Ez a hétvége csak a Forma-1-é, következik brazil versenyhétvége, mely idén a São Paulo-i Nagydíj nevet viseli.
Érdemes áttanulmányozni, hogy mi mikor lesz, hiszen az időeltolódás miatt nem a megszokott délutáni időben leszek az események. Ráadásul sor kerül a szezon harmadik sprintkvalifikációjára is!
Ne maradjatok le semmiről, és kövessetek minket Instagramon is! 😉
Témáztunk egy kicsit a mexikói F1-es hétvégéről, levontunk pár tanulságot, és beszéltünk arról is, hogy állnak a pontversenyek. Picit megkapargattuk a felszínt azzal kapcsolatban, hogy mi várható a hátralévő versenyeken, illetve megtudhatjátok azt is, hogy ki „Mr. Saturday”.
Világszínvonalú tehetségkutató- és utánpótlásnevelési rendszert indított el a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A támogatási rendszerbe első körben beválogatott több mint száz tehetséges versenyző képességfelmérése a héten kezdődik. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztos vezetésével indult el a jövő Michelisz Norbertjeinek és Talmácsi Gáborjainak felkutatása.
A HUMDA a legjobb nemzetközi példák elemzésével és a sportág hazai szakértőinek bevonásával kialakított támogatási rendszerének alapelve, hogy a legtehetségesebb versenyzők transzparens és mérhető elbírálási szempontok alapján folytathassák karrierjüket. A versenypályákon már elért eredmények mellett többek között a vezetéstechnikát, valamint a fizikai- és mentális alkalmasságot is értékelik a szakemberek.
Utóbbiban a HUMDA partnere a motorsport-specifikus vizsgálatokkal és felmérésekkel foglalkozó Fit4Race. A cég egy olyan holisztikus, többlépcsős edzésprogramot dolgozott ki, mely magába foglalja az élettant, a mozgásszervi rendszereket, a mentális felkészülést, a táplálkozást, a sportot és a pihenést is. Már a felméréshez használt eszközök is egyedülállóak: egy speciális, felvillanó lámpákkal felszerelt szimulátort, egy repülést imitáló szerkezetet és sötétszobát is igénybe vesznek. A különféle tesztek során pedig még az agyhullámokat is vizsgálják, hogy megállapítsák, milyen körülmények között stresszesebb, mikor nyugodtabb, vagy milyen arányban használja jobb és bal agyféltekéjét a versenyző. A közös munka kezdetekor felmérik a tehetség pályán nyújtott teljesítménye mellett a fizikális adottságait, az étrendjét és az alvási szokásait is.
A támogatási rendszerben első körben az olyan versenyzők vesznek részt, akik már bizonyítottak a versenypályákon. Az autósok közt ott van például Nagy Dániel, Bucsi Attila és Szabó Krisztián is, a motorosoknál pedig többek között Sebestyén Péter, Görbe Soma és Zsigovits Norbert. Ők mindannyian a Michelisz Norbert és Talmácsi Gábor vezette szakmai stábunk által kerültek kiválasztásra. Az első körben kiválasztott 72 autó- és 36 motorversenyző fizikai alkalmassági felmérése november 8-án kezdődik a Fit4Race budapesti bázisán. Az autóversenyzők közül 24-en a gokart, 8-an a formula, 16-an a túrautó, 9-en a ralikrossz, 13-an a rali, egy-egy résztvevő pedig a drift és az autókrossz szakágat képviseli. A motorversenyzők közül 18-an junior és felnőtt gyorsasági, 12-en a motokrossz, 5-en az enduró egy résztvevő pedig a triál szakág versenyzőjeként vesz részt a HUMDA tehetséggondozó programjában. A legjobb eredményeket elérőknek nyílik lehetőségük, hogy később támogatásban részesülhessenek. A HUMDA saját tehetségkutató rendezvényeiből is csatlakoznak majd a jövő ígéretei a programhoz.
