor váltak külön első feleségével, Jenni Dahlmannal.

    Embed from Getty Images

    Az akkori mezőnyből mindössze öten vannak, akik azóta is (vagy újra) F1-es versenyzők: Lewis Hamilton, Daniel Ricciardo, Sergio Pérez, Sebastian Vettel és Fernando Alonso.

    De ekkor még a mezőny tagja volt többek között Michael Schumacher is.

    Embed from Getty Images

    A Mercedesnek ekkor még nem volt egyetlen konstruktőri bajnoki címe sem. Hamilton pedig még a McLaren versenyzője volt, szinte kopasz volt, és Nicole Scherzinger énekesnővel járt.

    Embed from Getty Images

    Voltak még grid girl-ök, vagyis rajtrácslányok.

    Embed from Getty Images

    Nico Hülkenberg még ilyen „kisfiú” volt, azóta meg már férj és édesapa.

    Embed from Getty Images

    Még élt a Maria de Villota versenyzőnő, aki akkor a Marussia tesztpilótája volt. Súlyos balesete 2012 nyarán történt. Bár fél szeme világát elvesztette, felépült és visszatérését tervezte. 2013 októberében szívinfarktusban hunyt el.

    Embed from Getty Images

    Jenson Button édesapja is élt még, a versenyző pedig Jessica Michibatával járt. John Button azóta sajnos elhunyt, Jenson feleségül vette Jessicát, majd nem sokkal később elváltak. Jenson épp a napokban vette feleségül két gyermeke édesanyját, Brittny Wardot.

    Embed from Getty Images

    2012-ben a regnáló bajnok Sebastian Vettel volt, és a Red Bull. A szezon során Vettel begyűjtötte harmadik világbajnoki címét és csapata is újra bajnok lett.

    Embed from Getty Images

    Ekkor Yuki Tsunoda még csak 11 éves volt, egy éve kezdett gokartozni. Max Verstappen 14 éves volt, pár gokartbajnokság megnyerésével a háta mögött. De például Kevin Magnussen már 19 éves volt és már találkozhatott is vele a magyar közönség, hiszen a WSR (Formula Renault 3.5) versenyzőjeként a Hungaroringre is ellátogatott.

    Embed from Getty Images

    Ti mit csináltatok 2012-ben? Még oviba jártatok? Iskolába? Akkor házasodtatok? 🙂

  • 2022-es F1-es rajtszámok, és ami mögöttük van

    2022-es F1-es rajtszámok, és ami mögöttük van

    2014-ben vezette be a Forma-1, hogy minden versenyzőnek saját rajtszámot kell választani (2 és 99 között), és F1-es karrierje során végig azt kell használnia.

    Korábban a rajtszámokat az előző szezon konstruktőri végeredményének sorrendjében osztották ki a versenyzők számára. A bajnok csapaté az #1 és #2 (kivéve ha az egyéni bajnok nem a kostruktőri bajnok csapat tagja, mert az egyes a világbajnok versenyzőnek járt), a második helyezett csapat versenyzői a #3 és #4 számot viselték, stb.

    Persze voltak évek, mikor teljesen eltérő szisztéma szerint voltak használatban a rajtszámok. Meg aztán ne feledkezzünk meg a legjellegzetesebbről sem: Damon Hill 0-s rajtszámáról, amit azért választott, mert a regnáló világbajnok helyére érkezett, a bajnok (Nigel Mansell) pedig távozott az F1-ből, így senkinek nem lehetett kiosztani az egyes számot.

    Embed from Getty Images

    Állandó, választott rajtszámokról beszélünk tehát, az egyetlen kivételt az 1-es szám jelenti, mely továbbra is mindig a regnáló világbajnokot illeti meg, aki lecserélheti erre az állandó számát. Ez lehetőség idén Max Verstappent illeti meg, ő pedig él is ezzel.

    Egyetlen 2 és 99 közé eső szám van, melyet soha senki nem választhat: ez a 17-es. Jules Bianchi rajtszáma volt, azonban halálos kimenetelű balesete után az FIA visszahívta ezt a számot, így az örökre a francia versenyzőé marad.

    Továbbá ha egy versenyző visszavonul, vagy kiszorul a mezőnyből, két évig „foglalják” még neki korábbi rajtszámát, számolva egy esetleges visszatéréssel. Így például senki nem „nyúlhatta le” még Kevin Magnussen 20-asát, tehát idén a korábban ismert számával térhet vissza.

    Emiatt jelenleg a következő rajtszámok nem válaszhatók:

    Rajtszám Kié? Meddig?
    7 Kimi Raikkonen 2023 végéig
    8 Romain Grosjean 2022 végéig
    9 Nikita Mazepin 2023 végéig
    26 Daniil Kvyat 2022 végéig
    99 Antonio Giovinazzi 2023 végéig

     

    Na de mi a helyzet a 2022-es mezőnnyel?

    Évek óta most először fordul elő, hogy egy teljes szezon során viseli majd valaki – történetesen Verstappen – az 1-es számot. Utoljára az állandó rajtszámok bevezetésekor, 2014-ben szerepelt az egyes az akkor regnáló bajnok, Sebastian Vettel autóján.

    Sebastian Vettel, 2013, Red Bull
    Sebastian Vettel 2013-ban  |  Fotó: Mark Thompson/GettyImages/Red Bull Content Pool

    Választott rajtszáma egyébként a 33-as, méghozzá azért, mert a 3-ast tartja szerencseszámának, de F1-be érkezésekor az már foglalt volt Daniel Ricciardo által, így a holland „megduplázta” azt, és 33 lett belőle.

    Ricciardo nagy rajongója volt az amerikai versenyző-legenda, a többszörös NASCAR-bajnok, a 2001. február 18-án elhunyt Dale Earnhardtnak, aki sokáig a 3-as rajtszámmal versenyzett a sorozatban. Tiszteletére Ricciardo ugyanezt a számot választotta.

    Lando Norris rajtszámát nagy kedvence, a MotoGP élő legendája, Valentino Rossi 46-os száma inspirálta. Nem akarta azonban teljes egészében másolni a motorost, így annak számából csak a 4-est vette át.

    Sebastian Vettel 5-ös számát korábbi sikerei okán választotta. A 2001-es gokart Európa-bajnokságot az ICA Junior kategóriában 5-ös rajtszámú gokarttal nyerte meg, valamint 2010-ben a Red Bull-lal első Forma-1-es bajnoki címét is ezt a számot viselő autóval szerezte meg. Ezen kívül az ötös szám római jelölése a ‘V’, ami Vettel vezetéknevének első betűje, továbbá a V a victory, vagyis a győzelem jelölése is.

    Nicholas Latifi a 6-os rajtszámmal versenyez. A szám a szülővárosára, Torontóra utal, amelyet a „The Six” becenévvel illetnek, mivel a város hat kerületből áll, és Toronto körzetszáma 6-tal kezdődik.

    Pierre Gasly-é a 10-es. A francia ezzel a számmal nyerte meg a 2013-as Formula Renault 2.0 Eurocupot, és nagy rajongója a focista Zinedine Zidane-nak is, aki a 10-es számmal játszott a francia válogatottban.

    Sergio Pérez 11-ese is a focihoz kapcsolódik. A mexikói rajtszámát a Club America korábbi játékosa, Ivan Zamorano inspirálta.

    Fernando Alonso 14-ese annak köszönhető, hogy a spanyol 1999. július 14-én, 14 évesen a ezzel a számmal lett gokartvilágbajnok.

    Charles Leclerc „kimatekolta”, hogy mi legyen a rajtszáma. Eredetileg a 7-est szerette volna, de az foglalt volt Kimi Räikkönen által. Majd a 10-esre pályázott, de azt meg Gasly birtokolta. Így mivel 1+6=7, és amúgy is 16-án született, a 16-ost választotta.

