Nem lehet teljesen nyugodt a Mercedesszel közös jövője miatt George Russell, amennyiben igaznak bizonyulnak a csapat korábbi pilótájának feltételezései Max Verstappen és a brackley-i istálló kapcsán.
Noha 2028 végéig szól a szerződése a Red Bull-lal, folyamatosan ott lóg a levegőben annak a lehetősége, hogy Max Verstappen nem tölti ki ezt az időszakot a bikás csapat színeiben, és vagy visszavonul az F1-től, vagy másik csapathoz megy. Amennyiben utóbbira adja a fejét, két lehetséges célpont merülhet fel reaálisan, a Mercedes és az Aston Martin.
Előbbivel hosszabb a négyszeres világbajnok közös története, hiszen Toto Wolff már Verstappen F1-be érkezése előtt le akart csapni a hollandra, de ő akkor a Toro Rosso révén F1-es üléssel kecsegtető Red Bullt választotta. Az osztrák üzletember ezután tavaly, a Red Bullnál kirobbant belviszályt kihasználva elkezdett nyíltan udvarolni a hollandnak, ám ebből végül semmi nem lett, és a Mercedes Andrea Kimi Antonellit ültette a távozó Lewis Hamilton helyére.
A pletykák azonban nem ültek el teljesen, még annak ellenére sem, hogy Wolff az idei szezonban többször kijelentette, elégedett a jelenlegi párosával, és hosszabbítani szeretnének az év végén lejáró szerződésű George Russell-lel. A hosszabbítás azonban egyelőre nem történt meg, és amíg nincs aláírás, a Verstappennel kapcsolatos pletykáknak sem szakad vége.
„A Red Bullnál nem hülyék. Egy vagyont fizettek Maxnak, és több évre leigazolták. Nem hiszem, hogy csak úgy elfuthat. Viszont erőszakkal marasztalni sem lehet. Ha menni akar, akkor azt egy ponton el kell fogadni” – vélekedett Nico Rosberg a német Sky-nak.
2016 F1-es világbajnoka ezután azt sugallta, nem olyan biztos, hogy a Mercedes nem azért vár, mert Toto Wolff csapatfőnök még reménykedik Verstappen megszerzésében. „Van egy George Russell-szituáció a Mercedesnél. Van némi késlekedés, mert Toto Wolffnak most már alá kellene írnia vele. Ő az első számú pilótája, és az idén ismét nagyszerűen teljesít. Talán zajlanak egyeztetések a háttérben Verstappenékkel” – mondta Rosberg.
Timo Glock, egy másik korábbi német F1-es pilóta szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy Russell szeretne minél jobb feltétleleket kicsikarni a hosszabbításhoz, és ezért nem jutottak még dűlőre a felek. „A Mercedesnél nem sietnek. Másfelől természetesen egy kicsit pókerezni is lehet egymással. Russell olyasvalaki, akinek rengeteg a tapasztalata, jól teljesít, és talán kicsit más számokat szeretne a szerződésébe, többet akar keresni. Ez egy pókerjátszma. Másfelől a Mercedes minden ajtót nyitva hagy.”
Hogyan működött a Ferrari zárt ajtók mögött és miként formálták a maranellói hatalmi játszmák az 1979-es szezon rajtrácsát? Jody Scheckter páratlan visszaemlékezéséből kiderül.
Scheckter az 1972-es USA Nagydíjon mutatkozott be a McLarennel, majd 73-ban öt hétvégén szerepelt, mielőtt 1974-re leigazolta a Tyrrell. A Ken Tyrrell csapatában eltöltött három éve alatt négy futamot nyert és kétszer lett harmaik az összetettben, a teljesítménye pedig felkeltette Enzo Ferrari figyelmét, aki már ekkor elkezdett udvarolni neki.
A dél-afrikai pilóta 1977-re a frissen alakult Walter Wolf Racinghez szerződött és a csapattal véghezvítte azt a bravúrt, ami legközelebb 2009-ben a Brawn GP-nek jött össze, azaz megnyerte az istálló fennállásának első versenyét. A két mesebeli történet abban viszont különbözik, hogy a világbajnoki cím Scheckteréknek nem jött össze, és az akkor 27 esztendős klasszis második lett az összetettben.
1978-ra aztán alábbhagyott a lendület, a szezon első négy futamából háromszor kiesett, az idénynyitón pedig 10. lett. A Ferrari pedig úgy döntött, ideje támadásba lendülni. „Első alkalommal Monacóból elvezettem, hogy találkozzam a Ferrari egyik emberével egy autópálya melletti kávézóban, valahol Olaszországban. Onnan együtt mentünk Maranellóba, és találkoztam Mr. Ferrarival. Olyan volt, mint egy maffiajelenet: egy öregember fehér hajjal, öltönyben, fekete napszemüvegben, egy sötét irodában, testőrökkel körülvéve” – idézte fel Scheckter a Motorsport Magazine idén júliusi számának első találkozását Enzo Ferrarival.
„Az első kérdése az volt: »Mennyi pénzt akarsz?« Azt feleltem, »Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy a pénzről beszéljek.« Akkor nem kötöttünk egyezséget, de később újra megkörnyékeztek, és akkor már ragaszkodtak az átigazolásomhoz – folytatta Scheckter, aki másodjára úgy volt vele, bemond egy akkora összeget, amekkorát csak nem szégyell. – Rengeteg pénzt kértem, és belementek. Piero [Ferrari, Enzo fia] azt mondta, én voltam a legjobban fizetett F1-es pilóta 1979-ben, de szerintem Lauda többet kapott a Brabhamnél.”
Eleinte úgy tűnt, Carlos Reutemann lesz a csapattársa, ám az argentin végül a Lotushoz távozott, mert nem akart második számú pilóta lenni. „A szerződtetésemet még nem jelentették be, de Reutemann már hallott róla. Nekem azt mondták, hogy én leszek az első számú pilóta 1979-ben, ő pedig tudta ezt, ezért azt javasoltam, találkozzunk és beszéljük meg, hogyan fogunk együtt dolgozni 79-ben. Én Monacóban éltem, ő pedig Saint-Jean-Cap-Ferratban, ami félórányi autóútra van Monaco partjaitól. Ő ragaszkodott hozzá, hogy semleges területen, félúton találkozzunk. Vicces fickó” – idézte fel Scheckter.
Végül Gilles Villeneuve érkezett Reutemann helyett, és megkezdődött a kanadai és a Ferrari tragikusan rövid életű, ám annál legendásabb kapcsolata. „Gilles gyors volt, igazán gyors, ezért azt gondoltam, »növelnem kell a tétet.« Az emberek azt gondolták, hogy egy huligán volt, de azt valójában csak eljátszotta. Amikor Monacóból Maranellóba vezettünk, az út nagy részén normálisan vezetett, majd néhány mérföldre a gyártól elkezdett farolgatni meg kipörgetni a kerekeit, hogy lenyűgözze a helyi tifosit. Az emberek azt mondják, gyorsabb volt nálam 79-ben, de ráhagyás nélkül vezetett” – mondta a dél-afrikai.
Scheckter és Villeneuve az 1979-es Olasz Nagydíjon / Fotó: DPPI
Scheckter 1979-ben végül már két futammal a szezon vége előtt, Monzában világbajnok lett úgy, hogy kevesebb mint fél másodperccel előzte meg Villeneuve-öt. Sokan úgy vélték, a kanadai szívességet tett neki és hagyta nyerni, ám a dél-afrikai ezt a tévhitet is eloszlatta.
„Nem hagyott nyerni Monzában, ami egy másik olyan dolog, amit az emberek gyakran mondanak. A verseny végéhez közeledve 1-2-ben haladtunk, a Ferrari alapelve pedig az volt, hogy amikor így mentek, nem csatáztok egymással, ezért elkezdtem korábban felváltani, hogy kíméljem a motort. 12 ezres fordulat helyett már 10 ezernél. Mögöttem [Villeneuve] tudta, hogy mit csinálok, ezért ő is ugyanazt tette. Egyikünk sem vezetett 100%-on, noha az utolsó körben odaléptem neki, csak hogy biztosra menjek.”
„De nem volt rá szükség, mert Gilles ennyire jó ember volt. Soha nem szúrt ki velem, mint ahogyan Didier Pironi megtette vele Imolában, három évvel később. Akárhogy is, aznap Monzában megnyertem a versenyt és a bajnokságot, és inkább megkönnyebbülést éreztem öröm helyett. Megtettem, ami a feladatom volt.”
Scheckter 1980-ban maradt a Ferrarinál, de az autó borzasztóan rosszul sikerült, így a legjobb eredménye egy 5. hely lett, majd a szezon végén visszavonult. Villeneuve-vel azonban baráti viszonyt ápolt ezután is, így elborzadva nézte, ahogyan a kanadai életét veszíti az 1982-es Belga Nagydíj időmérő edzésén. Közvetlenül azután, hogy Imolában akkori csapattársa, Pironi elvette tőle a győzelmet.
„Szoros kapcsolatban maradtam Gilles-lel azután, hogy [az 1980-as idényt követően] visszavonultam az F1-ből, és amikor Pironi nem tartotta be a csapatutasítást 82-ben Imolában, és ellopta tőle a győzelmet, Ferrari pedig nem állt ki mellette, Gilles teljesen megtört, két héttel később pedig halott volt. Elképesztően szomorú” – mondta Scheckter.
„Akkorra már visszavonultam, aminek az egyik oka, hogy az utolsó évemben, 1980-ban Gilles versenyképesebb volt nálam. A Ferrari egy ócskavas volt, semmire nem mentünk vele, én pedig úgy voltam vele, hogy »már világbajnok vagyok, ezért meg nem éri meg meghalni.« És az F1 varázsa is elveszett a számomra.”
Az Oulton Parkban lezárult Molnár Martin idei brit Forma–4-es szezonjának első fele. A Virtuosi Racing magyar pilótája ezen a hétvégén újabb mérföldkőhöz érkezett, és a bajnokság második helyéről várhatja a júliusi folytatást.
Miután az előző fordulóban megszerezte pályafutása első F4-es sikerét, ami egyben a magyar autósport történetének első győzelme volt FIA által felügyelt Forma–4-es bajnokságban, Molnár Martin az Oulton Parkban rendezett ötödik fordulóban újabb fontos lépcsőfokhoz érkezett azzal, hogy életében először indulhatott a pole pozícióból.
A magyar versenyző ráadásul rögtön duplázott, hiszen az időmérőn a leggyorsabb és második leggyorsabb körök rangsorában is az első helyen végzett, tette mindezt nagy fölénnyel és új F4-es pályacsúccsal. Ennek köszönhetően a hétvége első és harmadik futamára is az övé lett a pole pozíció, amit ezúttal nem sikerült győzelemre váltania, viszont újabb dobogós helyezést szerzett.
Az első futamon bajnoki riválisa, a hétvége előtt az összetettben második helyen álló Fionn McLaughlin lerajtolta őt, majd Martin hiába szorongatta a Red Bull juniorját a teljes táv során, nem tudta hibába hajszolni az ír versenyzőt, így a második helyen végzett.
A második, fordított rajtrácsos futamon a Virtuosi Racing pilótája a 12. helyről kezdett, de műszaki hiba miatt félre kellett állnia, majd az autóját újraindítva visszatért a bokszba, azután pedig a pályára, de értelemszerűen pontot nem szerzett.
A harmadik futamra aztán megjött az eső, Martin pedig a félig nedves, félig száraz pályán a nedvesebb oldalról indulva egy pozíciót veszített a rajtnál, majd a 6. körben az élen álló McLaughlinhoz és a harmadik helyezett Ary Bansalhoz hasonlóan rajta is kifogott, amikor az utolsó kanyarba szakadó esőben érkezett meg a mezőny eleje. Mindhárom autó kicsúszott a bukótérbe, McLaughlin pedig összeakadt Bansallal, aminek következtében utóbbi kiesett.
Az ír versenyző leszakadt első szárnnyal a 6., Martin pedig a 9. helyre tért vissza, a következő körben azonban a veszélyessé váló körülmények miatt piros zászlóval félbeszakították a versenyt, hogy a csapatoknak lehetősége legyen esőgumit feltenni az autókra. A folyatásra biztonsági autós újraindítást rendelt el a versenyirányítás, csakhogy nem sikerült megfelelő sorrendben pályára küldeni a versenyzőket, így ismét belengették a piros zászlót, idő előtt véget vetve ezzel a küzdelemnek.
Jelen állás szerint a harmadik futamot Thomas Bearman nyerte, McLaughlin a 6., Martin pedig a 9. helyen végzett, ám a sorrend meghatározásával kapcsolatos kavarodás és az első megszakítás alatt elkövetett potenciális szabályszegések miatt korántsem biztos, hogy utólag nem fog még változni a végeredmény.
A jelenleg ismert sorrendet alapul véve mindenesetre a szezon felénél McLaughlin vezet az összetettben 168,5 ponttal, Molnár Martin pedig a második helyen áll 163 ponttal.
„A hétvége fénypontját az első pole pozícióm jelentette, az egész csapat nagyon örült neki. A tempónk ezen a hétvégén is jó volt, ha pedig a szezon első felét nézem, nagyjából ott vagyunk, ahol lenni szerettünk volna. Persze jó lenne vezetni a bajnokságot, de abszolút nyílt a küzdelem, bármi megtörténhet még a hátralevő 15 versenyen. Aminek örülök, hogy azokon a pályákon is sikerült jó eredményeket elérnünk, amelyek kevésbé kedveztek nekünk” – értékelte Martin az idény első öt fordulóját.
Fotó: Jacob Ebrey Photography
Reálisak voltak a nagy célok, de nem állhat meg a tanulás
Őry Tamás, a Martin pályafutását 2021 óta segítő Motorsport Talent Management (MOTAM) ügyvezető igazgatója a magyar versenyző első győzelmét hozó thruxtoni hétvégéhez hasonlóan az Oulton Parkban is a helyszínen szorított, így azt is testközelből élhette át, ahogy Martin megszerzi pályafutása első F4-es pole-ját.
„Nagyon hosszú út vezetett idáig. A bajnokság előtti teszteken kiváló teljesítményt nyújtott Martin, miközben ott nyilván nem az eredmény számít, de láttuk, hogy nagyon versenyképes. A versenyhétvégék előtti szabadedzéseken szintén rendre nagyon jól teljesített, és minden időmérőn benne volt a levegőben, hogy megszerzi a pole pozíciót, de valami apróság mindig hiányzott. Többször volt olyan, hogy a leintés előtt egy-két perccel az élen állt, de aztán valaki megelőzte.”
„Általában mindegyik szektorban megvolt a tempója, csak nem tudta ugyanabban a körben megfutni a legjobb szektorait, most azonban ez összejött. Egészen hihetetlen módon a csapat jobban ünnepelte ezt a sikert, mint az első győzelmet. Ebből is látszik, hogy ez óriási dolog, ráadásul nagyon domináns teljesítménnyel szerezte meg mindkét pole pozíciót. Annyira érzelmes pillanat volt, ami szintén hosszú tanulási folyamat eredménye.”
Az idei szezon első felének legfontosabb üzenete pedig az, hogy Martin elbírta a ráhelyezett extra nyomást, és a feladathoz felnőve az első versenyhétvégétől kezdve szállította az eredményeket. Ez a számok nyelvén 1 győzelmet, 5 második helyezést és 1 harmadik helyezést jelent, miközben a 15 futamból 12-n pontot szerzett, és csak egyszer, a műszaki hiba által nehezített Oulton Park-i második futamon nem zárt a legjobb tízben.
„A múlt évben még kíméltük Martint, és nem akartunk indokolatlanul nagy terhet, felesleges nyomást ráhelyezni, de az idén nem tehettünk mást, mert ki kellett mondani, hogy a második évben, ha nagy céljaink vannak, akkor a bajnoki címért kell menni – mondta Őry Tamás. – Ezt Martin is elfogadta, miközben nagy kérdés volt, hogy miként tudja feldolgozni.”
Fotó: Jacob Ebrey Photography
„Azt is vegyük figyelembe, hogy az első félévben nem a kedvenc pályáin zajlottak a versenyek, de ennek ellenére nagyon következetes teljesítményt nyújtott, és a szezon felénél ott tartunk, hogy öt és fél pont a lemaradása az összetettben az első helyezettől. Ez semmi. Nagyon úgy tűnik, hogy két pilóta, Martin és Fionn McLaughlin között zajlik majd a csata a bajnoki címért.”
„A legnagyobb örömet az okozza, hogy látszik, reálisan jelöltük ki a céljainkat, illetve az, hogy Martin megértette: most a háborút kell megnyerni és nem a csatákat, amihez nagyon konzisztens teljesítményt kell nyújtani. Mind az öt hétvégén dobogóra állt, tizenöt futam alatt egyszer sem esett ki, és csak egyszer nem végzett a legjobb tízben. Ez azt jelenti, hogy nagyon érett versenyzést mutatott be, ami nagyon nagy pozitívum. Ugyanakkor agyon fontos, hogy miközben az eddigi teljesítmény nagyon szép, és jól állunk, még mindig rengeteget kell tanulnunk és továbbra is tanulni fogunk. Van még rá 17 versenyünk.”
A brit F4-es bajnokság küzdelmei július 26-án és 27-én Zandvoortban, Martin egyik kedvenc pályáján folytatódnak, ám előtte a magyar versenyző július 5-én és 6-án a Forma–1-es Brit Nagydíj történelmi hétvégéjén versenyez. Silverstone-ban először fordul majd elő, hogy az F1, az F2, az F3 és az F4 is egyazon versenyhétvégén szerepel, utóbbi mezőnyében pedig Martin is ott lesz a pontversenybe nem számító, ám minden szempontból kiemelt fontosságú két versenyen.
Nem alakult jól a kanadai hétvégéje, a folytatásban pedig a hatszoros futamgyőztes szerint a csapatának másként kellene kezelnie Lando Norrist.
Lando Norris minden korábbinál nagyobb, 22 pontos hátrányba került a Kanadai Nagydíj után Oscar Piastrival szemben, azaz lassan egy teljes futamgyőzelemmel van lemaradva az összetett élén álló csapattársához képest. A Montrealban módosított első felfüggesztéssel köröző brit a szabadedzéseken és az időmérőn is gyorsabbnak bizonyult az ausztrálnál, ám a Q3-ban sokba kerülő hibát követett el, majd 4 körrel a futam vége előtt nekiment Piastrinak és pont nélkül zárt.
Ralf Schumacher szerint Norris tempója megvan ahhoz, hogy megfordítsa a helyzetet, a Toyota, a Williams és a Jordan egykori versenyzője azonban úgy véli, a McLarennek kicsit el kellene engednie pilótája kezét.
„Norrisnak ki kell szellőztetnie a fejét és egyszerűen csak azt kell tennie, amiben igazán jó, azaz gyorsan kell vezetnie. Képes erre, és nagyon jól is csinálja. A nyers tempó tekintetében gyorsabb volt Piastrinál Montrealban, de nagy hibákat vétett, először az időmérőn, aztán a versenyen” – idézi az F1-Insider Schumachert.
„Szerintem [Norris] úgy érzi, hogy túl közelről vizsgálják őt, beleértve a saját csapatát. Megfigyelhető, hogy a mérnöke folyamatosan tippeket akar adni neki a rádióban. A jövőben ezt abba kellene hagyniuk, és csak engedniük kellene őt vezetni” – vélekedett a német, utalva arra, hogy Will Joseph, Norris versenymérnöke rendre amolyan coach-ként is funkcionál és bátorítja a pilótát.
Azt ugyanakkor el kell mondani, hogy Joseph és Norris összeszokott párost alkotnak, és a mérnök aligha tesz olyasmit, amit előtte ne beszéltek volna meg, így valószínűleg azért szokott többször elvonatkoztatni a szigorúan mérnöki feladatoktól, mert Norrisnak erre van szüksége.
Az olasz AutoRacer eközben arról ír, hogy az első szárnyakra vonatkozó tesztek Spanyol Nagydíjtól életbe lépő szigorítása hátrányosan érintette Norrist és „komplikáltabbá” tette az MCL39-est a kelleténél kevésbé „érző” helyzetét. A McLaren Kanadában úgy próbált segíteni Norrisnak, hogy módosított első felfüggesztést bocsátott a pilóták rendelkezésére. Piastri végül nem kért belőle, csapattársa azonban azzal versenyzett, ám hogy ez általánosságban véve lehetővé teszi-e a számára, hogy jobban ráérezzen az autóra, azt egyetlen hétvége alapján nehéz megmondani.
Az F1 című film premierjén mindegyik versenyző nagyon ügyelt arra, hogy jól látható legyen, Fernando Alonso pedig nemrég egy egymillió dollár, azaz mintegy 350 millió forintot érő példány megalkotásában segédkezett.
A motorsport és az óramárkák kapcsolata egészen a hőskorig nyúlik vissza, hiszen mindig is kiemelten fontos szerepe volt a versenyzésben a jó és megbízható időmérésnek. Ez a mai napig jelen van, a Forma–1 páratlan marketingértéke miatt pedig az óragyártók folyamatosan azon versenyeznek (a Tag Heuer az idei évtől váltotta a Rolexet), hogy ki legyen a sportág hivatalos időmérő partnere.
De nemcsak ezen a területen igyekeznek kihasználni az F1 népszerűségét, hanem a pilóták által is, akiknek többsége szerződésben áll valamilyen óramárkával, azaz kötelező jelleggel hordja annak legexkluzívabb darabjait. Hogy mennyire oda kell figyelni erre, azt az időmérő edzések és versenyek után lehet a leginkább megfigyelni, amikor az első három helyezett az autóból kiszállva nemcsak a Pirelli baseball sapkáit, hanem karóráját is mihamarabb kézhez kapja, majd jól látható módon felhelyezi a csuklójára (szigorúan úgy, hogy az overall ne csússzon rá).
Az F1 című film hét eleji New York-i bemutatója pedig arra is remek példával szolgált, hogy egyéb megjelenések alkalmával is mennyire észnél kell lennie a versenyzőknek, és nem szabad megfeledkezniük az általuk viselt óra reklámozásáról. A mezőny bemutatóra érkező, fotózkodni megálló tagjai pedig egytől egyik profi módon figyeltek is rá, hogy ne legyen takarásban az órájuk, noha voltak, akik a pózolás közben kaptak észbe. Íme:
Hogy melyik pilótán milyen értékű óra van, az márkától és típustól is függ, de Charles Leclerc-től három éve például egy 230 ezer eurós Richard Mille karórát loptak el Monacóban, míg Lando Norrisról egy 44 ezer fontos, szintén Richard Mille órát emeltek el a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság londoni döntője után.
Ezen órák értéke ugyanakkor szinte eltörpül a nemrég a Richard Mille-nagykövet Fernando Alonso bevonásával tervezett RM 47-es Szamuráj óra értékéhez képest. A számlapján ősi japán harcost ábrázoló modell 1 millió eurót ér.
Hogy az órák nemcsak az F1-ben, hanem a motorsport más területein is kiemelten fontosak, arról Molnár Martin első Forma–4-es pole pozíciója, illetve Robert Kubica Le Mans-i győzelme is árulkodik:
Miután szombaton megszerezte idei első győzelmét a TCR World Touron, Michelisz Norbert a vasárnapi fordított rajtrácsos futamon is remek versenyzéssel rukkolt elő, aminek köszönhetően ő gyűjtötte a legtöbb pontot a csak két versenyből álló monzai hétvégén.
Michelisz a fordított rajtrácsos versenyt eredetileg a 10. pozícióból kezdhette volna, de csapattársa, Mikel Azcona büntetésének köszönhetően nyert egy pozíciót. Ezután remek rajtot vett, kimaradt a lökdösődésből, az első kör felénél pedig már az 5. helyen haladt. Ezt követően biztonsági autós fázis fogta vissza a mezőnyt (a táv 11 körről emiatt 12 körre nőtt), majd a címvédő a folytatásban is villant, és az 5. körben megelőzte Ignacio Montenegrót, ezzel átvéve a 4. helyet.
Úgy tűnt, ennél is lehet feljebb, hiszen a hajrában hármas csata alakult ki Néstor Girolami, Thed Björk és a magyar versenyző között a második helyért, de végül ebben a sorrendben futottak be, míg a versenyt Aurélien Comte nyerte.
Szombati első és mai negyedik helyével Michelisz Norbert mindenki másnál több, 65 pontot gyűjtött a monzai hétvégén, amivel az összetettben ugyan nem lépett előre (továbbra is 5.), viszont közelebb került az elejéhez. Az összetettet továbra is Yann Ehrlacher vezeti (193 pont), mögötte Esteban Guerrieri (177 pont), Santiago Urrutia (166-tal), és Thed Björk (163) következik, az ötödik helyen pedig pntegyenlőséggel osztozik az egyaránt 125 egységgel álló Michelisz és Girolami.
A nyolc fordulós TCR World Tour következő hétvégéjét a portugáliai Vila Realban rendezik július 5-6-án.
Frédéric Vasseur neves támogatóra lelt, de nem az az elnök állt ki mellette, akinek a támogatására a Ferrari csapatfőnökének most a legnagyobb szüksége lenne.
A Ferrari már a Kanadai Nagydíj előtt is fényévekkel le volt maradva a McLarentől a konstruktőri pontversenyben, Montrealban pedig a Mercedes is megelőzte őket, ami semmiképpen nem jó hír a szerződéssel a szezon végéig rendelkező Frédéric Vasseurnek. A Scuderia csapatfőnöke még a legutóbbi versenyhétvége előtt vált az olasz sajtó összehangolt támadásának célpontjává, ami után frusztráltan kért több tiszteletet a Ferrarinál dolgozók felé a médiától.
A maranellóiak számára finoman szólva is felejthetőre sikerült kanadai verseny után a legnagyobb olasz sportnapilap azonban ismét belerúgott a franciába, akivel kapcsolatban óhatatlanul is az az ember érzése, hogy meg vannak számlálva a hónapjai a csapat élén. Különösen azt nézve, hogy a Ferrari felsővezetése, azaz John Elkann elnök és Benedetto Vigna vezérigazgató egyetlen szóval sem védte meg őt a támadások óta eltelt több mint másfél hétben.
Kiállt viszont mellette Stefano Domenicali, a Forma–1 elnök-vezérigazgatója, aki szerint Vasseur az a személy, aki ismét vb-címet nyerhet a vörösöknek. „Remek munkát végez és ki kell tartania a céljai mellett. Függetlenítenie kell magát a külső zajtól és megőriznie az energiáját arra, hogy előrevigye a csapatot. Neki is megmondtam, és most megismétlem: hiszek benne. Nem szabad hagynia, hogy ezek a támadások meggyengítsék; a kritika mindig a munka része. Hagyják őt békében dolgozni, mert a Ferrari így fog visszajutni a csúcsra” – nyilatkozta a Ferrarit 22 éven át szolgáló, az istállót 2008 és 2014 között csapatfőnökként irányító olasz a francia L’Equipe-nek.
Ezt akár üzenet is lehet a Ferrari vezetőinek, hogy ezúttal ne tegyenek elhamarkodott döntéseket, mert a Forma–1-nek szüksége van egy sikeres Ferrarira (és Lewis Hamiltonra), ami persze korántsem jelenti azt, hogy Vasseur jövője biztosítva lenne.
Vajon meddig tart John Elkann türelme? / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Ez a Ferrari?
Günther Steiner, a Haas korábbi csapatfőnöke szerint olyannyira nem biztos Vasseur maradása, hogy a múltbeli példák alapján John Elkann őt fogja felelőssé tenni, amiért a Ferrari zsinórban harmadik éve nem fog világbajnoki címet nyerni.
„Ha a történelmet nézzük, szerintem láthatjuk, hogy ő lesz a következő bűnbak. Nem ismerem az ebben résztvevő sajtót, szóval nem tudom, hogy igaz-e, amiket írnak, de ha igaz, akkor egyértelműen nyomás alatt van. Ez a Ferrari. Ha három évig nem nyersz, nyomás alá helyeznek” – mondta Steiner a Red Flags podcastban.
„Nem tudom, mennyire komoly, hogy meg akarnak szabadulni tőle. Erről fogalmam sincs, de szerintem most, hogy már nem is másodikok. Mondjuk amikor ezeket írták Fredről, még másodikok voltak. Nem tökéletes, mert az az első hely lenne, ezt tudom. De annyira nem is rossz. Nem mondanám persze azt sem, hogy jó, vagy igazán jó” – fejtegette a Haas korbbi csapatfőnöke.
A Mercedes montreali győzelmével a Ferrari az egyetlen topcsapat, amely az idei szezonban még nem nyert nagydíjat, és miután tavaly az utolsó futam végéig harcban volt a konstruktőri címért, 10 hétvége után kevesebb, mint fele annyi pontja van (183), mint a 374 egységgel élen álló McLarennek.
Továbbra is a McLaren idei fölényének okait keresik a riválisok, az egyik neves szakíró szerint pedig több minden nem értenek abból, amit a wokingiak az autójukkal tesznek.
Az idei Forma–1-es szezon egyértelműen legnagyobb talánya, hogy mitől ennyire jó a McLaren. A riválisok – főként a Red Bull – továbbra is csak találgatnak és gyanúsítgatnak, aminek a wokingiak csak örülnek, mondván addig sem azzal foglalkoznak, amivel kellene. Az biztos, hogy a konstruktőri címvédő remek autóval állt elő, ami amellett, hogy gyors, kiemelkedően jól bánik a hátsó gumikkal, és még a szabályváltozás sem árt neki. De nemcsak ezen a téren erősek.
Érdekes tényre hívta fel a figyelmet ugyanis a spanyol Marca, amely kiemelte, hogy a Forma–1 négy Mercedes-motoros csapata közül csak a McLarent kerülték el eddig az idei szezon során az erőforrással kapcsolatos problémák, és a Williams–Mercedes–Aston Martin hármas mindegyikénél történt már kiesés is ilyen-olyan műszaki okból kifolyólag.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a wokingiak jobb motort kapnának, mint a Williams vagy az Aston, a gyári istállóról nem is beszélve, hiszen abban semmi ráció nem lenne. A spanyol napilap ehelyett azzal magyarázza a McLaren makulátlan megbízhatóságát, hogy az MCL39-es konstrukció annyira hatékony, hogy a wokingiak sok esetben jobban spórolhatnak az erőforrással, mint a többi Mercedes-motoros csapat, illetve olyan technológiákat is használnak, amelyekkel bizonyos alkatrészek hőmérsékletét jobban ellenőrzésük alatt tudják tartani a riválisoknál.
Amennyiben így van, a McLaren nemcsak a gumikezelés terén képes játszani a hőmérséklet kontrollálásával, hanem más területen is.
Az egyértelműnek tűnik, hogy a McLarennél nem találtak semmilyen csodaszert az idei évre, hanem mint az általában a sikeres csapatok esetében lenni szokott, több területen alkotnak kiemelkedőt. Az ellenfelek pedig továbbra is csak találgatnak arról, hogy pontosan mit csinálnak Lando Norris és Oscar Piastri autójával, és például miként kontrollálják úgy a hátsó gumik hőmérsékletét, ahogyan senki más.
Ötletekből persze nincs hiány, miközben az FIA nem talált semmi szabálytalant az MCL39-esen. Michael Schmidt, az Auto Motor und Sport szakírója azonban arról ír, az ellenfelek továbbra is furcsállják, hogy amikor a McLaren szerelői a garázsban a hátsó fékeken dolgoznak, az istálló takarófalakat húz az autó elé, védve azt a kíváncsiskodók szeme elől.
De nem ez az egyetlen furcsaság. „Az sem világos, hogy a McLaren miért megy el mindig a határig a jelentéktelen harmadik szabadedzésen és sokkolja mesés időkkel az ellenfeleket – írta Schmidt, utalva arra a jelenségre, hogy az idén több alkalommal is nagy fölénnyel” zárta az élen valamelyik McLaren a harmadik tréninget, de aztán az időmérőre ez az előny eltűnt.
A garázsban látott takargatás mellett Schmidt kiemeli, az sem világos, hogy miért a McLaren az egyetlen csapat, amely a versenyek előtt a rajtrácson leveszi a motorborítást az autóiról, a hátsó kerekeket pedig rendre az utolsó pillanatban teszik fel a két autóra. „Az ellenfeleknek még a helyére kell raknia a kirakós néhány darabját” – írja.
Ezen a hétvégén nem rendeznek Forma–1-es versenyt, ami remekül jött Fernando Alonso számára, hiszen így a spanyol veterán is részese lehetett a szülővárosát ért hatalmas sikernek.
Noha a Real Madrid a 2024/2025-ös szezonban sem a bajnokságot, sem a Spanyol Kupát, sem a Bajnokok Ligáját nem tudta megnyerni, a király gárda nagy szurkolójaként Fernando Alonso így is ünnepelhetett futballal kapcsolatos sikert, hiszen szülővárosának csapata tegnap este 24 év távollét után feljutott a spanyol első osztályba.
A másodosztály rájátszásának döntőjében a Real Ovideó 1-0-ra kikapott az első mérkőzésen a Mirandestől, ám a tegnap rendezett második meccsen hosszabbításban 3-1-re nyert, így 3-2-es összesítéssel az övé lett az utolsó feljutó hely.
Az Aston Martin kétszeres világbajnoka a helyszínről izgulta végig az összecsapást, amelyen a Mirandes szerezte meg a vezetést a 16. percben, ám a 40 éves, korábbi spanyol válogatott, szintén ovideói születésű Santi Cazorla a 39. percben büntetőből egyenlített, majd a hazai együttes az 52. percben megfordította a mérkőzést.
A feljutás kérdése végül a 103. percben dőlt el, amikor Francisco Portillo megszerezte a győztes gőlt, aminek Alonso így örült:
Y esto, qué. El @RealOviedo roza el ascenso a @LaLiga con la punta de los dedos tras el gol de Portillo y de repente aparece Fernando Alonso aplaudiendo y celebrando el gol.
Miután az előző versenyhétvégén magyar autósport-történeti sikert elérve megszerezte első győzelmét a brit Forma–4-ben, Molnár Martin az idei szezon első felének utolsó felvonásán is olyat tett, amit korábban még nem: pole pozíciót szerzett, ráadásul rögtön kettőt. A Virtuosi Racing magyar pilótája az Oulton Parkban mindezt megfejelve pedig új F4-es pályacsúcsot repesztett.
Martin a pénteki szabadedzéseken a 4., illetve a 7. időt érte el, de már ekkor is bizakodó volt azt illetően, hogy az időmérőn az első helyért harcolhat. Végül nemhogy versenyben volt a pole pozícióért, hanem bajnoki riválisát, az összetett második helyén álló Fionn McLaughlint hatalmas fölénnyel, több mint 3 tizedmásodperccel utasította maga mögé a legjobb körök rangsorában, mindezt ráadásul új F4-es pályacsúccsal. Hogy ez milyen nagy előny, azt mutatja, hogy a 19. időt autózó versenyzőt is mindössze, 0,9 másodperc választotta el Martintól, a Virtuosi Racing pilótája mögött tehát rendkívül szorosan alakult a sorrend.
Martin azonban nemcsak a hétvége harmadik, hanem az első futamára is megszerezte a pole-t azzal, hogy a második legjobb körök rangsorában is az élen zárt, és itt is nagy előnnyel, 0,266 másodperccel győzte le a McLaughint. Külön öröm volt pedig a magyar versenyzőnek, hogy ezzel a teljesítménnyel végre megkaparintott egyet a C1RCUIT óramárka limitált kiadású Racer X1 modelljéből, amelyet a brit F4 minden pole pozíció mellé ajándékba ad.
„Reménykedtem benne a pénteki edzések után, hogy összejöhet a pole pozíció, mert akkor nem sikerült jó kört összeraknom, de a tempónk már ott is megvolt. Az időmérő viszont már jól alakult, az egész csapat remek munkát végzett. Nyilván nem ez a legfontosabb, de a csapaton belül jó ideje viccelődünk már szombat reggelenként azzal, hogy amikor valaki felteszi a kérdést, hogy »mi a mai cél?«, én azt felelem, hogy »az óra!« Örülök, hogy végre megszereztem, remélem még jó sokat fogok begyűjteni” – értékelte az időmérőt a Hungarian Motorsport Academy (HMA) versenyzője.
Ami a szombati egyetlen futamot illeti, Martin a rajtnál pozíciót veszített a mellőle induló McLaughlinnal szemben, ám eközben hátrébb tömegbaleset történt, így piros zászlóval félbeszakították a versenyt. Az új rajt előtt igencsak furcsa képet festett a rajtrács, hiszen Martin mögött hatalmas űr tátongott, lévén az ő oldalán a 3., az 5., a 7. és a 9. rajtkocka is üresen maradt a kiesők miatt.
A második rajtkocka azonban nem volt üres, McLaughlin pedig ezúttal is az élre tört, az üldöző szerepébe kényszerítve a magyar versenyzőt. A Virtuosi Racing pilótája ezután húsz percen át elszántan üldözte a Red Bull juniorját, akivel felváltva szórták a leggyorsabb köröket, a kettejük közötti különbség pedig 0,4 és 0,7 másodperc között váltakozott, McLaughlin azonban nem hibázott és nyert, Martinnak pedig meg kellett elégednie a második hellyel.
A hőn áhítótt óra / Fotó: Jacob Ebrey Photography
„Nem voltam boldog a dobogón és még most sem vagyok az, de tudom, hogy mit rontottam el a rajtnál és holnapra min kell változtatnom – értékelt Martin. – Nagyon hasonló dolog történt a második rajtnál, mint az elsőnél. Próbáltam kicsit változtatni azok után, hogy a megszakítás előtt is pozíciót veszítettem, de nem változtattam eleget. Ezután igyekeztem nyomás alatt tartani az ellenfelemet, hibázott is néhányat, de egyszer sem akkor, amikor nagyon közel voltam hozzá, vagy éppen előzésre alkalmas pályarész következett. Megfordult a fejemben, hogy a visszafordítóban bevetődök mellé, de egyszer sem kerültem igazán támadási pozícióba.”
A leggyorsabb kör és az azért járó egy pont végül McLaughliné lett, Martin viszont a dupla pole pozícióért kapott egy-egy extra pontjának köszönhetően csak 6 pontot veszített, így 4 pontos előnnyel továbbra is ő áll az első helyen az összetettben.
Folytatás vasárnap, magyar idő szerint 14 óra 5 perctől a második futammal, amely után a harmadik versenyt 17 óra 5 perctől rendezik. Részletes eredmények ITT, a második és harmadik futam élő közvetítése ITT érhető el.