– A nyár végén indult és október 30-án nagy sikerrel zárult, hét nagyvárosban megforduló HUMDA Junior Gokart Challenge utazó verseny célja is az volt, hogy felfedezzünk tehetségeket és népszerűsítsük a fiatalok körében az autósportot, valamint felhívjuk a figyelmet a környezettudatosság fontosságára. Azokat a fiatalokat kerestük, csak úgy, mint a támogatási rendszer első körébe beválogatott résztvevők esetében, akikből megfelelő tehetséggondozással olyan versenyzők válhatnak, akiknek az egész ország szurkolhat majd a versenypályák lelátóin és a tévékészülékek előtt. A gokartszimulátorainkat kipróbáló gyermekekről pedig a szakembereink objektív szempontok és mérhető adatok alapján döntik el, hogy kik azok, akikkel a jövőben közösen komoly célokat érhetünk el – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a HUMDA Zrt. elnök-vezérigazgatója.
– A Junior Gokart Challenge-nek köszönhetően országszerte csaknem 2000 gyermek ismerkedhetett meg a gokartsporttal. A fiatalok sikeres megszólításával nagyobb merítési lehetőséget kaptunk, ezáltal alkalmunk nyílt megismerni rendkívüli tehetségeket is. A tehetséggondozó programunk követkető lépéseként a Junior Gokart Challenge 20 leggyorsabb versenyzőjét egy gokartversenyre invitáltuk Magyarország legújabb versenygokart pályájára, a Palóc Ringre. A felfedezett gyermekek tehetséggondozását ezentúl is folytatjuk, a legrátermettebbeket természetesen a Fit4Race képességfelmérésének is alávetjük. A személyre szabott képességfejlesztés során főként a stressztoleranciát, a periférikus látást, a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyérzéket és a megosztott figyelmet fejlesztjük – tette hozzá Michelisz Norbert, a túraautó világkupa 2019-es bajnoka, a HUMDA Zrt. igazgatósági tagja.
– A motorversenyzők sikeres felkészülésében is megkerülhetetlen szerepet játszanak az olyan átfogó képességfejlesztő edzésprogramok, mint ami a Fit4Race szakterülete. A modern versenyzésben tizedekért, századokért sokszor ezredekért is meg kell küzdeni körről-körre és ehhez tudatos, speciális felkészülés és képességfejlesztés szükséges. A felmerés kiértékelése után pontos képet kapunk azon tényezők meglétéről, amelyek befolyásolhatják a sportoló eredményeit – emelte ki Talmácsi Gábor, a MotoGP-sorozat 2007-es világbajnoka, a HUMDA Zrt. igazgatósági tagja.
A HUMDA 2021-ben a Junior Gokart Challenge mellett SIM Liga néven szimulátorbajnokságot is szervezett tehetségkutatási céllal, azok a fiatalok, akik szívesen csatlakoznánk a HUMDA programjához, a jövőbeni hasonló eseményeken tehetik ezt meg. A különböző aktivitásainkról honlapunkon és közösségi médiafelületeinken lehet értesülni.
A városi életmódról elsőre valószínűleg nem a fenntarthatóság jut az eszünkbe. Luxusáruházak, drága éttermek, légkondicionálóktól zúgó betondzsungel és autókkal teli, bedugult utcák sejlenek fel lelki szemeink előtt. Valóban, jelenleg ezek mind a nagyvárosok általános jellemzői, de biztos, hogy ez az évezredek óta alakuló településtípus a jövőben is változni fog, mint ahogy ez napjainkban, a szemünk láttára is történik. Rajtunk is múlik, milyen közösségekben fogunk élni a jövőben. A városok átalakulásáról november végén, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón számos érdekes részletet tudhatunk meg.
