Szerző: Gerse József

  • Michelisz előkelő helyen végzett az elismert külföldi lap rangsorában

    Michelisz előkelő helyen végzett az elismert külföldi lap rangsorában

    A TouringCarTimes közzétette az éves rangsorát a túraautó-bajnokságokban versenyző pilótákról, amelyen Michelisz Norbert elé csak két bajnokot helyeztek.

    A TCR World Tour 2023-as kiírását megnyerő magyar versenyző 2019 után másodszor lett bajnok a legrangosabb nemzetközi túraautó-sorozatban (akkor WTCR-nek hívták), amelyet 2024-től bevonnak az FIA égisze alá.

    A szakoldal szubjektív listáján Michelisz ezzel az előkelő 3. helyen végzett a különféle túraautós bajnokságokban versenyző pilóták rangsorában, csak az ausztrál Supercars és a brit BTCC bajnokai, Brodie Kostecki és Ash Sutton előzték meg.

    A szezonbeli teljesítményéről azt írták, a jó kezdés után nehezebb időszakot élt át, de az idény végén ésszel vezetett és a következetes teljesítménnyel verekedte vessze vissza magát az élre. Az értékelésben kiemelték, hogy a legyőzött Yann Ehrlachert három csapattárs is segítette, míg őt csak egy.

    Michelisz Norbert 2017-ben szerezte a legjobb eredményét a szakportál éves értékelésében, akkor az 1. helyen végzett.

  • Itt a képi bizonyíték, hogy Hamilton nem alaptalanul panaszkodott

    Itt a képi bizonyíték, hogy Hamilton nem alaptalanul panaszkodott

    Lewis Hamilton számára problémát jelentett az előző szezonban, hogy túl közel ült az autó elejéhez, ezért nem érezte annyira a hátulját, ami csökkentette a magabiztosságát.

    A Redditen egy felhasználó osztotta meg a The Race összehasonlító felvételét, amelyen a Mercedes mellett a Ferrari és a Red Bull látható, és bizony kitűnik rajta, hogy az Ezüstnyíl vezetője helyezkedik legközelebb az autó elejéhez.

    Gary Anderson viszont, aki korábban több F1-es csapatnál dolgozott technikai igazgatóként, úgy gondolja, Hamilton örülhet, hogy nem az 1980-as években versenyzett, mert akkor előfordultak még extrémebb kialakítású konstrukciók ebből a szempontból, példának az 1982-es Brabhamet hozta fel.

    A bejegyzés hozzászólói közül egyébként többen poénkodtak, hogy az utcai Mercedesekben van gomb az üléspozíció állítására (az F1-ben menet közben ez értelemszerűen elképzelhetetlen).

    Hamilton hazudott a csapatainak, hogy megússza a munkát

  • Elveszti a Beckham hatására szerzett előnyét a Ferrari

    Elveszti a Beckham hatására szerzett előnyét a Ferrari

    Megszűnik Olaszországban az úgynevezett Beckham-szabály, amit azért vezettek be, hogy odacsábítsák a prémium külföldi munkavállalókat, sztársportolókat. A Ferrari ennek feltehetően nem örül.

    A Beckham-szabályt először Spanyolországban alkották meg a világszerte népszerű focista kedvéért, amikor a Manchester United-ból a Real Madridba igazolt, és az volt a lényege, a kivételezettek számára adókedvezményt biztosítanak, ezzel lökést adva az országok közötti munkahely-váltásnak.

    Ez vonatkozhat más szakemberekre, például mérnökökre is, a Ferrari pedig emiatt szívhatja a fogát, mert az adókedvezményre vonatkozó jogszabályt a lejárta után nem újította meg az új kormány, mivel úgy vélték, az nem hozott gazdasági előnyt az országnak. 2024-től tehát már nincs hatályban a „Decreto Crescita”.

    A fociklubok közül az Inter és az AC Milan már kifejezte elégedetlenségét emiatt, és talán a Ferrari is jelezni fogja ezt. Az F1-es istálló számára mindig különleges helyzetet teremtett a földrajzi elhelyezkedése, hiszen a legtöbb csapat Angliában működik, és mérnöki szempontból a márkanév vonzereje ellen dolgozik, hogy a Maranellóba igazolás messzire költözéssel jár, ami kihat a családi szempontokra.

    Átszervezi a Ferrari az egyik legtöbbet hibázó F1-es részlegét

    Ez a jelenlegi csapatfőnököt, Frédéric Vasseur-t is érintette, és volt, hogy a csapat hiába állt közel Adrian Newey megszerzéséhez, a tervezőzseni nem vállalta az Olaszországba áttelepülést. A jelenleg mercedeses James Allison sem érezte jól magát ilyen körülmények között, 1990 környékén pedig a Ferrari akkori főtervezője, John Barnard Angliában maradva irányította a munkát; nem is volt sikeres vele a csapat.

