Szerző: Hírszerkesztő

Már a harmincas években is az akkori ŠKODA-kínálat csúcsmodelljét jelölte a SUPERB típusjelzés, a hathengeres sorozat „koronája” pedig a háború utáni igen ritka SUPERB OHV volt. 1946 és 1949 között mindössze 158 példány készült belőle, mégpedig egyaránt különösen igényes kivitelben. E modellek egyike, egy Kvasinyban épült karosszériával szerelt, 1948-as évjáratú példány, hároméves felújítást követően most megtekinthető a ŠKODA Múzeumban.

Andrea Frydlová, a Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum igazgatója kiemelte: „Ez a ŠKODA SUPERB 1968-ban az első veterán járművek közé tartozott, amelyeket a ŠKODA Múzeum megvásárolt. Az autó azonban hiányosan és már nem az eredeti kárpitozásával érkezett hozzánk. Az elmúlt három év során múzeumi műhelyünk a legnagyobb gondossággal és teljeskörűen restaurálta ezt az egyedi különlegességet, gyakorlatilag újkori állapotát állítva vissza. Az autó immár a tekintélyes SUPERB modellsorozat a ŠKODA Múzeumban kiállított idősebb tagjainak körét bővíti.”

A SUPERB típusjelzés az idén ünnepli 85. jubileumát, a 640 SUPERB formájában ugyanis 1934. október 22-én mutatta be a ŠKODA első modelljét, amely ezt a nevet viselte. A felsőkategóriájú csúcsmodell központi csővázra épült, s négy független kerékfelfüggesztéssel, hidraulikus fékrendszerrel és erőteljes hathengeres motorral készült – akkoriban kimondottan korszerű konstrukcióként. A 2492 köbcentiméteres aggregát 55 lóerőt (40,5 kW) teljesített. Az első SUPERB sorozatgyártása 1935 nyarán vette kezdetét, a háború előtti további négy év során pedig a nagy ŠKODA limuzin az elegáns, dinamikus, kényelmes és igényes autó szinonimájává vált. A ŠKODA csaknem minden egyes modellévben erősebb motorral szerelte fel, illetve bővítette felszereltségét és tovább finomította dizájnját. Több mint hatszáz oldaltszelepelt (SV) példányt követően 1938-ban az utolsó fejlesztési lépcsőként megjelent a már felülszelepelt SUPERB 3000 OHV. Soros hathengeres erőforrása 3137 köbcentiméter összlökettérfogatával és felül elhelyezett szelepeivel 85 lóerőt (62,6 kW) produkált. E modellből azonban 1939-ig mindössze 113 példány készült, amelyek egyikét – egy fekete limuzint, impozáns 5,2 méter hosszúsággal és 3,3 méter tengelytávval – már évek óta számos bel- és külföldi oldtimer-rendezvényen és kiállításon bemutatta a ŠKODA Múzeum. A Mladá Boleslav-i gyűjtemény tagja a korlátozott darabszámú SUPERB 4000 sorozat egyetlen máig megőrzött képviselője is, amely a nagyobb V8-as motorral 1940-ben készült.

A háború utáni években a ŠKODA folytatta a reprezentatív SUPERB OHV gyártását, s 1946 és 1949 között 158 alváz készült Mladá Boleslavban. Közülük csupán tizenegy kapta meg karosszériáját is a cseh autógyártó székhelyén, míg 103 alvázat a prágai Uhlík és a Vysoké Mýto-i Sodomka karosszériakészítő „öltöztetett fel”, a további 44 önjáró SUPERB alváz pedig minimális ideiglenes felépítménnyel lábon érkezett a több mint 120 kilométerre fekvő Kvasinyba. Az ott készített karosszériák a sárvédőkbe süllyesztett fényszórókkal és számos polírozott alumíniumelemmel készültek, amely dizájn az ŠKODA 1101 „TUDOR” akkori belépőmodellt is jellemezte.

A 81587 motorszámú önjáró alváz 1948. április 15-én, csütörtökön indult útnak Mladá Boleslavból Kvasinyba, ahol végül megkapta karosszériáját. Még ugyanezen év szeptember 2-án átadták vásárlójának, a karlsbadi Egyesített Szálloda- és Szálláshely-igazgatóságnak, vagyis a közismert gyógyüdülőhely turisztikai hivatalának. Húsz esztendőn át teljesített itt szolgálatot a ŠKODA SUPERB OHV, leselejtezését követően pedig a Mladá Boleslav-i autógyár frissen alapított múzeuma szerezte meg. Az autó sok alkatrésze hiányzott és az üléskárpitok sem voltak már eredetiek.

Az egyedi darab restaurálása 2017-ben vette kezdetét. A ŠKODA Múzeum csapata részletes állapotfelmérést és a rendelkezésre álló archív források intenzív kutatását követően sikerrel szerezte be az újjáépítéshez szükséges alkatrészeket, s a Mladá Boleslav-i restaurátorok újkori állapotát a lehető legjobban közelítve állították helyre a SUPER OHV e példányát. Restaurálását követően az impozáns jármű immár a ŠKODA Múzeum újabb „gyöngyszeme”, ahol elsőként a szeptember 1-ig tartó „Kvasiny – 70 év a szárnyas nyíl jegyében” időszaki kiállításon tekinthető meg.

A tekintélyes SUPERB név – eredete a latin „superbus”, aminek jelentése „szép”, „kiemelkedő” vagy „pompás” – 2001-ben jelent meg ismét a ŠKODA palettáján, amikor több mint ötven év múltán a Frankfurti Autószalonon (IAA) újra egy SUPERB modell mutatkozhatott be. A kizárólag Kvasinyban gyártott újdonsággal a márka immár visszatért a középkategóriába, s 2001 és 2008 között mintegy 136 ezer darabot szállított ki belőle ügyfeleinek. A második generáció, amely 2008 és 2015 között gördült le a szerelőszalagról, első ízben SUPERB COMBI és összkerékhajtású változatot is kínált, s több mint 600 ezer kiszállított példányával nagy sikert aratott. A 2015 óta készülő harmadik nemzedéket épp most modernizálta széleskörűen a ŠKODA, s rövidesen – elsőként a cseh autógyártó története során – hálózatról tölthető (plug-in) hibridhajtású kivitelben is megérkezik a piacra. A SUPERB iV hajtásrendszerében 85 kilowattos elektromos motor egészíti ki a 115 kW (156 LE) teljesítményű 1.4 TSI benzines erőforrást, így e modell a WLTP-szabvány szerint akár 55 kilométert is megtehet tisztán elektromos üzemben.