Kár lenne tagadni, hogy a városok (különösen a többmilliós lakossággal bíró metropoliszok) rengeteg kihívással küzdenek. A népsűrűség növekedése és a zöldterületek csökkenése csupán kettő a leglátványosabb problémák közül. Hosszú távon legalább ilyen súlyos gond a városok egyre növekvő, fosszilis forrásokból kielégített energiaigénye és a szintén fosszilis üzemanyagokat használó autós forgalom gigantikus károsanyag-kibocsátása.
Közelre tekinteni nem elégséges
Sokkoló adat, de ahhoz képest, hogy a világ városai a bolygófelszín mindössze 3 százalékát teszik ki, az összes megtermelt energia 60–80 százalékát emésztik fel, miközben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékát adják. Rövid távon lehet ugyan orvosolni egy-két problémát, például a fejlett tömegközlekedés csökkentheti a lakossági autóhasználatot, valamint a tetőszerkezetekre szerelt napelemtelepek segíthetnek alacsonyabban tartani a villanyszámlát. Ahhoz viszont, hogy a városok a távolabbi jövőben is egészséges, élhető otthont jelentsenek, alapvető átalakulásra van szükség.
Mielőtt azonnal rohanna pakolni a kedves olvasó, hogy sebesen maga mögött hagyja a hetedik emeleti panellakást, azt is hozzá kell tenni, hogy az „alapvető” egyáltalán nem rossz vagy drasztikus dolgot jelent. Épp csak a városok fenntarthatósági törekvéseinek sikerre viteléről van szó, mely stratégiák annyira nem is újak. Mi több, az első városok a neolitikus forradalom után pont azért jöttek létre, mert az egy helyen koncentrálódó élelmiszer-termelés lehetővé tette a népsűrűség növekedését, valamint számos más gazdasági ágazat kivirágzását – tehát az urbanizálódás tulajdonképpen civilizációs jelenség.
Hogy, hogy nem, a városok fenntarthatóvá válásának is az élelmiszer-előállítás az egyik mérföldköve: a jövőben nem kell több száz kilométert utaztatni a zöldségeket, legalább egy részük megteremhet az újgenerációs szupermarketek tetején kialakított melegházakban, míg az alagsorban szárazföldi lazacfarmok működhetnek, hogy minden korábbinál frissebb alapanyaghoz, egészséges és vegyszermentes táplálékforráshoz jussanak a vásárlók.
A jövő elkezdődött
Sci-finek hangzik? Talán mert már Isaac Asimov amerikai író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb szerzője is úgy képzelte el a jövő városait, mint hatalmas biodómok alatt működő, önfenntartó rendszereket, ez a gondolat pedig egyre közelebb kerül a valósághoz. A pandémia idején a magyar nagyvárosokban is egyre többen döntöttek úgy, hogy belevágnak a zöldségtermesztésbe, akár az erkélyükön is. A városi növénytermesztés pedig nem csupán múló hóbort, hanem a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme lett. Ettől már csak egy lépés, hogy zöld homlokzatokat építsünk a magasházakra, vagy „függőleges erdőket” hozzunk létre a magasra törő épületek lakószintjei között. Ezek a megoldások ráadásul már léteznek: előbbire a budapesti Millenáris Park függőkertje, míg utóbbira a milánói Bosco Verticale nevű lakóépület szolgáltat példát, aminek négyszáz erkélyén 750 fa és ötezer cserje segít tisztítani az 1,4 milliós észak-olasz nagyváros levegőjét.
Hasonló technikákkal akár teljes városokat is újra lehet tervezni. És hogy erre mi szükség van? Azon túl, hogy kutatások támasztják alá a zöldterületek és a kiegyensúlyozottabb életvitel közti kapcsolatot (azaz ahol van lehetőség „kimozdulni a természetbe”, ott a lakók is jobban érzik magukat), a klímaváltozás súlyos hatásai is az ajtón kopogtatnak. Emiatt a modern városok átalakulásának kiemelt szerep jut, hisz ha egy tízmilliós megapolisz képes a fenntartáshoz közeli működésre, az sok ezer tonna károsanyagtól kíméli meg bolygónkat – és segít felvenni a kesztyűt az emberiség által okozott, s egyben a civilizációnk jövőjét fenyegető, eddigi legnagyobb környezeti problémáival szemben.
