A BMW vezetői elkötelezettek a debreceni gyárépítés mellett, erről biztosították a vállalat vezetői Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a szerdai egyeztetésükön. Ezt a miniszter közölte Facebook-oldalán szerdán.
Szijjártó Péter azt is megemlítette, hogy jövő pénteken Debrecenbe érkeznek a gyár leendő vezetői és a beruházás irányítói, akikkel személyesen fognak megbeszélést folytatni.
Kiemelte, a BMW Debrecen iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a gyár építési munkálatai már most is zajlanak.
A BMW AG szerdán publikált negyedéves beszámolója alkalmából tartott tájékoztatón hírügynökségi beszámolók szerint Nicolas Peter pénzügyi igazgató közölte, hogy tekintettel a járványügyi korlátozások miatt romló értékesítési kilátásokra, a konszern felülvizsgálja idei beruházási terveit. A beruházásokra elkülönített keretösszeget 5,7 milliárd euróról kevesebb mint 4 milliárd euróra kurtítják.
Hozzátette: a jelenlegi helyzet tükrében minden folyamatban lévő projektet újraértékel a konszern, az üzemépítéseket és a modellfejlesztéseket is beleértve. Az adott helyzettől függően egyes projekteket elhalasztanak, másokat pedig tüzetesebb vizsgálat alá vesznek.
„A magyarországi üzem üzembe helyezését például egy évvel elhalasztjuk” – jelentette be. Megjegyezte, hogy a magyarországi üzem kivitelezése mellett más projektek is halasztásra kerülnek.
A debreceni önkormányzat minden általa vállalt feltételt teljesített ahhoz, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket – reagált az autógyár bejelentésére a városháza sajtószolgálata.
Közleményük szerint az információk „a debreceni önkormányzat és a BMW Manufactoring Hungary Kft. között létrejött szerződés végrehajtását és lezárását nem érintik”.
A szerződésben rögzítetteknek megfelelően és ütemben az önkormányzati beruházás lezárul. Napokon belül átadásra kerül a teljes terület az egyeztetett műszaki tartalomnak megfelelően a BMW magyarországi cége részére – írták.
„Az átadással az önkormányzat által vállalt minden feltétel teljesítése biztosítja, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket” – közölte a városháza.
A Datahouse adatai szerint 2020 első négy hónapjában összesen 45 896 új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, vagyis a tavalyi év azonos időszakához képest továbbra is komoly visszaesésről beszélhetünk. Ugyanakkor a Renault és Dacia márkákat gyártó Renault Csoport összesített értékesítési eredménye 6 481 jármű lett, amivel a gyártó itthon átvette a vezetést a Ford (5 114 jármű), és a Toyota (4 827 jármű) előtt. A modellek vonatkozásában a Dacia Lodgy zárta legerősebben nemcsak a hónapot, de az év első harmadát is.
Az eddigi eladások alapján a Dacia Lodgy az április és egyben az idei év első 4 hónapjának összesített nyertese 1 839 eladott járművel, a családtámogatási programnak köszönhetően. Kimondhatjuk tehát, hogy a Dacia Lodgy a nagycsaládosok kedvenc autója Magyarországon.
Az Év Magyar Autója 2020 díjjal kitüntetett Renault Clio előkelő 4. helye a hazai értékesítési ranglistán (1192 jármű 4 hónap alatt) már sejteti, hogy a Renault Csoport márkái összesítésben minden más gyártó számait meghaladják Magyarországon (6 481 jármű), ez több, mint 17%-os piaci részt jelent.
Wachtler Tamás, a Renault Hungária ügyvezető igazgatója szerint még egy darabig tartani fog az autópiac visszaesése, bár az áprilisihoz hasonló zuhanást (majdnem felével csökkent az értékesítés márciushoz képest) nem tart valószínűnek. „A gazdaság újraindulása, a vírushelyzethez kötődő korlátozások lazítása egyaránt kedvezően hathat a lakossági autóvásárlási szándékra. Javuló környezetre szüksége is van a szektornak, mert rengeteg család megélhetése függ ettől a tevékenységi körtől.” – foglalta össze a kilátásokat az ügyvezető, aki szerint mind a Lodgy, mind a Clio értékesítése tartani fogja a jelenlegi szintet a következő időszakban.