    A megszűnt jogszabály értelmében 2019 közepe óta az Olaszországban élő külföldi nemzetiségű, olasz vállalatnál dolgozó munkavállalóknak a fizetésük 70-90 százaléka után nem kellett adót fizetniük.

    A Ferrari magyarázatot adott, miért csak idén fejezi be a nagy átalakulást

  • Egyre mohóbbak az F1-es csapatok

    Egyre mohóbbak az F1-es csapatok

    Az F1 szponzorációjával foglalkozó szakemberek úgy látják, bár a névadó szponzori megállapodások terén lanyha a piac, összességében sok új márka áramlik be a sportágba, és a csapatok egyre magasabb árat kérnek a hirdetési felületért az autón.

    A BlackBook Motorsport kérdezett meg nemrég három iparági szakembert a témában, és Alan Rees, a CSM Sports & Entertainment’s stratégiai igazgatója állapította meg azt, hogy a csapatnévben feltüntetett márkanév lehetősége veszített a vonzerejéből, ugyanakkor összességében vibrál a piac.

    „Vajon mennyi cég hajlandó 40, 50, 60 millió dollárt adni, hogy névadó szponzor legyen? – tette fel a kérdést. – Meglátásunk szerint ezen a területen kevésbé élénk a mozgás, mint korábban. Ugyanakkor a többi területen, a meglévő megállapodások száma és az újak értéke alapján emelkednek az árak, a csapatok több pénzt kérnek, mert ígéretes a piac.”

    „Az élcsapatok autóin alig maradt szabad hely. Ha csak nem távozik valamelyik partnerük, nem sok hely maradt az újaknak, kivéve talán a Ferrarinál – mondta. – A hátrébb lévő istállók viszont a jelek szerint kicsit küszködnek.”

    Két év alatt nyolc új csapatfőnök – mi ez a nagy megújulási hullám az F1-ben?

    2023-ról azt mondta, 70 új márka érkezett az F1 világába, és az új megállapodások átlagos értéke 6 millió dollárt volt, noha a kiemelkedően drágák felfelé húzzák ezt a számot. Segítségül, a névadó szponzoroknál (például a Red Bull esetében az Oracle vagy a Mercedesnél a Petronas) említett 60 millió dollár átszámolva 21 milliárd forint.

    Austin Schneider, a Sport Dimensions üzletfejlesztési igazgatója úgy látja, egy szponzori befektetésnél 3-5 év kell a megfelelő megtérüléshez az F1 világában.

    „Nehéz megmondani, elértük-e a csúcsot. A legnagyobb kihívás a fenntarthatóság megtartása lesz, mert gazdaságilag nem biztos, hogy hosszú távon megéri 35 ezer dollárt kérni egy személy paddock klubos belépőjéért. Vajon ilyen áron visszatérnek az emberek egy év múlva is?” – tette hozzá.

    Simon Hinchliffe, a Prism Sport & Entertainment vezetője pedig azt mondta, „a közönség egyre jobban felismeri a márkaneveket azáltal, hogy látja őket sportrendezvényeken, az érzelmi kötődés hatására.”

    A nap, amikor a Red Bull ráeszmélt, hogy Verstappen a következő Schumacher

  • Óriási rohanás indul a Hungaroringen rögtön a Magyar Nagydíj után

    Óriási rohanás indul a Hungaroringen rögtön a Magyar Nagydíj után

    A Hungaroringen a végéhez közelít a közműfelújítás, a Magyar Nagydíj másnapján pedig kezdetét veszi a főépület és a főlelátó bontása.

    1986 óta rendezik meg a Magyar Nagydíjat, és 2003 után újabb, még átfogóbb nagy felújítás zajlik, aminek keretében az infrastruktúra, a kiszolgáló épületeket is beleértve megújul.

    Az InfoRádió készített interjút Gyulay Zsolttal, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki elárulta, hogy a pályán a közműfelújítás a végéhez közelít, zajlik a depó bontása is: a paddock és a motorhome-ok eddig olyan platón álltak, melyet eredetileg nem a mai súlyú és méretű járművekhez terveztek, kettő- helyett nyolcméteres alapozást kapnak ezek a létesítmények. De a legkeményebb időszak a július 19-21. közötti Magyar Nagydíj után veszi kezdetét.

