Kategória: Extra

Pénteken lett elérhető a Netflixen a Drive To Survive harmadik évada, mely a 2020-as Forma-1-es szezon eseményeiről szól.

Mielőtt némileg a tartalomról szót ejtenénk, ejtsünk szót a magyar változatról. Bevallom, az első két évadot mi angol nyelven néztük, idén azonban úgy döntöttünk, hogy megnézzük, mégis milyen az, ha a versenyzők szinkront kapnak, és magyar narrációt hallhatunk.

Wéber Gábor és Szujó Zoltán narrációja remekül sikerült, nem érződik, hogy ezt utólag vették fel és nem az élő közvetítések során hangzottak el szavaik.
Az azonban furcsa, hogy a szereplőket más hangon, magyarul hallottuk beszélni. Pedig nem aprózták el a szinkronizálást, hiszen számos olyan hangot ismertünk fel, mely hangokat más sok hollywoodi film szinkronjaként is hallhattunk már korábban.

De ennek ellenére én személy szerint azt javaslom, hogy aki meg tud birkózni az angol nyelvvel, inkább angolul nézze. A fordítások ugyanis sok esetben félrecsúsztak kicsit, mind szóban, mind feliratban. Megesik, hogy a felirat és a szinkron mást mond, és egyik sem egyezik meg igazán azzal, amit a versenyző valójában mondott. Illetve sok F1-es kifejezés oly módon van magyarra fordítva, ahogyan azt magyarul kb sosem használjuk. Személyes vélemény, de ez engem nagyon zavart, és a nem pontos fordítások okán olykor a kontextus sem feltétlenül egyezett a valósággal.

Ami azonban a dramaturgiát, a vágást, a hanghatásokat illeti, a Netflix ismét remek munkát végzett. Olyan izgatottan lehet figyelni az eseményeket, mintha amúgy nem tudnánk, hogy mi is történt tavaly, és nem az F1-es hírekkel foglalkoztunk volna egész évben. Ez pedig komoly fegyvertény.
Azokat az eseményeket, melyekkel foglalkoztak, kiválóan és izgalmasan mutatták be, azonban volt bőven olyasmi is, ami méltatlanul kimaradt a sorozatból.

Az évad elején – értelemszerűen – még nyoma sincs a COVID-parának, a szezon előtti teszteken járunk, Barcelonában, a versenyzőket épp fotózzák.

Az első jelentős dolog, amivel a sorozat foglalkozik, az a Racing Point esete. Kicsit ráláthatunk a csapat tulajdonosának, Lawrence Strollnak a jellemére, és megállapíthatjuk, hogy egy igazi gőzgép, aki nem tűr ellentmondást. És persze mindent megtesz a siker érdekében. Világossá válik, hogyan is lehet ilyen sikeres üzletember.
Aztán persze mindenki döbbenten pislogott, mikor a Racing Point először megmutatta „rózsaszín Mercedesét”, majd beindult a riválisok részéről az összefogás, hogy hadjáratot indíthassanak a csapat ellen.
Stroll mindeközben kikéri magának a csalás vádját, teljesen kiakadt azon, hogy a csapatát megpróbálják besározni.
Az eset kapcsán végül minden fél pofára esett és csalódott: A Racing Point sokallta, a riválisok kevesellték a büntetést.

A szezonnyitó Ausztrál Nagydíj aztán nagyon meghatározta a tavalyi szezont, úgy is, hogy végül nem is volt verseny. Érdekes volt látni, hogy már akkor mennyire rányomta a hangulatra a bélyegét a vírustól való félelem, mikor még nem lehetett tudni, hogy a paddockban is vannak fertőzöttek.

Lewis Hamilton volt az első, aki kimondta, hogy nem is érti, hogy egyáltalán miért utaztak el Ausztráliába ilyen helyzetben. Ennek okaként a pénzt nevezte meg. Végül jogosnak bizonyult az akkor még csak hatszoros világbajnok aggodalma, le is lett fújva a verseny, és kezdetét vette a rendkívül hosszú szünet, mely egészen júliusig tartott, és jócskán megnehezítette a csapatok – főként a kiscsapatok – helyzetét.

A szezon ausztriai újrakezdésekor aztán már mindenki maszkban, óvatosan jelent meg, szokatlan „teszetoszaság” volt olykor látható azzal kapcsolatban, hogy senki nem volt biztos abban, hogy mit szabad és mit nem, szabad-e most egyáltalán kezet fogni, odamenni egymáshoz…

A Red Bull és Christian Horner nem rejtette véka alá, hogy mindent meg akartak tenni a Mercedes legyőzése érdekében. Így aztán minden apró lehetőségbe, esetleges Mercedes bakiba jó erősen belekapaszkodtak, és megpróbálták gyengíteni a bajnok csapatot. Nem csak a pályán, de a pályán kívül is. Ebben pedig valójában semmi kivetni való nincs. Hiába mondta a Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff, hogy a többiekkel ellentétben ők nem foglalkoznak másokkal és nem próbálják kritizálni őket, mert csak a saját dolgukkal foglalkoznak, bizonyos, hogy fordított esetben pont ugyanígy tennének ők is.

