Szerk Racingline.hu

Szerző: Bognár Viktor

  • A McLaren az élen maradt, Alonso beszólt Hamiltonnak a második edzésen

    A McLaren az élen maradt, Alonso beszólt Hamiltonnak a második edzésen

    Oscar Piastri vezetésével a Spanyol Nagydíj második szabadedzését is behúzta a McLaren, akit George Russell, valamint az azonos idővel záró Max Verstappen és Lando Norris követ az eredménylistán.

    A versenyhétvégék legrelevánsabbnak tartott szabadedzésére, a másodikra került sor Barcelonában péntek délután, amelyen a legjobb köridő egy másodperccel javult, ahogy előbb a közepes, majd a lágy keverékek bizonyultak a legnépszerűbb választásnak a mezőnyben.

    Először ült autóba a nap során Alexander Albon a Williamsnél és Esteban Ocon a Haasnál, akik az első edzésen még csapatuk tesztpilótájának, Victor Martinsnak és Ryo Hirakawának adták át az autót gyakorlásra.

    A nap legjobb köridejét a McLaren jegyezte, ám az első edzéssel ellentétben most nem Lando Norris, hanem Oscar Piastri zárt az élen 1:12,760-as idővel. A második George Russell, a harmadik Max Verstappen és a negyedik Norris hátránya egyaránt három tized környékén volt, Verstappen és Norris ráadásul ezredre azonos időt autóztak.

    A gyorsabbik Ferrari lemaradása kereken fél másodpercre rúgott már az ötödik helyen végző Charles Leclerc révén, miközben Lewis Hamilton csak a 11. lett – a britnek nem sikerült jól a leggyorsabb köre, s autójának csúszkálására, vezethetetlenségére panaszkodott. Ezzel viszont nem volt egyedül, például Yuki Tsunodától is hallhattunk ilyen rádiózásokat, aki 13. lett a Red Bull-lal. Az autók megváltozott viselkedésének köze lehet az ettől a hétvégétől bevezetett szigorúbb ellenőrzéshez, amely korlátozza az első vezetőszárnyak hajlékonyságát – Hamilton pedig nemrég beszélt is arról, hogy ez milyen hátrányokkal jár és miért gondolja hibásnak a lépést az FIA részéről.

    Hamilton még a napot hetedik leggyorsabbként záró Fernando Alonso rádiójában is szóba került, a spanyol ironikusan „a nap hősének” nevezte korábbi csapattársát, valószínűleg azért, mert érzése szerint az útjában volt gyorsköre során.

    A pénteki F1-es pályaaktivitás ezzel véget ért Barcelonában, folytatás szombaton 12:30-kor a harmadik szabadedzéssel, amit 16 órától az időmérő követ majd.

    A második szabadedzés végeredménye:

  • Hamilton szerint nagyon nem volt jó ötlet bevezetni az új szabályt

    Hamilton szerint nagyon nem volt jó ötlet bevezetni az új szabályt

    Lewis Hamilton aggódik a Spanyol Nagydíjtól életbe lépett új szárnyszabály hatásai miatt, szerinte a csapatok egyébként is csak azért kezdték el feltérképezni a hajlékony első vezetőszárnyak lehetőségeit, mert az FIA rosszul alakította ki a technikai szabályokat.

    Nagy talány az F1-es mezőny számára, mennyire bolygatja meg az erőviszonyokat az e hétvégi barcelonai fordulótól kezdve, hogy életbe léptek a szigorúbb mérések az első szárnyak hajlékonyságának vizsgálására.

    Az FIA a szezon elején jelentette be, hogy a Spanyol Nagydíjtól módosulnak a vonatkozó előírások, így a csapatoknak volt idejük felkészülni a változásra, Hamilton szerint viszont ez egyáltalán nem helyes lépés a sporttól – és itt nem arra utalt, hogy a Ferrarit esetleg érzékenyebben érintené a szigorítás, mint a közvetlen riválisait, inkább az autók általános vezethetőségére gondolt.