    „Gyakorlatilag a futam másnapján elkezdődik a főépület és a főlelátó bontása. Akkor jön az igazi roham, tíz és fél hónap van arra, hogy elvégezzük a munkát, vagy legalább a 2025-ös tévéközvetítésben ne látszódjon, ha valami még nem készült el” – nyilatkozta.

    Női pilóta tesztelte Vettel Aston Martinját a Hungaroringen (képek)

    Hozzátette, a Hungaroring szerződése 2032-ig érvényes a világbajnoki sorozattal, de reményei szerint ha már ennyit invesztál a magyar állam az új pályába, még tovább sikerül itt tartani. A depófelújítással egyébként megszűnik az az állapot, hogy a magyarországi futamon kénytelenek a legszűkebb helyen elférni a csapatok.

    Az idei verseny iránt változatlanul nagy az érdeklődés, már majdnem elfogytak a jegyek. Gyulay úgy véli, az értékesítés szintje összegben eléri az egy évvel korábbit, amikor még el tudtak helyezni póttribünöket a pálya mentén. A jegyárak drágulását 10 százalékosnak nevezte.

    Hamarosan kezdődik a fejlesztés második üteme a Hungaroringen!

  • Máig bűntudat gyötri az F1 új csapatfőnökét, aki díjnyertes novellaíró

    Máig bűntudat gyötri az F1 új csapatfőnökét, aki díjnyertes novellaíró

    Egy váratlan fordulat nyomán a Haas istállót az idei évtől a japán Komacu Ajao fogja irányítani. Ahogy a csapatról szóló elemzésünkben kifejtettük, neki még nincs olyan vezetői tapasztalata, ami túlmutatna a mérnöki területen, de.

    Komacu tavaly ősszel az Autosportnak mesélte el, hogyan jutott el a Forma-1 világába mérnöknek, ennek a cikknek a felhasználásával mutatjuk be a színes életútját.

    Édesapja muzeológusként dolgozott és Beethovenről egy könyvet is írt, az irodalom iránti szeretetet tőle örökölte, tízévesen még díjat is kapott egy novellaíró pályázaton. Saját bevallása szerint nem volt kiemelkedően jó matematikából és fizikából, és eleinte oknyomozó újságíró szeretett volna lenni, mert apja egyik barátja ilyen tevékenységet végzett.

    „Írt egy cikket a politikusokat érintő korrupcióról, amivel a rendőrség nem is foglalkozott volna. Ez lenyűgözött, úgy voltam vele, hogy ezzel akarok foglalkozni. De aztán a motorok szippantottak be, mert a szomszédomban lakott egy hasonló korú srác, aki motokrosszozott apjával az Egyesült Államokban. Norick Abe volt a neve, sikeres karriert futott be, a MotoGP-ben is indult” – elevenítette fel Komacu.

    Hullanak a fejek a Haasnál: nyolc év után távozik Günther Steiner, megnevezték utódját

    „Ezzel akartam foglalkozni, de sosem gondoltam rá, hogy versenyzőként. Úgy döntöttem, mérnök akarok lenni a motorsportban, ám rájöttem, hogy a mérnököknek nincs akkora hatása a motorkerékpárokra, mint az autókra.”

    Pont akkor tombolt az F1-es Honda-láz Japánban Ayrton Senna és Alain Prost idején, Komacu ennek hatására döntött úgy, hogy kipróbálná magát F1-es mérnökként. Csakhogy ehhez a vártnál rögösebb út vezetett.

    Szato betoppan az életébe

    „Rájöttem, hogy Angliába kell költöznöm a középiskola után. Először azonban meg kellett tanulnom angolul – mondta. – Megnéztem, mennyibe kerül ez Londonban és mennyibe Japánban, és a repülőjeggyel és a lakhatási költséggel együtt is hasonló összeg jött ki.” Kapott ösztöndíjat és a megélhetést olcsóbbnak találta a számára új kultúrában, de a járműmérnöki tanulmányai és a járműdinamikáról írt PhD munkássága során csak küzdelmesen tudott elhelyezkedni gyakornoki pozícióba.

    „Körülbelül 50 céghez jelentkeztem. 30 kapásból visszautasított, 15 még válaszra sem méltatott. Csupán két interjúra hívtak be, majd a Lotus Engineering munkát ajánlott” – mesélte.

    Kapóra jött neki, hogy a főnöke szerette az autósportot, és volt egy öreg F3-as kocsija is, így a mérnökpalánta elkísérte versenyekre. Segített neki és szívta magába a tudást. „Ez jó alapokat adott és beavatott a versenyzés gyakorlati oldalába. Sok időt töltöttem versenypályákon” – vélte Komacu.