Éppen 120 éve, 1900 áprilisában fektette le a világ egyik legismertebb luxusmárkájának alapjait az akkori Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) és Emil Jellinek üzletember. A Nizzában élő autórajongó akkoriban a Daimler járművek legnagyobb kereskedője volt, és versenyekre is nevezte azokat. Ettől kezdve minden DMG jármű a lánya, „Mercédès” nevét viselte. Az első ilyen autó – a Mercedes 35 PS – szinte minden versenyt megnyert az 1901-es nizzai versenyhéten, és teljesen új, elegáns megjelenésével a közönséget is lenyűgözte. A Mercedes azonnal az innováció és a luxus szinonimájává vált az autóiparban. A 120 éves múlt előtt tisztelegve a Mercedes egy rövid videót készített a márka történetéről, mely ezen a linken érhető el.
Az első Mercedes: az első modern autó
Mercedes Jellinek Fotó: Daimler
A Mercedes 35 PS nem csupán a motorsportban ért el látványos sikereket – ez volt az első modern automobil is. Egyedi formájával véget vetett a motoros hintók korának és megváltoztatta a mobilitás világát. A Mercedes 35 PS napjainkig a műszaki kifinomultság és a szépség mesterművének számít. Az autó elnyújtott alakja, a karosszériába mélyen beépített motor és az elülső részbe organikusan illeszkedő méhsejt alakú hűtőrács váltak a márka megkülönböztető jegyeivé. A Mercedes nevet védjegyként 1902 szeptemberében jegyezték be.
A háromágú csillag felemelkedése
A DMG 1909-ben egy feltűnő emblémát rendelt a Mercedes névhez: megjelent a háromágú csillag. A csillag három pontja Gottlieb Daimler vízióját szimbolizálta motorjainak „szárazföldön, vízen és levegőben” történő használatáról. Csillaggal jelölte meg otthonát egy képeslapon, amikor a Deutz gázmotor gyárának technikai igazgatója volt. A korai években a Mercedes-csillagot még a körbefutó gyűrű nélkül használták, 1910-től pedig dombornyomott formában, főleg a járművek hűtőrácsainak díszítéseként jelent meg. 1913-ban a háromágú csillag széles gyűrűvel és a „Mercedes” betűkkel jelent meg a kör közepén lévő négy apró csillaggal. Később ez a védjegy díszítette minden Mercedes autó kormányát.
A Benz-név babérkoszorúval
A DMG-vel azonos évben a későbbi versenytárs, a Benz & Cie. is megalkotta saját védjegyét. Carl Benzt tekintjük az automobil feltalálójának, 1886-ban a háromkerekű motoros autóra bejegyzett szabadalmával. Az 1909-ben bevezetett védjegyben a „Benz” betűket babérkoszorú vette körül. Ez a klasszikus forma – a sportversenyek győztesének járó trófea – utalt a Benz & Cie sikerére az autóversenyek világában.
Csakúgy, mint a DMG, a Benz & Cie is számos sztenderdet állított fel innovációival az autótervezés területén – ennek egyik ékes példája az 1909-ben bemutatott „Blitzen-Benz”. Ez volt az első olyan belső égésű motorral rendelkező autó, mely 200 km/h feletti sebességre volt képes. Ez azt jelentette, hogy kétszer olyan gyors volt, mint egy akkori repülőgép. Ez a jármű volt az első, melynek innovatív kialakítása aerodinamikai kutatások eredményein alapult.
A csillag és a babérkoszorú együtt ragyog
Amikor a DMG és a Benz & Cie. 1926-ban egyesültek, új védjegy jött létre, mely a korábbi emblémák lényeges elemeinek ötvözete volt, a háromágú csillaggal a középpontban. A „Mercedes” szó a gyűrű tetejére, alulra pedig „Benz” név került, melyek között a Benz babérkoszorú helyezkedett el. Így született meg a Mercedes-Benz márka, melynek logóját 1928-ban regisztrálták védjegyként. A védjegy ma már egy diszkréten átalakított változatban díszíti a járműveket, és az egész világon a hagyomány, innováció és luxus megtestesítését jelenti az autóiparban.