    Lance Stroll 18-as rajtszámának oka, hogy 18 évesen ezzel a rajtszámmal nyerte meg az olasz Formula 4-es bajnokságot.

    Kevin Magnussen is nosztalgiázik a 20-assal: ezzel a számmal lett Formula Renault 3.5 bajnok 2013-ban.

    Alexander Albon 23-asa hasonlóan született, mint Norris 4-ese. Valentino Rossi volt az inspiráció, de ő sem akart utánozni, így megfelezte a 46-ost.

    Az újonc Guanyu Zhou a 24-es rajtszámot választotta. Ezt a számot utoljára 2012-ben Timo Glock használta, még nem választott számként. A kínai pilóta a kosárlabda-legenda Kobe Bryant előtt tisztelegve választotta ezt a számot.

    Esteban Ocon a 31-es száma annak köszönhető, hogy 2007-ben ezzel a számmal szerezte meg első gokartos bajnoki címét.

    Yuki Tsunoda a 22-ese duplázásból született. A japán versenyző a 11-es rajtszámot szerette volna, mert korábban ezzel gokartozott. De ez a szám már foglalt volt Pérez által, így a japán megszorozta kettővel.

    Lewis Hamilton 44-esének egyszerű, de nagyszerű története az, hogy ezzel a rajtszámmal indult annak idején az első gokartversenyén.

    Mick Schumacher eredetileg 7-est szeretett volna, mert ennyi bajnoki címe van édesapjának, de foglalt volt (Räikkönen). Majd 4-est, mert azzal a számmal lett F3-as bajnok, de az is foglalt volt (Norris). Így a kettőből keletkezett a 47-es.

    Carlos Sainz a betűk és számok hasonlóságával játszott. Mivel nevében két S követi egymást, a 5-ös pedig hasonlít az S-re, 55-ös lett a száma (Carlo55ainz).

    George Russell 63-as alapvetően onnan ered, hogy bátyja is ezzel a számmal versenyzett. Ezen kívül egy kis rajzolással a 63-ból könnyen kihozható a brit versenyző monogramja, a GR.

    Valtteri Bottas 77-ese is úgy indult, hogy a 7-est szerette volna, de Räikkönen elhappolta előle. Így két 7-essel 77-es lett belőle, amivel még jobban is járt, mert neve dupla T-je helyettesíthető a két hetessel (Bo77as).

    A 2022-es mezőny rajtszámai:
    Rajtszám Versenyző
    1
    Max Verstappen
    3
    Daniel Ricciardo
    4 Lando Norris
    5
    Sebastian Vettel
    6 Nicholas Latifi
    10 Pierre Gasly
    11 Sergio Perez
    14
    Fernando Alonso
    16 Charles Leclerc
    18 Lance Stroll
    20
    Kevin Magnussen
    22 Yuki Tsunoda
    23 Alex Albon
    24 Guanyu Zhou
    31 Esteban Ocon
    44 Lewis Hamilton
    47
    Mick Schumacher
    55 Carlos Sainz Jr
    63 George Russell
    77 Valtteri Bottas
  • A 2022-es F1-es szezon 8 fontos (szabály)változása

    A 2022-es F1-es szezon 8 fontos (szabály)változása

    A 2021-es Forma-1-es szezon nem várt izgalmakat és vitás végeredményt szült. Egy korszak zárult le, hogy aztán 2022-ben egy új éra kezdődhessen, merőben más autókkal, és pár új szabály mellett.

    Vegyük hát sorra a hétvégi szezonnyitó előtt, hogy mi minden változott/változik idén az F1 világában!

    1. Erőforrás és üzemanyag

    Az erőforrások alapvetően nem változnak, maradnak az 1,6 literes turbó-hibridek – ezek lecserélését 2026-ra tervezik, amikor is egy új, fenntarthatóbb üzemű motor bevezetésére lehet számítani.

    A fenntarthatóság növelése azonban már most is megjelenik a sportban, ugyanis új, E10-es üzemanyagra váltanak, annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a 2030-ra kitűzött célhoz, a nulla szén-dioxid-kibocsátáshoz.

    Az E10 azt jelenti, hogy 90%-ban még fosszilis üzemanyagról beszélünk melyhez 10%-nyi etanolt kevernek. A végső cél persze egy 100%-ban fenntartható üzemanyag létrehozása.

    A Forma-1 már dolgozik az újtípusú üzemanyag kifejlesztésén, mivel a sport úgy kíván környezettudatossá válni, hogy nem az elekrtomos autókban látta meg a megoldást. Elmondásuk szerint ezen üzemanyag energiasűrűsége ugyanolyan lesz, mint a korábbi fosszilisé, a benziné – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy várhatóan nem fogja lassítani az autókat.

    2. Gumik

    A Forma-1-es autókra kerülő Pirellik 13-ról 18 colra nőttek 2022-re, a gumik oldalfala alacsonyabb lett. Ettől azt várják, hogy kevésbé melegednek majd túl és tartósabbak lesznek, így a versenyzőknek nem kell majd azért visszavenniük a tempóból, hogy kíméljék a gumikat. Az új „alacsony profilú” gumik kevésbé érzékenyek a turbulens légáramlatoka, mikor két autó egymást üldözi. Ennek eredményeként több és szorosabb csatát is várnak a pályán.

    A gumikopás így sem fog teljesen megszűnni, de ennek mértékét hivatott csökkenteni az az új kis szárnyelem is, mely az első kerekek fölé nyúlik.

    2009 után visszatérnek az „aknafedő”, vagy „kukafedő” gúnynévvel illetett felni tarkaró elem is, melynek szintén van légterelő funkciója. Elsősorban az autómögött haladó másik autónak segít, mivel kevesebb turbulens levegőn kell áthajtania.

    Voltak olyan aggodalmak, hogy az új abroncsok, bár növelik a versenyképességet, jelentősen lelassítják az autókat, körönként akár három másodperccel is. A tesztek után azonban a Pirelli mindössze 0,5-1 másodperces tempócsökkenséről számolt be.

    Változnak a gumimelegítő paplanokra vonatkozó szabályok is. Azok már nem melegíthetik az első kerekeket 100 Celsius-fokig, csupán 70 Celsius-fokra, míg a hátsók 80 Celsius-fokról szintén 70 Celsius-fokra csökkennek. Mindezt szintén az F1 szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében határozták meg.

    Nicholas Latifi, Williams
    18 colos, „aknafedős” gumik, fölé hajló szárnyelemmel  |  Fotó: Williams Racing
    3. Korlátozott aerodinamikai tesztek

    A versenyekszorosságának növelése érdekében, egy másik lépésként a már korábban is létező aerodinamikai tesztelési korlátozások szigorodnak.

    A csapatok mostantól csak korlátozott számú szélcsatorna-tesztet és áramlástani szimulációs (CFD) órát teljesíthetnek.

    A CFD segítségével a csapatok virtuálisan szimulálni tudják, hogyan fog működni az autójuk a tényleges versenykörülmények között. A szélcsatornás tesztek – amelyek bár nagyon hasznosak, de nagyon drágák és energiaigényesek is – lényegében azt jelentik, hogy egy hatalmas ventilátor elé helyezik az autót, amely segít megfigyelni, hogyan fog reagálni az autó a versenypályán, menetszélben.

    Ez különösen az autók idei jelentős áttervezése miatt fontos. Ráadásul a tabellán előrébb álló csapatokra vonatkozó, már meglévő korlátozások is szigorodnak. Ezeket a korlátozásokat két fázisban osztják ki: szezonkezdéskor, a tavalyi szezon eredményét figyelembe véve, valamint június 30-án.