    Egy kevésbé feltűnő szabálymódosításhoz is tesztalany a Spanyol Nagydíj

    „Végső soron a hajlékony szárnyak sebtapaszt jelentettek a rosszul kitalált technikai szabályokra” – idézi a The Race Hamltont, aki arra utalt, hogy a szárnyak légáramlatok általi elhajlása segített az autók lassú tempó melletti alulkormányzottságának és nagy tempó melletti túlkormányzottságának kiküszöbölésében.

    „Nem tudom, mi az oka ennek a szigorításnak, nem is sokat gondolkodtam rajta. Amikor megjelentek a hajlékony szárnyak, az pozitív fejleménynek számított. Egyes csapatok gyorsan tudtak reagálni a helyzetre, mások lassabban alkalmazkodtak. Emlékszem, hogy amikor a Mercedesnél a tavalyi év nagyjából hasonló pontján nekünk is lett ilyenünk, az jó hatással volt az autónkra. Egyeseknek már előttünk is volt, és akadtak olyanok, akik csak jóval később fejlesztették ki.”

    „Ez sokkal kellemesebbé tette a jelenlegi autók vezethetőségét, szóval most a rossz irányba mentünk el, ez egészen biztos. De gondolom, az a célja az egésznek, hogy jobban felügyelni lehessen ezt is. Remélhetőleg közelebb hozza egymáshoz a mezőnyt.”

    Megsértődött vagy nem? – Hamilton végre válaszolt a mindenkit lázban tartó kérdésre

  • A Mercedes az F1-es mélypontjára jutott, és már Alonso is közelít a minardis évekhez

    A Mercedes az F1-es mélypontjára jutott, és már Alonso is közelít a minardis évekhez

    A Monacói Nagydíj hétvégéjén a pályán zajló abszurd jelenetekből néhány szélsőséges eredmény is kisült. Lando Norris, Fernando Alonso, a Williams és a Mercedes a statisztikai összefoglaló fókuszában.

    A McLaren 2007 óta először szerzett pole-t és 2008 óta először nyert futamot Monacóban. A hosszú kihagyás ellenére még mindig magasan ők a pálya legsikeresebb csapata, 16-szor nyertek itt, míg a második Ferrari csak 10-szer. Bár a wokingi istálló az F1 történetének második legeredményesebbje, a jelenlegi naptár pályái közül csak Monacóban és a Hungaroringen (és Miamiban holtversenyben) rendelkeznek ők a legtöbb győzelemmel.

    A hatodik elsősége felé haladva Norris egy fontos mérföldkövet is elért: immár elmondhatja magáról, hogy ő az, aki a legtöbb versenykört tette meg a McLaren színeiben: 7774-nél tart, és a monacói futam során vette át a lista első helyét David Coulthardtól.

    Amellett viszont, hogy ő versenyzett a legtöbbet a McLarennel, más mutatókban nem áll ilyen jól a csapat örökranglistáján: élen töltött körökben csak a 8., győzelmek számában csak a 10., dobogós helyekben 7., rajtelsőségekben az 5. legjobb mclarenes. A csapattal töltött versenyek listájának második helyén most érte be Jenson Buttont 136-tal, és az év végén itt is átveheti a vezetést a 150-nel álló Coulthardtól.

    A Williamsszel 20 éve nem fordult elő, hogy mindkét autójával a legjobb tíz között zárjon Monacóban: 2005-ben 2. és 3. helyet szerzett Nick Heidfeld és Mark Webber, most Alexander Albon és Carlos Sainz a minimális 9. és 10. hellyel szakította meg ezt a rossz sorozatot.

    Beszédesebb viszont a grove-i csapat felfelé ívelő formája kapcsán, hogy zsinórban a negyedik futamon voltak pontszerzők mindkét autóval, és ilyen is csak a 2016-os szezon elején történt velük utoljára, a Valtteri Bottas és Felipe Massa nevével fémjelzett legutolsó, rövid felvirázásuk végén.

    A Haasnak Esteban Ocon 7. helye tette különlegessé a Monacói Nagydíjat, hiszen ez a csapat legjobb eredménye a pályán.

    Így lehetne épkézláb F1-es versenyt rendezni Monacóban, ha félretesszük a viccet

    Ritkán fordul elő, hogy két csapattárs ugyanazon a futamon szerezze meg karrierje legjobb helyezését, most viszont ez történt a Racing Bullsnál, hiszen Isack Hadjarnak a 6., Liam Lawsonnak a 8. hely egyaránt az eddigi csúcsot jelenti.

