A német RTL riportere szerint továbbra is valósak Mick Schumacher esélyei az F1-es visszatérésre, de minden azon múlik majd, hogy jelenlegi pilótájával mire jut a Sauber/Audi.
Mint arról nemrég beszámoltunk, az Audi Forma–1-es projektjét vezető Mattia Binotto egy interjúban megerősítette, hogy Mick Schumacher is az opcióik között szerepel a még be nem töltött 2025-ös ülésüket illetően. A Ferrari korábbi csapatfőnöke jól ismeri a német pilótát, hiszen 2019 és 2022 között Schumacher a maranellóiak akadémiájának tagja volt, ugyanakkor alighanem ezzel együtt sincs a lista élén.
Binotto arról beszélt, hogy két út van előttük, és vagy a tapasztalat, vagy a fiatalság mellett döntenek. Előbbi esetben az egyik név nyilván a jelenleg is a Saubert erősítő Valtteri Bottas, míg a fiatalok közül szóba hozták már az istállóval a Fernando Alonso menedzsmentcége által istápolt Gabriel Bortoletót, illetve köztudott, hogy James Vowles, a Williams csapatfőnöke szeretne ülést találni az idei Olasz Nagydíjon bemutatkozó Franco Colapintónak.
Hogy Schumacher a tapasztalt vagy a fiatal pilóta kategóriájába esik, azt nehéz megmondani, hiszen még csak két szezont húzott le az F1-ben, viszont 25 évesen már nem tartozik a nagyon fiatalok közé. Mindenesetre Felix Görner, az RTL riportere szerint a hétszeres világbajnok kezére játszhat az, ha minél tovább tart a huzavona Bottas és Binotto között, jelenleg ugyanis ez történik.
„[Schumacher] esélyei a Sauber/Audinál továbbra is valósak és az is igaz, hogy ezen a héten még nem születik döntés arról, hogy ki foglalja el a másik ülést Nico Hülkenberg mellett – mondta Görner, majd rátért arra, hogy mire várunk. – Jelenleg pókerjátszma zajlik Valtteri Bottas és Mattia Binotto között a fizetés mértékéről, az elképzelések között pedig továbbra is jelentős a különbség.”
„Binotto most az időre játszik. Megteheti, mert Mick Schumacher személyében van egy nagyon jó jokere, akinek az erősségeit és gyengéit nagyon jól ismeri a 2019 és 2022 között a Ferrari akadémiájánál töltött idejéből” – tette hozzá a riporter.
Hogy amennyiben Bottasszal nem tudnak megegyezni, tényleg Schumacher lehet-e a befutó, vagy a Mercedes tartalékja sokadik a nevek listáján, idővel ki fog derülni, de ehhez az kell, hogy a tízszeres futamgyőztes ne folytassa a Sauber/Audinál.
A hétvégén visszatér egyhónapos őszi szünetéből a Forma–1, és máris kialakulóban van egy botrány az egyik csapat feltételezett trükközése miatt.
Az Autosport számolt be róla az USA Nagydíj előtt, hogy egyre nagyobb a gyanú, hogy az egyik csapat tiltott hasmagasság-állító eszközt használ. A szaklap azt írja, az FIA számos csapattal folytatott párbeszédet az elmúlt hetekben arról, hogy egy egyelőre nem azonosított istálló tiltott módszerrel képes változtatni a padlólemezének a szakzsargonban csak „teástálcának” nevezett részén, pontosabban a pilótafülkéből képes állítani annak magasságát.
Ennek előnye, hogy már egy apró eltérés is nagy előnyökkel járhat, hiszen más az optimális hasmagasság az időmérőn, kevés üzemanyag és könnyű autó, valamint a versenyen, megtankolt és nehéz autó mellett. Mindez ugyanakkor az F1-es technikai szabályzat egyértelmű megsértése lenne, hiszen az kimondja, hogy parc fermé-körülmények között az első szárny állításának kivételével tilos változtatni az autó aerodinamikai konfigurációján. A szabályzat emellett kitér arra is, hogy szerszámok nélkül nem lehet változtatni a szárnyon sem.
A padlólemez előrenyúló részének beceneve a teástálca / Fotó: Vándor Iván
A gyanú szerint a szóban forgó csapat azonban a pilótafülkéből tud változtatni az autó hasmagasságán, amit egy szerelő így könnyedén elvégezhet az időmérő és a futam közötti munkálatok során úgy, hogy a kívülállóknak semmi ne tűnjön fel. Az Autosport tudomása szerint a rivális csapatok gyanúja az FIA szervereire kötelezően feltöltött, mindenki számára elérhető, nyílt forrású alkatrészek vizsgálatából ered.
Az FIA ugyanakkor egyelőre nem kapott meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy bármelyik csapat ilyen eszközt használ, ugyanakkor ennek ellenére a hétvégi USA Nagydíjtól kezdődően változtattak a teástálcát ellenőrző folyamataikon, és akár plombát tehetnek bármilyen olyan eszközre, amelyet a hasmagasság állítására használhat az adott csapat.
„Az elülső hasmagasság állítását parc fermé-körülmények között szigorúan tiltják a szabályok. Miközben nem kaptunk semmilyen utalást arra, hogy bármelyik csapat is használna ilyen rendszert, az FIA továbbra is éberen igyekszik betartatni a sportág szabályait. Ennek részeként módosítottunk a folyamatainkon, hogy biztosítsuk, az elülső hasmagasságot ne lehessen könnyen változtatni. Egyes esetekben ezért plombát használhatunk a megfelelőség további biztosítására” – mondta az FIA egyik szóvivője az Autosportnak.
Michael Schumacher és a Ferrari 2003-as világbajnoki címét némileg beárnyékolta a Magyar Nagydíj után kirobbant gumibotrány, amely során az FIA változtatott a méréseken, ezzel abroncsainak módosítására kötelezve a Michelint. De vajon tényleg az történt, amire a legtöbben emlékeznek?
21 éve ilyenkor alighanem az F1-es mezőny nagy része igencsak másnaposan próbált magához térni a targoncázós, hűtőszekrény borogatós, asztalt ablakon áthajítós buli után, amelyet a 2003-as Japán Nagydíj után rendeztek. Szuzukában Michael Schumacher összességében hatodszor, a Ferrarival pedig zsinórban negyedszer lett világbajnok, miközben igencsak megszorongatták, hiszen mindössze 2 ponttal nyert úgy, hogy az utolsó futamon akár el is bukhatta volna a címet. Na de vajon akkor is nyert volna, ha a Magyar Nagydíj után nem robban ki a Michelin gumijaival kapcsolatos botrány?
Schumacher szuzukai pontszerzése biztosította, hogy a végül második helyen befutó Räikkönen győzelme esetén is az övé legyen a cím / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Egy olyan szoros évet, mint amilyen a 2003-as is volt a Forma–1-ben, természetesen nüánszok döntenek el, ezért kár kiemelni egy-egy pillanatot, hiszen számtalan olyan momentum akad, amelyek utólag nézve döntőnek bizonyulhattak. Ezért felesleges például Schumacher nürburgringi visszatolását emlegetni – amely egyébként teljességgel szabályos volt – 2003 kapcsán, vagy egyéb hibákat, utólag rossznak bizonyuló taktikai döntéseket kiemelni. Ám akadnak olyan dolgok is ezzel az évvel kapcsolatban, amelyekről érdemes beszélni, mint például Kimi Räikkönen sorozatos, alighanem vb-címbe kerülő hibái, vagy a McLaren hamvába holt MP4-18-as konstrukciója.
Ezekről korábban testvéroldalunkon már ITT, illetve ITT írtunk, arról viszont még nem, hogy milyen hatása lehetett a világbajnoki cím kimenetelére a Magyar Nagydíj után kirobbant gumibotránynak.
Bajban volt a Bridgestone
Miután a címvédő Schumacher június közepén megnyerte a Kanadai Nagydíjat és átvette a vezetést a pontversenyben, zsinórban öt futamon át nem tudott győzni, a Hockenheimben és a Hungaroringen tapasztalt forróságban pedig a Ferrari is bántóan versenyképtelennek bizonyult. A gyengébb teljesítményért pedig jelentős részben a gumik voltak a felelősek, a Ferrari által használt Bridgestone a forróságban ugyanis egyszerűen nem tudta hozni az összes többi topcsapat (McLaren, Williams, Renault) által használt Michelin-ek szintjét.
Szenvedősre sikerült a nyár Schumachernek és a Ferrarinak / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Németországban a mindennek tetejébe defektet kapó Schumacher volt az egyetlen bridgestone-os pilóta az első hétben (7. lett), a Hungaroringen pedig ugyanez a megállapítás már az első 8 helyezettre volt igaz, ráadásul az utolsó pontszerző helyen célba érő (akkor még csak az első 8 helyezett kapott pontot) ötszörös világbajnok körhátrányban fejezte be a versenyt. Schumacher előnye emiatt három futammal (fura ezt leírni úgy, hogy augusztus végén rendezték a magyarországi versenyt, de a jelenlegi 24-el szemben abban az évben csak 16 futamból állt a versenynaptár) a szezon vége előtt Juan Pablo Montoyával szemben egy, Kimi Räikkönennel szemben pedig két pontra olvadt, míg a Ferrari elveszítette az első helyet a Williamsszel szemben a konstruktőrök között.
A mogyoródi viadal után azonban történt valami, amire sokan úgy gondolnak vissza, mint a világbajnokság alakulását jelentősen megváltoztató, a vb-címet gyakorlatilag a Ferrarinak ajándékozó fordulatra.
Ami addig jó volt, már nem volt jó
Történt ugyanis, hogy a Bridgestone megosztotta azon megfigyelését a Ferrarival, miszerint bizonyos körülmények között a Michelin első gumijainak menet közben szélesebbé válik a futófelülete, ami értelemszerűen extra tapadást eredményez, majd a Ferrari értesítette erről az FIA-t. Mivel az 1999-es szezon óta 270 mm-ben volt meghatározva az első gumik futófelületének maximális szélessége, joggal vetődik fel a kérdés, hogy a szélesebb gumi miként nem volt szabálytalan? Nos, úgy, hogy a futófelület szélességét a gumik új állapotában mérték, használt állapotukban pedig nem.
A Michelin tehát feszegette a határokat úgy, ahogyan a csapatok a hajlékony aerodinamikai elemekkel kísérleteznek, miközben az egyetlen mérésen átment. Az FIA azonban nem hagyta annyiban a dolgot és közölte, hogy a három héttel a magyarországi futam után esedékes Olasz Nagydíjtól a verseny után is mérni fogja a futófelület szélességét, változtatásra kényszerítve ezzel a francia gyártót.
Montoya és Schumacher a 2003-as Magyar Nagydíjon / Fotó: BMW Picture by John Townsend
A gumigyártó pedig el is végezte a szükséges módosításokat, amivel az FIA lezártnak tekintette az ügyet, a közvélemény és a riválisok azonban nem elégedtek meg ennyivel, és az Olasz Nagydíjon valóságos hadjáratot indítottak a Ferrari ellen. Az általános vélekedés természetesen az volt, hogy a maranellóiak csak nem tudnak emelt fővel veszíteni, és amint veszélybe került a győzelmi szériájuk folytatása, az FIA-hoz rohantak panaszkodni.
Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke az FIA pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „helyénvaló volt a sajtó reakciója”, mert az újságírók „tényekre alapozzák” a véleményüket, ami azért nem volt helytálló megállapítás. A sajtószobában eközben vágni lehetett a feszültséget – nem csoda, hiszen Dennis mellett Patrick Head, a Williams technikai igazgatója; Flavio Briatore, a Renault csapatfőnöke; illetve Ross Brawn, a Ferrari technikai igazgatója voltak jelen, azaz 4-1 volt az arány a michelines csapatok javára –, az újságírók közül pedig többen is igyekeztek adni a lovat az olaszok riválisai alá. Egy Hongkongból érkezett újságíró például arról kérdezte Headet, emlékszik-e olyan esetre, amikor az FIA nem a Ferrarinak kedvező módon értelmezett egy szabályt, mire Ross Brawn közbeszólt, az újságíró azonban nemes egyszerűséggel csendre intette, hogy várja ki a sorát.
Nem szándékosan csináltak szélesebb gumit
Hogy értsük, mire mehetett ki ez az egész játék, fontos ismerni azt, hogy mi történt korábban. A Michelin 2001-ben szállt be az F1-be, ám már a 2000-es szezon során felkereste az FIA-t amiatt, hogy pontosítsák a gumikra vonatkozó előírásokat, mert sem ők, sem a Bridgestone nem szerette volna, ha a futamok utólag, a zöld asztalnál, a gumik utólagos méricskélésével dőlnek el. A kopásra vonatkozó határértékek mellett ekkor vetődött fel a futófelület szélességének mérése is. Pierre Dupasquier, a Michelin motorsport főnöke az Atlas F1-nek felidézte, hogy amikor megkérdezték, miként mérik majd, hogy az első gumik megfelelnek-e a 270 mm-es határértéknek, eleinte az FIA sem tudott válasszal szolgálni, és visszadobta a labdát a Michelin-nek, hogy mondják meg ők, mit szeretnének.
Balról jobbra: Pierre Dupasquier, Patrick Head és Mario Theissen, a BMW motorsport főnöke / Fotó: BMW
„Azt mondtuk, hogy »Ez tőletek függ, csak szóljatok, hogy miként fogtok ellenőrizni, mi pedig ehhez tartjuk magunkat«, mivel az F1-ben senki nem hagy benne egyetlen százalékot sem, mindig mindenki mindennel a határon van, mert ez egy ilyen játék. Erre megkérdezték, hogy mit javasolunk, mire azt mondtuk, hogy »Nagyon nagyon nehéz kopott gumin futófelület-szélességet mérni, mert nagyon bonyolult bármit is látni. Nem tudjuk, hogyan tudnátok betartatni« Ez még azelőtt volt, hogy a 2001-es imolai futamra előálltunk a nagyon a határon levő gumival” – mondta Dupasquier, utalva a 2001-es szezon elején bevezetett szélesebb, új állapotában a 270 mm-es határértékhez nagyon közel levő Michelin első abroncsokra, amelyeket a gyártó onnantól kezdve az F1-ben használt.
A Michelin értelmezése szerint ugyanakkor mindez nem jelentette azt, hogy a gumik használat után nem válhatnak szélesebbé, hiszen eleve azért új állapotukban mérik a futófelület szélességét, mert úgy lehetséges. Dupasquier saját elmondása szerint ezért nem is figyeltek arra, hogy a gumik használat közben kiszélesednek-e, és nem is mérték a használt abroncsok futófelületének szélességét, így meglepetésként érték őket a 2003-as Magyar Nagydíj utáni vádak.