Egyre többen leszünk
Joggal mondhatjuk persze, hogy igazi megapolisz a mi régiónkban nincs – az ENSZ adatai alapján viszont úgy tűnik, hogy még lehet. A világszervezet szerint 2007-ben az emberiség fele élt városokban, 2030-ra pedig ez az arány meg fogja haladni a 60 százalékot – azaz 5,1 milliárd ember él majd valamilyen urbánus térben. Ráadásul a folyamatos urbanizáció előttünk álló szakasza 95 százalékban fejlődő országokban történik majd, ahol már most is komoly gondot jelent az élelmiszer-ellátás vagy az általános higiéniát biztosító infrastruktúra kiépítése.
Épp ezért szentelt az ENSZ külön célkitűzést a témának a 2015-ös Fenntartható fejlődési célok között. A 11-es pont a „Fenntartható városok és közösségek” címet viseli, és olyan célokat foglal magába, mint hogy az évtizedünk végére mindenki otthonhoz juthasson, az összes városban legyen csatorna, és a lakók világszerte kiléphessenek valamilyen zöldterületre, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre. Habár ezek megszokott dolognak tűnnek a fejlett világban, sok helyen még nem azok.
Pedig nem vagyunk messze attól, hogy mindezt elérjük; a technológiai fejlődés sok lehetőséget kínál, s döntések függvénye, hogy ilyen lesz a jövő városa. A lakhatáshoz például érdemes hozzátenni, hogy ahol vannak régi épületek, azokat igenis érdemes hasznosítani – felújítani általában fenntarthatóbb, mint újakat építeni, erre pedig megint csak jó példát szolgáltatnak az olyan európai fővárosok, mint Budapest, Párizs vagy Bécs. A régi, 19. században épült téglaházak hatalmas beltereiben több lakást, irodát alakítottak ki, a stabil alapok pedig lehetővé tették az olyan modern megoldások bevezetését, mint a távfűtés vagy a minden helyiségben elérhető internet.
A jövő a „15 perces” városoké
Nem olyan elrugaszkodott ötletek ezek, a városok jobbá tételének receptje részben odafigyelésen és felelősségvállaláson múlik. Persze attól még, mert használjuk a régi épületeket, zöldségeket termesztünk az erkélyen és a boltban helyben megtermelt élelmiszert vásárolunk, a városunk még nem lesz teljesen fenntartható, a közlekedéssel kapcsolatos problémák szintén megoldásra várnak. Ilyen is van: az úgynevezett tizenöt perces város ötlete. Az elképzelés lényege, hogy semmi se legyen messzebb negyedórányi gyaloglásnál, azaz a lakosok ne üljenek autóba az olyan mindennapi dolgok miatt, mint a bevásárlás, vagy hogy iskolába vigyék gyermekeiket.
A várostervezés ezen iskolája sem új, a régebbi lakótelepek között több olyat is találunk, ahol ez a szándék már erős volt: elég megnézni mondjuk a fővárosi József Attila lakótelepet. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a régi aszfalt egy részét vízáteresztő felülettel helyettesítsük, így segítve a városi fák tápanyaghoz jutását, vagy hogy kizöldítsük a villamospályákat, amik így nem csak szebbek lesznek, de hozzájárulhatnak a városi levegő tisztulásához is.
Fotó: Getty Images
Isten óvjon a Megacitytől!
Visszatérve kicsit Asimovhoz és az ENSZ-hez, a világszervezet szerint 2050-re már az emberiség 70 százaléka él majd városokban, amik így tényleg kezdenek hasonlítani ahhoz, amilyennek a neves szerző egykor megálmodta.