    Tavaly az előző bajnokságban ötödik helyen végzett csapat a kiosztott tesztidő 100 százalékát kapta meg, az előrébb végzett csapatok kevesebbet, a hátrébb lévő csapatok pedig többet kaptak. Az utolsó helyen álló csapat 112 százalékot kapott, míg az első helyezett csapat 90 százalékot. Idén a hetedik helyen álló csapat kap majd 100 százalékot. Az első helyezett csak 70 százalékot, míg a 10. helyezett 115 százalékot kap majd. A közte lévő csapatok öt százalékos intervallumon osztoznak.

    4. Sprintversenyek

    Szintén változnak a tavaly bevezetett (három versenyhétvégén kipróbált) sprintversenyek formátuma is.

    Az idei szezonban három versenyhétvégén lesz sprintfutam: Emilia Romagna Nagydíj, Osztrák Nagydíj és Sao Pauló-i Nagydíj.

    Míg tavaly csak az első három helyezett kapott pontot, idén a sprintfutamon az első nyolc helyezett pilóta pontot kap majd. A győztes 8-at, a második 7-et, és így tovább, a nyolcadik 1-et.

    Ráadásul a tavalyitól eltérően a pénteki kvalifikáción a leggyorsabb időt futó pilóta kapja meg hivatalosan a pole pozíciót, „statisztikai célból”. Valójában a vasárnapi rajtrácsot továbbra is a szombati sprintfutam eredménye határozza majd meg.

    5. Rövidebb hétvége, boxutca látogatás nélkül

    A versenyek számának növekedése a csapatoknak plusz teher, amivel meg kell küzdeniük. Ezt szem előtt tartva az F1 a négynapos versenyhétvégéket háromnaposra csökkenti – legalábbis a nem sprint hétvégék esetében.

    Korábban a csapatok csütörtökön médiakötelezettségeket teljesítettek, mielőtt péntek reggel két egyórás edzésre került sor. Ehelyett idén a médiakötelezettségekre péntek délelőtt kerül sor, az edzésekre pedig később a nap folyamán. Ez azt jelenti, hogy a szurkolók által kedvelt csütörtöki, boxutca látogatások megszűnnek.

    Fans, rajongók, puzzle
    Rajongók a Magyar Nagydíj csütörtöki boxutca látogatásán, 2019-ben  |  Fotó: Magyar Gábor
    6. Alacsonyabb költségvetés

    Egy másik korlátozás, amelynek célja az esélyegyenlőség biztosítása, a költségvetési korlát összegének csökkentése.

    Az eredetileg 145 millió dolláros felső határt 2021-ben vezették be, hogy a nagyobb csapatok drasztikus költségvetéseit versenyképesebb szintre csökkentsék.

    Ezt az összeget most 140 millió dollárra csökkentették, bár végül mégig kissé magasabb lesz, mivel ebben a szezonban nem 21, hanem 23 futamot rendeznek, vagyis valójában 142,4 millió dollár a maximum elkölthető összeg csapatonként..

    A költségvetési sapka jövőre tovább csökken, amikor is 135 millió dollárra mérséklődik.

    A költségvetési korlát a teljesítménykritikus kiadásokra vonatkozik: többek között autófejlesztés, üzemeltetés, alkatrészgyártás. Nem tartozik azonban a korlátozás alá például az utazás, a vendéglátás, a marketing és erőforrások költsége.

    7. Újoncok

    A feltörekvő fiatalok is többet kapnak a rivaldafényből. Egy új szabály szerint minden csapatnak legalább kétszer a szezon során, az első szabadedzésen egy újonc versenyzőt kell autóba ültetnie.

    Újoncnak számít az a versenyző, aki még csak maximum két F1-es versenyen indult. A csapatok e két lehetőségre választhatnak két különböző versenyzőt, vagy adhatják mindkét alkalmat ugyanannak a versenyzőnek.

    8. Versenyigazgató(k)

    Tavaly még Michael Masi látta el a Forma-1 versenyigazgatói feladatait, azonban a szezonzárón hozott döntése nagy port kavart, melynek az lett az eredménye, pozíciójából távozni kényszerül.

    2022-ben a versenyigazgató szerepet Niels Wittich és Eduardo Freitas felváltva látja majd el, őket pedig Herbie Blash állandó vezető tanácsadóként segíti majd.

    Ezen kívül a labdarúgásban már ismert „videóbíró” is segíti majd a bírák munkáját.

    Továbbá megszüntetik a verseny közbeni közvetlen rádiókommunikációt a versenyigazgató, valamint a csapatfőnökök között, mintegy elkerülendő, hogy valamely csapatfőnök az indokoltnál nagyobb nyomás alá helyezze a döntéshozókat.

  • Drive to Survive IV: Kihagyott ziccerek – második felvonás

    Drive to Survive IV: Kihagyott ziccerek – második felvonás

    Megérkezett a Drive to Survive negyedik évadjának utolsó elemzése, ahol is jobban kifejtük a véleményünket a sorozatról.

    Az első felvonásban a Forma-1 és a Netflix múltja került előtérbe, az első öt rész vizsgálata mellett. Most folytatódik a móka, ugyanis még vissza van az szezon második fele.

    Aki még nem olvasta az első felét az évadkritikának, az ide kattintva érheti el.

    Spoiler Alert!


    A lehetőségek tengerében:

    George Russell és a Mercedes.

    A fiatal brit versenyző már régóta készül a csillagosokhoz. A visszajátszások során végre belekerült a sorozatba az a pár képkocka is, mikor 2020-ban, a Szahíri Nagydíjon Lewis Hamiltont helyettesítette. Russell végül az Ezüst Nyilak hibája miatt nem nyerte meg a versenyt, ám kapott némi ízelítőt a topcsapatból.

    George Russell, Williams
    Fotó: Williams Racing

    Megismerhettük jobban Jost Capitót is, aki Claire Williams távozása után került a csapathoz. Ugyanakkor jó húzás volt az egykori csapatfőnököt is megszólítani. A német vezető lazán, ám mégis szigorral irányítja a Williamst. Kapott pár képsort Nicholas Latifi is, bár inkább Russell helyzete foglalkoztatta a Netflixet (legalább ebben az évadban szerepet kapott).

    Plusz pont jár a készítőknek azért, amiért megmutatták, hogy örült az első williamses pontjainak a brit, sőt, még a dobogós helyezés ünneplését is láthattuk. Ám jobban ki lehetett volna fejteni, miképp is végzett a második helyen a 23 éves pilóta.

    Mindeközben a 8. részben a narratíva az imolai ütközésre volt felfűzve. Valtteri Bottast sikerült ugyanis kiütnie Russellnek. Míg a finn a helyéért küzd, addig ellenfele mindent megtesz, hogy eléjre célját.

    Wolff nem tudja mit tegyen. Nem tetszett neki Russell magatartása az ütközés során, így nem biztos abban, hogy magukhoz vegye a fiatalt. Bottas mindig jó „szárnysegédként” viselkedett, ám egy ifjonc pilóta nem feltétlenül fog annyira alkalmazkodni. Silverstone-ban mindenki arra számít, hogy bejelentik a 23 éves versenyzőt, még az F1 is említést tesz róla. Ám a Mercedes cáfolja a híreket, ami az érintettnek nagyon rosszul esik.

    Valtteri Bottas, Lewis Hamilton, Mercedes
    Fotó: Steve Etherington/Mercedes AMG Petronas

    Lewis Hamilton többször is kampányol a nastolai mellett, ám Russell teljesítménye meggyőzi az osztrák csapatfőnököt. A Holland Nagydíj után el is mondja a jó hírt a britnek.

    Bottas eközben a barátnőjével beszéli meg jövőjét és Wolff monacói lakásába látogat. Russell hasonló módon jár el egy étterembe. Ám ezek a „családi” pillanatok egy kissé mesterkéltnek tűnnek. Russell némileg a zabolázatlan tinédzser szerepét kapja, holott a versenyző nagyon is következetes és higgadt. Egy hibát vétett Imolában, mégis a sorozat azt hangoztatja, hogy némileg meggondolatlan és forrófejű.

    Azonban arról egy szó sem esik, hogy a nagy hír bejelentése után mi lett Bottasszal, vagy ki érkezik a Williamshez.

    Távol az otthontól, és a visszatérés:

    Yuki Tsunoda személye és beilleszkedése, Esteban Ocon felemelkedése.

    A japán versenyző nem igazán boldog Milton Keynesben. A város unalmas, sokat kell edzeni és emellett még rendet is kell tartani. Az első néhány versenyen jó az összkép, ám utána a megforgások és a törések veszik át a főszerepet.

    Minden fiatal pilótának fontos az, hogy megvesse a lábát a Forma-1-ben. Bekerülni is nehéz, ám megtartani a helyet, még nehezebb. Ezt mondja Franz Tost is, aki kedvesen, mégis szigorúan áll az új versenyzőjéhez.

    Yuki Tsunoda, AlphaTauri
    Fotót: Peter Fox/Getty Images / Red Bull Content Pool

    Tsunodának a keleti ízek is hiányoznak. Amikor először kóstolta meg az angol konyha egyik legikonikusabb művét (fish and chips), nem igazán volt elragadtatva. Szókimondó stílusa és bohókás énje, viszont megnevetteti a nézőt. Pierre Gasly is elmondja, pont azt szereti csapattársában, hogy nem kertel, ami a szívén az a száján.

    Ugyanakkor a rádióban is sokat káromkodik a 20 éves pilóta. Ennek egyszerű oka van. A mérnökeitől tanult meg angolul az évek során (na meg a Valorantból), így nem rendelkezik még szofisztikált szókinccsel.

    Azonban költöznie kell Faenzába, ahol minden egyes óráját beosztják.

    Esteban Ocon visszatért a Forma-1-be egy év kihagyás után. Az Alpine-nál megtalálta számításait, Fernando Alonsóval is jól ki jön, továbbá első futamgyőzelmét is megszerezte a Hungaroringen.

    Világbajnoki csaták:

    Egymásnak feszülő ellenfelek, és a híres Abu Dhabi Nagydíj.

    Összedarálva ismét megkapjuk hogyan is jutott el az utolsó három felvonásra a két bajnok aspiráns.

    christian horner, toto wolff
    Fotó: Dan Istitene/Getty Images/Red Bull Content Pool

    Wolff és Horner a családjával beszéli át a dolgokat, míg a Mercedes oldaláról láthattunk egy kis részletet a szárny megóvásáról.

    Az utolsó előtti futam eseményei miatt pontegyenlőséggel fordulnak a szereplők a mindent eldöntő megmérettetésre.

    Az Abu Dhabi Nagydíj hétvégéje részletesebben jelenik meg. Az időmérő és a futam eseményeit nem idézném fel, hiszen az elmúlt három hónapban eleget olvastuk, láttuk, és hallottuk. Azonban nem adott annyi pluszt a történésekhez a DTS. Láthattuk a Red Bull örömét, azt hogy pár pilóta (a szezon főszereplői) kire tippel, de ezen felül semmi extra.

    Pozitívumok:

    A Netflix még mindig mesterien prezentálja a sorozatot. A képi megjelenítés tökéletes, a vágások szépek és az audio is kifogástalan. A Haas F1 drámája, Günther Steiner és  a hegymászás allegóriája, valamint Yuki Tsunoda vitte el számomra jó irányba az évadot. Susie Wolff és Geri Horner egy-két megjegyzése is remekül betalált. Max Verstappen ugyan nem akart részt venni a sorozatban, ám hiányát jól megoldották. Bemutatni Lewis Hamilton és a Mercedes tanakodását az óvni készülő Red Bull-lal szemben, kiváló ötlet volt. Még több ilyet!

    Ami kimaradt:

    Ez a lista hosszabb lesz a pozitívumoknál. Először is az Alfa Romeo, mintha nem is létezett volna Kimi Räikkönnel és Antonio Giovinazzival. Meg sem említették, hogy a távozó finn helyére Bottas kerül, míg az olasz ülését Guanyu Zhou veszi át. Alexander Albon visszatérése is elmaradt. Az Aston Martin versenyzői egy-két képkocka erejéig feltűntek, sőt talán még egy mondatot is elmondhattak, ám az ő történetüket nem élhettük át a sorozatban.

    Fernando Alonso csak Esteban Ocon kapcsán került elő, holott a spanyol is érdekes és mozgalmas évet tudhat a háta mögött.

    A szárny botrány kevés pillanatot kapott, ahogy a Brazil Nagydíj is. Verstappen büntetése viszont nem került bele a sorozatba. A meg sem történt belga versenyt és annak botrányát szintén elfelejtette a Netflix, ahogy Lando Norris szemszögéből sem nézhettük meg az Orosz Nagydíjat (az, hogy az első rajtkockából indult, szintén nem volt megemlítve). Ehelyett háromszor átélhettük Bottas hibáját a Hungaroringen, az ütközését Imolában, valamint a monzai Hamilton-Verstappen balhé is többször szerepelt.

    A Mercedes óvása az évadzáró után még csak egy sort sem kapott. Sőt, én megnéztem volna azt is, hogyan fut a Ferrari segíteni a csillagosoknak a futam után leszedni Bottas kerekét Monacóban.

    Konklúzió:

    A 2021-es évad rengeteg nyersanyaggal látta el a Drive to Survive készítőit. 22 verseny eseményeit nem is lehet 10 részbe összesűríteni, de a nagyobb volumenű történések egy része még csak egy mondat erejéig sem tűnt fel a sorozatban. Az új szabályváltozásokra sem utalnak sokat.

    A tipikus jó és rossz oldal megjelenítése itt is érződik, valakivel együtt kell érezni, valakin meg kell lepődni, hogy ilyen viselkedést tanúsít, sőt valakit meg is kell sajnálni. A narratíva egy síkú, kevés alkalommal mutatja be a történéseket mindkét fél oldaláról.

    Christian Horner szerepeltetése lehet negatív és pozitív is. A motivációit hallgatni érdekes, de az, hogy mindenről is elmondja a véleményét, nem feltétlenül. Inkább az adott szituációban szereplőket kellene többször megszólítani.

    Egyszer nézhető, és lapos lett a negyedik évad. Az irány sajnos nem jó, bár ferdítés most talán kevesebb volt az előző évadokhoz képest. Ha lesz következő szezon, akkor át kell gondolni merre menjenek tovább. Lehet, hogy új nézőket vonz be a sorozat, viszont ha végig követik a szezont, akkor már ők is csalódni fognak. Nincs plusz információ, sőt többeket ki is hagytak.

    Jól indult az első évaddal, ám a negyedik szezon nem váltotta meg a világot. Talán az újdonság varázsa miatt lett sikeres az alkotás akkor? Vagy valóban jobban lett megcsinálva?

    Számomra ez a szezon 3,6-os. Nem jó, de nem is tragikus.

    Ti milyen osztályzatot adnátok a negyedik évadra?

     

  • Drive to Survive IV: Nem jó, de nem is tragikus – első felvonás

    Drive to Survive IV: Nem jó, de nem is tragikus – első felvonás

    Nemrég jelent meg a Drive to Survive negyedik évadja, így a bahreini teszt mellett a figyelmünket a népszerű sorozatra összpontosítottuk.

    Amióta a Liberty Media vette át az irányítást a Forma-1 felett, azóta a sportág próbál jobban nyitni a modern világ felé. Az Ecclestone-érában még egy Youtube-videóért is imádkozhattunk, a többi közösségi médiás platformokat meg szinte temethettük is.