„Felhívtak és azt mondták, »Úgy véljük, a gumik futófelülete használat közben 270 mm-nél szélesebb«. Mire én azt mondtam, hogy »Talán, és akkor mivan?« Megkérdeztem a két technikai delegáltat, hogy »Emlékeztek, amikor kérdeztük, hogy mikor és hogyan mértek, majd megegyeztünk abban, hogy a gumik új állapotában lesz a mérés?« Mindketten igennel feleltek, majd azt mondtam nekik, »Ellenőriztétek a gumikat bármikor a verseny előtt?«, amire ismét igen volt a válasz” – folytatta Dupasquier.
„De azt is mondták, hogy »Hadd gondolkodjunk ezen, a hét során keresni fogunk.« Ami rendben van, azt csinálhatnak, amit akarnak. Én azt mondtam, hogy bármit is mondanak, együtt fogunk működni, de egy másodpercig sem gondoltam, hogy bárki megváltoztathatja a gumik méretére vonatkozó szabályokat… Ha változtatnak a mérési módszeren, az szükségszerűen változtatásra kényszerít minket, lévén már így is a határon voltunk.”
A Michelin a 2001-es San Marinó-i Nagydíj óta használta a maximális szélességű első abroncsokat / Fotó: BMW Media
A Michelin motorsport főnöke ezután azt állította, nem tudja, hogy a gumijaik azelőtt szélesebbé váltak-e 270 mm-nél használat közben. „Ez soha nem volt probléma, úgyhogy nem ellenőriztük. Az első reakcióm, amikor Charlie [Whiting, az FIA versenyigazgatója és technikai delegáltja] a magyarországi verseny után azt mondta, hogy lemérték, az volt, hogy »És akkor mi van? Miről beszélsz?«”
Dupasquier ezután kijelentette, elképzelhető, hogy a gumijaik korábban is 270 mm-nél szélesebbé váltak menet közben, de „nem építettünk szándékosan olyan gumit, ami menet közben kiszélesedik”, mert „még ha lett is volna ilyen szándékunk, mindössze néhány milliméterről van szó, aminek egyértelműen nincs köze a teljesítményhez.”
A Bridgestone-nak világosak voltak a szabályok
A japán gumigyártó ezzel szemben azt állította, hogy számukra mindig is egyértelmű volt, hogy a gumiknak mindenkor meg kell felelniük a 270 mm-es limitnek, és például ezért sem tudták teljesíteni a Ferrari és a BAR kérését arra vonatkozóan, hogy a Michelin-ekhez hasonló szélesebb első gumit gyártsanak, mivel rájöttek, hogy menet közben a futófelület 270 mm-nél szélesebbé válik, az ő értelmezésük szerint ez pedig szabálytalan.
A Bridgestone saját bevallása szerint ezután a felismerés után kezdte el alaposabban vizsgálni a Michelin gumijait, de azért csak a Magyar Nagydíj után álltak elő a bizonyítékkal, mert addig nem sikerült olyan fotót készíteniük, ami egyértelműen bizonyítja a futófelület kiszélesedését. Ennek oka, hogy a monacói és a magyar verseny között az autók az összes futam után egy garázsba parkoltak le a verseny utáni parc fermében, ami megakadályozta a közeli képek készítését, a Hungaroringen viszont a bokszutca elején, nyílt területen volt a parc fermé, így a fotósoknak sokkal könnyebb dolga volt.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Bridgestone nem felnyomni akarta a Michelint, csupán az általa fotósoktól begyűjtött képekkel bizonyította a Ferrarinak, hogy miért nem tudja teljesíteni a kérését, és a maranellóiak voltak azok, akik úgy gondolták, hogy az információ birtokában az FIA-hoz fordulnak.
A Magyar Nagydíj után látottak győzték meg a Bridgestone-t / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Az FIA Hungaroringen elvégzett mérései alapján a Williams autóinak futófelülete szélesedett ki a legjobban – a megengedett 270 mm helyett 276 mm-re –, míg például a versenyt megnyerő, Michael Schumachert leköröző Fernando Alonso autóján pontosan 270 mm-t mértek. Dupasquier elmondása alapján az FIA a Toyotánál és a Jaguarnál is mindent rendben talált, míg a többi istállóról nem derült ki, hogy tilosban jártak-e.
Hogy a Williams miért volt jobban érintett, arra a 2003-as Monacói Nagydíjtól kezdve alkalmazott filozófia a magyarázat, onnan kezdve a grove-i istálló ugyanis elkezdte jobban a gumikra és nem az aerodinamikai teljesítményre kihegyezve beállítani az autóit, ami ellentétes volt azzal, amit például a Ferrari csinált az F2003-GA-val, és ami látványos javulást eredményezett a teljesítményükben. Mivel egy rakás tényező (kerékdőlés, kerékösszetartás, súlyelosztás stb.) befolyásolja a gumik kopását és az aszfalttal érintkező futófelület nagyságát, ennek a filozófiaváltásnak a következtében a Williams másként kezdte igénybe venni a gumijait.
Az FIA a Ferrarinak kedvezett?
A botrány kirobbanása után mi sem volt egyszerűbb, mint részrehajlással vádolni az FIA-t, ám jobban belegondolva, a Nemzetközi Automobil Szövetség egyszerűen nem tehetett mást, sőt, utólag meg is büntethette volna mondjuk a Williams-t. Az Atlas F1 fentebb említett cikkében a szerző felveti azt a hipotetikus forgatókönyvet, hogy valamelyik gyártó szándékosan olyan gumit akar gyártani, amely új állapotában legfeljebb 270 mm széles futófelületű, ám menet közben kiszélesedik. Mielőtt egy csomó pénzt beleöl ebbe, nyilván felteszi a kérdést az FIA-nak, hogy ez szabályos lenne-e, ebben az esetben a szövetség pedig szinte biztosan nemleges válasszal szolgálna, hiszen a menet közben szélesedő abroncsok nagyon ingoványos talajra vinnék a Forma–1-et.
A Ferrari valószínűleg remélte, hogy a többiek megütik a bokájukat, de az FIA nem tette meg az olaszoknak azt a szívességet, hogy utólag zár ki egy vagy több csapatot / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Ezzel egyébként Dupasquier is egyetértett, mondván ilyen esetben az FIA-nak „kötelessége lenne azt mondani, hogy »Nem, a szándékunk nem az, hogy ennél szélesebb gumikat lehessen használni«”, így aztán ebben az esetben sem tehettek mást, mint a józan ítélőképességükre hagyatkozva tisztázást küldtek szét a Michelin gumit használó csapatoknak. A Hungaroringen elvégzett mérések alapján ráadásul utólag diszkvalifikálhatták is volna a futamot 270 mm-nél szélesebb futófelületű abroncsokkal befejező csapatokat (a Ferrari alighanem ezt szerette volna), de nem tették ezt, hanem tisztázták a szabályokat a jövőbeli félreértések elkerülésének érdekében.
Sőt, több csapat, köztük a Renault és a Toyota – a japánok versenyzői, Olivier Panis és Cristiano da Matta cinikusan még köszönetet is mondott az FIA-nak – is arról számolt be az Olasz Nagydíj előtti teszteken, hogy az új konstrukciójú gumikkal javult a teljesítményük, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szélvészgyors monzai pályára eleve másfajta, jobb aerodinamikai jellemzőkkel bíró gumikkal készült a Michelin, így az ott szerzett tapasztalatok nem számítottak relevánsnak.