    Belső feszültség vezetett az F1-es téli szünet bombameglepetéséhez

    Az egyik ilyen alkalom hozta meg azt a kapcsolatot, ami később ugródeszkát jelentett a Forma-1-be: a később a kamikaze manővereivel népszerűvé váló Takuma Szato volt az illető, aki 2002 és 2008 között vett részt az F1-ben, valamint utána a tengerentúlon is sikeressé vált, kétszer megnyerte az Indy 500-at is.

    „Silverstone-ban épp egy utcai versenykocsi alatt feküdtem, keresztstabilizátort cseréltem, amikor betoppant egy japán srác. Fogalmam sem volt, ki ő, köszöntem, váltottunk néhány szót, majd az egészet szinte el is felejtettem. Hogy jobban tudjam szállítani a felszerelésünket a bokszutcában, a mi versenyünk előtt kölcsön akartam kérni valakitől egy quadot, és eszembe jutott, hogy ennek a Forma-3-ban versenyző japán srácnak talán van. Kaptam is tőle” – mondta Komacu.

    „Beszélgettünk és rögtön megtaláltuk a közös hangot. Kiderült, egy év különbséggel ugyanazon a napon születtünk, mindketten Angliába költöztünk, hogy megpróbáljunk eljutni az F1-be. Elmondtam neki, mivel foglalkozom, majd megkérdezte, érdekelne-e valamilyen közös munka, mert a következő évben a Carlinnal folytatja a brit F3-ban.”

    Felvetette az ötletet a témavezetőjének, hogy a szimulációiról hasznos visszajelzéseket kapna a valóságban, a PhD-s tanára pedig támogatta, az utazásokhoz a benzinpénzt is állta. A Carlinnál eleinte szkeptikusan fogadták az ötleteit, de később belátták, hogy azok nagyon hasznosak. Szato megnyerte a bajnokságot, míg Komacu egy autósporton kívüli vállalathoz ment, ám ott létszámleépítés történt.

    Szato Takuma (Fotó: Penske Entertainment: Chris Jones/IndyCar Media)

    „Három hónapig kaptam fizetést egyetlen napi munka nélkül. Eleinte pompás volt, mert ennyivel több időt tudtam a PhD-re fordítani, de aztán ott álltam, hogy basszus, nincs munkám. Majdnem (a későbbi F1-es csapatirányító) Colin Kollesnál kezdtem el dolgozni, Németországban az F3-as csapatánál kínált versenymérnöki pozíciót” – mondta.

    Amikor őrlődött, átköltözzön-e Németországba, a Hondánál lévő Szato felhívta, és szólt, hogy a fejlesztési részlegen érdeklődnek iránta. Találkozott a vezetőkkel, többek között Otmar Szafnauerrel, és állást is kapott a járműdinamikai csoportban.

    A kezdetek óta segíti a Haast

    A BAR Hondánál 2005 végéig dolgozott, itt egy idő után a gumikkal foglalkozott, ezt is imádta. Szerinte a Michelin elégedett volt a munkájával, ezért kapott hívást a Renault-tól, hogy folytassa ugyanilyen szerepkörben.

    „A gumiháború végeztével olyan mérnök akartam lenni, aki az autó teljesítményével foglalkozik. 2007-ben áthelyeztek a tesztcsapathoz, majd 2008-ban ugyanilyen pozíciót kaptam a versenycsapatnál. Három év múlva pedig Vitalij Petrov versenymérnöke lettem” – avatott be Komacu.

    A gumis tapasztalatai különösen értékesnek bizonyultak, többször villantottak a pilótái a stratégiával, a Haas 2016-ban az első versenyén is ennek köszönhette a pontszerzést Romain Grosjeannal. De ne szaladjunk ennyire előre, Grosjeannal ugyanis hamarabb mély kapcsolatot alakított ki, 2012-től 2020-ig dolgoztak együtt.

    Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Grosjean 2012-ben

    „Az első év szörnyű volt a Lotusnál – ismeri el. – Nem tudtam, mit tehetnék érte. Az még csak a második évem volt versenymérnökként, viszonylag kezdőnek számítottam. Úgy érzem, ha lett volna már öt év tapasztalatom, többet tudtam volna segíteni neki. (…) Még mindig rossz érzéssel gondolok vissza erre, és úgy gondolom, többet kellett volna segítenem neki. Nem hiszem, hogy eléggé megtettem.”

    Egy japántól ez nem annyira furcsa kijelentés. Komacu azért jól érezte magát a Lotusnál, de amikor Grosjean átigazolt a Haashoz, ő is beszélt Günther Steinerrel, és izgalmasnak találta, hogy egy vadonatúj istálló felépítésében vehet részt. Nyilván nem volt könnyű.