Vagyis bízzunk ebben, mert vannak sötétebb víziók is; a Dredd bíró képregények megacityjei hasonlóan gigászi települések, amik a teljesen élhetetlenné vált bolygófelszín utolsó bástyáiként adnak otthont emberek milliárdjainak, akik akár több tízezer lakosú óriástömbökben tengetik kilátástalan mindennapjaikat. Habár ettől messze vagyunk, az ENSZ adatait látva talán nem túlzás azt állítani, hogy ha most nem lépünk a megfelelő irányba, akkor nem sok esélyünk lesz rá, hogy a jövő generációi számára élhető városokat építsünk.
Amennyiben szeretnéd tudni, miként tehetjük fenntarthatóbbá a városokat, és milyen fejlesztések állnak rendelkezésünkre annak érdekében, hogy az unokáink is parkokba vihessék játszani a gyerekeiket, úgy mindenképpen látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!
Max Verstappen mexikói győzelmének köszönhetően tovább növelte előnyét a pontversenyben, Lewis Hamiltonnal szemben. Kettejük közt 19 pont a különbség jelenleg.
Mostanra már matematikailag is kétesélyes a küzdelem a bajnoki címért, sehogy nem tud már más annyi pontot gyűjteni, hogy bajnok lehessen.
Pérez harmadik helyével közelebb került Bottashoz, aki bár pole-ból indult, nem szerzett pontot tegnap.
Helycsere csak a tabella vége felé történt: Kimi Räikkönen 4 pontot gyűjtött, ezzel pedig megelőzte Nicholas Latifit.
A csapatok bajnoki címének sorsa legtöbbször bőven korábban eldől, mint az egyéni címé. Most azonban minden eddiginél szorosabb a helyzet: A Mercedest és a Red Bullt mindössze egy pont választja el egymástól az élen! Mindeközben a Ferrari átvette a harmadik helyet a McLarentől.
A nézők ismét megszavazták, hogy ki volt a nap versenyzője.
A Forma-1 hivatalos weboldalán minden verseny során szavazást indítanak, hogy a rajongók megszavazhassák a nap versenyzőjét, hogy szerintük ki az adott verseny legjobbja, hiszen ez nem mindig egyezik meg a futamgyőztes kilétével.
Mexikóban a hazai pályán versenyző Sergio Pérezt szavazta meg legjobbnak a közönség. A Red Bull pilótája remekül versenyzett a harmadik helyen, és egy ideig még az is benne lógott a levegőben, hogy esetleg el tudja venni a második helyet Lewis Hamiltontól.
A nap versenyzője szavazás eredménye:
Sergio Pérez – 36.9%
Max Verstappen – 13.5%
Pierre Gasly – 7.4%
Lewis Hamilton – 6.5%
Lando Norris – 5.9%
Az Auto Bild vezető német autós magazin sorozatban immár másodszor hozta ki győztesnek a Goodyeart a négy évszakos abroncsok tesztjén, a piac legjobbjaként elismerve 2021-ben a gyártó négy évszakos abroncscsaládját.
„Kimagasló teljesítmény mindenfajta időjárási körülmények között, dinamikus vezethetőség, rövid fékút, nagyon jó vízen való felúszás elleni védelem, kiemelkedő futásteljesítmény” – foglalta össze a gumipiac legalaposabb tesztjeiről híres Auto Bild a négy évszakos abroncsok piacán veteránnak számító Goodyear gumijának erősségeit.1
A Goodyear négy évszakos portfóliójának fő terméke a Vector 4Seasons Gen-3, amelyet az Auto Bild 2020-ban és 2021-ben egyaránt győztesnek választott a négy évszakos abroncsok átfogó tesztjén2. A magazin idén 225/50 R17 méretben tesztelte a mintázatokat, 32 – kereskedelmi forgalomban vásárolt – abroncsból 16 teljesítette a fékútra vonatkozó minimális elvárást, közülük pedig 2 kapott jó, 2 pedig példás minősítést – az egyik a tesztgyőztes Goodyear.