A monzai futamot végül Michael Schumacher nyerte a verseny nagy részében őt kergető Juan Pablo Montoya előtt, azaz a Williams esetében sem lehetett visszaesésről beszélni, miként a soron következő futamon, Indianapolisban sem látszott ilyesmi a michelines csapatokon, hiszen Räikkönené lett a pole, miközben Michael Schumacher csak a hetedik helyre kvalifikált, majd a felszáradó pályán zajló futamon leginkább az játszott a kezére, hogy a Bridgestone-nak köztudottan jobbak voltak az intermediate abroncsai, mint a Michelin-nek. Végül a szezonzárón Schumacher ismét csak szenvedett, miután vele is kibabrált az időjárás az időmérő edzésen, a versenyen pedig Juan Pablo Montoya az első kör felénél az élre tört, és valószínűleg nyert is volna, ha nem romlik el alatta az autó. A győzelmet végül Barrichello szerezte meg, míg az első szárnyát veszítő Schumacher nagy küzdelem árán tudott visszakapaszkodni a 8. helyre és lett hatodszor is világbajnok.
Schumacher (hátul, a célegyenes szemből bal oldalán) nagyon megszenvedett Japánban / Fotó: BMW Picture by John Townsend
Az egész „totális baromság”
Persze felvetődhet, hogy mi lett volna, ha az indianapolisi és szuzukai versenyt a korábbi Michelin-gumikon futják. Csakhogy nem volt korábbi, a gumikon a Michelin ugyanis semmit nem változtatott, és végül az egész ügy úgy, ahogy van, elsikkadt. Mindezt Pierre Dupasquier az Atlas F1-nek 2004 végén adott exkluzív interjúban árulta el, amikor az interjú készítője ismertette azzal az összeesküvés-elmélettel, hogy a BAR azért táltosodott meg 2004-re, mert 2003-ban még a keskenyebb Bridgestone-gumikat használta, így a 2004-es autóját is ehhez kezdte el tervezni, ezért az végül jobban passzolt a keskenyebbé tett Michelin-ekhez, mint a már 2003-ban is a franciák abroncsait használó csapatok konstrukciói.
Dupasquier ezt azzal söpörte le, hogy a BAR jelentősen módosított az autóján, miután Michelin-re váltott, de ami még ennél is fontosabb, hogy nem változtattak semmit a gumijaikon. „Az idén ugyanolyan abroncsokkal versenyzünk, mint tettük azt tavaly, a Magyar Nagydíj előtt – jelentette ki az interjút készítő újságíró megdöbbenésére a Michelin motorsport főnöke. – Az egyetlen dolog, amin változtattunk, hogy a futófelület mindkét oldalán jól látható jelzést tettünk a gumira, hogy megkönnyítsük a méréseket. Ettől eltekintve semmin nem változtattunk, még az öntőformán sem, az is ugyanaz.”
Persze ezután adta magát a kérdés, hogy akkor miért nyilvánították szabálytalannak a 2003-as Magyar Nagydíjig használt abroncsaikat. „Nos, szerintünk mindig is legálisak voltak, 2003 után és előtt is – felelte Dupasquier. – De a tavalyi zűrzavar után az FIA nagyon fair volt abban, hogy azt mondta, »Rendben, egyetértünk abban, hogy a gumikat új állapotukban kell mérni«, mert miután a pilóta folyton meglovagolja a kerékvetőket, mindenhol kontaktnyomok keletkeznek, és az egész egy összevisszaság lesz. Az egész problémát annak az értelmezése szülte, hogy mi a futófelület. Ha emlékszik, Charlie [Whiting] azt írta a csapatoknak a Magyar Nagydíj után, hogy a futófelület a gumi azon része, amely állandó és tartós kapcsolatban van az aszfalttal. De az első guminak egyik része sincs folyamatosan kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy amint ezt tisztáztuk, egyeztettünk egy kicsit, és többé nem volt vita.”
A 2004-es Michelin-gumik ugyanolyanok voltak, mint a 2003-as Magyar Nagydíj előtt használtak / Fotó: BMW Group
Ezzel azonban nem volt vége a megdöbbentő kijelentések sorának, kérdésre ugyanis Dupasquier elmondta, hogy bár az ellenkezőjét ígérték, az FIA azóta sem mérte verseny után az abroncsok futófelületének szélességét. „Nem, nem mérik. És nem is kérdeztek meg minket arról, hogy miként kellene ezt csinálni” – mondta a szakember, aki szerint „valaki csak tönkre akarta tenni a világbajnokságot arra az esetre, ha nem nyer.”
„Továbbra is az új gumikon mérik a futófelület szélességét. Nem törődnek vele. Valaki nyomást helyezett rájuk azzal, hogy miért nem találtok valamit, amivel hiteltelenítitek a Michelint?” – folytatta, majd a felvetésre, hogy a Ferrari volt-e ez a csapat, azt felelte: „Igen, bizonyára.”
Mindebből következően abszolút megvan az esélye, hogy a 2003-as szezon utolsó futamain, majd 2004-ben is volt olyan Michelin gumit használó csapat vagy csapatok, amelyek gumijainak futófelülete a verseny után szélesebb volt a 270 mm-es határértéknél. „Abszolút, igen, abszolút [meglehet]. Mi pedig azt mondtuk volna [az FIA-nak, ha megmérik], hogy a guminak ezen része nincs állandó kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy ez nem a futófelület része” – közölte Dupasquier, aki szerint az egész 2003-as gumiügy „abszolút baromság volt, ez kijelenthető.”
Ez alapján pedig azt is kijelenhetjük, hogy a Ferrari és Schumacher nem emiatt nyert 2003-ban, hanem inkább azért, mert míg két fő riválisa több alkalommal is lábon lőtte saját magát, ők rendre kihozták a lehetőségeikből a legtöbbet.
A korábbi világbajnok figyelmeztet: az Aston Martin úgy járhat, mint a Paris Saint Germain futballklub.
Adrian Newey érkezésével sokan bizonyára már oda is adták a 2026-os vagy 2027-es világbajnoki címet az Aston Martinnak, amely a Red Bullt elhagyó tervezőzseni mellett olyan neveket igazolt még, mint Andy Cowell, a Mercedes korábbi motorguruja, vagy Bob Bell, a korábban a Mercedest, a Renault-t és a McLarent is erősítő veterán mérnök. Nico Rosberg szerint azonban nem lesz elég megszerezni a legjobb szakembereket.
„Nézzük meg a PSG-t a fociban. Ott volt náluk Messi, Neymar és Kylian Mbappe, ráadásul egyszerre. Három minden idők legjobbjai közül, miközben a többiek is nagyon jók voltak, és soha nem tudták megnyerni a Bajnokok Ligáját, mert természetesen nagyszerű dolog a legnagyobb géniuszokat és a legjobb menedzsereket a fedélzetre hozni, ugyanakkor össze is kell csiszolódniuk, optimálisan együtt dolgozniuk, mert csak annyira vagy jó, amennyire az egész csapat összessége” – mutatott rá a 2016-os világbajnok a Sky Sports adásában.
Rosberg szerint ezért minden idők legsikeresebb F1-es tervezőmérnöke sem tud majd egyedül csodát tenni a csapatába rendkívüli mértékben invesztáló, teljes infrastruktúráját lecserélő istállóval. „Adrian Newey önmagában nem fog tudni világbajnok autót létrehozni, szüksége van a csapat többi részére. Természetesen jó irányba terelheti őket, nagyon jó iránymutatást adhat, de szüksége van arra, hogy a csapat együtt dolgozzon vele. Meglátjuk. Egyértelműen kihívást jelent majd, hogy integrálják őt és egy nagy család legyenek, amelynek tagjai ugyanabba az irányba húznak” – fejtegette.