    „A 2016-os szezon előtti tél pokoli volt. Mindannyiunkat tönkretett már az első teszt előtt, már az autó megépítése önmagában óriási kihívást jelentett – vallotta be. – Emlékszem, amikor elköszöntünk a Dallarától és elindultunk a reptérre, többen ültünk egy furgonban, és mindenki ki volt készülve. Mintha halottak vettek volna körbe. És beugrott, hogy még egy kört sem tettünk meg! Olyan volt, mintha egy teljes szezon végén jártunk volna.”

    Grosjean 6. helye bravúrnak számított Ausztráliában a Haas volánja mögött, és Komacu úgy tippeli, e nélkül lehet, hogy többen kiléptek volna a stábból. Amelynek az élére most ő lépett, miután az előző években versenymérnökből mérnökigazgató lett, vagyis a versenypályákon dolgozó személyzet munkáját ő fogta össze.

    Egy utolsót még belerúgott a távozó csapatfőnökbe a Haas tulajdonosa, amivel másoknak is ártott

  • Verstappen Laudát és Villeneuve-öt is lenyomta volna, mondja a korábbi világbajnok

    Verstappen Laudát és Villeneuve-öt is lenyomta volna, mondja a korábbi világbajnok

    Jody Scheckter szerint Max Verstappen jobb mindenkinél, aki az 1970-es években versenyzett, pedig eleinte nem tetszett neki a hozzáállása.

    Scheckter azon 34 ember egyike, akik Forma-1-es világbajnoki címet nyertek, az ő karrierje az 1970-es évtizedet fedte le. Versenyzett többek között Jackie Stewart, Niki Lauda, Gilles Villeneuve, Mario Andretti ellen, de úgy véli, ha Verstappen a kortársa lett volna, a holland fél évszázada is felülmúlta volna a mezőnyt.

    „Jobb, mint bárki, aki az én időszakomban versenyzett. A különbség annyi, hogy sokan azt mondják, akkoriban valódi férfiak vezettek, akik az életüket kockáztatták. Az autók gyakran tönkrementek” – jelentette ki a Gazzetta della Sportnak.

    „Később jöttem rá, hogy szerencsés vagyok, és a legnagyobb sikerem az, hogy életben maradtak. Sosem vittek kórházba helikopterrel. Kicsit felelőtlen voltam a karrierem elején, ahogy fiatalon mindenki meg akarja mutatni a tehetségét és a bátorságát.”

    „Max is így tette, nekem pedig nem tetszett, ahogy a pályafutása elején versenyzett, mert nem mutatott tiszteletet a többi versenyző felé. Aztán ő is átváltozott, rájött, hogy nem nyer bajnokságot, ha valaki baleseteket okoz és másokkal ütközik.”

    A nap, amikor a Red Bull ráeszmélt, hogy Verstappen a következő Schumacher

  • Kezdődik az év az autóversenyzésben, mutatjuk a hétvégi kínálatot

    Kezdődik az év az autóversenyzésben, mutatjuk a hétvégi kínálatot

    Indul a Formula E szezonja, Dubajban viszont az eredeti tervekkel ellentétben nem most, hanem két héttel később rendezik a 24 órás versenyt. A pangásban egy téli utánpótlás-széria nyitányát is a figyelmükbe ajánljuk. A kezdési időpontokat magyar idő szerint adtuk meg.

    Formula E

    • január 13. szombat: időmérő 19:40-
    • január 14. vasárnap: futam 21:00-, közvetítés: Eurosport 2

    Hét korábbi bajnok a mezőnyben, óriási felhalmozódott versenytapasztalat, stabil szabályok, egyre nagyobb teret kapó épített pályák. A tizedik szezonjába lépő Formula E számára minden adott lenne, hogy tovább terjessze szárnyait az autósportok világporondján, de az új évadra való felkészülés mégis negatív szalagcímekkel lett terhelt: a teszt bokszutcai tűzesete, a nagy innovációnak szánt gyorstöltés elnapolása, a februári indiai forduló lefújása után a mexikóvárosi szezonnyitó hetén a mesterséges intelligencia bevetése sem sült el valami fényesen…

    Ám a fentiek egyike sem indok arra, hogy miért ne lehetne a pályán való küzdelem olyan fordulatos és kiélezett, mint az FE története során mindig is volt. Ezúttal a címvédő Andretti-pilóta, Jake Dennis hátán van a célkereszt, a kihívók pedig világszínvonalú pilótapárosokkal készülnek: a DS Penske Jean-Éric Vergne és Stoffel Vandoorne bajnokpárosával, a gyári Porsche Pascal Wehrleinnel és Antonio Felix da Costával, a Jaguar a Mitch Evans és Nick Cassidy alkotta új-zélandi szupercsapattal, a tavalyi csapatbajnok Envision pedig a sikerre kiéhezett Sébastien Buemivel és Robin Frinjsszel. Esetleg a tavaly nagy fejlődési ívvel megérkező Maserati, a McLaren által megszerzett Sam Bird vagy az ABT újbóli felvirágoztatására vágyó Lucas di Grassi is beleszólhat az ismét sokesélyesnek tűnő bajnoki harcba? A mostani hétvégétől a júliusi, londoni szezonzáróig tartó 16 futam során mindenre választ kapunk!