A 30-as évek álomautói
Míg az 1920-as évek Mercedes-Benz modelljeit az erőteljes vonalak jellemzik, az 1930-as évek elejétől kezdve a formatervezés a lágyabb, áramló vonalakra és a lekerekített formaelemekre összpontosított. Ennek legismertebb példái az 1934-es Type 500 K és utódja, az 1936-ban bemutatott 540 K, melyeket egyedi formáikkal és elegáns, áramló vonalaikkal tökéletes szépségű alkotásoknak tekintenek a mai napig. A speciális roadster verzió az 1930-as évek abszolút álomautója volt, a kupé verzió pedig megalapozta a Mercedes-Benz modern kupéinak hagyományát.
Modern kor, modernebb formák
A Mercedes-Benz 1953-ban, a Type 180-nal lépett a modern korba. A limuzinokra az úgynevezett háromdobozos kialakítás volt jellemző – a harmadik „doboz” a motortér és az utastér után a csomagtartó volt. Az önhordó karosszéria nemcsak a nagyobb stabilitás és a megnövekedett biztonság miatt volt meggyőző. A sárvédőket és a fényszórókat első alkalommal építették be teljesen a karosszériába, mely a motorteret és a csomagtér hátsó részét is magában foglalta. Az eredmény egy a korának megfelelő, harmonikus és lenyűgözően kialakított belső tér volt.
Dizájn ikonok, köztük a legendás „Gullwing”
Számos kiemelkedő Mercedes-Benz modell határozta meg hosszú időre az autók tervezésének fejlődését és vált formatervezési ikonná, mint például az 1954-es „Gullwing”. A Mercedes-Benz 300 SL volt a korszak legnagyszerűbb formája az autótervezés területén. Ez a modell egy manapság is áhított álomautó, melyet az autóipari szakértőkből álló nemzetközi zsűri 1999-ben az évszázad sportautójának választott. A 300 SL nem csupán szárnyas ajtaja miatt egyedi, de 1945 óta ez volt az első olyan Mercedes-Benz személyautó, mely függőleges hűtőrács nélkül, egy vízszintes levegőbemeneti nyílással került kialakításra, közepén a háromágú csillaggal. Ez az új forma jellemzi az összes későbbi SL generációt. A 300 SL Roadsteren 1957-ben bevezetett integrált irányjelzővel ellátott, függőleges fényszórók reprezentatív stílussá váltak, és a 70-es évek elejéig fémjelezték a Mercedes-Benz személygépkocsik formáját.
A „Fintail” páratlan formája
A 220, 220 S és 220 SE limuzinok – közismert nevén „Fintail” autók – 1959-ben kerültek bevezetésre. A funkciót és az eleganciát ötvöző formájukkal tűntek ki – ismét új utat mutatva az autók formatervezésében. A farokuszonyok, melyek gyönyörűek voltak, és legalább ilyen hasznosak is a parkolás során, illetve a pazarul széles kilátás elébe mentek a vevői elvárásoknak. Ezenkívül a „Fintail” Mercedes a világ első járműve volt, mely merev utasfülkével és energiaelnyelő gyűrődési zónákkal rendelkezett, új fejezetet nyitva a biztonsági technológiában.
Azonosságok és különlegességek
Minden formai hasonlóság ellenére, melyek azonnal felismerhetővé teszik a különféle Mercedes-Benz modelleket, az autók formavilágában a vevők elvárásainak megfelelő egyediségek is felfedezhetők. Például az 1961-ben bemutatott 220 SE kétajtós kupé számos egyedi tervezési elemet is tartalmazott, mint például a farokuszony elhagyását. Ennek a gyönyörű kupénak a vonalai uralták az 1960-as évek Mercedes-Benz modelljeit és befolyásolták a későbbi limuzinok kialakítását a felső- illetve középkategóriában.
Egyensúlyban az innováció és a hagyomány
A Mercedes-Benz történelmet írt a tervezés területén az olyan koncepció- és kísérleti járművekkel, mint például az 1969-es C 111. Noha soha nem került sorozatgyártásba, komoly lendületet adott az autóipar fejlődésének. A tervezési újítások jellemzőek a Mercedes-Benz-re, ám a márka identitása mindig megmarad – például a C 111 esetében a szárnyas ajtók révén, melyek 2009-ben visszatértek az SLS AMG-ben. Tehát nem szükséges választani az innováció vagy a hagyomány között – mindkettő cél. A legfőbb törekvés, hogy egy Mercedes-Benz mindig felismerhető legyen – és nem csupán az elöl lévő háromágú csillag miatt.