A német magazin tavaly szintén a Goodyeart hozta ki győztesnek3, vagyis a Vector 4Seasons Gen-3 immár két egymást követő évben veretlen. A legjobb öt abroncs közül idén a Goodyear érte el a legmagasabb pontszámot a futásteljesítmény-teszten, és egyetlen abroncsként kapta meg minden kategóriában a legmagasabb szintű, „zöld” fokozatot. Ezzel elnyerte az Auto Bild „vorbildlich”, azaz példás minősítését.
A Goodyear nagy múltra tekinthet vissza a termékkategóriában. A négy évszakos abroncs a márka találmánya volt 1985-ben, a Goodyear Vector család első változata volt az első ilyen gumi. A gyártó azóta tökéletesítette az egész évben – napsütésben, esőben és hóban – egyaránt jól teljesítő abroncs receptjét. Az utóbbi években a Goodyear bármely más márkánál több teszten győzedelmeskedett4 a négy évszakos mezőnyben.
Laurent Colantonio, a Goodyear EMEA-régió regionális műszaki igazgatója kifejtette: „Büszkék vagyunk arra, hogy a tesztelők az Auto Bild magazinnál sorozatban immár másodszor a Goodyear termékét találják az év legjobb négy évszakos abroncsának. Az elismerés igazolja a Vector portfólióba fektetett fejlesztési munkánkat, aminek eredménye a mintázat jelenlegi verziója, a Vector 4Seasons Gen-3. Továbbra is dolgozunk a négy évszakos technológia fejlesztésén, hogy megtarthassuk vezető pozíciónkat az abroncspiac eme növekvő szegmensében.”
1 Auto Bild magazin, 42-2021-es szám
2 Auto Bild magazin, 39-2020-as és 39-2021-es szám
3 Auto Bild magazin, 41-2020-es szám
4 16 vezető, független európai abroncsmagazin 41tesztje alapján, amelyeket 2013 novembere és 2020 szeptembere között végeztek. A számítások azon tesztek számán alapulnak, amelyekben a Goodyear győzedelmeskedett a négy évszakos kategóriában, az összes vizsgált versenytárssal szemben.
(MTI) – Tiszta energiával működő, autóktól és utaktól mentes, futurisztikus várost épít a sivatagban 2024-re Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre – jelentette még januárban a helyi televízió élő adásában a trónörökös.
A készülő „ökovárosról” kedden írt a Daily Mail Online című brit lap. A cikk szerint Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi trónörökös ismertetése szerint, a Neom elnevezésű projektnek a The Line (A Vonal) lenne az első szakasza egy 168 kilométer hosszú központi gerincen, amelynek mentén helyezkednek el majd a különböző városrészek.
A Neom a görög neosz, azaz új és a musztakbal, azaz arabul jövő szó kombinációjaként született. A terv része annak az ambiciózus elképzelésnek, amelynek célja, hogy Szaúd-Arábia függetlenné váljon a kőolajtól, és az országot a Szilícium-völgyhöz hasonló technológiai központtá alakítsák át, miközben városokat, kutatóközpontokat, oktatási zónákat és turisztikai látványosságokat is magában foglal.
„A Neom az emberi fejlődés gyorsítója és vízió arról, hogyan nézhet ki egy új jövő” – olvasható egy januári közleményben.
A tervek között szerepelnek repülő dróntaxik, Jurassic Park stílusú vidámpark robotdinoszauruszokkal, és Michelin-csillagos éttermek – írja a The Wall Street Journal című amerikai lap.
A bolygó legnagyobb szén-dioxid-mentes rendszereként emlegetett, 16 városrészből álló metropolisz szélerőművekre, napenergiára és olyan csúcstechnológiára támaszkodna, amely a vizet oxigénné és hidrogénné alakítja át üzemanyagként.
A Neom megvalósítása 500 milliárd dollárra rúghat, és a város mintegy 26 ezer négyzetkilométert foglalna el Szaúd-Arábia Tabúk tartományában, közel Jordánia és Egyiptom határához.