Newey-nak persze – azon túl, hogy elképesztően versengő típusként mindenképpen nyerni akar – akkor sem feltétlenül jelent majd kudarcot pályafutásának újabb állomása, ha az ő ideje alatt nem jön össze a vb-cím, hiszen Lawrence Stroll tulajdonrészt adott neki és partnerként csatlakozik az istállóhoz.
Mick Schumacher korábban apja több F1-es autóját, köztük egy 2011-es Forma–1-es Mercedest is kipróbálhatott, most pedig a sportautózás aranykorának egyik legendás példányába ülhetett bele.
Bizonyára sokan tisztában vannak vele, hogy mielőtt 1991-ben bemutatkozott a Forma–1-ben, Michael Schumacher a Mercedes gyári pilótájaként a sportautózás fénykorát jelentő C-csoportos világbajnokságban versenyzett, és 1991-ben a Le Mans-i 24 óráson is elindult, majd az ötödik helyen végzett. Ez idő alatt a későbbi hétszeres világbajnok a Mercedes C11-essel is versenyzett (a főképen Michael Schumacherrel a volánnál látható 1989-es C9-es utódja), amellyel a gyártó 1990-ben világbajnok lett, noha a Le Mans-i 24 óráson a verseny világbajnokságon kívülinek minősítése miatt nem indult el.
Noha a vb-címet a Mauro Baldi–Jean-Louis Schlesser duó szerezte meg 9 futamból 7 győzelemmel, egyszer a Jochen Mass-Michael Schumacher kettős is nyert, míg előbbi egy alkalommal Karl Wendlingerrel ünnepelhetett. Mivel a C-csoportot az addiginál is drágábbá tevő új szabályok miatt a Mercedes 1991 végén kiszállt, a C11-es lett az utolsó C-csoportos Mercedes, aminek fennmaradt példányai a mai napig feltűnnek különböző bemutatókon és történelmi versenyeken.
Az 5 literes ikerturbós V8-assal hajtott, 905 kg-os, akár 960 lóerős leadására képes szörnyeteget pedig a Mercedes videója alapján most Mick Schumacher, a gyártó F1-es istállójának tartalékja vezethette. A 25 esztendős pilóta az Alpine WEC-csapatában már belekóstolhatott a modern hosszú távú versenyzésbe, a legutóbbi versenyen pedig első dobogójának örülhetett.
Nem akar kibékülni az anyjával, aki korábban megfenyegette őt, és folyamatosan az apját, Ralf Schumachert vádolja. David Schumacher az Instagramon tálalt ki a családi viszályról.
Ralf Schumacher az idén nyáron bevallotta, amit korábban csak sejtettek róla, és közölte, hogy meleg. Az F1-ben 1997 és 2007 között versenyző ifjabbik Schumacher-testvér később párját, Etienne Bousquet-Cassagne-t is bemutatta, kezdetben pedig úgy tűnt, hogy volt felesége, Cora Brinkmann is támogatón áll a Toyota, a Williams és a Jordan korábbi versenyzőjéhez, ám aztán egy interjúban nekiment Ralfnak, mondván volt férje csak kihasználta őt, éveken át hazudott neki, és rá vesztegette el a legjobb éveit.
Ezután Ralf Schumacher és párja is reagált Cora szavaira, ám egyikük sem teregette ki úgy a családi szennyest, mint David Schumacher, Cora és Ralf 22 éves fia. Az idén az ADAC GT Mastersben versenyző David egy azóta már nem elérhető Instagram Story-ban írta le, hogy bár „normál esetben nem szeretek családi dolgokról beszélni nyilvánosan, mert ezeknek a dolgoknak nincs helye az interneten”, de most „itt az ideje véget vetni ennek”, mert „sajnos úgy tűnik, hogy az anyám másként látja ezt”.
David kijelentette, hogy ő csak nyugodtan akarja élni az életét anélkül, hogy „folyton azokról a dolgokról kérdeznek, amikkel az anyám vádol engem és az apámat.” Ezután leírta, hogy az anyja azóta „mentális problémákkal” küzd, „amióta az eszemet tudom”, ezért korábban megmondta neki, hogy őt és az apját is hagyja békén, majd felidézte, hogy 14 éven át házas szülei válásakor az anyja miként fenyegette meg őt.
„Amikor a szüleim 2015-ben elváltak, az anyám megfenyegetett, hogy ha nem vele élek, tönkreteszi életem álmát. Azaz az álmom, hogy autóversenyző legyek, összetört volna, mert a közös felügyelet miatt nem írta volna többé alá az ehhez szükséges dokumentumokat. Mivel nem volt a megfelelő mentális állapotban ahhoz, hogy gondoskodjon rólam, és nem akartam egy olyan környezetben felnőni, ahol minden nap az egyetlen fontos dolog az lett volna, hogy milyen rossz ember az apám, egyszerűen nem akartam vele lenni többé. A folyamatos vádaskodások az apám ellen, hogy mindennel ő beszélte tele a fejem és csak rossz dolgokat mond az anyámról, távolról sem igazak. Az apám mindig megtett mindent, amit tudott, hogy jó legyen a kapcsolatom az anyámmal. Apa éveken át győzködött, hogy adjak az anyámnak még egy esélyt, de én mindig visszautasítottam ezt, mert nem akarok és nincsenek is idegeim ahhoz, hogy újra végigmenjek ugyanazon, hogy feltépjem a régi sebeket és átéljem ugyanazt.”
David Schumacher ezután közölte, hogy „az, ahogyan [az anyám] jelenleg viselkedik, teljes szégyen – a szüleim már 9 éve elváltak. Kérlek, hagyj minket békében élni, mi is békén hagyunk téged! Ez az első és utolsó alkalom, hogy nyilvánosan beszéltem erről a magánügyről” – üzent az anyjának.
David Schumacher (jobbra) nem akar kibékülni az anyjával:
Molnár Martin Brand Hatch-ben megnyerte a brit Forma–4 idei újoncbajnoki címét, de az egyik futamon a mezőny többi tagjához hasonlóan csak 4 kört tudott megtenni, mert hatalmas baleset történt előtte.
Molnár Martin az elmúlt hétvégén idegőrlő futamokon biztosította be a brit Forma–4 újoncértékelésének első helyét, de nemcsak számára volt feszültséggel teli az utolsó forduló, hanem a bajnokságban végül ötödik helyen záró, Martinnál egy évvel idősebb Jack Sherwood csapatának és családjának is. A Rodin Motorsport versenyzője ugyanis a vasárnapi első, a hétvége összességében harmadik futamán hatalmas balesetet szenvedett, ami miatt szó szerint belerepült a pályát szegélyező erdőbe, és néhány másodpercen át nem lehetett tudni, hogy mi lett vele.
Videón a bukás:
Sherwood éppen vezette a versenyt Ella Lloyd és Martin előtt, amikor a felfüggesztés hibája miatt a pálya egyik leggyorsabb kanyarjában műszaki probléma lépett fel az autóján, onnan pedig már tehetetlen volt.
„Az ötös kanyarban, vélhetően technikai hiba miatt szó szerint berepült az erdőbe. Hirtelen kitört az autójának a hátulja 190-200 km/órás tempónál, majd az autó jobb eleje a levegőbe emelkedett, amitől leakadt a padlólemez, ő pedig átrepült a kerítésen. Valószínűleg a glória mentette meg az életét, de szerencsére nem lett baja, a versenyt viszont a piros zászlós megszakítás után már nem indították újra. Martin látta az egészet, és rögtön rádiózott a csapatnak, hogy nagyon komoly baleset történt” – összegezte a történteket a fentebbi videót készítő Kiss Pál Tamás, a MOTAM operatív vezetője, egyben Martin coach-a és mentora.