    A Mercedes gyári csapata az F1-es ténykedése egyik mélypontjára jutott azzal, hogy egy műszaki és egy vezetői hiba miatt csak a 14. és a 15. helyre kvalifikáltak az autói George Russell-lel és Andrea Kimi Antonellivel. Már egyáltalán az is rendkívüli fejlemény, hogy egy versenyzőjük se jusson be az időmérő utolsó szakaszába, ilyen legutóbb a 2022-es Emilia-romagnai Nagydíjon történt velük, azt megelőzően pedig egészen a 2012-es Japán Nagydíjig kell visszamennünk egy ilyen esetért, mielőtt még élcsapattá váltak volna.

    Arra viszont még sohasem volt példa a csapat 325 nagydíjat számláló történetében, beleértve az 50-es évekbeli rövid szereplésüket, majd a 2010-es visszatérésük óta eltelt időt, hogy az előrébb végző autójuk is csak a 14. helyre kvalifikáljon – minden időmérőn volt legalább egy ennél jobb helyezésük.

    Az elrontott időmérő után pedig a futamból sem tudtak semmit kihozni a Mercedesnél: 2011 után ez mindössze a második alkalom, hogy pont nélkül távoztak a Monacói Nagydíjról.

    Fernando Alonso még a szezonjának nyolcadik versenye után is pont nélkül áll a bajnokságban, ez pedig már a legrosszabb mclarenes szezonjánál is rosszabb kezdés számára: akkor az idény első versenyén ugyan nem állt rajthoz, de a saját nyolcadik futamán azért már összejött neki az egy pontot érő 10. hely. Ennél a mostaninál tehát már csak a 2001-es debütálószezonjában, a Minardival kezdett eredménytelenebbül. Abban az évben a 12. futamán szerzett egy (akkoriban még pontot nem érő) 10. helyet, így még van négy versenye, hogy ne múlja alul azt a teljesítményt is.

    A kriminális méreteket öltő feltartogatósdi végül azt eredményezte, hogy csak öten nem kerültek körhátrányba, ez pedig az utóbbi évek egyre szorosabb mezőnyében már igencsak ritka. Legutóbb a 2022-es Osztrák Nagydíjon értek célba ilyen kevesen a győztessel azonos körben, Monacóban pedig 2014-ben fordult elő hasonló, amikor csak négyen nem kaptak kört.

    Egyetlen tényleg lassú versenyzője volt a monacói futamnak, és ez Lewis Hamilton

  • Sajtó: A paddock egyik legsikeresebb alakját környékezte meg a nagy váltást fontolgató Ferrari

    Sajtó: A paddock egyik legsikeresebb alakját környékezte meg a nagy váltást fontolgató Ferrari

    Lewis Hamilton tavalyi megszerzése után idén az F1-es paddock egy másik prominens személyiségét szeretné magához csábítani a Ferrari a Bild értesülései szerint.

    A német lap ugyanis azt állítja, hogy a Ferrari nemrég megkereste egy ajánlattal Christian Hornert, a Red Bull csapatvezetőjét, hogy csatlakozzon hozzájuk, átvéve Frédéric Vasseur helyét az istálló élén.

    Horner a mezőny legrégebb óta szolgáló csapatfőnöke, idén már 21. évét tölti a Red Bull élén, ezen időszak során nyolc egyéni és hat konstruktőri címhez segítette hozzá az istállót. Ugyanakkor az energiaitalosoknál a tavalyi év elején kirobbant belharc óta a nyilvánosság előtt is közismert, hogy nincs harmónia a vezetőségben Horner, a tanácsadó Helmut Marko és a tulajdonosok között. Az elmúlt egy év során többször is felmerült, hogy a brit szakvezető hamarosan távozhat az istállótól, bár a legutóbbi pletyka, miszerint az Alpine-tól távozó Oliver Oakes veheti át a helyét, egyelőre nem tűnik megalapozottnak.