A buldózerek már megkezdték a terület kialakítását, az alagutak ásását, hogy a város három szintjét – a gyalogosoknak szánt felszíni területet, valamint két földalatti réteget a közlekedés és az infrastruktúra számára – kialakítsák.
Az északnyugat-szaúd-arábiai hegyektől a Vörös-tengerig terjedő közösségekben összesen akár 1 millió ember is élhet majd, akit nagy sebességű közlekedési eszközök és „autonóm mobilitási megoldások kötnek össze” – olvasható az említett közleményben.
Az iskolák, éttermek, üzletek és egyéb célpontok ötperces sétával elérhetőek lesznek, egyetlen utazás sem tart majd húsz 20 percnél tovább – ígérik a tervek. A lineáris forma és a földalatti infrastruktúra segít megőrizni a természetes táj 95 százalékát, mondják a fejlesztők. A projekt az előrejelzések szerint 380 000 új munkahelyet teremt, és 2030-ig nagyjából 48 milliárd dollárral növeli majd a szaúd-arábiai GDP-t.
A projekt vezetője, Nadhmi Al-Naszr a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy ez gigantikus vállalkozás, és úgy becsülte, hogy a Vonal megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges munkának még az 1 százalékát sem végezték el. Elmondta azt is, hogy a Neom fejlesztői kezdetben akadályokba ütköztek, mivel a mérnököknek olyan technológiákhoz kellett várost tervezniük, amelyek még nem léteznek.
Az építkezés eredetileg 2021 első negyedévében kezdődött volna. Most, hogy végre elkezdődött, a Neom következő lépése az, hogy a metropoliszt „szabad zónává” nyilvánítsák, ahol más törvények érvényesek, mint Szaúd-Arábia többi részén. Al-Naszr szerint ez már 2022 első hónapjaiban megvalósulhat.
2021 utolsó Jobb három szigorú adását vettük fel, hiszen ugye Herczig Norbert és Ferencz Ramón kiesett a Rally Hungaryn, és sajnos olyan sérüléseket szenvedett főleg a navigátor Ferencz Ramón, hogy nem tudnak rajthoz állni a szezonzáró Kanári-szigeteki ralin. Hét bordája törött el Ferencz Ramónnak, ő is megszólal és elmondja, hogyan élte meg ezt a balesetet, és miért sérült meg ennyire. Az is kiderül, hogy egy speciális ülésben versenyez Ferencz Ramón, méghozzá a testalkata miatt.
Herczig Norbert töviről hegyire, gyakorlatilag kockáról kockára elmondja szintén, hogy mi történt a baleset előtt, közben, miért baleseteztek, és milyen utóélete volt ennek a balesetnek. Hiszen alapvetően Herczig Norbiék esése befolyásolta a rali végeredményét is.
Hallhatják Nikolay Gryazin Facebook-bejegyzését is magyarra fordítva, amelyet a büntetés után írt ki a rajongóinak és a szurkolóinak, ezen kívül szóba kerül majd a Rally Hungary háttere, a szervezés… Őry Tamással pedig a promóteri részt beszéltük meg, és a promóteri részről hallhatnak további részleteket a hallgatók.
Úgyhogy soha eddig nem hallott részletességgel meséli el Herczig Norbert azt a balesetet, amely sajnos az összetettbéli, abszolút második helyről való kiesést jelentette, és a 2021-es szezon végét is jelentette számára és navigátora számára.
Herczig Norberttel, Őry Tamás promóterrel, és Kajcsa Zsolt csapatmenedzserrel beszélgettünk a Rally Hungary után, és telefonon hívtuk fel a sérüléséből lábadozó Ferencz Ramón navigátort.
Mindez tehát az idei utolsó adásban, a Jobb három szigorúban!
A műsor támogatója a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt.
A Jobb Három Szigorú Podcast epizódjai elérhetők az alábbi platformokon:
