Daniel Ricciardo eléggé kurtán-furcsán búcsúzott el a Forma–1-től – már amennyiben tényleg nem látjuk többet az F1-ben, de alighanem nem fogjuk –, és nem azért, mert utolsó futamán még csak pontot sem szerzett.
Minden bizonnyal a tegnapi Szingapúri Nagydíj volt Daniel Ricciardo utolsó versenye a Red Bull bármelyik F1-es csapatában, és az is nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Forma–1-ben is. A 35 esztendős ausztrál utóbbi esetben 257 futammal a háta mögött távozna a sportágból, amelyben 8 futamot nyert, valamint 32 dobogós helyezést, 3 pole pozíciót és 17 leggyorsabb kört ért el. Világbajnok nem lett, így teljesen elégedett aligha lesz az F1-es karrierjével, azonban ez így is nagyon szép eredménysor, egy igen tartalmas és emlékezetes pályafutás mérlege. Éppen ezért lehet hiányérzetünk amiatt, ahogyan a mindig mosolygós, mindenkivel kedves, a teljes paddock által kedvelt és elismert ausztrálnak búcsúznia kellett.
A Red Bull ugyanis ahelyett, hogy legalább a Szingapúri Nagydíj előtt közölte volna, hogy ez lesz Ricciardo utolsó versenye, és a szezon hátralevő részére Liam Lawson – akinek állítólag az szerepel a szerződésében, hogy az idén legalább 5 futamot kell teljesítenie a Red Bull valamelyik csapatában ahhoz, hogy jövőre ne váljon szabadon igazolhatóvá – kapja meg az RB egyik ülését, végig azt kommunikálta, hogy a szingapúri és az austini verseny közötti egy hónapos szünetben ülnek le majd átbeszélni a pilótahelyzetet.
Christian Horner – aki hangsúlyozta, hogy a nagy kirakósnak Ricciardo csak egy darabja – szavaiból ugyanakkor már a hétvége korábbi részében is le lehetett szűrni, hogy alighanem az ausztrálnak mennie kell, mert a Red Bull meg akarja tudni, hogy a jövőben számíthat-e Lawsonra. „Danielnek nem volt rossz éve, de kiemelkedő sem. A kérdés, hogy mennyire jó Liam, olykor pedig nehéz döntéseket kell meghozni azért, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre” – nyilatkozta a Sky Sports-nak a Red Bull csapatfőnöke, aki a futam után sem volt hajlandó Ricciardo jövőjéről bármit is mondani.
Mindeközben az RB sajtóközleményében Laurent Mekies csapatfőnöktől viszont az alábbi idézet jelent meg: „Mivel lehet, hogy ez volt Daniel utolsó versenye, meg akartuk neki adni a lehetőséget, hogy kiélvezze, és a leggyorsabb körrel búcsúzzon”. Más kérdés, hogy ezzel felbosszantották a McLarent, amely úgy véli, a Red Bullnak nem volt más célja, mint elvenni Lando Norristól az extra pontot, de ez most más lapra tartozik.
Mekies szavainál is sokatmondóbb volt ugyanakkor az, ahogy Ricciardo viselkedett: már az autójából is alig akart kiszállni, majd az F1 TV kamerája előtt szó szerint a sírást visszafojtva nyilatkozott. „Fel kell készülnöm rá, hogy lehet, hogy ennyi volt – mondta már a Sky-nak. – Mondjuk, hogy megbékéltem vele, előbb-utóbb úgyis mindannyian keresztülmegyünk ezen.”
„Annak is tudatában kell lennem, hogy miért tértem vissza [a Red Bull kötelékébe 2023-ban] a McLarennél töltött időszak után. Mindig is azt mondtam, hogy nem akarok csak azért visszajönni, hogy a mezőnyben legyek, helyette meg akarom próbálni visszaküzdeni magam az élre és vissza akarok térni a Red Bullhoz. Nyilván ez nem valósult meg, így pedig nekem is fel kell tennem a kérdést: »Mi mást érhetek még el, és miért tudok még küzdeni?« Mindent beleadtam, a meseszerű befejezés viszont nem jött össze, de vissza kell tekintenem arra is, hogy milyen volt az elmúlt 13 év, amire büszke vagyok.”
A Red Bullt habzó szájjal kritizálni persze felesleges és nem is lehet, hiszen elvégre megadták a lehetőséget Ricciardónak a visszatérésre akkor, amikor a gyatra mclarenes évei után mindenki más lemondott róla. És az is tény, hogy tavaly nyári visszatérése óta egy-két villanáson kívül mást nem láttunk az ausztráltól, aki a Red Bull megítélése szerint még ahhoz sem nyújtott elegendőt, hogy leváltsa a továbbra is küszködő, Max Verstappentől a legtöbbször jócskán elmaradó Sergio Pérezt.
Azt viszont fel lehet róni a Ricciardót az F1-be segítő bikásoknak, hogy nem feltétlenül így kellett volna búcsút venniük a Toro Rossóban két idényt lehúzó, az anyacsapatban 2014-től 2018-ig versenyző, 8 futamgyőzelméből 7-et az energiaitalos istálló színeiben elérő pilótájuktól. Ehhez persze előbbre kellett volna hozniuk az egyhónapos őszi szünetre időzített döntést, ám látva, hogy a konkrét tények kimondása nélkül is mindenki Ricciardót búcsúztatta – sorfalat állva tapsolták meg többen, amikor visszatért az RB vendéglátó épületébe; tévések, fotósok, riporterek sorban köszönték meg neki akár személyesen, akár élő adásban az itt töltött éveket –, illetve a BBC Radio 5 Live műsorában maga az érintett is úgy nyilatkozott, hogy bár a döntést még vele sem közölték, „nyilván jó elképzelésem van” arról, hogy mi lesz az, szinte biztosak lehetünk abban, hogy Ricciardo többet nem versenyez a Red Bull kötelékében.
Az energiaital-gyártó F1-es múltjának egyik meghatározó alakjaként így aztán megérdemelt volna annyit, hogy rendesen elbúcsúztassák, mert bár a lényegen az sem változtatott volna, így kissé olyan, mintha a hátsó ajtón surranna ki. Keserédes búcsú ez, miközben egy szép pályafutás szép lezárása is lehetett volna.
Alighanem az F1-ben sem látjuk többet
Noha Ricciardo ázsiója minden bizonnyal magasabb, mint a mclarenes búcsúja után, az elmúlt másfél évben azért nem szökött az egekbe, így jó eséllyel akkor sem találna magának ülést az F1-ben a 2025-ös vagy 2026-os szezonra, ha akarna (előbbire amúgy is már csak egy hely kiadó). Ám Szingapúrban elmondta, hogy amennyiben mennie kell a Red Bulltól, nem is szeretne a sportágban maradni csak azért, hogy továbbra is a középmezőnyben körözgessen.
„Én is voltam fiatal versenyző, és egy ponton azt is figyelembe kell vennem, hogy nem akarom mástól elvenni a helyet, miközben persze önzőnek is kell lenned. De ha nem harcolhatok az élmezőnyben a Red Bull-lal, akkor fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy miért maradok a mezőnyben. Ez is olyasmi, amivel megbékéltem” – idézte őt a Motorsport Week, majd arról is beszélt, hogy bár szerinte megmutatta, hogy még mindig megvan a tempója, ezt nehezebb volt hétvégéről hétvégére következetesen hoznia, aminek szerinte a korához is lehet köze.
„Örülök, hogy egykor képes voltam [következetesen] hozni ezt a szintet, ami nagyon szórakoztató volt. Ha ennyi volt az F1, akkor biztosra akarok menni, hogy jó emlékekkel távozom a sportágból, és nem jutok el oda, hogy csak darálok és minden héten kiesem a Q1-ben. Az nyilvánvalóan nem szórakoztató” – mondta a búcsúzkodás közben is mosolygó közönségkedvenc, aki még úgy is rengeteg embernek fog hiányozni, hogy már nem tündökölt egykori fényében.