Sherwoodnak szerencsére haja szála sem görbült a balesetben, az autója azonban csúnyán összetört, a glórián látható sérülések pedig arról árulkodnak, hogy a 17 esztendős versenyzőnek az életét menthette meg a fejvédő szerkezet. Alább Makai Gergely képei láthatók a roncsról:
Philippe Bianchi a fia elvesztését eredményező szuzukai baleset 10. évfordulójára interjút adott a legnagyobb olasz sportnapilapnak, és szívszorító szavakkal emlékezett a tragédiára.
Néhány nappal ezelőtt volt a 10. évfordulója Jules Bianchi 2014-es halálos balesetének, a szomorú évforduló apropóján pedig a Gazzetta dello Sport interjút készített a Marussia Szuzukában, a 2014-es Japán Nagydíjon darunak csapódó, majd sérüléseibe 2015. július 17-én belehaló versenyző édesapjával, Philippe Bianchival. A fia versenyzői karrierjét a kezdetektől támogató, Charles Leclerc szintén elhunyt édesapjával szoros barátságot ápoló férfi beszélt fia elvesztéséről és arról is, miről álmodoztak a 2017-ben meghalt Hervé Leclerc-rel.
Philippe Bianchi felidézte, hogy a szuzukai verseny előtt arról beszélt a fiával, hogy Jules szerint az időjárási körülmények miatt valószínűleg nem fogják megtartani a futamot, ám otthon, Franciaországban vasárnap reggel az apa mégis arra ébredt, hogy elrajtolt a Japán Nagydíj. A balesetet is élőben, a tévé képernyőjén nézte, de mivel a közvetítésben nem mutatták a fiát, nem tudta, hogy mennyire súlyos a helyzet. Amikor viszont a daru felemelte a roncs egy részét, akkor már tudta, hogy „valami tragikus történt”.
„Próbáltam telefonálni, de nem értem el senkit, majd fél óra múlva hívott Nicolas Todt, Jules menedzsere, és azt mondta, hogy azonnal induljak. »Jönnöd kell, mert lehet, hogy nem éli túl«, mondta, úgyhogy az édesanyja és én azonnal elindultunk Szuzukába” – elevenítette fel a szörnyű perceket Philippe Bianchi.
Az orvosok már a helyszínen is mindent megtettek, de Bianchin nem lehetett segíteni
Ő és felesége, Christine Bianchi ekkor még reménykedett a csodában, mert mint a férfi az interjúban elmondta, fiuk „jól nézett ki, nem látszottak az arcán sérülésnyomok, és olyan volt, mintha csak aludna”, illetve „mindig is erős srác volt, aki nem adja fel.” Idővel a 25 esztendős versenyzőt hazaszállították Franciaországba és Nizzában ápolták tovább, ahol szülei igyekeztek benne tartani a lelket, ám amikor rá kellett ébredniük, hogy fiuknak milyen élete lenne, ha valaha felébredne, elengedték őt.
„Minden egyes nap mondtuk neki, hogy küzdjön, maradjon velünk, harcoljon a felépüléséért. Aztán egy ponton megértettük, hogy még ha fel is ébredne, utána nagyon nem lenne könnyű. Az orvosok azt mondták, hogy valószínűleg nem tudna járni, elveszítené a látását, meg ilyenek. Úgyhogy egy idő után már nem kértük többé, hogy harcoljon, és elengedtük őt. »Rendben, Jules, menj nyugodtan, ne aggódj, majd később találkozunk«. Nem sokkal később el is ment.”
Jules Bianchi egy napon alighanem a Ferrari pilótája lett volna / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Philippe Bianchinak és az egész családnak a tragédia után az adott erőt, hogy több jelentős biztonsági fejlesztést is bevezettek a Forma–1-ben Jules halála miatt, mint például a virtuális biztonsági autó és a glória, amely azóta több alkalommal is életet mentett. Emellett a család létrehozott egy szervezetet, amely adományokat gyűjt a nizzai kórház számára. „Próbáljuk a pénzt hasznos dolgokra költeni, eszközöket és gépeket veszünk a kórháznak, és ha teheti, Charles [Leclerc] is eljön néhány rendezvényünkre és segít a gyűjtésben is” – mondta az apa.
Az idei Japán Nagydíjon Bianchi sisakdizájnjával versenyző Ferrari-pilóta rengeteget köszönhet a Bianchi családnak és Jules-nek, aki nem mellesleg a keresztapja volt, és rengeteg dolgot tanított neki. Mivel Philippe Bianchinak Leclerc 2017-ben elhunyt apja, Hervé volt a legjobb barátja, adott volt az ismeretség a fiúknak, Charles-t pedig Philippe ültette először gokartba, majd ő intézte el neki és az apjának a találkozót Nicholas Todt-al.
Philippe Bianchi szerint sok a hasonlóság fia és Charles Leclerc között, akit csak közelebb vitt hozzá, hogy két évvel Jules halála után elveszítette az édesapját. „Néha, amikor őt nézem, a fiam jut eszembe” – mondta Philippe, aki szerint mindkét fiatal megszállottan szerette, illetve szereti a versenyzést, végtelenül elhivatott, és mindkettejük szemében ugyanaz a csibészség jelenik meg, amikor sisakot húznak.
Mivel Jules-t felkarolta a Ferrari, és már az első F1-es tesztjén nagyon jó benyomást tett a maranellóiakra, sokan biztosak benne, hogy előbb-utóbb a Scuderia pilótája lett volna. A sors azonban közbeszólt, ám Charles Leclerc azért eljutott a vörös autó versenyzői üléséig. „Mindig arról beszéltünk [Hervé Leclerc-rel], hogy van egy álmunk a fiaink számára. Az, hogy lássuk őket egymás ellen versenyezni a Forma-1-ben. Talán éppen a Ferrari színeiben.”
Ez az álom nem valósulhatott meg, ám alighanem Jules Bianchi évek óta büszkén figyeli fentről, hogy a keresztfia hogyan versenyez a Scuderiával.
Az Alpine-t szűk másfél éven át irányító Otmar Szafnauer elárulta, hogyan akarták rákenni a 2022-es szezon egyik nagy botrányát; mire kérték meg, amit nem volt hajlandó megtenni; illetve milyen körülmények között rúgták ki.
Otmar Szafnauer 2009-től 2022 augusztusáig folyamatosan csapatfőnöki pozíciót töltött be a Forma–1-ben, és ez idő alatt a Force Indiával olyan sikereket ért el, amelyeket az indiai istálló költségvetése abszolút nem tett elvárhatóvá. Szafnauer a 2018-as Racing Pointtá, majd 2021-es Aston Martinná alakulás idején is maradt, míg végül 2022 januárban távozott, hogy februártól csatlakozzon az Alpine-hoz. A francia istállót 2023 júliusának végéig vezette, hogy aztán a Belga Nagydíj alatt, rendkívül megalázó módon váljanak meg tőle, hiszen már a versenyhétvége alatt tették hivatalossá a menesztését, így a román származású amerikai üzletembernek civil ruhában, a teljes paddock előtt kellett távoznia a helyszínről.
Az Alpine a 2022-es szezont a konstruktőri 4., a 2023-ast pedig a 6. helyen zárta, miközben a tavalyi év végén és az idei évben folyamatosan távoztak a csapatból a szakemberek. Ennek meg is lett az eredménye: az istálló hat futammal az idei szezon vége előtt az utolsó előtti helyet foglalja el.