    Nyitott a száguldó cirkusz, egyre több tartalmat kínál, így született meg a megállapodás a népszerű streaming szolgáltatóval is. Izgalommal és némi kételkedéssel vártuk az első évadot (főleg úgy, hogy a Mercedes és a Ferrari nem kívánt részt venni a projektben), ám kellemesen csalódtunk. Jó volt az irány, kellően bemutatták a kiscsapatok, és beláthattunk a színfalak mögé és megismerhettük a szereplők motivációját.

    Rengeteg új rajongót hozott a Forma-1-be a Netflix, sokan csak azért kezdték el követni a sportot, mert egyik este keresgéltek a platformon és rátaláltak a sorozatra. A fiatalok szeme a száguldó cirkuszra irányult, amit a Forma-1 meg is lovagolt.

    Ugyanakkor a további két szezon furcsa párhuzamokat és értelmetlen narratívákat sorakoztatott fel a szórakoztatás sakktábláján.

    Visszagondolva a harmadik évadra, George Russell nem is szerepelt benne, ehelyett végig nézhettük Lando Norris és Carlos Sainz „rivalizálását.”

    A 2021-es szezon rengeteg nyersanyaggal látta el a készítőket, míg a 10. rész után hiányérzetem támadt.

    Max Verstappen már tavaly is jelezte, hogy nem kíván részt venni a produkcióban, sőt a napokban Toto Wolff sem volt elégedett az első két rész megnézése után. Az egysíkú narratíva, a kontextusból kiragadott mondatok és a karakterábrázolások már-már megmosolyogtató azok számára, akik végig követték a szezon eseményeit.

    A következő bekezdésekben végig vesszük a negyedik évad részeit, így aki még nem látta a sorozatot, (vagy nem minden részt nézett meg) annak kitesszük a feliratot:

    SPOILER ALERT!

    Rablóból Pandúr:

    Csapatot váltó pilóták és a Mercedes legyőzése. 

    Már a téli tesztek folyamán is jól mozgott a Red Bull, így először érezhette az F1-es közösség, hogy megtörhetik a csillagosok hegemóniáját. Miközben fél szemét a Netflix az Ezüst Nyilakon és a Red Bullon tartotta, addig az első futamon párhuzamosan az alakulatot váltó versenyzők pillanatait is újra átélhettük (már akiét).

    Daniel Ricciardo és Carlos Sainz kiemelt szerepet kapott, ugyanakkor Sergio Pérez, Sebastian Vettel és Fernando Alonso helyzete már nem került olyan jól bemutatásra.

    Lewis Hamilton, Mercedes
    Fotó: LAT Images/Mercedes AMG Petronas

    Bahrein kapta a főszerepet, az első reménysugár a Bikák szemében. Max Verstappen a pole pozícióból indult, mégis Lewis Hamilton lett a futamgyőztes.

    A Mercedes autója nem váltotta meg a világot a tesztek után, ezt a szereplők is érezték. Christian Horner szemében felcsillant a remény, míg a paddock nagy része (még a pályatulajdonos is) azt kívánta, bárcsak győznék le idén a csillagosokat.

    Úgy érezhettük, hogy mindenki a bukásukat akarja, így a „jó fiú szerepét” az első epizódban ők kapták meg. Ugyanakkor minden csapat nyerni jött, és korántsem meglepő az, hogy az Ezüst Nyilakat akarják lenyomni.

    A futam eseményeit már jól ismerjük mégis, a plusz rádióbeszélgetések megkeverhették volna azt a bizonyos forró kását. Ehelyett az események egy narratíva mentén lettek felfűzve: Max Verstappen a pályán kívül előzött, így kapott öt másodpercet. Lewis Hamilton nyert.

    Ferrari vs. McLaren, Ricciardo vs. Norris:

    Harc csapaton belül és azon túl.

    Ricciardo nagy reményekkel érkezett a McLarenbe, ám már az első futamon is arcon csapta a valóság. Sokkal nehezebb dolga lett, mint gondolta. Az MCL35M nagyon eltért az eddigi konstrukcióitól, így vezetési stílusát meg kellett változtatnia. Ez azonban problémákat okozott. A berögződött mozdulatokat és gondolatokat kellett kiirtania vezetés közben.

    Lando Norris viszont berobbant tavaly. Imolában már dobogóra állt, míg Monacóban (Ricciardo legkedvesebb pályáján) is folytatta ezt a tendenciát.

    Daniel Ricciardo, McLaren
    Fotó: McLaren

    Zak Brown és Andreas Seidl támogatta a 32 éves versenyzőt, ahogy a csapat többi tagja is.

    Mindkét pilóta tartott a másiktól, ezért indul nehezen a kapcsolatuk. Viszont korántsem volt olyan „hidegháborús” hangulat a McLarennél.

    Mindenki Ricciardo felemelkedését várt (Christian Horner véleményét is meghallgathattuk, bár ő szinte az összes témához hozzászólt), míg Norris jó teljesítménye feledésbe merült.

    A brit versenyzőt a jó kedvvel és humorral azonosítjuk, viszont ha kell nagyon is oda tud szúrni. Ezt szemlélteti az a jelent is, mikor az ausztrál szemébe mondva elmondja, nem fogok együtt érezni veled, ha csak nem akarod, hogy így tegyek.

    Norris ki is fejti véleményét Charlotte Seftonnak, a kommunikációs vezetőjének. A megjelent cikkben az igazat mondta, hiszen senki sem azért van ott, hogy más miatt sajnálkozzon. Kegyetlen sport a Forma-1, így mindenki magára koncentrál.

    A narratíva azt sugallja: a 22 éves fiatal a „rosszfiú”, hiszen „nem segít a csapattársának.”

    A történethez hozzátartozik, hogy Norris megosztotta az adatait Ricciardóval. Az autót viszont nem vezetheti helyette, sőt az ausztrál sem szeretné, ha „lesajnálnák.”

    Míg a McLarenen belül eluralkodik a feszültség, addig a Ferrarinál jó a hangulat. Charles Leclerc és Carlos Sainz megtalálta a közös hangot, aminek Mattia Binotto is kifejezetten örül.

    Charles Leclerc, Carlos Sainz, racingline
    Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Közös erővel menetelnek előre, míg a wokingi istállónál a pontok nagy részét csak az egyik pilóta szállítja.

    Hazai versenyére készülve, az első helyről indulhatna a 24 éves pilóta, viszont a váltó megadja magát. Leclerc „monacói átka” tovább él, míg Sainz feljön a második helyre.

    Monzában, a Ferrari hazájában viszont visszavág a McLaren. Kettős győzelmet aratnak. Nemcsak Ricciardo lélegezhet fel, hanem Norris is. Kettőjük kapcsolata el kezd javulni.

    A jó, a rossz, és a pénzes:

    Megmászni a hegyet:

    Mick Schumacher jobban vette az akadályokat, mint Nikita Mazepin. Az orosz versenyző egy idő után arra gyanakodott, hogy nem ugyanolyan technikát kapnak. Ezt a feltevést édesapjával is megosztotta, aki előhúzta a  „nem kaptok pénzt” kártyát.

    A Haas ugyan megmenekült és 2022-re készült, viszont nehezen elképzelhető az, hogy volt keret két különböző konstrukció összerakására. Hiszen minden alkatrész és elem (főleg mivel törték őket rendesen) számított. A sor végén összetartva és közösen lehet csak előre menni, semmi értelme nem lett volna annak, ha az egyik versenyző „jobb autó kap”. Ezt azonban Mazepin nem igazán akarta megérteni.

    Nikita Mazepin
    Fotó: Andy Hone / LAT Images/ Haas F1 Media

    A folytonos panaszkodása és a parancsolgató hangneme miatt a csapaton belül sem volt népszerű. Mindaddig a szerény és alkalmazkodó Micket jobban kedvelték.

    Günther Steiner szerepe is változott. Most már nem minden második szava káromkodásból állt, végre megismerhettük a gondolatmenetét, és azt, mi motiválja. A párhuzam a hegymászással kitűnő képet mutatott a helyzetéről. A sorozat egyik pozitívumát az olasz csapatfőnök adta.

    Az orosz versenyző kasztniját kicserélték, és „időjós békaként” megjósolt az esőt, így sikerült csapattársát és a kieső Latifit is megelőznie.

    Dimitrij Mazepin feltűnése is szolgált érdekességekkel. Az orosz igyekezett meghúzni magát és aggódva figyelte a kamerákat, valamint a Netflixet. Inkább apaként volt jelen, ám mikor fia nem kapta meg amit akart, előtört belőle a főszponzor.

    Nemcsak Mazepin révén jutottak pénzhez. A Schumacher név is hozott a konyhára, bár emiatt elég érdekes reklámokat és fotózásokat kellett elvállalniuk. Steiner minden szégyenérzetét félre téve tette ezt meg, majd nevetve hozzátette: mindig is az Aldi újságban akart szerepelni.

    Az orosz versenyzőért is kiállta, bár ő azt hitte, mindenki ellene van. A jég Szocsiban viszont megtört.

    Minden fronton elindul a harc:

    Silverstone és Monaco.

    Míg Max Verstappen és a Red Bull menetelt, addig a Mercedes próbált felzárkózni. A Brit Nagydíj azonban fordulópontot hozott a két alakulat kapcsolatában.

    Monacóban Hamilton nem találta a ritmust, míg Valtteri Bottas a kerékcserén bukta el a második helyet.

    Érdekes volt látni, hogy nézi meg a hétszeres világbajnok a Bikák autóját, majd azután a sajátján szemléltetve magyarázza el mérnökinek milyen különbségeket láttot.

    Max Verstappen, Lewis Hamilton, Brit Nagydíj, sprintkvalifikáció
    Fotó: LAT Images/Mercedes AMG Petronas

    Még jobban megismerhetjük csapatfőnök gondolkodásmódját és életét. Susie Wolff bevonás igazi pozitívum a készítők részéről.

    A holland pilóta és Lewis Hamilton összeütközött a brit futamon. A nagy erejű becsapódás miatt többen is felszisszentek. Itt azonban hasznos volt a plusz rádióbeszélgetés, ugyanis az élő közvetítés során nem derült ki, hogy mennyire megviselte a 24 éves pilótát az ütközés.

    A Red Bull Hamilton kizárását követelte, ám ez nem történt meg. A brit versenyző megnyerte a futamot, ezzel életben tartva az esélyeit. A Bikák azonban felháborodva nézték az ünneplést. Elindult a háború, ahol már nincs finomkodás.

    Wolff és Horner vitája a tetőpontjára hágott, és ment az egymásra mutogatás.

    A folytatás ide kattintva érhető el!

  • Tsunoda olyat tesz, amilyet nem sok F1-es versenyző tett eddig

    Tsunoda olyat tesz, amilyet nem sok F1-es versenyző tett eddig

    Yuki Tsunoda nem bízza a véletlenre a sorsát és a megélhetését, több lábon áll a fiatal japán.

    Többnyire a Forma-1-es versenyzők mindegyikére, igaz, hogy nagyon fiatalon elkezdenek versenyezni, és ha van tehetség – akikből F1-es lett, azoknál nyilván volt -, hamar feláldozásra került sok minden a versenyzés oltárán.

    A legtöbb versenyző maximum csak a középiskolát fejezte be, felsőoktatásban nem vettek részt, sőt előfordul, hogy le sem érettségiztek.

    Yuki Tsunoda a kevés kivételhez tartozik. Kiderült ugyanis, hogy 2019-ben, még F3-as versenyzőként beiratkozott a japán Nippon Sporttudományi Egyetemre, és sportmenedzsmentet kezdett tanulni.

    Feltételezhetően levelezőn, és/vagy egyéni tanrenddel oldotta ezt meg, de így sem kis falat ez aktív versenyzői karrier mellett.

    A Twitteren nagyon téma lett az egyetemista Tsunoda. Egyrészt azért, mert ránézésre általános iskolásnak nézi az ember az amúgy 21 éves versenyzőt, másrészt, mert meglehetősen ritka, hogy egy F1-es versenyző egyetemre jár, vagy járt.

    „Az, hogy Yuki Tsunoda egyszerre F1-es versenyző és egyetemi hallgató, a legázsiaibb dolog, amit ma hallottam” – írta valaki Twitteren.

    Bár az nem derült ki, hogy milyen hosszú a képzés, vagyis befejezte-e már. Az viszont biztos, hogy versenyzői karrierjének végeztével is tud majd mihez kezdeni magával a jelenleg az AlphaTaurinál versenyző pilóta.

    Ugyan ritka, de nem egyedi azonban Tsunoda esete.

    Jonathan Palmer az F1 történetének egyik legjobban képzett (most már ex-)versenyzője, ő ugyanis orvosnak tanult.

    Továbbá Lewis Hamilton a Cambridge College of Arts and Sciences hallgatója volt.

     

  • Nőnapra: Az egykori F1-es versenyzők sziklaszilárd támaszai

    Nőnapra: Az egykori F1-es versenyzők sziklaszilárd támaszai

    „Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Közhelyesnek tűnhet, de van benne igazság. Ez sok esetben bebizonyosodott az F1-es versenyzők kapcsán is, a történelem során.

    Nőnap alkalmából most nem a jelenlegi versenyzők barátnőiről és feleségeiről ejtünk szót, hanem a múlt versenyzőinek támaszairól.

    Mindig is megszokott volt, hogy a versenyzőket elkísérte a párjuk a versenyekre, és régen is gyakori volt, hogy az F1-es sztárok modell barátnőt választottak maguknak. Azonban míg manapság a versenyzők partnerei inkább „csak” mentális támogatást adnak párjuknak a helyszínen – nem mintha az nem lenne fontos -, addig korábban ők is kivették a részüket a versenyhétvégéből, és a csapat, a versenyző számára hasznos tevékenységet folytattak a helyszínen. A digitális kor előtt gyakran lehetett látni, hogy a barátnők/feleségek a boxban ültek egy stopperrel és egy füzettel, és bőszen jegyzeteltek.

    A teljesség igénye nélkül emelek ki pár nagyszerű nőt a Forma-1 történetéből.

    Helen Stewart

    Helen Jackie Stewart gyerekkori szerelme, 1962-ben aztán összeházasodtak. Mrs. Stewart valóságos a stopperóra volt, borotvaéles elme, amely Jackie minden egyes körét ezredmásodpercre pontosan, rendíthetetlen pontossággal rögzítette. Egy interjúban korábban elárulta, hogy egyébiránt sosem szerette a versenyzést, mindig aggódott, amikor Jackie a pályára lépett, de imádta az embereket és a barátokat, akiket Jackie F1-es pályafutása során szerzett.

    Két gyermekük született, Paul, aki apja nyomdokaiba lépve az autósportban helyezkedett el, és Mark, aki film- és televíziós producerként épített karriert.

    Helen és Jackie Stewart kapcsolata igazi megható szerelmi történet, hiszen míg annak idején az éleseszű nő segítette mindenben férjét, addig ma Sir Jackie hordozza tenyerén mára sajnos demenciával küzdő feleségét, teljes odaadással.

    Felesége betegsége kapcsán Sir Jackie Stewart egy alapítványt is létrehozott „Race against dementia” néven, hogy a hasonló problémákkal küzdőknek is segíteni tudjon.

    Embed from Getty Images
    Embed from Getty Images

    Nina Rindt

    Nina Lincoln 1943-ban született, a finn autóversenyző és teniszező Curt Lincoln lányaként. Svájcban tanult, emellett divatmodell lett, így az 1960-as években Párizsban, Londonban és New Yorkban dolgozott. 1967-ben ment feleségül a nagy tehetségként és a jövő bajnokaként számon tartott Jochen Rindthez.