    A Ferrarinál idén harmadik éve Vasseur irányítja a csapatot, és bár jelentős szervezeti átalakításokat foganatosított, az istállónak továbbra sem sikerült elérnie a várt áttörést: noha tavaly nem voltak messze a konstruktőri címtől, idénre látványosan visszaestek a relatív erősorrendben, nyolc futam alatt összesen két dobogó a mérlegük.

    A Bild szerint John Elkann, a Ferrari elnöke nem elégedett az idén látottakkal, s az istálló legfelső vezetése intézett megkeresést Horner felé, akinek szerződése a feltételezések szerint az idei év végén lejárna a Red Bullnál.

    A paddock legkarakteresebb csapatfőnökének megszerzése hasonló horderejű húzás lenne, mint Hamilton leigazolása volt az idei évre. A Bild cikke azonban nem hagyja a levegőben lógni a sztorit: értesüléseik szerint Horner továbbra sem szándékozik elhagyni a Red Bullt, így a Ferrari megkeresése (ami már nem az első volt az elmúlt két évtized során) egyelőre süket fülekre talált.

    A Ferrari csapatfőnöke csak félrebeszélt Hamilton mérnökének sértődése kapcsán

  • Egyetlen tényleg lassú versenyzője volt a monacói futamnak, és ez Lewis Hamilton

    Egyetlen tényleg lassú versenyzője volt a monacói futamnak, és ez Lewis Hamilton

    Nemcsak a Ferrarinál, hanem a rivális McLarennél sem értik, miért szakadt le az élmezőnytől Lewis Hamilton a Monacói Nagydíjon, pedig erősebb tempóval Max Verstappen negyedik helyére is veszélyt jelenthetett volna.

    A brit végül ötödikként ért célba a futamon, amelyen abban a ritka kedvező helyzetben volt, hogy a 18. körben megejtett első bokszkiállása után senki nem tartotta őt fel a pályán, és neki sem kellett feltartania senkit. Ehhez képest mégsem diktált erős tempót a versenyen, pedig miután Verstappen az utolsó előtti körig halogatta második kiállását, s az addig eltelő időt arra használta, hogy az élen kíméletesebb tempóban magára húzza a Lando Norris, Charles Leclerc és Oscar Piastri alkotta triót, alighanem abban bízva, hogy valamilyen kalamajka alakulhat ki közöttük, Hamiltonnak ezt kihasználva lehetett volna lehetősége arra, hogy megpróbálja ledolgozni hátrányát és esetleg átugrani a hollandot, miután az végre a bokszba hajt.

    Persze az is igaz, hogy ha Hamilton körönként néhány másodpercet tudott volna faragni a hátrányából, akkor ezt látva alighanem a Red Bull is reagál és még időben kihívja második kerékcseréjére a hollandot, hogy még a brit előtt térjen vissza a pályára. Hamilton viszonylagos lassúságára azonban a verseny után még Riccardo Adami versenymérnök és Frédéric Vasseur csapatfőnök sem tudtak épkézláb magyarázattal szolgálni, és ugyanígy meglepte Hamilton tétlensége a McLaren csapatfőnökét, Andrea Stellát is, az ugyanis az ő pilótáinak versenyét is befolyásolta. A brit végül a győztes Norristól 51 másodpercet, és az előtte végző Verstappentől is 30-at kapott a célban.

    „Azt kell mondanom, Lewisnak is ott kellett volna lennie ebben a versenyben, szóval nem tudom, hogy valamilyen problémája volt-e esetleg. Profitálnia kellett volna a Red Bull ezen taktikájából. Nem hiszem, hogy az első három hely valamelyikén haladva sok értelme volt annak, amit Verstappen csinált. Így a végéig egy bokszkiállásnyi hátrányban volt, és nem hiszem, hogy ez számunkra működött volna” – mondta a racingnews365 által idézett Stella, arra utalva, hogy Verstappen csak Hamilton meglepő lassúsága miatt engedhette meg magának, hogy a 77. körig feltartsa a végül dobogós triót az élen.