Szafnauer nemrég a High Performance podcastban beszélt többek között arról, hogy milyen volt az Alpine-nál töltött másfél éve, és mi az, ami miatt nem kapott elég időt arra, hogy sikerre vezesse a gárdát. „Van néhány dolog, ami félrecsúszott az Alpine-nál – jelentette ki. – Az egyik, hogy nem volt kontrollom az egész csapat felett. Például rögtön egyértelművé vált, hogy a HR-részleg nem jelent nekem, hanem [engem megkerülve] Franciaországnak jelent. A pénzügyi, marketing és kommunikációs osztály ugyanez. Tudtam, hogy már önmagában ez problémás lesz.”
Kérdésre a 60 esztendős üzletember megerősítette, hogy nem volt tisztában a fentebb taglalt dolgokkal akkor, amikor elfogadta az Alpine ajánlatát, és mindez szembement azzal a gyakorlattal, amihez Silverstone-ban szokva volt. „Korábban ezek az osztályok mind jelentettek nekem, de odamentem, és már nem ez volt a helyzet. Úgy gondoltam, hogy fogom tudni kezelni a helyzetet, miközben már az elején tisztában voltam vele, hogy ez problémát fog jelenteni.”
Szafnauer magától hozta fel az Alpine-nál töltött időszakának legnagyobb botrányát, a Piastri-ügyet. Mint ismert, miután a 2022-es Magyar Nagydíjat követően az Alpine bejelentette, hogy az Aston Martinhoz távozó Fernando Alonso helyére juniorját, az azóta a McLarennel bemutatkozó, az idén eddig 2 versenyt nyerő Oscar Piastrit lépteti elő, az ausztrál versenyző a Twitteren közölte, hogy nem fog a franciáknak vezetni. Mint utólag kiderült, az Alpine nem járt el megfelelően a szerződéskötéskor, ezért nem tudta érvényesíteni az opcióját Piastrira, akit így a McLaren sikerrel igazolt le.
Piastri intenzív tesztprogramot bonyolított az Alpine-nal, majd faképnél hagyta a franciákat / Fotó: Alpine F1 Team
A volt csapatfőnök elmondta, hogy 2021 novemberében kéthetes időszakuk volt aktiválni azt Piastri szerződésében, de nem tették meg, ami egy dolog, az ügy kirobbanásakor azonban megpróbálták a nyakába varrni az egészet. „Abszolút semmi közöm nem volt ahhoz, hogy Oscar Piastrival nem a megfelelő módon kötöttek szerződést. Azt a hibát novemberben követték el, míg én márciusban kezdtem. A Piastri-szerződést [2021] novemberben alá kellett volna írni, de soha nem írták alá. Márciusban kezdtem, és fogalmam sem volt róla, hogy nem megfelelő módon adták be a dokumentumokat, és soha nem írták alá vele a szerződést” – magyarázta a podcastban, majd elárulta, hogyan szúrta hátba a saját csapata.
„Kiadtunk egy sajtóközleményt, amin az én fotóm szerepelt. De először is nekem semmi közöm nem volt ehhez, hiszen ott sem voltam, másodszor is a kommunikációs részleg, amely nem jelentett nekem, úgy gondolta, jó ötlet rám hárítani az inkompetenciáját azoknak, akik akkor az Alpine-nál voltak, azzal, hogy az én fotómat teszik a közleményre.”
Jake Humphrey, a műsor egyik házigazdája itt közbevetette, hogy talán csak azért cselekedtek így, mert mégis csak ő volt a csapatfőnök, de Szafnauer cáfolta ezt. „Nem, mert Lucy Genon, a hölgy, aki rátette a fotót, dolgozott nekem a Force Indiánál. Elmentem hozzá, hogy »Lucy, tudsz te ennél jobbat is«, mire mondta, hogy »Sajnálom, azt mondták, hogy ezt kell tennem.«. Nem esett jól, de ez az egész csak azt mutatta meg, hogy akkor voltak olyan emberek az Alpine-nál, akikben nem lehetett megbízni, és mindez azért történt, hogy ártsanak nekem. Nem velem dolgoztak.”
Az Aston Martin máshogy intézte a dolgokat / Fotó: Aston Martin F1 Team
Hogy mindez mégis mire volt jó, arra Szafnauer szintén megadta a saját magyarázatát. „Amikor nem érdekel a csapat teljesítménye, és csak a saját hatalmad izgat, akkor ilyen dolgokat teszel. Emlékszem egy mondásra a Fordnál (1986-tól 1998-ig ott dolgozott – a szerk.), ami remélhetőleg már nincs így, hogy a Ford Motor Company nem autókat gyárt, hanem karriereket. Ami azt jelenti, hogy jobban érdekel a karriered. A Forma–1-ben azonban ez nem megy, de megtörténhet, ha fogsz egy rakás embert a Renault Grouptól és egy Forma–1-es csapat élére teszed őket. Akkor ők nem a csapat teljesítményével, hanem a saját karrierjükkel lesznek elfoglalva. És ha ez a helyzet, akkor ilyen döntések születnek.”
Humphrey ekkor felvetette, hogy Szafnauer 2022-ben azt mondta, Zak Brown, a Piastrit az Alpine orra elől elhappoló McLaren ügyvezető igazgatója szégyellheti magát, úgyhogy valamilyen szinten mégiscsak igazat adhatott a saját csapatának. „Noha nem írták alá időben a szerződést, mindent teljesítettünk Oscar felé, ami a szerződésben szerepelt, ami nem volt jelentéktelen – reagált a volt csapatfőnök. – Például megtett 5000 km-t egy két éves Forma–1-es autóban, ami rengeteg pénzbe került. Mindent teljes mértékben megtettünk, amire az a szerződés kötelezett minket, amit soha nem írtak alá. Ha elvittük volna egy angliai bíróságra, talán nyertünk volna, mert ez jogalap nélküli gazdagodás. Mert nem írod alá a szerződést, de mindent elfogadsz, majd nem teljesíted a rád eső részt.”
A kérdésre, hogy ezek után miért nem vette a kalapját, kifejtette, hogy ő az utolsó munkanapjáig azért dolgozott, hogy előrevigye a csapatot.
„Nem tudtam megjósolni a jövőt, volt egy szerződésem, a lehető legjobbat akartam nyújtani a csapatomért. Továbbra is keményen dolgoztam és a jelenlegi helyzethez képest szállítottuk az eredményeket. Hatodikak lettünk a bajnokságban [2023-ban], de volt néhány dobogós helyezésünk és rendszeresen pontokat szereztünk. Nem volt katasztrófa, a középmezőnyben álltunk, nem úgy mint most. Nem tudom, hol vannak jelenleg, azt hiszem a 9. hely körül. A mostani helyzet katasztrófa, de akkor… Igen, tettünk fél lépést hátra, de olykor felet hátra kell lépni ahhoz, hogy az ember kettőt léphessen előre. Zajlott a toborzás, jó emberek érkeztek. Top 3-as csapatot csináltam volna abból a csapatból, és ez is volt a cél.”
Fotó: Jo Klausmann/Racingline.hu
„Például együtt dolgoztunk az FIA-val, hogy segítsenek a motorteljesítmény kiegyenlítésében, mert a fejlesztések befagyasztásakor 25 lóerős lemaradásban voltunk, és született egy szóbeli megállapodás a motorgyártók között, hogy ha valaki nagyon lemarad, az felzárkózhat. Az utolsó megbeszélésemen [az Alpine csapatfőnökeként], ami egy F1-es bizottsági ülés volt Belgiumban, erős érveket sorakoztattam fel, hogy engedjék az Alpine erőforrását felzárkózni a többiek szintjére. A másik három erőforrás 1 kW-on belül volt egymáshoz viszonyítva, mi meg 15 kW-tal le voltunk maradva. Minden fronton azért dolgoztam az utolsó napomig, hogy az Alpine jobb legyen.”