Gorden Wagener, a Daimler AG formatervezési vezetője szerint: „Minden arról szól, hogy hosszú távú stratégiaként tekintsünk a márka identitására, és gondosan kidolgozzuk az identitást formáló értékeket és jellemzőket. Ezt úgy érjük el, hogy márkánk bevált stilisztikai elemeit új ötletekkel ötvözzük, azok lényegi megváltoztatása nélkül.” Példaként említhetők a hűtőrácsok, melyeket arányuk és részletes kialakításuk szempontjából is újraértelmeztek, de megjelenésük továbbra is ugyanolyan felismerhető, mint 120 évvel ezelőtt.
Új piaci szegmensek létrehozása
Formatervezési stratégiájával a Mercedes-Benz új koncepciókat tudott kidolgozni és teljesen új piaci szegmenseket nyitott meg. 1977-ben debütált az első kombi szabadidőautó, mely a „Turizmus és Közlekedés” szlogenre épült. 1979 volt a meghatározó terepjáró, a G-osztály születésének éve, mely hamar legendává vált, és több mint 40 év után is ugyanúgy lenyűgözi a vevőket. Az 1982-ben bevezetett kompakt Mercedes-Benz 190 lefektette a mai C-osztály alapjait, mely azóta már négy modellváltozattal lett az egyik legtöbbet értékesített típus. 1997-ben az M-osztály következett, a világ első prémium SUV-je.
2004-ben a CLS, az első négyajtós kupéként, új piaci szegmenst teremtett. A modell ötvözi a kupé eleganciáját és dinamizmusát a limuzinok kényelmével és funkcionalitásával. A CLS évekig az egyetlen négyajtós kupé volt ebben az osztályban. 2012-ben a Mercedes-Benz ismét példát mutatott a koncepcionális kreativitásra a CLS Shooting Brake modellel. A CLS Shooting Brake arányaiban egyértelműen kupé, de öt ajtóval és az autó hátuljáig elnyúló tetővel számos új lehetőséget kínált. A nagy sikerre való tekintettel a Mercedes-Benz mindkét modellváltozatot (CLA és CLA Shooting Brake) átvezette a kompakt szegmensbe.
Az érzéki letisztultság új korszaka
A 2012-es A-osztállyal a Mercedes-Benz nemcsak teljesen újradefiniálta a kompakt szegmenst, hanem jól láthatóan elmozdult egy új tervezési korszak felé, melyet az érzéki letisztultság jellemez. A Gorden Wagener vezető tervező és csapata által fejlesztett új, progresszív tervezési módszer célja, hogy tiszta formákat és érzéki felületeket hozzon létre, melyek a csúcstechnológia bemutatása mellett érzelmeket is keltenek. Ez az intelligencia és az érzelem egyidejű jelenlétét reprezentálja, mely a belső terekre is vonatkozik, valamint a tradicionális szaktudás és a csúcstechnika egyensúlyát fejezi ki. A digitális fejlesztések előrehaladtával a Mercedes-Benz UX tervezői hálózatba kapcsolt élettereket alkottak meg – összekötve az embereket, autókat, otthonokat és munkahelyeket.
Az érzéki letisztultság tervezési filozófiájának köszönhetően a Mercedes-Benz a hagyományos luxusról a modern luxusra váltott. Ez döntő mértékben hozzájárult a márka megújulásához és a cég értékesítési sikereihez. „Formaterveinkkel azt mutatjuk, hogy avantgárd ötletekkel is lehet inspirálni, hűek maradva egy 120 éves márkanév szelleméhez” – mondta Gorden Wagener. „Átformáltuk a Mercedes-Benz hagyományos luxusát egy modern luxussá, újraértelmeztük a csillagos márkát, lenyűgözővé, elérhetővé és kívánatossá téve a fiatal vásárlók számára.”
A jövő úttörője
A Mercedes-Benz jövője még progresszívebb és avantgárdabb lesz, ahogy ezt az új EQ márka első teljesen elektromos modellje is bizonyítja. Az EQC (vegyes áramfogyasztás: 20,8–19,7 kWh/100 km; CO2-kibocsátás: 0 g/km) számos úttörő formarészlettel és a márkára jellemző színvilággal rendelkezik. A Mercedes a kiváló minőségű belső tér kialakításában is úttörője az elektromos járművek avantgárd elektro-esztétikájának. Az új belső kialakítás elemeit a szórakoztató elektronikai eszközök világa ihlette. Az EQC külsőleg és a belső kialakításában is a progresszív luxus tervezési nyelvét testesíti meg.
Úton egy holisztikus luxusmárka felé
Az érzéki letisztultság filozófiája áthatja a márka minden területét – és messze túl is mutat azon. 2010 óta a Mercedes-Benz tervezői kiválasztott partnerekkel működnek együtt Mercedes-Benz Style név alatt, hogy az autózás területén kívül is a termékek széles skáláját tervezzék meg.
Ide tartozik például az exkluzív Airbus „Helicopter H145” belseje, a luxus jacht „ARROW460 – Granturismo”, valamint az Artemide futurisztikus „Ameluna” lámpája. A Mercedes-Benz így prémium autóipari márkából egy holisztikus luxusmárkává formálódik.
„Vision Mercedes Simplex” – a márkaspecifikus luxus átalakulása
A 2019-es „Vision Mercedes Simplex” alkotással a tervezők lenyűgözően ábrázolták a luxusmárka múltját és jövőjét, mely a dizájn és a technológia új korszakába történő átmenetet szimbolizálja. Ugyanakkor tisztelgés a márka történelmi öröksége felé. Az üzenet: a luxus és az innováció iránti szenvedély a márka DNS-ének része. És ez a DNS erőt ad a Mercedes-Benz-nek új sztenderdek felállításában a mobilitás területén – a múltban, a jelenben és a jövőben.
Fotó: Daimler
Az alkotás tehát egyértelművé teszi, hogy a Mercedes-Benz úttörő szerepet játszik az automobil átformálásában és a mobilitásban, a fenntartható és digitális luxus irányába mozdulva – ugyanúgy, mint 120 évvel ezelőtt a motoros hintóról a modern autóra történő váltás során. Gorden Wagener szerint: „Csak egy olyan erős márka, mint a Mercedes-Benz lehet sikeres a múlt és a jövő szimbiózisában. A Vision Mercedes Simplex a Mercedes-Benz márkaspecifikus luxusának átalakulását szimbolizálja. ”
A legértékesebb prémium autómárka a világon
A folyamatos sikereknek köszönhetően a Mercedes-Benz folyamatosan növelte márkaértékét. 2016 óta a csillagos márka folyamatosan a világ legértékesebb prémium autómárkája, és az egyetlen európai brand a neves amerikai tanácsadó cég, az Interbrand “Best Global Brands” rangsorának top 10-es listáján. „Számomra a legfontosabb feladat az, hogy egy olyan ikonikus márkanevet, mint a Mercedes-Benz, az apák által elismert márkából az összes generáció által tisztelt és szeretett márkává alakítsunk” – mondta Bettina Fetzer, a Mercedes-Benz AG marketingvezetője. „A Mercedes-Benz olyan márka, mely érzelmeket ébreszt ügyfeleinkben és holisztikus élményt nyújt számukra. Célunk, hogy a márkát még legalább további 120 évig megtartsuk az emberek szívében.”
David Coulthard otthona hamarosan két nagyon drága autóval gyarapodik. Egy Aston Martin Valkyrie és egy Mercedes Project One kerülnek hozzá, mindkét járgány több, mint 1000 lóerős. A volt F1-es pilóta elárulta a t Goodwood Road & Racingnek, hogy mi motiválta ezen szuperautók megvásárlásánál:
„Igazán nincs sok autóm. Áll pár a garázsban, amelyekkel versenyeztem régebben, de most lesz két különlegesség is hamarosan. Rendeltem egy Valkyrie-t és egy Project One-t. Mindkét autó várakozólistáján rajta vagyok.”