    Formula Regional Közel-kelet

    A téli időszakban a fiatal pilóták előszeretettel indulnak a versenyzés szempontjából barátságos éghajlatú Közel-Kelet különböző bajnokságaiban, hogy tapasztalatot gyűjtsenek és fejlődjenek. Az F4 és az F3 közé helyezett lépcsőfoknak számító Formula Regional közel-keleti kiírásában két helyszínen összesen öt fordulót rendeznek tizenöt futammal, az F1-ből ismert Yas Marina pályáján indul a szezon. Jobbára kevésbé ismert nevek találhatók a mezőnyben, de kettő bizonyára ismerősen cseng: igen, Brando Badoer és ifjabb Emerson Fittipaldi apukája Forma-1-es pilóta volt, jóllehet, két évtizednyi eltéréssel és különböző eredményekkel.

    Nem megbízható a gyorstöltés, tovább halasztja a Formula E az elektromos autózás szuperfegyverét

  • Nem megy a kupleráj: elég lecserélni az F1-es mókamestert?

    Nem megy a kupleráj: elég lecserélni az F1-es mókamestert?

    A Haas szerdán bombát robbantott és bejelentette, hogy távozik a csapatfőnöki posztról az istállót a kezdetek, azaz 2016 óta irányító Günther Steiner. Nem biztos, hogy Komacu Ajao személyében egy másik vezérrel van esélye javulni a Haasnak, olyan mélyen gyökerező problémák akadályozzák, de Andretti F1-be lépéséhez új lehetőséget nyithat meg ez a fejlemény.

    Így az AlphaTauri mellett még egy csapat került olyan helyzetbe a mezőnyben, hogy a fennállása óta először új főnök kezébe kerül a gyeplő. Hogy Steiner szerepe mennyi volt a Haas eredményeiben vagy épp azok hiányában, kívülállóként kicsit nehéz megítélni, de az amerikai istálló korrektül mutatkozott be a Forma-1-ben, 2016-ban rögtön megelőztek három istállót a konstruktőri értékelésben – nem megvásárolt, hanem újonnan alapított csapattól ez a 8. hely volt a legjobb eredmény a Sauber 1993-as bemutatkozása óta.

    2018-ig felfelé ívelt a formájuk, akkor az 5. helyen zártak. A Ferrari technikai támogatása nyilván levett terhet a vállukról, sőt, látványosan egybeesett a teljesítménygörbéjük javulása az övékével, ahogy (bár szabálytalan megoldással) a maranellóiak motorja lett az etalon a Mercedes helyett. Ugyanakkor ezekben az években malőr jelezte, szervezetileg bőven van hova fejlődni, a lehetőségek kihasználása ugyanis finoman szólva hagyott kívánnivalót maga után. Ha Romain Grosjean baleseteit figyelmen kívül is hagyjuk, 2018-ban csak az elrontott kerékcserékkel és műszaki eredetű diszkvalifikációkkal legalább annyi pontot szórt el a csapat, ami nélkül megelőzték volna a Renault-t a tabellán.

    A lejtmenet 2019-ben indult meg, és innentől lehet mutogatni Steinerre, hiszen öt év alatt összesen nem gyűjtöttek annyi pontot, mint 2018-ban. Rendszeressé váltak az elhúzódó, rejtélyes problémák, amire hónapokig nem találták a megoldást, ide sorolhatjuk a tavalyi gumikezelési bajokat. Rossz fényt vetett a műszaki stábra, hogy gyakorlatilag mindegyik szezonjukat az jellemezte, hogy erős(ebb) kezdés után visszaestek, az idények második felében a pontmennyiség rendre elmaradt az elsőtől. A közelmúltban talán a Saubert leszámítva az összes többi csapatnál tapasztaltunk érezhető szezon közbeni előrelépéseket.

    „Elmúlt nyolc év és tökutolsók vagyunk” – ezért kellett mennie Steinernek a Haastól

    Ezalatt záporoztak az egyéb kínos események, volt egy igencsak botrányos szponzori ügy a Rich Energy-vel, több vitatott döntés a versenyzők választásával és megtartásával, miközben nem látszott, mi az elképzelés arról, hogyan változnának számottevő F1-es csapattá.