    Ami a konkrét számokat illeti, Hamilton az 56. körben ejtette meg maga második kiállását. Ezt követően az első tiszta körétől, az 58.-tól Verstappen bokszkiállás előtti utolsó köréig, a 76.-ig érdemes megnézni, hogy milyen átlagot autózott a két pilóta: Hamilton végig szabad pályán (noha lekörözései azért voltak) ezen 19 körös etap során 1:15,712-es átlagos köridővel haladt, míg Verstappen az élen, Norrisékat szándékosan magára húzva és akadályozva szinte ugyanilyet, 1:15,671-et. Hamilton leggyorsabb köre 1:14,090 volt ebben a szakaszban, míg például a pontzónán kívül ekkor már szintén szabad levegőn haladó George Russelltől a kerékcseréi között könnyedén sorjáztak az 1:13-as köridők. Hamilton tempójával tehát valami bizonyosan nem volt rendben, ennek okáról pedig két nappal a verseny után sem nyilatkozott még a csapat.

    „Úgy voltam vele, ba**za meg” – Russell nem bánja monacói tettét, ellenfelei megértik őt

  • Nem sokon múlt, hogy példátlan módon a győztest kelljen kizárni az Indy 500-ról

    Nem sokon múlt, hogy példátlan módon a győztest kelljen kizárni az Indy 500-ról

    Három versenyzőt, köztük a másodikként befutó Marcus Ericssont is megfosztották a helyezésétől a vasárnapi Indianapolis 500 utáni technikai ellenőrzést követően.

    Ericsson a verseny utolsó bokszkiállásai után végig szorosan követte az élen haladó Álex Palout, előznie azonban nem sikerült, így ahelyett, hogy duplázni tudott volna 2022-es győzelme után, be kellett érnie a második hellyel a spanyol mögött. A svéd láthatóan nagyon csalódott volt az elszalasztott lehetőség miatt az autóból kiszállva, ám az utólagos fejlemények fényében mégis jóval kisebb lehet így a fájdalma, mintha a győzelmet vették volna el tőle utólagosan, miután már megünnepelte azt.

    Síró versenyzők, kigyulladó autó, drámák és balesetek – ilyen volt az idei Indy 500 (videók)

    A technikai átvizsgálások során ugyanis a felügyelők szabálytalanságot találtak az Andretti két autójában, egyaránt a hibrid rendszer (EMS) borításán és annak illesztési pontjain, ami ellentmondott a szabálykönyvben leírtaknak. Emiatt a második helyezett Ericssont és a hatodikként befutó Kyle Kirkwoodot tulajdonképpen kizárták, a 31. és a 32. helyre sorolták őket a végeredményben.

    Szintén erre a sorsra jutott az egyetlen versenyben marad Premával a 13. helyen végző Callum Ilott, az ő autóján az első szárny véglapjának minimális magassága nem érte el a szabályban foglaltakat, így a britet a 33. pozícióba száműzték az eredménylistán.

    Az új végeredmény szerint tehát a győztes Palou mögött David Malukas lett a második, a McLarennel Pato O’Ward pedig a harmadik – aki így már harmadik alkalommal végzett a virtuális dobogón a legendás 500 mérföldes versenyen, de nyernie még nem sikerült.

    A verseny történetében példátlan lett volna, ha történetesen Ericsson ér célba elsőként, majd így jut a kizárás sorsára, hiszen sohasem vettek még el utólagosan győzelmet az Indy 500-on. Egyszer, 1981-ben azonban már közel jártak ehhez, akkor az elsőként befutó Bobby Unsert hétfő reggelre egy körös büntetéssel sújtották, mert sárga zászló alatt több autót is megelőzött a bokszutcából visszatérve, ezzel a második helyre sorolódott vissza az új győztesként kihirdetett Mario Andretti mögé. Unser csapata, a Team Penske azonban fellebbezett a döntés ellen, ami végül sikerrel járt, így visszaállították őt az első helyre.

    Bobby Unser vitatott esete:

  • Így lehetne épkézláb F1-es versenyt rendezni Monacóban, ha félretesszük a viccet

    Így lehetne épkézláb F1-es versenyt rendezni Monacóban, ha félretesszük a viccet

    Miután az idei Monacói Nagydíjra bevezetett kötelező két kerékcsere szabálya sem pörgette fel az eseményeket, a verseny izgalmait remélők újabb apátiába süllyedtek. A pilóták ugyan elkomolytalankodták a javaslataikat, de Christian Horner szerint egy drasztikus módszerrel még lehetne tenni az előzések számának fokozásáért.