    A korszak sztárpárja voltak, az újságok társasági rovatai nagy érdeklődéssel követték életüket. A Genfi-tó partján éltek, 1968-ban pedig megszületett a lányuk, Natasa. Családi boldogságuk azonban sajnos nem tarthatott sokáig.

    1970-ben, mindössze 28 évesen Jochen Monzában balesetet szenvedett. Nina a Lotus boxában várta, hogy férje még egyszer elhaladjon előtte a pályán, de ez már nem történt meg…

    Rindt abban a szezonban halálos balesete előtt már elég futamot nyert ahhoz, hogy így is világbajnok legyen. Máig is ő a Forma-1 történetének egyetlen posztumusz bajnoka (reméljük ezt a „rekordot” nem fogja senki beállítani). Nina vette át a díjat a nevében, Jochen nagy barátjától, Jackie Stewarttól.

    A néhai Rindtnek azóta már unokája is van, Natasa lányát Sofiának hívják.

    Embed from Getty Images

    Barbro Peterson

    Barbro Edwardsson 1969 tavaszán találkozott Ronnie Petersonnal egy táncklubban, a svédországi Örebroban. Egy év múlva a pár összeköltözött Londonban. Ronnie a Lotus csapat versenyzője volt, Barbro pedig az ő hivatalos „időmérője” lett.

    1978-ban, az Olasz Nagydíjon Peterson Lotus 72-ese nekicsapódott a korlátoknak, majd kigyulladt, és visszapattant a pálya közepére. A versenyző az égő roncsban rekedt, de Huntnak, Regazzoninak és Depaillernek sikerült kiszabadítania, mielőtt komolyabb égési sérüléseket szenvedett volna. Petersont a niguardai kórházba szállították, ahol állapota az éjszaka folyamán rosszabbodott, és másnap reggel meghalt.

    Barbro nem tudta túltenni magát párja korai halálán, 1987 decemberében öngyilkos lett.

    Embed from Getty Images

    Marlene Lauda

    Talán Marlene Knaus egykori osztrák modell az, akit a fiatal F1-es rajongók is minden bizonnyal jól ismernek. Ha másként nem is, a Rush (Hajsza a győzelemért) című mozifilmből, mely James Hunt és Niki Lauda 1976-os szezonját dolgozza fel, így Marlene karakterét, Lauda feleségét is megismerhette a közönség, még ha „csak” egy színésznő (Alexandra Maria Lara) által is.

    Marlene az 1960-as években kezdte modellkarrierjét. Idővel népszerűvé is vált, aminek köszönhetően számos híres márka kereste fel képességeiért. Az „it-girl”-ként* tekintettel rá jellegzetes frizurája és kifogástalan divatérzéke miatt. Számos magazin címlapján szerepelt, és nagyon aktívan tevékenykedett a divatiparban, majd később tervezőként dolgozott, és társasági emberré vált.

    *it-girl: A kifejezést olyan fiatal nőkre használják, akik nem csak csinosak és szexuálisan vonzók, hanem intellektusuk, személyiségük is nagyon megnyerő.

    Marlene 1975-ben ismerkedett meg Nikivel egy vacsorapartin, amelyet a nő akkori partnere adott a házában. Néhány hónapos randizás után, egy évvel később Laudával összeházasodtak. A kor egyik legjelentősebb celebpárjának számítottak.

    Marlene állítólag elájult, amikor meglátta férje égési sérüléseit a ’76-os Német Nagydíjon elszenvedett, majdnem halálos balesete után. Az első sokk után azonban minden erejével azon volt, hogy segítse férje felépülését és nem ismert lehetetlent.

    Két közös gyermekük született, Mathias és Lucas. Végül 15 év boldog házasság után 1991-ben elváltak. Lauda újranősült, légitársasága egyik légiutas-kísérőjét, Birgit Wetzingert vette feleségül, akitől ikerpár gyermekei születtek.
    Lauda 2019 május 20-án hunyt el.

    Úgy tudni, Marlene soha nem házasodott újra.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    KEEP FIGHTING SCHUMI (@schumi_jo) által megosztott bejegyzés

    Suzy Hunt

    A Rush miatt valószínűleg Suzy Miller nevét is ismerik az F1-rajongók, mivel ő volt James Hunt felesége.

    Suzy Dél-Rodéziában (ma Zimbabwe) nőtt fel szüleivel, ikertestvérével és bátyjával. Huszonnégy éves korára sikeres divatmodell volt Nagy-Britanniában.

    1974-ben Spanyolországban találkozott Hunttal, aki pár héttel később megkérte a kezét, és még abban az évben összeházasodtak. A Kensingtonban tartott esküvőt az „év társasági esküvőjének” tartották, és kettejüket „a sportvilág egyik legboldogabb házaspárjának” tartották. Hunt azonban gyakran hűtlen volt, és a házasságuk is megfeneklett.

    1975 decemberében Suzy Gstaadban találkozott Richard Burtonnel, aki meghívta őt, hogy térjen vissza vele New Yorkba. Kapcsolatuk gyorsan alakult, és Burton elhagyta Elizabeth Taylort, majd állítólag egymillió dollárt fizetett Huntnak azért, felesége el tudjon tőle válni.

    Suzy azt állította, hogy eleinte részben azért kezdett kapcsolatba Burtonnel, hogy féltékennyé tehesse Huntot. 1976 júniusában Suzy Haitin elvált Jamestől.

    Később Burtontől is elvált, és hozzáment Jack Cawood amerikai milliárdoshoz.

    Ez utáni életéről nem tudni sokat. A Rushban őt alakító Olivia Wilde annyit árult el a közönségnek pár éve, hogy Suzy él és virul, és Ibizán él.

    Embed from Getty Images

    A múltban tehát nem volt olyan nyugodt életük a versenyzők feleségeinek, mint amilyen manapság lehet. Hiszen bár nyilvánvalóan jól éltek és hírességnek számítottak, sokkal inkább a levegőben lógott a veszély, mint manapság. Sosem tudhatták, hogy a férjük élve befejezi-e az adott versenyt. Nem kérdéses hát, hogy bátorság kellett ahhoz is, hogy egy F1-es versenyző partnerei legyenek. Ahogy az sem kérdés, hogy a fent említett nők mindegyike meghatározó volt a sportban, és nagyban hozzájárultak férjeik sikereihez.

  • A vasfüggöny mögül célozta meg a Forma-1-et – Hatvanéves lenne Kesjár Csaba

    A vasfüggöny mögül célozta meg a Forma-1-et – Hatvanéves lenne Kesjár Csaba

    Kesjár Csaba a lazuló szocializmus utolsó éveinek nagy magyar autósportos reménysége volt. Mint egy filmsztár, akinek fájdalmasan korán tört derékba karrierje. Harle Tamás második, róla szóló könyvébe mindaz belekerült, ami az elsőbe még nem. A teljes történet.

    A magam 29 évével én már a rendszerváltás után, 1992-ben születtem. Mire elért a tudatomig, mit jelent az a szókapcsolat, hogy Forma-1, addigra a Bernie Ecclestone által csak száguldó cirkusznak hívott bajnokság már megvetette a lábát a Hungaroringen. Már születésemig is rendeztek Mogyoródon hét Forma-1-es futamot. Nem egészen 12 éves koromban, a 2003-as Magyar Nagydíjon pedig olyat láttam, amivel kapcsolatban addig azt hittem, úgysem fog soha megvalósulni: egy honfitársamat, Baumgartner Zsoltot az F1-es mezőnyben. Szóval az én kamaszkorom során a Forma-1 már egy viszonylag kézzelfogható dolog volt. Legalábbis láthattuk a mezőnyt Mogyoródon, a szerencsésebbek (na meg persze kitartóak!) meg is közelíthették némelyiküket a futamokon, illetve a szállodáik környékén. Közel volt az egész hozzánk.