Mindkét autó több mint 1000 lóerős, és hibrid motorokkal ellátottak. A németek által gyártott Project One ráadásul ugyanazt az erőforrást kapja, amelyet használnak a Forma-1-ben is. Igazán komoly tényező az, hogy Coulthard mindkét autó várakozós listáján rajta van, hiszen ezek a járgányok csak limitált példányszámban készülnek. Nyilvánvalóan számított a Forma-1-es múltja is, giszen régebben pl. Neweyval, a sztártervezővel is dolgozott együtt, aki egyébként a barátja is, ezért nevetve ennyit mondott:
„A Valkyrie kifejezetten Adrian Newey miatt kell. Dolgoztam vele a Williamsnél, a McLarennél és a Red Bull Racingnél is. Csak azért engedhetem meg magamnak ezt az autót, mert vezethettem a versenyautóit, és nyertem is velük versenyeket. A Valkyrie igazán különleges, főleg aerodinamikai szempontból, mivel az autót Adrian tervezte.”
A Channel 4 Forma-1-es elemzője persze nagyon is várja a Project One autót is:
„Azért rendeltem belőle, mert mercedeses vagyok. Ez egy erődemonstrációja a német mérnöki tudásnak. Valahogy sikerült a Forma-1-es motorjukat belepakolni egy utcai autóba. Valójában egy F1-es erőforrásnak nem kellene működnie egy utcai verdában.”
A Fuego 1980 márciusában volt először látható a Genfi Autószalonon, ahol az addigi Renault coupék utódjaként mutatkozott be
A Fuego története 1976-ban kezdődött, amikor a Renault a teljes választék megújítása mellett döntött. A fő prioritások egyike a középkategória frissítése volt. A modell legsikeresebb változata a GTS lett, amelyből 5 év alatt több mint 220 000 darab készült.
A Renault Fuego volt az első autó, amely 1982-től infravörös távirányítóval ellátott központi zárral rendelkezett, majd szintén az első volt, amelynek fedélzeti audiorendszere a kormányon elhelyezett gombokkal volt vezérelhető.
Két modell, a Renault 15 Coupé és a Renault 17 Coupé taposta ki az utat az új Fuegonak. Az új modellt, amely a Renault 18 padlólemezére épült egy népszerű kupénak szánták. A palettán az első olyan autó volt, amely megtörte a modellek számmal történő elnevezésének hagyományát. A modell dinamizmusa és karaktere egyértelműen jelezte, hogy a cél a nemzetközi siker.
Az eredeti formaterv egyértelműen a sebességet idézte. A széles ajtókon keresztül a hátsó ülések is könnyen elérhetőek voltak. Az ék alakú formavilágot, amelyet a lekerekített élek tettek a kornak megfelelően modernné, 1976-ban láthatta először a Renault vezetése. A nagyközönség ezen túl 1980-ban, a Genfi autószalonon ismerkedhetett meg a modellel. A vonalvezetés az akkor kezdődő 80-as évek formáit idézte már meg. A technológiát illetően a karosszéria a B-oszlopig majdnem teljesen a Renault 18-é volt, a komoly innovációk a hátsó részben kezdődtek.
A sportos vonalak ellenére a 4 üléses Renault Fuego nagyon is funkcionális modell. A hosszú, üvegezett hátsó ajtó és a lehajtható hátsó ülések segítségével hosszú tárgyak is könnyedén rakódhatók voltak. A csomagtartó kapacitása a maga 375 cm3-ével nem tért el az akkor a piacon megtalálható családi modellekétől, és az, hogy az ülések lehajtásával ez 814 cm3-re volt növelhető, csak még vonzóbbá tette a Renault Fuegot.
A belső térben elöl a pilóta-fotelek vagy a magasabb felszereltségi szinten elérhető különleges műszerfal nyűgözték le az utasokat. A csúcsverzióban elektromos ablakok, bársony kárpitozás, szervokormány és zöld árnyalatra sötétített ablakok is helyet kaptak. A legdrágább – GTX – változat volt az, amely a világ első szériaautójaként infravörös távirányítóval ellátott központi zárat tartalmazott.