Alex Albon mélyrepülése és lelki megzuhanása is jól figyelemmel kísérhető az évadban. Kezdve azzal, hogy a szezon elején Hamilton ismét megfosztotta őt első dobogós helyezésének lehetőségétől. Lehet, hogy ez is törte meg őt olyannyira, hogy végül nem tudta kellően összeszedni magát, ez pedig a 2021-es ülésébe került.
Látványos ellentétet alkot Albon kálváriája Pierre Gasly szárnyalásával, miután Albont épp Gasly kárára ültették át korábban a Red Bullba.
Kettejük esete rávilágít, hogy mennyire is számít az, hogy egy versenyző mentálisan milyen beállítottságú. Hogy a dühét mivé tudja átkonvertálni. Totálisan elszánt lesz-e tőle és minden áron meg akarja mutatni, avagy megtörik és elkezd kételkedni önmagában? Albon akkor árulta el igazán magát, mikor 2020-ban még úgy nyilatkozott, hogy nagyon újoncnak érzi magát, pedig már egy teljes szezont maga mögött tudhatott.

Remek teljesítménye, majd futamgyőzelme okán Gasly joggal bízott abban, hogy visszakerülhet a Red Bullba, végül gyakorlatilag a híreket olvasva tudta meg, hogy Horner azt nyilatkozta, hogy nem kérik át a francia versenyzőt a főcsapatba 2021-re.

Visszatérő elem egyébként az immáron 3 évad során, hogy a Forma-1 szereplői akár csapaton belül sem feltétlenül egyenesek mindig egymással, többször előfordult, hogy akárcsak a rajongók, ők is a sajtóból tudták meg, hogy ki miként vélekedik róluk.

Valtteri Bottas vívódásai is szemléltetve lettek. Hogy mekkora kontrasztban áll ő valójában csapattársával, Hamiltonnal szemben. Hamilton, az extrovertált világsztár szöges ellentéte az introvertált finn versenyzőnek, aki egy tóparti szaunában, „a világ végén”, nomád módon igyekszik rendbe szedni a gondolatait. Semmi mást nem akar, mint nyerni, de Hamilton mellett ez több, mint nehéz.
2020-ban Bottas próbálta jobban a saját útját járni és kevéssé figyelembe venni a csapatérdekeket, ha az ellenkezett az ő egyéni érdekeivel – márpedig ellenkezett -, de ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megtörje csapattársát. A Mercedes nem volt hajlandó arra, hogy engedje, hogy Bottas „Rosberggé váljon”, és ismét masszív rivalizálás legyen úrrá versenyzőiken.
Sok mindent kimondott a finn, amit „tudtunk, de nem sejtettünk”. Azt is elismerte, hogy 2018-ban még az is megfordult a fejében, hogy esetleg feladja ezt az egészet.

Rendkívül érdekes volt látni a Ferrarit is. Azon cselekvéseiket és megnyilvánulásaikat, melyek inkább a háttérben zajlottak, és eddig nem igazán tudhattunk róla. Hogy a 2019-es üzemanyagátfolyási botrány után visszaesett a teljesítményük, és siralmas volt a teljesítményük, az világos volt. Ahogy nyilván azt is tudtuk már jó ideje, hogy Sebastian Vettel 2021-re kitették a csapatból.

Azonban azt, hogy a Ferrarinál nagy a fejetlenség, és olykor talán fogalmuk sincs arról, hogy mivel kellene foglalkozni, és mi az, amin nem kellene felakadni, tökéletesen szemléltette a Netflix alkotása. A csapatfőnök Binotto és a csapat sajtósa, Silvia kulcsszavak után kutatnak, amik hangzatosak, amiket el lehet sütni az interjúk során és eltereli – talán -, a figyelmet a problémákról. Mindeközben Vettelnek gyakorlatilag megtiltják, hogy viccelődjön és jól érezze magát. Vettelnek és Leclercnek azt is megtiltották, hogy interjú alatt a mobiljukat nyomkodják, akkor is ha nem velük foglalkoznak épp. Ebben még akár lehet is valami, de a Ferrari csak a külsőségekkel volt elfoglalva, azzal, hogy mit gondolnak róluk. Pedig a megítélésüket nem a telefonnyomkodás, vagy Vettel trollkodása rontja, sokkal inkább a stratégiai és teljesítménybeli hiányosságok.

Nagy lesz így a kontraszt idén Carlos Sainz számára, aki megszokta, hogy Lando Norris mellett a McLarennél jó hangulatban lehetett, a Ferrari azonban ennek a szöges ellenkezőjét igyekszik mutatni.
Ennek ellenére az az érzésem, hogy Carlos és Lando haverságát kissé túlmisztifikálta a sorozat. „Csak” arról van szó, hogy idén már nem csapattársak, nem arról van szó, hogy az egyikük megszűnt volna létezni.