    Az F1 és a rendszerváltás előtti Magyarország világa

    Hogy hogy nézhetett ki Magyarország viszonya a Forma-1-gyel a rendszerváltás előtt, arról nyilván nem lehettek információm első kézből. Gondolom, valamiféle mesebeli világ volt ez a hetvenes, de még a nyolcvanas években felnövő fiatalok számára is. Legalábbis bárki idősebbet kérdeztem ezzel kapcsolatban, mindegyikőjük véleménye nagyon efelé tendált. Erről árulkodik számomra az is, mekkora csődület volt az első, 1986-os Magyar Nagydíjon, az első olyan futamon, amit a Vasfüggönyön túl rendeztek: majdnem kétszázezer néző! 200.000! Elképesztő szám, nagyon nehezen tudok ebbe belegondolni.

    És akkor mi lett volna, ha még magyar versenyzőnk is van a nyolcvanas években?! Eufória, ebben egészen biztos vagyok. Márpedig Kesjár Csaba ezt a célt tűzte ki maga elé. És az egész magyar közvélemény ott akarta őt látni. Mert ő volt a mi sztárunk, akit imádtak a férfiak, akik „csak” sportolóként tekintettek rá, imádták a nők, akik meglátták azt is, mennyire sármos, és imádta őt a kamera is, akárhányszor jelent meg a médiában. Ez utóbbi minden egyes róla fellelhető képen és videón nagyon gyorsan átüt számomra. Mint egy filmsztár.

    Derékba tört karrier

    Miután kinőtte a magyar mezőnyt gokartos és hegyi bajnoki címek után, 1986-ban már az osztrák Formula Ford bajnoki címét is megszerezte. 1987-ben már nyugati nevelőszériákban, a svájci, a nyugatnémet és az Európa-bajnoki F3-as mezőnyben szerzett szebbnél szebb eredményeket.

    Az addig gyakorlatilag soha nem látott eredmények hatására gyakorlatilag mindenki azt szerette volna látni, hogy Kesjár Csaba a Forma-1-ig is eljut. Ehhez legközelebb az 1987-es Magyar Nagydíj idején járt, amikor néhány bemutató kör erejéig megjárathatta a Zakspeed autóját.

    Erich Zakowski csapatfőnök megígérte, hogy figyelemmel követi Kesjár pályafutását. Ez viszont sajnos már csak egy szűk évig tartott, miután a Norisringen rendezett nyugatnémet F3-as bajnoki hétvége egyik edzésén halálos balesetet szenvedett. Mindössze 26 évesen.

    Kesjár Csaba és Erick Zakowski a Zakspeed F1-es autójának 1987-es tesztelésekor
    Kesjár Csaba és Erick Zakowski a Zakspeed F1-es autójának 1987-es tesztelésekor Fotó: Urbán Tamás

    Érthetetlen baleset volt. Senki nem tudta ezt a tényt elfogadni, és mindenki kérdéseket tett fel, amelyekre választ szeretett volna. Egészen vad teóriák is lábra kaptak Kesjár Csaba halálával kapcsolatban, amely talán betudható a gyásznak és a tehetetlen dühnek is. Harle Tamás könyvében minden egyes, az évek, évtizedek során felmerülő feltételezést alaposan körüljár.

    Így kerül górcső alá az esetleges egészségügyi probléma, a szabotázs, illetve szándékos hanyagság, valamint a legvalószínűbb forgatókönyv, a műszaki hiba. Ezzel kapcsolatban több dolog is felmerült, fékhiba, vagy éppen ellenkezőleg, a gázpedál beragadása, esetleg a kormánymű eltörése.

    1988-ban persze közel sem voltak még olyan biztonsági feltételek egy versenypályán sem, mint ma, 2022-ben. Ez is szóba kerül. A könyv több mint ötven oldalt szentel a baleset körülményeinek, valamint az ezzel kapcsolatos feltételezések elemzésére. Mert volt mit elemezni.

    De ki volt Kesjár Csaba?

    Kesjár Csaba a napokban lett volna hatvanéves. Az interneten fellelhető adatmennyiségen kívül az emberek általában nem sokat tudnak róla. Ki volt Kesjár Csaba? Milyen volt magánemberként, milyen volt versenyzőként?

    Mindezek kiderülnek Harle Tamás második róla szóló könyvéből, amely „Kesjár Csaba 60 – A teljes történet” címet viseli. És ez tényleg a teljes történet. Benne azzal, hogy például mi a család háttérsztorija, hogyan alapozta meg a nagypapa, Kesjár János a család kapcsolatát a technikai sportokkal. Milyen viszontagságokon kellett keresztülmennie az első világháború és Trianon és a fehér terror közepette. Hogyan lett belőle motorversenyző, egyáltalán milyen lehetett akkor motorversenyzőnek lenni.

    Ezután már az apa, az ifjabbik Kesjár János története kerül terítékre, akinek tulajdonképpen már kikövezett útja volt a technikai sportok világába. Ő is két keréken, salakmotorosként ért el sikereket, nem is keveset: az idősebbik és az ifjabbik Kesjár János összesen 125-nél is több siker díjaival, kupákkal, serlegekkel és érmekkel gazdagították a családi vitrint.

    A később már az „Ifj.” jelző nélkül futó Kesjár János a salakmotorozás után az ötvenes években kacérkodott az autóversenyzéssel is, na nem (nem elsősorban) versenyzőként, hanem jóval inkább autóépítőként, később pedig másodszülött fia, Csaba karrierjét egyengette. Akiről megtudhatjuk, hogyan került ki a vasfüggöny mögötti magyar közegből előbb Ausztriába, majd Nyugat-Németországba, itt hogy ért el egyre szebb eredményeket, vagy például hogyan, milyen 1956-os emigráns magyar újságírón keresztül került egyáltalán kapcsolatba a Zakspeed F1-es csapatával, így pedig a Forma-1-gyel.

    A teljes történet

    Na meg persze azt, hogy mi történt azon a tragikus napon, a Norisringen. Illetve, még inkább, hogy mi történhett, mert itt talán ez a legpontosabb kifejezés.

    Kiderül az is, hogy hogy kapcsolódik Kesjáréhoz hasonlóan tragikus sorsú korábbi kétszeres futamgyőztes F1-es versenyző, Pedro Rodríguez halála, aki bő másfél évtizeddel korábban ugyanúgy a Norisringen vesztette életét, valamint Romain Grosjean balesete, amelynek pedig a körülményei hasonlítottak kísértetiesen Kesjáréhoz.

    Kesjár Csaba a Hungaroringen
    Kesjár Csaba a Hungaroringen
    Fotó: Csikós Gábor

    Harle Tamás könyvében hosszú fejezetet szentel annak, mit mondtak Kesjár Csabáról a hozzá legközelebb álló emberek. Csapattagok, barátok, családtagok, a barátnő, és még nagyon-nagyon sokan. Az őt dicsérő szavak pedig csak jönnek, és jönnek… Ezzel zárul a könyv. Ezzel zárul Kesjár Csaba teljes története. Amiből rengeteg nagyon érdekes kiegészítő információt tudhatnak meg az olyanok, mint például én, aki már nem követhette a karrierjét akkor, élőben, és nem ismerhette személyesen.

    A cikkhez tartozó felvételek mindegyike a Harle Tamás: KESJÁR CSABA 60 – a TELJES történet című könyvéből való, azokat szerzői jog védi. Másolásuk és további közzétételük a könyvet megjelentető Kék Európa Stúdió Könyvkiadó előzetes írásos engedélye nélkül tilos és törvénybe ütköző.