    Az az ötlet ugyanis, hogy minden versenyzőnek legalább kétszer kelljen a bokszba hajtania, az előzések mennyiségén fikarcnyit sem dobott – a Forix számításai szerint a rajtot leszámítva egyetlen szabályos, nem lekörözős előzés sem történt – ellenben a futamon látottak még bizarrabb képet festettek a kényszerű csapatmunka miatt, ahol az egyik versenyző már-már veszélyes mértékben lassítva tartotta fel a mögötte érkezőket, hogy csapattársa kiautózhasson egy bokszkiállásnyi előnyt.

    A mezőny egyik pontján sem találták élvezetesnek a futamot a pilóták, Max Verstappen vicces javaslata szerint az F1 csak úgy lehetne életképes Monacóban, ha a Mario Kart szabályait alkalmaznák, míg George Russell egy fokkal komolyabb, de így is teljesen elképzelhetetlen ötlete szerint versenyt nem is kellene rendezni a Monacói Nagydíj hétvégéjén, ehelyett több értelme lenne szombaton és vasárnap is az időmérős köröket pontozni.

    A Red Bull csapatfőnöke, Christian Horner nem tartotta annyira tragikusnak az idei versenyt, de van egy realisztikus javaslata arra, hogyan lehetne előzéseket varázsolni a versenybe.

    „Szerintem azért ez előrelépésnek számított. Jelentősen érdekesebb volt a verseny, több bizonytalanságot tartalmazott, mint a tavalyi, ahol csak vonatozást láttuk. Az autók jelenleg olyan nagyok, hogy egyszerűen nincs esély egy másik autó mellé érni” – fogalmazott Horner, majd elővette a pálya átalakításának ötletét.

    „Úgy gondolom, ez az egyetlen módja, hogy bármilyen előzést kicsikarjunk. Egyetlen előzést sem láttam a versenyen. Meg kellene próbálni egy hosszabb fékezési zónát kialakítani valahol, talán az 1-es kanyarban vagy az alagút kijáratánál. Ha erre van lehetőség, mindenképpen utána kellene mennünk.”

    Nem ez az első eset, amikor felmerül, módosítani kellene a monacói vonalvezetésen, akár a városállam új utcáinak integrálásával, vagy ahogy Horner felveti, valahogyan az egyenesek meghosszabbításával, ám eddig nem történtek lépések ennek érdekében. Gyaníthatóan nem is nagyon van mozgástér a tengerpart mellé szorított pálya bővítésére, illetve nincsenek olyan közeli útszakaszok, amelyek hozzá tudnának adni a verseny élvezhetőségéhez.

    A monacói pálya egyébként sem sokat változott az 1929-es első nagydíja óta, az Uszoda körül és a Rascasse-ban történtek a legjelentősebb módosítások.

    Horner másik aggodalmán, a túl nehéz és túl széles autók problémáján a 2026-os szabályok enyhíteni fognak, az új F1-es gépek hossza 20 cm-rel, szélessége 10 cm-rel fog csökkenni, a tömeget illetően pedig 50 kg-os könnyítés a cél.

    Alonso az egyik legnagyobb ottani győzelmet idéző tettre készült Monacóban

  • Newey becsónakázott idei első versenyére, majd tett egy népszerűtlen kijelentést

    Newey becsónakázott idei első versenyére, majd tett egy népszerűtlen kijelentést

    Az Aston Martin legújabb vezető beosztású szakembere, Adrian Newey is visszautasította azon kritikákat, miszerint a csapat kanadai versenyzője, Lance Stroll lenne a gyenge láncszem a silverstone-i istállóban.

    A technikai ügyvezetőként az Astonhoz idén márciusban csatlakozott, minden idejét a 2026-os autó tervezésére fordító Newey idén először utazott el egy F1-es versenyre, így először jelent meg új csapatának zöld szerelésében a paddockban.

    A csapat külön videót is készített a szakember belépőjéről, amiből kiderül, hogy Newey és felesége motorcsónakkal kötöttek ki Monacóban – onnantól pedig a 66 éves sztártervező lett a paddock egyik legkeresettebb tagja.