S ha már itt tartunk: Sainz helyét Ricciardo vette át idén a McLarennél. Így aztán, ahogy az első Drive To Survive évadban is, mikor a Red Bulltól a Renault-hoz igazolt, ismét központi szerepet kapott Ricciardo vívódása a jövője kapcsán. Persze mindezt részben komolytalanul, amolyan ricciardósan.

Miközben érződik, hogy az ausztrál versenyző valójában élvezi, hogy kicsit filmsztárkodhat a Netflix sorozat által, meglehetősen jók az érvei azzal kapcsolatban, hogy miért is döntött ismét a váltás mellett.
Abiteboul, a Renault csapatfőnöke ezt némileg zokon is vette, azt azonban hiányoltam az évadból, hogy legalább szó essen arról, hogy a Renault-ból idén Alpine-né alakuló csapat azért nem veszett el Ricciardo nélkül sem, hiszen visszatér náluk Fernando Alonso.

Már csak azért is volt ez furcsa, mert a Haas csapat kapcsán kellően kihangsúlyozták azt, hogy 2021re új versenyzőket igazoltak.
A Haas versenyzői, Romain Grosjean és Kevin Magnussen nem voltak túl acélosak, de a tavalyi gyenge szereplésben azért gazdagon benne voltak a hibák a csapat részéről is.

Gene Haas csapattulajdonos joggal közölte, hogy nem kíván több pénzt ölni a projektbe, így az első évad óta sztárrá vált csapatfőnökre, a nyersen őszinte Günther Steinerre maradt a feladat, hogy szponzort szerezzen. Világossá vált, ami amúgy is sejthető volt, hogy a Haas számára jelenleg az elsődlegesen elvégzendő feladat az, hogy anyagilag stabilak legyenek, és elsősorban ez vezetett ahhoz, hogy idénre Mick Schuamchert és Nikita Mazepint szerződtették le. Mazepinben direkt anyagi forrásra, Schumacherben pedig kiváló marketing eszközre leltek.

A Haas kapcsán azonban a legdrámaibb esemény egyértelműen Grosjean bahreini balesete volt. Nagyon hatásvadász módon mutatták be az esetet, és megrendítő volt látni az arcokat a pályán, ahogy pár percig azt gondolták, hogy a francia versenyző épp halálra ég a szalagkorlát mögött. Majd a kétségbeesés átcsapott pozitív döbbenetbe, mikor megtudták, hogy Grosjean a saját lábán mászott ki a ketté tört, lángoló autóból. Kifejezetten megrendítő volt, mikor a versenyző felesége, Marion mesélt arról, hogy ő és gyermekeik miként élték meg azt, hogy közel 3 percig halottnak hitték Romaint.

Feledésbe merültek…

Megemlítenék még pár dolgot, amit kifejezetten hiányoltam az évadból. Például épp csak érintőlegesen jelent meg a Mercedes Szahíri Nagydíja, ami a legrosszabb versenyük volt az évben. Szó sem esett róla, hogy mit keresett George Russell a Mercedesben és arról, hogy kis híján nyert is.

Ha már Russell: A Williams gyakorlatilag egyáltalán nem szerepelt, csupán Claire Williams tűnt fel olykor, mikor másokkal együtt óvást nyújtottak be az FIA-hoz. De teljesen kimaradt Russell és Nicholas Latifi, illetve az is, hogy szezon közvben új tulajdonosai lettek a csapatnak, a Williams család pedig teljesen kivonult a sportból.

Nem esett tehát szó arról, hogy Hamilton megfertőződött koronavírussal, de ezt nem említették Perez és Lance Stroll kapcsán sem, pedig 3 versenyhétvégén Nico Hülkenberg tért vissza helyettesíteni őket, de szó sem esett róla.
De így járt a két beugró debütáló Pietro Fittipaldi és Jack Aitken is.

Az utolsó epizódban ugyan Hamilton mesél pár szót a BLM kampányról, de valójában nem lett bemutatva, hogy ez – akár pozitív, akár negatív értelemben -, mennyire meghatározta a 2020-as szezont, főleg az elejét. Nem volt szó a take a knee körüli mizériáról, pedig bevallom vártam, hogy más versenyzők is nyíltan elmondják a véleményüket erről. De ez valahogy kimaradt. Pedig akár tetszik, akár nem, nagy hatással volt a téma a szezonra…

Hogy Kimi Räikkönen csupán annyit szerepelt, hogy közölte a stábbal, hogy nem szeret interjút adni, az nem különösebben meglepő. Az már inkább az, hogy Daniil Kvyat sem sok szerephez jutott, illetve Max Verstappen gondolatai és megnyilvánulásai teljes egészében kimaradtak az évadból, pedig nem is egy sereghajtó versenyzőről van szó, se nem olyasvalakiről, aki ne lenne kellően érdekes és szókimondó karakter.

Így hát teljes egészében nem tudom jónak ítélni ezt az évadot. Erre most egy erős hármas osztályzatot adnék.

Mindezek tükrében, és a saját meglátásaitok alapján,

[poll id=”195″]