    Egyre többen megkérdőjelezték, erre egyáltalán megvan-e a szándék, és Steiner távozásának egyik oka az lehet, hogy nem tudta meggyőzni a tulajdonost, Gene Haast arról, fektessen be több pénzt az infrastruktúra fejlesztésére, például korszerű szimulációs berendezésekre, ahogy más csapatok teszik. Kevin Magnussen a kerékcserés problémák kapcsán megemlítette két éve, hogy a bokszutcai felszerelést 2016 óta nem frissítették.

    Hallani olyan pletykákat is, hogy Steiner ígéretet kapott, hogy a csapat fele mértékben az övé lesz, de írásos garancia nem készült rá, és ezt állítólag zokon vette.

    Alkalmas volt csapatfőnöknek?

    Ettől függetlenül az említett problémák kérdéseket vetnek fel Steiner kompetenciájáról: ha mindig a kifogás és a kilátástalanság maradt, illetve nem tudta érvényesíteni az akaratát a tulajdonos felé, több volt-e egy bábnál és szórakoztató látványosságnál?

    Merthogy a laza, humoros csapatfőnök közben márkanévvé vált a Netflixnek köszönhetően, a Drive To Survive sorozat nagy sikerének ő volt az egyik alapja. Sokszor a személye miatt ült be ennyi újságíró a sajtótájékoztatóira, kendőzetlen stílusban megfogalmazott mondatai olvasottságot generáltak, nélküle egész biztos nem kapott volna ennyi figyelmet a Haas.

    Munkahelyi komédiát forgatnak az F1 legszókimondóbb csapatfőnökéről

    Korábban az F1-ben rövid ideig, különösebben kiemelkedő eredmények nélkül a Jaguar és a Red Bull is alkalmazta, s bár tény, vicces figura, nem valószínű, hogy újra látjuk a világbajnokságban valamelyik csapatnál vezető tisztségben, inkább arra tippelnénk, közvetítőstábban kap majd feladatot.

    Van esélye változtatni az utódnak?

    A Haas új csapatfőnöke a hónap végén a 48. évét betöltő japán Komacu Ajao, aki 2003 óta dolgozik a Forma-1-ben. Hamarosan, külön cikkben részletesen is bemutatjuk az életútját, elöljáróban elhintünk olyan érdekes részleteket, hogy Szato Takuma segítsége révén került először kapcsolatba az autósporttal, illetve hogy csak Romain Grosjean miatt igazolt a Haashoz 2016-ban.

    Ugyanis a Lotusnál a francia versenymérnökeként ismerte meg jobban a nyilvánosság, ilyen pozícióban tartott Grosjeannal a jelenlegi csapatához, ahol az utóbbi időben egyre átfogóbb mérnöki feladatokat látott el, most a mérnökigazgatói feladatkörből léptették elő. (Utóbbi tisztség a versenyhétvégéken dolgozó technikai személyzet koordinálását jelenti.)

    Komacu kap egy segédet egy műveleti igazgató személyében, aki a csapat angliai részlegét igyekszik összefogni Banburyben, de nincs irigylésre méltó helyzetben. Tetézi a bajt, hogy Steinerrel együtt az egyik legfontosabb mérnöki tisztség birtokosa, a technikai igazgató Simone Resta is távozott.

    Kényszer szülte a helyzetet, de kicsit meglepő, hogy a váratlanul megüresedő csapatfőnöki pozícióba olyan mérnöki hátterű szakembert neveztek ki, akinek nincs általános menedzseri tapasztalata, mint ahogy például az Alpine tette Otmar Szafnauer menesztése után Bruno Faminnal. De említhetjük a mezőnyből rajta kívül Andrea Stella (McLaren), James Vowles (Williams), Laurent Mekies (AlphaTauri), Mike Krack (Aston Martin) nevét, ők mindannyian vezettek olyan részleget vagy betöltöttek olyan pozíciót az F1-ben, ami túlmutatott a mérnöki tudomány világán. Ide sorolható különböző sportprogramok felügyelete, vagy épp a sportigazgatói tisztség. Talán csak Vowles lóg ki kicsit a felsorolásból, de ő motorsport mérnök-menedzser diplomát is szerzett, a cégvezetésbe pedig máshol belekóstolt.