A Fuego mindenkihez szólt – pénztárcától függetlenül. Épp ezért az alap TL és turbós változatokon túl, a paletta tartalmazta a GTL, TS, GTS, TX, és GTX verziókat. Kapható volt turbófeltöltős dízelmotorral is. A lökettérfogatok 1400 és 2 000 cm3 között mozogtak.
Kizárólag Európában volt elérhető a J8S kódú 2 068 cm3-es, 88 LE-s turbódízel motor. Ennek a változatnak a teljesítménye páratlan volt: 177 km/h max. sebesség, gyorsulás 0-100 km/h-ra 13.2 mp alatt és 100 km-en átlagosan 8 literes fogyasztás. 1983 tavaszáig a Renault Fuego turbódízel volt a világ leggyorsabb dízelmeghajtású modellje. A francia piacon túl kiemelten sikeresen szerepelt a belga, és olasz piacokon is. A Renault 25 megjelenésével (1984) a Fuego opcionálisan kérhető felszereltségeinek listája megnőtt, így elérhetővé vált a kormányról vezérelhető audio, elektromos tükör és a fedélzeti számítógép is.
A GTS változat volt a legnépszerűbb, ebből 226 000 példány készült el, 5 év alatt. 1997-ben a Renault bemutatta a Megane Coupét, amelyet a Fuego utódjának szántak.
Összefoglalva tehát, az 1982-es Renault Fuego volt az első autó, amely szériában infravörös központi zárral volt felszerelve. Emellett a fedélzeti audio a kormányon elhelyezett gombokkal volt vezérelhető. Az első turbódízel kupéként pedig sokáig a világon kategóriájában a leggyorsabbnak számított.
Sajtóhír:A Honda Origins a vállalatot alapító Soichiro Honda életét meséli el egy különleges animációs sorozatban, ami japán mangarajzok, valamint audiokommentárok és régi fényképek segítségével igyekszik bevezetni a nézőt a márka történetébe. A hat – 10-20 perces – kisfilm lebilincselő formában ismerteti a vállalat eredményeit és örökségét. Aki szívesen megtekintené ezeket, keresse fel a https://global.honda/heritage/HondaOriginsLibrary.html honlapot!
A rajzok az ikonikus, japán képregények stílusában készültek, méghozzá az egykori „Honda Soichiro Hon Den” képregényhez, melyeket anno a Shogakukan Inc. adott ki. Ezek nemcsak az alapító életének legfontosabb mozzanatairól rántják le a leplet, hanem Soichiro egyedi gondolkodásmódjával is megismertetik a közönséget, rámutatva, hogy milyen filozófia áll a mára világhíressé lett iparóriás felemelkedése mögött.
Nemzedékről nemzedékre szállt a történet
A Bouncing Back, azaz Visszapattanás című első részből megtudhatjuk, hogy miként boldogult Soichiro Honda a második világháború alatt (1939–1945) és hogyan hozta létre 1946-ban a Honda Technical Research Institute-ot (ti. a Honda Műszaki Kutatóintézetet), ahol aggregátormotort szerelt kerékpárjára, s ezzel útjára indította vállalkozását. A sikertörténethez Takeo Fujisawa, Soichiro üzlettársa is nagyban hozzájárult, együtt alapították meg a Honda Motor Companyt 1948-ban.
A további részek (ti. Egy álom valóra válik; Krízis a Man-szigeti TT-n; Amerikai sikerek; Jöttünk, láttunk, győztünk; Utálunk veszíteni) még több izgalmat tartogatnak, hiszen Soichiro életén és értékrendjén túl a társaság fejlődéséről, a Honda motorkerékpárokról, autókról és versenygépekről is rengeteg érdekességet tudhatunk meg. A sorozat egyik legfőbb üzenete, hogy tanuljunk a hibáinkból és soha ne adjuk fel álmainkat! Ezt fogalmazta meg Soichiro Honda örök érvényű mondatában: „A siker csak a munka 1 százalékáról ad képet, és a maradék 99 százaléknyi kudarcnak köszönhető.”
Az utolsó részben (Epilógus) felidézi a kezdeti időket és a nemzetközi terjeszkedést, s nem sokkal azt követően zárul, hogy a Honda két alapítója nyugdíjba vonult.