    Newey a hétvége során már beszélt az Aston Martin felkészüléséről, megnevezve, mely összevetőt illetően szenvednek hiányosságokat – amire akár rossz előjelként is tekinthetünk a jövő évet illetően.

    A szakember véleményét a csapat pilótáiról, Fernando Alonsóról és Lance Strollról is kikérték, akik valószínűleg az új érát jelentő következő szezonban is vezetik majd a zöld autókat. Newey-nak pedig rögtön védelmébe is kellett vennie Strollt, aki idén ugyan 14 pontjával eddig a csapat egységeinek 100%-átért felelős, ám az időmérőkön ebben az évben még egyszer sem tudta legyőzni Alonsót, és az elmúlt években is többnyire elmaradt teljesítményben a spanyol mögött.

    „Szerintem Lance érdemtelenül rossz hírnévvel rendelkezik. A korábbi csapattársaival összehasonlítva, mint Checo [Pérez], Nico Hülkenberg, Sebastian [Vettel] vagy most Fernando, mindig ott volt a szintjükön. Minden versenyző nagyon jó, aki eljut a Forma–1-ig, de szerintem Lance sokkal jobb annál, mint amilyennek tartják” – kelt a kanadai pilóta védelmére az Autosport által idézett Newey, ahogy megtették azt a tulajdonos, Lawrence Stroll fiával kapcsolatban a múltban az Aston más vezetői is.

    Azt azért Newey sem titkolja, hogy a pilóták közül az Alonsóval való közös munka az, amit igazán várt a csapathoz való érkezése előtt.

    „Fernando egy nagyszerű személyiség. Éveken át ellenségnek számított, akárcsak Lewis [Hamilton]. Már korábban is mondtam, hogy két versenyző volt, akikkel mindig is szerettem volna együtt dolgozni a modern érában, ők Lewis és Fernando. Bár mindkettőjük nem jött össze, de legalább az egyik most igen” – fogalmazott.

    Verstappen megindokolta, ezúttal miért különcködött, és nehéz érte hibáztatni

  • „Azt hiszi, hogy ő Max Verstappen!” – rajtbalesethegyek az F1-es futam felvezetéseként Monacóban

    „Azt hiszi, hogy ő Max Verstappen!” – rajtbalesethegyek az F1-es futam felvezetéseként Monacóban

    A Monacói Nagydíj mindkét vasárnapi betétfutama hatalmas balesetet és torlódást hozott a rajt után, a Forma–2 főversenyén és a Porsche-szuperkupában is lendült a piros zászló.

    Az F2 hétvégi második futamán a bajnokságot vezető Alex Dunne startolt az élről, a mellőle induló Victor Martins azonban sokkal jobban kapta el a rajtot, s bár egy teljes autóhosszal még nem ért elé az 1-es kanyarig, de elegendővel ahhoz, hogy a francia a külső íven feljogosítva érezze magát arra, hogy maga válassza meg az ívet a Ste. Devote-ban. Dunne azonban nem hagyott neki helyet, hanem meglökte és a falnak tolta Martins autóját, miközben az övé jelentős úttorlaszt képzett a mögöttük érkező mezőny számára.

    Többen is belesodródtak a balesetbe, piros zászló érkezett, s végül hét autó nem tudott felállni a folytatáshoz.

    Egy a bokszutcában elkapott beszélgetés során a dühösen gesztikuláló Martins a szintén kieső Pepe Martínak mondta, alighanem a McLaren juniorpilótájára, Dunne-ra utalva: „Azt hiszi, ő Max Verstappen!”

    A futamot végül Jak Crawford nyerte Leonardo Fornaroli és Sebastian Montoya előtt, ám mivel a 42 körösre kiírt futamból a hosszú leállás miatt csak 16-os teljesített a mezőny az egyórás időkeret lepergéséig, így a megszerezhető pontok felét osztották ki. A szombati sprintversenyen Kush Maini győzött, a hétvége után pedig a pontversenyben a Williams neveltje, Luke Browning vette át a vezetést.