    Csúnya pofont kapott a Haas stábja

    Összefüggésben a politikai játszmák meghatározóbb szerepével, a három élcsapat és az Alfa Romeo jelenleg a más készségekben erős menedzser-típusú vezetőket preferálja. A Ferrari megégette magát a mérnök Mattia Binottóval, s bár Frédéric Vasseur szintén rendelkezik mérnöki végzettséggel, ő inkább csapatvezetőként dolgozott az autósportban. Az elmúlt bő fél évszázadban, a Lotus alapító zsenije, Colin Chapman óta bajnoki címet mérnöki múlttal csak Ross Brawn szerzett csapatfőnökként, különleges körülményeknek köszönhetően. (No nem mintha a Haas ilyen célra törne belátható időn belül.)

    Vowles a lapunknak nyáron adott exluzív interjúban kifejtette, szerinte milyen képességekre van szüksége egy csapatfőnöknek. „Mire az ember eljut idáig, elég behatóan kell értenie a pénzügyeket, az emberi erőforrás-menedzsmentet, az üzleti gyakorlatokat és a mérnöki oldalt is ahhoz, hogy tudja, milyen irányba vigye a szervezetet, mert a megfelelő területekbe kell invesztálni” – mondta.

    Gene Haas elmondása alapján Steiner emberközpontú stílusához képest Komacu „inkább műszaki gondolkodású, aki a számokból olvassa ki, hogy mit csinálunk jól vagy rosszul. Ez egy újfajta megközelítés lesz, és nagy szükségünk volt már arra, hogy valamit máshogyan csináljunk.” Csakhogy ez és a tapasztalat önmagában valószínűleg nem elég a sikerhez, sőt, pont az a fontos, hogy valaki ne csak a rideg számok alapján döntsön. Ráadásul a tulajdonos makacssága mellett aligha lehet egyről a kettőre jutni. Jelen esetben a kuplerájos mondás fordítottja lenne logikusabb, és az emberek helyett a bútorokat kellene kicserélni…

    Meglátjuk, nagyjából változatlan feltételekből Komacu mit hoz ki, de a 2024-es autó alapvető teljesítményére a szezon elején csapatfőnökként nem lesz ráhatása, legfeljebb a pályán való hatékonyabb működésen javíthat. Az Autosport rámutatott, hogy a mclarenes Stellához képest azért is nehezebb a helyzete, mert egy átalakítási folyamat elején érkezik, nem annak sűrűjében. Steiner tett egy érdekes, a véletlen szerepén kívül bármilyen érvvel alátámasztott kijelentést, miszerint a Haas akár a középmezőny élére is ugorhat idén, de ez körülbelül annyit ér, mintha belógatná a pecabotot és várná, hogy a szerencsehozó aranyhal ráharapjon.

    2025-be pedig egyik csapat sem fektet majd sok erőforrást, hiszen egy évvel később teljesen új paraméterek szerint készült autók érkeznek, azok tervezése nagyobb prioritást élvez majd. Akkor már nem biztos, hogy Komacu irányítja a csapatot, sőt, talán már a Haas név sem marad…

    Andretti más ajtón is bejuthat a Forma-1-be

    Az egyik amerikai csapatnál fennálló problémák megoldhatják a másik problémáját, és amennyiben annak belépési szándékát elgáncsolja a többi csapat ellenállása, Michael Andretti akár a Haas megvételével is megválthatja a belépőjegyét a Forma-1-be, egyúttal megszabadítva Gene Haast a látszólag kellemetlen terhektől, akinek a csekkfüzetében igen vaskos összeg landolna.

    Andretti korábban többször is felvette már a kapcsolatot ez ügyben vele. Ő biztos nem fukarkodna az infrastruktúrával, a legrangosabb amerikai sorozatokban érdekelt csapat például 200 millió dollárból új főhadiszállást építésébe kezdett.

    Sértettség vagy realitás? Az elutasított csapat szerint ma a Haast sem vennék be az F1 bulijába

  • Ilyen hihetetlenül erős egy F1-es pilóta nyaka

    Ilyen hihetetlenül erős egy F1-es pilóta nyaka

    Alexander Albon az Instagramon mutatta be, milyen gyakorlatot végez az edzőjével a nyakizmai erősítésére.

    A gyakorlat során egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a nyakát a Williams versenyzője, több lépcsőben végül 80 kilónak tart ellen. Bár Albon láthatóan küzd, azért ne lepődjünk meg nagyon a teljesítményén, hiszen a versenyautóban a pilóták szervezetét a leggyorsabb kanyarokban a gravitáció öt-hatszorosa éri.

    A nyakizmok életmentők is lehetnek: amikor Michael Schumacher 2009 elején egy (verseny)motorral balesetet szenvedett, az orvosok szerint az elég erős izmok óvták meg a súlyosabb sérüléstől.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Alex Albon (@alex_albon) által megosztott bejegyzés