Az 56 éves Mustang két globális címet is magáénak mondhat, hiszen ez a modell a világ legkelendőbb sportkocsija, és immár sorozatban ötödik éve a világ legnagyobb darabszámban eladott sportkupéja. És ha ez nem lenne elég: az elmúlt 50 évben Mustangból adtak el legtöbbet az USA sportkocsi-piacán.
“Büszkék vagyunk a Mustang tartós sikerére,” nyilatkozta Jim Farley, a Ford Motor Company vezérigazgatója. “Svédországtól Sanghajig egyre több autórajongó érezheti át a szabadság és a végtelen amerikai utak hangulatát ebben az új modellben. Nagy megtiszteltetés, hogy immár 56 éve szolgálhatjuk a Mustang-tulajdonosok és rajongók szenvedélyét.”
Két globális értékesítési rekord
Az IHS Markit legfrissebb újautó-regisztrációs adatbázisa szerint tavaly 102.090 darab Mustang kelt el, így 2019-ben ez a modell lett világ legnagyobb darabszámban értékesített sportkocsija. Ebben az időszakban a Mustang eladásai Németországban 33 százalékkal, Lengyelországban pedig közel 50 százalékkal nőttek, sőt Franciaországban majdnem megduplázódtak. Magyarországon tavaly 157 Mustang talált gazdára, ami 42 százalékkal több, mint az előző év hazai Mustang eladási száma.
A 2019-es év másik komoly teljesítménye, hogy a Mustang immár zsinórban ötödször nyerte el a világ legkelendőbb sportkupéjának címét. Az IHS Markit definíciója szerint a kétajtós és a kabrió karosszériaváltozatok is a sportkupé kategóriába tartoznak.
2019-ben a Ford 9.900 Mustangot értékesített Európában, ami 3 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. *
Európában a Mustang kétféle (Fastback és Convertible) kivitelben, illetve kétféle hajtáslánccal kapható. Ezek egyike a tízfokozatú automata sebességváltóval összekapcsolt 449 lóerős, 5,0 literes V8-as blokk, a másik pedig a 291 lóerős, 2,3 literes EcoBoost benzinmotor, amihez hatfokozatú manuális sebességváltó tartozik.
A különleges kivitelű Mustang BULLITT gépházában egy továbbfejlesztett, 460 lóerős, 5,0 literes V8-as motor dübörög; a Fastback változatban kínált modellhez Shadow Black vagy klasszikus Dark Highland Green fényezés választható, és az autót számos speciális külső és belső kiegészítő teszi még egyedibbé.
Jó ideje pletykálják, hogy Toto Wolff és az Aston Martin közelednek egymáshoz, most már megtörtént egy nagy lépés is: az osztrák szakember részvényes lett. A brit márka új vezérigazgatója Lawrence Stroll is tisztességes mennyiségű részvényt vásárolt, és a jelenleg Racing Point néven ismert istállója is 2021-től megkapja ezen identitást.
Wolff szóvivője azonban sietett leszögezni, hogy Toto marad a Mercedes F1-es csapat főnöke:
„Ez egy pénzügyi befektetés, de ezen tranzakció nem érinti Toto együttműködését és kiemelt szerepét a Mercedesnél.”
A szóvivő szerint Toto Aston Martin részvénycsomagjának az értéke az egy százalékot sem éri el, melynek az értéke körülbelül 46 millió dollár.
A Ferrari megmutatta a jó oldalát, és 1 millió eurót gyűjtöttek össze, a koronavírus elleni harchoz. Ügyfeleikkel egyetemben adománygyűjtést tartottak. A Speed Week értesülése szerint a a pénzt a modenai kórház alkalmazottainak és szakembereinek gyűjtötték. Ezt a kórházat is súlyosan érinti a COVID-19 járvány és a hatásai, ahogy sok más észak olaszországi klinikát is elleptek a betegek.
A pénzösszeg felét a Scuderia Észak-Olaszországban az ügyfeleik adományozták, ami igazán szép teljesítmény az egyelőre kiszámíthatatlan küzdelemben a világjárvány ellen. A Ferrari megduplázta ezt az összeget, így lett 1 millió euró, A pénzből megfelelő eszközöket akarnak vásárolni a kórháznak, hogy jobban kiszolgálhassák a koronavírusos betegeket.