    Az F1-es pilótaparádét megelőző utolsó verseny, a Porsche-szuperkupa szintén nagy első körös balesetet hozott: itt a mezőny ugyan átjutott az 1-es kanyaron, ám rögtön utána Marvin Klein és Keagan Masters összeakadása itt is jelentős úttorlaszt okozott, szintén jöhetett a piros zászlós leállítás.

    Az F1 az utóbbi években általában megúszta a nagy rajtbaleseteket Monacóban, de tavaly éppen nem, akkor Sergio Pérez, Kevin Magnussen és Nico Hülkenberg összeakadása eredményezett nagy csattanást és okozott rengeteg takarítanivalót, így akkor ott is szükség volt a piros zászlóra.

    Egy F1-es rajtbaleset amellett, hogy bizonyára számos bonyodalmat vonzana magával, a két kötelező kerékcseréről szóló szabályt illetően jelentősen egyszerűsítené a mezőny dolgát:

    Könnyen nevetségessé válhat, de akár új futamgyőztest is hozhat a monacói gumiszabály

  • A hátrasorolt Hamilton gyanúja: nem is az őt félretájékoztató mérnöke hibázott

    A hátrasorolt Hamilton gyanúja: nem is az őt félretájékoztató mérnöke hibázott

    Bár a rádiókommunikáció alapján úgy tűnik, a nem egyértelmű üzenetet adó versenymérnök, Riccardo Adami tehető felelőssé Lewis Hamilton feltartásos incidenséért, ami miatt a brit rajtbüntetést kapott a Monacói Nagydíjra, a hétszeres világbajnok védelmébe vette kollégáját, a szerinte valahol máshol kell keresni a bűnöst.

    Hiába kvalifikált a negyedik helyre, csak a hetedikről startolhat Monacóban Hamilton, mivel az időmérő első szakaszában a 2-es kanyarnál akadályozta a gyorskörön lévő Max Verstappent.

    Adami először tájékoztatta pilótáját a mögötte nagy tempóban érkező Red Bullról, majd megváltoztatta ezt az információt arra, hogy a holland mégis lassan halad – a sportfelügyelők a büntetésről rendelkező dokumentumban is kiemelték, hogy bár nem Hamilton hibája volt a feltartás, a csapattól érkező téves tájékoztatás nem számít enyhítő körülménynek.

    Hamiltont idén nem először találják meg az új mérnökével való összhangot firtató kérdések, miután idén már többször is a közvetítésbe kerültek látszólagos vitáikra vagy félreértéseikre utaló rádiózások, a brit azonban továbbra sem érzi, hogy döcögősen formálódna a kapcsolata Adamival, s kontextusukból kiragadottaknak tartja azokat az üzeneteket, amelyekkel a kritikusok példálóznak.

    „Nem gondolom, hogy feltétlenül ez lenne a helyzet. Az emberek ráugrottak néhány korábbi beszélgetésünkre, de nem hiszem, hogy annyira más lenne ez, mint egy szokványos beszélgetés… Oké, egyre jobban mennek a dolgok, amióta Riccardo és én elkezdtük a közös munkát, az utolsó versenyünk különösen jól alakult. Persze vannak jobb napjaink, és olyanok is, amelyek után visszatekintünk, hogy hol és mit kellett volna inkább mondanunk. Ezen a hétvégén viszont nincs ilyen gondunk, az egész időmérő alatt jó munkát végzett” – fogalmazott Hamilton.

    A Ferrari pilótája továbbá azt sejteti, hogy a monacói feltartásért sem a mérnökét terheli a felelősség.

    „Annyi történt, hogy Max megjelent a kijelzőn, és ekkor szólt nekem, hogy gyorskörön van, aztán viszont eltűnt onnan, ezért korrigált, hogy még sincs gyorskörön. Ezután az ideális ívre húzódtam és elkezdem gyorsítani, ám ekkor hirtelen mégis megjelent mögöttem [Verstappen]. Szóval felmerül, hogy talán inkább a rendszerrel volt valami probléma, semmint a kommunikációnkkal. Mert úgy hiszem, hogy a rendelkezésére álló információk alapján a megfelelő dolgokat közölte velem.”

    Könnyen nevetségessé válhat, de akár új futamgyőztest is hozhat a monacói gumiszabály