A dicstelen búcsú
Ez az utolsó nap a Belga Nagydíj péntekén jött el. „Mint mondtam, reggel volt az F1-es bizottsági ülés, aztán ebédidőben érkezett a bejelentés, hogy Alan Permane és én is távozunk” – mondta Szafnauer, aki elmondása szerint ekkor már egy hete tudta, hogy valamikor ki fogják tenni. Hogy ez az időzítés mellett más miatt is mennyire méltatlan volt, mi sem mutatja jobban, minthogy a Renault HR-főnöke egy videóhívásban közölte vele a hírt. És hogy mi volt az indok?
„Nem tudom, soha nem kérdeztem – válaszolta Szafnauer. – Voltak olyan utalások, hogy meg kell változtatnom a vállalati kultúrát olyan módon, amit én nem tartottam helyesnek. Tudom, hogy miként változtassam meg a vállalati kultúrát olyanná, amelyben ott a győztes mentalitás és a pszichológiai biztonság. Ezt építettem, efelé tartottunk, de ők másmilyen változtatást akartak. Például, hogy szabaduljak meg néhány embertől, akik jó munkát végeztek és már jó ideje a csapat tagjai voltak. Én úgy voltam ezzel, hogy ha olyanoktól szabadulunk meg, akik jó munkát végeznek, azzal azt az üzenetet közvetítjük, hogy ha jó munkát végzel, akkor kirúgnak. Ez nem az a kultúra, amit az ember meg akar honosítani.”
A kérdésre, hogy specifikusan arra kérték-e, hogy úgy változtassa meg a kultúrát, ahogyan ők mondják, azt mondta: „Igen, és nemet mondtam. Én nem ez vagyok.” Persze bólogathatott volna, és akkor marad, hogy továbbra is felvegye a jelentős összegű fizetését. De nem ezt tette, a távozása után pedig sokan mások is elmentek, az Alpine pedig elkezdett lefelé száguldani a lejtőn.
A történtekből persze ő is tanult. „Ha ez ismét megtörténik… A bizalomnak nagynak, a tulajdonosoknak pedig tökéletesnek kell lennie [ha újra csapatfőnöknek áll]. Hogy mit értek ez alatt? Hogy az egész az enyém kell legyen. Nem tulajdonosi értelemben, hanem biztosítanom kell, hogy mindenki nekem jelentsen, mert akkor nem kell megbíznom a HR-esben, a kommunikációs részlegben, a pénzügyben vagy a marketingben, mert mindegyik nekem jelent. És ha jó vezető vagy, akkor ők is értékelni fogják, hogy neked dolgoznak.”
És akkor talán felépíthetné azt, amit az Alpine-nál nem hagytak neki. „Sok ember beszél a pszichológiai biztonságról és kultúráról. Peter Drucker (osztrák-amerikai vezetési tanácsadó, oktató és szerző, akinek írásai hozzájárultak a modern menedzsmentelmélet filozófiai és gyakorlati megalapozásához – a szerk.) mondta azt, hogy a kultúra stratégiát eszik reggelire. Ez így van. Létre kell hoznod azt a kultúrát, amiben benne van a győzelmi mentalitás, de közben egy pszichológiailag biztonságos környezetben odafigyeltek a másikra. Amelyben szabad hibázni és tanulni belőle, hogy jobbá válj, közben pedig nem kell aggódnod azon, hogy amikor számított kockázatot vállalsz, de nem jön be, máris hátrafelé tekintgetsz, hogy a saját csapatodból ki szúr majd hátba. Ha ilyen a munkakörnyezet, soha nem leszel sikeres. Olyan környezetre van szükség, amelyben bátorítják a számított kockázatvállalást. Nemrég hallottam valakitől, és hiszek is ebben, hogy mindannyian azt mondjuk, hogy tanulunk a hibáinkból, és ez így is van, de többet tanulunk a sikereinkből” – magyarázta, majd golfozós példával állt elő.
„Amikor az ember elkezd golfozni, a közelében sincs a tökéletes ütésnek. Figyeltem a fiamat, aki az első néhány órán folyamatosan 15 cm-rel a labda mögött ütötte a földet, a labdát nem is találta el. Azok az ütések, amelyek során próbálod eltalálni a labdát, de nem sikerül, hibák, és tanulsz ezekből, de az első alkalom sikeréből, amikor eltalálod a labdát, többet tanulsz, mint a korábbi hibákból. Amint pedig ismét hibázol egyet és nem találod el a labdát, majd azt mondod, hogy »Ennyi, többet nem csinálom ezt«, akkor soha nem jutsz el a sikerig. Ekkor jön be a pszichológiai biztonság szerepe egy csapatban, hogy lehetővé tegye a hibázást és az abból való tanulást, hogy aztán elérd a sikert és abból sokkal többet tanulj.”
Hogy Luca de Meo Renault-vezér miként tervezi visszajuttatni az Alpine-t az élcsapatok közé, és miért szüntetik meg az F1-es motor gyártását, arról alábbi cikkünkben írunk:
Lewis Hamilton nem ülhet át az idén a Ferrariba, hogy a Mercedes a végsőkig használhassa őt promóciós és egyéb célokra.
Miként arról a minap mi is írtunk, elméletben reális forgatókönyv lehetne, hogy Lewis Hamilton már az idei szezon vége után, az Abu-Dzabiban rendezett teszten bemutatkozzon új csapatában, miként tette azt 2022-ben Fernando Alonso, Nico Hülkenberg és Pierre Gasly, vagy előtte 2021-ben Valtteri Bottas. Ám Andrew Benson, a BBC újságírójának értesülései alapján nem fogjuk Ferrariban látni a hétszeres világbajnokot a 2025-ös esztendő előtt.
„Nulla – felelte Benson a BBC legutóbbi kérdezz-felelekje során arra a kérdésre, hogy mennyi esély van a Mercedes lassan 40 esztendős veteránjának ferraris tesztjére. – Hamiltont szerződés köti a Mercedeshez az év végéig, és ők azt mondják, hogy nem tesztelhet a Ferrarinak a szezon végén, mert rengeteg promóciós és búcsú munkát kell csinálniuk 12 közös év és 18 Mercedes-motorokkal végigversenyzett év után.”
Hamilton 2007 óta a Mercedes motorjaival versenyzett az F1-ben / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Alighanem az F1 egyik elismert újságírója már megérdeklődte ezt a Mercedestől korábban, ami azt jelenti, hogy Hamiltonnak várnia kell 2025-ig, ám nagyon valószínű, hogy már a hivatalos szezon előtti teszt előtt vezethet majd F1-es Ferrarit, és a két évvel ezelőtti, azaz 2023-as modellel tesz meg néhány kört Fioranóban.
Ami pedig a Mercedes hozzáállását illeti, az teljesen érthető, hiszen mégiscsak a sportág történetében legsikeresebb versenyzője megy el tőlük, aki ráadásul eddigi összes vb-címét és mind a 105 győzelmét Mercedes-motoros autóval nyerte. Ugyanakkor az sem lett volna érthetetlen, ha gesztust gyakorolnak felé és elengedik, hogy már az idén megkezdhesse az akklimatizálódást az új csapatában.
